Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 18. / A KISZ-KLUBRA A LEGBÜSZKÉBBEK A vállalat kiváló brigádja A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat helyi gyárában 18 brigád 201 tagja vesz részt kongresszusi munkaverseny-válla- lások teljesítésében. Valamennyi kollektíva megszerezte már a szocialista cím valamelyik fokozatát, sőt, az Ady Endre nevét viselő 22 tagú tmk-brigád az idén május elsején birtokosa lett a vállalat kiváló brigádja címnek is. Dékány Kálmán brigádvezető szerényen beszél a kitüntetésről. — A mi „termékeink” nem jutnak túl a gyárkapun — mondta —, de ahhoz, hogy üzemünk gyártmányai időben eljussanak a megrendelőhöz, mi is hozzájááíf rulunk. Van közöttünk lakatos, villanyszerelő, kőműves, asztalos, ; motorszerelő stb. Mindannyiunk tevékenysége a termelő munkáig sokat segíti. Hiába jó esztergá- * lyos valaki, ha akadozik az áramellátás, nem tud zavartalanul dolgozni. Ugyanígy megáll a termelés, ha valamelyik gép elromlik. És akkor jövünk mi. Igyekszünk mindenütt ott lenni, ahol szükség van a segítségünkre. Ez túlnyomórészt sikerül, miattunk még nem fordult elő hosszú ideig tartó gépállás. — Ügy hallottuk, a közelmúltban a termelésbe is bekapcsolódtak. — Igen, miután láttuk, hogy szükség van a segítségünkre, másfél hónapig a brigád nyolctíz tagja — természetesen a tmk- munkát nem elhanyagolva — mintegy 850 órát dolgozott a termelésben. Hat hidroglóbusz rozs- dátlanítását, hegesztését és alap' mázolását végezték el. — Mire futja még erejükből? — Mindenre, amit meg kell csinálni. A brigádunk négy tag • • jának például munka után jut ideje a tanulásra is. Ketten gimnáziumba járnak, ketten pedig szakközépiskolai végzettséget szereznek. Én is tanulok, remélem, sikerrel végzem el a vállalat által szervezett hathónapos gazdasági, ügyvitelszervezési tanfolyamot. Ugyancsak munkaidő után végezzük társadalmi munkánkat is. Patronáljuk a helybeli öregek napközi otthonát, az iskolának már sok szemléltetőeszközt készítettünk, de ott van a brigádunk keze nyoma az óvodában is. — November 7-én adták át a gyár új KISZ-klubját. — Erre vagyunk a legbüszkébbek. Több mint 600 órai társadalmi munkát végeztünk itt. Mi készítettük a falburkolatot, a lámpákat, festettünk, szóval mindent elkövettünk azért, hogy a fiatalok második otthona minél hangulatosabb és kényelmesebb legyen. És természetesen jó érzés számunkra részt venni valamilyen klubrendezvényen annak tudatában, hogy mi is részt vállaltunk a létrehozásában, s lehetőséget teremtettünk a fiataloknak a szórakozásra. O. L. • A brigádvezető (baloldalt) csak a fényképezés kedvéért fiit le egy pillanatra a KISZ-klubban az asztali foci mellé Oláb Ferenccel, aki a képen látható szép faburkolatot készítette. • Ez a két fiatal lakatos — Kollár János és Mészáros Lajos — ebben a gyárban szerezte meg a lakatos szakmunkás-bizonyítványt. Ezt követően bevonultak katonának, majd égy évvel ezelőtt ebben a gyárban kértek munkát. Nemcsak a szakmájukban, banem a társadalmi munkában is állandóan kiválóra vizsgáznak. • Czigány János villanyszerelő a brigád egyik alapító tagja, Dani Lászlóval dolgozik, aki a BRG kecskeméti gyárában tanult, s a nyáron hazajött Lajosmizsére. Szeptember óta szorgalmasan tanul a gimnázium harmadik osztályának levelező tagozatán. (Opauszky László felvételei) Hőkörzeti térkép Magyarországról KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK A pártdemokrácia jegyében • A pártélettel, a pártmunka fejlesztésével kapcsolatos kongresszusi állásfoglalások, valamint a párthatározatok igényelték és ösztönözték a pártdemokrácia fejlesztését. A XI. kongresszust előkészítő beszámoló-taggyűlések munkájának tükrében jól lemérhető. hogy az elmúlt négy esztendő során a pártalapszervezetek- & ben célratörő munka folyt a párt- «áfélet e fontos alapelvének hatéko- íljnyabb érvényesítése érdekében. ‘ Bizonyíték volt erre a beszámoló f taggyűlések felelősségtudattól át- 4' hatott demokratikus légköre. _ A pártvezetőségek többsége arról adhatott számot a taggyűlésnek, hogy az alapszervezeti munkával kapcsolatos politikai bizottsági határozat végrehajtásának eredményeként tartalmában gazdagodott. élénkebbé és rendszeresebbé vált a pártcsoportok tevékenysége. Több helyen kialakult az a gyakorlat, hogy a vezetőségi ülések és a taggyűlések előtt a pártcsoportok megbeszélik, illetve véleményezik az egyes előterjesztéseket, beszámolókat. Tulajdonképpen ezen keresztül az alapszervezet kommunistái szélesebb formában gyakorolják a párttagságból eredő jogaikat és érdemben részt tudnak venni az alapszervezet egészére váró feladatoknak, a végrehajtás helyes mód- . szereinek kialakításában. A példák sorozata igazolja, hogy a taggyűlési beszámolók ott voltak konkrétabbak, tartalmaztak reálisabb helyzetértékeléseket, ahol a pártvezetőségek a beszámoló elkészítésekor felhasználták a pártcsoport ülések tapasztalatait az ott elhangzott véleményeket és javaslatokat. • Alapszervezetekben a négy esztendő alatt végzett munka politikai értékelése a párttagság aktív közreműködésével folyt. A beszámoló taggyűlések munkaértekezlet jellege és demokratikus légköre jó feltételeket teremtett ■ Ahhoz, hogy az eredmények mellett a pártalapszervezetek, a vezetőségek tevékenységében még fellelhető hiányosságok is felszínre kerüljenek Ilyen szempontból a legtöbb bírálat az egyes alapszervezeti vezetőségek rendszertelen munkáját, a tagok közötti feladatok aránytalan elosztását, a taggyűlések tartalmi munkájának hiányosságait és a tömegszervezetek helyi pártirányításának rossz gyakorlatát érintette. A kommunisták néhány taggyűlésen az irányító pártszervek által a vezetőség. az alapszervezet munkájáról készült minősítést nem fogadták el. mert túl általános volt és nem tartalmazta a reális helyzetértékelést. A legtöbb beszámoló taggyűlésen, pártcsoport-értekezleten az alapszervezet tevékenysége nemcsak általában került szóba és a kommunisták nemcsak a vezetőségek jó, vagy rossz munkájával foglalkoztak, hanem azzal is, hogy a párttagok személy szerint mennyiben részesei az elmúlt négy esztendő politikai bizonyítványának. És ez így van rendjén, mert a pártdemokrácia biztosította jogokat nem lehet a kötelességektől mereven elválasztani. Ha ezt tennénk, akkor a párt működésének alapelveit sértenénk meg. • Párttagságunkban él annak felismerése, hogy az alapszervezet eredményes vagy kevésbé sikeres munkáját végső soron a párttagoknak a részvétele határozza meg. A beszámolókban és a hozzászólásokban jó \ néhány helyen elhangzott, hogy erősíteni kell a párt politikája, az alapszervezet munkája iránti felelősséget. Bírálták a pártmegbízatásaikat, a szervezeti életben való részvételüket élhanyagoló párttagokat. Néhány — főleg üzemi jellegű — alapszervezetben felléptek a demokratizmus helytelen értelmezése és gyakorlata ellen. Bírálták azokat a párttagokat, akik munkahelyükön a demokratizmus örve alatt különböző fegyelmezet- , lenségeket követtek el. A bírálatban részesült kommunisták nagy része önkritikusan elismerte mulasztásait, és ez megfelelő garancia lehet a hibák kijavításában. A novemberi, decemberi beszámoló taggyűléseknek fontos szerepe volt a januári vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésében. de ezen túl is a XI. kongresszus határozataiból adódó helyi feladatok kimunkálásában. # A jövő tennivalóinak mégha- ^ tározása mellett a pártdemokrácia szempontjából is rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy a taggyűlési hozzászólások során elhangzott kritikai észrevételek és javaslatok ne legyenek amolyan feledésbe ment kinyilatkoztatások. Amiben kell és lehet, gyorsan történjen intézkedés. A hosz- szabb távra szólókat pedig a munkatervek összeállításában hasznosítsák. Most a megválasztott jelölő bizottságok megfelelő munkája a feladat. E bizottságokra a leendő vezetőség tagjainak helyes kiválasztásában nagy felelősség, hárul, és a párttagságból eredő jogok érvényesítése szempontjából fontos politikai feladatok várnak rájuk. Megfelelő segítség mellett meg kell oldaniok. hogy a januári taggyűlésig hátralevő időben valamennyi kommunistához eljussanak és a kapott vélemények birtokában reálisan alakítsák ki javaslataikat. Ha az alapszervezeti vezetőségeink és az irányításukat végző . pártszervek erre megfelelő figyelmet fordítanak, akkor a januári taggyűlések jó politikai és szervezeti előkészítésével el lehet érni, hogy a párttagság most tapasztalt nagyfokú - aktivitása ne csökkenjen, hanem akkor is érvényesüljön, amikor majd a „nagy politika” kerül mérlegelésre. Dr. l atos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Az időjárás napjainkban már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, mint akár egy évtizeddel ezelőtt is volt. A tudományosan megalapozott termelési technológiák, a modern gépek és más eszközök — a magashozamú vetőmagvak, a tökéletes növényvédő szerek, a nagy hatóanyagú műtrágyák — együttesen közömbösíteni tudják a ked- vezetőlen időjárás káros hatásainak nagy részét. Bebizonyosodott ez a múlt esztendőben az iparszerű termelési rendszereknél, ahol a technikai, tudományos eszközök egész arzenálját sorompóba állítják. E rendszerekben a kukoricahozamok nemcsak az országos átlagot haladták lényegesen túl, hanem az előző évinél is magasabbak voltak, jóllehet 1972-ben az időjárás kifejezetten kedvező, tavaly pedig kimondottan- rossz volt a kukorica szempontjából. Mindez nem zárja ki, hogy a legmesszebbmenően a termelés szolgálatába állítsák a természeti, a klimatikus tényezőket. Sőt: ez a törekvés világszerte előtérbe került. Ez vezette a Bábolnai Kukoricatermelő (CPS) Közös Vállalatot is arra, hogy eddigi megfigyeléseik, tapasztalataik alapján elkészítsék Mgyarország hőkörzeti térképét. Változó éghajlatú tájainkon ugyanis azonos technológia mellett 5—30 mázsás terméskülönbséget hoztak az elmúlt években az egyes fajták. A rendszerben termesztett kukoricák hőigényeit figyelembe véve hat körzetre osztották fel az országot. Meghatározták, hogy a tenyészidő alatt, vagyis április 1-től szeptember 30-ig milyen hőmérsékletre van szükségük az egyes hibrideknek ahhoz, hogy biztonságosan beérjenek. A „legalacsonyabb” körzetben 2900 Celsius-fok alatti, a legmagasabban 3300 Celsius-fok feletti a hőösszeg. Ennek megfelelően dolgozták ki vetőmagajánlataikat taggazdaságok számára, amelyek kétszázhuszonnégyezer hektár kukoricaterületen dolgoznak. Berde Mihályné Vérbosszú Lajosmizsén Igen hosszú idő óta ellenséges a viszony a lajosmizsei Patai— Vencel és a Radics család között. Már az 1950-es években is volt a három család tagjai között több veszélyes verekedés, amiért annak idején a vétkesek a bíróság előtt feleltek. Az említett három család két érdekkörhöz tartozik. A Patai—Venczel család áll szemben a Radicsokkal, és fordítva. Ma már szin.te kideríthetetlen, hogy miért haragszanak egymásra, miért szurkálják egymást ezek az emberek? De tény, hogy időközönként felláVigol a bosszú, s olyankor késekkel, baltákkal, karókkal esnek egymásnak a férfiak, az asszonyok! egymás hajába kapaszkodva sikoltoznak, átkozódnak mindaddig, míg egy részüket a rendőrség, más részüket pedig a mentő viszi el, hogy aztán a vádlottak padján, újra találkozzanak. Néhány évvel ezelőtt például kis híján emberhalállal végződött egy ilyen összeütközés. Akkor ifjú Radics Dávidot a kecskeméti megyei bíróság emberölés bűntettének a kísérlete miatt elítélte, mert idős Venczel János zsebkéssel életveszélyesen megsebesítette. Az ellenségeskedést azonban olyan körülmények is táplálják, mint az, hogy például a Radics-érdekkörhöz tartozó Lakatos Lajos jelenleg azzal azasz- szonnyal él együtt, aki korábban ifjú Venczel Jánosnak volt az élettársa. Viszont ifjú Venczel János mostani élettársa korábban Lakatos Lajossal élt együtt. E meglehetősen bonyolult családi, rokoni és egyéb kapcsolatok már-már kibogozhatatlanok, de azt mégis sikerült megállapítani, hogy kik tartoznak egyik, kik a másik család érdekkörébe. Nos, a korábban említett ifjú Radics Dávid apja 1973. november 27-én összeverekedett azzal az idős Venczel Jánossal, akit a fiú megszúrt, s amiért ifjú Radics Dávidot a bíróság elítélte. A verekedés oka az volt, hogy az idősebb Radics „szemrehányást tett” az idős Venczelnek, mondván, hogy miatta van börtönben a fia. A verekedésnek az lett a vége, hogy a fiú által korábban megszúrt Venczelt most az apa, idős Radics Dávid szúrta meg. Amikor erről a fordulatról tudomást szerzett a másik, a Patai—Venczel-együttes, azonnal hozzáfogtak a yisszacsapás meg- szervezéseKez. Dsszeuft á' két család tanácsa, és felháborodottan tárgyalták a történteket, amelynek lényege az volt: nem szabad engedni Radicséknak, hogy leszurkálják a Venczeleket. Bosszút forraltak: késeket, baltákat rejtettek a ruha alá. s megindultak idős Radics Dávid házához. Ekkor azonban még nem történt verekedés, csupán az, hogy útközben Venczelék találkoztak a Radicsékhoz tartozó Lakatos Lajossal, annak sógorával és húgával. Egymás kölcsönös sértegetése és gyalázása közben Venczel Ilona és Lakatos Rozália összeverekedett, de a férfiak szétválasztották őket, és mindenki hazament. Másnap, november 28-án azonban elszabadult a pokol, mert ekkor már széles körben elterjedt a híre — legalábbis a három családnál —, hogy a Venczel-lány megverte Lakatos Rozáliát. Radicsék ezen a reggelen is budapesti munkahelyükre utaztak, de látták,' hogy Venczelék, akik szintén a fővárosban dolgoztak.^ nincsenek a vonaton, tehát bizonyára otthon maradtak, hogy leszámoljanak a Ra- dics-család otthon maradt tagjaival. A Pestre utazó Radicsok már a vonaton alaposan teleszívták magukat pálinkával, amit egy zugárus kínálgatott nekik. Beérve a munkahelyre, a Ganz- Művekhez, brigádvezetőjüktől el- kéredzkedtek családi okokra hivatkozva, majd az üzemben gyorsan megköszörülték a késeket, s indultak haza Lajosmizsére. Fél kilenckor már a tett színhelyén voltak, alaposan beszeszelve. Ugyancsak leszámolásra készülődött a Patai—Venczel család is. Az összetűzésre végül is a—Szív utcában, az ottani vegyesbolt közelében került sor. Nem is tudjuk, hogy vegyesboltnak Va.gy italboltnak nevezzük ezt az üzletet^ hiszen — amint a tárgyaláson kiderült — rendszeresen itt isznak az ügyben szereplő emberek, itt töltötték fel magukat pálinkával a vádlottak közvetlenül a verekedés előtt is. noha egyi- ken-másikon látszott, hogy nem tejet ivott előzőleg. Az igazsághoz tartozik, hogy nem bent a boltban, hanem „a küszöbön kívül” ittak... Nos, a bolt előtt összeverődött két ellenséges tábor tagjai először csak. vitatkoztak, kérdőre vonták egymást a történtekért. A viszony azonban hamarosan elmérgesedett, előkerültek a szúró- és ütőeszközök, s megkezdődött az általános leszámolás. Körülbelül ötven ember ordított, jajveszékelt, fenyegetőzött, birkózott, rugdosott. Egyiket hátba szúrták, a másikat borosüveggel leütötték, a harmadikat bottal fejbevágták, egy gereblye nyele eltört, egy balta célt tévesztve zuhant a földre, amit azonnal felkapott egy másik és visszadobott. Lakatos Rozáliát késsel hasba szúrták stb. Mire a rendőrség a helyszínre érkezett, a verekedés be is fejeződött, csupán a sérültek nyögtek a helyszínen. Az espmény szálait végül is a megyei bíróság bogozta ki, meglehetősen nagy munkával. Megállapította azt is a büntetőtanács, hogy ki kit szúrt, ütött, illetve rúgott meg. Ennek alapján megszületett az ítélet isi Uzenkét ember ült a vádlottak padján, s közülük csupán négy nem volt eddig büntetve. Az elsőrendű vádlott Lakatos József, Lajosmizse, Damjanich u. 27. szám alatti lakos — az eddigi három büntetés után — most megkapta a negyediket is: több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt nyolc év fegyhákat kapott, s további hat évre eltiltották a közügyektől. Patai József, Lajosmizse, Dankó Pista utca 34. szám alatti lakos emberölés bűntettének kísérletéért hatévi fegyházra ítélték, s három évre tiltották el a közügyektől. A többiek visszaesőként többek által elkövetett garázdaság, illetve csak szimpla garázdaság miatt hattól 11 hónapig terjedő szabadságvesztést kaptak. Másfél évi fegyházra ítélték viszont ifjú. Venczel Istvánt súlyos testi sértés és garázdaság miatt. Az íté— lej még nem 'jogerős. G. S. Konfekcióipari gépek • A Csepel Vas- és Fémművek Kerékpár- és Varrógépgyárábam KGST-szakosítás keretében 13 féle konfekcióipari gépcsaládot gyártanak. A szabászgépekből a különböző varró- éa vasalőgépek- bfil elsősorban a Szovjetuniónak exportál a gyár. (MTI Fotó—Fehér József felv.—K8)
