Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
1974. december 18. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Luis Alberto Corvalán A kecskeméti sajtóház zsúfolásig megtelt klubjának chilei zászlóval, virággal díszített asztalánál fekete hajú, kreol arcú, nyílt, egyenes tekintetű fiatalember foglalt helyet. Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt bebörtönzött főtitkára fiatal korában ilyen lehetett, mint most fia, Luis Alberto Corvalán, aki Bács-Kiskun megyei tartózkodása alatt ellátogatott a sajtóklubba. A baráti beszélgetés során a chilei ifjúkommunista az egy évvel ezelőtti szomorú emlékeiről beszélt. Elmondta, hogy a katonai puccs utáni napon letartóztatták és a santiagói stadionba vitték. Korábban Alberto a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetségben dolgozott, de a fő vád ellene az volt, hogy ő Luis Corvalánnak, a kommunisták vezetőjének a fia. A stadion cellákká átalakított helyiségeiben hetekig, hónapokig kínozták. A fasiszta junta emberei egy nyilatkozat aláírására akarták kényszeríteni, mely szerint Alberto Kubában katonai kiképzésben részesült, és ismert egy bizonyos „Z”-tervet, amelyet a terroristák szerint az édesapja dolgozott ki. Az állítólagos terv . a népi erők által a junta embereinek kiirtását célozta. — Természetesen nem írtam alá a nyilatkozatot, mert nem felelt meg a valóságnak. Hónapokig kínoztak emiatt, azután a santiagói fogolytáborból átvittek egy másik koncentrációs táborba. A nemzetközi szolidaritásinak, a haladó világ összefogásának, s a DÍVSZ követelésének köszönhetem, hogy 11 hónapi kegyetlen kínzások után — melynek nyomait a mai napig viselem — elengedtek. Felkerestem a szintén koncentrációs táborban levő édesapámat, akit letartóztatása után nyolc hónapig még édesanyám sem látogathatott meg. Ezután megengedték, hogy bemenjünk hozzá. A< kínzások nagyon megviselték, dé a chilei nép erejében, a nemzetközi szolidaritásban, a terroristák törvényszerű bukásában való rendíthetetlen hite megőrizte nyugalmát, derűjét; Tudja, hogy Chile népe győzni fog. Alberto elmondta, hogy közvetlenül a katonai puccs után kisgyermekes feleségét is letartóztatták és koncentrációs táborba vitték. Feleségétől elvették a csecsemőt, akit hat hónapig a szomszédok, ismerősök etettek, s vigyáztak rá. Kiszabadulása után Alberto és felesége menedékjogot kért. A Chilei Kommunista Párt határozata alapján elhagyták az országot. Felesége és a kétéves kisfiú most Szófiában, biztonságban van, de a kis Alberto éjszakánként még mindig gyakran felsír, nem ismeri meg az anyját, haza akar menni. ■ Chilében 76 ezer gyermek maradt árván. Hatvanezer diákot kitiltottak az iskolából, nem tanulhatnak tovább. Az utcára került munkanélküliek jelentős része ifjúmunkás. A fiatalok ezrei előtt bezárják a gyárkapukat. Az egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban a junta megszervezte az úgynevezett nemzetbiztonsági oktatást, amely fasiszta eszközökkel a nép fokozott elnyomását célozza. A chilei fiatalok bekapcsolódtak a népi egyséig által vezetett harcba. Éjszaka feliratokat ragasztanak a házak falára, röplapokat terjesztenek. Az egész nép emberfeletti erőt fejt ki, hogy le- küzdje a fasizmust. — Ebben a harcban nagyon sokat segít a nemzetközi szolidaritási bizottság — hangsúlyozta Alberto Corvalán. — A világ szolidaritásának nagy erejét bizonyítja az. is, hogy a junta ezáltal bizonyos engedményekre ' kényszerül. A szolidaritás, a terror elleni tiltakozás mentette meg édesapám életét, s ennek köszönhetem szabadon bocsátásomat is. Jelentős a szocialista országokból érkezett anyagi segítség. A koncentrációs táborokban levő takarókat, gyógyszereket, élelmiszereket mind a nemzetközi szolidaritásnak köszönhetjük. A szocialista országok rádióállomásainak műsoraiból, külpolitikai jelentéseiből a koncentrációs táborok foglyai jól értesülnek a chilei fasiszták embertelenségéről, véres kegyetlenségeiről. Mint azt Alberto mondta, hazánkból Bulgáriába, a családjához utazik. A szófiai egyetemen aspirantúrára készül. Mezőgazda- sági témában írja dolgozatát. Jó lehetőség ez, mert a bolgár és a chilei mezőgazdaság helyzete sok vonatkozásban hasonló. Egyetemi dolgozatában három-négy szocialista ország — köztük hazánk — mezőgazdaságának fejlődését, eredményeit mutatja be. Későre járt, búcsúzott Luis Alberto Corvalán. A baráti beszélgetés résztvevőivel együtt énekelte a Venceremos kezdetű dalt. Győzpii fogunk • ■ ■ Tárnái .László Az energiagazdálkodásról a mezőgazdaságban Dr. Diménv Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter elnökletével kedden országos tanácskozás kezdődött a minisztérium kultúrtermében az energia- gazdálkodás helyzetéről, és feladatairól. A tanácskozáson Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondotta, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság a népgazdaság legnagyobb energia- felhasználója. Az elmúlt évben összesen 1,1-millió tonna kőolajból nyerhető energiát igényelt az ágazat. Az energiaárak drágulása megköveteli — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddigieknél ésszerűbben gazdálkodjanak a különféle energiahordozók felhasználásával. (MTI) Mit kell tudni a szakmunkások szakközépiskolájáról A napokban jelentették be, hogy az idén indult, új oktatási formában, a szakmunkások szak- középiskolájában máris több mint tizenegyezren tanulnak. A fiatal szakmunkások körében — azok körében is, akik még csupán készülnek / erre a lehetőségre — változatlanul nagy az érdeklődés. Szőke Sándor a Magyar Távirati Iroda munkatársa az Oktatási Minisztériumban kért felvilágosítást az új oktatási forma részleteiről. A képzés célja, hogy a már szakmunkás-képesítéssel rendelkező dolgozóknak korszerű általános műveltséget nyújtson, azaz, hogy lehetővé tegye számukra a középiskolai végzettség, az érettségi megszerzését. Azok a dolgozók, akik az álr talános iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvégezték, szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek és munkaviszonyban állnak, beiratkozhatnak a szakmunkások középisolájába. Ezekkel a követelményekkel összhangban egyedi elbírálás alapján — a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének engedélyével — a munkaviszonyban nem állók (például gyermekes anyák, egészségügyi okok miatt otthon dolgozók) is beiratkozhatnak. A szakmunkások középiskolája a dolgozó tömegek iskoláztatása érdekében jött létre, s a sikeres érettségi vizsgával megszerzett bizonyítvány egyértelműen ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint bármelyik középiskolai érettségi bizonyítyány, vagyis; a középfokú végzettséghez kötött munkakörök beltöltési lehetőségét; megfelelő szakmai gyakorlat után a szakmunkás-bizonyítvány birtokában a technikussá minősítés megszerzését; sikeres felvételi vizsga esetében pedig a felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanulás lehetőségét. A középpontban az általános képzés áll, nem pedig a továbbtanulásra és a technikussá minősítő vizsgára való felkészítés. Az a cél, hogy a beiratkozottak lehetőleg mind elvégezzék a három évet, és érettségi bizonyítványt szerezzenek. A szakmunkások középiskolájának tantervei a szakközépiskolák törzsanyagát tartalmazzák. A tananyag elrendezése olyan, a minden bizonnyal jelentős felkészülésbeli különbségek (életkor, és iskolatípus) ne okozzanak zavart a tanulóknak. A tanulandó tantárgyak a következők; magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia (az első és a második évfolyamon), „közgazdasági, állampolgári ismeretek” (a második és a harmadik évfolyamon). Egyelőre néhány kijelölt iskolában a tanulók többségének „szakmájához” kapcsolódó tantárgyak (például biológia, elektrotechnika) választható oktatásával is kísérleteznek. A képzési forma megválasztása a jelentkezők igényei, munkakörülménye alapján történik. Lehet: esti (heti háromnapos), levelező (heti egy- vagy kétnapos); önálló tanulás (magánvizsgával). A szakmunkások középiskoláinak működési helyét a megyei tanács művelődésügyi osztálya, Budapesten a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya jelöli ki. Az esti tagozaton az oktatás a hét három munkanapján 13— 15 órában folyik. Üjat jelent az, hogy a tanítási órákon adott szóbeli feleletek, illetve egyéb ellenőrzések (feladatlapok kitöltése, írásbeli dolgozatok) alapján történik az értékelés. Az esti tagozaton az órák látogatása kötelező. A levelező tagozaton az oktatás heti egy- vagy kétnapos. Az egynapos foglalkozás öt, a kétnapos foglalkozás pedig öt plusz három órás. A tanulók konzultációs (irányító, a tananyag feldolgozását közösen megbeszélő) foglalkozásokon kapnak szaktanári segítséget a tanuláshoz. A tanulmányi eredmények elbírálása beszámolókon, valamint az év végi vizsgán adott szóbeli feleletek, esetleges feladatlapos ellenőrzés, továbbá a dolgozatok eredményei alapján történik A beszámolókat az év végi teljesítményekbe beszámítják. A levelező tagozatok konzultációs foglalkozásain való részvétel nem kötelező, de az természetesen előnyös és ajánlott./- Az önálló tanulás elsősorban azok számára ajánlatos; akik az előírt tantervi anyagból a központilag kiadott ütemtervek alapján, egyéni tanulással, vagy az iskola vezetőjének hozzájárulásával vendéghallgatóként (látogatva az esti, levelező tagozat foglalkozásait, vagy a közművelési intézményekben, az üzemekben szervezett előkészítő tanfolyamokat, konzultációs foglalkozásokat) készülnek fel, tanévenként három vizsgaidőszakban, ök vizsgabizottság előtt tehetnek vizsgát.- Vizsgára jelentkezni az iskola igazgatójánál, a választott vizsgaidőszak előtt (június, szeptember és december) egy hónappal kell; Költői estek, zenés filmek a tv karácsonyi műsorában Meghitt, kellemes karácsonyt ígér a képernyő híveinek a televízió. December 24-én délután a kicsinyeknek kedveznek, amikor a Budapesti Gyermekszínházból felvételről közvetítik Urbán— Darvas: Tündér Ilona című mesejátékát, A költészet játékai című versműsorban többek között Csukás István. Devecseri Gábor, Illyés Gyula, Móricz Zsigmondi Nemes. Nagy Ágnes., .Szabd- Lőrinc,', és Weöres Sándor versei- hangzanak el A berlini szimfonikusok élén Herbert von Karajan tolmácsolja Beethoven IX. szimfóniáját Ezután vetítik a Gárdonyi Géza regénye nyomán Romhányi József által adaptált mű, az „Ida regénye” tv-változatát. Az esti muzsikában Schubert Téli utazás dalciklusát Theo Adam énekli. December 25-én tarka összeállítással jelentkezik a Diákabrak, majd a Nagyon szomorú királylány csehszlovák film. illetve, a Shirley, a riporter újabb epizódja pereg. Karácsonyi kiadással jelentkezik a kora délutáni órákban az Eletet az éveknek adása. Ezután Kellér Dezső színészmúzeumának első részét ismétlik: Az én kabarém címmel. Nagy Katalin írta a forgató könyvét az Intő- könyvem története című tv-játék- nak, amely egy kamaszlány érzelmi kunfjjktus^jfj ^ayorpozzui Góár dolatok ,, a- .könyvtárban címmel <. sugározzák-a Költő felel sorozat újabb részét. Este Hunyadi Sándor Téli sport című könyvének adaptációját láthatjuk. Fényes Szabolcs melódiái közül válogat az örökzöld fehérben-feketében című zenés tv-film. A második műsorban a Katona József Színházból — felvételről — az Odüsszeusz szerelmei című Devecseri-drámát láthatjuk. December 26-án Udvaromtól az égig címmel egy kilencéves vietnami kisfiú verseit hallhatjuk. A méhek csodálatos birodalmába invitál délelőtt a Kis Joe kalandjai című francia rajzfilm. Egy illegális whiskygyár kulisszáit leplezi le ezúttal Shirley, a riporter. Délután újabb epizóddal jelentkezik A mű és ahogy látjuk című angol filmsorozat, majd A királyné szerelméért című fran- cia filmet vetítik. j.r.Este a Vaszilii Suksin könyve .nyomán r-iitt't Az élet szerelmese című tv-filmet sugározzák, a főbb szerepekben Páger Antallal és. Koncz Gáborral. Az örökzöld Fehérben-feketében című zenés film második része után a régi filmslágerek sorozatban az Intermezzo című filmet mutatják be, ebben Ingrid Bergmannt és Leslie Howardot láthatja a közönség. A második műsorban felvételről az. 1969. évi Aix en Provence-i fesztiválról Mozart Don Juan című operáját közvetítik. (MTI) A barátságvonat utasai 0 Lenin dolgozószobájának pontos mása a róla elnevezett múzeumban. A Béke sugárúton megyünk a Népgazdasági Kiállításra. Balra a tévé tornya; ötszázharminc méteres magasságával szinte belefúródik az égbe. Háromszáz méter felett forgó étterem van; nem épp könnyű elképzelni, hogy kinézünk benne az ablakon. Tizenkét méteres a kilengése. Nem messze tőle az űrhajósok száz- tizenkilenc méteres emlékműve néz ránk. Megcsodáljuk gyönyörű ívelését. Leonov és társai A kétszáztizenegy hektáron épült kiállítási város a Szovjetunió népgazdaságának az eredményeit mutatja be. Hetvenkilenc szakpavilon; mesterséges tavak; bemutató termek, kiállítási csarnokok; szabadtéri kiállítások; emlékművek, szobrok; sétányok, parkok, virágágyak, szökőkutak, szabadtéri színpad; éttermek, s más szórakozóhelyek. A moszkvai emberek kedvelt kiránduló- helye. Legtöbben a kozmosz pavilonra kíváncsiak; látni szeretnék az űrhajók, szputnyikok pontos mását. Ez aztán az élmény! Űrhajós kabin testközelben; hozzá is érhetsz a kezeddel. Az asztronauták öltözékei. Leonov ruhája, amelyben elsőként lépett ki a világűrbe. — Jaj, de érdekes! — mondja valaki, és megtöri a csendet. Mindenki kérdez, a kísérők alig győzik a válaszadást. — Nézzétek ezt a szörnyet! — mondja valaki, és a százlábú LUNA—16-ra mutat, amelynek a segítségével először szedhettek holdmintákat. Amikor ismét a buszban ülünk, valaki rákezd egy nótára: „Jaj, de széles, jaj de hosszú az az út, amelyen a kisangyalom elindult.” A többiek vele énekelnek. „Eresz alatt fecskefészek”, aztán a „Félegyházi utca” kezdetű népdalt. Mi okozhatta ezt a hirtelen felszökött nótásked- vet? Talán túlontúl nehéz gondolatokat serkentett életre a kozmosz pavilon sok látnivalója? Könnyebbülni szeretett volna a lélek? Amikor az következik, hogy „Esteledik, a faluba haza kéne menni”, ezt mondja a közelemben egy asszony: — Vajon mit csinálnak most az én csemetéim? Ez a mondat az otthont juttatja eszünkbe. Lenin, közelről Ha a Mauzóleumba nem is mehettünk el, Leninnel azért találkozhattunk. A róla elnevezett, az ő gazdag életét, munkásságát bemutató múzeum ott áll a Vörös tér sarkán, néhány lépésnyire a Mauzóleumtól. A hatalmas, három emeletes épületben mindent megtalálunk, ami valamilyen formában kapcsolódik a nagy forradalmár életéhez. Naponta tizenötezer ember megfordul itt. Fotók, kéziratok, újságok, könyvek; használati tárgyak; felsorolni nem lehetne, mi minden van itt. Lenin levele Gorkijhoz. Így kezdődik: „Kedves Alexej Makszimovics!” Lengyelországban születtek ezek a' sorok, az emigrációban. Egy vitrinben parányi kés, s pohár, tintatartó, teaszűrőkanál. A bújdosásakor használta őket. Levelek. Kapcsolatban állt olasz, francia, amerikai, spanyol emberekkel, szinte az egész világgal. Aztán Lenin ruhája, cipője, s a fekete kalapja. Az egyik teremben azokat a tárgyakat — fűrész, bogrács, balta — látjuk, amiket akkor használt a forradalmár, amikor egy Finnország melletti kis faluban álnéven bújkált, mint „szénakaszáló”. Így szól az egyik útitársunk: — Én olvastam Kazake- vics könyvét; az a címe, hogy A kék füzet; abban ezt részletesen leírja a szerző. Az idegenvezetőnk, Kolcov újságíró kezet ráz véle, és ezt mondja: — Látja, ez nagy öröm számomra, Leninről mindent tudni keik Negyvenezer darab dokumentum van a három emeleten, elgondolhatja bárki, mennyi mindent megtudhat a látogató Vlagyimir Iljicsről. Jó néhány magyar vonatkozású tárgyat látunk. A százhuszonöt féle nyelven írt művei közt felfedezzük a magyar kadványokat. Az „Üdvözlet a magyar munkásoknak” kézirata érdeklődést kelt sorainkban. Alpári Gyula fényképét láthatjuk, nem kis büszkeséggel. S a Népszava több számát, amelyben üdvözölték az orosz munkások győzelmét. ( Lenin egykori dolgozószobájának pontos mását is megnézzük; alig lehet elcsalni minket innen. A látottakat egyik útitártunk, Csendes Lajósné kalocsai sütőipari dolgozó így foglalja össze: — Amit eddig tanul táró róla, az szépen kiegészült. Saját tárgyait látni ilyen közelről, igaái élmény. Kettős búcsúzás Az indulás előtti estén kitűnően sikerül a búcsúvacsora. A hangulat ragyogó, de azt senki nem titkolja: nehéz az elválás ettől a várostól, mely annyi maradandó élményt nyújtott nekünk egy hét alatt. Reggel, amikor megyünk az állomásra, a kísérőink utoljára még kedveskednek nekünk. Hirtelen azt vesszük észre, hogy fent vagyunk a Lenin-hegyen, a Lomonoszov Egyetem mellett. Ezt mondják az Inturiszt kedves munkatársai: — Innen a legszebb a kilátás; úgy gondoltuk, szép lehet a búcsúzás a várostól. Nézzenek körül egy kicsit. — Hurrá! — tör ki sokakból az öröm. Aztán ki-ki az egyéniségének megfelelően búcsúzik Moszkvától. Van aki rövid sétát tesz, gondolataiban elmerülve, emlékeket idézve; van, aki csak áll és nézi az alatta .elterülő várost; s olyan is akad, aki egy csöpp könnyet morzsol szét a szeme sarkában. S most érdekes dolog következik. Egyik útitársunk belekarol az inturisztös kislányba, aztán többen összefogóznak, és kezdik az éneket: „Ballag már a vén diák, tovább, tovább ...” — Isten veled, Moszkva, jövünk az olimpiára! — kiáltja valaki, mielőtt fellépne a buszra. Mi tetszett legjobban? Hazafelé, a hosszú úton faggatom az embereket: kinek mi tetszett legjobban? A sok-sok érdekes válasz közül néhányat ide írok: Bátyai Péterné, Városföld: — Nekem a Tretyakov Képtár. Boldán Mihályné, Kecskemété — Megható volt látni, milyen; szeretettel ápolják a háborúban, elesettek emlékét. Andrási Ferenc, Szabadszállásé — A régi, múzeális értékek megbecsülése, s közkinccsé tétele. Pancz János, Kecskemét: — Csak elragadtatással szólhatunk a: szervezésről. Az IBUSZ és az Inturiszt dolgozói kitettek magú-* kért, mindvégig. Ilyen dolgokat emlegettek még. a legnagyobb élmények között: az emberek fegyelmezettsége, a sok könyvesbolt, a nyugodtság a trolin, megállóhelyeken, a Vörös: tér monumentalitása, a szállodai elhelyezés, az Ismeretlen Katona sírja, a gyors. építkezés, a kozmosz pavilon, az emberek közvetlensége. Készítettünk egy statisztikát hazafelé jövet, a vonaton: mindenki ráírta egy papírlapra a három legnagyobb élményét. Íme, ezeket említették sorrendben a legtöbben: 1. Kreml, a Vörös térrel és a kincspalotával. 2. A Bq- rogyinói körkép. 3. A Hattyúk tava előadás. 4. A baráti fogadtatás. 5. A Lenin Múzeum. 6. A népgazdasági kiállítás. A szovjet emberek. 8. A kozmosz pavilon. 9. Oj házasok az Ismeretlen Katona sírjánál. 10. A metró. • Háromszázhuszonnyolc szocialista brigádtag hét napot töltött Moszkvában és Kijevben a béke és barátságvonaton, sok-sok élménnyel gazdagodva tértek visz- sza mindannyian az útról. Bizonyára sokáig emlegetni fogják életüknek ezt a rövid, de szép- szakaszát. S az IBUSZ, valamint az Inturiszt kedves munkatársait, akik mindenben a segítségükre voltak. Varga Mihály (Vége.)
