Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
4 f PETŐFI NÉPE • 1974. november 15.-.apunkban csaknem két b .napig foglalkoztunk a mezőgazdasági biztosítással. „A mezőgazdászok vitafóruma” sorozatban 14 cikket közöltünk. Helyt adott a lap a mezőgazdasági üzemek észrevételeinek. A közelmúltban a vita lezárásakor a Petőfi Népe szerkesztőségében több mint harminc szakember részvételével ankét zajlott le. A mezőgazdasági biztosítással részetesen foglalkozva, a szerkesztőségnek kettős célja volt: Egyrészt a gondok és eredmények ismertetésével segítséget kívántunk nyújtani a két fél álláspontjának megismeréséhez, másrészt szolgálni kívántuk azt a párthatározatot, amely a szocialista demokrácia kiszélesíté- , sét, a döntések meghozatala előtt, vagy a döntések módosításához szükséges nagyobb fórumot, az érdekeltek bevonását szorgalmazza. A pénzügyi szervezetben a szoANKFT A BIZTOSÍTÁSRÓL Módosítják a mezőgazdasági biztosítás rendszerét cialista biztosítás feladata, hogy a károk esetére veszélyközösségek megszervezésével és biztosításához szükséges nagyobb fó- dezetet létesítsen. Ugyanakkor hozzájáruljon az állami gazdaságpolitika, a szociálpolitika és az életszínvonal céljainak megvalósításához. Tehát a biztosítás alapvetően összefügg a pénzügyi | rendszerrel, mivel a veszélykö- • zösségek tagjai önkéntesen fizetett díjakból káraik térítésére megfelelő alapokat képeznek. Ezáltal a központi költségvetés tehermentesül a váratlan, előre nem látott kiadásoktól. Feladata az is, hogy a pénzösszegeket a népgazdaság eleven vérkeringésében áramoltassa. Sablonos forma - magas díjak A jelenlegi biztosítási rendszert 1968-ban a gazdasági mechanizmussal egyidőben vezették be. ' Ekkor lényeges változások történtek a korábbihoz képest. Többek között ,hogy a biztosítás önkéntes, a gazdaságok és a biztosító egyenjogú partnerek, kapcsolódik a központi tervezéshez, ugyanakkor nagyobb védelmet szándékozik nyújtani az üzemek termelési * bizonytalanságával szemben. A károk megelőzésével kapcsolatban pedig a gazdasági ösztönző szerepét is be kívánja tölteni. Négyéves tapasztalat után 1972-től módosítások történtek a növénybiztosításban, mely‘intézkedés az üze mek nagy részénél a biztosítási díj növekedését is eredményezte. Ezt mutatják az országos adatok. Ha a kárhányadot vizsgáljuk, — amely a befizetett és a kifi- zetettvdíj hányadosa —. kitűnik, hogy 1968 és 1971 között a termelőszövetkezeteknél 118,4, az állami gazdaságoknál pedig 125,9 százalék volt. A változás után 1972—73-ban lényeges a csökkenés, ugyanis a termelőszövetkezeteknél 72, az állami gazdaságoknál 78 százalékot tett ki a kárhányad. A megyében a korábbi időszakban 'ä mezőgazdaságban 109.4, az utóbbi két11 évben pedig 84,4 százalék volt ' a kárhányad. A vitafórum hozzászólásaiból, valamint az ankéton egyértelműen kytűnt, hogy minden mezőgazdasági üzem szükségesnek és fontosnak tartja a biztosítást. Azonban senkiitek sem mindegy, hogy milyenek a díjtételek, mennyire vonzó az önkéntes biztosítási forma és megvannak-o ebben azok a lehetőségek, amelyek arra ösztönzik a gazdaságokat, hogy ezt a szolgaitatást igénybe vegyék. Többször elhangzott, hogy a biztosítás rendszere nem tartott lépést a mező- gazdaságban végbement intenzív fejlődéssel az ipar- és vállalatszerű gazdálkodás kialakításában. A néhány évvel ezelőtt még jónak vélt biztosítási forma a mai gazdálkodás színvonalának már nem mindenben tud megfelelni. Szóvá tették a vitafórum hozzászólásaiban többek között, hogy a kora őszi fagy ellen nincs biztosítási lehetőség, a fólia- és üvegházakban, hollandi ágyakban keletkezett vihar- és jégkárt nem téríti a biztosító, megoldatlan a szőlő téli fagybiztosítása, és a gyümölcsök egyálta- ■ Ián nem biztosíthatók fagykár ellen. Nem reális néhány határidő, ameddik kockázatot vállal a biztosító, valamint késedelmes kárrendezések is előfordulnak. A szakosított. állattartó telepekre ném dolgoztak még ki kóntsruk- cfjjit.1 ’A1 ‘íava^VtóramJ ''kérték á‘ mezőgazdászok, hogy a jelenlegi) sablonos biztosítási rendszert dolgozzák át, vagy teljesen úi formát vezessenek be. Feladat az összhang megteremtése Alapjaiban változzon a biztosítás, vagy csak módosítások szükségesek? A fenti kérdést több hozzászóló megfogalmazta és indokolta egyik vagy másik szempontból. Perczel János, a Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára így vélekedett: — Híve vagyok a biztosításnak, de nem a jelenlegi formában.. Szerintem a biztosító többet vállal magára, mint amit ké- pes megoldani. A korábbi évek gyakorlatából megmaradt a mezőgazdasági biztosítás öneltartó jellege, vagyis amennyit a gazdaságok befizetnek, annyi-a kárra kifizethető összeg. Ezt nem tartom jónak. Fel' kellene mérni, melyek azok a károk, amit költségvetésből kellene fedezni, mit célszerű a biztosítónak vállalni és mit tudnak a gazdaságok önsegélyezési alapon megoldani. A rendszeres, nagyobb jégverés kárainak térítését a központi költségvetésnek kellene vállalni. Ezzel elismerve, hogy ugyanolyan objektív körülmény, mint például a három aranykoronás földminőség, azaz a kedvezőtlen adottságú téeszek központi segítésével azonos módon kezelnék. A biztosító tűz-, robbanás- és hasonló károk kocká- .zatát vállalja. Célszerű volna, önsegélyezési alapon rendezni — nem pedig végleges juttatások formájában, mint jelenleg az esetenkénti jégkárokat. Sok visszásság megszüntethető ezzel, hiszen a kapott pénzt vissza kell fizetni. — Kell-e ragaszkodni a korábbi elvhez,' hogy öneltartó legyen a mezőgazdasági biztosif , tás? H tette fel a ’ kérdést Kovács József, aki a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté-- rium Közgazdasági Főosztályának képviseletében vett részt az | ankéton? — A teherviselés szélesítése, vagyis a társadalmasítása inkább járható út, mintsem hogy központi támogatást kap- , janak az egyes károk esetén a gazdaságok. Érdemes lenne a mezőgazdasági biztosításhoz kapcsolni az egész élelmiszergazdaságot. A módosítás, vagy teljes változtatás témájában Fehér József, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának képviselője így vélekedett : — A mezőgazdasági biztosítás- ban is meg kell találni a .társa' dalmasítás lehetőségét. ' Kategorikusan nem lehet egyik út járhatóságát sem elvetni. Előretekintőén, ^ugyanakkor évek múltán a változások lehetőségének fenntartásával szükséges' a biztosítás rendszerét kidolgozni, v A legfontosabb, hogy a biztosítás összhangban legyen az üzemek igényeivel, érdekeivel. Bajai Ferenc, az Állami Biztosító. Vezérigazgatóságának főosztályvezetője e témával foglalkozva nem mindent tartott helyesnek:-u- A klasszikus biztosításnak az alapja,' hogy a veszélyközösségek öneltartók, ezért elvileg nem helyeselhető, hogy a mező- ■ gazdasági díjbevételi hiányt más ágazatok — Casco, CSÉB, stb. — díjbevételéből, kiegészítsük. Ez nem jelenti azt, ha az illetékes szervek az átcsoportosítás mellett döntenek, ''ne tudnánk megoldani; A biztosítási funkció szűkítése, s a kárfedezet egy részének — az említett jégkárok — a népgazdaság költségvetésére való áthárítása, ellenkezik az alapelvvel, nevezetesen: a biztosító az előre nem tervezhető váratlan károk térítésére hóz létre pénzalapot. Ezért feladatunk az elemi károk térítésének vállalása. Ha az egész élelmiszergazdaságot együtt kezeljük, a díjbevétel és kifizetés szempontjából ez sem vinné előbbre az ügyet. Ugyanis a mezőgazdaságon kívüli élelmiszergazdasági területről az országban évente 50—60 millió forint a befizetett összeg, amely csekély, s így nem elegendő a mezőgazdaság díjbevételi hiányának pótlására. Elismerjük, hogy a jelenlegi mező- gazdasági biztosításnak vannak fogyatékosságai, hibái, de eze- . két csak 1976-tól tudjuk megszüntetni: A legfontosabb ágazatok Bács-Kiskun megyében a természeti adottságok következtében : a szőlő- és gyümölcskultúrák mellett a zöldségtermesztés , isr 'égy'ré• 'nagyobb 'H'ér’ét-:|Kä'p/r' A' sóka‘ll' tesZ'riők'’rá friégyb'‘'gííxddSá'-" gai, hiszen egymás után épültek a különféle állattartó telepek. Az állatok takarmányának . nagyobb részét a kukoricatermesz7 tésí rendszerben termelik. A technikai, technológiai változások újfajta tartási, termesztési módot követelnek. A mezőgazdaságban bekövetkezett változásokkal, az iparszerű mezőgazdálkodás kibontakozásával párhuzamosan, valamint a mezőgazdaságra háruló kormányprogramok végrehajtásához szükséges feltételeket^ a biztosítás rendszere nem tudta valóra váltani, amit Bajai Fe-x renc így fogalmazott: „A biztosító feladatának tekinti, hogy a mezőgazdaság fejlődését elősegítse”/ Ezt az ankét minden résztvevője elmondta. Ugyanakkor az • is tény, hogy az Állami Biztosító az . állatbiztosításban változtatásokra készül, de a MÉM, a TOT és a Pénzügyminisztérium (az intézmény egyébként meghívásunkra nem küldte el munkatársát az ankétra), úgy döntött, hogy az új konstrukció bevezetése célszerűbb 1976-tól. A döntés helyességéhez nem férhetett kétség, miután Kovács József megindokolta: — A rövid időközönkénti módosítások elhamarkodottak lehetnek, és: kevésbé teljes értékűek. A legjobb változatot kell megkeresni. Ezért is örülünk, hogy a Petőfi Népe foglalkozott a témával, és a hozzászólások, valamint az ankét is lehetővé teszi, hogy megismerjük a gazdaságok javaslatait, kívánságait, melyeket figyelembe kell venni. A biztosító ágazatpolitikát is folytat, s az új konstrukció már összhangban lesz az y. ötéves terv. egyéb szabályozóival és az elkövetkezendő feladatokkal. Fehér József még hozzátette: — Az állatbiztosításban javasolt változások, bevezetését azért is halasztottuk, mert ja termelési programot ezzel nem lett volna hasznos megbolygatni. Most sokkal körültekintőbben, újabb tapasztalatokkal kiegészítve megfelelő konstrukció készíthető. Egyébként a biztosítási szerződéseket összhangba kell hozni a jogi szabályozással és szabályokkal is. Nagyobb gondot kell majd fordítani a preferált — kiemelt’, a népgazdaságnak legfontosabb —I termékek biztosítási konstrukciójára. Ez utóbbit boncolgatta Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Termelőszövetkezet elnöke: Elöljáróban . az egyértelműség miatt ki kell jelentenem: nem a biztosítással állunk szemben, mert megfelelő feltételek mellett a szövetkezetünk kötne biztosítást, de a jelenlegi konstrukció és ennek merevségé "ellenkező elhatározásra késztetett. A népgazdásági érdekből fontos ágazatok differenciált és a termelést ösztönző biztosítási feltételének megalkotását várjuk. Éppen 'a zöldség, gyümölcs és a csemegeszőlő termesztésével kapcsolatban kedvezőtlenek a biztosítási feltételek, amikor is ezekből kellene több, ugyanakkor e növények termesztése körül van a legnagyobb gond. Nincs egyensúlyban a kereslet a kínálattal,, valamint az áruk is növekszik. Az egységnyi' területen a kertészeti kultúrák adják a legnagyobb értéket, de a legköltségesebben és kockázatosabban termelhetők. Másrészt változott a termesztési mód,, tech- nológia stb. Például a paradicsomfájták közül az egyszer virágzó, együttélő fajták elterjedtek, de a biztosítási konstrukció még három virágzást vesz figyelembe. Néhány határidő is elavultnak tekinthető. Vajon melyik ^gazdaság . kéfieá. .a . toH almái szeptember " íő-ig "leázedni? Al’^iPsp.. ajfiiHwIpSTOr 'eddig vállal kockázatot.’ Ezzel' csupán azt jelzem: az idejétmúlt, a jelenlegi f termesztéshez már nem alkalmazható feltételeket változ- ' tatni kell,' előtérbe helyezve a kiemelt, ágazatokat— A biztosításra szükség van, de nem minden áron fii fogalmazott dr. Deák István, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet elnöke. Mi a „szegényebb” téeszek közé. tartozunk, és a magas díjak miatt nem biztosítunk. Jelentős a szőlő-, gyümölcs-. és ’Zöldségtermesztésünk, de a biztosítás olyan nagy ösz- szeg, amely felében, harmadában sem térül vissza. A kertészeti kultúráknál kis körben vállal kockázatot, a biztosító és így nem tud hozzájárulni például a zöldségtermesztéssel kapcsolatos I kormányprogram megvalósításához. ~ Tervek és a díjak Schmidt János, az Állami Biztosító Vezérigazgatóságának főosztályvezetője részletesen ismertette az ankét résztvevőivel azokat az elképzeléseket, amelyekkel 1976-tól szándékoznak módosítani a jelenleg* biztosítási konstrukciót. Tervekről volt szó, § így még számtalan változtatás lehetséges ezeken, az 'alkalmazása előtt egyeztetni kell kormányzati, pénzügyi szervekkel is. Csupán néhány gondolatot ragadtunk ki a hozzászólásokból, elsősorban annak bizonyítására, hogy áz Állami BizV Az ankét résztvevői. tosító törekszik az igényeknek megfelelőbb konstrukciók kialakítására. — Egyre .több azoknak az üzemeknek a száma — mondotta —, amelyeknek nem felelnek meg a mostani mezőgazdasági biztosítási feltételek. A jelenlegi rendszer összevont módozat' és három részből áll. Ezen úgy szeretnénk változtatni, hogy különféle variációkból az eltérő sajátosságú üzemek kiválaszthassák a számukra megfelelőt. Az állatbiztosítást célszerűnek látszik fakultatívabbá tenni és kettéválasztani a haszon- és tenyészállat biztosítást. A szakosított állattartó telepekre Is kidolgozunk megfelelő konstrukciót. A növénybiztosításban célunk a választék növelése. Gondolunk az anyagilag erős gazdaságokra is. Ezeknél a nagyobb, komolyabb kórok térítésére kötnénk szerződést. Van olyan elképzelésünk, hogy egyes kiemelt növényeknél az ágazati eredményhez kötnénk az eddig veszélynemen alapuló biztosítást. — 'A termés biztosítást Iránya-' ba^íJAíi^^ae V^áret^őfekjMÓlVőtor-' ban-1 az iparszerű termesztési rendszerekre gondolunk. Gyakorlatilag itt összkockázatot vállalnánk, a gesztor által garantált hozamig. A növény Diztosításban is szóba jöhet a fakultatív forma, így a í gazdaság eldöntheti, hogy melyik növényre — egy vagy többre — köt biztosítást. — Elképzeléseink között szerepel az önrész jelenleginél szélesebb alkalmazása. Ez annyit jelentene, hogy. a bruttó termelési érték bizonyos százalékában az (izem kockázati részt vállalna az összes kárra, az ezt meghaladóra álipa szerződésben csak a biztosítóval. Nyilvánvaló, ebben a formában a díj alacsonyabb lenne, mint a teljes ‘kockázatvállalás díjtétele. Ugyancsak tervezünk változtatást az ' állóeszköz biztosítási konstrukcióban. A főosztályvezető ismertetője után a várható díjtételekről érdeklődtek a jelenlevők. Erre (Tóth Sándor felvétele) még nem kaphattak választ, de várható, hogy a jelenlegi változik, részben csökken, másrészt a díjtételek növekedésével is számolni lehet. Az ankét résztvevői egyetértettek Kovács József megállapításával: ,„A díjemelés nem oldja meg a feszültségeket, a variációk viszont nagyobb lehetőséget adnak.” Mundweil József, a madarasi Béke Termelőszövetkezet főkönyvelője így vélekedett: — örülünk, ha lesz fakultatív biztosítási lehetőség, csak végül- is ne az' derüljön ki, ha a jelenlegi díjakkal összehasonlítjuk, hogy nincs is különbség ... Fehér József még néhány lényeges megjegyzést tett: — A variációk ne legyenek komplikáltak és túladminisztráltak. Ne tegyék lehetővé a spekulációt és az indokolatlan haszonszerzést. Az állami biztosítónak, a gazdaságoknak, vala.- mint az ellenőrző és érdekképviseleti szerveknek a jövőben megnő a felelőssége. Szükséges lenne még a jól gazdálkodó üzemeknél a kármentesség honorálását is’jobban megoldani. » • í A » késedelmes' kárrendezésről is szó esett az ankéton. Dr Hámori Károly, a Bácskai Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezető revizora a katymári és a hercegszántói téesz példáját említette. Móczár József, az Állami Biztosító Bács megyei' Igazgatóságának képviseletében elmondta, hogy a hercegszántói Lenin Tsz- ben a kilenc hónapos kárrendezést az okozta, hogy 'a szövetkezet négy és fél hónapra a kár bekövetkezése után küldte el jelentését. A gazdaságtól az idén 61 kárjelzés érkezett, amelyből 42 tavaly, 11 pedig 1972-ben történt. — Ennek ellenére mondotta —, köszönjük a figyelmeztetést, és törekszünk a kárrendezések, kifizetések meggyorsítására. A jövőben- a megyei gazdaságoknak a kárjelentés után azonnal előleget adunk, amíg a végleges kárösszeget megállapítjuk. Sok részletkérdésről ip szó esett még az ankéton, de végül .is azzal a meggyőződéssel búcsúztak a résztvevők, hogy minden mezőgazdasági üzemnek szükséges a biztosítás, a vezetés sehol sem vállalhatja az értékek, a termesztés kockázatát, a dolgozók, a téesztagság' jövedelmének esetleges csökkenését. \ továbbra is önkéntesség alapján nyugvó új biztosítási konstrukció remélhetőleg vonzó és megfelelő lesz arra, hogy minden gazdaság igénybe vegye. Befejezésül dr. Németh Istvánnak, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet elnökének szavait idézzük: „Nézetkülönbségek- lehetnek az Állami Biztosítóval, de valószínű, a biztosító is úgy vélekedik: aki nem partner, az még lehet, aki partner, maradjon az továbbra is.” Csabai István Gazdag választék téli holmikból a szövetkezeti boltokban Gázelosztó központ Harkov közelében A sebelinói gázlelőhelyen hatalmas gázelosztó és kompresz- szorállomás épült. A szovjet népgazdaság igényeinek megfelelően, innen történik az ország különböző részeiből érkező gáz elosztása, továbbítása. A Harkov közelében létesülő állomás egy része, a i glazunovi gázelosztó, melyen két komp- resszórállomás is van, lehetővé tette, hogy jelentős mértékben javítsák Ukrajna délnyugati részeinek és a Donyec-medencé- nek a gázellátását, valamint fokozzák a nyugat-európai országokba irányuló gázszállításokat. A sebelinói fő kompresszor- állomás Szibériából, a Volga környékéről, Közép-Azsiából és 4 0 A glazunovói gázelosztó állomás. az ország európai részének északkeleti területeiről -ide érkező. gázt áz ország nyugati területeire és a nyugat-európai országok ellátását biztosító gázve- 1 zetékbe továbbítja. Az új kompresszorállomásra elsősorban a Türkméniában levő satliki lelőhelyről várnak sok földgázt. (APN—KS), thy- m Ezekben a hetekben — a szövetkezetek országos árubeszerző és értékesítő közös vállalata, a SZÖVÁRU húsz kamionja szállítja folyamatosan az árut a szövetkezeti áruházakba és ruházati szaküzletekbe. A tél küszöbén több mint 200 ezer, felnőtteknek és .gyermekeknek való hosszú ujjú pulóvert, kardigánt, kötött kosztümötj ruhát; félmillió román, jugoszláv, NDK Importból származó és hazai gyártmányú harisnyanadrágot, Í0 ezer meleg bundanadrágot, 20 ezer pár kötött gyermekkesztyűk; NDK, léngyel, román cégektől beszerzett 250 ezer pár férfizoknit és 90 ezer férfi meleg alsóneműt szállítanak a szövetkezeti bolthálózatnak. Széles a választék télikabátokból, bundákból. A napokban kerül a boltokba az Ausztriából importált 30 ezer darab jersey és a Bulgáriából beszerzett 33 ezer szövött férfiing. Kamaszok részére a vállalat 15 ezer kordbársony, műszál, fésűsgyapjú, illetve jersey pantájlót készíttetett, és Egyiptomból 35 ezer darabot importált a még mindig népszerű, divatos farmer- nadrágokból, ezeket természete- ssen lányok is viselhetik. Bakfisok részére egyébként 20 ezer kabátot, • bundát, blézert, szoknyát és pantallót szállítanak a szövetkezeti boltokba, áruhá- zskbä A SZÖVÁRU idei téli lábbeliválasztéka nágyon t kedvezően alakult a gyermekek javára. Még női cipőből, csizmából százezer; férfi félcipőből, és meleg téli lábbeliből 80 ezer párat hoznak forgalomba, gyermek fél- és szárascipőből, kiscsizmából, bundacipőből ebben a szezonban 190 ezer párat kapnak a szövetkezeti üzletek. A vállalat vezetői még a második félév elején ígéretet tettek a munkaruházati cikkek mennyiségének és választékának növelésére. Azóta már beérkezett az ígért 65 ezer kétrészes munkaruha és a 20 ezer munkanadrág. Hazai gyártmányú szőrmés mellényekből, téliesített vattakabátokból, pamut munkanadrágokból 16 ezret hoz forgalomba ezen a télen a SZÖVÁRU. (MTI) | £,.■ X
