Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 29. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Szociálpolitikánk javuló eredményei A lakosság részére kifizetett társadalombiztosítási juttatások alakulása. j > 193.8 nyugdíj családi pótlék gyermekgondozási terhességi gyermekágyi segély és csecsemd- kelengye segély A X. kongresszust követően a társadalmi juttatások a tervezettnél dinamikusabban bővültek. Megyénk lakosságának társadalombiztosításból származó pénzbevétele a IV. ötéves tervidőszak első négy évében évenként átlagosan mintegy 19 százalékkal növekedett, és így 1974- ben közel kétszer annyi jövedelemhez jut e címen, mint 1970- ben. Az év folyamán a megye lakossága által felvett készpénz- bevételnek 1974-ben várhatóan 42 százaléka munkabér és személyi jövedelem, 44 százaléka a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételek aránya és 14 százalékot tesz ki a társadalombiztosítási juttatás. Ez utóbbi aránya 1970-ben még csak 11 százalék volt. A kifizetett összeg növekedését döntőért befolyásolták a kormányintézkedések, amelyek megemelték a legalacsonyabb átlagjövedelmű csaladok bevételeit, de egyes juttatások — mint a nyugdíj, és az utóbbi évben a gyermekkel kapcsolatos kedvezmények — az igényjogosultak számának növekedése következtében is fokozódtak. Keresőképtelenség esetén a dolgozó emberek anyagi biztonságát szolgálja táppézrend- szerünk. Az e címen kifizetett összeg 1970-től 1973-ig 9 százalékkal növekedett. Ez az átlagkeresetek javulásából adódott. A pénzbeni társadalmi juttatások közül a nyugdíj képviseli a legnagyobb volument. Bács-Kiskun megyében 1973- ban 82 900 nyugdíjas volt, a megye népességének 15 százaléka, míg 1970-ben a 62 ezer nyugdíjas a népesség 12 százalékát képezte. Az egy főre jutó havi átlagnyugdíj ez idő alatt 45 százalékkal emelkedett. Szocialista jövedelempolitikánk lényeges eleme a gyermekes családok anyagi segítése. Egy országos számítás szerint 1970-ben egy 15 éven aluli gyermekre jutó havi személyes fogyasztásnak 18 százaléka volt pénzbeni társadalmi juttatás, a többi a szülők keresete. A hozzájárulás aránya 1965-ben még csak 9 százalékot képezett. Itt szükséges megjegyezni, hogy az állam természetbeni társadalmi juttatásokkal is támogatja a gyermeknevelést — ingyenes egészségügyi, oktatási, más szociális és kulturális juttatásokkal —, amelyek egy 15 éven aluli gyermekre vetítve 1970-ben az összes fogyasztás egyharmadát képezték, míg kétharmada volt a szülők jövedelme és a pénzbeni társadalmi juttatás együttesen. A negyedik ötéves' tervidőszak első három évében is tóbb szociális intézkedés történt, amelyek növelték a gyermekekkel kapcsolatos támogatás mértékét. 1972. január 1-től a 3 és több gyermek után járó családi pótlékot a munkásoknál és az alkalmazottaknál megközelítőleg 60 százalékkal növelték. 1973-ban a tej. és tejtermék-áremelés ellen- súlyozására a családi pótlékot gyermekenként 50 forinttal emelték. E rendelkezések egyenként is hatással voltak arra, hogy a születések számának a korábbi években megindult csökkenő tendenciája lassan emelkedővé váljék. A népesedési helyzet számottevőbb javítása érdekében azonban a kormány 1040/1973. számú októberi határozatában komplex intézkedést tett, amely szem élőt tartotta az anyagi jellegű támogatás jelentős fokozását, de ezzel egyidőben a nők és á születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvásáról, valamint az egészségügyi, családtervezési ismeretek szervezett oktatásának bevezetéséről is intézkedett. E komplex határozat nyomán Bács-Kiskun megyében is megélénkült a szülési gyakoriság. Míg 1972-ben az előző évivel szinte azonos számú, v 1973-ban már 4 százalékkal több gyermek született, 1974 első háromnegyed évében pedig mintegy 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A családok költségei a gyermekek születésével kapcsolatosan emelkednek, amelynek egy részét az állam anyagi támogatás formájában átvállalja. Az egyszeri anyasági segély összege (az első gyermek után 700 forint, minden további után 600 forint, termelő- , szövetkezeti tagoknál-/S00 forint; illélve 4i)(r forint) húsz évig nemi változott. A népesedéspolitikai határozat Í974. január 1-től az anyasági segélyt a korábbi csecsemőkelengye-juttatással együtt minden született gyermekre 2500 forintban határozta meg. A terhességi és gyermekágyi ,segély növekedését továbbra is az általános bérszínvonal-emelkedés biztosítja. 1973-ban az egy terhességi és gyermekágyi segélyezési napra jutó átlagos kifizetés 67 forint volt, 16 százalékkal több, mint 1970-ben. Ugyancsak a népesedéspolitikai határozat nyomán 1974-ben a gyermekgondozási segélyt az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a továbbiak után pedig 350 forinttal . növelték havonta. 1967 óta évről évre növekedett a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők száma. 1973-ban 33 százalékkal többen maradtak otthon 3 éven aluli gyermeküket nevelni, mint 1970-ben, 1974 első felében pedig további 12 ^százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. A különböző intézkedések hatásaként a gyermekgondozási segély egyhar vi átlaga az igényjogosultak egy főjére számítva 1974 első felében 34 százalékkal volt több, mint az előző évben és 44 százalékkal •jaaladta..meg. az 1970. ésit-.... A gyermeknevelést az állam a születés után is tovább támogatja családi pótlék folyósítása ré^ vén. Bács-Kiskun megyében 1970 és 1973 között 9 százalékkal nőtt a családi pótlékban részesült családok száma, 1974-re pedig egy év alatt — közel 6 százalékkal emelkedett. 1973-ban 69 százalékkal több családi pótlékot kapott a lakosság. mint 1970-ben. Ez évi átlagban mintegy 19 százalékos növekedést jelent. Az előzőekben említett intézkedéseken túlmenően a népesedéspolitikai határozat 1974. június 1-i hatállyal a két gyermek esetén járó családi pótlékot is gyermekenként 100 forinttal emelte. Ennek és a születésszám növekedésének tulajdonítható,' hogy 1974 harmadik negyedévében már 27 százalékkal több családi pótlék jutott a lakossághoz, mint az előző év azonos időszakában. Az állam segítő törekvését mutatja, hogy a negyedik ötéves tervidőszak eltelt évei alatt az egy családi pótlékra jogosult gyermekre és családra jutó ösz- szeg - megkétszereződött. Míg 1970-ben egy családra 322 forint, 1Ö74 júliusában már 608 forint jutott. Ez idő alatt a gyermekenkénti juttatás1, k&vrTösszege 144 forintról 3Q25 fortnJraj nőtt. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. november 20-i ülésén elfogadta a XI. kongresszus irányelveit, amelynek alapján bizakodóan nézhetünk a következő évek szociálpolitikai ellátásának javulása elé. A párt- és társadalmi szervek, az egész társadalom felelőssége az anyák megbecsülésének fokozása, a család intézményének védelme és erősítése. Még fokozottabban kell segíteni a fiatalok felkészülését a családi életre, a nyugdíjasok életszínvonalát pedig nyugdíj- rendszerünk további egységesítése és a nyugdíjak reálértékének megtartása útján kell javítani. Dr. Sánlha Józsefné, a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese 2500 1970 1974 I. félév 615 888 1970 1974 I. félév 144 1970 A hálás Zámbóné „Ügy szeretném, ha legalább egy pár sorban megírnák, hogy megtudhatná megyénk, milyen tanácselnöke van Kunfehértónak. Mert én csak segítséget kértem, és a tanács 800 forint segélyt is kiutalt számomra. Még sírtam lg örömömben, olyan Jól Jött ez a pénz, mindjárt a gyermekeimre költöttem. Nagyon boldog lennék, ha teljesíteni lehetne a kérésemet. Tisztelettel: lapjuk régi előfizetője. Zámbó Ká- rolyné Kohán Júlia, Kunfehértó, II. kör. 18. Rz." Vajon milyen emberi sors rejtőzik e sorok mögött? Milyen körülmények között él, hol dolgozik, milyen gond- „ dal küszködött ez az asszony, hogy ennyire hálás a segítségért? — vetődtek fel a kérdések a levél elolvasása nyomán és ösztönöztek Zámbóné Kohán Júliával való személyes mégis- ' merkedésre. A kis község belterületétől mintegy négy kilométernyire a műúttól leágazó, házsorok szegélyezte hosszú dűlőút túlsó végén találok rá a 79. számú, világoskékre festett kis kockaházra. A parányi portán gondos rend. A kétszobás épület mellé, hogy ne közvetlenül a szobába süvítsen a szél, házilagosan egy kis szükségkonyhát ragasztottak. Ebben találom a láthatóan nehézkesen járó, egyébként1 fiatal, kedvesarcú asszonyt. — Soha nem tudom az elnök elvtársnak igazán megköszönni, azért is írtam a szerkesztőségnek. Ugyanis a volt férjemmel akadt egy kis problémám. Jobban mondva, nem is olyan kicsi... j— kezd történetének elbeszélésébe Zámbóné. Tizenhat évvel ezelőtt szerelemmel kezdődött. és szépen indult házassága 1968-ban zátonyra futott, s az akkor nyolc éves fiával és három éves kislányával magára maradt az asszonyka. A volt férj ugyanis új szerelemre lobbant és újra nősült. De az állatatossága hamarosan cserben hagyta, s szép szóval, fogadkozással visszatért gyermekeihez, első asszonyához, aki helytállt egyedül is. Az állami gazdaságban dolgozott, ahol még lánykorában kezdte. A kis kék ház felépítése Zám- bóék újrakezdésének idejéhez fűződik. Az asszony szüleitől kapott kis portán az addigi szoba- konyhás szükséglakás helyett építették fel az újat, amelyre Zámbóné 10 ezer forint kölcsönt. vett fel. Egy ideig nyugalom volt az új házban, mígnem a nehezen megállapodó férj ismét gondolt egyet és újabb boldogságot keresett. De tavaly fogadkozásokkal, ismét visszatért. A nyugalom ezúttal rövid idejű 'ivóit, r Zámbó i Károly ^ugyanis A 'löjíiía'taJítrjSúíá^ á lféti>s?obá »kiöküf a ház fele engem illet alapon — kiszedte az ajtót, a helyét befalazta, s a» ház túlsó végén csinált magának külön; bejáratot. És kezdte élni a maga külön életét. — Mi hárman ide, a pici szobába szorultunk. A kémény a belső szobában van. v Innen, a konyhából, hogy nincs még szobaajtó, bejön a gőz és a hideg is... De főleg az a sok álmatlan éjszaka, meg az, hogy a gyerekeim látták apjuk életét, gyakori nővendégeit... Milyen hatású az ilyesmi?... Egymagám nem —bírtam megoldani a gondot, mert nem akart elmenni. Aztán Halason, a gyámügyi előadó igazított útba, hogy a helyi tanácshoz forduljak. És az elnök elvtárs át- érezte a problémámat, behívatta a volt férjemet. Jegyzőkönyvet csináltak vele, hogy én kifizetek neki ötézer forintot a ház felerésze fejében, ö pedig _ elmegy és soha többet nem háborgat bennünket. De ,az áZ" ötezer forint, azt összehozni volt bor-' zasztó nehéz az én helyzetemben ... — érzékenyedik el Zámbóné. Aztán megtudom, hogy 1972- ben csipőműtéten esett át, tavaly nyárön pedig rokkantosították; Legutóbb két héttel ezelőtt tért visza a kórházból, ahol utókezelésen volt. A kis család jövedelme ily módon a családi pótlékkal és a gyermektartási díjjal együtt is alig haladja meg a kétezer forintot. Ráadásul a havi 400 forint törlesztenivaló, mert a fia kedvéért nagybátran tévé vásárlásról határoztak... — Az volt a szerencsém, hogy a háztáji fejében 2934 , forintot kaptam az idén az állami gazdaságtól. így megmaradhatott a varrógépem, mert azt terveztem eladni. Viszont eladtam a fautalványt és felvettem egy kis kölcsönt, s így nagy nehezen összejött az ötezer, de végre békességünk lett. Tessék elgondolni, mit jelentett nekem akkor az a nyolcszáz forint, amit anélkül hogy kértem volna, kiutalt a tanács! A kislányom vonattal jár be az iskolába. Igaz; a bérlet csak havi 12 forint, aztán az iskolatej, ez kettőjüknek 72 forint. De hát ruha, cipő is kellett. Mind, az egészet rájuk költöttem ... Közben hazaért az iskolából a nyolcadikos Karcsi gyerek. Szépszál, fekete hajú, kék szemű legény. Anofákját levetni a szobába perdül, s máris a konyhában van. Az anya megbízatását teljesítve, öntudatosan az asztalra sorakoztatja a faluban bevásárolt portékát: zacskó tejet, fél kiló sót, csillagszórót, kókuszreszeléket, és jelenti: — Kekszet nem hoztam anyuci, nem volt a boltban ... — 0 az én támaszom! — mondja meghatott —, büszkén Zámbóné, miközben tekintetével végigsimogatja nagy fiát. — ö tartja rendben a ház táját, fát vág, bevásárol, mindent megcsinál. A nyáron napszámba is járt. A keresetéből vettem neki a kerékpárt, mert vonattal csak délután négyre érne haza. Együtt szoktuk eltervezni, ugye kisfiam, hogyan osszuk be a pénzt, mit vegyünk meg részletre legközelebb ... V ! *—■Nős,Tmi*á legközelebbi cél, * Katón? — kérőéin' it nyűt‘'tekintetű fiút. — Gáztűzhely! Az lenne a legfontosabb, anyu miatt.... — vágja rá a fiú. És röpke szünet után váratlanul hozzáteszi: — Most már csak könnyebb, nem lesz 250 forintos villany- számlánk. Amíg itt lakott az apu, ő rezsón főzött, legtöbbször éjjel. Pedig a rezsó sókat fogyaszt, és nekünk kellett 'kifizetni... — Tehát gáztűzhely most a cél. S vajon kívánságod van-e, amelynek teljesülését nagyon szeretrféd az új évben? Egy nagy kívánságom van. Az, hogy sikerüljön, hogy felvegyenek a Halasi Építőipari Vállalathoz tanulónak. Mert én már egészen kicsi korom óta szobafestő szeretnék lenni!... Perny Irén SZILVÁSI LAJOS (28.) Mit felelhetek a fiúknak? Igazuk van, fogytán a készletek, meg aztán fogytán az erőnk is. Most fél egy. Ügy számítom, hogy este nyolcig megtehetünk vagy száz kilométert. A homokos utak feláztak, s délelőtt huszonötharminc kilométeres átlagsebességgel haladtunk. Tehát estig eljuthatunk Kecskemét környékére. De akkor nincs vesztegetni való időnk. Tíz perc sem telik bele, megtöltik a motor tartályát benzinnel, s újra az autón ülünk. Hátrafordulok a fiúkhoz. — Megpróbálunk estére megszállni valahol. — Ránk fér — bólint Simon Pista hosszú feje. — Jő forró vízzel lemosakodni... — nyel egyet, s ettől felszalad a nyakán kiugró ádámcsutka — Hát még, ha ágyban alhatnánk... Megkérdem Gasztontól, hogy érzi magát az angol. — Jobban van. Már nem lázas. Jót tett az ultraszeptil. De még jobbat tenne, ha egy éjszakát ágyban tölthetne. Pótolni kell a vérveszteségét. Ránézek Gilbertre. Valóban nagyon sápadt, ő is rám néz. Néhány pillanatig vizsgáljuk egymást. Azon tűnődöm, mehetünk-e egy magyar katonaruhába öltözött angol repülőtiszttel együtt lakott helyre? Mi' lesz, ha szólnak hozzá, és kiderül a valóság? Jól tettem-e egyáltalán, hogy a kis csapatunk nyakába vettem ezt a terhet? Elhessegetem magamtól a gondolatot. Nem cselekedhettem másként, nem hagyhattam sorsára Gilbertet; Katonakötelesség volt. Lám, amikor megláttam ájultan feküdni ott az akácerdőben, azonnal tudtam, mit kell tennem, nem kételkedtem ösztönös cselekedetem helyességében sem. És ha kétkedem, akkor van még számos dolog, amiről elgondolkodhatnék'. Egyáltalán, volt-e jogom, hogy magammal hozzam a fiúkat? Jót akartam nekik, így gondoltam. De tudat alatt vajon nem az vezetett-e, hogy nem mertem egyedül nekivágni az útnak?, Nem voltr-e lelkiismeretlenség, .. hogy beleugrasztottam őket ebbe a kalandba? Igaz, mindegyik önként vállalkozott az útra, amint meghallotta, mit forgatok a fejemben, s elvégre valamennyien felnőtt emberek. De vajon kit terhel a felelősség, ha ráfizetünk a vállalkozásunkra? Nilvánvaló, ■ hogy engem, az ötlet szerzőjét. Amióta elindultunk a frontról, egyik sem kérdezte meg tőlem, hogy hát tulajdonképpen hogyan is képzelem, mi a tervem, számoltam-e a veszélyekkel... Ez annak a jele, hogy feltétlenül megbíznak bennem. Ámde méltó vagyok-e a bizalmukra? Átgondoltam-e valójában; hogy mire vállalkozom? Nem. Beleugrottam egyetlen fejessel a vízbe, amelynek nem ismerem mélységét, s nem tudom, kikecmereghetek-e belőle valamikor is. És ha csak magam ugrottam volna bele... De magammal rántottam őket is. Igaz, amikor október tizenötödikén délután beszéltem velük, meg- mondtarh, hogy nem gondtalan, vidám víkend. amire indulunk, hanem életveszélyes, nyaktörő hegymászás, amihez még a szükséges felszerelés se áll rendelkezésünkre. Gaszton azt mondta, hogy renben van. Simon Pista megkérdezte, bízom-e benne, hogy sikerülni fog? Azt feleltem, hogy igen,' úgy gondolom. Erre ő is beleegyezett. Hegedűs akkor is hallgatag volt. Talán arra gondolt egy pillanatig, hogy a szülei az oroszok megszállta területen élnek, s ha átmenne az Oroszokhoz, ott talán megtalálhatná a módot, hogy hazajusson az öregeihez. Aztán mégse szólt, csak annyit mondott, hogy „ha már érdemesnek tartott rá a főhadnagy úr, akkor megyek” ... Hát igy történt. Végeredményben,; anélkül, hogy számot ] vetettem volna a helyzettel, nyakamba vettem a felelősséget mindany- nyiunkért. És még Gilbert is ... — Te. Gaszton ... Közelebb húzódik hozzám. — Magyarázd meg az angolnak, hogy ha iakott helyre térünk be, viselkedjen úgy, mint egy siketnéma ... Mondd csak. előfordulhat, hogy valaki egy nagy megrázkódtatás folytán, mondjuk, valami nagy tüzérségi pergőtűzben megsüketül és megnémul? Vonogatja a vállát. — Fene tudta. Háborúban mindén előfordulhat. — Rendben van. Akkor majd azt mondjuk, hogy Gilbert süketnéma lett, és meg is hibbant kissé, Magyarázd meg neki, hogy ehhez tartsa magát. Simon Pista röhög. Szegletes, nyűtt arcán táncolnák a ráncok, és fel-le szaladgál óriási ádámcsutkája. Szoika is mosolyog. Azt mondia: — Bolondot csinálunk-szegény angolból, hogy bolonddá tehessünk másokat... \ XI. Négy óra felé már vitathatatlanul a homokvilágban járunk. Még mindig süt a nap. Felszárította a homok tetejét, s az most porzik a kerekek alatt. Egy-egy helyen olyan mély a homok, hogy a Bo- tond csak erőlködve jut át, miután percekig egy helyben forogtak a kerekei. Szo.jka verejtékezve vezeti a kocsit. Erős izommunkába kerül a kormánykerék kezelése. — Kár, hogy nem tudok vezetni — mondom sajnálkozva.1 — Majd ha jobb útra jutunk, megtanítom a főhadnagy urat. Elhaladunk egy-egy tanya közelében. Üresek, kihaltak a tanyák. az emberek innen is beköltöztek a közeli falvakba — Orgo- ványra, Tázlárra. Izsákra vagy éppen Kecskemétre, kinek hol a téli háza. Az égen a vadludak még mindie vonulnak. Hosszú, nyújtott V-alakzatban húznak dél felé. Gágogásuk lehull a földre. Sivatag ez körös-körül. Itt-ott egy .kis gyér legelő, j máshol ki- sebb-nagyobb darab homoki szőlő, meg áz árva tanyák, meg a buckák, magányosan, vagy egymás hegyén-hátán. sárgásszürkén, aztán imitt-amott borovicska bozótok, de mindenfelől kietlen, kopár reménytelen sivatag környékezi őket Lihegve, köhögve dolgozik a motor, mint egy fáradt állat. Túrja kerekeivel a laza homokot, és szinte megkönnyebbülve lélegzik fel. valahányszor olyan -szakaszra érünk, ahol fű is nő. amibe megkapaszkodhat a pneumatik. Itt-sok baj lenne a tüzérséggel — szuszog Szojka —, de még tankkal is nehezen lehetne hadat viselni. — Odanézzetek! — kiált fel hátul Simon Pista, és az égre mutat. A magasban először csak egy pontot veszek észre, amint szélsebesen zuhan lefelé. Minél közelebb ér a földhöz, annál nagyobb lesz. Már szárnya is van és teste, meg nyaka és haljlótt csőre. A ho- mokviláe égi vadásza — a fakó sas. Lecsap, egészen a kötelünkben. Nem hallunk semmit a motorzúgástól, csal? azt látjuk, hogy a sas már újra a levegőbe emelkedett, és hatalmas szárny csapásokkal igyekszik felfelé, csőrében valami vergődő csomaggal. Talán fürjet fogott, talán süldőnyulat.. Kilométernyi távolságban domb magasodik előttünk. Homokdomb. Oldalában satnya akácfák, tetején legallyazott, földbe ásott fenyőszál, léclépcsőkkel. (Folytatjuk.) i 1 , s í i anyasági segély egy szülésre jutó a gyermekgondozási segély egy az -egy családi pótlékra joÉöáult átlaga (Ft) havi átlaga (Ft) gyermekre jutó családi pótlék havi átlaga (Ft)