Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

• A korszerű börhökczclő berendezés. ^ * NAGYÜ ZEM AZ ALFÖLD SZIVÉBEN S zinte nincs az ország­nak .olyan tája, ahol ne találkozhatnánk azokkal a palackokba töltött borok­kal, vagy a többféle ízt, zamatot sűrítő üdítő italok­kal, amelyek címkéjén ez a felirat olvasható: „Közép­magyarországi Pincegazda­ság, Kecskemét”. A nemes italok kedvelői vagy a szom- jukat szeszmentes kortyok­kal oltani kívánók egyaránt szívesen vásárolják a patinás, mindinkább ismertté váló alföldi nagyüzem sokféle termékét. Ezek „megszületé­sének” körülményeit kíván­juk az alábbiakban bemu­tatni, a körültekintő, célra törő megfontolásoktól kezd­ve addig a pillanatig, amíg a gyöngyöző ital a pohárba kerül. Megyénkben talán felesleges is különösebben hangsúlyozni a sző- lőgazdálkodás meghatározó sze­repét, jelentőségét. Elég, ha csu­pán arra utalunk, hogy a mező- gazdasági termékek értékesítésé­ből származó árbevételnek az. egynegyedét a szőlőtermesztési ágazat adja, 'százezernél több családnak nyújtva jövedelmet, biztos megélhetést. Bács-Kiskun megyében van az ország szőlő- területének a 26 százaléka, in­nen kerül ki a termés 28 száza­léka. Részesedésünk — több év átlagában — az országos borfel- vásárlásból 42, a borexportból pedig 38 százalék, Az elmondottakból is követke­zik az a fontos tény, hogy a Kö­zép-magyarországi Pincegazda­ságnak egyebek közt felvásárlási politikájával is olyan szerepet kell betöltenie, amely ennek a népgazdasági szempontból is rendkívül jelentős ágazatnak a jelenét-jövőjét biztosítja. Együttműködve o termelőkkel Hogy a vállalat ezzel a felada­tával messzemenően tisztában is van, s a követelményeknek igyek­szik mindenben megfelelni, ezt a tények ékesszólóan bizonyítják. A pincegazdaság sok szállal kö­tődik a termelő gazdaságokhoz, összesen 131 nagyüzemmel — köztük 77 termelőszövetkezettel, 52 szakszövetkezettel és két ál­lami gazdasággal lépett egyez­ségre, kötött velük több éves ter­mékértékesítési szerződést. E szerződéseknek csaknem a négy­ötöd része — a 131-ből 103 — tíz évre szól. Nem utolsósorban ezeknek a tartós kapcsolatoknak a jóvoltából mindkét partner kölcsönös előnyöket élvez. Hiszen a termékértékesítési szerződések nem korlátozódnak pusztán az adásvételi aktusra. A kapcso­latrendszer a kooperáció egysze­rű elemeitől kezdve a bonyolul­tabb formákig, felöleli az együtt­működés megannyi előnyös vál­Bemutatjuk Bő hozom, jó minőség A gyenge adottságú szövetke­zeteknek éveken át nagy gondot okozott a szőlők tápanyaggal való megfelelő ellátása. Emiatt ala­csony volt a termelés színvonala, s a termésátlagok is a kívánt szint alatt maradtak. A vállalat ezeknek a gazdaságoknak a mű­trágyaakció megszervezésével sietett a segítségére. Évenként hozzávetőleg 700 vagon műtrá­gyát juttatott partnereinek. Az akciónak köszönhető az átlagter­mések olyan mértékű növekedé­se, hogy a többlettermés értéke a műtrágya értékének a három­szorosával volt egyenlő. Az országban elsőnek hoztak létre — egyszerű társasági szer­ződés keretében — szőlőtermesz­tési kooperációt a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezettél. En­nek során már eltelepítésre ke­rült 120 hektár, korszerű nagy­üzemi szőlőültetvény, amelyen a gépesített betakarításra is lehe­tőség nyílik. Itt hektáronként a százmázsás termésátlagok is el­érhetők. A vállalat a telepítési- iroda életre hívásával is biztosította a termelési kapcsolatok rendszeres vitelét. Az iroda -tevékenységi körébe tartozik a tervezéstől a kivitelezésig az együttműködés megannyi formája, így — a már említett műtrágyaakción kívül — új ültetvények telepítése, a meglevők korszerűsítésének - az előkészítése, szaktanácsadás, szakmai bemutatók, tapasztalat- cserék szervezése stb. A következő ötéves tervciklus­ban a vállalat a szövetkezetek­kel együttműködve mintegy 5 ezer hektár közös telepítést ter­vez. Erre azért is szükség van, mivel a hagyományos ültetvé­nyek elöregedése és kipusztulása megállíthatatlan folyamat, és te­rületük pótlására új, korszerűen gépesíthető nagyüzemi szőlőültet- ué^yejÉ^t JsjStygtótesíiteni.i - i Áj termelő,-^gazdaságokká! való1 k.a,p,c§ójlat/ge topább!mf.szóIesítéséti szolgálja az a tápanyaggazdál­kodási* és növényvédelmi szak- tanácsadó hálózat is, amelyben a pincegazdaság szakemberei mel­lett a Kertészeti Egyetem Kecs­keméti Főiskolai Karának és az AGROKER-nek a munkatársai is részt vesznek. > • A diétás, bor a pirice- S gazdaság új terméke. Értékesítés, korszerű módon tozatát. Említsük meg e formák közül a szőlőfeldolgozást, a ter­melő gazdaságok borainak bér­tárolását, italméréseik borral való ellátását, a fuvareszközök­kel kapcsolatos , együttműködést, amelynek keretében a Szövetke­zetek fuvareszközeit rendszeresen igénybe veszik; vagy a szövet­kezeti szeszfőzdék ellátását tör­köly-alapanyaggal. Mindezzel azonban még nem merül ki a kölcsönös előnyök érdekében lé­tesített összefogás. Lehetőség nyí­lik például bérpalackoztatásra is a szövetkezetek palackozó üze­meiben, a kapacitás jobb kihasz­nálása végett, vagy közös bor­palackozásra. A termelés vonatkozásában is áldásos ez a kapcsolat, amelybe belefér az új szőlőfajták közös elszaporítása (így például a Ku- rucz-féle fajtáké zöldoltással, il­letve egyéb módszerekkel), kö­zös szőlőiskolák létrehozása és üzemeltetése, műtrágyaakcio a nagyüzemi szőlőültetvények táp­anyaggal történő ellátása céljá­ból, valamint közös szőlőtelepí­tés. Ezek a tevékenységek — mint láthattuk — a termelés egészét átfogják, s végeredményében- a szocialista gazdasági szervezetek, egységek közötti munkamegosztás korszerű formájának a kialaku­lását segítik, amelynek révén le­hetővé válik a termelés növelése, bővítése. Célszerű árpolitika Felvásárlási árpolitikájával a pincegazdaság főként arra töre­kedett, hogy támogassa, elősegít­se a szőlőtermelés jövedelmező­ségét, gazdaságosságát. Ennek ér­dekében vezette be a védőár­rendszert, amely — 1971 óta — évről évre magasabb jövedelmek záloga, s egyúttal kiküszöböli a piaci viszonyoktól függő áringa­dozást, megszünteti azt a koráb­bi fonák helyzetet, amikor a termelés az árváltozások függvé­nye volt. Az ilyen célzatú árpo­litika hatására javult a szőlőter­melés jövedelmezősége, amit kéz­zelfoghatóan bizonyít, hogy 1970. és 1973. között a szőlő és a must felvásárlási átlagára 14, a boré pedig 16 százalékkal emelkedett. A gazdaságosságra törekvést igazolja az is, hogy a több éves értékesítési szerződések rendsze­rében reszt vevő partnereknek — a vállalat gazdálkodási eredmé­nyétől függően — 1972-ben 7 mil­lió, a múlt évben pedig már 17 millió forint összegű együttmű­ködési felárat fizetett ki az év végén a pincegazdaság. A fen­tiekben vázolt összetett vállalati gazdaságpolitika eredményekép­pen a vállalat által felvásárolt bormennyiség több esztendő át­lagában 840 ezer hektolitert tesz ki. A fogyasztói közízlés mindin­kább az alacsony szeszfokú, könnyű, üde asztali- és pecsenye- borok felé fordul, amelyek nem utolsósorban mérsékelt áruknál fogva is nagy keresletnek örven­denek. Az ilyen jellegű borokból belföldön évente körülbelül 16 millió palackkal értékesít a vál­lalat. Így többi között Kövidin- kát, Pozsony! fehéret, Csengődi ezerjót. Kiskőrösi kadarkát, vagy Szemelt rizlinget, amelyek méltán és joggal öregbítik az alföldi bo­rok megérdemelten jó hírnevét. Állandó törekvés emellett a vá­laszték bővítése. Az idei. évben hozták például forgalomba a Kecskeméti olaszrizlinget, a Kis-? körösi nemeskadarkát, a Kecs­keméti ezerjó diétás pecsenye-1 bort, vagy a szénsavas Csaba­gyöngyét, 0,7 literes töltésben. A Kecskeméti ezerjó diétás pecsenyebor megérdemli, hogy külön is szóljunk róla. Ez a spe­ciális ital a i cukorbetegek, illetve a szénhidrátszegény diétára utal­tak részére készült, s lehetővé teszi, hogy ők se nélkülözzék a i i A gazdaság által forgalmazott-’asztali.'pecsenye--' cs minőségi, borok. 1 Folyamatos szőlőícldólgózó Izsákon. Az óránként 15 ezer l^lárkás palackot megtöltő gép.

Next

/
Thumbnails
Contents