Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

1974. december 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Vendégünk a perui pártküldöttség ■mmiiímiiJ A megye élete számokban Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra a megyébe érke­zett a párt Központi Bizott­ságának meghívására Carlos Nunez elvtársnak, a Perui Kommunista Párt • Központi Bizottsága tagjának vezeté­sével hazánkban, tartózkodó kéttagú delegáció. A vendé­geket Baján Szabó Imre, a járási pártbizottság első tit­kára fogadta. Ezt követően — érdeklődésüknek megfele­lően — a Bajai Állami Gaz­daságban gépesítési bemuta­tón vettek részt, a délután folyamán pedig Vaskúton, a Bácska Tsz életével, gazdál­kodásával ismerkedtek. A pe­rui pártküldöttség ma Kecs­kemétre látogat. Majsai csizmák Pesten Délután három óra. Csollány Ferencnét, az Extra Áruház üz­letvezető-helyettesét keressük. A tolongó, válogató, zsongó embe­reken átverekedjük magunkat. Csollányné kedvesen fogad. Azt mondja, ez most még csak lé­zengés. Mint minden áruházban, itt is négy óra után jön a roham. Az idén a konfekció nagyon megy, már eddigi is jóval na­gyobb a forgalmunk, mint ta­valy ilyenkor volt. A magyar ember jól táplálkozik, elég sok közöttük az extra méretű. És az extra méretű konfekció éppen olyan jó és csinos, mint az át­lagméret. Talán ezzel is magya­rázható, hogy a forgalmat ille­tően már 110 százalékos az évi tervteljesítésük. — Tulajdonképpen elnézést kell kémünk, de mi most, mint a három áruház szakszervezeti titkárát kerestük fel. Mindenek előtt a majsai szocialista szerző­désről szeretnénk felvilágosítást kérni az Extra, a Csillag és a Verseny Áruház közel négyszáz dolgozójának szakszervezeti tit­kárától. — Ami a Csillag Áruház és a Kiskunmajsai Cipészipari Szövet­kezet szocialista szerződését illeti, erről a témáról mindig szívesen beszélek, s elmondhatom, hogy a gyakorlatban várakozáson felül jól bevált. — Mivel mérhető ez? — Kezdjük azzal, hogy a kis­kunmajsai ipari szövetkezet női csizmái Pesten már évekkel ez­előtt olyan márkává váltak, akár a Hódiköt ■ termékei. Kivitelezé­sük, ,c£inqsf tetszetős, mindig ,kö- vetná? <hyatpV,,$Ót — ezt a nők tudjak légjobbán értékeim — egy-egy méretet különböző vádli- szabással is készítenek. (Nincs egyforma kéz és nincs egyforma lábforma sem. Két 36-os vagy 39-es lábú nőnek sosem egyfor­mán fekszik a vádlija, nem egy­formán vastag stb.) — És az ára? — Mi a partnerrel kötött szo­cialista szerződés alapján jó ár­fekvést tudtunk teremteni: 620 forintért áruljuk ezt a keresett cikket, amelyet más boltokban 650 forintért adnak. v — Tehát akkor fogalmazha­tunk így, hogy jól járt a szövet­kezet, hasznosan dolgozott a ke­• A Kiskun­majsai Cipészipari Szövetkezetben tavaly két színben negyvenféle női csizmát készítettek. 1974-ben viszont már négy színben 50 modell kerül a pesti vásárlókhoz. Képünk a csizmagyártó szalag egy részletét ábrázolja. (Opauszky László felvétele.) reskedelem, a szocialista együtt­működés nyertese pedig a vásár­lóközönség lett? — Igen, bár ez csupán a dol­gok' úgynevezett anyagi része. A szerződés megvalósításának szép, szocialista emberi motívumai is vannak. — Hallhatnánk erről valamit? — Augusztus 20-án és 21-én az áruház vendégül látott két kis- j kunmajsai dolgozót. Megmutattuk az áruházat. Megismerkedtek azokkal az eladókkal, akik a Kis- kunmajsáról szállított csizmákat eladják.1 -Természetesen az - ünne­pek árrá is alkalmat adtak, hogy Budapest és a Duna-kanyar neve­zetességeivel megismerkedjenek kedves vendégeink. November 8- tól 20-ig az áruházban kiskun­majsai napokat tartottunk. Ebből az alkalomból csak az ő csizmá­ikból rendeztük be kirakatainkat. A termékek közé tettük a szövet­kezet legjobb dolgozóinak fényké­pét. Grafikonokkal ábrázoltuk a ktsz fejlődését, s dísztáviratot küldtünk az elnöknek. — A névnapjára? — Dehogy. Abból az alkalom­ból, hogy a rohamozó tömeg el­vitte minden terméküket és mi újabb szállítmányt kértünk. Ott lent szabad szombatjuk volt, mégis azonnal megpakoltak, egy teherautót szép, elegáns csizmák­kal és még aznap felküldték hoz­zánk. — önök mikor viszonozzák a szövetkezet dolgozóinak látogatá­sát? — Már vissza is adtuk. No­vember 8-án jártunk náluk ven­dégségben. Frissen sütött, meleg rétessel és pogácsával fogadtak bennünket. Az ottani asszonyok sütötték. Megnéztük az üzemüket is. — Modem, gépesített, kultu­rált? — Hát, talán egyetlen kiskun'^ majsai csizmában járó nő sem hinné el, hogy milyen előnytelen, mondhatni mostoha körülmények között készülnek ezek a márkává érett lábbelik. A legszükségesebb gépeik ugyan megvannak, de a mini üzemben ma is a legneme­sebb, legnagyobb érték az em­ber keze. Ott, a Kiskunmajsai Cipészipari Szövetkezetben az emberek már szocialista módon dolgoznak, munkakörülményeik azonban még nem azok. — Ez viszont a dolgozó, küzdő ember értékét emeli. — Igen, ezért vagyunk mi kü­lönösen hálásak kiskunmajsai partnereinknek. Suha Andor Császárék dicsérete Ismerős tájak, emberek, gon­dok, örömök néztek ránk, a ho­moki tájhaza lakóra szerda este a képernyőről. Szarkásra látoga­tott el a televízió még a tava­szon, hogy Pomezanski György szerkesztő-riporter és Szélyes Zoltán rendező irányításával kö­rülnézzen a tanyavilágban: gyö­keret eresztett-e vajon a dunán­túli Császár Cirill és a Kecske­méten honos felesége Császárné Mákos Mária a solti betonúitól jobbra megbúvó szőlők, gyü­mölcsösök, kedvesen őző paraszt- emberek között. Már a bevezető képsorok után éreztük, hogy örvendező igen lehet a válasz. A tanteremben találkoztunk először Császár Ci- rillel. Az iskolában, tanácstagi beszámolón. Jártunk már más­kor is arrafelé, tudjuk, hogy nem a jelenlevő kamerák kedvéért gyűltek össze a környékbeliek. Már az előző igazgató néni alatt megszokták, hogy eljár ügyeik­ben. ÍBíznak errefelé a pedagó­gus tanácstagokban! Közbevetőleg: érdeklődtünk a 9-es Volánnál, hogy javult-e a felvételek készítése óta vala­melyest a közlekedés. Azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy egy já- rattai több érinti a területet, s január 1-től újabb bővítést ter­veznek ... Jó lenne valamilyen rejtett műszerrel megtudni, hogy milyen összefüggés mutatkozik Császár Cirill ügybuzgalma, a té­vé népszerűsége, tekintélye, a vállalat korábbi tervei, valamint a gyors intézkedés között. Tetszett a fiatal pedagógus há­zaspár mértéktartása, tetszettek a riporter okos kérdései. Jól tet­te a tanyán dolgozó házaspár, hogy kerülte a lelkendezést, nem hivalkodtak a szüntelenül lobo­gó, magukat másokért égető lámpás szerepében. Számukra természetes, hogy köszönnek az idős parasztasszonyoknak, hogy igyekeznek minél többet kihozni a gyerekekből, hogy tanyán sem adják alább. Nem minden pedagógus gon­dolkodik így? Áz az ő dolguk. Egy szobafestő tíz nap alatt ösz- szedob annyit, amennyiért ők egy hónapig gürcölnek ketten? Lehetséges! Valószínű! De érzi-e 1 azt az örömöt, amikor az egyik gyérek beszámol arról, hogy már a városi könyvtárat is megkeres­te újabb olvasmányért. A városban korlátozottabb egy-egy pedagógus hatása. Ta­nyán, s még tán falun erőtel­jesen befolyásolhatja a szellemi igények alakulását. Császár Ci- rilléket nézve az elődökre gon­doltam. Néhai Táczi-Szabó Győ­zőre Kadafalván, a lelkes Dobos Menyhértnére, a ma is külterü­leten tevékenykedő Fazekas Fe- rencre és a többi nagyszerű pe­dagógusra. Jó ügyeket, nemes gondolatokat gyökerezteltek a homoki talajba és közben maguk is odakötődtek az emelkedő táj­hoz, néphez. H. N. Felkészülten a további feladatokra Beszédes számok, szoktuk mon­dani. ha elébünk tárulnak olyan adatok, sőt az azokat összefoglaló kötetek, amelyek egy vagy több témában az érdeklődő tudomá­sára hozzák például azt, hogy mi történt az elmúlt esztendőben Bács-Kiskun megyében. Mi tör­tént a beruházások, az ipar, a mezőgazdaság, az egészség-, mű­velődésügy és egyéb területeken. Annak ellenére, hogy az elmúlt év részadatai már ismeretesek, mégis — bár ez év vége táján jelent meg — igényes vállalko­zásnak lehetünk tanúi akkor, amikor kezünkbe vesszük a Sta­tisztikai . Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának a me­gyére vonatkozó 1973-as évköny­vét. Temérdek ismeretanyagot adna. ha a kötet minden fejezeté­ről szólnánk. Ez azonban remény­telen vállalkozás lenne. Beveze­tésképpen elégedjünk meg csu­pán néhány, az utóbbi évek fej­lődését igazoló adat bemutatásá­val. A kötet egyik legérdekesebb része az, amely összehasonlító or- ■ szágos és megyei adatokat szol­gáltat, amelyből jobban megis­merhető Bács-Kiskun országon belüli elhelyezkedése. Kezdjük a lakónépesség megoszlásával. Amíg általában a megyeszékhelyeken a megyében élő lakosság 35 szá­zaléka található. Kecskeméten en­nek kevesebb mint fele: 15 szá­zalék. A megyeszékhelyeken ^ kí­vül eső városokban 18 százalékos az országos arány, a megye hat városában ennél magasabb, 26 százalék. Az országos átlaggal csaknem egybevág a megye köz­ségeiben lakók 62 százaléka, a vi­déki országos 63 százalék mellett. A községekben lakók 33 százalé­kot tesznek ki Csongrádban, 49 százalékot Győr-Sporonban és Baranyában, de 82 százalékot Tol-, nában és 84 százalékot Pest me­gyében. □ □ □ A népmozgalommal kapcsolato­san is érdekes összehasonlító adatoknak lehetünk tanúi. Bács- Kiskunban a természetes szapo­rodás az 1970. évi 992 főről 1973-' ban 1153 főre növekedett, ez a 161 fős többlet már a párt és a kor­mány ide vonatkozó intézkedé­seinek kezdeti hatását igazolja. Ha az említett számadatokat szá­zalékos arányban akarjuk kife­jezni, akkor megállapíthatjuk, hogy 1970-hez képest (ezer főre vetítve) a javulás 0.2 százalékos. (1970: 1.8; 1971: 1.8; 1972: 1,9; 1973 : 2.) Ha a természetes szapo­rulatot csupán a megye városai­ra vonatkoztatjuk, akkor megál­lapíthatjuk. hogy az elmúlt esz­tendőben Baján 35 fő (1,0 ezre­lék), Kalocsán 44 fő (2.6), Kecs­keméten 575 fő (6.7). Kiskőrösön 57 fő (4). Kiskunfélegyházán 100 fő (2.9). Kiskunhalason 67 fő (2,5) volt a gyarapodás. Mindez 878 főnyi természetes szaporodást je­lent a városokban, ami ezer la­kosra vetítve 4.1. s amely több mint duplája a megye ezer lako­sára jutó átlagnak. A városok­hoz képest igen kevés a községek mindössze 275 fős természetes szaporulata, amely ezer lakosra vetítve mindössze 0.8-nek felel A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz IH-as számú párt- alapszervezetének kommunistái eredményekben gazdag négy évről készíthettek mérleget a beszámoló taggyűlésü­kön. Az alapszervezet kedvezőtlen adottságok között végzi munká­ját; tagjai a félegyházi tariyavi- lágban 8—10 kilométeres kör­zetben, egymástól távol élő kom­munisták. Ami összeköti őket, az a munkahely — a tsz I, és III-as számú üzemegysége — és az itt működő pártszervezet. Hogyan állja meg a helyét e nem könnyű körülmények kö­zött a párttagság? A vezetőséga négyévi munkáról szóló beszá­molóban errőlvezt állapítja meg: „A párt tömegkapcsolata jó, a párttagok kiállnak és terjesztik a párt politikáját. Sokat tesznek a jó munkahelyi légkör kialakí­tásáért.” ' S hogy ez így igaz, arról ta­núskodnak az eredmények, ame­lyeket a beszámoló részletesen is tartalmazott és hozzászólásai­ban az alapszervezet tagsága megerősített. A termelőszövetkezet anyagi segítsége nyomán a tanyai embe­rek életkörülményei alaposan megváltoztak az elmúlt négy évben. Gyors ütemben villamo­sítanak, szaporodnak a gépesített háztartások. Egyre több család vásárol televíziót, rádiót. A ter­melőszövetkezet segítségével jár­hatóvá váltak az utak, korszerű­södött a munkásszállás. A ko­rábbi teherautókat felváltották a kényelmes buszok. Üzemi kony­hán étkezik a tsz-tagság jelen-. tős része.- A két tsz-központban telefon van, tehát gyorsan elér­hető az orvos, a mentő, ha arra szükség van. Jók a kereseti lehe­tőségek, ami a tsz-tagság részé­re a, mind jobb életszínvonalat, az anyagi biztonságot jelenti. — Anyagi jólétünk alapja a gazdálkodás eredményessége. Ez döntően befolyásolja a hangula­tot — állapította meg a beszá­moló. És a párttagok példamuta­tásáról, cselekvő részvételéről beszélt hozzászólásában Szabó Lajos és Ványi Lajos is. Egyet­értésüket kifejezve a beszámo­lóval, megerősítették, hogy ter­melőszövetkezetükben érvénye­sül a párt vezető, irányító, gaz­daságszervező szerepe. A párt­vezetőség és a tagság vélemé­nyét rendszeresen meghallgat­ják, a döntések előtt megkérde­zik. Mindezek eredményeként so­kat javult a munkaszervezés, fő­leg a legnagyobb dologidőben. A munkaverseny élő valóság a ter­melőszövetkezetben: 26 szocialis­ta brigád működik, a verseny szervezését a gazdaság vezetői és a párttagok együttesen végzik. A pártvezetőség és a taggyűlés évente rendszeresen napirendre tűzi ezeket a témákat. Beszámol­tatták működési területükön a gazdasági vezetőket. Kongresz- szusi vállalásuk 800 ezer forint értékű, amelynek teljesítésére minden feltétel adott. Felelősségteljesen szóltak e taggyűlésen a pártszervezet ide­ológiai nevelőmunkájáról, agi- tációs és propagandatevékeny-\ ségéről. Számottevő eredmé­nyeket értek el a közművelő­désben. Ötven személlyel mű­ködik például az általános is­kola 5—8. osztálya. Téli tanfo­lyamokon készítik fel a szakem­berek a tsz-tagokat a modern gépek kezelésére. a korszerű technológia elsajátítására. A tsz által fenntartott kultúrházban rendszeresek az ismeretterjesztő előadássorozatok. Egyre többen járnak színházba, moziba, kul­turális rendezvényekre. A leg­több család már előfizetője va­lamelyik napilapnak. A pártmunka középpontjában áll a kommunisták marxista— leninista továbbképzése, a poli­tikai kérdések iránt érdeklődő pártonkivüliek oktatása. Éven­ként 18—20 termelőszövetkezeti tag vesz részt a politikai okta­tásban, apnelyben természetesen a párttagok mutatnak példát. Az igy szerzett ismeretek birtoká- - ban végzik el az agitációs mun­kát a kommunisták, nap mint nap tájékoztatják társaikat a gazdasági, a politikai eredmé­nyekről, üzemük belső fejlődé­séről. - •• v., Küzdöképességük, erejük az együttes munka során erősödött, edződött. Ez jellemző szervezeti életükre is. Ebben a pártszerve­zetben ismeretlen fogalom a tét­lenség. Minden taggyűlésen 85— 90 százalékok a megjelenés és 7—8 hozzászólás az átlagos. Min­den párttagnak van pártmegbí- zatása, amelyet a mostani tag­gyűlésen is, de az ezt megelőző pártcsoport-értekezleteken sze­mély szerint értékeltek. Külön is elismerésben részesítették a munkásőrségben dolgozó elvlár- sakat, akik az átlagnál is többet tettek a közösség javára. fez alapszervezetben uralkodó jó légkör, elvtársi együttműkö­dés alapja a pártdemokrácia, a párttagok jogai és kötelességei együttes érvényesülésének. Ennek értékelőiét adta a beszámoló, s ezt erősítették meg a hozzászó­lók. Mindez jó hatással van a tsz.-ben tapasztalható demokra­tikus légkörre. Az eredmények mellett kom­munista őszinteséggel, bátrán és tárgyilagosan szóltak gondjaik­ról. Ezek közül is első helyen Nemes hnréné és Kovács Feri'nő­né tolmácsolásában a pártépi tés- röl. az eléggé magas átlagélet­korú párttagság sürgető fiatalí­tásáról, a magasabb követelmé­nyeknek megfelelő fiatalok kö­zül. És szavaikból kicsendült a tenniakarás. Többen foglalkoztak a környe­zetükben élő emberek idealista, vallásos nézeteinek hatásával és hangsúlyozták a felvilágosiló, nevelő munka fontosságát. — A fiatalok jelentős része törekvő, szorgalmas, meghatáro­zott célokért küzdő — állapította meg a beszámoló, majd hosszan i ismertette eredményes tevékeny­ségüket. Nem hallgatták pl ugyanakkor, hogy az ifjúság egy részénél a munkában, magatar­tásukban kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók. Megszüntetésüket pártfeladatként a kommunisták kapták, kihangsúlyozva a türel­mes nevelőmunka szükségessé­gét. A számvetés elvégezték a Vö­rös Csillag Tsz III. számú párt- alapszervezetének kommunistái. Közösségük, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában példamutató munkát végzett. Ér­vényesítették működési területü­kön a pártirányítást, a szó iga­zi értelmében vezetőivé váltak területük politikai, gazdasági, társadalmi életének. A most elvégzett értékelés és leiadatok birtokában megerősöd­ve készülhetnek a soron követ­kező választásra és majd a XI. kongresszus állal meghatározan­dó feladatok végrehajtására. Pogány Károly BÁCS-KISKUN MEGYE Statisztikai évkönyve 1973 □ □ □ A természetes szaporulattal ösz- szefüggesben. de anélkül is figyel­met keltő az évkönvv halálozá­sok okaival kapcsolatos adatsora. Az elmúlt évben a gyomor, a lég­cső, a hörgők és a tüdő rosszin­dulatú daganata következtében *467-en lelték halálukat. Cukorbaj következtében 58-an. magas vér- nvomás. agyvérzés és az agyi erek betegsége következtében 1341-en. a szív betegségei követ­keztében pedig 201 Len vesztették életüket. A gvomor- és nyombél-" fekélv 68 fő. a motoros jármű- balesetek 184 fő. a balesetszerű esések és egyéb balesetek 249 fő eletét követelték. Öngyilkosság következtében 1973-ban 300 em­ber halt meg. □ □ □ A beruházásokkal kapcsolato­san szóljunk néhány érdekes adatról. A téliesített beruházás egy lakosra jutó értéke a megye­székhelyeken a vidék összesített átlaga alapján 13 408 forint (Bács- Kiskun 9394 forint), ha a megye- székhelyen kívüli városokat ösz- szegezzük. akkor a vidéki átlag egy főre 15 206 forinttal mutatko­zik (Bács-Kiskunban 7432 forint), ugyanez a községekre vonatko­zóan 6299 forint (Bács-Kiskunban 5888 forint). Ha az ipari beruhá­zás értékének összegét a szocia­lista ipar egy foglalkoztatottjára vonatkoztat juk, akkor ennek' vi­déki átlaga 27 300 forint (Bács- Kiskunban 12 650. Vas megyében 11976, Pest megyében 40 489, ‘ Csongrád és Fejér megyében 29 153. illetve 29 451 forint, Sza- bolcs-Szatmárban pedig 27 654 fo­rint.) Megállapítható, hogy me­gyénk az egy lakosra eső beru­házás értéke tekintetében az or­szágos átlaghoz képest a megye- székhelyen kívül eső városokban mindössze csak feleannyit telje­síthetett, míg az ipar egy foglal­koztatottjára eső érték az orszá­gosnak csak mintegy 40 százalé­kát teszi ki. A foglalkoztatottsággal kapcso­latosan röviden csak annyit, hogy megyénkben az iparban foglal­koztattak 3,9 százaléka, az épí­tőiparban dolgozók 3 százaléka, a mezőgazdaságban 8,9 százaléka található (Szabolcs-Szatmárban 8,2, Borsodban 6.2, Hajdú-Bihar- ban 6,3. Zalában 3.2. Vasban 2,9, Csongrádban 5,3). □ □ □ A közvélemény számára nem közömbös a keresetek alakulása sem. Ehhez is idézzünk néhány egymással Összehasonlítható ada­tot. A foglalkoztatottak átlagos havi keresete vidéki összegezés­ben az ipar területén 2512 forint (Bács-Kiskun 2208 forint); az épí­tőiparban az országos vidéki át­lag'2704 forint (Bács-Kiskunban 2245 forint). A mezőgazdaságban a vidék átlaga 4213 forint (Bács- Kiskun 2457 forint). Megyénk az ország mezőgazda- sági területének 9.6 százalékát képviseli. E mezőgazdasági terü­letek bruttó termelési értéke egy hektárra vonatkoztatva 16 724 fo­rint, tehát magasabb a vidéki át­lagosan 15 979 forintnál. Bács- Kiskunná! nagyobb mezőgazda- sági termelési értékkel csupán Békés (18 907 forint). Csongrád (18 733 forint). Gvör-Sopron (18 280 forint). Komárom (21096 forint) és Tolna (17 318 forint) bír. Igen jelentős megyénkben a búza egy hektárra eső termésát­laga (37,0 mázsa), amely mégha- , ladja az országos átlagot, de meg­becsülendő a kukorica 37.4-es ■ hektáronkénti termésátlaga is. ami viszont valamivel elmaradt az országos átlagtól. □ O' □ Hosszan sorolhatnánk még az , adatokat, hiszen a népgazdaság és az -emberek mindennapi életé- . hez kapcsolódó Számos területről nem szóltunk. De ez az előrejel­zés mindössze figyelemébresztő, v hogy a statisztikai adatokkal fog­lalkozók kedvet kapjanak az év­könyv forgatásához. A siettetés annál is inkább fontos, mert az összegezés kicsiny. mindössze 900-as példánvszámban jelent meg. A szerkesztőség ugyanak­kor azon igyekszik, hogy a közel­jövőben a Statisztikai Évkönyv gazdag anyagából még további adatokat szolgáltasson. Nikkel-kadmium akkumulátor A| Lengyelországban gyártott akkumulátorok jó hírnévnek ör­vendenek az egész világon. Nem­rég a poznani központi akkumu­látor- és szárazelem-laboratóri­umban olyan új akkumulátort dolgoztak ki, amelynek energia­iéi vevő-képessege a hasonló kül­földi típusokénak csaknem két­szerese. Az új típus jellemzője a * nagy fokú ütésállóság és az i hogy —40 C foktól plusz 50 fokig terjedő hőmérséklet-tart mánvban képes működni. A k s'érleli üzemben tavaly mint ej kétezer olyan, új típusú akkum’ latort állítottak elő, amelyni energiafelvevö-képessége 10 e2 amperóra.

Next

/
Thumbnails
Contents