Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1975. január 3. Demokratikusan, fegyelmezetten • A fejlődés az ellentétek harca — tanultuk az első szemináriumok egyikén. De hogyan lesz akkor fejlődés a szocializmusban, a kommunizmusban? — Kérdeztük nyomban, mert naivul hittünk az eszményi állapotok meg. valósulásában. S most pedig, néha értetlenül állunk a szokatlan, új ellentmondások láttán. S előfordul, hogy az idő távlatában, megtisztult, megszépült múltbeli állapotokat idealizáljuk. Pedig tudjuk, hogy az óhajtott célok, a vágyak esetenként felülkerekedtek a józan belátáson, a reális megfontoláson. Minden döntés — bármennyire körültekintő és mentes a szubjektivizmustól — kockázattal jár. Ez napjaink szemináriumi tétele. Többek között azért is, mert a döntés megold feladatokat, ellentmondásokat. de — az élet már csak ilyen — újabbakat szül. A célok elérése, s nyomban a soron következők kitűzése, a hozzájuk vezető út tisztázása — a perspektíva — az ambíciók forrása, a politikailag legaktívabb, a közélet iránt elkötelezett emberek biztonságos cselekvésének alapja. A távlatok felvázolásánál eleve a jelen és a jövő érdekei, a ma fogyasztása és a holnap lehetőségei ütköznek össze. Biztosan lehetne, sőt kellene többet költeni például jövőre a meglevő jövedelmi aránytalanságok felszámolására, a teljesítmények honorálására, az árak sta- bilizására, lakások, iskolák építésére. De nem mondhatunk le az új ötéves terv első esztendeiben és a távolabbi jövőben a termelési, gazdasági, műszaki lehetőségeket bővítő fejlesztésekről, beruházásokról. a jólét holnapi forrásainak megalapozásáról. A jelen és a jövő szükségleteinek optimális összhangjához az adott időszak gazdasági növekedése teremt kedvező feltételeket. (Ha nagyobb a nemzeti jövedelem, több juthat fogyasztásra és fejlesztésre is.) Ám a gazdasági növekedés egyszerűbb, extenzív útja. a termelés mennyiségi növelésének lehetősége igen korlátozott. Az új munkaerőforrások gyakorlatilag elapadtak, ez közismert. A piaci feltételek romlá- "jsát már kevésbé vészik figyelem-, bé a vállalati tervezéskor,, Pedig az ipafi termékek jelentős részének értékesítése egyre nehezebb a termeléshez szükséges energia- hordozók, nyers- és alapanyagok beszerzése egyre költségesebb. • A magyar népgazdaság fejlődésének belső ellentmondásait szándékainktól és érdekeinktől függetlenül felerősítik a külső tényezők. A tőkés világpiaci infláció, a pénzügyi és gazdasági válság, az energia- és nyersanyagkrízis 1974-ben számottevően növelte a költségvetés hiányát, csökkentette az ország devizabevételeit. A nemzeti jövedelem idei növekményének jelentős részét felemésztette tőkés külkereskedelmünk cserearányromlása. Nevezetesen az, hogy a tőkés import árszínvonala lényegesen gyorsabban nőtt, mint az exporté. S további devizabevétel-kiesést okozott a közös piaci országok húsimportjának egyoldalú leállítása. E tényeket figyelembe véve nyilvánvaló: az igények és a lehetőségek összhangja az elért életszínvonal stabilizálása csak a gazdasági növekedés intenzív módszerével valósítható meg. Ideje tehát komolyan venni a gazdasági hatékonyság oly gyakran hangoztatott követelményét: az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot. a munkaerő- és az állóeszközök jobb kihasználását, a készletek csökkentését, a termelés szerkezetének gyorsabb átalakítását, a minőség javítását, a koncentrált fejlesztést, a beruházás megvalósításának gyorsítását. S az idei ev nagy tanulsága, hogy fokozottan számolni kell a tőkés külkereskedelem bizonytalansági tényezőivel. • E bizonytalansági faktor csökkentése és a hatékonyság fokozása egyaránt feltételezi a szocialista gazdasági integráció elmélyítését és kibontakozását. A népgazdaság alapproblémáit különféle részellentmondások szövik át meg át. Leggyakrabban az egyéni és a csoportérdekek kerülnek szembe a nagyobb közösségével. a társadaloméval. A vélt és jogos sérelmek, az egyéni és a vállalati igények, a régi és az újra teremtődő jövedelmi aránytalanságok az érdekütközésnek mind megannyi forrása. Bár elvben ezek az ellentmondások a fejlődés hajtóerői, a gyakorlatban mégis sokszor az erők szétforgá- csolásához, a fegyelem, a morál lazulásához, az előrehaladás ütemének lefékezéséhez vezetnek. Elsősorban azért, mert a társadalom tudatossága, szervezettsége, az ösztönzés, a gazdasági szabályozás rendszere, következésképpen a cselekvőkészség és az önfegyelem nincs mindig összhangban a feladatokkal, a kor kívánalmaival. A felszabadulás 30. évfordulójára, pártunk XI. kongresszusára készülve minden szinten számadást készítenek a megtett útról és hosszabb távon mérik fel a tennivalókat. Nincs olyan dolgozó kollektíva, lakóhelyi közösség, család az országban, amely ne tapasztalna számottevő változást, a gazdálkodás, a szociális gondoskodás. az életkörülmények alakulásában. Persze gondok, problémák most is vannak. De ezek már nem a régiek, hanem a változások következményei. áadáiíhi, gaídaSÜgi líaládás szolgálatába állítva. A tennivalók, a feladatok nem csökkentek, nem is lettek köny- nyebbek. Sőt! Mind a jövő esztendő, mind az új ötéves terv országos célkitűzései számolnak a realitásokkal, s valóra váltsuk nagy erőfeszítésekre készteti a vállalatokat, a szövetkezeteket, a munkahelyi kollektívákat, az egész népgazdaságot. De képesek lesznek-e minden szinten a valóban hatékony módszerek megválasztására, a tömegek mozgósítására, kellő szervezettségre, tudatosságra ? • A válasz nem könnyű, lényege a vezetés színvonalának emelése S a kongresszusi, a jubileumi készülődés jó alkalom erre. Reális, mélyreható helyzet- elemzés, az ellentmondások és a belső tartalékok bátor feltárásában, demokratikus módszerek a célok, a feladatok meghatározásában. a döntések előkészítésében következetesség és fegyelem a végrehajtásban — ezek előre haladásunk sarokpontjai. K. J. Házi divatbemutató Kalocsán • Hét nemzetközi kiállításon szerepelt a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Az itt készült hímzett blúzok és térítők nagy sikert arattak a külföldi bemutatókon. A szövetkezetben ma már szalagszerű termeléssel állítják elő a szebbnél szebb termékeket. Képünkön: házi divatbemutató. (MTI-foto, Balassa Ferenc felvétele — telefoto KS.) — OLVASÓINKÉ A SZŐ =. VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK Felelősségre vonták a szabálysértő gépkocsivezetőt Szilveszteri kivilágítás a Vörös téren 9 Fényárban a Szpaszkij torony. (TASZSZ Foto — MTI—KS.) Alumínium mintabolt , 9 A Magyar Alumíniumipari Tröszt megnyitotta harmadik alumínium-mintaboltját Budapesten, a József krt. 52. szám alatt. A mintabolt a lakosság tájékoztatására és az új termékek bemutatására létesült A mintabolt új szolgáltatása a tanácsadás „barkácsolóknak” (MTI foto — KS.) Lapunk november 22-i számának Olvasóinké a szó rovatában jelentettük meg a Tettlegesség és zsebre kasz- százás a buszon című panaszt. Ebben megírtuk — Varga Mihály olvasónk bejelentése alapján —. hogy a Hercegszántótól Bajáig közlekedő autóbusz sofőrje az ököljog alapján szerzett érvényt akaratának a dávodi buszmegállóban, ahol csak a bérleteseket engedte felszállni, a többieket nem. Emiatt éles vita alakult ki, miközben jó néhányan felkapaszkodtak a kevéssé zsúfolt járatra. A hevesen gesztikuláló gépkocsivezető ekkor lelökött a lépcsőről egy idős, nyugdíjas embert, aki földre zuhant. Am az utasokat nemcsak e látottak botránkoztatták meg, de a sofőrnek az a módszere is, hogy a viteldíjért cserébe egyeseknek nem adott menetjegyet. írásunk végén tolmácsoltuk az utazóközönség kérését: az említett útvonalon közlekedtessenek a jövőben nagyobb befogadóképességű buszokat, esetleg sűrítsék a járatokat is. Az ügyben választ kaptunk a Volán 9-es számú Vállalat vezetőitől. Soraikból megtudtuk, hogy a történtek jórészét sikerült bizonyítani a vizsgálat Mielőtt baleset lenne .. . Vígh Károly levelezőnktől értesültünk, hogy az egyre forgalmasabbá váló bajai közutak állapota több helyütt kifogásolható. Például a Szegedi út kis- csávolyi részén esőzés alkalmával mintegy 60 méternyi hosz- szan áll a víz. E terület most, télen könnyen változhat jégtáblává. Az itteni balesetveszélyt csak fokozza az a tény, hogy túlságosan közel van a vasúti átjáró is. Summa summárum: az útjavítással nem szabad késlekedni! Szintúgy a MÁV-állomást és az említett útvonalat összekötő kb. 200 méteres feltört járda helyrehozását sem lehet halogatni. Ez a szakasz jelenleg földes, csapadék esetén latyakos, csúszós és lejt is a mellette haladó úttest felé. Ezen pedig folyamatosan közlekednek a gépjárművek. A tanácsiak szerint a DÉGÁZ feladata a járda kiépítése, mert korábban a csőhálózat lefektetése miatt szedték fel annak burkolatát. „Bárkire is tartozik a munka elvégzése, nem szabad sokáig elodázni, mivel a mostani körülmények súlyos baleseteket idézhetnek elő ...” — olvassuk végezetül a sorokat. alkalmával. A megállapítás szerint jogosan háborodtak fel az. utasok, mivel a gépkocsivezető, Pásti István durva magatartásával súlyosan vétett a munkakörét meghatározó szabályzat ellen. Bár a saját zsebre történő jegyárusítás ténye utólag nem derült ki egyértelműen — a sofőr védekezésében arra hivatkozott, hogy csupán bérleteseket szállított a buszon —, a tettleges- ségben megnyilvánuló cselekedetével a legszigorúbb fegyelmi büntetést érdemelte ki- állásából elbocsátották. Tekintettel azonban, hogy a beosztásával kapcsolatban korábban még nem merült fel kifogás, a szociális helyzetét is mérlegelve — két kiskorú gyermeke eltartásáról is gondoskodik — a vállalat vezetői a büntetésének végrehajtását egy évre felfüggesztették. A hivatalos válasz második részében arról tájékozódtunk, hogy a Volán bajai üzemegysége ez idő szerint csak Ikarusz—(16 típusú autóbuszokkal rendelkezik, melyek rendszeresen közlekednek a járási székhely és a Herceg- szántó közötti útvonalon. Errefelé egyébként csak ritkán tapasztalható a zsúfoltság, s annak csökkentését alapvető feladatának tekinti a Volán. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. I.-né, Baja: A hozzánk érkezett levelében foglaltakat felkérésünkre kivizsgálták a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat illetékesei. Közlésük szerint a 161-es számú helyi önkiszolgáló cipőboltban nem nyert bizonyítást, hogy az eladók kifogásolható magatartást tanúsítanak a vevőkkel szemben, vagyis az ön ilyen jellegű sérelmének utólagos orvoslására sem kerülhetett sor. Ennek ellenére figyelmeztették a kereskedőket, a jövőben még előzékenyebben, udvariasabban végezzék munkájukat, s törekedjenek a vásárlói igények maradéktalan kielégítésére. A válaszból még megtudjuk azt is, hogy a vállalatnál rendszeresen ellenőrzik a bolti kollektívák tevékenységét és a vétkes dolgozók nem mentesülnek a felelős- ségrevonás alól. K. J.-né, Kecskemét: Írásos bejelentése alapján a helyszínen, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti 1170-es számú élelmiszerüzletében végzett ellenőrzést a tanácsi hatóság. Megállapítása szerint az üvegbetét visszaváltása az előírások szerint történik. Ami a vevők megkárosítását, tehát az árucikkeknek a meghatározottnál magasabb ösz- szegért történő forgalmazását illeti, ezzel kapcsolatban úgynevezett próbavásárlások történnek a későbbi időben, r ha bebizonyosodik a szabály- sértés, elkövetője ellen eljárást indítanak. Konfár Pálné, Kecskemét: Az anya részére akkor is folyósítani kell a gyermekgondozási segélyt, ha szerződéses munkaviszonya a szülési szabadsága alatt megszűnik. Ha ez időben újból gyermeknek ad életet, a további segélyre való jogosultsága a szüTöbb lesz a homokozó Gondok a Széchenyü'árosban címmel — a Kecskeméten lakó Szabó Péterné panasza nyomán — nemrégen tettük szóvá, hogy a környék játszóterein kevés a homokozó. Megemlítettük, hogy az Irinyi utca szomszédságában földre helyezett különféle beton- alkalmatosságokból „kinyúló” vasrudak balesetveszélyt jelentenek az arrafelé tébláboló kisgyermekek számára. A közöltekre levélben válaszolt a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályának vezetője, Leitner László. Mint írta. a széchenyivárosi játszóterek létesítésének gazdája a helyi kommunális és költségvetési üzem. melynek dolgozói a terveknek megfelelően végzik az ezzel kapcsolatos kivitelezési munkákat. A közelmúltban, elkészítettek néhány homokozót, de a későbbiekben még többet is építenek. Ami a balesetveszélyt illeti, az már megszűnt, mivel a vasrudakhoz, az: úgynevezett betontüskékhez n tereken elhelyezett padokat rögzítették. lése napjától kezdődően fennáll, amíg gyermeke be nem tölti a harmadik életévét. Ezt megelőzően azonban a dolgozó férje jogán, ha egyedülálló, akkor pedig a saját jogán tarthat igényt az egyszeri anyasági segélyre. V. L., Kiskőrös: Az ipari szövetkezetek munkavédelmi szabályzatát a tagság előzetes véleménye alapján a közgyűlés hagyja jóvá. így történt ez az ön munkahelyén is 1972. november 16-án. Az akkor elfogadott és most is érvényben levő szabályzat * öbbi között tartalmazza a horganyzóüzemben dolgozók munka- és egészségvédelmével kapcsolatos tudnivalókat. Eszerint új munkaruha juttatása 12 hónaponként esedékes, de a kötényt, plexiálarcot, asztbesztkesztyűt, bakancsot stb. az elhasználódást követően azonnal ki kell cserélni. A dolgozókat védőétel illeti meg, az éjszakai műszakosak bérpótlékra jogosultak. Évenként három nap pótszabadság jár az itt foglalkoztatottaknak. Zoboki Anna, Tiszakécske: A tovább tanuló dolgozók kedvezményeit a munkaügyi miniszter 23 1974. (IX. 4.) sz. rendelete tartalmazza. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó számára olyan munkaidőt kell megállapítani, amely nem akadályozza őt aljban, hogy a kötelező foglalkozásokra, illetve vizsgákra felkészüljön, vagy azokon megjelenjen. ön, mint a szakközépiskola levelező hallgatója, minden évben 15 nap tanulmányi szabadságot vehet igénybe, s erre, valamint a vizsgákon való részvétel napjára az átlagkeresetét kell megkapnia. összeállította: Velkei Árpád F árasztó Süt a téli nap. Olyan idő van, amilyen illik ennek a lászlófal- vi termelőszövetkezetnek a nevéhez: Űj Tavasz. . Fárasztó ősz után végre felvidult a természet. Ámenra. Eddig csak dacolt a parasztemberrel. Ázatta-fázatta. Ót is, a földet is. A talajt is annyira, hogy — hej de sokszor csak „kínozni” lehetett — betakarítás, majd művelés címén. Most már süt a nap idekint — és belül az emberekben is. A földtől csak elvettük, amit megtermett. S például a lászlófalvi Üj Tavasz tsz a vetést is rendjén befejezte. A járási hivatalnál hallottuk először. — Egy héttel korábban elvetettünk, mint tavaly — teszi hozzá szerény tárgyilagossággal Kiss József főagronómus, akinek megemlítem, hogy őket elsők között „jegyezték”. — Siet, ugye? — mozdítom a fejem az előtte fekvő félbehagyott írásra. Az órájára pillant. — Fél óra múlva jelentést teszek egy bizottságban. Fiatalember. A lakás egyik szobáját benépesítő gyerekjátékokról is leolvasható, hogy apukának is ifjú még. Más most nincs idehaza. Gondolhatta, itt nem zavarja senki. A vidám környezetben kucorodott le dolgozni egy asztalka mellé. Értek a szóból, a dolog közepébe vágok. — Olyanokról szeretnék írni, akik igazán derekasan helytálltak ezen a kimerítő őszön ... önmagámmal is ellenérzésben fejeztem ki magam. Érzem, hogy van valami „igazságtalanság” abban, ha a parasztemberek idei őszi győzelmét csak a legkiválóbbaknak tulajdonítjuk. Ezt a „hétköznapi emberek” hősiessége, meg a diákcsapat, társadalmi munkások, kiskatonák segítsége nélkül nem lehetett volna kivívni. S akkor jövök én ilyen kérdéssel a főagronómusnak, hogy kik tettek ki magukért a mostani betakarításnál. Kiss József is csak a nyakát csavarja tanácstalanul. ősz után — őszintén megvallom, nem volna szívem csak úgy egyeseket kiemelni, megdicsérni... — Elhiszem. Én is így érzek ... De azért —, hogy ne a vakvilágba induljak — kiket érnék most legközelebb? A földeken már „fejront”. — Látogasson be a gépműhelybe — tanácsolja némi töprengés után. A gépműhely közeledtét glédá- ba állított kombájnok, nekiterpeszkedett vetőgépek, s immár télire elült traktorok jelzik. A bejáratot pedig az éber kapuőr. Az ember hajlamos a tárgyakba is emberi „viselkedést” belemagyarázni. A gépek gubbasztanak most úgy, mint az „ázott veréb, amit a macska megtépett”. Látszik, sokat kivett belőlük is ez az ősz ... Hát az emberekből ? A műhelyben pár ember tesz- vesz, szerel, kopácsol. , L. Kovács László vezetőhé- lyettes: — Ügy harminc körül vagyunk, ha nem hiányzik senki... Most többen odavannak. Végre szabadságra is mehettek. Volt, akinek még húsz napja benn maradt... Apró irodába húzódtunk be. Hidegebb van, mint a szabadban. A „berendezés” — akár egy vasbolt szöglete: masszív fémidomok, alkatrészek patikarendben, szöges, csavaros kartondobozok, rugók, fényes csövek, szerszámok. A kék munkaruhás, svájcisapkás munkás ép- pencsak tájékoztat a legfontosabbakról. Hogy mintegy 30 gép — kétharmad részt traktor, a többi kombájn — „egészségén” őrködnek. De hozzájuk tartozik a vízvezetékszerelés, villanyszerelés is üzemegységekben, szolgálati lakásoknál. Üzemeltetik a szárítót, borsófejtőt s nyilván nem mostohagyerekek a tehergépkocsik sem. Nyílik az ajtó. Zömök, fiatal munkás lép be. A műhelyvezető hozzáfordul, meghallgatja, mire jártak a városban, ahonnét most érkeztek a gépkocsival. Kiss I.ászló brigádvezető a sötét hajú, kis bajuszú férfi. Alig érkezik elmondani, hogy brigáddá júniusban alakultak, s mindjárt a szocialista cím elérését tűzték célul, már is többen befordulnak a helyiségbe. Elől egy mokány, ugyancsak bajszos fiatalember, Boti József. Egykettőre a rendkívüli őszre terelődik a szó. — Szabadszombatunk nem volt ám, a vasárnapokat is itt töltöttük ... A traktorosok, kombáj- nosok jórésze is belőlünk telt ki. Például a Boti József nyáriőszi programja: 180 hold búzát vágott rendre, 250 hold zabot, no meg herét is. Utána egy hónapig kukorica-kombájnozás következett, közben morzsoltak is, egy hetet meg a helybeli Alkotmány téesznél segített a napraforgó betakarításában. Egyébként lakatos. No és szántott is, éjszakai, nappali műszakban — váltva, Kara Mihály traktorossal. Olajos Sándor hegesztő ugyancsak szántott. Darányi József gépész is kombájnolt gabonát, kukoricát, és morzsolt is. Mint ahogy Kutasi János, Vári János traktorai is fáradhatatlanul „rótták” a barázdákat éjszakai műszakokon. — Közben itt bent is tartottuk a frontot — így Kiss László. Az univerzális „Gáti Béla” brigádon sem fogott ki akadály. A szárítóberendezés két kezelőjét ők adták. Napi 12 órás átlaguk olykor 16-ra is felugrott. A brigád egyik vállalása ilyen érdekes fogalmazási „Ha valamelyik géppel baj van, számunkra nincs munkaidő vége.” A borsófejtő éjszakai műszakban „betegedett meg”? Üzennek Olajos Sándorért. Éjjel fél 11, a hegesztő éppen a legkisebbet babusgatja, az asszonynak annyi dolga, hogy száz keze se lenne elég. Hallja, hogy megállt a gép, átveszi a kisbabát, férje hadd siessen. 2 óra múlva működik a gép ... Ez szombat este volt. Ha nem csinálja meg Olajos, a műszak csak másnap reggel szedi szét a masinát, délre elkészül, s jó ha hétfőre újra beállíthatják. Más alkalommal Gyenes Miklós esztergályos sietett hasonlóképpen zokszó nélkül kötelességét tenni. — Ja és el ne felejtsük: Boti József, Darányi József és Gyenes Miklós három napon keresztül kombájnolta a kukoricát az árvíz által fenyegetett tiszaalpári tsz-ben. Ez viszont már az időközben érkezett gépműhelyvezető, Zana Antal köti a lelkemre. S mikor pedzegetem, hogy a vetés gyors befejezésében, bizonyára szintén van érdeme a műhelyieknek, „elárul” valamit. Nagy Géza műszaki vezető „felfedezéseként” olyan konstrukciós változtatást alkalmaztak a vetőgépeken, amivel a hibalehetőséget 80—90 százalékkal csökkentették. — Utána nem is tudtuk, hogy van vetőgépünk. Addig meg mindennapos „vendégek” voltak a műhelyben. ... Túl a munka nehezén — róluk írtunk most. De biztosan tucatnyi epizódot mesélhettek volna mások is — akár az Üj Tavaszban, akár az Alkotmányban —, akikkel csak úgy találomra beszélgetünk. A magtisztítónál, szárítónál szorgoskodók éppúgy, mint a gyalogmunkások, akik az IFA-król lebillentett — napi 4— 5 vagon — kukoricát lapátolták „helyre”. Az egyszerű íogatos, aki nem egyszer „császár” volt két pejkójával, amikor a gépek sorjában elültek a latyakban. S míg ezek mozdulni tudtak, a lovas kocsi is sokra ment, ha egy szerre csak 10—15 mázsát is szállíthatott. No és a faros nem tudna sok izgalmasat felidézni, hogy mennyire szinkronban kellett neki dolgozni a traktorossal? Mert nem mindegy, hol következik a csatlakozó sor, megfelelő helyre fordult-e a traktorista, és a cso- roszlyáknak is jól kell szórniuk a magot. Jó szem kell hozzá azon a rezgő-zötyögő faron, nem lehet előre kiabálni — Állj már meg, míg elül a por, nem látom a sort! Meg mikor a magtartályt feltölti, a zsákot is meg kell fogni. Így olyan régimódi hangzású: faros. És parasztember is csak akkor kérdez rá — Ejnye, ki volt itt a faros? —, a már a zöldülő vetésnél furcsaságok mutatkoznak. Hogy csak barnáink a föld, ahol sornak kellene lennie, mert kihagyott a csoroszlya. Itt hiányos, amott meg olyan sűrű a vetés, mint a birka gyapja... Az ilyet már mázsában, forint értékben is fejére olvassák az elkövetőnek ... Kalapot kell hát emelni a szántóföldek minden olyan művelőjének, aki ezen a fárasztó őszön sárban, esőverés közben, éjjel és nappal tisztességesen küszködött a mostoha körülményekkel. S eszébe se jutott, hogy ezért kitüntetést várjon. Tóth István
