Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1974. december 19. IPAROSODÓ NAGYKÖZSÉGEK Izsák Izsák a Sárfehér szőlő jóvoltából felkerüli az ország egy- egy mezőgazdasági termékről nevezetes helységeinek listájára. A hírnév annak köszönhető, hogy lakosságának túlnyomó többsége megélhetését a mezőgazdaságtól várja, s számításaiban nem is csalódik. Mivel Izsákon a földművelésnek — mint kenyérkereső foglalkozásnak — az adottságok jó kihasználása révén az utóbbi időben nem csappant meg, sőt nőtt a tekintélye, az ipar a településeken csak kisebb hódításokat végzett. Ebben valamelyest az is közrejátszott, hogy a nagyközség mezőgazdaságát féltők aggályosko- tjása miatt Izsák 1969-ben nyitott először kaput az ipar előtt: az Aranyhompk Termelőszövetkezet helyet teremtett a Hazai Fésűsfonó kivarró és noppoló részlegének. A tsz választása több szabad munkaerőt kereső vállalat közül nem véletlenül esett a Fésűsfonóra: lányok és asszonyok elhelyezkedési gondját akarták megoldani. A telep megnyitásával körülbelül hatvan nődolgozó talált lakóhelyén végezhető könnyű munkára. Az újabb női munkaerőkínálat helybeni lekötése végett az Aranyhomok nemsokára felvette a kapcsolatot a Duna Cipőgyárral, amely felsőrészkészítő részleget rendezett be a nagyközségben. Ebben a műhelyben a helybelieken kívül jelenleg fülöpházi, ágasegyházi, páhi, soltszentimrei és orgoványi nők is dolgoznak. Az Aranyhomok példáját követő Kossuth Tsz a Savaria Cipőgyárral kötött egyezséget. Üzemében —, amelyben szintén cipőfelsőrészek készülnek — saját dolgozói családtagjainak foglalkoztatását segíti elő a szövetkezet. Kisebb mennyiségű bérmunkát az Alföldi Cipőgyárnak is végeznek. A? Arany homok és a Kossuth Tsz a segédüzemeket munkával ellátó vállalatokkal olyan szerződést kötött, amelynek értelhnében a mezőgazdasági tennivalók őszi csúcsidőszakában az ipari műhelyekben dolgozó munkások segíthetnek a szövetkezeti tagoknak. Az okos munkaerőrgazdálkodás eredményeként a varróasszonyok, felsőrészkészítők évente 20 22 napot a közös földeken töltenek, s természetesen kiveszik részüket a háztáji műveléséből is. Így tehát az izsáki mezőgazdaság nem veszítette el teljesen azt a munkaerőt sem, amely a községbe települt iparban helyezkedett el. , Az Izsákon és vonzáskörében talólható'női munkaerő foglalkoztatásában jelentős szerep jut az Izsáki Állami Gazdaság palackozó és pezsgőgyártó üzemének, amelyben két műszakban dolgozzák fel a Sárfehér szőlőből készülő alapanyagot. Azok a lányok és asszonyok, akiknek a körülményeik miatt otthon kell tartózkodniuk, de keresetre vannak utalva, a Férfi-fe- hérneműgyár bedolgozó részlegétől kapnak munkát. Az , öt éve működő részleg átlag 35—40 személyt lát el varrnivalóval, havi keresetük 2 és 3 ezer forint között mozog. A jól bevált foglalkoztatási formát a község vezetői bővítésre is érdemesnek tartják. Hogy erre sor kerül-e, azt majd az a jövő évi felmérés dönti el. amelynek segítségével megismerhetik, hogy a még munkaviszonyban nem álló, de várhatóan aktivizálódó helybeli nők milyen munkát végeznének legszívesebben. A női munkaerőt tekintve ez idő szerint Izsákon foglalkoztatási gondok nincsenek, ám a férfiak elhelyezését —, akik közül jelentős számban „ingáznak” — még nem rendezték megnyugtatóan. A 9 Az Aranyhomok Tsz cipőfelsőrész-készílő segédüzemében. nagyközségi tanács iparfejlesztési elképzeléseinek egyike ennek a megoldására született meg. A Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat helyi üzeme jelenleg 80 férfinak ad munkát. A GEV vasipari részlegének bővítése és a konténergyártásra való áttérés lenne az a lehetőség, amely otthon tartaná az ingázókat és a felnövő, — ipar felé orientálódó — férfi generációkat is. A GEV üzemein kívül jelenleg csak néhány kisebb munkahelyen dolgoznak férfiak. A Sárfehér Tsz ipari segédüzeme 15, a Likőripari Vállalat szeszfőzdéje 20, a Kecskeméti Sütőipari Vállalat sütödéje 15. a Közép-magyarországi Pincegazdaság szintén 15—20 munkást foglalkoztat. . Ipari szövetkezet nincs a 7600 lakosú nagyközségben. Ez az oka annak, hogy Izsák IV. ötéves tervében szereplő szolgáltatóházat nem sikerült településen belüli erőkre támaszkodva létrehozni. A hiányt pótoló szolgáltatóházat a Szabadszállási Vegyesipari. Szövetkezet rendezi be 1975 első felében. Szolgáltatást jelenleg a nagyközség 78 kisiparosa végzi, táboruk népes volta ellenére azonban egyes szakmákban — például fodrász, burkoló, cipész, órás — hiány van. Az építkezéseket jelenleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kőművesbrigádjai és az állami gazdaságok komplett építő csoportja mellett az ÉPSZER .Vállalat végzi Izsákon. A nagyközség tanácsa azonban szükségesnek tartja a helyi építőipari kapacitás növelését. E célból építőipari közös vállalkozás létrehozását tervezik a tanács és a téeszek közreműködésével. A közös vállalkozástól a lakásépítés, a felújítások, a közületi beruházások gyorsabb lebonyolítását várják. Izsák kereső lakóinak egyhar- mada dolgozik az ipari segédüzemekben. részlegekben. A lakosság megélhetésében — az adottságokat helyesen értékelve — a jövőben is a mezőgazdaságnak juttatják a fő szerepet a község vezetői. Számolnak azonban azzal is, hogy a további gépesítés révén felszabaduló munkaerőt el kell helyezni, mégpedig a községben, hogy — mint a jelenlegi ioari dolgozók is adott alkalmakkor — részt vehessenek a földművelésben. Ugyanezért akarnak helyben munkalehetőséget teremteni a már eleve az iparhoz pártolók számára is. Iparra tehát szüksége van Izsáknak. Am a jövő tervei szerint a mostani könnyűipari téesz-segédüzerheket, f részlegeket saját elelmiszer-gazdasági végtermékek előállítására szervezik át. Többek közt konyakosmeggy gyártására, borpalackozásra, gyümölcsaszalásra gondolnak a község párt- és állami vezetői, tehát olyan termékek előállítására, amelyek' mezőgazdasági „háttere” megvan, illetőleg megteremthető Izsákon. A, T. S. •,4bMAVkV« GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK UJ FELTÉTELEI I. A változások lényege C A gazdaság fejlődésének üteme, mértéke nem elhatározás kérdése; objektív feltételei és meghatározói vannak. Ezek a feltételek többnyire az országhatárokon belül, tehát a magyar gazdaságban találhátók. A gazdaság fejlődésének ilyen objektív jellegű feltételei — csak példaszerűen említve: a rendelkezésre álló nyers- és alapanyagok mennyisége, a termelésben felhasználható munkaerő, annak produktivitása, a korábbi beruházási tevékenység eredményeként üzembe lépő új termelési kapcitások. a gazdaság egyensúlyi helyzete, továbbá az a kereslet, amely a lakosság élet- színvonalából. a társadalom közös fogyasztásából és felhalmozásából adódik. A gazdasági növekedésnek mindemellett országhatárokon kívüli, azaz közgazdasági tényezői is vannak — pl. a szocialista és az egyéb piacok kereslete, adott esetben külföldi erőforrások igénybe vétele, általában a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatékonysága stb. • Az 1974-es esztendő szemléltetően példázza a belső és külső tényezők szerepét. Az idei nép- gazdasági terv a korábbi esztendők — 1971—1973 — egyenletes gazdasági fejlődésének folytatódásával számolt, s a különböző gazdasági folyamatok növekedésének mértékét is a középtávú tervben szereplő éves átlagokban irányozta elő. (A nemzeti jövedelem növekedése * minimálisan 5_ százalék, az ipari' termelésé 5,5— 6,0 százalék, a mezőgazdasági ter- tnelésé 2,0—2.5 százalék, a lakosság összes fogyasztásának növekedése 5,2—5,6 százalék, felhalmozás 7—8 százalék.) Az I—III. negyedév gazdasági jelzőszámai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fejlődés növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél: az ipar termelése éves szinten kb. 7—8 százalékkal, a. nemzeti jövedelem pedig — a mezőgazdaságot sújtó károk ellenére — mintegy 6 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában ezúttal is objektív tényezőnek volt szerepe: az ipar 1973-ban készleteinek jelentős részét elfogyasztotta, s ez — továbbá a termelő fogyasztás reális szükséglete és a készletképzési törekvés — az ipar értékesítési lehetőségeit majd 11 százalékkal növelte. A termelő fogyasztás — a végtermék előállításához szükséges anyagok, félkésztermékek és azok készletei — ugrásszerű növekedése — 1973-ban 5.3 százalékkal. 1974 I—III. negyedében 10,8' százalékkal emelkedett —, ösztönözte, alapozta meg az ipari termelés tervezettnél erőteljesebb fejlődését. Ebben az esztendőben mindmáig soha nem tapasztalt módon és erővel hat a magyar gazdaság fejlődésére és helyzetére egy külgazdasági tényező: a tőkés gazdaságokban és világpiacon dúló infláció —. az áremelkedés mértéke a legtöbb tőkésországban 10—20 százalék közötti, egyes országokban 20 százalék feletti —, a nyersanyagok — ipari késztermékek árarányainak gyökeres változása. Az infláció rekordmértéke, az árarányok módosulása nem a tőkés világ magánügye, annak hatását mi is érezzük, árát pedig megfizetjük. 9 A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk ' áruösszetételét az jellemzi, hogy az import majd kétharmadát anyagok, felkésztermékek alkotják, s ugyanezek az exportban kb, egyharmados aránnyal szerepelnek. Csupán ennek következtében is a vUágpiaci árváltozások hátrányosan* sújtanak bennünket, rontják a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a cserearányt. Ezt már az elmúlt évben is érzékeltük. mert az importált termékek árszintje 16.5 százalékkal emelkedett, míg exportunk árszintje 13.6 százalékkal., Az idei esztendő első felében a cserearány sokkalta nagyobb mértékben romlott: a nem szocialista országokból származó behozatal árindexe 142,8 volt, míg a kivitelé 124.4. Mindennek lényege: a behozatal ellenértéké fejében — abban az esetben, ha volumene, természetes mennyisége változatlan — több magyar árut kell adnunk, s ily módon a megtermelt nemzeti jövedelem néhány százalékát a cserearány romlása fogyasztja- el. Ez f pedig gazdasági fejlődésünk ütemét csökkenti, a további fejlődés objektív lehetőségeit rontja. Az érem egyik oldala: a nemzeti jövedelem ugyan a tervezettnél nagyobb mérték- ,’oen, kb. 7 százalékkal nő, de amikor annak belső felhasználásába kerül sor — s ez az. érem másik oldala —.ezt a 7 százalékos többletet nem oszthatjuk el maradéktalanul a fogyasztás és a felhalmozás között, mert annak egy része már nincs az országban. Mindezek a körülmények a magyar gazdaság közeljövőbeni fejlődésének külső — és részben belső — feltételeit jelentősen módosítják. Bizonyosra vehető, hogy a tőkés világpiacokon végbement árarányváltozások stabilizálódnak, lehetséges, hogy a nyersanyagok, és energiahordozók árai kisebb mértékben csökkennek, de mindenképpen a korábbinál magasabb árszinten állapodnak meg. Rövidesen sor kerül a KGST külkereskedelmi árainak rendezésére is, s ennek során a tőkés világpiac árarány-változásait is figyelembe veszik.'A KGST-orszá- gokkal folytatott külkéreskedel- míink áruszerkezetéből — a behozatal legnagyobb árucsoportját az energiahordozók és az' anyagok alkotják, míg a kivitelben az ipari késztermékek dominálnak — szükségszerűen , következik, hogy kisebb-nagyobb cserearány- romlással ezen a piacon i§ számolnunk kell, -.-i-v w.*, -ri A különböző közgazdasági szabályozók módosítása kapcsán az elmúlt esztendőkben — a változások lényegét érzékeltetve — gyakran utaltunk arra. hogy a vállalati gazdálkodás feltétel- és követelményrendszere másmilyen, szigorúbb lett. Az most a népgazdaság egészére adaptálható: megváltozott a magyar gazdaság fejlesztésének külgazdasági kapcsolatokban megtestesülő közege, feltételrendszere. A tények rögzítésénél. tudomásulvételénél sokkalta fontosabb a cselekvés, amely gazdálkodásunkat az új követelményekhez igazítja. G. I. i KÖNYVESPOLC A mezőgazdasági építés zsebkönyve „Választani is tudni kell!” — hívja fel minden mezőgazdasági szakember figyelmét a könyvecske lapjain a szerző. A mezőgazdasági szakembereknek, a gazdaságok vezetőinek is tisztában kell lenniök a korszerű építési módokkal, a kivitelezési lehetőségekkel, a tervdokumentációval. A zsebkönyv nem vállalkozhat arra, hogy részletezze az építészet minden csínját-bínját, de átfogó képet ad a ma mezőgazdaságának korszerű építési lehetőségeiről. Módot nyújt arra, hogy a vezetők ki tudják választani a helyi adottságoknak 'legjobban megfelelő terveket, ellenőrizhessék a kivitelezést, és a beruházás átvételekor olyan /épületet vegyenek át, amilyenre számítottak. Ennek igazolására csak néhány fejezetcímet ragadunk ki a sok közül. Építési ismeretek. Az épületeket érő hatások. Építési módok. A kivitelezés néhány általános kérdése. Mezőgazdasági üzemek, telepek tervezése, kivitelezési tudnivalók és ellenőrzésük. Műszaki átadás-átvétel. Sorolhatnánk még e könyv fejezeteit, amelyek lényegében azt célozzák, hogy az építtetők és kivitelezők a munkálatok folyamán is megtalálhassák a közös nyelvet. Munkavédelmi kiállítás „Munkavédelmi eszközök és munka- védelmi program” a címe annak a szakosított kiállításnak, amely nemrég nyílt meg Moszkvában a szovjet népgazdaság! eredmények kiállításán. A több mint ezer kiállítási tárgy bemutatja, hogyan biztosítják a szovjet üzemekben a maximális kényelmet szolgáló körülményeket, a munka- és egészségvédelmet. A január 1-ig nyitva tartó kiállttá-* son részt vesz valamennyi KGST-or* szág. A kiállítás programjában szák- ember-találkozók is szerepelnek, amelyeken megvitatják a munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket. \ (APN -v KS) A tiltott pálinkafőzők nyomában.:. A Vám- és Pénzügyőrség kiskőrösi szakaszának raktára szinte tömve van azokkal a rekvizi- tumokkal, amelyek nemrég még arra voltak hivatva — tilos odódon — pálinkát állítsanak elő. A készülékek: bukó üstök, használaton kívüli gázolajos hordók, bográcsok. szeszpáracsövek és hűtők garmadája bizonyítja, hogy a kiskőrösi járásban minden lehetőséget kihasználnak azok az emberek, akik munka nélkül jelentős jövedelemre kívánnak szert tenni. Somogyi Ferenc pénzügyőr hadnagy elmondta, hogy ebben az évben kétszáz tilos pálinkafőzéssel kapcsolatos eset történt, működési körzetükben, amelynek során 5698 liter pálinkát foglaltak le, s amelv 455 840 forintnyi adóval veszélyeztette államunkat. Néhány, nemrégiben történt eset arra ad választ, hogy sajnos, a zugpálinkafőzők száma nem csökken. hanem még inkább emelkedik. A megélhetés forrása Néhány kivételtől eltekintve, ebben az esztendőben az állami szeszfőzdékben nem végeztek magánosok részére bérfőzést, amely arra engedte következtetni a pénzügyőröket, hogy a Cefre'máshol válik pálinkává. Ifj. Nemcsok Sándor, Tázlár. I. kerület 64. szám alatti lakos nagyon jól ismert a pénzügyőrök előtt. Fiatal ember, egyedül él. munkaviszonya nincs, mégis jelentős jövedelmet tudhat magáénak. Hogy miből? Ez év júniusában „látogatták” meg először a pénzügyőrök. Akkor egyszerre két pálinkafőző készüléket foglaltak le nála, ám a műanyagkannák üresek voltak, csupán a szesz szaga érződött rajtuk. A büntetés 500 forint. de ez nem rettentette vissza ifj. Nemcsókot. Másodszor november 21-én keresték fel, s akkor a pálinkafőző készüléken kívül 45 liter pálinka volt a „zsákmány”. E szabálysértés még jelenleg is elbírálás alatt van, ám a pénzügyőrök úgy vélték, a harmadik tisztelgő látogatás sem maradhat el. Nem tévedtek, ugyanis december 4-én Némcsók még csak 20 liter pálinkát tudott „lefejni” a készülékről, ugyanis a pénzügyőrök megjelenése véget vetett a főzésnek. A notórius pálinka9 Somogyi Ferenc pénzügyőr hadnagy a lefoglalt pálinkafőző-készülékek társaságában. főző — mondani sem kell — bevallottan ebből él. s mint mondta, nem is rosszul. Csődöt mondott „tudomány” A pénzügyőrség azon túl, hogy leleplezi a tiltott pálinkafőzőket, nagyon jól ismeri azokat^ a helyeket, ahol általában főzik, s azokat a helyeket is. ahol az értékesítés történik. Munkájukat jól összehangolják ? rendőrség, forgalóm-ellenőrző járőreivel is, s. ennek tudható be, hogy Bíró Béla budapesti lakos a Bányászati Kutató Intézet tudományos munkatársának „tudománya” Csődöt mondott. Kiskőrös és Akasztó között állította meg a rendőrjárőr Bíró Béla személygépkocsiját. Céljuk csupán a ' jármű ellenőrzése volt. de bepillantva az utastérbe. négy darab tízliteres, és egy ötliteres műanyag kannát fedeztek fel. A kannák természetesen csordultig töltve „jófajta” kisüstivel. A pénzügyőrségen — amikor meghallgatták — megpróbálták kideríteni, kitől vásárolta, s mi ■ célból a ■ 45 liter pálinkát. A tudományos kutató még azt a helyet sóm tudta megjelelni,, ahol 'beröktálc kocsijába a tiltott szeszt. A literenként 45 forintért vásárolt pálinka nem jutott tovább Kiskőrösről, ugyanis lefoglalták, sőt Bíró .Béla ellen még szabálysértési eljárást is indítottak. Valószínű. hogy Bíró Béla nem saját fogyasztására vásárolta ezt a töméntelen mennyiségű szeszt, hanem nyilvánvaló. üzletelni akart vele. Az üzlet azonban nem sikerült. Mi közük hozzá? Egy-egy tilos pálinkafőző leleplezése közben mulatságos helyzetek is előfordulnak. A következő eset inkább tragikomikus, ugyanis a pálinkafőző már bűncselekményt követett el. December 11-e, délután. Csengőd, Kiscsengőd dűlő 77. számú ház istállójában egy 15 literes üstben Totyogott a cefre. A tulajdonos: Takács Pál szinte barátságosan invitálta a pénzügyőröket a szobába. Körülnézni és az ajtó mögött felfedezni a két 55 literes műanyagkannát egy pilanat műve volt. A száz liter pálinka és a működésben levp üst nem hagyott kétséget afelől, hogy Takács Pál nem. i a. kis főzök közé tartozik. Amikor ezt szóvá tették, s a pálinkát lefoglalták, tiltakozni kezdett. s azzal érvelt, hogy ő az adót pontosan befizeti, s a pálinkafőzéshez senkinek nincs köze. Nehéz volt megmagyarázni, hogy tévedésben van, csupán akkor szep- pent meg, amikor közölték vele, büntető eljárást indítanak ellene. Ilyen és ehhez hasonló eseteket vég nélkül lehetne sorolni. Nem csoda hát. ha a szakasz felszabadulásunk 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére négy munkaszüneti, napját ajánlotta fel a szabálysértések felderítésére, s a hivatal környékének csinosítására. Felajánlásukat részben már teljesítették, hiszen a statisztika szerint személyenként másfél pálinkafőző készüléket, s 44 liter pálinkát foglaltak le. A szakasz gépkocsivezetői az üzemanyag-takarékosságra tettek vállalást. Gémes Gábor Kongresszusi felajánlás 9 A Magyar Viscosa Gyárban a Danamidszál-üzem dolgozói vállalták, bogy évi készterméktervüket az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére 50 tonnával túlteljesítik. Az üzemszervezési program megvalósításával és 15 brigád összehangolt munkájával előreláthatólag túl is teljesítik felajánlásukat. (MTI fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele—KS)
