Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
4 ' • PETŐFI NÉPE "• 1974. december frf.' Megszervezett ritmus Fölösleges lenne fönnakadni azon, hogy az állami ipar 1,4 milliárd forint értékben szállított több árut a belkereskedelemnek júliusban, mint januárban. A készletezésben, a szállítási szerződések teljesítésében, az áru átadásában ezernyi ok bonyolult kölcsönhatása játszik közre. Ám az már elgondolkoztató, hogy ugyané két hónapot figyelembe véve, a bruttó termelésben 17 százalékos eltérés tapasztalható, azaz ennyivel nagyobb árutömeget állított elő az ipar júliusban, a januárihoz mérten. Holott a dolgozók létszáma — nem tévedés a Mosolygásra késztető adat — hat hónap alatt mindössze 300 fővel gyarapodott, ami nyilvánvalóan nem hozhatott kiugró fellendülést a termelésben. Hanem akkor mi? Az, hogy az ipari termelés lázgörbéje éppen csúcshoz érkezett, hogy azután megint lejusson a völgybe. Az egyenetlen munka a nagy eltérések szülője. Ez nemcsak általában, az ipar egészére, hanem részleteiben, az egyes iparágakra érintve is igaz. Hiszen például a műszeripar bruttó termelése éppen kétszerese volt júniusban a januárinak, ti- zenkéi hónap átlagához viszonyítva. Persze, ne tagadjuk, bizonyos szezonjelleg — így a húsiparban, a konzervgyártó iparban és másutt — érvényesülését, jogosultságát, a népgazdaságilag indokolt fékezés és gyorsítás területenkénti indokoltságát. Ezt azonban hiba lenne összetéveszteni a szervezetlenségből fakadó egyenetlenséggel, az emberek és eszközök hol nagy, hol túl csekély igénybevételével. Egyenletesen termelni annyi, mint módszeresen szervezni. Az alapelvhez nem fér kétség. Ahhoz már sokkal több, ahogyan ez az alapelv a vállalatok, a gyárak gyakorlatában testet ölt. Néhány, még kivételnek számító eset igazolja —, a ruházati iparban, a gépiparban — hogy 3Q—35 százalékos termelékenységnövekedés ellenére a munkások a korábbinál sokkal nyugod- tabban végzik dolgukat, egymást követő teendőiket. Azért, mert a szervezési intézkedések végrehajtása után egyenletesebbé, megszervezett ritmusúvá vált a termelés. Ennek egyik haszna a termelékenység szembetűnő emelkedése. De ez csupán egy a sok közül. Mert ugyanilyen fontosságúnak tarthatjuk az emberekre háruló terhek mind személyek közötti, mind időbeni arányosabb megoszlását, a vállalati belső szervezet feszültséggócainak fölszámolását, s így tovább. A termelés egyenletessége nem önmagáért létező kívánalom. Az előnyök tucátjai miatt az. Ma még /úgy tűnik, könnyén lemondanak ezekről az előnyökről a vállalatok. Értelmezhetjük-e másként azt — megint csak például, korántsem erre az egyetlen területre értve <—, hogy a textiliparban a több ember kevesebbet termelt januárban, mint a kisebb létszám augusztusban? S még inkább igaz előbbi állításunk, ha apróbb négyzetekre osztjuk a képet, s szemügyre vesszük a vállalatok árukibocsátásának, létszámának, egy főre jutó termelésének hullámzását. Azt a szabálytalan lüktetést, melyet csak olykor-olykor követ egyenletes ritmus, ■ annál sűrűbben jellemez az idegek vi- tustánca, a lázroham, a természetesen heves buzgalom, s az apátia váltakozása.' Tüneteket kereső hálónkon fennakadnak hónapok, mikor a gyapjúszövettermelés 600 ezer négyzetméterrel nagyobb, mint a másikban, s ez bizony húsz százaléka teljes havi mennyiségnek, amit a gyárak kibocsátanak. Az ember azt gondolná, esetleg új üzem kezdte meg a munkát, s ezért a nagy növekedés. A feltételezés alaptalan. Csupán jobban kijött a lépés. Erre azonban a termelésben — a tervszerű, szervezett termelésben — nem lehet hagyatkozni; az áru nem a szerencse szülötte. Mint ahogy a hazai termelésű gépipari fogyasztási cikkek némelyike — némelyike? legtöbbje! — szintén 10—15 ezer' darabos mennyiségi eltérésekkel ugrál föl-le a hónapok lépcsőfokain. Igaz, a billegés esetleg kiegyenlítődik a kereskedelemben, talán az exportban is, de vajon ezt teszi a gyártószalagoknál, az ideg- rendszerekben, a munkások, alkalmazottak hol végső határig történő megterhelésben, hol képességeik tizedének igénylésében? A szervezetlenség — s következménye, a termelés egyenetlensége, a termék minőségromlása, a költségek indokolatlan növekedése — olyan betegség, mely a test minden részére kihat. Ha hatalmába keríti a kezet, akkor a lábat sem kerüli el. Gondoljuk csak meg, mi történnék testünkkel — életünkkel! —, ha vegetatív idegrendszerünk parancsai alapján a szív úgy vélné, dobbanok öt perc alatt annyit, mint egyébként tíz alatt kellene, s akkor öt percre megállhatok... Képtelenség? De hiszen nem egy vállalat szervezete e képtelenséget ismétli hétről-hétre, hó- napról-hónapra. Lélekszakadva rohan a csúcsra, aritmiás zavaraira nem ügyelve, hogy utána beletörődő magatehetetlenséggel csússzon le a völgybe. A szervezés — előbbi hasonlatunknál maradva — csak első szakaszában a beteg szervezet gyógyítása. Azt követően maga az egészséges szervezet létezésének módja. Ez utóbbiért kár áhítozni addig, míg a gyógyítás nem zajlott le. S esetünkben ez azért egyszerűbb, mert gyógyítónak és gyógyulónak egynek kell lennie. M. O. Elektromos „kézi traktor” Angliában „kézi traktornak” nevezett miniatűr villanytáligát gyártanak, amely széles körű alkalmazásra talált a mezőgazdaságban, de az ipari vállalatoknál ás az építőmunkáknál is. A három egyenként 12 voltos szabvány akkumulátorral mozgatott taliga rendkivül jól használható: megfordítható a saját tengelye körül és féltonnás teher vontatására képes. Két imltozatban készítik: oldal nélküli raktérrel és kb. 0,3 köbméter térfogatú billenő tartállyal. Űj mikrohullámú berendezés • Az Orion gyár fejlesztési osztályának dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére egy hónappal a határidő előtt elkészítették egy űj típusú mikrohullámú berendezés prototípusát. A hat hónap alatt kifejlesztett berendezést a Villamos Erőművek Trösztje az üzemviteli információk továbbítására használja majd. Képünkön: a befejező méréseket végzik a berendezéseken. (MTI-foto — Danis Barna felvétele — KS) A helyi sajátosságoknak megfelelően Bizakodó hangulat, pezsgő vitakedv, alkotó légkör — fogalmazzuk meg ismételten a pártalapszervezeti beszámoló híradásainkban. Mert mindent egybevetve, ezek a legjellemzőbb jegyei a kommunisták napjainkban folyó számvetésének. Mintegy ezt tanúsítandó, hadd adjunk közre ezúttal legalább néhány jellemző mozzanatot három különböző területen működő pártszervezet számvetéséből. Helyt állt a megbízott vezetőség November végére befejezte az éves tervét, s ezzel eleget tett a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásának a Kiskunhalasi S Papíripari Vállalat 2-es pártalap- szervezetének működési területéhez tartozó műhelyek mintegy ötszáz dolgozója. Ugyanakkor az itteni tíz szocialista brigád felajánlotta: .az év végéig szovjét megrendelésre még két és fél millió gyógyszeres és egyéb dobozt gyárt. Az iméntiek a 23 tagú pártalap- szervezet beszámoló taggyűlésén hangzottak el sok egyéb között. A beszámoló feletti vitában azonban talán a legtöbb szó a tudat- formálásról esett. Arról, például, hogy mit tettek önmaguk felkészültségének : gyarapításáért a kommunisták. (Két elvtárs kivételével, az alapszervezet valar mennyi tagja részt vesz politikai, vagy állami oktatásban!) A példaadó cselekvés ösztönző hatására felidézték azt a nyáron ledolgozott önkéntes, kommunista műszakot is. amelyet Vietnam megsegítésére .vállaltak a szocialista brigádok. A pártszervezet működési területén akad ugyanis olyan műhelyrész. amelynek dolgozói a brigádokon kívülállóak. Az ő részvételükre nem számítottak a nemes célú műszakban. Am ezek a munkások is ott voltak a munkapadoknál. S a feltett miértre így válaszoltak: mert jogunk van hozzá, elvégre a gyárhoz tartozunk!... A Papíripari Vállalatnál egy éve csúcsvezetőséget hoztak létre. Ugyanakkor az addigi nagy létszámú helyett három kisebb párt- alapszervezet alakult. Közülük a 2-es számú különösen sok nehézséggel találta magát szemben. Átcsoportosítások. áthelyezések miatt menetközben két személyid „apadt” a választott öttagú vezetőség. A hiányzó tisztségviselők helyére megbízás alapján állt három, ilyen irányú gyakorlattal nem rendelkező kommunista, közöttük a párttitkári teeendőket ellátó Sósné elvtársnő.' S mégis, &• taggyűlésével egyezően értékelte a négyévi munkát a csúcsvezetőség, s a városi párt- bizottság is. Mégpedig így: élén a megbízott vezetőséggel, derekasan helytállt az alapszervezet. Ahogyan a nők látják termelőszövetkezetüket Baján ez év eleje óta — a helyi tsz-ek egyesülése révén — egyetlen szövetkezeti nagyüzem, az Augusztus 20. Tsz működik. Nem lehetett tehát könnyű feladat az előzőleg három tsz párt- szervezetéhez tartozó kommunisták négyévi munkájának összegezésére. S hogy sikeresen oldotta meg feladatát a 64 tagú párt- szervezet vezetősége, jól tanúsította a Szabó István párttitkár által előterjesztett beszámoló. Számvetés volt a javából, amely a helyi sajátosságokhoz igazítottan konkrétan és elemzőn adott képet a párthatározatok végrehajtásáról. Így látták, értékelték ezt az igen aktív vitában felszólalók is. Az elhangzottakból íme három megnyilatkozás. Diczendi Józsefné. aki a növénytermesztésben dolgozik, elmondotta: a jól előkészített egyesítésnek köszönhető, hogy sikeresen megbirkózunk minden nehézséggel. A mostoha időjárás miatt a legnehezébb az őszi beta- rítás volt. de a tagság példás helytállásának köszönhetően, csak az iskolások segítségét vettük igénybe. Egyébként a taggyűlés napján, november 29-én már csak némi mélyszántani való volt hátra az őszi munkákból, az Augusztus 20: Tsz-ben. Dubovszki Ferencné. a tsz nő- bizottsági elnöke, azt nyugtázta nagy megelégedéssel, hogy az egyesülés óta a nőket bevonták a vezetésbe, és minden jelentősebb döntés előtt kikérik a véleményüket. Hozzátette azonban, hogy hasznos lenne a jövőben, ha munka közben, a határban is elbeszélgetnének a tagsággal a vezetők. S a mondanivalóját ezekkel a szavaikkal fejezte be: „Nagyra értékelem az egyesülés előkészítéséért végzett körültekintő munkát, amely ilyen szép együttműködést eredménvezétt. Erre hagy szükség volt, mert a fejlett szocialista nagyüzemi mezőgazdaságé a jövő. Lehóczki Jánosnét. a kertészetben dolgozó, meglett korú kommunistát. a város felszabadulásának 30. évfordulóján Bajáért-díj- jal tüntették ki. S mert úgy érezte. hogy az elismerés a kollektívának is szól. amelyhez tartozik. köszönettel kezdte felszólalását. Majd egyebek között indítványozta:' elevenítsék fel a Micsurin Tsz-ben három évvel ezelőtt szervezett és igen jól bevált kézimunkaszakkört. Mert ezek a téli esti összejövetelek a kellemes együttlét. az ízlésformálás mellett, az ismeretterjesztés, a tudás gyarapítására is nagyszerű alkalmat kínálnak. Az Augusztus 20. Tsz pártszervezeti taggyűlésének bensőséges, őszinte hangulatában szinte kitapintható valóságként érezte a vendég: nagyon jó. elvtársi, baráti a kapcsolat a tagság és' a vezetés között. Jogos az önbizalom Kiskunmajsán A százötven dolgozót tömörítő Kiskunmajsai Cipész Ktsz párt- szervezete a kislétszámúak közé tartozik. Mindössze tizenegy tagja van, akik hiánytalanul ott voltaik a közelmúlt napokban megtartott taggyűlésükön. Jólesőn és önbizalommal hallgatták a párttitkár: Kertész József által előterjesztett, a párthatározatok végrehajtását, a pártmegbízatások teljesítését személyre menően és sok elismeréssel értékelő vezetőségi beszámolót. S jogos volt ez az önbizalom. Hiszen a pártszervezet minden egyes tagjának tisztes része van a megye határain tűi is híres kisipari szövetkezet eredményeiben. Abban például, hogy az eltelt négy év alatt 200-ról 400 párra növelték a napi cipőtermelést, s hogy ezzel a négy év előtti 11 millióról 25 millióra növekedett a termelési érték. Mint ahogyan a szinte maradéktalanul érvényesülő párt- és szövetkezeti demokráciának; az évenként sikeresen megszervezett kétszer húsz résztvevős pártpolitikai tanfolyamnak, vagy éppen a szövetkezet csaknem min-? • den tagjára vonatkozó, s a párt-'' szervezet' által évenként megtárgyalt beiskolázási terv folyamatos teljesítésének is „köze van” az elért eredniényekhez. A ktsz dolgozói közül jelenleg ketten például a felsőfokú bőripari technikumban. négyen a középiskolában tanulnak. És ugyanígy közösék — és nemcsak a kommunisták által ismertek —, sokszorosan megvitatottak a szövetkezet gondjai is. Ezek között elsősorban az évek óta dédelgetett terv egy új, kétszáz személyes műhelycsarnok létrehozására. A' ktsz kommunistái méltán hisznek benne, hogy a legközelebbi hasonló számadásukkor ) mint elért eredményt könyvelhetik el a korszerűbb munkakörülményeket. P. I. „Éldegél ige 1. Valahol csendes elvonultságban él. 2. Szegényesen él. Segélyekből (éldegél).” — olvasható a Magyar értelmező, kéziszótár 271. oldalán a szó jelentése. Városban: — Délután négykor jöjjön visz- sza — tanácsolja a csinos fel- szolgálónő — akkor találkozhat a kisasszonyokkal, ök pontosak — elmosolyogja magát —, mert amikor megjelennek négy óra van. Se több, se kevesebb. Pontosan négy, vagy egyáltalán nem jönnek. Ez azt jelenti, hogy egyikük nem jól érzi magát, beteg. Csak szimpla kávét isznak és hozzá szódavizet. Nagyon műveltek, egymás közt csak németül vagy angolul beszélgetnek, persze azért is, hogy más ne értse meg. öt forintnál többet nem költenek. Mindig két kétforintossal és egy egyforintossal fizetnek. Azt, hogy miből élnek, senki sem tudja. Lehet, hogy valami örökségből,. de az is lehet, hogy valaki küld nekik rendszeresen pénzt. Különben testvérek, nem mentek férjhez. Az apjuk gazdag iparos volt, ennyit beszélnek róluk. Ha délután visszajön és odamegy hozzájuk, feltétlen kisasszonyoknak szólítsa őket, mert megsértődnek. Négy óra után pár perccel benyitok ismét a presszóba. Egyforma, barna, kopott kosztümben üldögélnek a szimplák mellett. — Bocsássanak meg a kisasz- szonyok, hogy zavarok-és engedjék meg, hogy bemutatkozzam. — Mondom a nevem, foglalkozásom és azt is hogy mi járatban zavartam meg német nyelvű társalgásukat. Visszafogottan, szinte rideg hangon válaszolgatnak, s ijedt arccal utasítanak vissza, amikor mondom, hogy szeretném őket a lakásukon fölkeresni. EJköszjönök;' szinté'1 feetnmít'.1 -sémi tudtam mi rőfük! 1 1 Sz'orh'ázéfclók"1 iúoíiöták: Ausztriában tanultak a háború előtt valamilyen lánynevelő intézetben, de nem bigott vallásosak. Apjuk halála után ketten maradtak. Először eladták a műhelyt, utána a hozzá tartozó lakást. majd a házuk felét. Je-> lenleg egy szoba konyhában élnek ketten és évenként karácsonyra 600 USA dollár érkezéséről kapnak az IKA-tól értesítést. Egy távoli rokonuk küldi. Külvárosban: Nádfedeles, tömzsi kéményes, lehérre meszelt, vertfalú, parányi ablakos ház. A legszélső. Mögötte csak a mezők végtelenje, balról a távoli üzemek, gyárak kémény- és kéményfüst-kontúr- jai. Még egy kiskert és az utcának is vége. Az udvarra a magas deszkakerítéstől nem lehet belátni. Két idős ember éldegél itt, úgy, mintha kilométerekkel odébb a belvárosban nem rohanna -az élet, nem szirénáznának a mentők, nem ragyognának fényárban a kirakatok és a klubokban nem táncolnának ritmusbafeled- kezett arccal a jövő korosztályai. János bácsi hatvanhét, felesége hatvanhárom éves. Egészségükre nem igen panaszkodnak, ök így mondják: „Meg van mindenünk, ami nekünk kell, csendben eléldegélünk.” — A tanyát, meg a mellette levő három holdat odaadtuk a gyerekeknek. Az unokánk is nagy már. A parányi .istállóban egy ló, a disznóólban egy hízó, az udvaron néhány kácsa, liba és tyúk, valamint két pulyka és két gyöngy tyúk. Három holdon gazdálkodnak ketten: kis szőlő, lucerna, kukorica, gyümölcsfák. Ha van mivel, bekocsikáznak a piacra, a kenyeret veszik. A villanyvezeték ott fut tova a házuk előtt, de nem gondoltak rá, hogy bevezetik. Megszokták a lámpát: kettőjük életében talán a petróleumszag sercenő gyufa, a pirosló láng is az igazi harmónia? Egyszerűség a szobákban, példás tisztaság: a konyhaasztalon szemüveg nyugszik egy Szabad Földön. A bcroskancsóból — hatvan éve is az volt — ezúttal is piros bor csurran, s nem tudom miért, de a tiszteletpohár után örülök neki, hogy ez a két ember így élhet, békén éldegélhet: a jövőt útjára bocsátották: másmilyen unokák nőnek föl. Falun: — A papának hatszáz forint a nyugdíja gyermekem, az enyém meg négyszázkilencven. Meg itt van ez a kis kert ugye, az állatoknak megterem benne. Mi már csak néhány aprójószágot tartunk, csak azt. Gyümölcs is van, szép alma meg körte, hát elvan i vele nyáron az ember. A bolt az itt van a sarkon, nem kell messze menni. Egy kis -tejet veszünk csak, mert a gyerekek hoznak szalonnát, sonkát, úgyhogy arra nem kell. Az az ezer forint nekünk azért elég, csak ez a papa ne pipázna már, mert a dohány, az az egy pakli elfüstölög bizony. Nagyon 'haragszolu már érte, mert az orvos sem engedné, de nem hallgat rám. Gyerekem, mondja majd neki, ha megjön, jó szigorúan, hogy mért pipázik annyit, hátha hallgatna rá?’ A'1 ve,jemre hallgatna, de az meg nem mondja neki, hanem még nekem szól, hogy ne szekáljam azzal a pipával, amikor egész életibe pipázott. Amúgy nem szenvedünk mi semmiben sem hiányt, akt nem mondhatom, mert rendes, jó gyerekekkel áldott meg bennünket az. Isten. Jók. Hát ha ne adj Isten megnyomorodnánk, nekünk azért van, aki ránk nézzen. Ezekkel a kis állatokkal meg csak elboldogulunk ugye, és eltelik a nap. Ha úgy van kedvünk, olvasom a kalendáriumot, mert azt minden évben megvesz- szük, meg át-átjön a Rozi, a szomszédasszony, az annyi idős mint én. Együtt jártunk még az úri Világban markot szedni. El- dödögünk csak egymás között, meg az unokák is eljönnek, ha itthon vannak, mert mind Halason tanul. Ugye, manapság mindenki tanult ember akar lenni. Csak úgy boldogulnak. De mi már csak így eléldegélünk. Már jön is az uram, majd mondja neki azt a, rossebes pipát, hogy hagyja el, mert attól köhög biztosan... Ehhez a monológhoz semmi mást nem tud fűzni e sorok írója: szép öregség! Nagyon az. * * * Éldegél = csendes elvonultságban él. Most az értelmező szótárban az 1-es számmal jelzett jelentésről írtam csak; a csendes, nyugodt öregkorról, amit nem árnyékolnak be a szó 2-es számmal jelzett jelentése szerinti gondok, küszködések, az egyszál- egyedül, egymagám kilátástalan- ságai: városon, városszélen, falun, meg mindenütt, ahol élünk. Csató Károly Érdekességek az orvosi gyakorlatból Egy belga nőgyógyász, J. Daels azzal kísérletezett, hogy várandós anyák méhét irűkrohullámú berendelés segítségével melegítette. Azt tapasztalta, hogy a szülés ebben az esetben sok- kat könnyebb lefolyású, a fájdalom pedig elviselhetőbb. • Az emberre mindig jellemző, hogy mélyek a kedvenc színei. Assador Choungourian amerikai pszichológus kísérletei során rávilágított, hogy neurotikus emberek kedvenc színe a piros, az extrovertált emberek pedig elsősorban a sárgát és a zöldet szeretik. Egy floridai fogorvos. Gerald Olson felfedezte, hogy a nyálban fogszuvasodást gátló anyag van. Csakhogy ez az anyag igen kís mértékben és nem is mindenkinek a nyálában található. Ez a magyarázata annak, hogy néhány szerencsés ember minden külső beavatkozás nélkül „megússza” a fogszuvasodást. Indiai órvosok hosszú időn át tanulmányozták azt az ütemes légzési gyakorlatot, amelyet a jógában „pranaya- ma” néven emlegetnek. Azt tapasztalták, hogy ezek a gyakorlatok igen hasznosak a krónikus hörghurut és az asztma gyógyításában. * Sok esetben a reumát súlyosbítja a fizikoterápiás kezelés. Az Infravörös lámpával és villanypárnával végzett kezelés — amennyiben tíz percnél hosszabb időn át alkalmazzák —, csak súlyosbítja a bajt, ahelyett, hogy enyhítené a fájdalmat. Sok orvosnak az a Véleménye, hogy jobb eredményt lehet elérni jeges borogatások alkalmazásával. ■ A Í f Éldegélünk
