Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

1974. november 15. • PETŐFI NÉPE 0 5 „Minden az emberért történjék... Beszélgetés dr. Szvétek Sándor igazgatóval a nevelés gondjairól és felelősségéről 5? „A csókol gyakorold, ne ma­gyarázd" — mondja a Heltai Jenőtől .származó, szállóige. A színház, m olyan, mint a szerv­iem. Hány magasröptű nyilat­kozatot, y eszmefuttatást cáfolt már meg az előadás, és hány óvatos, dadogó „előzetest ’ ■ kö­vetett nagyerejű, céltudatos, igaz produkció. Mintha egy vajúdó anyát arról, faggatnának, szép és okos lesz-e a születendő gyer­mek, Miv akik immár több, mint egy hónapja készülünk a Kelemen László Színpad idei első bemu­tatójára, valamennyien , elfogul­tak vagyunk a készülő, most bontakozó,, „születendő gyermek­kel" kapcsolatban. Lelkesedünk, szárnyakat' kapunk, amiltor egy- egv jól sikerülte próba után úgy érezzük, megtaláltunk, megoldot­tunk valamit Grigorij Gorin sok­rétegű, izgalmas tragikomédiájá­ból, Olyan szigorú, zárt rend ez a dráma S mini minden igazi, jó színdarab —, ahol mindert mondat, minden szándék, min­den törekvés szorosan összefügg Gorin, az orvosból lett fiatal szovjet író a legjobb iskolában tanulta a színházat: vígjálék- librettistaként kezdte pólyáját, ahol a pontos szerkesztés, az , építkezés szigorú rendje kötele­ző, Tanulta és gyakorolta orvosi és írói hivatását, néhány sike­res zenés vígjáték ..stílusgyakor­latain" edződött, mígnem 1972- ben előállt A gyújtogató című tragikomédiával. A mű az. utóbbi évek egyik kirobbanó szovjet színházi sike­re lett, s a nggyvenegynéhány hazai ^bemutató után az idén megkezdte külföldi pályafutását is. Elsőként Szófiában mutatták be,, s ezt követi a második kül- országi premier', a kecskeméti ősbemutató. A színdarab az ember,, az egyén felelősségéről szók „Min­den ember felelős azért, ami kö­rülötte és utána történik" , — mondja a dráma egyik szerep­lője. Nem lehet kívülállóként szemlélni az eseményeket, a gi- bic kényelmes pozíciójából saj­nálkozni a bajokon. Mi, a ma­gyar előadásban, egy keretjáték­ban. Illyés Gyulát' hívjuk segít­ségül: „Jogunk van — hisz ha­landók és életadók vagyunk — mindazzal szembenézni, mit el­kerülni úgysem tudhatunk. Mert növeli, ki elfödi a bajt” — mondja Bartók című versében. Lehet, hogy régen, nagyon ré­gen, egy ókori görög városban, a szép Ephészoszban kezdődött minden, amikor egy bizonyos HerósztralésZ —. hírnévért, di­csőségért vagy otromba hatalom­vágyból — felgyújtotta Artemisz templomát, a világ hét csodájá­nak egyikét. Megfosztotta az em­bereket egy műalkotástól. És az ilyen gyújtogatok, ha nem vigyá­zunk, könnyen hatalomra jutnak, és tovább pusztítanak. Az író bennünket, mai -embe­reket hív segítségül. Számít ránk. Értelmünkre, tisztessé- ' günkre apellál. A Kelemen László Színpadon nincs rivalda, nincs zenekari árok. A néző itt nem puszta szemlélő. Nem lehet elbújni -- a sötét nézőtéren. Együtt élünk, lé­legzőnk. A néző a színész ’ part­nere. mint valamikor, a színját­szás líezdetén. amikor „néző”. és „játszó" még egyetlen közössé­get alkotott. Ez a játék forma nemcsak sokszoros energiái, kon­centrációt. de a nagyszínházitól eltérő szerepformálásl is köve­tel á színészektől. Egyes szám első személyben kell vallani, vállalni a§ vétket, hogy okuljunk belőle. Tetteket, szándékokat mutatunk fel. Hogy megint csak az orvosi 'példára hivatkozzunk: mint a kutató, aki magát oltja be a betegség bakté­riumával. hogy legyűrje a kói- okozókat. Nem szerepek, nem jel­lemek vonulnak fel ebben a já­tékban. hanem magatartások, szándékok és tettek. Példák. Gvölrelmes és szép munka. Felfedezzük egymást és einmal gunkal. Ha a zárt ajtók mögött folyó próbamunka véget ér. és önök. kedves nézők eljönnek kö­zénk, i reméljük és hisszük, önö­ket is újra meg újra felfedezr . hetjíik. Az igazi partnereinket. Mert tudjuk, a- próbákon csak fél munkát végzünk. Játékunk igazi értelmét és célját az önök „válaszai", adják maid rneo. Balogh Géza Pályaválasztási szándék és valóság Amikor gyermekeinket a pá­lyaválasztásra előkészítjük, az egyéni és társadalmi érdeket is egyeztetnünk kell. Ha a reális elhelyezkedési kereteken belül adottságaiknak megfelelő pályát választanak és ott helytállásra törekszenek, akkor a társadalom számára végzett hasznos munká­juk közben egyszersmind önma­gukra, is találnak. Ebben az eset­ben a belső összhang* nemcsak életük többi területének lesz a jellemzője, hanem kisugárzik egész - emberi környezetükre is és társadalomépitő érövig válik. Az érdekeknek ezt az optimá­lis találkozását kívánjuk előse­gíteni akkor is, amikor a gyere­kek továbbtanulási szándékait kutatjuk, segítjük, s előre jelez­zük; hogy milyen iskolatípusban és pályák irányában várható túl­jelentkezés, illetve érdeklődés- hiány. V Felméréseink során vizsgáltuk a pályaválasztás motívumait, a pályaválasztásra gyakorolt hatá­sokat. hatásrendszereket is. Meg­állapíthatjuk, hogy a tanulókra ható tényezők közül szubjektive a család befolyásolja legjobban á gyermek pályaorientációját. A helyes pályaválasztási szán­dék 'kialakulása érdekében a „szülőktől elsősorban gyermekeik képességeinek, érdeklődésének figyelemmel f kísérését várjuk. Erre' számos alkalom mutatkozik a családban, kezdve a bölcsődés- kortól, a kisgyermekkori szerep­játékokon át a későbbi tevé­kenységformákig. Sajnos, sok szülő nem tud irányítani vagy rosszul irányít. Ebben az eset­ben az iskola segít a szülőknek a helyes törekvéseket kialakíta­ni, hiszen társadalmunkban az egyenlő esélyek megteremtése az elérendő cél. Szükséges a szü­lők és iskola közvetlenebb kap­csolattartása. hogy a szándékok és élképzelések- reálisak, legye­nek. Megyénk általános iskolai ta­nulóinak továbbtanulási szándé­kait vizsgálva az 1975 76-os tan­évben: gimnáziumba 1140 férő­helyre 1194 tanuló, szakközépis­kolába 640 férőhelyre 1126 tanu­ló, szakmunkásképzőbe 4055 [ fé­rőhelyre 3012 tanuló, pályázik, betanított munkás, segédmunkás akar lenni, valamint otthonma­radási szándéka- van 786 tanuló­nak. Az autószerelő szakmában háromszoros a fodrászszakmá- ,ban kétszeres,1 a kereskedelmi szakmákban másfélszeres a túl­jelentkezés. A beiskolázási keret­számnál magasabb szándékot Je­leztek még gépszerelő, rádió-, tv-szerelői, szobafestő-mázoló szakmákban is. A kereskedelmi szakmákon belül — á túljelent­kezés ellenére ;— a vendéglátó- iparban mutatkoznak hiányszak­mák. például szakács. Néhány szakmában a pálya- irányulási szándék lényegesen alacsonyabb megyéhk munka­erő-szükségleténél; ezek a vas- és fémszerkezeli lakatos, eszter­gályos. kőműves, növénytermesz­tő gépész. A mezőgazdasági jel­legű pályák mindegyik ágában alacsonyabb jelentkezés várható mind a jeLenlegi, mind a távlati munkaerőigényekhez viszonyít­va. Kérdőívünkön .74 pályáról tet­tek említést megyénk általános- iskolai tanulói. Eleve nincs tu­domásuk több pályáról, ezért nem választhatnak szélesebb körből. Pályára nevelő munkánk hatékonyságának növelése érde­kében gyermekeink pályaismere­tét bővítenünk kell. Mindez előrevetíti a várható beiskolázási problémákat, ame­lyek a jövő szempontjából egy­ben- munkaerő-gazdákodási gon­dokhoz vezetnek, de az egyéni pályaválasztási kudarcok körvo­nalait is sejtetni engedik. A gimnáziumba, szakközépiskolá­ba irreálisan irányuló tanulóink­nak és szüleiknek be kell látni- ok, hogy nem érdemes a to­vábbtanulást erőltetni, boldogabb életet ígér szárilukra egy jól megválasztott szakma.­Viszont a továbbtanulni nem szándékozó gyermekeinket meg kell győznünk a. szakma itanulá- sanák fontosságáról. Szükséges továbbá a telített, „divatos” pá­lyákról gyermekeinket „átállíta­ni” más pályára. A szülőknek jobban figyelem­be kell venniök a népgazdaság szükségleteit és a helyi igénye­ket. Nincs szükség ennyi autó­szerelőre, fodrászra1, kereskedő­re, mint ahány gyermeket szüle- ük ilyen iráriyban ösztönöznek. Gyakori az egészségügyi I alkal­masság figyelmen kívül hagyá­sa is, például érzékszervi, moz­gásszervi, idegrendszeri korláto­zottság stb. A helyes pályaválasztási szán­dékok kialakítása során kevés a puszta ismeretnyújtás. Nemcsak a téves elképzeléseken, a nem megfelelő vagy hiányos érdeklő­désen kell változtatni, hanem ki kell alakítani a szakmai be­váláshoz és helyes társas alkal- mozkodáshoz szükséges jellem­vonásokat is.. Nagy Endréné Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársa „Kedves Igazgató úr! Engedje meg, hogy levelemet a számomra nagyszerű hírrel kezdjem: felvet­tek! Olyan ritka manapság ez a szó az egyetemi jelentkezők kö­rében. rfiint az állandóan jólla­kott ember a kollégisták között. Ilyenkor, az ember kutatni kez­di az okot. amely segítette. A se­gítő körülmények között nálam első helyen van a kollégium. Bár voltak kötöttségek, melyek ellen én is prüszköltem, most mégis azt írhatom, hogy ez a négy év talán egész életre, szóló pozitív alapot jelent nekem.’’ □ □ A levelet találomra emeltem ki az íróasztalon boglyaként maga­sodó borítékok közül Dr. Szvé­tek Sándor, a kalocsai Hunyadi János középiskolás fiúkollégium igazgatója naponta lucatjávál kapja az értesítést volt növendő- ' keitől, s úgy olvassa a sikerek fénvében fürdő, házasságkötésről, családi örömökről vagy bánatok­ról tudósító sorokat, mintha saját fiai sorsában osztozna. Büszke rájuk, aggódik értük, szurkol ne­kik azután is, hogy kirepültek a szárnyai alól és a saját lábukra álltait. A kollégium az ő igazi családja, nem véletlen, hogy nö­vendékeit is így emlegetik or- szegszerte: „a Szvélek-fiúk". Az elnevezés rangot jelent, a legna­gyobb elismerését annak a kollé­giumnak. , amelvnek 23 éve dr. Szvétek Sándor az igazgatója. Ezenkívül többszörös ..álláshalmo­zó": tagja a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének, ugyanitt a kollégiumi szakosztály elnöke, a társaság megyei tagozatának elnöke, a Magvar Tudományos Akadémia neveléselméleti albi­zottságának tagja, és irányítója ‘ annak az akadémiai kutatócso­portnak. amelv a bentlakásos ne­velés úi módszereivel foglalkozik. A jelenlegi kollégiumi nevelésel­méleti anyag nagy részét is ő dolgozta ki. az idén pedig mea- . kanta a legmagasabb pedagógiai kitüntetést: az. Apáczai Csere Já- nos-díiat. Örült neki? — Nagyon megtisztelőnek tar­tom! Az országos és a megyei szervek elismerését látom benne. Ha óév érzem hn*Vv ez. nem csu­pán a személyemnek hn­nern az általam szolgált ügvnek. elsősorban. A kpllégíym-ügyének. amelv el- választháluRan‘„ré.széf 'út. új ufá- Jtal kereső közőUFn'fasn'nff ' Az!' el­múlt években több intézkedés történt az oktatás korszerűsítésé­re. hogvan értékeli őket? Alig tudom követni száguldó mondatait — A lénveg. s ezt nem győ­zöm eléggé hangsúlyozni, hogy az oktatásügy a társadalmi rendsze­rek közt folyó világméretű ver­seny. a nemzetközi osztályharc szerves része. Számunkra egyál­talán nem lehet közömbös, hogy ebben a magyar ifjúság, hogyan állja meg a helyét. Ez alaptétel, ebből kell kiindulnunk, mielőtt bármihez hozzákezdenénk, és ak­kor rögtön világossá válik az is, hogy sem az iskolának, sem a kollégiumnak nem lehet kizáró­lag csak az oktatás a feladata. □ □. □ Ismét a levélből idézek: „A felvételi vizsgákkal kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy engem, legalább is. történelemből és pályaalkalmasságiból, az ön­képzés juttatott be. Mindenütt nagy szerepe van az önképzés­nek. de nálunk, a közgazdasági felvételinél különösen. Az ide ké­szülőket tessék alaposan „meg- cincálni” az önképzés érdeké­ben.” — Mindenütt így van ez — mo­solyog az igazgató. — Az eddigi egyetemi felvételek 80—90 szá­zaléka az önképzés eredménye. Ez. érthető is. tanulóink zöme munkás-paraszt gyerek, sok kö­zöttük a tanyai, az olyan, aki „hazulról” nem hozott, nem is hozhatott semmit. De ez nem je- , lenti azt, hogy nekik nincs esé­lyük a továbbjutásra, sőt még ar­ra is. hogy messze kiugórjanak a jó - alappal induló, de gyengébb képességű, vagy lusta tanulók kö­zül. A tehetség, szárny, tehát ki­vételes adomány, de a repülést - tanulni kell. A kalocsai kollégium példás műhelye az önképzésnek A fiúk büszkén mutatják önképző klub­jukat. Van itt minden, állandóan gyarapodó könyvtár, amelyben kéznél vannak a legkülönbözőbb témájú szakkötetek is — az ol­vasmányok egv részét saját kere­setükből vásárolták — folyóira­tok. biológiai, kémiai kislabor, magnók és nvelvlecke-kazetták. Itt aztán senkit sem dicsérnek meg azért, ha egy feladattal sem old meg többet a kötelezőnél! Más kérdés, hogyan lehet elérni azt. hogy a gyerek örömét, ked­vét lelje a rendszeres, általános elfoglaltságban, ezzel is kormá­nyozni Jjudja önmagát? — A Kollégium fontos feladata, a személyes felelősség kialakítá­sa. Az önkormányzati képesség nem veleszületett hajlana, hanem, a társadalmi tapasMaiatekl sss^estj] ' sége.’ A'gyereket nevelni kell az önkormányzásra, ehhez pedig kö­zösségi tapasztalatok kellenek. Itt van például a beleszólási jog. Bárki élhet vele. ha részt vállal- a közös munkából és a közjó ér­dekében áll ki. azért vitázik, nem pedig egyszerűen járatja a szá­ját Miután ez a közösségért mé­lyen felelős „mi-tudat” kialakul bennük, már meg lehet tanítani őket az önkormányzati tevékeny­ségekre. Hogyan lehet, a később oly fontos önállóságot már most, a liamaszévekberi begyakoroltatni? — Nagyon egyszerűen. A lé­nyeg az. hogy először tanulják meg a feladatokat jól végrehaj­tani, majd ellenőrizni, később elemezni. Ezt követően tudjanak már feladatokat kitűzni és ter­vezni, végül képesek legyenek megszervezni az új feladatok vég­rehajtását. Ezek együttesen je­lentik azt. hogy a gyerek képes a közösség javára önállóan cse­lekedni. □ □ □ Beszélgetés közben többször érintettük a sokakat foglalkozta­tó témát: rpi a fontosabb a tanu­lásban a magolás, vagy az ösz- szefüggő gondolkodtatás? Gyor­san • készen állt a válasszal: „Ahogy nem lehet csak adatokat tanítani összefüggések nélkül, úgy nem lehet gondolkodásra ta­nítani sem. tények, adatok hiá­nyában." Vagyis a tudás köve­telménye változatlanul fennáll, kérdés, hogy mit és mennyit kell tudnia a holnap, a következő év­ezred emberének, ha lépést kí­ván tartani a megállíthatatlan fejlődéssel? Vajon tényleg olyan félelmetesen sokat követel tő­lünk. az utánunkiövőktöl a tech­nika százada és a még távolabbi , jövő? iámét elmosolyodik. Böl­csen. megnyugtatóan :— Még a következő évezredben sem lesz mindenki kibernetikus, vegyész, vagy űrhajózási szak­ember. A lényeg az. hogy össz­társadalmi méretekben kell' egy­re többet tudnunk. Ezen belül mindig lesznek mérnökök, tudó­sok. vagy utcaseprők, akik abban különböznek az őket megelőző emberektől, hogy a maguk poszt­ján már többet tudnak náluk, de a robbanásszerűen gyarapodó is­mereteket nem egyéneként fog­ják felölelni, hanem velük egvütt lesz magasabb a társadalom ál­talános tudásszintie. Ezek szerint, ha a jövő társa­dalmában nem is lesz mindenki tudós, de mindenkinek főbbet kell majd tudnia a maga szakte­rületén. A tanulás tehát, soha sem lesz felesleges,, bál- néha. már' most tú‘^.otí^|^(^§!jn/ némelyik; szülő igyekezetét, hogy minden­áron orvost, mérnököt, művészt neveljen a gyerekéből Versenge­nek is egymással: „az én fiam a legjobb matematikus az envém a legjobb diáktörténész”, s mi­közben a gyerekeiket valósággal belehajszolják egv „ki tud töb­bet?” — versengésbe, azzal már mit sem törődnek, hogy milyen ember lesz belőlük? I— Sajnos, sem otthon, sem az iskolákban nem jut elég idő ar­ra. hogy a gyerekekből ne csak kis tudóst, hanem kiváló embert neveljenek. Alig esik sző a vi- lagnézet és a szocialista erkölcs kérdéséről, pedig ez az emberek belső iránytűje. Ez a szocializmus alapja is. hiszen az egész társa­dalom arra hivatott, hogy em­beribb legyen. Nekünk igazán nem lehet az a célunk, hogy „rész-embereket” neveljünk, akik'', kitűnő matekosok. vagy kézenáll- va is fújják a világirodalmat, de kérdés mire használják majd a tudásukat? Köldöknézésre? Kasz- ’ szafúrásra? Pénzszerzésre? Megértem szenvedélyes fellán­golását. És azt kívánom, bár so- , lían gondolkodnának hasonlóan, követnék még többen a kalocsai példát. Mert ebben a kollégium­ban a marxizmust úgy szívják be. mint a levegőt és Gorkijjal együtt vallják: „minden az Em­ber!” És minden az Emberért is ' történik. Hírük ezért nőtt túl a város határain, erre figyelt fel a Szovjet Pedagógiai Tudományok Akadémiájának neves munkatár­sa. Kurakin professzor, amikor itt járt és örvendező szívvel gra­tulált „a makarenkói pedagógia korszerű továbbfejlesztéséhez”. Az. országos elismerésre rászolgáltak, erre nem is lehet panaszuk, leg­feljebb szűkebb hazájukban tá­mogathatnák kicsivel megértőb­ben és bőkezűbben munkájukat. A kollégium fűtése ugyanis nincs rendesen megoldva, a villanyhá­lózatot teljesen fel kellene újítá— ni. rosszul zárnak az ajtók, ab­lakok. hogy csak a legégetőbb gondokat soroljam. Ha jól megszámoljuk, nem olyan nagy kívánság ez, ahhoz mérten, amennyit ők adnak a társadalomnak. Nem akármilyen embereket neveltek és nevelnek a világtól elmaradt kis tanyák, a tudást még tisztes távolból be­csülő munkáscsaládok fiaiból. Az igazgató apái elégedettséggel húz. a volt növendékek tablói elé: „Ez a fiú főmérnök Százhalom­battán. ez atomfizikus Pécsett, ez az Intercontinental Szálló igaz­gatója. ez Pilóta a MALÉV-nél, ez főkönyvelő, ez itt Kalocsán igazgató, ez ritka nagy tehetség, tervezőmérnök. . pedig paraszt- gyerek volt, Micspda kár lett vol-. na.,, ha,elkallódik.” , Ezért • vannak Hogy megment­sék és kibontakoztassák a társa­dalom legvigvázatosabb bánásmó­dot követelő szellemi értékeit. Fiatalok ezreit tanítva, nevelve arra. hogvan léphetik túl önma­gukat. nap mint nap. nemcsak tudásban, hanem emberségben is. Vadas Zsuzsa Grúziából érkezett a dunavecsei Vikár Béla Könyvtárnak Tbilisziből, a Grúz Tudományos Akadémia „Sota Rusztaveli” Irodalomtörténeti Intézetből egy disz- szertáció referátumot és néhány grúz nyelven meg­jelent tudományos értekezést kaptam — a duna­vecsei Vikár Béla nagyközségi könyvtár részére. A messziről érkezett füzet borítólapján ezt olvas­hatjuk: „A tigrisbörös lovag magyar fordítói és fordításaik” (SZSZSZR Nemzeti Irodalom 10— 0103). A filológiai tudományok kandidátusi foko­zatának elnyerésére készített disszertáció referá­tuma. Tbiliszi — 1973.” Mint ismeretes, á XII. században élt híres geor- giai — grúz — költő verses müvét európai nyelvre Vikár Béla fordította először. A mű díszkiadásban, Zichy Mihály 26 illusztrációjával jelent meg, 1917- ben. Jelenleg több mint ötven for­dítása van már a világ külön­böző nyelvein. Némelyik nyelven többen is lefordították. Idézzük a disszertáció grúz nyelvű be­vezetőjét: ........Magyar nyelven k ét teljes fordítása van A tig­risbörös lovag-nak. Vikár Béla fordítása 1917-ben készült el, egyike volt a verses elbeszélő költemény első költői fordításá­nak, a második, Weöres Sándor fordítása már a Magyar Népköz- társaság kikiáltása után jelent meg.. ." Gagnidze Dzsumber Szerapio- novics. a -disszertáció szerzője' először kísérel meg kritikai ér­tékelést és művészi-eszmei elem­zést adni a költemény magyar fordításairól és egyidejűleg teljes képet alkotni A ligrjsbőrös lo­vag fordításával véghezvitt ma­gyar irodalomtudományi munkád ról. ' !.... . „. E A disszertáció „bevezetőből, három fejezetből, zárszóból, és bibliográfiából áll. Az I. fejezet — „A tigrisbőrös lovag magyar fordításainak története" — alap­jában a tanulmány gazdag le­véltári anyag és a költemény sorsának időrendi nyomonköve- tése Magyarországon, . kezdve a grúz költő nevének első említé­I Vikár Béla fényképe egy grúz folyóiratban. sétöl a Koszorú című újságban, lliH4-ben. és befejezve a magyar olvasók és irodalomkcitatók szé­les körű érdeklődésének leírá­sával. A II. fejezetben — „A tigris- bőrös lovag magyar ||S|pgM§íl cím 1 alatt j — Rusztaveli müvé­nek magyar fordítóival foglal­kozik, Vikár Bélával, Weöres Sándorral és Román Józseffel, a prózai fordítóval. A disszertáció ismerteti a fordítók életrajzát és rövid tájékoztatási ad munkás­ságukról. ; - . A Elír részben — „A tigris bő-1 rös lovag magyar fordításai" cí­mű fejezetben — behatóan elemzi a költemény mindkét köl­tői fordítását. A disszertáció zárszavában a szerző mindkét fordításnak meg­irányítani, amellyel utat muta­tott a következő fordító, Weöres Sándor számára is.” A kandidátusi disszertáció szerzője D. Gagnidze többször járt Magyarországon, felkeresett úgyszintén egyik opponense is, és érdeklődtek — Vikár Béla életén' és munkásságán kívül — az iránt, hogy hol, milyen for­mában őrzik emlékét. Beszélget­tünk Dunavecséről, arról, hogy milyen körülmények között élt ott, haláláról és arról is, hogy a község lakói, vezetői miként őrzik emlékét. Alkalmuk már nem volt arra, hogy Dunavecsé- re utazzanak, így most ezt a könyvet és tudományos érteke­zést küldték meg a könyvtárnak. Sebeiken Pálma határozza a jelentőségét és a helyét a magyar műfordítói iro­dalomban; „...Vikár Béla 1917- ben, Budapesten megjelent for­dítása az első kísérlet arra,, hogy a magyar olvasókat , megismer­tesse Rusztavelivel. Sokáig ez a fordítás volt a verses elbeszélés legjobb fordításainak egyike. Vi­kár Béla fordításával megalapoz­ta a magyar „rusztdveliánát". A tigrisbőrös Ipvag magyar fordí­tása mutatja a fordító nagy al­kotói sikerét, az ö munkája ma­gasan kiemelkedik — hiányos­ságai ellenére is S a századele- ji „rusztavehánában.” Ez a fordítás teljesítette rriisszióját. Elsőnek ismertette meg a magyar olvasó­kat a grúz verkes elbeszéléssel és igyekezett a magyar irodalom- tudomány érdeklődését a műre A gyújtogató Magyarországi ősbemutató Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents