Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

1974. november 15. • PETŐFI NÉPE > 3 Nyugállományba készül a pártbizottság titkára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulójára a, határőrség kiskunhalasi parancsnok­ságán is ünnepséget rendeztek, ahol több hivatá­sos, kinevezett és szerződéses állományú kitünte­tésijén, elismerésben részesült. Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntették ki Szabó István határőr alezredest, a pártbizottság nyugdíjba készülő titká­rát. , Szabó István alezredes 1945 óta megszaícítás nél­kül teljesíti fegyveres szolgálatát. Huszonkét éve a kiskunhalasi kerülétparancsnokságon dolgozik. •Munkáját mindig példamutatóan végezte, amiért nyolc alkalommal kitüntetésben részesült, számta­lan dicséretet kapott. A példamutató katona, csa­ládapa és nagyapa jogos büszkeséggel mondja, hogy feleségével együtt három gyermeket neveltek fel. Fiuk a Határőrség Kiváló Katonája címmel a kö­zelmúltban szerelt le, s mint gépkocsíszerelő szer­ződéses viszonyban maradt a határőrséggel. Mind­két lányuk férjezett. — A határőrségről, s termé­szetesen az itt folyó munkáról is mindig a legnagyobb büszke­séggel és megelégedéssel tudtam és tudok beszélni, — mondta a kitüntetett. — A határőrségnél, s egyben huszonkét év alatt a Duna—Tisza között is nagyszerű elvtársakat, sok barátot, mun­katársat ismertem meg, akikkel együtt dolgozva vagy ünnepelve mindig jól éreztem magam. Szá­momra persze mindig jóleső &rL zés volt tudni — folytatta —, hogy munkatársaim segítenek, s egymást megértve, közös erővel, hatékonyan, eredményesen tud­tunk dolgozni. A pártbizottság titkári funkcióban is mindig éreztem a tisztségviselők segítő szándékát, amit köszönök is. Az idő elszaladt, az egészség meg­romlott, s így rövidesen kilépek az aktív szolgálatot teljesítők köréből. Jelenleg azonban még igyekszem a választást a hatá­rozatok szellemében szervezni, s mindenképpen biztosítani, hogy ez a munka is a határőrizeti eredményekben realizálódjon. A sok razziariadóra, a szolgá­lat érdekében eltöltött éjszakák­ra és ünnepnapokra — amikor a családtól távol, kellett lenni, de amit a család mindig meg is értett — büszkén, jóleső égés­sel emlékszik vissza, mert úgy érzi, hogy megérte a fáradsá­got. ’ G. B. Egy üveg sör ára A közemúltban az alábbi be­szélgetésnek voltam fültanúja: Csík Géza, a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz beruházási osztály vezetője a megyei rend­őr-főkapitányság közlekedési osztályán a következőket mondta: — Csupán érdeklődni szeret­nék, nem kérek semmiféle előnyt, de szeretnék tisztán látni ebben az ügyben. A közös gaz­daságban dolgozik Kovács János építésvezetőként. Mondhatom, munkája ellen nem efnelhetünk kifogást, mindig pontos, rendes, s ezért úgy is határoztunk, hogy felterjesztjük fizetésemelésre. Mindezeket csak azért mondom el, mert úgy tudom, elvették ve­zetői engedélyét... Izsákról jár át Szabadszállásra motorkerék­párral, s jelen pillanatban há­rom munkahelyet kellene ellen­őriznie, de jármű hiányában er­re nem lesz lehetősége. Csík Gézának megmagyarázták a vezetői engedély bevonásának körülményeit. Az történt, hogy Kovács János Szabadszállás bel­területén 80 kilométeres sebes­séggel vezette járművét, s iga­zoltatáskor kiderült,' hogy italt is fogyasztott, mint elmondta: egy üveg sört. A szabálysértési hatóság 2700 forint pénzbünte­tésre kötelezte, s ezenkívül ja­vaslatot tett vezetői engedélyé­nek bevonására. A döntés meg­született, nyolc hónapig nem ve­zethet motorkerékpárt. Az ezzel kapcsolatos határozatot már meg­kapta, sőt jogosítványát már „ta­lonba’’ is tették. — Én is hibás vagyok ebben — mondta kissé elfogódott han­gon Csík Géza —, hiszen azon a napon ebéd után én kínáltam meg munkatársamat egy üveg Nyomda- és penészszag sörrel. Magam is vezetek gépko­csit, s nem gondoltam arra, hogy ezt ilyen szigorúan ellenőrzik, s hogy ezt még szigorúbb büntetés követi. Pedig így van. Kovács János azonban nemcsak ezt a büntetést kapta, hiszen jövedelmét csor­bítja az a havi 600 forint mot.or- kerékpár-útiátalány, amelytől nyolc hónapig elesik. Feltehető, hogy a három munkahely ellen­őrzését sem bízzák rá — ugyanis nihcs járműve, amellyel ezt le tudná bonyolítani —, s így csök­ken a fizetése is. Anélkül, hogy különösebben moralizálnánk en­nek az ügynek a kapcsán, figyel­mébe ajánlanánk valamennyi gépjárművezetőnek,: hiszen az elfogyasztott egy üveg sör Ko­vács Jánosnak, nyolc hónapot alapul véve, a büntetést is bele­számítva, 7500 forintjába került, ne is beszélve arról, hogy fia át akar járni a közös gazdaságba izsáki lakásáról, még a vonat­költség is őt terheli. A megyében most forrnak a borok, s a forrásban levő murci a legveszélyesebb. Kétségtelen tény, hogy országosan is kiemel­kedő az italozásért kiszabott sza­bálysértési büntetések mértéke. Az sem közömbös, hogy ebben az évben már eddig több mint 1200 jogosítványt és 490-nél több el­lenőrző lapot vontak be. Nem csökken azonban a rendőri ellen­őrzések száma sem, sőt kiter­jesztik a vizsgálatokat a dűlő- utakra is, ahol ez idáig senki sem számított a rendőrök jelen­létére. E példa alapján meggon­dolandó: érdemes-e elfogyaszta­ni egy üveg sört, egy pohár mur- cit? Gémes Gábor Ezzel a címmel jelent meg tegnapi lapszámunkban egy írás, amely kifogásolta a könyvter­jesztés lassúságát a Forrás Köny­vek példájából kiindulva. A me­gyei tanács intézkedésére egye­lőre a kecskeméti Arany János utcai, szövetkezeti könyvesbolt­ban vásárolható meg Gál Farkas: Kardom, keresztem című verses­kötete. A kiadvány rövidesen kapható lesz valamennyi könyv­üzletben. Postás brigádvezetők tanácskozása Szegeden a Postás Művelődési Otthon színháztermében tartot­ták meg a héten a postás szocia- listabrigád-vezetők I tanácskozá­sát, melyet Keresztes Mihály, a Postások Szakszervezete területi bizottságának titkára nyitott meg. A tanácskozáson — a Sze­gedi Postaigazgatóság területéről — ^Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyékből — csaknem há­romszáz postás szocialistabri- gád-vezető vett részt. Először Ró­zsa István, a Szegedi Postaigaz­gatóság vezetője számolt be azok­ról az, eredményekről, amelyeket a brigádmozgalom fejlesztésében az elmúlt egy esztendőben elér­tek. A többi között elmondotta, hogy a kongresszusi versenyhez a brigádok hetven százaléka csat­lakozott. Vállalásaik egy része túlterjed a munkahelyi feladato­kon. város- és községpolitikai tennivalókat tartalmaz. Ezt követően dr. Viski Dániel, az igazgatóság helyettes vezetője az igazgatóság gazdasági ered­ményeiről adott számot, melyek — az első kilenc hónap alapján ítélve — kedvezőbbek a tavalyi­nál. Majd Csetényi István, a Postások Szakszervezete területi tanácsának munkaverseny-felelő- se szólt a brigádok mindinkább kibontakozó igen hasznos tevé­kenységéről A vitaindító előadásokat köve- 1 tő vitában tizenheten mondották el véleményüket. A tanácskozás befejezéseKor kitüntetéseket és jutalmakat ad­tak át. Elismerésben részesült a Kecskeméti- 1-es Postahivatal Centenárium brigádja. A brigád­vezetők közül a Kiváló dolgozó címet nyerte el Árpádi Ilona (Kiskőrös), Lakatos Pál (Kiskun­halas), Seres István (Kiskunfél­egyháza 1.), Szantner György (Kecskemét 1.) és Űjvári Lajos (Kiskunmajsa). B. Gy. Diákparlamentek Dunaegyházi múlt és jelen (Ouauszky László felvétele) # A középiskolákban, szak­munkásképző .intézetekben befe­jeződtek a diákparlamentek. Ezek, az ifjúsági törvény végre­hajtási utasítása érteimében ren­dezett iskolai tanácskozások első­sorban azt célozták, hogy az igaz­gatók vitaindítója után a ta­nulók számot adjanak az elmúlt két év alatt végzett munkájukról, az eredményekről, jogaik érvé­nyesítéséről. s kötelességeik tel­jesítéséről. Bács-Kiskun megye 25 közép­iskolájában a parlamentek előtt osztály tanácskozásokat tartottak a fiatalok, s ezeken a fórumokon összegezték saját, kisebb közössé­gük munkáját, eredményét. A ta­pasztalatok szerint azok az isko­lai parlamentek sikerültek a leg­jobban. amelyeket tartalmas osz­tálytanácskozások előztek meg, s a diákok nem az apró egyéni problémáikat sorolták, hanem a közösség érdekeit szem előtt tartva vitatták meg helyzetüket. Az iskolai parlamentek minde­nütt az igazgatók vitaindítójával kezdődtek. A középiskolák veze­tői részletesen foglalkoztak a ta­nulókat érdeklő kérdésekkel, áz ifjúságpolitikai határozat végre­hajtásával. a házirenddel, az is­kolai szervezeti szabályzatot tar­talmazó rendtartással. amely egyebek között a demokratizmus kiszélesítését is célozza. Egy pél­da erre: korábban a szülői mun­kaközösségek tagjait rendszerint az osztályfőnök jelölte ki. A ta­valy megjelent rendtartás alap­ján most azonban demokratikus módon választják a szülői mun­kaközösségek tagjait. A tanulmá­nyi munkával kapcsolatban az igazgatók szinte mindenütt a sze­mélyi és tárgyi feltételek javu­lásáról számoltak be. A két év­vel ezelőtt megtartott parlamen­tek óta sokkal több szakkör mű­ködik az iskolákban, több a könyvtár, az olvasóterem, a klub . is. • Mint az a vitaindítókból ki­derült. aktívak, lendületesek a középiskolások. A közösségi ügyekre, a társadalom, a népgaz­daság gondjaira való érzékeny reagálásukat bizonyítja az őszi betakarítási munkában való be­csületes. példamutató helytállá­suk. Nem jellemző ugyan, de még sajnos mindig vannak olyan tanulók, akik különböző hatá­rozatokra hivatkozva úgy akar­nak érvényt szerezni jogaiknak, hogy közben méglelécfkeznek' a kötelességeik te! iSs.itésérŐl .JFi­gyelmeztetni, nevelni* kellőké® ar­ra, hogy ne feledkezzenek meg saját munkájukról, felelősségük­ről sem. A vitaindítókat követő hozzá­szólásaikban a diákok elsősor­ban a tanulmányi munkával, a továbbtanulás lehetőségeivel, a jövőre való tudatos készülődés­sel foglalkoztak. A tananyag csökkentésével kapcsolatban pél­dául sok helyütt elmondták, hogy a tananyagból esetenként olyan részek is kimaradnak, amelyekre a későbbiek során például az egyetemi felvételinél szükségük lenne. Üj tankönyvek kellenek. A tanulmányi átlegeredmén.v eltörlése sok szempontból hasz­nos. s ez a diákok egyén, fele­lősségét növeli. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik csak a felvételi tárgyakból ké­szülnek. s a többi tantárgyat el­hanyagolják. Többen javasolták, hogy az úgynevezett készségi tan­tárgyakból például énekből, test­nevelésből ne kapjanak osztály­zatot Sok parlamenten elhang­zott a kérés, hogy mindenütt szervezzék meg az iskolatej-ellá­tást. S ami ennél is lényegesebb gond: az autóbuszjáratok nem al­kalmazkodnak a tanítási. időhöz. Bács-Kiskun megye középiskolái­nak 65—70 százaléka bejáró. Reg­gel órákkal a tanítás megkezdése előtt indulnak a járatok, s a ta­nítás befejezése után. csak dél­után 3—4 órakor tudnak hazain­dulni a diákok az autóbuszokkal. Persze nem könnyű, de ezt a szempontot is figyelembe kellene venni a menetrendek összeállítá­sakor. hiszen több ezer fiatalról van szó. • Mozgalmasak, lendületesek voltak a szakmunkásképző inté­zetekben megtartott parlamentek is. A 17 intézetben csaknem 10 ezer szakmunkásjelölt vett részt ezeken a tanácskozásokon./ A kö­zépiskolákhoz hasonlóan az igaz­gatók itt is tartottak vitaindítót. Számot adtak arról, milyen in­tézkedéseket tettek két év alatt a fiatalok érdekében. A kunszenl- miklósi 620-as számú. Szakmun­kásképző Intézet tanulói például annak' idején sportpályát kértek az iskola vezetőitől. Azóta a pá­lya elkészült, s 50 ezer forint ér­tékű sportfelszerelést is kaplak a diákok. A kollégium bővítése után 35 ipari tanulóval több a kollégista. Jelenleg 62 szakmát oktatnak Bács-Kiskunban. Sokan nem tudják azt a diákok közül, hogy a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzése után milyen lehetőségek vannak a továbbtanulásra Az in­tézetek igazgatói részletes felvi­lágosítást adtak ezzel kapcsolat­ban is. ' i V;­Az intézeti parlamentek egyik fő témája az iskola és az üzem közötti kapcsolat volt Mint ki­derült. a korábbiakhoz viszonyít­va jobb a kapcsolat, aminek egyik bizonyítéka, hogy a szak­munkástanulókat nem udvarsep­résre. a segédmunka elvégzésére használják, hanem oktatóik irá­nyításával valóban a szakmát ta­nítják a fiataloknak. A Kalocsai Textilfelodolgozó' Vállalat- KISZ- esei például védnökséget vállal­tak az üzemben dolgozó szak­munkástanulók felett.^ segítik őket. ha kell korrepetálást tar­ifa iíáR "helot:.- * • Érdekesek, tartalmasak völ- '■'Hak*a' Roáá'szél&sok is. A bajai 609-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulói például elmond­ták, hogy nagyon kevés a szak- ismereti könvv. sehol sem tud­ják megvásárolni, s emiatt las­sabban haladnak az anyag elsa­játításával. Hasznos javaslat hangzott el a kiskunhalasi 618-as Szakmunkásképző Intézet parla­mentjén. Eszerint az Iskola-tv- hez hasonlóan jól lenne, ha a szakmunkástanulók részére is ad­nának rendszeresen tv-órákat. Sokhelyütt kezdetleges, régi gé­peken tanulnak a diákok, s leg­alább a televízión keresztül meg­ismerkedhetnének a modernebb gépekkel, felszerelésekkel. Az iskolai parlamentek után a diákok 110 küldöttet választot­tak a november 27-én sorra ke­rülő megyei, diákparlamentre. Tárnái László Hogy minden második családhoz eljusson... Nevezetes, szép párt- és kultúrpolitikai siker lesz, amikor Bács-Kiskun megyében elérjük, hogy — előfizetéses vagy áruspéldány formájában — minden második családhoz el­jusson valamelyik pártlap. Megvan a támpont is, hogy ez mi­kor következik be. A megyei pártbizottság, az adottságok, körülmények, lehetőségek tárgyilagos számba vétele után, 1970 júniusában hozott olyan határozatot, amely szerint ezt a célkitűzést 1975 végére kell valóra váltani. E határozat alapján teszik év­ről . évre következetesebben a pártmunka szerves részévé a pártsajtóterjesztést. Az eszten­dőnként ismétlődő akciókra már nem a kampányszerűség, hanem mindinkább a rendszeresség jel-, lemző. Zökkenők, ( hullámzások, időszaki figyelemkiesések persze vannak azért, sőt a rendszeres­ség sem minden alapszervezet sajtómunkájának sajátja. Ezért is van szükség az évenkénti saj­tóterjesztő, előfizető-szervező akciókra. Hogy ne a véletlenen múljék, kihez — mikor jut el mindennapi szükségletként a Népszabadság vagy a Petőfi Né­pe vagy éppen mind a kettő. Azonkívül, hogy kiderüljön, kik­hez forduljanak még barátságos meggyőző szóval a szervezők; mivel még kívül vannak a párt­sajtó olvasó-előfizető táborán. Az is tény, hogy a pártsajtó- térjesztés módszerei is finomod­nak, mélyebb) hatásúvá válnak évek gyakorlata után, Messze vagyunk már attól az időtől, amikor bizonyos fokú ötletsze­rűség, „megérzés”, sejtés vezette a sajtóterjesztő aktívákat, hogy kikhez menjenek agitálni — elő- fizettetés reményével. Akkor még sokan kimaradtak ebből a bizalmi töltésű kapcsolatból, esetleg mert „reménytelennek” tartották meggyőzésüket. Holott talán éppen azt a pár rábeszé­lő szót várták, amit ha idejében megkapnak, azóta rég előfizetői, olvasói' a pártlapoknak. Hiszen az emberek szorgalma, lelkessé­ge, szemléletük gazdagodása bizo­nyítja egyetértésüket a párt po­litikájával. Akár a televízió „Fó.- rurn”-adásaira, akár az újságok olvasóleveleire gondolunk, belát­hatjuk, hogy az emberek őszin­tén érdeklődnek a politikai kér­dések, az események összefüg­géseinek megértése iránt. Sokszor hangoztatjuk, s a té­nyek igazolják is, hogy a kom­munisták, a politikailag képzet­tebb, messzebb látó vezetők pél­damutatása húzóerő. Így van ez a termelőmunkában, kezdemé­nyezőkészségben, . magatartás- normák vonatkozásában egya­ránt. S így — a sajtó olvasásá­val is. A kecskemétiek .idei ta­vaszi - példáját követve, most szeptemberben a kiskunfélegy­házi városi pártbizottság adta feladatul a pártszervezetek tit­kárainak, hogy .vizsgálják meg: alapszervezetüknél miként áll a Népszabadság, illetve a Petőfi Népe előfizetési aránya a párt­tagság és a párton kívüli ve­zetők körében. Mert bizony nem a leghízel­gőbb a kép: Népszabadságnál a város a hozzá tartozó községek­kel együtt csak a megyei át­lagot (családokra < vetített előfi­zetési arány 14 százalék) éri el, míg a Petőfi Népénél csupán a megyei átlag felét, alig - tqbb, mint 10 százalékot, Kétségtele­nül rontja a helyzetet a közsé­gek előfizetői száma, hiszen az arány Népszabadságból mindösz- sz 4,7, Petőfi Népéből pedig 5,8 százalék. Magát a várost tekint­ve már jobb az arány: Népsza­badságból 17, Petőfi Népéből 12 százalék. Az előbbi jobb, az utóbbi gyengébb a megyei átlag­nál. • A pártbizalmiak 3243 embert kerestek fel. Mint említettük, a párttagok mellett pártonkívüli vezetőket is. A beszélgetés során ezt a pár egyszerű kérdést is feltették: ■ Népszabadság-élőfize- tők-e vagy csak a Petőfi Népéé, esetleg mindkettőé, illetve, hogy egyáltalán előfizetnek-e valame­lyikre? Őszinte választ kértek, előrebocsátva, hogy semmi hát­rányos következménye nem lesz a negatív feleletnek sem. Az adatokat már összesítették, s eszerint: a 3243-ból Népszabadság-előfizető 956 Petőfi Népe-előfizető 727 mindkét lapra 516 nem fizet elő 1044 összesen tehát 2199-en előfi­zetők, azaz a megkérdezettek 68 százaléka. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek már „javult” adatok, ami a divatos szóval felmérésnek ne­vezett módszer szinte „automa­tikusán” elsődleges hatásának is tekinthető. A bizalmiak részé­ről vezetett felmérő lapok sze­rint számosán előfizettek már e vizsgálódáskor. Leegyszerűsítve: elegendő volt sokaknál a puszta érdeklődés is, hogy eszükbe jut­tatták, a párttagsággal járó alap­vető. kötelezettség a pártsajtóból való rendsze is tájékozódás. Mindezek után is szembetűnő azokban, hogy a fölkeresett párttagok — pártonkívüli veze­tők — közül 1044 még ma sem előfizető. Különösen elgondol­koztató, hogy közülük 278 ember vezető beosztásban dolgozik. ' Minthogy a bizalmiak feljegy­zéseiből szerkesztett összesítés pártalapszervezetenként, közsé­genként részletezi az adatokat, irányadó a jövőben végzendő sajtóterjesztési -munkához. A pártbizottság, illetve az alap­szervezetek számára jelzi, hol van kívánnivaló a pártlapok ol­vasását — előfizetését — szor­galmazó politikai munkában. Aminek az erőtlensége talán a más irányú — gazdasági, kultu­rális stb. H politizálás gyenge­ségével is társul. És viszont. Ahol ez jól megy, ott más vo­natkozásokban is gördülékenyeb­ben tevékenykednek. Leszűrhető . az összesítésből, hogy az üzemi és hivatali párt- szervek előfizetői aránya jó. Az iskolai -pártszervezeteknél — a többiekhez viszonyítva — jobb az olvasottsági szint. Kivéve a 608-as sz. Szakmunkásképző In­tézetet, . ahol a megkeresett 84 személy közül 22 — vezetőnek számító — nem előfizető. A Dózsa, Egyesült Lenin,. Kis­kunság, Vörös Csillag és Arany­kalász termelőszövetkezetben jó az arány — a gazdasági munka is —, bár a vezetők előfizetői arányán itt is lehet még javí­tani. összességükben nem ma-» radnak el az üzemiek eredmé­nyétől. 30—40 százalékos arányú a „kö­zépmezőny”: a Petőfi, Alkot­mány, Keleti Fény, és Szabadság téeszek. Nagyon gyenge — 14,20 és 9,9 százalékos — az előfizetői arány az Aranyhomok, a Béke téeszben és a Petőfi Szakszövetkezetben. Alig találunk vezető beosztásút, aki előfizetne valamelyik párt­lapra. A községek közül Gátér és Kunszállás előfizetési aránya jó. Pálmonostora és Petőfiszállás azonban mind előfizetésben, mind olvasottságban igen gyenge. Ismételjük: mind ez tájékoz­tató felmérés volt, aminek az őszinte helyzetkép révén komoly eligazító szerepe van a pártsajtó további terjesztésében. Hogy csak a vezetők példamutatását vegyük szemléltetésül, mindjárt adott a feladat: van javítani való az ő szemléletükön is. Mert hogy egyebet ne mondjunk, furcsán hangzik egy tsz-vezető szájából: azért nem fizet elő egyik párt- lapra sem, mert „jár a gazdaság­nak”. Legyünk csak őszinték. Amikor egy munkahétből há­rom-négy napot odavan — uta­zik, tárgyal, értekezik — az el­nök, ki hiszi el. hogy akár ez­alatt, akár hazaérkezése után el­ső útja a „gazdaságnak járó” új­sághoz vezet. Vagy, hogy mun­kája közben magával viszi a ha­tárba a „gazdaság példányát” — elolvasni. Mivel, hogy otthonra járatni „nem futja” a fizetésből. Na ugye ... Mit szóljon akkor egy nyugdíjas? A tárgyilagos számbavétel se­gít elérnünk /hogy 1975 végén ilyen címmel írhassuk egész me­gyére vonatkozó beszámolónkat: Minden második családhoz eljut a párt'lapja. Sikerülni fog. ha a kiskunfélegyháziakhoz — s a kecskemétiekhez — hasonlóan többi városunk, nagyközségeink pártbizottságai is ilyen mélység­ben vizsgálódnak saját — párt- szervezeteik — portáján. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents