Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

1974. december 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KECSKEMÉTRŐL A NAGYVILÁGBA A kertészeti üzemszervezés r > v •• ff» úttörője Kiváló kertépítőre, Liszká Je­nőre emlékezünk halálának 30. évfordulóján, december 26-árv. Kecskeméten született 1898. ók- tóber 12-én. Elemi és középisko­lai tanulmányait szülővárosában végezte. Érdeklődése mindinkább a természet felé fordult. Kora if­júságától kezdve nagyra értékelte a fákat,- a virágokat, amelyeket a városi ember testi-lelki erőforrá­sának tekintett. Nem véletlen, hogy az első világháború végig- küzdése után, a budapesti kerté­szeti intézetbe iratkozott be, ahol 1924-ben szerezte meg oklevelét. A szakemberek számára kilá­tástalan gazdasági viszonyok mi­att Berlinbe ment, ahol Ludwig Späth kerttervező irodájában -ka­pott munkát. Kiváló felkészült­ségével hamar magára vonta a főnökei figyelmét, és őt bízták meg a legfontosabb munkákkal. Csak addig maradt itt, amíg meg­felelő öszeget tudott magának gyűjteni a HŐllandiába, Olaszor­szágba, Franciaországba, Angliá­ba és Ausztriába tervezett tanul­mányútjai költségére. Hazatérve az Unghváry testvé­rek ceglédi faiskolájában vállalt szervezői és szakmai- munkát. Több facsemete j meghonosítása lűződik a nevéhez. Nem kis részt vállalt abból a misszióból, amit az Alföld gyümölcstermesztésé­nek felvirágoztatásában ez a fa­iskola abban az időben tett. Itt érte a hír, hogy Törökország egyes városainak parkosítására szakembereket keres a török kor­mány. Liszka kiutazott, és mint­egy két évig állt a törökök szol­gálatában. Csodálatos parkkölte­mények megalkotása után tért- Visza Magyarországra, az ottan* szakemberek legnagyobb szomo­rúságára. Csak 1928-bar^ kanyaro­dott visza útja a kedves iskolába: a kertészeti tanintézetben előadói állást kapott. Két ev múlva az akkoriban alapított üzemtani tan­szék vezető tanárává nevezték ki, 1 s ettől kezdve -tarthatjuk számon H kertészeti tudomány avatott felkészültségű szakemberének. Aránylag rövid idő alatt szer­zett gyakorlati tapasztalatait csak most kamatoztatta igazán. Hat­vannál több- szakdolgozatot és szá-, mos szakkönyvet írt. A Kerté­szeti üzemtan, érték- és jövede- lemszámítástan című, Mohácsy Mátyással közösen írott kétköte­tes munka 1928-ban jelent meg Budapesten. Tíz évvel később lá­tott napvilágot a Kertészeti üzem­gazdaságtan című műve, amit 1943-ban újabb munkája követett, Az értékelés kérdése a kertészet­ben című szakkönyve. Az igen ígéretesen indult pálya élete alkotó delén tört ketté, na­gyon fiatalon, 46 éves korában halt meg Budapesten, 1944. decem­ber 26-án. Munkaszemléletű szakember 4 volt Liszka Jenő, a-magyar kerté- tészeti felsőoktatás egyik úttörője. Dr. Bátyai Jenő ÚTTÖRŐK A NÉPGAZDASÁGÉRT 0,6 hektár „megmentett” erdő A jól végzett munka tudatában nézhették a Hét egyik műsorát a kecskeméti Petőfi Sándor és a leninvárosi általános iskola diák­jai. Terven felül 110 mázsa pa­pírt gyűjtve sok száz dollárt ta­karítottak meg a népgazdaságnak, azaz magunknak. (Ismeretes, hogy a tőkés piacról beszerzett cellu­lóz alapára háromszorosára ug­rott.) Az úttörők minderről talán csak annyit tudtak, hogy a hulla­dékból jó papír állítható elő, gyűjtése közérdek. Elhatározták, hogy nem várnak központilag hirdetett kampányra. Módszere­sen fogtak munkához. A Buday Dezső úttörőcsapat tagjai ezer kis formátumú értesítőn tudatták előre jövetelüket, kérve, hogy a családok készítsék össze a papír- hulladékot. A máskor váratlanul betoppanó kisdiákok gyakran azért távoztak üres kézzel, mert a lakástulajdonosoknak éppen akkor más dolga lévén, nem volt ideje a papírkötegek összeszedésére. Az új módszernek is köszönhető, hogy 78 mázsát szállíthatott el az iskola udvaráról a MÉH. A jövőben rendszeresen felke­resik gyűjtési körzetüket. Olvastuk, hogy a tavasszal a magyar úttörők mintegy 120 hek­tárnyi erdő termését pótolják az öszegyűjtött másodanyaggal, il­letve sok ezer dollárnyi cellulóz behozatalától mentesítették a népgazdaságot. Nos, ez a „meg­mentett” erdőterület 0,6 hektár­ral növekedett a kecskeméti paj­tások buzgalma révén. Hozzáve­tőlegesen 95—100 mázsa papír készül a hulladékból. A Petőfi Népe előállításához naponta átla­gosan 23 mázsát használnak föl. A két kecskeméti iskola pajtásai által gyűjtött hulladék feldolgoz­va 4—5 napi megjelenéshez lenne elegendő. Érdemes, szükséges követni a két úttörőcsapat példáját. H. N. Szép kiadványok a téli könyvvásáron Hetek óta megfeszített erővel dolgoznak a könyvesboltok el­adói. Bizonyos, hogy az idei téli könyvvásáron minden eddiginél nagyobb a forgalom. Mielőtt e cikk írásához fogtam, végigjár­tam néhány iparcikk-boltot is. Mindenütt kevesebb vásárlóval találkoztam, mint a sajnos, las­san tarthatatlanul szűk könyv­üzletekben. Hasonló tapasztalatokat szerez­tünk a megye többi városában, péhány nagyközségben, Valóság­FANNI { HAGYOMÁNYAI A Berki Viola rajza. gal megrohanták az ízléses, tar­talmas kiadványokat kedvelők a bajai, a kiskőrösi üzletet is. Nö­vekedett a tiszakécskei bolt for­galma. A városokban különösen ked­veltek a bibliofil igényű, a terve­ző tehetségét, a grafikus művé­szeket a nyomdákat egyaránt di­csérő, szemet-lelket gyönyörköd­tető. többnyire klasszikus értékű alkotások. A könyvművészet re­neszánszát éljük! A művészi ki­vitelezésű nyomdatermék azelőtt ritka ünnep volt. ma mind töb- oen hozzájuthatnak a nagy pél­dányszámban sokszorosított re­mekekhez. • A Magyar Helikon büszke le­het Szjatoszlavfia Igor fejedelem tetteit, hadjáratait megörökítő Ének Igor hadáról című eposz tündökletes megformálásáért, „a műhöz bámulatosan illő, bána- tos-tűnődő-átszellemült ikonké­pek” kiválasztásáért. Kármán József Fanni hagyo­mányai érzelmes, sejtelmes tör­ténetének úi kiadását Berki Vio­la rajzai gazdagítják. A művész ezúttal is rátalált a tartalomhoz leginkább illő stílusra, régvolt ko­rok hangulatába varázsolva az olvasót, a rajzokban gyönyörkö­dő mai embert. A félegyházi születésű Szántó Piroska Shakespeare A vihar cí­mű művének illusztrálásával bi­zonyította beleélő készségét, fö­lényes technikáját. A meglepően olcsó, immár tizenegyedszer ki­adott Holt lelkek című Gogol- művet Szemethv Imre rajzai dí­szítik Szívesen dicsérnők bővebben is Kovács Éva: Arpád-korí ötvös­ség című kötetét, s külön az íz­léses tipográfiát, Berstein: Hang­verseny fiataloknak című köny­vét. Az érdekes mondandót kor­szerű nyomdai megformálásban tolmácsolják. Gazdag a választék a képző- és iparművészeti köny­vekben. Számunkra az az idei könyv­vásár legkellemesebb tapasztala­ta, hogy ritkán kínáltak ennyi szép könyvet. Még a szerényebb kivitelű művek is tetszetősek, csinosak. A kiadók tudják, hogy a könyv formájával is nevelj nemcsak tártalmával. • ' Heltai Nándor Korszerű bárányhizlaló Harkakötönyben A harkakötönyi Egyesülés Ter­melőszövetkezetben hagyomány a juhtenyésztés, amely a kedvezőt­len adottságok között gazdálkodó üzem egyik legfontosabb bevételi forrása. A 3333 hektáros terme­lőszövetkezetben jelenleg 2500 anyajuh, 1500 tenyészjerke és 1200 hízóbárány alkotja az állo­mányt. Magyar fésűs merinóit kereszteznek külföldről származó hústermelő fajtákkal. A tenyésztés korszerűsítése ér­dekében öt hónappal ezelőtt hoz­zákezdtek egy korszerű bárány­hizlaló telep építéséhez. A 4200 bárány elhelyezésére alkalmas négy épület elkészült. Az alapo­zást és a belső munkákat a terme­lőszövetkezet szakemberei végez­ték. A 4 millió forintos beruhá­zással létesült telepen rácsos pa­dozatot szereltek fel, korszerű önetetőkkel és önitatókkal látták el az istállókat. A telep ünnepélyes felavatására és üzembe helyezésére a napok­ban került sor. Az első épületet már „kipróbálták”, innen nem­rég 1050 hízott bárányt exportál­tak. A telepről évente 12—13 ezer húsbárányt szállítanak el. ÚJ TÉVÉSOROZAT INDUL „Hazánk, Magyarország” 9 Készül a tanyai jelenet a „Konok homok”-hoz. A kamera mellett Lakatos István. mellette a rendező: Lakatos Vince. • A magyar tengerről és környékéről, művészi emlékekben gazdag múltjáról szól Wiedermann Károly rendező alkotása, a „Meghitt arcunk oldaltükörből.” Az ember néha elámul, hogy milyen keveset is tud arról az országról, amelyben él Főleg olyankor szokott ez előfordulni, amikor a láttatás ritka adomá­nyával rendelkező alkotók sokszí­nűén bontják ki egy-egy tájegy­ség, vagy csak futólag megismert vidék meglepően beszédes port­réját. és^ érzélceJtetik - azokat a rendkívül^ lényeges összefüggése­ket is, amelvek ä jelenti összekö­tik a múlttal, a kiragadott rész­letet az egésszel, a szülőhazával. Ezt a szép törekvést tükrözi a Hortobágyi Nemzeti Parkot be­mutató tévéfilm. s ennek szelle­mében készült egy másik alkotás is, a „Meghitt arcunk oldaltü­körből”. amelyhez Illyés Gyula Balaton című művéből merítettek ihletet. .Mindkettő egy tizenhá­rom részes, színes dokumentum­sorozat önálló produkciója. A sorozat főcíme: „Hazánk, Magyarország”. A filmeket a MAFILM és a tévé készítette, felszabadulásunk 30. évfordulójá­nak megünneplésére. A, filmek részben tájegységenként illetve tematikailag igyekeznek áttekin­teni három évtizedes fejlődésün­ket. A tévé január 12-től kezdő­dően minden vasárnap délután bemutat egy fejezetet, egészen április 4-ig. Ezzel egyidejűleg a mozikban is levetítik a sorozatot. Az összeállítás nvitódarabja — ezt láthatjuk majd január 12-én, a képernyőn — a Beszélgetés a térképpel — című dokumentum­film, amely a magyar térképtu- domáríy kialakulását és fejlődé­sét követi nyomon, történelmünk keretébe ágyazva. Bács-Kiskun megyei vonatko­zása is van a sorozatnak. Laka­tos Vince, a Kiskunhalasról el­származott filmrendező két mű­vel jelentkezik, mindkettőnek az operatőre Lakatos István, a fia. A „Volt egyszer egy viharsa­rok ...” a hajdani paraszti nyo­mor földjén mutatja be a fel- szabdulás óta bekövetkezett vál­tozásokat. A „Konok homok” ké­peit megyénkben rögzítették. A film a Duna—Tisza közi Homok­hátság múltját, jelenét ábrázolja és jövőjét érzékelteti kifejező művészi eszközökkel. . V. Zs. EMLÉKEZÉS KELEMEN LÁSZLÓRA Az első színtársulat könyvtára Hivatása: tiszthelyettes Megtépázott reményekkel, csaló­dottan, megfáradva, de a tisz­tességgel, nagy ügy szolgálatában eltöltött élet tudatában, 160 esz­tendeje távozott a földi terekről Kelemen László, az első magyar játékszíni társulat igazgatója. Az utókor figyelme csak a felszaba­dulás után fordult munkásságá­hoz. A tiszteletadás után elérke­zett a vele és az általa képviselt üggyel kapcsolatos dokumentu­mok közlése, ejemzése, színját­szásunk kezdeteinek korszerű vizsgálata. Lugosi Döme korábbi alapozó műve után Mályuszné Császár Edit, Staud Géza, Joós Ferenc és mások kutatásait követően az elmúlt hetekben két -fontos ta­nulmány mélyítette el eddigi is­mereteinket. Mindkettőt Heré­nyi Ferenc írta. A Magyar Könyvszemle 3—4. számában közölte „Az első ma­gyar színtársulat könyvtárának története” című dolgozatát. Már 1791. február 14-én, kevéssel az alakulás után megkezdődött a szakkönyvtár kialakítása, de a következő esztendőben készített „invertariumban” is mindössze 48 mű található. Ebből mindösz- sze 32 nyomtatásban sokszorosí­tott. A szomorú játékok iránt mutattak. nagyobb érdeklődést. 1793-ban egy „tudós férjfit” szerződtettek. A könyvbeszerzés részben az ő feladata volt, az ál­lományt a súgó gondozta. Ojabb három esztendő múltán már 180 tétel, kétharmadrészt kéziratos mű szerepel a listán. A vándorútra kelt ' társulat könyvei egy ideig a pesti vár- megyeháza padlásán „rejtőztek”. Éppen Kecskemétről kérte 1800. június 28-án Kelemen László a bibliotéka zömének kiadását, le­másolásra. Kérését meghallgat­ták. , 1801 áprilisában Nógrád me­gye hivatalos közegei mar csak a könyvtár romjait/ vehették zár alá. Szomorú, hogy nemcsak a színtársulat bomlott fel, a műve­lődéstörténeti értékű könyvtár is megsemmisült. Tanulságos a kecskeméti szár­mazású színigazgatóra vonatkozó másik, a Századok 1974. évi 2. számában található írás is. A cí­me: „Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcso­latai”. A közelmúltban a Honvédelmi Mi­nisztériumban tanácskozást tartot­tak a katonai pályára irányítás hely­zetéről, feladatairól. Sokan mondták el . véleményüket, javaslataikat a tiszti és tiszthelyettesi utánpótlás időszerű feladatairól, a Katonai hi­vatás vonzerejének növelését érintő tennivalókról. (Üjsághir.) Jakab József hivatásos törzsőr­mester már egészen fiatalon, gyermekkorában nagy vonzalmat érzett a katonai pálya iránt, s erről a szándékáról még akkor sem mondott le, amikor a nyolc általános iskola elvégzése után nem mehetett katonai középisko­lába, mert azt megszüntették. Gyümölcstermesztő szakmunkás lett, s Balatonfüreden, a Veszp­rémi Állami Gazdaság üzemegy­ségében dolgozott, s. mint kezdő ember, elégedett volt az 1600 —1700 forintos fizetéssel. Nem panaszkodhatott, hiszen minde­ne megvolt, ami egy fiatalem­bernek kellett, . de gyermekkori vágya nem hagyta nyugodni, s 1967-ben önként jelentkezett tiszthelyettesi iskolára, s ott is tüzérnek. Kétéves iskolát végzett, s bizony nem volt könnyű a ka­tonai tantárgyak elsajátítása, de miután megtudta, hogy parancs­noki beosztásba kerül, nagyon „ráhajtott”, s az iskolát kiváló eredménnyel végezte. — Szakaszparancsnok vagyok — kezdte a beszélgetést Jakab Jó­zsef törzsőrmester —, s öt éve ebben a nagyon felelősségteljes beosztásban minden évben elér­tem a kiváló vagy élenjáró cí­met szakaszommal. Ebben az esztendőben is megszereztük a kiváló címet. Miért hangsúlyoz­tam, hogy felelősségteljes a be­osztásom? Tüzér vagyok, s a fe­lelősség a tüzérségi éleslövésze­teken dominál leginkább, hiszen nem lehet tévedni. A rossz szá­mítás iszonyú tragédiát jelentene. Jakab törzsőrmester katonái valamennyien egyetemi előfelvé­teli nyertek, tehát érettségizet­tek. A parancsnok és a beosztot­tak elméleti felkészültsége között elég jelentős lehet a differencia. Hogyan hidalja át ezt Jakab törzsőrmester. — Nem volt könnyű dolgom, s ma is érzem ezt a különbsé­get. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy tanítsam a fiúkat, segítsek gondjaikon. Az első és alapvető feladat a foglal­kozásra való jó felkészülés. Ez naponta általában 2—3 órát igé­nyel. Ezenkívül rendszeresen ta­nulok otthon, főleg matematikát,- de különösen a logaritmus- számítást. Előnyös helyzetben vagyok, mert a mi szakmánkhoz az ötjegyű logaritmustáblát hasz­náljuk, a gimnáziumokban pedig a négyjegyűt sajátítják el a fia­talok. Tulajdonképpen itt a had­seregben a fiataloknak, a be­osztottjaimnak újra kell tanulniuk az ötjegyű logaritmussal való számításokat. Ez csak a szakmai felkészültséghez tartozik. Az ál­talános műveltséget, a politikai tudást is állandóan gyarapítanom kell. Sokat olvasok, s az alaku­latnál lehetőségem nyílik poli­tikai ismereteim bővítésére. S ez még nem minden. Gondoskod­nom kell beosztottjaimról, ellá­tásukról, felmerülő gondjaik megoldásáról. A parancsnoknak tekintélyt kell kivívnia, s ezt nem nagy hanggal, de más módon kell el­érnie. Hogyan vélekedik erről a tiszthelyettes-? — Ügy érzem, hogy beosztot­taim előtt van tekintélyem, mert bármit kérek vagy parancsolok, minden végrehajtanak. Ez talán azért van, mert nem hagyom kérdéseiket ■ megválaszolatlanul, segítek problémáikon, a felada­tokat megkövetelem, de szabad időben szívesen elbeszélgetek ve­lük mindenről, ami őket érdek­li. Nagyon sok időt töltök a lak­tanyában, de ennek ellenére jut időm a családra, tizennégy hóna­pos. kislányomra. Az alakulat pa­rancsnoksága gondoskodott szol­gálati lakásról, igaz, hogy nincs benne fürdőszoba, de egyelőre megfelelő. Fizetésemre sem pa- naszkodhatom, hiszen háromezer forint az illetményem, s ehhez még évenként megkapom a ru­hapénzt. A feleségem is dolgo­zik, s kettőnk fizetéséből jól megélünk. A „tiszthelyettes” szóról sok embernek a tréfabeli őrmester, vagy a Jutáson végzett, nagy hangon kiabáló, embertelen, a katonai drilltől befolyásolt őr­mester jut az eszébe. Ez azon­ban már a múlté, a ma tiszt- helyettese egészen más. — Rendfokozatom tiszthelyet­tesi, de nem a tiszt helyettese vagyok, hanem parancsnok, az ezzel járó felelősséggel. Ez a be­osztás ösztönöz a jó munkára, tudásom állandó gyarapítására. Csak az az ember vádassza ezt a hivatást, aki szeret az emberek­kel foglalkozni, mert itt kollek­tívákat kell nevelni, s ezen be­lül az egyes embereket. Ennél felemelőbb és szebb hivatást ne­hezen tudok elképzelni. G. G. v í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents