Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1974. december 14. Felelősséggel, előrelátón E hét végével megyeszerte befejeződnek a négy évi munkát összegező-értékelő pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések. A XI. pártkongresszus előkészítésének első jelentős szakasza zárul ezzel, s egyidejűleg további felelősségteljes feladat végrehajtására összpontosul a figyelem: munkához láttak,* illetve látnak a számvető taggyűléseken megválasztott jelölőbizottságok, folynak a januárban sorra kerülő, a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűlések előkészületei. A vezetőségek újjáválasztása mindig jelentős esemény a pártszervezetek életében, hiszen nem kis mértékben a megválasztandó vezető testületek munkájától függ majd, milyen hatásfokkal, eredményességgel és gondokkal oldják meg az előttük álló feladatokat a pártszervezetek. • Nem kisebb teendő hárul tehát a megválasztott jelölő bizottságokra, mint a vezetőségválasztás jó káderpolitikai előkészítése. A feltételek a feladat sikeres elvégzéséhez adottak. Elegendő az idő a párttagsággal való egyénenkénti szót értésre. A Központi Bizottságnak a káder- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjúságpolitikai feladatokról szóló határozata épp úgy, mint a március 19—20-i irányelvek. a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről pedig világosan megszabják a politikai követelményeket és tennivalókat. Az imént említett határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fizikai munkásoknak ' a száma a pártban, akik különös érdeklődést tanúsítanak a közügyek iránt, érett politikai érzékkel, közösségi szenvedéllyel képviselik a párt politikáját, s emellett a termelő munkában is példamutatóak. Felvetődhet a kérdés, nem túlzás-e a jelölő bizottság, szerepét ennyire hangsúlyozni, hiszen végül is a párttagság egésze választja majd a vezetőáéget? Semmiképpen nem túlzás. A jelölő bizottság több vonatkozásban is nagyon fontos „bizalmi” feladatot lát el. Eleget kell tennie egyebek között a párt általános káderpolitikai követelményeinek ; olyan vezetőséget kell javasolnia a választó taggyűlésnek, amelynek tagjai értik és végre is tudják hajtani a párt politikáját. A tagok megítélésénél tehát elsődlegesen és alapvetően a politikai szempontokat kell figyelembe venni. Olyan kommunistákat javasoljanak a vezetőségbe, akik élvezik a párttagság, s a többi dolgozó bizalmát, akik elvi alapon tudnak dolgozni, és szoros kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal. Azk kerüljenek a jelöltek közé. akik eddigi tevékenységükkel is bizonyították a politikai. mozgalmi munkára való készségüket, alkalmasságukat. Megfontolt, józan gondolkozású párttagokat javasoljanak, akik képesek a feladatok kialakítására és megértetésére, s akik magukkal tudják ragadni a dolgozókat a kitűzött célok megvalósítására. Az emberi jellemvonások, a személyi adottságok számbavételekor nem mellőzhető figyelembe venni az életmódot, a munkához való viszonyt, a szavak és tettek egységét. A vezetőség tagjainál ugyanis különösen fontos a példamutatás. A vezetőség megfelelő összetételének alakulása politikai kérdés. Mindenekelőtt arra kell törekedni tehát, hogy híven tükrözze az adott terület párttagságának társadalmi összetételét. A gazdasági egységeknél működő pártszervezeteknél például magától értetődő, hogy a termelő munkában részt vevők legyenek többségben, mint ahogyan az iskolai pártszervezetekben elsősorban a pedagógusok kerüljenek a vezetőségekbe. Az is természetes, hogy a jelenleginél nagyobb képviseletet kapjanak a fiatalok és a nők. • A vezetőségválasztás előkészítése során úgy kell dolgoznia a jelölő bizottságnak, hogy minden párttag élhessen a Szervezeti Szabályzat által biztosított jogokkal, a pártdemokrácia adta lehetőségekkel. Ezzel szorosan összefügg — s nem árt külön is hangsúlyozftig\T^.«h||gy a jelölői bizottság- nem a régi vezetőség bizottsága. Tehát nem egyes személyek igényeinek, hanem a párttagság egészének, az alapszervezettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő vezetőség kialakításán kell fáradozniuk. Sokféle követelményt szükséges szem előtt tartania tehát a jelölő bizottságnak. Épp ezért hasznos, ha tájékozódik az alapszervezetet irányító pártszervnél, hogy a jelenlegi vezetőség munkáját hogyan ítélik meg. Ennek ismeretében helyes, ha a korábbi bevált gyakórlat szerint a jelölő bizottság tagjai felosztják maguk között a párttagságot. és türelemmel végighallgatják minden párttag véleményét a még funkcionáló vezetőség munkájáról, az új vezetőségbe javasolt párttagokról. Az irányító pártszerveknek a több éves munka ismeretében tett személyi javaslata csupán iránymutatás, amelyet hasznosítani lehet és kell a végleges javaslat kialakításánál. Ezzel összhangban az irányító pártszervek törekedjenek rá, hogy e segítségükkel ne csorbítsák az alapszervezetek önállóságát, hanem segítsék elő a pártdemokrácia érvényesülését. Fontos, hogy a jelölő bizottság alaposan felkészüljön javaslatának megindokolására, hogy a párttagság megfelelő információval rendelkezzen a jelölés elfogadásához, majd- bizalommal adhassa szavazatát a javasoltakra. Előfordulhat majd, hogy a jelölő bizottság jelöltjei közül a nyílt szavazáskor nem kerül fel mindenki a jelölő listára. Erre az eshetőségre is hasznos előre felkészülni, hogy a szükség szerint újabb javaslattal tudjon élni a bizottság. • Feltehetően akadnak olyan pártvezetőségi tagok, akik különböző okok — betegség, fáradság, idős kor — miatt megválasztásuk mellőzését kérik. Hasznos tehát, ha már a beszélgetések során megkérdezik őket, hogy a jövőben milyen pártmunkát végeznének szívesen. Az így összegyűjtött véleményeket pedig bocsássák majd az új pártvezetőség rendelkezésére. Felelősségteljes megbízatást látnak el a jelölő bizottságok. Ne sajnálják tehát az erőt és fáradságot, mert a vezetőségválasztás jó előkészítésével rövid idő alatt több évre szólóan ala- iHQ2tatják,i<niiegii a pártalapsszer- vezet i■Vezetését;! munkáját-.'ín A kiskörei vízlépcső haszna és hatásai Magyarország második legnagyobb üdülésre is alkalmas tava lesz a fel- duzzasztott Tisza Kiskörénél. Vízfelülete: 127 négyzetkilométer. Az itt épülő vízlépcső és tározó több mint 300 ezer hektáros mezőgazdasági területet lát el öntözővízzel, 80 százalékos tartóssággal. A víz átlagos mélysége 2—3 m, a tározott víz mennyisége 305 millió köbméter, a távlati tervek szerint pedig 405 millió köbméter lesz. Az épülő 28 MW-os vízierőmű 103 millió kWó energiát ad. évente. Kisköre és Tiszaiök között (120 km) pedig egész évben hajózhatóvá válik a Tisza. Az eddigi hidrológiai tapasztalatokon nyugvó, előzetes vizsgálatot végeztek annak kiderítésére: hogyan hat majd a vízlépcső működése a Tisza vízjárására és környezetére. A várható kép szerint a Tisza árvízi helyzetét lényegesen nem érinti a vízlépcső. A duzzasztógát feletti 65 km-es szakaszon mégis, a 100 százalékos biztonság érdekében az árvízvédelmi töltéseket megerősítik. Ezzel gyakorlatilag feleslegessé válik ezen a szakaszon minden további beavatkozás. Megváltoznak a Tisza jégviszonyai is. A vízlépcső feletti szakaszon a jeges napok száma az eddigi 30-ról 90-re nő. A vízlépcső alatti szakaszon viszont kedvezőbbé válnak a jégviszonyok : a lebocsátott víz turbulenciája és a vízierőműn áthaladó, és ezért kissé felmelegedő víz késlelteti a jég beállását. Magában a duzzasztott térben keletkező jég pedig nem kerül az al* só szakaszba, hanem helyben elolvad. A duzzasztott térben a vízsebesség csökkenése miatt számolni kell a hordaléklerakódás fokozódásával. Ez évi 3—5 ezer köbméter hordalékanyag lesz, mely fokozott feladatot ró a folyókotrókra. A tározó körzetében jelentkező belvizeket szivárgócsatorna-rendszer gyűjti össze és vezeti a Tiszába. Kevésbé látható előre a víz minőségének alakulása. A tizenötszörösére növelt vízfelület oxigénfelvétele nő, viszont a sebesség csökkenése miatt jelentősen csökken is. Remélhetőleg a két hatás kiegyenlíti egymást és a jelenlegi víztisztasági szint fenntartható lesz. A tározónak mint biológiai élettérnek a kérdése csak a gyakorlatban lesz vizsgálható. • A brigád vezetője munka közben... Jobbra: Buklicz Pálné, a brigád Margit nénije, ne haragudjon meg ha eláruljuk, hogy ő a legidősebb a kollektívában. Ezzel együtt viszont azt is. elmondjuk, hogy ő segít legtöbbet a fiatalabbaknak, s az eredmény elérésében oroszlánrésze van. ö is részt vesz a hetedik gép kezelésében. Erzsikéék és a hármas követelmény A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában értekezletet tartottak a napokban a kongresszusi versenyben részt vevő brigádok vezetői részére. Azért hívták őket össze, hogy megbeszéljék, a verseny eddigi tapasztalatait és ismertessék előttük az értékelést. — Nagyon kellemesen meglepődtem — mondja Bartos Erzsiké, a Komarov brigád vezetője —. amikor meghallottam, hogy a mi brigádunk szerezte meg az első helyet. Nem kis dolog ez, hiszen a gyárban összesen 92 brigád 759 tagja vesz részt a versenyben. Tudomásom szerint közülük már 28 brigád elnyerte a szocialista cím valamelyik fokozatát. Mi is négyszer érdemeltük ki eddig ezt a kitüntetést. Dolgoztunk, tanultunk, társadalmi munkát végeztünk — szóval igyekeztünk megvalósítani a mozgalom hármas követelményét. Miközben beszélgetünk, a brigádvezető szorgalmasan dolgozik, a porszívókhoz használatos gégecsöveket készíti.-T- Nálunk a hármas számnak többszörös jelentése van -^ meséli. — Három műszakban dolgozunk. hárman határoztuk el, hogy megszerezzük a műanyagipari szakmunkásvégzettséget. Kongresszusi felajánlásaink között olyan vállalás is szerepel, hogy hárman kezelnek hét gépet. — Beszéljen erről kissé részletesebben. — A hármas követelmény teljesítését megnehezíti az, hogy három műszakban dolgozunk. Én most a nyáron érettségiztem — teszi hozzá. — Bizony, nem sok idő jutott másra a tanuláson kívül. Most pedig hárman kongresszusi vállalásként elhatároztuk, hogy megszerezzük a szakmunkás bizonyítványt. Tóth János, gépeink tmk-lakatosa külön elismerést érdemel, hogy a meglevő szakmája mellett még egy másik elsajátításán is fáradozik. Vidács István harmincöt éves fejjel kezdi a tanulást. Az olajos flakonok gyártásánál korábban egy dolgozó két gépet kezelt, most vállalták, hogy a felajánlásunk teljesítése érdekében — egymást váltva — egy hetedik géppel is dolgoznak. Elhatároztuk, hogy tervünket se- lejtmente'sen 104 százalékra teljesítjük. Azt hiszem a negyedik negyedév végén sem lesz okunk a szégyenkezésre. — örül az első helyezésnek? — Természetesen büszke vagyok arra, hogy a brigádom olyan jól összeforrt kollektíva, hogy meg tudta szerezni az üzem legjobbjainak járó vándorzászlót és a 2500 forintos jutalmat. Szeretjük. becsüljük egymást. Amikor négy évvel ezelőtt vezetőnek választottak, már kétszeres szocialista volt a brigád, azóta újabb két esetben nyertük el a címet. Azt hiszem, nem utoljára ... — Társadalmi munka? — ^fagyon nehéz, szintén a három műszak miatt. Itt az üzemben segítünk az anyagok előkészítésében. s amikor csak időnk van, meglátogatjuk a helybeli szociális otthont. Két szobát, illetve nyolc idős férfit és nőt patronálunk. meglátogattuk őket novemberben az öregek napján, s most karácsony táján is felkeressük őket. — A brigád tagjai közül kiről készüljön felvétel munka közben? — Ha lehet, mindenkiről — mondta kissé Zavartan Bartos Erzsiké. — A brigád minden tagja megérdemli, az elismerést, nem tudok kivételt tenni... O. L. • Tóth János tmk-iakatos nagyon sokat segít a brigádnak, gyorsan üzemképessé teszi a meghibásodott gépet. lEgy év múlva már a második szakmai bizonyítványa is a kezében lesz. 0 Erzsiké néni, Vécsei Mátyásné sem tartozik a „KISZ-korosztályhoz”. Selejtmentesen dolgozik s megérdemelten kapott most november hetedikén vezérigazgatói dicséretet. (Opauszky László felvételei.) SZILVÁS! LAJOS (17.) Egy-egy darabját mentik a feladott életnek és az a furcsa, hogy a sok holmi között több a haszontalan, mint az olyan, Ami valóban fontos lesz a menekülőkre váró cigányéletben. Gaszton hangját hallom a fülem mellett: — Odanézz! Talán harminc lépésnyi. távolságban német—magyar vegyes járőr közeledik felénk. A német altiszt nyakában egy fémláncon alumíniumlap lóg, rajta valami felírás. A magyar — főtörzsőr- mesteri rangban — nyilaskeresztes karszalagot visel, összenézünk Gasztonnal. Tehát ide jutott a magyar hadsereg... Mindjárt eszembe is jut, vajon nem az-e az előírásos, hogy mi is karszalagot viseljünk, pirosfehér csíkokkal és középen fehér ^mezőben a zöld kereszttel, amelynek minden ága nyílban végződik? Lehet, hogy ezen bukunk le? A magyar főtörzsőrmester már messziről meíeven bámul ránk. Felénk tartanak ... összeszorul a gyomrom. Zsúfolt a piac, még egérutat se nyerhetünk. — Ide jönnek... — súgja Gaszton. Igen, idejönnek — remeg meg bennem a felismerés. Idejönnek, és felfedezik a kocsi fenekében Gilbertet! Szúrni kezd a tüdőm, önkéntelenül számolom a járőr.lépteit/ Nyolc lépésnyire vannak... Hét... Hat... Rögtön ideérnek! ösztönös mozdulattal nyúlok a revolvertáskám felé. Három lépés! És ebben a pillanatban a főtörzsőrmester feszes íővetéssel tiszteleg. Megkerülik az autót. anélkül, hogy akár egy pillantást vetnének rá. Gyomrom feszültsége felenged. Nagyot fújok. Érzem, hogy arcom elönti a vér. Bizsereg a bőröm. Pffú... Ügy látszik, mégis ideges vagyok. Kissé szédülök is az izgalomtól, és azt szeretném, ha kint volnánk már a városból. Remeg a kezemben a gyufa, amikor rá akarok gyújtani. El is alszik, mielőtt odaérne a cigarettához. A következő szálat meg eltöröm, amikor meg akarom gyújtani. Végre mégis ég a cigaretta. De az első slukkot oly hirtelen szívom le, hogy meg- köhögtet. Megváltásnak érzem, mire Szojka és Hegedűs visszaér egy zacskó krumplival és kétkilónyi almával. — Induljunk) — sürgetem Szojkát. — Igenis — biccent., Nehezen gyújt a motor. Köhögve zúg fel aztán. Óvatosan kikanyarodunk a főutcára. Mögöttünk ázottan .integetnek a zászlók. Egyetlen k romhalmaz a Vasútállomás egész környéke. A nyáron borzalmas bombazáporok érték ezt a városnegyedet. Csodálkozik az ember, ahogy mégis észrevesz két félig ep házat. Egyikben kocsma van, a másikban pékség. A sütöde előtt hosszú sor húzódik. Asszonyok, gyerekek várnak kenyérre. A kocsma előtt senki. ' — Meg kellene néznünk, hát-^ ha van pálinkájuk... — szólal meg Szojka. — Maradt még pénz a százpengősből. Helyeslőén bólintok. Megállunk a kocsmával szemben az út szélén. Ha ugyan útnak nevezhető ez a sáros, göröngyös sáv a sok rom között. A bombák vágta gödröket már nagyjából betemették az összeomlott házak törmelékével. A maradék romot nagy • kupacokba hordták össze. Két kupac között horpadozott, rozsdamarta mozdonykazán hever, egyik végénél belesüppedve a földbe. Ügy látszik, a légnyomás vágta ide a vasútállomásról. Szojka besiet a kocsmába. Én meg nézem a sorban állókat. Rosszul öltözött emberek keverednek jóruhájúakkal. Tehát már nem a szegények privilégiuma a sorba állás, mint azidőben láttam, amikor sebesülten voltam itthon szabadságon. Akkoriban csak a foltosruhások ácsorogtak hajnaltól a boltok előtt. Itt pedig szép számmal topognak divatosan öltözött dámák is, kalapban, magas sarkú cipőben, esernyővel a fejük felett. Első. pillanatban fel sem tűnik, hogy néhányan az autónk felé néznek, és J mutogatnak. Aztán kiválik a sorból egy kosaras, tenyeres-talpas asszony, lábán spárgával megkötött fcrfikaíocs- nival. Szalad a kocsink felé. És mintha a példát követnék, máris elindulnak még féltucatnyian. Aztán újabbak válnak ki a sorból, s futnak felénk. — Mit akarhatnak? — kérdi nyugtalanul Simon Pista, és felmagasodik a kocsi közepéből. Nincs időm felelni, mert az asszonyok — vannak vagy harmincán — máris körülkapják az autót, és kiabálnak, de csak nagy nehezen lehet megérteni, mit akarnak. Végre kihámozom a szavaikból, hogy kenyeret akarnak venni tőlünk. Integetek, hogy nincs eladó kenyerünk. — Jól megfizetjük, mások is adtak el... — Cigarettát adok a kenyérért! —- Nekem adjon, gyermekeim vannak! Jól öltözött, festett arcú asz- szony kiabál leghangosabban. — Adok ötven cigarettát egy kétkilósért! Hiába kiabálok, hogy nincs se eladó, se elcserélni való kenyerünk, nem tágulnak a kocsi mellől, mindegyik azt hiszi, hogy hazudok. Belekapaszkodnak a kocsi oldalába, körülveszik minden oldalról, és ágálnak, kiabálnak. Üristen, hát ekkora már itt az ínség?! — hasít belém a gondolat, de mielőtt időm lenne sajnálni őket, felvisít egy hisztérikus, vékony hang: — Angol repülőt visznek! Egy pillanat alatt fülsiketítővé erősödik a hangzavar. Ahogy gyorsan hátrafordulok, látom, hogy Gilbertről, aki az előbb felült a nagy zajra, lecsúszott a pokróc. Elkáromkodom magam, de hirtelenében fogalmam sinCs, mit csináljak. És közben ott hátul már mászik is fel két asszony, hogy nekiessen Gilbfertnek. Imádkozom magamban, hogy csak valami katonai járőr ne tévedjen a közeibe, s miközben ordítom, hogy „Táguljanak! Hadifogoly!” egyik szememmel azt látom, hogy Hegedűs, Bakos Gaszton és Simon Pista már valóságos közelharcot vívnak az asszonyokkal, hogy letaszítsák őket a kocsiról, a másik szememmel meg Szojkát keresem; és robbanni tudnék' a dühtől, hogy most nincs' itt. Az asszonyok már oldalról is másznak fel a kocsiba, s üvöltöznek, visítoznak, ordítanak, hisztérikusan sikoltoznak, vékony, fülsértő hangon biztatják egymást, gyilkost kiabálnak meg terroristát. Környékbeliek lehetnek, akik átélték a szőnyegbombázások borzalmait, és darabokra akarják tépni Gilbertet. Odébblökök egy nőt, aki mellettem akar felkapaszkodni a kocsiba, s kétségbeesetten repked a szemem segítség után. Valamennyiünk életébe fog kerülni a meggondolatlanság, hogy megálltunk itt. Tömeghisztéria! Egymást vadítják az asz- szonyok! Az arcok elvesztik emberi formájukat, a szemek kerekre tágulnák, és eszelősek a tekintetek ... Meg sem gondolom, mit csinálok, már kezemben .a géppisztoly. Fordítom az ég felé a csövét, és meghúzom a billentyűt. Éles sorozat ropog bele a sival- kodások hangzavarába. Néhányan hanyatt-homlok menekülnének, mert nem tudják, közéjük jőt- tem-e vagy a fejük fölé, többen megbotlanak egymásban, és belezuhannak a sárba, s az előbbi düh hirtelen rémületté válik, a hisztéria sikolyai pedig a halál- félelem nyüszítéseivé. (Folytatjuk.)
