Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
I 4 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 5. A holnap technikája tegnapi eszközökkel? Mérlegen ' az EPSZER kommunistáinak munkája... Hány számjegyvezérlésfi szerszámgép található az ország szakmunkásképző intézeteiben, illetve az üzemi tanműhelyekben? — kérdeztem a minap a szakmunkásképzés egyik szakértőjét. A válasz: egyetlen ilyen gép van a csepeli szak- középiskolában. S a magyarázat: egy ilyen berendezés. szűkén számolva is másfél-két millió forintba kerül, s vajon melyik az az üzem, ahol ekkora összeget áldozhatnának a szakképzésre, a költségvetésből gazdálkodó állami intézetekről nem is beszélve. A gond hosszú évek ótá megoldatlan. A kisdiák, aki valamilyen szakma megtanulására adta a fejét, két-három évig tanul, ismerkedik választott szakmája tudnivalóival és eszközeivel, gépeivel. Az üzemi gyakorlatokon már fölsejlik előtte, hogy valami nincs rendben, valami — nem js lényegtelen — különbség található a tanműhelyben látott, megismert gépek és a termelőműhelyben látott, megismert gépek és a termelőműhelvben található berendezések között. A gyanú aztán a harmadik évben lesz, nem kis problémákat, kínos heteket, hónapokat okozó felismeréssé, amikor a harmadéves tanuló szabályos termelőmunkát végez az ismeretlen berendezéseken, amelyek mellett úgyszólván újra kell tanulnia a szakmát. Való igaz: a szűkös fejlesztési ^lapokkal bajlódó vállalatok, ha korszerű, igazán modern gépeket vásárolhatnak, akkor a termelőműhelyekbe állítják azokat és oem a tanműhelybe. Még ott is, ahol nincs hiba a „szemlélet” körül, ahol tudják, hogy az oktatásra fordított beruházások hosz- szabb távon bőségesen megtérülnek. De hiába tudják, ha egyszer nincs pénz! Ráadásul nagyon sok helyen még a felismerésig sem jutottak el. Olyannyira, hogy a szakmunkásképzési alap létrehozásáról szóló kormányhatározatot a legtöbb helyen csak fanyalogva, „na, megint egy újabb teher!” felkiáltással hajtják végre. Igaz: a szakmunkásképzési alábbra tavaly és az idén befolyt 500 millió forint még nem elég a tanműhelyek korszerű felszerelésére. A tulajdonképpeni korszerűsítésre ennek az összegnek csak a felét fordíthatják a vállalatok, a többi elmegy a különböző egyéb kiadásokra. Ez a negyed- milliárd is több száz tanműhely között oszlik szét, egyre-egyre tehát viszonylag szerény összeg jut. De erre a pénzre' minden évben számíthatnak a vállalatok, s, hoszA NÉPFRONT NAPIRENDJÉN A szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztése A legkülönbözőbb szintű fórumokon mind több sző esik mostanában a szőlő- és gyümölcstermesztés helyzetéről. Az ok ismert: nincs minden .rendjén a termesztésfejlesztés terén. Országos ügyről van szó. Ezért természetes, hogy a népfrontmozgalom is napirendre tűzte a problémát, a segíteni akarás szándékával. szabb távon feltétlenül javulást kell hoznia az üzemi szakmunkásképzésben. Más kérdés, hogy mi lesz „rövid távon”, hogyan, mi módon biztosítható a közeljövő szakmunkás-generációjának felkészítése nemcsak a ma, hanem a holnap technikájára? (Zárójelben és igazán csak mellékesen említem, jiogy a nyáron alkalmam volt meglátogatni a párizsi Renault Művek üzemeinek iskoláját. A Renault-nak saját szerszámgéptervező intézete is van, s az ott kikísérletezett legújabb szerszámgépek — amelyek a sorozatgyártásának megkezdéséről már döntöttek — első példányait az üzemi tanműhelyben állították munkába. Abból a megfontolásból, hogy a mai tanulók, két év múlva ne jöjjenek zavarba, ha a Renault műhelyeiben majd ezekkel a gépekkel kell dolgozniuk. Mert a Renault, a saját nevelésű szakmunkásainál nem tűri a betanulási időt.' ott a munkában a legfiatalabbaktól is azon- nel teljes intenzitást követelnek.) Felismerni, hogy az emberek, s különösen a fiatalok képzésére, oktatására fordított beruházások nem felesleges, nem improduktív kiadások — törvényszerű. A felismerés azonban még nem elég. A beruházásokra pénz kell, még akkor is, ha ennek kamatait csak hosszú évek múltán könyvelhetjük el bevételként. V. Cs. A varsói metró Lengyelország fővárosában a következő ötéves terv folyamán kezdenek hozzá a metró építé-' séhez. Az első vonal a „Varsó” kohászati kombinátot köti majd össze Natolinnál, Varsó egyik elővárosával, ahol most 150 000 ember számára épült új lakótelep. A metró hossza 23,5 kilométer lesz. A X. kongresszus óta végzett munka tapasztalatait, eredményeit összegezték a papokban a Bács-Kiskun' megyei ÉPSZER Vállalat kommunistái. A taggyűlés azzal kezdődött, hogy Kovács Sándor fiatal fizikai munkást egyhangú döntés alapján felvették a párttagok sorába. Besenci Mihály szb-titkár elmondta róla, hogy szakszervezeti megbízatását példamutatóan végzi, s a közösséget érintő gondok megoldásából is kiveszi a részék Két ajánlója pedig arról szólt, hogy a munkahelyen nyújtott teljesítménye is méltóvá teszi a párttagságra. Ezután került sor a vezetőség beszámolójára, amit Mészáros Gyula, a pártszervezet megbízott titkára olvasott fel. A nagy gonddal, körültekintéssel összeállított számvetésből csakhamar kiderült, hogy a legfőbb kérdésekben kellő következetességgel képviselték és érvényesítették a párt politikáját. A párt vezető szerepének erősítésében a ■ legdöntőbb változások: hatékonyabbá vált az irányítás, javult a gazdasági munka pártelíenőrzésének gyakorlata, rendszeresebbé tették a különböző szintű vezetők beszámoltatását. Ugyanakkor erősödik az a gya-, korlat, hogy a vállalat egészét érintő gazdasági,, társadalompolitikai, kulturális kérdésekben a pártszervezet előzetesen kialakítja saját álláspontját. Mindez jól nyomon követhető például a vállalat jövőbeni profiljára, egész helyzetére vonatkozó koncepció megfogalmazásánál. íme a párt- szervezet véleménye: „ha lépést akarunk tartani és feladatainkat maradéktalanul teljesíteni akarjuk, akkor korszerű gépekre,, új technológiákra és a szakipari kapacitás nagyarányú fejlesztésére van szükség.” A beszámolóból, és a vitából is kitűnt, hogy ezzel a programmal a gazdasági vezetés, . de az ezernél magasabb létszámú munkáskollektíva is egyetért. Eredményes volt í az a munka is, amit a munkásosztály társadalmi szerepének növelésére vonatkozó Központi Bizottsági állásfoglalás helyi érvényesítéséért végzett a pártszervezet. Fejlesztették az üzemi, munkahelyi demokráciát, nagyobb lehetőséget teremtette a munkások művelődéséhez, politikai, szakmai továbbképzésükhöz. A taggyűlés résztvevői megelégedéssel hallgatták, hogy a Központi Bizottság nőpolitikái határozata is a megvalósulás útján van. Egyre több nő kerül a Vezetés magasabb pontjaira — legutóbb például a kecskeméti főépítésvezetőség élére. Tavaly 53 nő vett részt szakmai és politikai képzésben. Elismerés illeti őket ezért a (munkáért is, amit a társadalmi szervezetekben végeznek. A vállalat igyekezett jobb munkakörülményeket biztosítani a nők számára, de ez minden területen nem járt eredménnyel. Főként a telephelyeken dolgozó asszonyok, lányok helyzetén kell a jövőben javítani. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szólva Mészáros elvtárs a sok kedvező adat mellett egy kevésbé megnyugtató dologra is felhívta a figyelmet: a munkahelyi vezetők egyénileg nem igen foglalkoznak a fiatalokkal, pedig erre igen nagy szükség lenne. A 95 tagú KISZ alápszervezet az utóbbi két évben szervezetileg és tartalmi szempontból is megerősödött. Jól képviselik a fiatalok érdekeit, jelen vannak a Vállalat belső életének minden . lényeges pontján. A pártszervezet belső életévéi kapcsolatban a beszámoló nagy teret szentelt a pártcsoportok működésének bemutatására. A X. kongresszus óta a párt a legkisebb egységei sokat fejlődtek, a folyamatos politikai tevékenység bázishelyei lettek. Eredményes munkájuk nélkül aligha lehetett volna előre lépni a párton belüli demokrácia fejlesztése, a rendszeres és gyors tájékoztatás, a szűkebb munkahelyi közösségek politikai hangulatának kedvező befolyásolása terén. Ugyanakkor a pártcsoportokban tesznek éleget személy szerinti megbízatásaiknak is a kommunisták. Ott kapnak segítséget az eredményes munkához és első fokon abban a szűkebb kollektívában értékelik munkájukat is. A beszámoló név szerint is megdicsérte Lene László, Kiss Sándor- né, Kovács János és Germán Sándor elvtársakat, akik csoport- bizalmiként példás munkát végezték. A beszámolót követő vitában tizenketten. vettek részt. Legtöbben a vállalat gazdasági helyzetével foglalkoztak, véleményt mondtak a pártszervezet gazdaságirányító'munkájáról és javasolták a még következetesebb ellenőrzést, beszámoltatást. Aszalós Lajos főépítésvezető a fiatal szakmunkások megtartásáról beszélt. Még gyakran előfordul — mondta, hogy egyszer „hajrában” dolgoznak, máskor meg túlzott nyugalom uralkodik. Lévai Kálmán a gépkezelő utánpótlást sürgette, mert ha erről nem gondoskodnak, akkor hiába kápnak korszerű gépeket. A felszólalók véleményt mondtak a pártvezetőség négyéves munkájáról is. Az értékelés ösz- sáességében pozitív. Amiben javítani lehet még a munkát: következetesebben érvényesítsék a pártszervezet véleményezési jogkörét és a jövőben gyakrabban térjenek vissza a helyi határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A vita ■ lezárása előtt két szót Sibalin István, a városi pártbizottság munkatársa, aki ismertette a felsőbb pártszerv minősítő véleményét. A tömör összegzés lényege: eredményes munkát végeztek az ÉPSZER kommunistái a X. kongresszus óta. Most azt várják tőlük, hogy a gazdasági vezetéssel összefogva sikeresen mozgósítsák a vállalat munkáskollektíváját az új feladatok megvalósítására és a még el nem végzett munkák mielőbbi befejezésére. Szabó Attila Cigányok III. Az emberibb élet útján A telepi látogatás hatása nyomasztó. Bele- borzong az ember, ha rágondol: milyen kínt, szenvedést tartogat az ottaniaknak a tél... — Ilyenkor rendszerint megsokasodik a, segélyt kérők száma. Bár a munkáért jelentkeznének így és el is foglalnák a felkínált helyet! Hisz’ nekik lenne könnyebb*' De olyan nehezen megérthető, nyughatatlan vérű emberek ... — töri meg a csendet hasonló gondolataival Czirkó Jolán, a Kiskunmajsai Nagyközségi Tanács szociálpolitikai- előadója, akivel ezúttal ígéretesebb látogatóba, a telepi életformából kiszakadt családokhoz tartunk. Mint hírül adtuk, legutóbb Csá- volyon, az Egyesülés Tsz-ben tartottak ilyen céllal .országos jellegű népfronttanácskozást. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának falu- és szövetkezetpolitikai munkaközössége, dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ és a munkaközösség elnökének vezetésével, helyszíni látogatáson vitatta meg, hogy a népfrontmozgalom, szervező tevékenységével, miként járulhat hozzá a szőlő- és gyümölcsfélék termesztésének korszerűsítéséhez, és ezáltal az ellátás javításához. Dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese referált az ezzel kapcsolatos kormány- programról. Ismertette a végrehajtást gátló növénybiológiai, műszaki, és ökonómiai tényezőket. Azután a munkaközösség elméleti és gyakorlati szakemberei mondták el véleményüket. Többek között felszólalt Szemok József, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Babits Antal, a csávolyi tsz elnöke, a Népfront Országos Tanácsának tagja, Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára. Véleményt mondtak Csongrád és Pest megyei tsz-elnökök. a Bács-Kiskun megyei és a bajai járási pártbizottságok képviselői. A referátumból és a vitából egyaránt kitűnt, hogy a termelői érdekek miatt kívánatos a telepítőknek nyújtandó állami támogatás felülvizsgálatéi, csakúgy, mint a bortörvény, és az egész felvásárlási konstrukció revíziója, módosítása. A konkrét példák, érvek sora hangzptt el. Az ország legnagyobb összefüggő szőlőterületén, Bács- Kiskunban például- az ültetvények jó része közepes vagy nagyon gyenge állagú. A kiskunsági homokhátsági tsz-ek mintegy 30 százalékában szinte évről évre veszteséges, s további 20 százalékában is alig hoz valami hasznot a szőlő. Csak ahol kiépült a termelés teljes vertikuma — például a csávolyi Egyesülés Tsz- ben —. ott térül vissza olyan összeg a borértékesítésből, hogy a bővített újratermelésre is futja belőle. A vertikális fejlesztésében viszont a termelőszövetkezetek erősen elmaradtak. Gond a szakmunkáshiány, a fajtaváltást akadályozza a nem A mexikói költők, amikor megénekelték hazájuk fővárosát, mindig elragadtatással szóltak a város áttetsző, tiszta égboltjáról. Valaha olyan is volt... Az UNESCO nemrég közzétett vizsgálati adatai szerint Mexikóváros levegőjének szennyezettsége megfelelő szaporítóanyag-ellátás, óriási gondokat okoz a boripari tárolókapacitás hiánya. Szélesíteni kell a boripar és a tsz-ek közötti kooperációt, de úgy — hangoztatták —, hogy e kapcsolat valóban őszinte, korrekt legyen. Csökken a gyümölcstermelés is. Különösen káros a barackfélék csökkenése. Vonatkozik ez a kiskunsági kajszira, csakúgy, mint a csongrádi őszibarackra. Sok szó esett a kiskertmozgalomról is. Mint elmondták, országosan a szőlő- és gyümölcsfélék mintegy 50 százalékát a'háztáji jellegű kiskertek adják. Ugyanakkor a kertészkedő kistermelők nem kapnak megfelelő szakmai segítséget, facsemetéket, oltványokat, dugványokat a munkához. Pedig kívánatos a kiskertek bővítése is. például munkás-' kertszövetkezetek formájában. Annak érdekében, hogy a megnövekedett fogyasztói igényeket a kívánt árszínvonalon és minőségben kielégíthessük, végre kell hajtani a kormányprogramot. Röviden: gyorsítani kell a fejlesztést. növelni kell a termelés gazdaságosságát. az üzemi érdekeltséget. Az eddigi gyakorlati tapasztalatokat fel kell használni az ötödik ötéves terv készítése során. A csávolyi tanácskozás is a gyakorlati tapasztalatokat, problémákat összegezte. A vita anyagát dokumentumként fogadták el, s az illetékes állami szerveknek is átadják. A közös célért sókat tehet a maga sajátos eszközeivel a népfrontmozgalom is. Miként? Például a lakosság fokozott tájékoztatásával: a munkaközösségeiben és a különböző szintű bizottságaiban tevékenykedő társadalmi aktivisták közreműködésével. Szorgalmazhatja, mozgósíthatja a szocialista nagyüzemek, a feldolgozó, a forgalmazó vállalatok szakembereit és a kistermelőket a népgazdasági feladat közös iheg- oldására. Persze a hatékony állami támogatás nem maradhat el. A társadalmi érdeken mindenekelőtt a hazai fogyasztás, a korszerű táplálkozás iránti igények kielégítését kell érteni, de a külföldi piaci igények jobb kielégítésé sem lehet közömbös szempont. R. M. a megengedett normának százszorosát' éri el. A szakemberek azt állítják, hogy e városban a puszta lélegzés során annyi füst kerül az ember tüdejébe, mintha naponta két csomag cigarettát szívna el. Majd így foltatja: — Kivételek. mindig vannak, így újabb és újabb követői is azoknak, akik már emberibb kö'- rülmének között, a községben laknak. Az egyik ilyen követő Rostás János, aki például évek óta a szegedi építőknél dolgozik. Még a telepre jár haza, ahonnan szabadulni akar. Ö is építkezni szeretne... Közben úticélunk első állomásához érkeztünk. Kolompár Lász- lóék Ág utca 6. szám alatti házát szemrevételezzük. Újszerű, de bizony már kissé elhanyagolt épület. A kitörtj ablakokat újságpapír pótolja, gondatlan az udvara, az ásót nem látott kertben limlomok, rongyok hevernek szanaszéjjel. Lássuk azonban odabentről is! Az udvaron hancúrozó és ba- rátkozásra kész négy mosdatlan lurkó szegődik mellénk, s nyomul utánunk a konyhába. A berendezés és rend itt megjárja: téglalábakon álló . tűzhely, néhány fekhely és egy nagy, festett konyhaszekrény. A tisztaság viszonylagos: a seprés nyomát a burkolatokra lerakodott por jelzi, az ajtó-ablak, s a szekrény alapos lemosásért áhítozik. — Mikor költöztek ide? — kérdem a háziasszonyt, akinek 36. éves korán ugyancsak meglepő-’ döm. Mert olyan ráncos, véz- nácska és megviselt, hogy legalább 60 évesnek néztem. — Két éve volt áprilisban, azóta lakunk itt. De sokat kell fizetni a házért, minden hónapban 250 forintot. És mi az a 30 forint, amit a férjem táppénzt egy napra kap? Ott van, már két , hónapja beteg, menni kell neki a kórházba... — mutat a tűzhely mögötti ágyra, ahol — védekezésül a telelni behúzódott legyek ellen,, az arcára borított kalaptól nem vettük észre eddig — a beteg gazda fekszik. — Ha dolgozni bír nem sokat keres akkor se, mert udvaros a MEZÖGÉP-nél, 7 forint 90 fillér az órabére és amit a gyerekekre kap ... Nincs ennivaló és pénz se a háznál, máma is csak egy kis kenyérkét ettek a gyerekek ... Amikor van pénz, szoktunk főzni húst is ... — Hány gyerekük van? — Hogy énnekem? Hét van. Legkisebb a Jancsika, az három éves, Valéria a legöregebb, ő -19 és neki is van gyereke, de az ura elhagyta ,.. \ Miután azt firtatom, Valéria dolgozik-e, hiszen ő könnyíthetne a család gondján, Kolompár- né megütközve közli: hogyan kérdezhetek ilyet, nem bír dolgozni, gyenge lány az nagyon. Most éppen szomszédol valahol. A sorban utána következő három gyerek meg iskolában van, azoknak jó, mert ott enni is kapnak. Nagyon szeretnek iskolába járni. Be kellene osztani a kis pénzt, hogy ne csak két-három dús napra fussa, hanem egész hónapra jusson valamicske — próbálom magyarázni az elnyűtt asszonynak, aki egykedvűen hallgat. Talán azért isimért nehezen követhető számára a' magyar beszéd. Közben a kilincs nélküli szoba- ajtón akad meg a tekintetem. —■1 Erről meg hová 1 lett a kilincs? — Levettem, ne tudjanak be- * meni a gyerekek, mert az a tisztaszoba. 'A magyaroknál is van. Én szeretem a tisztaságot, nem úgy, mint más .cigányok. Mink itt lakunk ám, a konyhában! — magyarázza büszkén. Aztán kérésemre előveszi rejtekhelyéről a kulcsot és kitárja a szobát. Ezt olyan szertaíásosan teszi, hogy érzem kitüntetésben van részünk. Odabenn alighanem viselten megvásárolt, festett hálószobabútor: középütt' két vetett ágy, a végénél terítővei bórított asztal, bal oldalt két szekrény. A falat berámázott, fakószínes szentképek, s közel a mennyezethez,' jó magasra helyezett kaucsukbaba díszük. A legmeghatóbb azonban Kolompár Lászlóné öreg arcáról gyermekesen csillogó szempár/ az ahogyan az elénk tárt látványért az elismerést várja... * Ugyanabban a községrészben, a Sport utca 30. szám alatt a Kolompár Lászlóékkal egy időben, hasonló szoba-konyha-kamrás otthonban kezdett új élethez népes családjával Kolompár Gusztáv, a helyi költségvetési üzem kis keresetű segédmunkása. A megspórolt 4 ezer forintja mellé 7 ezerrel őt is a munkahelye segítette az építés megkezdésekor. Ez a ház, s a környezete is más, mint az előbb látott. Az épület előtt viágágyás nyomai; a kertben elszáradt paradicsom-,^ krumpliinda, sőt petrezselyemzöldje jelzi: megszolgálta a művelést a kis háztáji. S az udvari fonton megnagyobbodott a ház. A konyhában nyüzsgő kép tá- • rulkozik' elénk: apró gyerekek téblábolnak egy terhes fiatal- asszony körül, akiről nyomban megtudjuk, hogy ő az Etelka, a család ■ legidősebb asszony-lánya. — Ez a négy gyerek itt, a lá- nyorhé. Énnekem öt van — ismerteti a családját a tarkarózsás ruhájú háziasszony. Ö is jóval idősebbnek látszik a koránál, de az arcáról az elégedettség, ki- egeynsúlyozottság .olvasható le. — Etelka után 15 éves most a legnagyobbik gyerek — folytatja. — A legkisebb 7 éves, nemsoká jön az iskolából. Ez a kisfiam már százig is el. tud magyarul számolni. Tudja, jó ám az, mert ha bandában dolgozunk, megmondja mennyi a kereset, kinek mennyi jár! — És az Etelka férje? — érdeklődöm. j A fiatalasszony pedig önérzetesen felvilágosít: az ura, Kolompár József, már több éve Tajón, a Halasi Állami Gazdaságban dolgozik, ő pedig itthon gazdálkodik. Nemrég 8 hízót adtak el, 18 ezret kaptak érte. Kell a pénz az építkezéshez, mert a Szabadkai úti portán, amelyet 6800 forintért vettek, a tetőcserép híján, már ott sorakozik az építőanyag. Két szoba-konyhás házat akarnak, melynek építéséhez a gazdaság is segítséget nyújt. Jövő ilyenkorra már a magukéban akarnak lenni! — Higgye el, ahogyan mondom, én nem engedem 14 évesen férjhez menni a lányomat. Inkább agyonverem! Én 26 éves vagyok és nézze, a úagy család ... Hát éltem én ? Mink már másképpen akarjuk, nem úgy gondolkozunk... Kolompár Gusztávné büszkén nézi a lányát és szavaira helyeslőén bólogat. — Miért hagyták el a telepet? — kérdezem váratlanul és Etelka válasza szinte csattan: — Két disznónkat megették, egynek eltörték a lábát, és1 a tüzelőnket mindig elhordták a cigányok! Hát azért! — Ügy bizony! — csatlakozik a lánya szenvedélyes kitöréséhez a munkából hazatoppant, jámbor arcú gazda. És az udvarra invitál bennünket. —.Lássa, azért építettem ezt a kamrát! A tüzelőitek, legyen szárazon. Innen nem viszi el senki! A házat pedig megtódtam ezzel a nagyobb konyhával, meg az oldalsó szobával. Igaz, még be- pucolallan, mert elébb be kell hozni a villanyt. Ameddig nem mennek .a magukéba, jó ez a lá- nyoméknak... Perny Irén (Folytatjuk: Tanulmány a testület előtt.) Két csomag cigaretta nemdohányzóknak is