Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! ?^,pf/Folytatódik azeurópai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Képünkön: a szovjet küldöttség (jobbról): B. Ny. Ponomarjov, ^ az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője, (jobbról a második) K. F. Katusev, a KB titkára. AZ MSZMP BÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 298. szám Ára: 90 fillér 1974. december 21. szombat Budapesten pénteken a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés légkörében folytatta munkáját az európai kommunista és munkáspártok , konferenciájának előkészítő találkozója. A pénteki ülésen felszólaltak: Edward Babiuch, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Reuben Falber Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Alekszandar Grlics- kov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Rene Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt, Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt, Ahmet Saydan, a Török Kommunista Párt, Konsztantin Tella- lov, a Bolgár Kommunista Párt, Ib Norlund, a Dán Kommunista Párt, Vasil Bílak Csehszlovákia Kommunista Pártja, Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt, Manuel Azcarate, a Spanyol Kommunista Párt, Carlos Aboim Ingles, a Portugál Kommunista Párt, Martin Knutsen, a Norvég Kommunista Párt, Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt, Hugh Moore Írország Kommunista Pártja képviseletében. A tanácskozás ma folytatódik. * Az alábbiakban a csütörtökön elhangzott beszédekből idézünk. Erwing Scharf, Ausztria Kommunista Pártjának képviselője üdvözölte azt a korábbi kezdeményezést, amely az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésére irányult. Egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy fejhívást, valamint egy közös politikai-ideológiai platformot kell kidolgozni. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka • Kádár János, az MSZMP KB első titkára képviselőkkel beszélget az országgyűlés téli ülésszakának szünetében. (MTI foto — Kovács Gyula felv. —KS.) Alapításának 25. évfordulóját ünnepelte a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 9 Dömer Henrik igazgató ünnepi beszédet mond a vállalat alapításának 25. évfordulója alkalmából. (Pásztor Zoltán felvétele.) Pénteken délelőtt a Parlamentben a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytat- tá tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka. A! tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes . szavakkal emlékezett meg a december 19-én elhunyt dr. Sályi István ország- gyűlési képviselőről, Kössuth-dí-, jas professzorról, a Miskolci Nehézipari Műszaki ^Egyetem nyugalmazott rektoráról, aki az országgyűlésnek 1953-tól volt tagja. Ezután napirend szerint folytatódott a költségvetési vita. Elsőként Lázár György, a Minisz- ’tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal Elnöke emelkedett szólásra. Lázár György megemlítette a pénzügyminiszter expozéjában elhangzott gazdasági nehézségeket, amelyeket a tőkés világgazdaságban lejátszódó folyamatok okoztak számunkra. Szocialista rendünk erejéről tanúskodik — vonta le ennek nyomán a következtetést —, hogy a nehéz körülmények között is biztosítani tudjuk gazdaságunk tervszerű fejlesztését. Az V. ötéves terv kidolgozása a kormány által elfogadott program szerint jó ütemben halad — mondotta. A tervező murika egyúttal azt is feltárta, hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben bonyot- lultabbá és nehezebbé válnak. Ennek fő okaiként Lázár György a. következőket sorolta fel: — a számításba vehető munka- erőforrás csökken, és az aktív keresők száma is csak kis mértékben fog emelkedni; i— megnehezül és költségesebbé válik a tüzelő- és nyersanyag- források biztosítása; — növekszik népgazdaságunk fajlagos eszközigénye-, — a külgazdasági feltételek számunkra a következő években sem válnak könnyebbé, a cserearányok változását tartósnak kell ítélnünk. Éppen ezért 1975. évi feladataink végrehajtása mellett az ösz- szes gazdálkodó szervezetnek — nemcsak a pártnak és a kormánynak, illetve a tervhivatalnak — fontos tennivalója a távlatok tisztázása. A mennyiségi és a minőségi változások kövételményeiről szóival Lázár György igen fontos tényezőként említette a munka jobb megszervezését, a beruházás színvonalának javítását, az ésszerű takarékoskodást. Termelésünk fejlődését Lázár György jelentősnek mondotta. A központi fejlesztési programok jó eredményeket hoztak a IV. ötéves tervben, a fejlődéssel azonban mégsem ' lehetünk megelégedve. A minden piacon exportképes, jövedelmező termelés aránya még nem érte el a szükséges mértéket, iparunk még mindig viszonylag lassan reagál a világpiacon gyorsan változó követelményekre. A mezőgazdaságban elért sike- jeket említve Lázár György megjegyezte: a termelés növekedésével nem tartott lépést a feldolgozó*., a tároló-, a hűtőkapacitások fejlesztése. A miniszterelnök-helyettes felhívta a vállalatok figyelmét, hogy az említett követelményeket kell a vállalati gazdálkodás középpontjába állítani, mert a kormány elhatározott szándéka, hogy egyre inkább azoknak a vállalatoknak a fejlesztését támogatja, amelyek nyereséggel dolgoznak, és keresett, jól értékesíthető termékeket állítanak elő. Végezetül megállapította: az előterjesztett költségvetés az eddiginél nehezebb feltételek között olyan fejlődést alapoz meg, amely lehetővé teszi, hogy tervszerűen folytassuk népünk élet- színvonalának növelését, országunk gazdasági erőinek gyarapítását. Lázár Györgyöt követően felszólalt a költségvetési ' vitában Pap János Veszprém megyei, dr. Radnai Éva Fejér megyei, Hosszú László Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Szünet után Péter János elnöklésével folytatódott az ülés. Felszólalt dr. Gosztonyi János Vas megyei képviselő, oktatási államtitkár, majd Mag Pál Csongrád megyei, Szomszéd J. István Nóg- rád .megyei, Mokri Pál Komárom megyei, Sárvári István yas megyei képviselő. Ebédszünet következett ezután, majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ülés. Dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A továbbiakban ismét az országgyűlési képviselőké volt a szó, majd Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalása után szünet következett, és Apró Antal vette át az elnöklést. Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei képviselő, a Dél-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat főművezetője elégedetten állapította meg, hogy a terv biztosítja azokat az eszközöket, amelyek enyhítik Bács-Kiskun megye hátrányos helyzetét szociális, egészségügyi, kommunális és kulturális téren. Az elmúlt négy esztendőben — mondotta — a megyében többek között megépült 2132 lakás, 282 kilométernyi vízhálózat, 59 kilométer hosszúságú csatorna, 170 kilométernyi járda; bölcsődei helyekből 140, általános iskolai kollégiumi helyből 582, óvodai helyekből pedig 1808 a négyéves gyarapodás mérlege. A képviselő ezután összegezte a IV. ötéves terv megvalósulásának várható eredményeit Bács-Kiskun megyében. Több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért Apró Antal a vitát lezárta, és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügy- miniszternek, aki válaszolt a képviselői észrevételekre. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt a képviselőknek, s a téli ülésszakot bezárta. (MTI) A KISZ eszmei, politikai neve- lőmunkájánalc egyik leglényegesebb eleme a* fiatalok politikai érdeklődésének felkeltése, ismereteik. tudásuk bővítése. Mint azt a KISZ Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos határozata megállapította, az ifjúság politikai képzését tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy a KISZ eleget tegyen az ifjúságpolitikai határozatból, a VIII. kongresszus döntéséből adódó feladatoknak. A politikai képzés továbbfejlesztésével kapcsolatos intézkedési tervet tegnapi ülésén tárgyalta meg a KISZ megyei bizottsága. Mint azt vitaindítójában Németh Ferenc KISZ megyei első titkár mondta, a jövőben három képzési rendszer lesz: ifjúsági vitakör, KISZ-aktivisták köre és vezetőképzés. Az ifjúsági vitakörökön részt vevő KISZ-eseknek alkalmuk nyílik a párt politikájának, az ifjúságpolitikának és az ifjúsági szövetség időszerű feladatainak megismerésére. A KISZ-aktivisták köre a vezetőségi tagok, reszortfelelősök, aktivisták képzését célozza. A vezetőképző tanfolyamokon résztvevők pedig az ifjúsági szövetTegnap ünnepelte alapításának 25. évfordulóját a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Dolgozói a vállalat egyik kecskeméti munkahelyén — a ^befejezés előtt álló'megyei művelődési ház4 ban — gyűltek össze, hogy megJ emlékezzenek a negyedszázadod jubileumról. Részt vett az ünnepségen Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Tiszai István, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztály- vezetője, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Németh Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Laczy Endre, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára. és még sokan a megye és a város közéleti személyiségei közül. Az ünnepséget Kákái Ferenc, a vállalati pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Dömer Henrik, a .vállalat igazgatója mondott beszédet. Vázolta a vállalat negyedszázados történetét, fejlődését, dolgozóinak tevékenységét. — A következetes és szívós munka eredményre vezetett, a vállalat 25 év alatt a Duna—Tisza köze legnagyobb építőipari szervezetévé fejlődött. Az elmúlt négy év alatt háromszor nyertük el a Kiváló vállalat, és kétszer a Szocialista munka vállalata kitüntető címeket. Ma már korszerű eszközökkel dolgozunk, tömegesen alkalmazzuk a nagypanelos házgyári lakásépítési módot, sőt jövőre már nem a szegedi, hanem a Kecskeihéti Házgyár termékeit használjuk. Vállalatunk fejlődési üteme ezzel felgyorsul, és a következő öt-hat évben el kell érnünk az évi 1500—1600 millió forintos termelési értéket. Az elmúlt 25 év számvetése és ség irányításának módszereit tanulmányozzák majd. A politikai képzéssel kapcsolatos tennivalók megtárgyalása után a kádermunka továbbfejlesztéséről szóló KISZ KB-hatá- rozat megyei végrehajtását vitatta meg a KISZ megyei bizottsága. T. L. Választások harminc esztendeje 3. oldal Számot adtak pártmegbízatásukről 4. oldal Itt a Halasi Hírek 1. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 9. oldal Sport U. oldal munkánk alapján úgy érzem, emelt fővel állhatunk társadalmunk elé. Köszönetét mondok vállalatunk törzsgárdájának hűségéért, fáradozásaiért, lelkes, kemény munkájukért; A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat alapításának 25 éves évfordulója egybeesik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának ünnepségsorozatával. Ügy gondolom, hogy akkor ünnepelhetünk legméltóbban, ha jó eredményeket érünk el pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben. További célkitűzésünk csak egy lehet, mind eredményesebben szolgálni pártunk politikáját, népünk érdekeit, a szocializmus építésének nagy ügyét. Dörner Henrik beszéde után a megyei pártbizottság nevében Erdélyi Ignác, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium nevében dr. Tiszai István, a beruházók és kivitelezők nevében dr. Gátay Ferenc, a Bács-Kiskun meBács-Kiskun közművelődésének helyzetével és fejlesztésével foglalkozott a megyei közművelődési bizottság péntek délelőtti ülésén Kecskeméten. Megalakulása óta ez volt a második tanácskozás. Dr. Major Imre elnök, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a bizottság tizenhét tagját és az egyes szakterületek meghívott képviselőit. A vitában előterjesztett jelentés a felszabadulás óta bekövetkezett kulturális fejlődésre épült, ugyanakkor számba vette Bács- Kiskun sajátos adottságait, sok esetben hátrányos helyzetét- is. Az egyik legalapvetőbb feltétel, az iskolázottság szintje például nagy mértékben emelkedett, az országos képhez viszonyítva mégis erősen lemaradtunk. Alapvető fontosságú, hogy mind többen ismerjék fel a közművelődés szerepét a szocialista kulturális forradalom folyamatában. A feltételeket javította az utóbbi időszakban, hogy több új intézmény épült: Kiskunhalason könyvtár, Kiskőrösön művelődési központ és könyvtár létesült. Január közepétől végre megkezdődhet a munka a korszerű megyei művelődési központban is. Az eddiginél határozottabb gyei Beruházási Vállalat igazgatója köszöntötte a jubiláló építőipari vállalat dolgozóit. Ezután dr. Tiszai István átnyújtotta Árvái Károly vasbetonszerelőnek, E. Hajagos Rafael asztalosnak, Juhász István vízvezeték-szerelőnek, Pótári Béla művezetőnek, Polgár József technikusnak, Varga Gergelyné csoportvezetőnek az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést. Ezt követően Dörner Henrik a Vállalat kiváló brigádja címet nyújtotta át a Kossuth műköves-, valamint a Széchenyi víz- és fűtésszerelő brigádnak, a vállalat 110 dolgozójának pedig a Kiváló dolgozó kitüntetést. A jubileumi ünnepség után a vállalat rákóczivárosi 500 személyes munkásszállásának felavatására került sor. Az új létesítményt dr. Tiszai István adta át rendeltetésének. Ügyanitt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége fogadást adott a 25 éves törzsgárdatagsággal rendelkező dolgozói részére. Nagy Ottó szemléletváltozásra van szükség, hogy az üzemek, szövetkezetek, gazdaságok is tervszerűen törődjenek a közművelődéssel, az anyagi eszközök célszerű felhasználásával. A jelentés az elhangzott véleményekkel és javaslatokkal kiegészítve a végrehajtó bizottság elé kerül, majd 1975 első negyedévében a megyei tanács testületé is megvitatja. Második napirendi pontként a bizottság működési szabályzatáról és a jövő évi munkatervéről volt szó. A megyei pártbizottság köz- művelődési intézkedési tervéből adódnak a legidőszerűbb feladatok: a korszerű szemlélet és a jó gyakorlat kialakítása, a munkásság és az ifjúság művelődésének elősegítése. Az első negyedévben niegtárgyalják a művelődésügy ötödik ötéves fejlesztési tervét. Ezt követően. Kiskunmajsán a községi tanácsok közművelődést irányító munkáját elemzik, s külön megvizsgálják a helyi tevékenységet. Majd a megyei múzeumi szervezettel és a könyvterjesztéssel foglalkoznak. Végül a bajai járás nemzetiségi közművelődési helyzetét tűzik napirendre. H. F. Fontos feladat az ifjúság politikai továbbképzése Megyei helyzetkép a közművelődési bizottság előtt
