Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

1975. január 22. • PETŐFI NÉPE • 3

Az Élüzem cím közelében

a Gabonofelvásárló bajai körzeti üzeme

Nem titok, hogy már évek óta szeretnék elnyerni az Élüzem címet a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bajai körzeti üzemének dolgozói. A cím feltételeinek az 1974-es évben igyekeztek minden vonatkozásban eleget tenni, sőt egyes mutatókat jelentősen túlteljesítettek.

A tavalyi esztendő minden eddiginél nagyobb feladatok elé állította a Gabonafelvásárló bajai körzeti üzemét, hiszen a célul tűzött 11 ezer 135 vagon felvásárlás, illetve feldolgozással szemben 12 ezer 101 vagon a teljesítményük. Jelentősen túlteljesítették a takarmánytáp-gyártási tervüket, amelyben 4 ezer 127 vagon volt az előirányzat, amit 4 ezer 436 vagonra teljesítettek. Ezt lehetővé tette az is, hogy elsősorban a háztáji gazdaságok baromfi- és állattenyésztése az előző évekhez viszonyítva is, jelentősen emelkedett.

Az őrlőüzemek is túlszárnyalták az egyébként is feszített tervüket, s 1 ezer 740 vagon helyett 1 ezer 792 vagon gabonát őröltek. A 'liszt minősége miatt egyetlen esetben sem volt kifogás. A kereskedelem az elmúlt évben 170 vagon csomagolt lisztet kért a vállalattól, ezzel szemben 199 vagon egy- és kétkilós csomagolású lisztet adtak át a lakosság ellátására.

A jó munkaszervezés, átgondolt irányítás hatására a fuvargazdálkodásuk is kedvezően alakult. Míg 1973-ban 1 mázsa termék szállítása 3,40 forintba került, 1974-ben ezt sikerült 2,67 forintra csökkenteni. Csupán ez az egy jól szervezett intézkedés 325 ezer forint eredményt hozott a körzeti üzemnek.

Évek óta jelentős összeget fizettek ki kocsiálláspénz címén a MÁV-nak, amj az eredmény csökkenéséhez vezetett. 1973-ban 3 ezer 436 kocsit raktak ki, illetve be,. 1974-ben pedig 4 ezer 63- at. Mégis az előző évben 714 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek, míg a nagyobb vagonforgalom mellett ennél kevesebbet, — 547 ezret. Ezt úgy érték el, hogy a szabad szombatokon és vasárnapokon beérkezett, vagy kimenő vagonok rakodását is megszervezték. Az exportra történő rakodások 20 százalékát ugyancsak szabad szombatokra és munkaszüneti napokra irányították, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy ezeken a napokon több szabad vagonnal rendelkezik a MÁV. A kocsiálláspénz csökkentésének másik módja az volt, hogy ésszerűbben használták ki az anyagmozgató gépeket, mint az előző években.

Ugyancsak kedvező eredményekre vezetett az is, hogy ötletes módon szállítógépsorokat kombináltak össze. A tavalyi rendkívüli erőfeszítéseket követelő esztendőben nagy segítséget jelentett, hogy a három telepük dolgozói a nyári, őszi felkészülés során a takarításnál és a fertőtlenítésnél összesen 828 óra társadalmi munkát végeztek.

A bácsbokodi, csátaljaj körzet szocialista brigádjai, valamint a bácsalmási malom 15 ezer 260 forinttal járult hozzá óvoda és bölcsőde bővítéséhez, amelyet a kommunista szombatokon végzett munkából ajánlottak fel. A zökkenőmentes áruátvétel és tárolás érdekében 500 vagon befogadó- képességű szükségtárolót építettek terven felül, ezenkívül a tsz-ektől 800 vagon termény tárolására alkalmas raktárakat több évets szerződésre bérbe vettek.

Ebben az évben legfontosabb feladatuk egyike, hogy a bajai Duna-parton levő 2 ezer vagonos siló üzemi és terhelési próbáját elvégzik az új gabona beérkezéséig. Az idén 12 ezer 400 vagon gabona, kukorica és zöldtakarmányliszt készítését tűzték célul. A tervükben szerepel 4 ezer 550 vagon táp és koncentrátum őrlése. Ezenkívül a- kocsiállás- pénz újabb 10 százalékos csökkentését vállalták erre az évre.

1975. december 31-ig munkás- védelmi szempontokból a 80 kilogrammos zsákok helyett áttérnek az 50 kilogrammos csomagolásokra.

A Gabonafelvásárló és Feldolgozó V-állalat bajai körzeti üzeme kiváló eredményeket ért el az elmúlt esztendőben, s most azt latolgatják, vajon teljesítményeik elegendők voltak-e az Élüzem cím elnyeréséhez.

Szabó Ferenc

Az exportált termékek anyagár-különbözeti termelési adójáról

Mint ismeretes, egyes anyagok belföldi ára a hatósági árszabályozás nyomán eltérhet ugyanezen anyagok exporteladási vagy importbeszerzési árától, vagyis a belföldi ár a külkereskedelmi árnál alacsonyabb. A népgazdaságnak érdeke, hogy az anyagárak további világpiaci növekedése mellett a belföldi árak tervezett szintentartása ne terhelje teljes mértékben a költségvetést, ezért a pénzügyminiszter — most kiadott rendeletében — bevezeti az exportált termékek anyagár-különbözeti termelési adóját. Ilyen adót akkor kell fizetni, ha az exportált termékhez felhasznált meghatározott anyagok belföldi és külkereskedelmi ára közötti különbség a magyar külkereskedelmi ár növekedése miatt az 1975. január elsejei helyzethez viszonyítva tartósan megváltozik. A termelési adót annak a vállalatnak kell bevallania és megfizetnie, amelyet az exportból szár. mazó árbevétel megillet.

Az anyagár-különbözeti termelési adó alapjául szolgáló

anyagok jegyzékét ugyancsak közzé tette a pénzügyminiszter. Ide tartozük a cement, különféle vas- és acélöntvények, kovácsolt és sajtolt acéltermékek, hengereltáruk, különféle vegyianyagok, fa, bőr, pamut, gyapjú stb.

A rendelet azt is kimondja, hogy milyen esetekben nem kell termelési adót fizetni. Ide sorolja azokat az eseteket, amikor az államközi szerződésekben meghatározott kontingensek alapján teljesítik a vállalatok exportkötelezettségeiket. (MTI)

Etiópia

P IX. Vasárnapi ebéd

U1 vll Addisban

►

//

\ ß

f Q

• A csodafutó síremléke a Szent Pál-tcmetőben.

Ato Abesolom Yihdegóval, a bisoftui Szent Pál-temetőben, az egy esztendeje elhunyt „mezítlábas’ maratoni olimpiai bajnok, Abebe Bikila most avatott síremlékénél hozott össze a véletlen. Magnóból zene szól, a bodi- gárdok, a császár volt testőreinek új indulója — Bikilának; s mi, alkalmi látogatók, a diákok és én hallgatjuk áhitatos tisztelettel, S szinte észre sem vesszük, hogy egy kopott ruhájú, ötven körüli Jiérfi érkezik. Odalép a síremlékhez. Szikár és magas, mint általában az etióp férfiak. Körüljárja a sírt, s tekintetével végigtapogatja. Nem részletezem, az alig egyhetes Bikila-síremlék „gazdája”, saját zsebéből építtette. Iparosember, kiderül, nem messze innen, Addis peremvárosában. Néhány .váltott szó, s már barátok vagyunk. Nem nehéz, az etiópok barátságosak és szíves emberek, lépten-nyomon ezt tapasztalom. Jóindulatra jóindulattal felelnek. Nézzük együtt Bikila síremlékét, élete „nagy művét”.

— Miért tette? — kérdem tőle.

— Barátságból.

Milyen furcsa, fordul meg a fejemben, a császárnak, kinek testőrkapitánya volt és hűséges szolgája, gazdag kincstárából nem tellett annyira, mint ameny- nyire, lám, egy iparos barátságából futotta.

Üjdonsült ismerősömmel oly közvetlen barátságba kerülök, hogy meginvitál ebédre. És egy idegennek, egy farancsnak, ahogy itt mondják, mi dukál ilyenkor? Hazai specialitás, azaz egzotikus etióp ízek. Asztalunkra tehát inzséra és watt kerül. Ez utóbbi mártásféle, fogyasztható magában is, a szegényebbek így is eszik, de jobb helyen a húst ízesíti. Most csirkehússal tálalják.

Itt az etióp paprikáscsirke! — gondolom. Mellette a piszkosszürke, szivacsszerű, lyukacsos, ujjnyi vastagságú lepény, az inzséra, csinos rollnikba csavarva. Az etiópok kenyere. (A teff apró magjából készül.) Egy falat, az első. Érzem, rettenetesen elvörösödöm, mintha tüzet nyeltem volna.

— Tán nem elég ízletes? — kérdi aggódva a háziasszony.

— De igen, igen — erősítge- tem már csak kötelező udvariasságból is, de rögvest nyúlok az innivalóért, hogy csillapítsam torkom hevét. Aztán, hogy időhöz jussak, a watt receptjéről érdeklődöm. Szakszerű választ kapok — legalább húszféle fűszerből készül —, de engem elsősorban csípős tulajdonsága izgat. — Mi adja a csípős ízét? — kérdezem.

— A Barbara — s mutatóban a háziasszony máris hoz egyet a konyhából. Szép, hosszú csövű, piros paprika.

— Nálunk ezt szeretik a legjobban. Nem találta elég csípősnek? Ha akarja, hozhatok ennél erősebbet is!

És mert igazi ebéd nyers hús nélkül nem eshet meg — a császári fogadáson sem hiányzott az asztalról sohasem — vendéglátóm gondoskodik erről is.

Az ebédet szokás szerint itt is kávéval zárják. A világon talán sehol sincs oly finom illata és kellemes aromája a kávénak, s hozzátehetem ereje is, mint

Etiópiában. Egy jó adag dupla alaposan megdobogtatja még a mi, kávéhoz szokott szívünket is. De hát ez nem csoda, hisz innen, pontosabban Etiópia déli tartományából, Koffából indult el világhódító útjára! A neve is innen származik: Koffa, Kaffa, kávé. A legenda szerint pedig (merthogy itt mindennek megvan a mesés magyarázata) kopt szerzetesek fedezték fel. Megfigyelték, hogy ha kecskéik egy bizonyos zöldcserje leveléből vagy terméséből esznek, elevenebbekké válnak, mi . több, ugrándozni kezdenek. Az okot keresvén a titokzatos növény termésébe ők is belekóstoltak, s ahogy a történet mondja: az esti ájtatosság idején egyáltalán nem volt gondjuk az álmossággal a derék atyáknak.

Egyébként jó, ha az idegen is megtanulja a kávé nevét amha- rául. Bunna, így kérik a presz- szókban. Ha a külföldi is így rendeli, protekciója biztos. Még az erős kávé is erősebb.

Valkó Mihály

(Következik: Kereskedőkkel a merkátón)

I

Több cukrot — hazai termésből!

Új televízióadó

Nagykanizsa szomszédságában átadták rendeltetésének hazánk legújabb televízióadó-állomását. A Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság mintegy 113 millió forintos költséggel építtette fel a 172 méter magas vasbeton tornyot és a hozzá tartozó adó- épületet. Ezentúl lényegesen javul majd a tv-vétel lehetősége Zala és Somogy megyék mintegy 4000 kilométeres területen.

(MTI Foto — Jászai Csaba felv. — KS)

A

» •• rr ■ r r % r .

jovo búzáját állítják elő Martonvásáron

A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének búzáne- mesítő csoportja már a jövő búzáinak az előállításán dolgozik. Az intézet fitotronjában a kutatók azokat a keresztezéseket kísérletezik, amelyek eredményeként 10—12 év múlva korszerű, az akkori mezőgazdasági igényeknek megfelelő fajtákhoz jutnak majd a közös gázdaságok.

A nemesítők javítani akarják a szem—szalma arányt, s arra törekednek, hogy adott területről az eddiginél több kalászt, s egy-egy kalászban több szemet takarítsanak be anélkül, hogy a búza ezerszemsúlya csökkenne.

Három éve folytatnak kísérleteket a magas fehérjetartalmú búza előállítására. A keresztezések eredményei biztatóak, de a nemesítők hangsúlyozzák, hogy még a kísérletek kezdetén tartanak. Céljuk, hogy qlyan búzát állítsanak elő, amelyben a jelenleginél több a fehérje, kedvezőbb az aminósav-összetétel, s ezáltal magasabb a fehérje biológiai értéke.

A magas fehérjetartalmú búzák előállítása érdekében folytatott kísérlet — a feladat bonyolultsága miatt — előreláthatóan 10—15 év múlva hoz majd a termesztésben is hasznosítható eredményt.

Lenin-szótár

A Szovjet Tudományos Akadémia orosz nyelvi intézetében megkezdték Lenin nyelvi szótárának összeállítását. A szótár nagy segítséget jelent majd a társadalom- és természettudomány szakemberei, az ideológiai kutatók, a lektorok és a propagandisták, valamint a Lenin-művek fordítói részére. (TASZSZ)

• Nem egy értekezlet, tömegszervezeti gyűlés témája a cukorrépa mostanában, a sajtó pedig szinte naponta foglalkozik ezzel a növénnyel. Pontosabban azzal az* igénnyel, hogy a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa vetésterületét a tavalyi 98 ezer hektárról növeljék országosan 120 ezer hektárra, de még jobb lenne, ha 125 ezer hektárra emelnék.

A téma kétségkívül érdekes és vannak sajátos részkérdései. Itt van maga az a tény, hogy Magyarországon változatlanul nincs tervutasítás, tehát az állam nem írja elő az üzemeknek, hogy 120, vagy 125 ezer hektárt be kell vetniük. Ekkora cukorrépa-vetésterület hazánkban egyébként még soha nem volt. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy ezt a hatalmas területet teljes egészében korszerűen műveljük majd meg, mert ennyi gépünk, ennyi különleges vetőmagunk — ami a korszerű műveléshez kelléne — nincs is

Ügy gondolom azonban, mégsem ezek az egyszerű tények okozzák, hogy oly sokat hallunk a cukorrépáról. A cukorrépa inkább általánosítható példa. Példája annak, hogy az állam nem kötelez, hanem kér és egy kicsit próbája annak, hogy a termelők — az állampolgárok — hogyan vizsgáznak felelősségtudatból, népgazdasági édekek megértéséből.

• Erre a próbatételre a cukorrépa különösen alkalmas, lévén egész sorsa1, története rendkívül változatos. A középkor Európájában még mézzel édesítették az emberek, csak azután jött a nádcukor. Ne próbáljuk elhallgatni: mindmáig a trópusi cukornádból lehet a legolcsóbban, a legtöbb és legjobb cukrot előállítani. A répacukor Európában fél, évszázadon át csupán technikai érdekesség volt és az is marad, ha n§m jön a kontinentális zárlat. A múlt század első évtizedében, a napóleoni háborúk idején alakult ki az a helyzet, hogy a gyarmatokról érkező hajók nem futhattak be a kikötőkbe, nem hozhattak nádcukrot, ezért Európa ráfanyalodott a cukorrépára, majd tovább tökéletesítette az édesség

1 nyerésének ezt a lehetőségét.

Ezt se hallgassuk el: hazánkban a nem is oly távoli múltban volt olyan időszak, amikor javaslatok készültek a cukoripar elsorvasztására. Olcsó volt a világpiacon a répacukor, sőt egyes baráti és testvéri országok kifejezetten szívesen vették, ha vásároltunk tőlük a cukornádból nyert édesítőszerből.

• Most azonban más a helyzet. A nyersanyagok általános áremelkedése magával sodorta a cukrot is. A világpiaci ár ingadozó, pillanatnyilag talán csökkenő, de ezzel együtt, ha külföldről akarunk vásárolni, akkor egy kiló cukorért a nálunk megszokott belföldi ár 4—6-szorosát kell kifizetnünk. Ez bizony sok, különösen ha arra gondolunk, hogy minden világpiaci ár emelkedik, nekünk pedig nagyon sokféle holmit kell külföldön vásárolni. Olyasmiket is. amelyeket idehaza előállítani nem tudunk, mert hiányzik a természeti adottság, vagy hiányzik a technikai felkészültség.

A cukrot viszont elő tudjuk állítani idehaza is. és ezzel —

más célokra — dollármilliókat megtakaríthatunk. A cukorfogyasztás hazánkban igen magas, és a szükségletnek csak mintegy 75—80 százalékát tudjuk hazai produktummal fedezni. A többit külföldön, túlnyomórészt dollárért kell megvásárolnunk, mert azt akarjuk, hogy a cukorfogyasztásúnk ne csökkenjen, és ennek az alapvető fogyasztási cikknek az ára ne emelkedjen. Tehát egyszer dollár kell a külföldi vásárláshoz, másodszor forint kell a beszerzési és értékesítési árkülönbözet kiegyenlítéséhez.

• A pontos számokat nem hozták nyilvánosságra,, de á — csúnya szóval — ,',nagyságrendnek” ismeretesek” tehát érzékeltetni tudom a helyzetet. Ha mi továbbra is, külföldön akarjuk a hiányzó cukrot beszerezni, akkor erre a célra évente 80—100 millió dollárt kell elköltenünk. Óriási összeg. Ha mi Nyugdton akarjuk megvásárolni azt a mintegy száz darab magas technikai színvonalú cukorrépa-kombájnt, amely a többletterület megművelésére szükséges, akkor ezt a vásárlást öt-hatmillió dollárból megoldhatjuk. *

Nem akarok illúziókat táplálni. Nincs arról szó, hogy ha- mi megtakarítunk százmillió dollárt, akkor ugyanennyi pénzért a mező- gazdaság korszerűsítéséhez vásárolunk nyugati gépeket. Erről nincsen szó. nem is lehet, hiszen iparunk nyersanyagellátása és korszerűsítése, a lakosság igényeinek kielégítése legalább ugyanennyire fontos, helyenként fontosabb is. Hiszen például a dollárért beszerzett nyersanyagok, epergiahordozók ahhoz kellenek, hogy a magyar dolgozók foglalkoztatottsága egyenletes, a gazdasági fejlődés emelkedő színvonalú legyen.

• Éppen ezért a népgazdasági szemlélet példája és vizsgája a cukorrépa. Mert itt nem egyszerűen mezőgazdasági kérdésről, vagy szűkén értelmezett mező- gazdasági érdekekről van szó. Népgazdasági kérdés ez a javából. Annak a népgazdaságnak a kérdése, amely oly sok áldozatot hozott már a mezőgazdaság fejlesztéséért is. de egyben a lakosság ellátásának kérdése, általában termelési kérdés.

Semmi jel nem mutat arra, hogy az állam hatalmi eszközökhöz nyúlna ebben az ügyben. Nem kötelezik az üzemeket a cukorrépa vetésterületének felemelésére.

Ám hatósági értekezleteken, tömegszervezeti gyűléseken, a sajtó hasábjain kérik az üzemeket,, hogy növeljék a cukorrépa vetés- területét. Növeljék akkor is, ha a fajtát, a vetést és a művelést nem tudjuk minden hektáron a legkorszerűbb eszközökkel megoldani. És vessenek be nagyobb területet akkor is., ha máskor is jöhet egy olyan rettenetes ősz, mint a tavalyi volt. Vessenek több cukorrépát, mert ezt kéri a párt és a kormány, ezt kérik a cukrot oly szívesen fogyasztó kisgyerekek, ezt kérik az ipari munkások és a tudományos kutatók.

• Ezt kívánja a népgazdaság érdeke és hinni szeretnénk, hogy ezt az érdeket a földek népe megérti és döntéseivel, majd munkájával ezt jól szolgálja.

F. B.

Tallózás az üzemi lapokban

Az ÉPSZER Híradó decemberi száma A pártszervezet számvetése címmel arról a taggyűlésről tudósít, amelyen a vállalat központi pártalapszervezetének kommunistái összegezték a X. kongresszus óta végzett munkájukat. Mészáros Gyula megbízott titkár előadásából az derült ki, hogy a vizsgált időszakban hatékonyabbá vált a párt irányító tevékenysége, javult a gazdasági munka pártellenőrzésének gyakorlata, rendszeresebbé tették a különböző szintű vezetők beszámoltatását. Jellemzővé vált, hogy a vállalat egészét érintő gazdasági, társadalompolitikai és kulturális kérdésekben a párt- szervezet előzetesen kialakítja saját álláspontját.

Mint a tudósításban olvasható, eredményes volt az a munka is, amit a munkásosztály társadalmi szerepének növelésére vonatkozó központi bizottsági állás- foglalás helyi érvényesítéséért végeztek. Megállapították, hogy a KB nőpolitikái határozatának

megvalósítása is folyamatban van a vállalatnál. Az ifjúsági törvény érvényesítésében előbbre kell lépni a jövőben.

A Fémmunkás Vállalat lapja idei első számának első oldalán versenyfelhívást közöl: a vállalat az ÉVM építőanyagipari és szerkezetgyártó vállalatait versenyre hívja ki az anyag- és energia- gazdálkodásban, a .legszigorúbb takarékosság megvalósítása érdekében. A Fémmunkás dolgozói vállalják, hogy 1975-ben az alumíniumlemez és a sajtolt cikkek hulladékát tömbösítik, és a vállalat zuglói gyárában felhasználják álpadló-elemek öntésére. Így körülbelül 300 tonna tömbanyagot nyernek, ami az álpadló- gyártáshoz szükséges anyagmeny- nyiSég 75 százalékát teszi ki. Űj tolóablak-rendszer kidolgozásával szintén takarítanak meg anyagot. A versenyben várható energiamegtakarítás is számottevő lesz a vállalatnál.

A „Fémmunkás” 7. oldalán a vállalat kecskeméti gyárában folyó munkaverseny eddigi eredményeiről ‘ olvashatunk. A felajánlásokhoz híven 1974-ben határidőre elkészítették a Hejőcsa- bai Cement- és Mészmű szállító- szalagjának tartószerkezetét. A paksi atomerőműnek ugyancsak határidőre állították elő a konyha, az étterem és az 560 személyes öltöző szerkezetét. A 30 év, 30 óra Kecskemétért mozgalomban óvodáknak és iskoláknak játékokat, kerítéseket, kapukat készítettek a gyár dolgozói. A kong- resszusj versenyben eddig ösz- szesen 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzem kollektívái.

A Kőolajvezeték Építő és a Gáz- és Olajszállító Vállalat lapjának januári száma kiemelten foglalkozik a takarékosabb gazdálkodás feladataival. A 3. oldalon olvasható Takarékosság minden munkakörben című írásban a megszólaltatott dolgozók a takarékosság sokféle, eddig kihasználatlan módjára hívják fel a figyelmet. A. T. S.

*