Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

V V / m 1974. december 29. • PETŐFI NÉPE 9 Apáca,, volt Balasái utolsó szei’elme? Érdekes epizód a „magyar Villon” életéből Balassi Bálint kalandos életé­nek eddig ismeretlen, érdekes epizódjára derült fény Pozsony­ban egy most előkerüli egykorú dokumentum nyomán. Dr. Tóth István, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola docense, ismert Balassi- kutató a közelmúltban a szlová-* kiai központi levéltárban buk­kant rá a Pálffy-család oklevél­tárában a költővel kapcsolatos írásra. A levelet Joó János pozsonyi személynök 1593. július 24-én ir­ta Pálffy Miklós főispánnak, s a Balassira vonatkozó rész — mai helyesírással — ekképpen hang­zik: „Nagyszombatban az ka- lastromból öt apáca szökött volt ki. Négyet megfogtak, az ötödik elszaladott. Azt mondják, hogy Balassi Bálint uram dolga, mert az inasát is megfogták. Az ka- lastromot meggyújtották volt az elszökéskor, de esmég megótot- ták. Ma is mind ott a város kör- nyünél lakik Bálint uram és az várost igen fenyegeti, ha az inast neki ki nem adják. Láttam és olvastam az levelei kit az vá­rosnak ír't volt... uram, jöjjön kegyelmetek jó válaszval, mert igen bíznak az emberek az ke­gyelmetek törekedésében és fá­radságában." A nagyszombati zárdagyújto­gatás és apácaszöktetés alig egy évvel azelőtt történt, hogy Ba­lassi az esztergomi vár ostromá­nál elesett. A levélből kiderül, hogy az öt apáca közül csak egy­nek sikerült megszökni. Ki lehetett ez az apáca? Dr. Tóth István lehetségesnek tart­ja, hogy a költő utolsó nagy sze­relméről van szó, Fulviáról, aki­nek röviddel előbb titokban — Batthyány Ferenc útján — gyű­rűt küldött, és akiről utolsó epigrammája is szól: „Most Ful­via éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtek." A több mint 380 éves írás újabb adattal gazdagítja nagy költőnk regényes életrajzát, és támpontot nyújt a Fulviával kap­csolatos további kutatáshoz. (MTI) Kongresszusi felajánlás 9 A Párád! Üveggyár közössége az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfor­dulója tiszteletére felajánlot­ta, hogy ebben az évben 23 százalékkal növeli exportját. A tőkésországokban is kere­sett ólomkristályokból végül is 25 százalékkal többet, ösz- szesen 66 millió forint értékű terméket exportáltak 1974- ben. A kongresszusi vállalás teljesítése 50 000 dollárral több ' bevételt eredményez. — Ké­pünkön: Juhász Mária ólom- kristály-csiszoló. IPAROSODÓ NAGYKÖZSÉGEK Lajosmizse „Számottevő elvándorlás nem apasztotta Lajos­mizse népességét a felszabadulás óta. Lélekszáma jelenleg meghaladja a 13 ezrét, és növekvő ten­denciát mutat’’ — tájékoztatott Taskó Imre, a nagyközségi tanács ipari és kereskedelmi igazgatási előadója. Abban, hogy Lajosmizse lakossága ellen­állt a városok szívó hatásának, nagy szerepe volt a település 50-es évek elején megindult iparosodá­sának. Ma a 6800 kereső lakos közül csaknem 2 és fél ezren dolgoznak helyi ipari üzemekben. Az in­gázók száma felére, mintegy 700-ra csökkent az utóbbi években. Exportáló szövetkezeti ipar Lajosmizse iparosodása 1953-ban kezdődött el a Vasipari Ktsz megalakulásával. A szövetkezet — amely vödröket, műszerszekrényeket, később lakó­kocsikat is gyártott — elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatott. A női munkavállalók az 1954-ben létrehozott Háziipari Szövetkezetnél helyezkedtek el, amely üzemhelyiség híján kezdetben bedolgozó rendszerrel működött. Az induláskor gyermekruhá­kat varrt, gyékényből papucsokat, szatyrokat ké­szített a harminc bedolgozó. Két esztendő múlva a szövetkezet üzemmé alakította a község egyik malmát, s olyan termékek előállítására tértek át, amelyeket hosszabb távon piacképesnek remélhet­tek. Választásuk helyesnek bizonyult: a seprű kefe, meszelő, fregoli és a többi cikkeik ma is kereset­tek. 1962-től vasipari tevékenységgel bővítették a termelést. Ez év január elsején egyesült a két ipari szö­vetkezet Kefe-, Seprű- és Vasipari Termékeket Gyártó Szövetkezet néven. Az ily módon koncent­rált szövetkezeti ipar 550 dolgozónak ad munkál — a létszám 70 százaléka nő —. árbevételi terve 90 millió forint, amiből 55 milliót exportra gyártott termékek adnak. „Vizes” vállalatok a nagyközségben Lajosmizse az egyetlen olyan település Bács-Kis- kun megyében, ahol országos vállalat központja la- •lálható. 1965-ben a vidék ipartelepítési programjá­nak keretében a Vízgépészeti Vállalat Csepelről a nagyközségbe helyezte át 3. számú gyáregységét, majd egy év múlva odaköltözött Budapestről a vállalat irányító apparátusa is.-A Vízgépészeti Vállalat az ország vízgazdálkodá­sának szolgálatában áll, s kiveszi részét a környe­zetvédelemben alkalmazott gépek gyártásából. Ter­mékei — acélszerkezetű víztornyok, ivóvíz-, ipari­víz- és szennyvíztisztító berendezések, szivattyúk, vízkivételi művek — hazánk határain túlra is el­jutnak. Irakban. Szíriában, Tanzániában. Vietnam­ban, az NDK-ban, Csehszlovákiában. Bulgáriában, Lengyelországban. Jugoszláviában és Indiában is működnek a vállalat kunhegyesi, gyulai, budaörsi vagy lajosmizsei gyáregységében előállított beren­dezések. — A lajosmizsei gyáregység fejlődése a kezdeti reményekhez képest nem elég gyors — vélekedett Szórád László, a vállalat személyzeti osztályveze­tője. — Ennek fő oka a munkaerőhiány. Jelenleg 270-en dolgoznak az (izemben, de ennél sokkal több ember ttudnánk foglalkoztatni. Az öt évvel ezelőtt sorra alakuló helyi közös vállalkozások elszívták a hármas számú gyáregységtől a munkaerőt, mivel többet tudtak fizetni. A kormány ipartelepítési programja alapján 1969- ben a nagyközségbe került a Vízkutató és Fúró Vállalat központja is. s vele egy karbantartó üzem. A vállalat 19 külső egysége kutakat fúr és talaj- mechanikai vizsgálatokat végez az ország területén. A község iparosodásában szerepet játszott egy harmadik vállalat, a Petőfi Nyomda is, amely még 1962-ben megnyitotta dobozkészítő kisüzemét. Jelenleg 136 asszony és lány dolgozik a nyomda részlegében. Közös vállalkozások A lajosmizsei közös vállalkozásokra jellemző, hogy közülük egy sem azt a tevékenységet folytat­ja, amelyre eredetileg létrehozták. A helyi Béke és Kossuth, valamint a ladánybenei Zrínyi Szakszö­vetkezet Gépjavító Közös Vállalkozása — amely 130 munkást foglalkoztat — mezőgazdasági épületek tetőszerkezeteit, belső térelválasztóit, és játszóterek kellékeit gyártja, s építési-szerelési tevékenységet is folytat. Az AGROTÁP-ot — Takarmánykeverő, Vegyi- anyagforgalmazó és Szolgáltató önálló Közös Vál­9 A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységé­ben Bódog László 200 köbméteres glóbus nyak­tagját hegeszti. (Opauszky László felvétele) lalkozás — a helyi Népfront Tsz, a Kossuth Szak- szövetkezet és a soroksári Vörös Október Tsz ala­pította. A közös vállalkozás mintegy 600 embernek ad .munkát, termelési értéke 1974-ben 86 millió fo­rint. Az- AGROTÁP mezőgazdasági gépek szerelé­sével, miskolci és békéscsabai üzemében pedig szer­vizszolgáltatással foglalkozik. A MEVIKÖV — Mezőgazdasági Vegyipari Közös Vállalkozás — a Kossuth és a Béke Szakszövetkezet társulása. A kisüzem 15 nődolgozója Pirolux és Pirokalor alágyújtóst készít, üvegszálas polyészler- ből vályúkat állít elő. Fröccsgépeiken csévetesteket gyártanak a BRG-nek, a Kossuth Szakszövetkezet segédüzeme részére pedig nylon szatyorfüleket. A negyedik, a Vegyesipari és Szolgáltató Közös Vállalkozás az év folyamán megszűnt. 1970-ben, a megalakuláskor autógumik futózásával kezdték, s végül már Nyugat-Németországba is eljutottak em­bereik. — A csőd legfőbb előidézője az volt, hogy több­re vállalkoztak, mint amennyire képesek voltak, és hogy az igazgatótanács nem gyakorolt kellő fel­ügyeletet — így sommázta az üzleti szélhámossá­gokkal is terhelt ügy tanulságát Taskó Imre. Segédüzemek, bedolgozók Segédüzemet két szakszövetkezet, a Kossuth és az Almavirág működtet. A Kossuthéban száznál több asszony és leány gyártja az ismert légbuboré­kos nylonszatyrokat. A mezőgazdasági1 1 ‘munkák dandárjának idején az üzem leáll, dolgozói a föld­művelésben segítenek. Az Almavirág segédüzemé­ben szintén nők jutnak munkához. Húszán a közös üzemben, mintegy nyolcvanan pedig bedolgozóként pezsgősüvegek kupakjait készítik. Bedolgozó nőket a Május 1. Ruhagyár és a Férfi­fehérnemű Gyár is foglalkoztat, összesen nyolcvan személyt. Férfiöltönyöket, illetve fehérneműket varrnak az otthoni teendőik ellátása mellett dol­gozó asszonyok. A helyi építőipari munkákból egyre többet vál­lal a községi tanács költségvetési üzeme. Az idén szövetkezeti lakásépítésben vett részt, jövőre pedig 33 OTP-lakást készít el felújítási és karbantartási tennivalói mellett. Jelen és jövő Lajosmizse iparának arculatát országos jelentő­ségüknél fogva a „vizes” vállalatok határozzák meg, bár, mint a fentiekből kitűnik, az ipar minden le- hetséges'Tormában és sokféle profillal megtalálható a nagyközségben. A szétaprózottság az „ahány té- esz, annyi ipari üzem” törekvés a munkaerő hely- beni lekötésére alkalmasnak bizonyult ugyan, s az érintett üzemek hasznos tevékenységet folytatnak, a jövő mégis a beruházásokra, modern és hatékony termelésre képes, optimális nagyságú üzemeké le­het Lajosmizsén is. A. T. S. Január 1-től megkezdődik az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentése Az egészségügy minden területén 1975. január l-től megkezdik a mun­kaidő-csökkentést. Az áttérést a rö­vidített munkaidőre egy év alatt va­lósítják meg. A rendelet már életbe lépett, a különböző egészségügyi in­tézmények megtették a szükséges elő­készületeket. Heti 44 vagy 42 munkaóra Ma mintegy 130 ezer egészség- ügyi dolgozót tartanak nyilván, akinek munkaideje 48 óra. Kö­zülük csaknem 35 ezren dolgoz- , nak a jövő évtől heti 42 órás munkaidőben. Az egészségügyi és szociális intézetek és a gyógy­szertári központok munkatársai­nak heti 44 órában állapították meg munkaidejét! A folyamato­san működő 'intézmények, tehát a kórházak, klinikák, szanatóriu­mok, szülőotthonok, csecsemő- otthonok, szociális Intézmények, bölcsődék háromműszakos mun­kahelyein a betegek közvetlen ellátását végző egészségügyi szak­dolgozók és a mentőszolgálat ki­vonuló szolgálata gépkocsiveze­tőinek a munkaideje heti 42 órá­ra csökken. Milyen szervezés szükséges en­nek bevezetéséhez? Általános és alapvető követel­mény, hogy a rövidített munka­időre való átállás során a betegr ellátás már elért színvonala vál­tozatlan maradjon, a fekvő- és súlyos betegek gondozása további ra is zökkenőmentes legyen. Egyetlen egészségügyi intézmény­ben sem lehet bevezetni az öt­napos munkahetet. Egyedül a bölcsődékben van lehetőség ar­ra, hogy a szombati napokon csökkentett létszám dolgozzon. A szabadnapok kiadása Milyen módszerrel oldható meg a munkaidő-csökkentés? Az egészségügy speciális hely­zetéből adódik, hogy szakmán belül sok helyen nem lehet .fo­lyamatosan biztosítani a kéthe­tenkénti szabad szombatot. Há­rom megoldás adódik: a napi munkaidő csökkentése, a szabad­nap biztosítása a hét bármely napján, és végül a kettő kombi­nációja. Meghatározott szűk te­rületen lehetséges a többlet­szabadnapok összevonása is. így a községi köi|zeti alapellátás dol­gozói számára 30, de legkésőbb 90 napon belül, ki kell adni a többletszabadnapokat. Termé­szetesen ilyen esetben a járási főorvos közreműködésével gon­doskodni kell megfelelő helyette­sítésről.. Külön gondot okoz az egész­ségügyben tevékenykedő kis­gyermekes anyák helyzete. Szá­mukra lehetőleg a heti pihenő­nappal egybekötve kell biztosí­tani a többletszabadidőt. A több­letszabadnapot minden egészség- ügyi dolgozónak természetben kell kiadni, ha azonban ezen a napon az érintettek mégis mun­kát végeznek, túlmunkadíjazásra jogosulnak. Mik a munkaidő-csökkentés feltételei? Az egészségügy 6 ezer új ál­lást és ennek megfelelő bérala­pot kapott. Ebből 4 ezer munkálj helyet a középkádereknek, ápoló­nőknek, műtősöknek biztosítot­tak, 2 ezret pedig a kisegítő sze­mélyzet pótlására. Az állások be­töltését már 1974-ben megkezd­ték, azért, hogy folyamatosan meg tudják oldani a csökkentett munkaidőre való áttérést. Az idén 2500 állás 98 százalékát töltöt­ték be. A továbbiakban is folya­matosan új munkahelyeket léte­sítenek, hogy a munkaidő-kiesést megfelelően pótolhassák. A kieső munkaidőalapot a középfokú ,egészségügyi munkakörökben 12,5 százalékos létszámpótlással tel­jesen kiegészítik. A bölcsődei gondozónői munkakörökben 4 százalékos részleges pótlást ter­veznek. A munkaidő-csökkentés­sel báró személyi gondok megol­dására az oktatás már korábban felkészült. Az új típusú szakis­kolákban 1972 óta évente 2600— 3000 fiatal ápolónő végez. Felkészülési terv Milyen élvek alapján vezetik be az új munkarendet? Az egészségügyi intézmények vezetői a szakszervezeti bizottsá­gokkal egyetértésben kötelesek kidolgozni a munkaidő-csökken­téssel kapcsolatos terveket A felkészülési tervet jóváhagyás végett minden intézménynek legalább egy hónappal a terve­zett bevezetés előtt, el kell jut­tatnia felügyeleti szervéhez, az Egészségügyi Minisztériumhoz, vagy az illetékes tanácsi szerv­hez. A felügyeleti szervek viszont az OEDSZ szerveivel egyetértés­ben a bevezetés időpontja előtt legalább 15 nappal értesítik a kórházakat, klinikákat és más egészségügyi intézeteket arról, hogy elfogadták és, mikortól en­gedélyezik az adott formában a csökkentett munkaidő bevezeté­sét. Az áttérés a csökkentett munkaidőre fokozatos lesz, de az az általános szabály, hogy egy intézeten belül valamennyi munkakörben csak egyi időben hajtható végre, s mindén kór­házi dolgozóra egyformán vonat­kozik. T. A. Költségvetés, 1975 9 Amikor az országgyűlés, majd azt követőeri'-Bács-Kiskun megye Tanácsa megtárgyalta és elfogadta, törvényerőre emelte az ország, illetve a megye 1975. évre szóló költségvetését, .az em­bernek olyan gondolata támadt, mintha a hajdani szilárd igazsá­got tartalmazó, s a pénzzel kap­csolatos közmondások vesztettek volna értékükből, hitelükből. A költségvetést tanulmányozva — akár az országost, akár a megyeit — szembe tűnik, hogy elavult­tá vált például az a közmondás, miszerint a pénz beszél. Nem azt akarjuk ezzel állítani, mintha el­hanyagolható volna az összeg, hi­szen tudjuk, hogy a beruházások­hoz, a felújításokhoz., a tervek­ben meghatározott célkitűzések eléréséhez pénzre, méghozzá sok pénzre van szükség. De az utóbbi évek tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy a pénz mindenhatósága nem kizárólagos. Az olvasó már bizonyára tudja mire gondolunk: a társadalmi munkára, az egyre több és na­gyobb területeken megnyilvánuló összefogásra, olyan mozgalmak­ra. mint a szocialista brigádok vállalásai, az óvodaépítő mozga­lom, a tanyák villamosítása, s tanyai gyerekeknek épített és ez­után épülő kollégiumok, az árvi­zek okozta károk helyreállítása, a súlyos helyzetbe került mező- gazdaság megsegítése stb. Az el­soroltak nem „költségvetési té­nyezők”. viszont nagyon szilárd az a költségvetés, amely mellett ilyen erő áll, mintegy bármikor bevethető tartalékként. Az ország, s benne Bács-Kis- kun megye 1975. évi pénzgazdál­kodásával kapcsolatban egyaránt elmondhatjuk, hogy — ugyan­csak az utóbbi évek jó tapasztala­tai alapján — reális tervek szü­lettek. amelyek figyelembe vet­ték az igények és lehetőségek arányát, megteremtve azok opti­mális egyensúlyát. Ennek az esvensiilvnak. ennek a realitás­nak a jegyében készült el a me­gye ölei költségvetése is. amelyet a megyei tafnács legutóbbi ülése hagyott jóvá. emelt „törvény­erőre”. 9 Mit tartalmaz a költségve­tés? Mindenek előtt azt a józan szigorúságot, amely minden ilyen tervnek alaípja. s amely megha­tározza ,a bevételek és kiadások összegét. Nos,;],a megye 1975. évi bevétele — s természetesen egy ben a kiadása is — 1 milliárd 590 millió 815 ezer forint. Vessünk most egy pillantást a költségve­tés ágazataira, vagyis arra. hogy ebből az összegből mennyit for­dítunk 1975-ben a gazdasági, a szociális és egészségügyi, vala­mint a kulturális ágazat gondjai­nak megoldására, illetve egyéb teendők ellátására. Ebben az évben is, éppen úgy, mint az elmúlt évben a kultu­rális ágazat részesül a legmaga­sabb támogatásban: 642 millió forintban, ami az 1974. évinél mintegy 140 millióval több. Eb­ben az ágazatban az idei évre tervezett fontosabb fejlesztések a következők: 960 napköziotthonos óvodai hely. 40 általános iskolai napköziotthonos csoport. 7 szak­középiskolai osztály. Ezen túl a dolgozók általános és középisko­lai oktatásának I kiszélesítésére, az intézetek konyhai személyzete létszámának növelésére, tanmű­helyek és szakmunkásképző in­tézetek fejlesztésére és sportcélok támogatására kell a pénz. Szintén jelentős Összeggel ré­szesül a költségvetésből a szociá­lis és egészségügyi ágazat, amely a tavalyi 431 millióval szemben most 482 millió forintot kapott. Ebből a pénzből a megyei kór­ház szülészeti osztálya 20 ágy- gyal gyarapszik, a bajai kórház­ban a koraszülöttosztály 10 ággal lesz gadagabb. 175 böl­csődei helyet alakítunk ki, lehe­tőség nyílik további 4—4 általá­nos orvosi és gyermekorvosi kör­zet létrehozására, ugyanakkor Kiskunhalason 62 személyes nő­vér- és orvosszálló épül. Új kör­zeti orvosi rendelő nyílik Kun- peszéren. Lajosmizsén. Bugacon és Kecelen. Kiskőrösön az új rendelőintézetben 12 szakorvos kezdi meg működését. 9 Anélkül, hogy a költségvetés valamennyi ágazatát ismertet­nénk és elemeznénk, még szól­nunk kell a lakosságot nagyon is érdeklő lakásépítésekről. A ne­gyedik ötéves tervre előirányzott 20 ezer lakást megépítjük a me­gyében, sőt várhatóan túl is tel­jesítjük ezt a számot. A lakások építésével azonban párhuzamo­san jelentkezik a járulékos beru­házások megvalósításának a gondja is. Mindez elsősorban a közművesítést, a közvilágítás fej­lesztését, a parkosítást jelenti, nem beszélve az üzletekről, óvo­dákról, a csatornázásról stb. Az elmondottak csupán a váz­latát adják a költségvetésnek. Mert az említett összegből még meg kell oldani a már működő, illetve évközben átadásra kerülő új intézmények ellátását, sőt az ellátás színvonalának a javítását is. Ilyen például az iskolák fel­szerelése, szemléltető eszközök­kel történő ellátása, a megnyíló óvodák, napközi otthonok, kollé­giumok stb. lakóinak étkeztetése, ezen épületek felszerelése, az ott dolgozók munkabére, a fűtés, vi­lágítás stb. De említhetjük töb­bek között a kulturális intézmé­nyek állagának állapotát, a ja­vításra, karbantartásra szükséges összeget is. ami tavaly 18 millió forintot tett ki. de 1975-ben már meghaladja a 21 milliót.... 9 Nem szóltunk mindenről, ami a költségvetésben megtalál­ható. Célunk nem is a filléres elszámolás” volt. hanem annak érzékeltetése, hogy milyen bo­nyolult és sokrétű, s éppen ezért felelősségteljes munka egy megye költségvetésének kidolgozása, hogy mennyi mindenre figyelem­mel kell lenni az első hallásra talán hatalmasnak tűnő összeg elosztásánál. Úgy érezzük, hogy az elosztás jó. megfelel annak az igénynek, hogy elsősorban a sürgető feladatokat a leginkább szükséges beruházásokat valósít­suk meg az egész megye gyor­sabb előrehaladása érdekében. G. S. Nyolcadik osztályos fiúk jelentkezhetnek szakmunkástanulónak: villanyszerelő, központifűtés-szerelő, vízvezeték-szerelő, szobafestő-mázoló, müanyagburkoló, vasbetonszerelő, bádogos, épületlakatos, gépszerelő, épületburkoló, ács-állványozó, kőműves, épületasztalos, üvegező, esztergályos, korszerű építőipari és házgyári szakmákra! A szakmunkásképzés helye: KECSKEMÉT, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KISKUNHALAS, KALOCSA, BAJA, CEGLÉD ÉS NAGYKÖRÖS (a jelentkező lakóhelyétől és a választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést (teljes ellátást! biz­tosítunk. A helybeli és a bejáró tanulók részére is biztosítjuk az ösz­töndíjat, munkaruhát, ebédet. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére ál­landó jellegű munkát biztosítunk vállalatunk építkezésein, és "a házgyár zárt üzemi munkáin. Szülők és tanulók részére mindennap ügyeletet tartunk vállalatunk központi irodájában 8—16 óráig. Szombaton 8—12 óráig. Jelentkezés: Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 6000 Kecskethét, Klapka u. 34. \ 5493 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents