Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
1974. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Dr. Molnár Erik kecskeméti éveiről Tájékoztató a zöldség-, gyümölcs- és élelmiszer-ellátásról Az élelmiszer-kereskedelem ünnepi felkészüléséről, a zöldség-, gyümölcs-, és élelmiszer-ellátásról tájékoztatták a sajtó képviselőit a Belkereskedelmi Minisztériumban. 0 Dr. Molnár Erikné a felszabadulás utáni években, egy gyűjtősátornál. 0 Hosszú ideig volt munkatársa számára kiadott szolgálati bizonyítvány. Seolgálati - bizonyítván;. Alulírott dr. Molnár Erik m. népjóléti ulnlistor Igazoló*, hogj Klee Margit O.T.I. Mit. a. tiset /lak: Budapest, Till. Alföldi u. 16.1.32*./ 1925. deceaber 20. napjától 1942. március 20.-ig irodámban teljesített szolgálatot. Esen idd alatt neaosak as irodai aunkálatokát végezte, hanem a Kecskeméti Munkásotthon SsOvetkeset adminisstráolós ügyéit is •llátta, AOsgyüléal tárgysorosat, közgyűlési jegyzőkönyvek, tagnév- legyenek etb./ .zenklrtil egisi ldí alatt tudóéin,oa aunkdlanak kdei- ratalt la aaTiaatt Maeltatta, aal által koedrdakil aankálatokat ríg- satt. Budapest, 1946. március 21. napján. IKg népjóléti miniszter. Szigeti Gyula főosztályvezető elmondotta, hogy a kereskedelmi és az ipari vállalatok szorosan együttműködve, az év végi ünnepekre bőséges élelmiszer-ellátásra készültek fel. Az ünnepi csúcsforgalomban valamennyi élelmiszerből kielégítik az igényeket, különös gonddal szervezték meg a kenyér- és a péksütemény, valamint a tejszállításokat. Most a lakosságon, a háziasszonyokon a sor, akiktől azt ’ kérik, hogy a napi cikkek kivételével ne halasszák az utolsó napra vásárlásaikat. Az alapvető élelmiszer-ellátás egyébként évek óta kiegyensúlyozott, s az idén tovább javult. Növekedett a tej- és tejtermékforgalom, bővült a választék, s a kedvezőtlen időjárás ellenére, az importtal kiegészítve, folyamatos volt a zöldség-, gyümölcsellátás, míg az árszínvonal is — a kormány hathatós támogatásával — elfogadhatóan alakult. A kereskedelem már megalapozta a jövő évre tervezett 7—8 százalékkal nagyobb forgalmat azzal, hogy az élelmiszeripar valamennyi ágazatával megállapodott a zavartalan ellátáshoz szükséges árualapokban. Az élelmiszer-forgalom 10—11 százalékát az importáruk adják. Ezen belül jövőre módosítják az ösz- szetételt, egyebek között a külföldi cigaretták és italok behozatalát csökkentik, a folyamatos ellátás érdekében viszont fokozzák a diabetikus és a bébiételek importját. A lakosság szempontjából megnyugtatónak ítélt forgalomfejlődés ellenére cukorkából. csokoládés készítményekből, édesipari lisztes árukból, gyümölcs- és ételkonzervekből nem tartják kielégítőnek a választékot. Jövőre tőkehúsból és húskészítményekből 4—5 százalékkal többet hoznak forgalomba — ezen belül azonban változatlanul kevés lesz a szalámi, a gyulai kolbász és a sonka —,, a közpon- ;i keretgazdálkodást változatlanul fenntartják. A tervidőszak végére egyébként az egy főre tervezett 67 kilogrammos húsfogyasztás várhatóan 70 kilogramm lesz. Baromfiból az igényeken felüli mennyiség áll a kereskedelem és a lakosság rendelkezésére, a szükségletek szerint kerül forgalomba tojás, tej és tejtermék. liszt, cukor, csomagolt zsír. konzerváru és étolaj (amiből azonban választékhiánnyal számolnak), a hazai hal a tavalyi ellátási szinthez elegendő, a választékot importtal javítják. Szárazbab, hántolt borsó hazai forrásból van elegendő, lencséből azonban nem tudják kielégíteni az igényeket, az importot pedig a magas világpiaci árak gátolják. A téli hónapokra, március 31-ig az állami és a szövetkezeti kereskedelem a tavalyinál 24,3 százalékkal több, összesen 27 384 vagon burgonyát, hagymát, zöldséget és almát tartalékol. A választék bővítésére 350 tonna paradicsomot és 410 tonna szőlőt vásárolnak külföldről, s kora tavaszra 25 000 tonna étkezési burgonyát is behoznak. A lakosság kiegyensúlyozottabb és választékosabb ellátásának biztosítására, s azért, hogy a zöldség fogyasztói árak az előírt szinten belül maradjanak — legfeljebb 3 százalékkal emelkedhetnek —, a kereskedelem jövőre is 250 millió forint kockázati alap kiegészítést, juttatást kap a költségvetésből. A vegyicikkekből jövőre 10 százalékkal nagyobb forgalmat terveznek, bár az ipari kapacitás nagyobb fejlődéshez is elegendő lenne, ennél többet azonban az Importalapanyag-beszer- zés nehézségei nem tesznek lehetővé. Mosó-, mosogató- és áztatószerekből a megfelelő ellátást biztosítják, a tavalyi szintet meghaladja a kozmetikai és testápolási cikkek, valamint a háztartási tisztítószerek kínálata, festékekből és egyes kozmetikai cikkekből azonban kevésnek Ígérkezik a lekötött árualap. (MTI) A barátságvonat utasai (5-) Megfigyeltem, hogy _ esténként egyesek milyen mohó kíváncsisággal nézegetik az ismertető kiadványokat, képeslapokat, melyeken Moszkva nevezetességeit láthatják. Olyankor, ha egy-egy épületre, műemlékre ráismernek örömmel kiáltanak fel: — Ni, ez a Nagy Színház! Ez meg a Vörös tér! Nicsak, itt a Szado- vája körút! Jó ismerősként üdvözölni a világváros hírességeit. Hol vannak már Kevesen tudták a két világhá- 1 ború között Kecskeméten, hogy a Kisfaludy, majd a Nagykőrösi utcai ügyvédi irodában, Molnár Erik lakásán készültek a 100°,o-ban, a Korunk hasábjain és más baloldali kiadványokban olvasható, álnéven publikált tanulmányok. Csak néhány közeli ismerőse érzékelte a fiatal ügyvéd tevékenységének a jelentőségét, méltányolta hatalmas fel- készültségét. A tudós szerénységén, zárkózottságán kívül tán ezzel is magyarázható, hogy ^viszonylag keveset írtak a kitűnő történész, filozófus egyéniségéről, hétköznapjairól. Az évforduló kapcsán ezért felkerestük özvegyét és volt titkárnőjét, hogy felidézhessük a szegények ügyvédjének itteni életének jellemző emlékeit. A fővárosban, a Benczúr utcában lakott 1945-től 1966-ig, halálig Molnár Erik. özvegye ma is féltőn vigyáz volt dolgozószobájának a rendjére.. Ügy állnak a bútorok, mint amikor még ő ült a hatalmas íróasztalnál, fogadta vendégeit a kényelmes ka- ' rosszékekben. A fő helyen édesapja fényképe. A hatalmas könyvszekrény közepén Molnár Erik Kossuth-dijai,' kitüntetései, s közvetlenül mellettük a Kecskemét-plakett, a i városi tanács által ktezdeménye- . zett emlékülés meghívója, a 600- esztendős évforduló során meg- :> jelentett kiadványok'. Testi és szellemi frisseségben Dr. Molnár-Erikné, Aranka né- ni észreveszi pásztázó pillantásaimat. —-Nagyon szerettünk Kecskeméten.- — Mikor és hogyan ismerte meg férjét — így kezdtük a beSZélg6t6St. — A Műkertben laktak Molnárék, és nekem többször arra volt dolgom. Nagyon féltem a házu‘ kát őrző kutyától. Riadalmamat éSáreVétté'1 égy ' fiatal, oroszosán ' .öltözött ‘'ember,1 !,és odajött höz- ,;zátó: MÍégihSgyafázta, hogyH_52e- líd a kutya, kérte, ne féljek. A kezembe nyomott egy frissen tört gallyat, vékonyát, rövidet, és azt mondta, hogy ha mégis bántani akarna a kutya, ezt mutassam neki. Így kezdődött. Ma is őrzöm Erikem pálcáját. Hamarosan megtudtam róla, hogy orosz hadifogságban volt. A házasságkötés után előbb az én szüleimnél laktunk, a volt Forrás utcában. — Legyen szíves, számoljon be férje egy munkanapjáról. — Fél hét tájban ébredt. Mindig együtt tornáztunk, a testedzést soha nem mulasztotta el. Sietősen reggelizett és már közben belekukkantott az újságokba. Előfizette a Népszavát, Pester Lloydot, a helyi újságokat, a baloldali folyóiratokat. Pontosan nyolckor megkezdte a munkáját. ■ Ebéd előtt vagy után nagyot sé■ tált, a legtöbbször szüleihez ment ki. Májustól szeptemberig szinte minden délután megfür- dött a Széktóban, ö volt tavasz- szal a legelső, ősszel az utolsó vendég. Oda is magával vitte jegyzeteit, könyveit, pihenésként 1 olvasgatott. Később újra benézett az irodába, paajd a lakásán ta- | nult tovább. — Kikkel barátkozott, mivel j szórakozott? — Néha, többnyire az én ked- I vemért elmentünk a színházba. I Máshová ném nagyon mozdult, i otthon ülő és eléggé zárkózott : volt, noha meghitt ’ társaságban | könnyen oldódott és még tréfáli. kozott is. Tisztelte az embereket — Tóth Lászlóékkal nagyon jó j viszonyban voltunk, de a férjek inkább az irodában találkoztak. . Barátkozott a Széktó másik sze- ' relmesével, Aszódi ügyvéddel. I Nagyon szerette a fiatal Donáth I Györgyöt. Ez utóbbiak a második 5 világháborúban életüket vesztet- f télc. Becsülte Dunszt Jenőt és fe- I leségét. Szomszédaink voltak, és (a háborús, nehéz időkben em- S berségesen, bátran viselkedtek. I Sűrűn és hosszan | beszélgetett í öccsével, Renével. is, míg Kecs- i keméten élt testvére. René di- I namikusabb egyéniség volt, és í hozzájárult Erik világnézetének I formálódásához. Kedvelte a jó muzsikát. A ci- jgányzene idegesítette, az igazi 'népdalokat becsülte sokra. Ké- t sóbb Kodály Zoltán szerzemé- l'nyeivel is megismerkedett, be- ícsülte is alkotásait, ám a har- ;mincas években Bartókot tartot- Üta a legtöbbre. Emiatt sokat „vitatkozott” énektanár édesanyjával, aki szerint Bartók elferdíti a népi dallamokat. Azt még írja meg feltétlenül, hogy rendkívül megbecsülte a környezetében levő embereket. , Erről sokat mesélhetne volt gépkocsivezetője, aki most is eljár hűségesen hozzánk. A többes számot használom, mert Molnár Ilonka, a kecskeméti származású házvezetőnő lassan négy évtizede részese örömeinknek, gondjainknak. Tőle kérdem, hogy milyen embernek tartotta gazdáját, dr. Molnár Erik ügyvédet. — Nem emlékezek egy hangos szavára. Mindig udvariasan kért, s gondoskodott pihenőről, szabad időről. Ha külön munka adódott, előre megbeszélte velem a feladatokat. Elkísértem például Moszkvába. A nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokon én is sütöttem-főztem, mert a szovjet párt- és államvezetők kedvelték a kecskeméti receptek szerint készített süteményeimet. Ottani dolgozószobáját csak én takaríthattam, mivel akkoriban még a követségen is meghúzódtak rendszerünkkel nem szimpatizáló emberek. Egyik reggel én lepleztem le két tisztviselőt, amint a nagykövet elvtárs íróasztalán kerestek valamilyen iratokat ... Ismét Aranka nénihez fordulok. — Budapestről, vidékről voltak-e látogatói? — Veres Péter. Volt úgy, hogy biciklivel jött, hosszan beszélgettek. Előfordult, hogy nálunk is aludt. Mások is keresték, írók, de a nevekre már nem emlékezem. Elvtársaival inkább a fővárosban találkozott, itt figyelték. A szegények ügyvédje Konferszky Lajosné Kiss Margit 18 évig dolgozott irodájában. A másolatban közölt bizonyítvány tanúskodik arról, hogy milyen kiválóan. — 1924-ben- tönkre -mentek a szüleim, érv is hiába kerestem munkát^fHállottarai, .hogy egy fiatal ügyvéd alkalmazottja tisztviselői kinevezést kap. Beállítottam hát dr. Molnár Erikhez, hogy vegyen föl helyette. Meglepődött, mert ő még nem tudott irodistája távozási szándékáról. Amikor tisztázódtak a dolgok, azt mondta, hogy akár mindjárt maradhatok is. Féltem, mert nagyon gyengén gépeltem, és vakon kellett írni az akkori masinán. Molnár Erik megbizott bennem és én hamar belejöttem a munkába. — Milyen ügyekkel foglalkozott dr. Molnár Erik? — A szegények ügyvédjének nevezték. Ha látta, hogy reménytelen perhez kérik segítségét, visszakozott. Megmagyarázta az illetőnek: csak veszíthet, ne költse fölöslegesen a pénzét. Nem tartozott a keresett ügyvédek közé, tán éppen nézetei miatt, mert különben nagytudású, alapos ember volt. Hallottam védőbeszédeit. Soha sem becsmérelte az ellenfelet, mindig a tényeket igyekezett okszerűen és hatásosan csoportosítani. A hűséges munkatárs emlékei — Mikor írta dr. Molnár Erih Kecskeméten készült több ezei oldalnyi tanulmányát, honnar, szerezte a könyveket. — Sok könyvet rendeltünk, még külföldről is. Emelni kellett állandóan a könyvespolcokat, men nem fértek el az új szerzemények. Amikor nem volt dolga, napközben is elővette a könyveket Ceruzával, állandóan jegyzetelv« olvasott. Kézzel írta le először i tanulmányt. A lényegen már alig változtatott, de sokszor hosszt ideig kereste a legmegfelelőbl kifejezést. Ezután diktálta gépb< a munkáit. Azt hiszem, mindegyiket nekem; Amikor felvett, meg magyarázta, hogy ami az irodá ban történik: hivatali titok. Ezér nem szóltam, szólhattam senkinek se cikkeiről, noha tudtam hogy az akkori rendszerben „ve szélyesnek” számító tanulmá nyolc voltak. A 30-as években próbált meg környékezni W. Karcsi, detektív Előbb udvarolgatott, majd < tárgyra tért. Én persze semmirő se tudtam, és azonnal szól tan az ügyvéd úrnak, ö a szokot furcsa mosolyával fogadta a köz lést. Különösen akkor keresett iz gatottan a politikai detektív amikor kiderült, hogy Molná René, Sallai Imre védője kül földre menekült. Magam is Iá Hidegebbre fordul az idő, amikor egyik délelőtt ellátogatunk a Kremlbe. Átsétálunk a Sándor- kerten, ahol a cár „atyuska" külön engedélyével tartózkodhatott csak bárki. Most azt látom: jön- nek-mennek körülöttünk a dolgos emberek, akik otthonosan mozognak a szép környezetben. A sajátjukban ; amelyért annyit áldoztak. Erre gondolok, amikor megkoszorúzzuk az Ismeretlen Katona sírját a vörös fal előtt. Már belül vagyunk a Kreml falain, amikor figyelmeztetnek bennünket: vigyázzunk, álljunk fel a. járdára! Hosszú és fényes autósor robog el mellettünk. Megismerjük Kissingert, az amerikai külügyminisztert. Többen tréfálkoznak most is, mint annyiszor: — Tudta, hogy jövünk, ezért érkezik épp most! — Csak le ne késsük az ebédet! Miért is próbálnám leírni, milyen a Kreml hangulata? Hogy mennyi izgalmas gondolata lesz tőle az embernek? Nézem a kincsekkel zsúfolt templomokat. Megannyi hatalmas ékszer. _■— Mennyi munka kellett ezekhez az akkori technika mellett!. — mondja valaki jó hangosan a közelemben. Megyünk az Ivári térre. A kísérőink mesélik: Iván a köznapi egyszerű orosz embert jelentette. Ezen a helyen húzták deresre a jobbágyokat, onnan a név. Ma is él a közmondás, országszerte: , „Ordít, mint az Iván téren”. — Nem ordítanak már az Ivánok a botozástól, sem itt, sem másutt — gondolom .magamban. S hirtelen jókedvem támad. A legfárasztóbb séta Sokaknak régi vágya teljesült: Mielőtt átlépnénk a Kreml kapuját, megkoszorúzzuk az Ismeretlen Katona sírját. bent lehettek a kincspalotában. Már előzőleg kérdezgették: — Igaz, hogy van ott egy kétezerötszáz drágakővel díszített imakönyv? — Tényleg látunk egy háromezerkétszáz darabból álló ezüst étkészletet? S lehetséges, hogy egyetlen miseruhán százötvenezer darab igazgyöngy legyen? És így tovább. (Sietünk leírni: mindez így megfelelt a valóságnak, mindenki nagy csodálkozására.) Hat-nyolcszázéves fegyverek között járkálunk. Látjuk Borisz Godunov páncélját, Nagy Péter vadászfegyverét. Fejedelmek, királyok, híres iás gazdag követek roppant értékű ajándékait. Gyönyörködünk az orosz ötvösmű-' vészét utolérhetetlen remekeiben. Micsoda ajándékok! Művészi ki| vitelezésű kisvonat, aranyból és platinából; egy három és fél kilós súlyú topáz; használati tárgyak borostyánból, gyöngyházkagylóból, elefántcsontból, mindenféle drágakőből. Egy ezüst étkészlet, amelynek a súlya — bármilyen hihetetlenül .hangzik is, igaz! — húsz múzsa! Katalin cárnő ajándékozta a szeretőjének, Orlov hercegnek. Megállunk még Rettegett Iván elefántcsontból készült trónja előtt; megnézzük Nagy Katalin fényűző hintóját; a Romanovok nyolcszáz gyémánttal ékesített trónját; az ötszáz papagáj tollával díszített lótakarót; Nagy Péter sajútkezűleg készített csizmáját; a hermelinnel díszített királyi palástokat — és felsorolni alig lehetne, mi mindent még. Megtudjuk közben, hogy Erzsébet cárnőtől halála után tizennégyezer darab drága ruha maradt. A csodálatos névtelenek így szól ismét valaki; Nem azokat csodálom én, akik ezeket a tárgyakat így egymásnak . ad- ták-vették, hanem azokat, akik csinálták; a csodálatos névteleneket! Valami ehhez hasonlót mond a ■ kísérőnk is a távozáskor: — Maguk most látták a cárok és a főurak életét. És látták az orosz népet. is. A tehetségüket őrzik a tárgyak. Ezek közül egyetlen darabot sem csinált főúr. ök csak élvezték azokat. Nézem a fényességes hintókat, az aranyozott, | drágakövekkel kirakott lószerszámokat. Elképzelem a cárnöt, ott a kis ablak mögötti, kényelmes bársonyszéken. Most éppen azon tépelődik: ha sikerül ismét visszavásárolnia a szeretőjének — harmadszor js — az elkártyázott, harminckét féle márványból készült palotáját, akkor Órlov herceg szerelmét is visszaszerezhetné ezzel? Kis közvéleménykutatást végeztem a látogatás után: ki mit választana a Látottak közül? — Sokféle érdekes választ kaptam. — A platina vonatot: a cári hin- tót; azt a különös órát a szö- kőkúttal; a gyémántfedelü imakönyvet— és így tovább. Valaki tréfáson ezt mondta: — Én a második termet (abban voltak a drágakövek), mert abból az ösz- szes többit megvehetném. Persze, ez csak játék. Mégis elgondolkoztató volt az egyik felelet: — . Én az ötvösök tehetségét szeretném magamnak.. Kint azon kapom észre ma-, gam, hogy Prohászka Józsi bácsira gondolok, a\ tíz évvel ezelőtt elhunyt festőművészre. Sétáltunk vele itt. a Kreml falai mellett. Egyszercsak megállt, és ezt mondta: — Tudod, nekem a szín az egyik legnagyobb élményem. És nézd, itt a Kreml környékén mennyire dominálnak a színek! Ezért is jó nekem most: el lennék én, látod, itt sokáig! Hatezer néző Este a sokat emlegetett kongj resszusi palotában megnézzük Csajkovszkij: Hattyúk tava című balettjét. Hatezer néző fér el itt egyszerre, s mindig telt ház van. Poszohin mérnök alkotása méltán lett világhírű. Mindenkit csodálattal tölt el a látvány. Mozgólépcsők viszik-hozzák az embereket a különböző szintekre. Oldalakat lehetne írni róla, miként oldják meg az ékes-fényes hatalmas büférendszerben a villámgyors kiszolgálást úgy, hogy a hatezer ember sorban állás nélkül, pillanatokon belül -megkapja amit kér, s nyugodt, kulturált körülmények közt tudja elfogyasztani azt. Sokat lehetne írni a világhírű balett előadásáról is. Nem kísérlem meg visszaadni az élményt, úgysem sikerülne. Inkább a mosolygásra késztető befejezés - céljából ideírom, amit egyik uti- társunk mondott a húszban: — Hej, hogy mozognak azok a táncosok, te j jó úristen! Ha az én kőműves (brigádomban így mozognának az emberek!, de jó is lenne! Varga Mihály • (Folytatjuk.) tam, hogy az ügyvédi irodába hoztak egy zöld bőröndöt, amiben állítólag a kommunista párt iratai voltak. Valahonnan megtudták, hogy az ügyvéd úrhoz került ez a küldemény, de — szerencsére — sohasem derítették ki, hogy honnan érkezett a futár, milyen iratokat mentettek. Állandóan magával hordta útlevelét. öccse is így csinált, ennek köszönhető, hogy sikerült időben külföldre távoznia, amikor rájöttek illegális kapcsolataira. Hadd mondjam még el, hogy Veres Péter — csizmában, posztó nadrágban járt — őt kérte fel a Számadás kéziratának az átnézésére. Én leginkább Molnár Erik nyelvtudását csodáltam. Oroszul, olaszul, franciául kiválóan beszélt, más nyelveken is értett. Heltai Nándor A marxista társadalomtudomány egyik legkiválóbb hazai képviselője, a demokratikus átalakulás kimagasló egyénisége hétfőn lenne nyolcvan esztendős. Életművét könyvek ismertetik, tanulmányok elemzik, nevét utcák, emléktáblák, szobrok őrzik: A gondolkodást frissítő, új szempontokban gazdag, olykor termékeny vitát kavaró cikkei, dolgozatai ,ma is hatnak.
