Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 14. Dunaegyházi bedolgozók Megyénk keleti határszélén, alig néhány kilométerre a Dunától ezernyolcszáz lakosú község Dunaegyháza. Lakói közül sokan dolgoznak az apostagi Duna menti Termelőszövetkezet helybeli üzemegységében, de sokan vannak közülük ingázók is, akik Solton, Dunaújvárosban vagy éppen Budapesten dolgoznak. Vajon mit csinálnak a nők? Azok, akiknek nem jut munka a termelőszövetkezetben vagy családi okoból nem tudják vállalni az eljárást? Bizony, a korábbi években vezették otthon a háztartást. Szeptember 4-e óta a dunaegyházi nők közül harminchatnak már nemcsak a háztartás ellátása a feladata. Hatalmas sárga épület a község egyik utcájában, kívülről nem sokat mutat. Kerítés sem fonja körül a telkét, udvarát magasan felverte a gaz. A ház vakolata itt-ott málladozó, de az ajtók, ablakok újak. s belülről neonfény árad az utcára. Az épület egyik oldalán hosszú folyosó, innen nyílnak a szobák. A bejutás nehéz, létrán dolgozó villanyszerelőt és hatalmas vattabálákat ■kerülgetve jutok az irodába, ahol Rakitai Jánosnétól. a ház főnökasszonyától érdeklődőm arról, hogy hová is kerültem. — Még a falusiak közül sem sokan túdják. hogy létezünk — mondja nevetve — Alig kéthónapos ez a létesítmény, amelyet nem lehet üzemnek sem nevezni,' de tanműhelynek sem. E kettőnek; a keveréke. Hogy is jöttünk létre A Lőrinci Vattagyár patro- nálásával itt folviK a bedolgozók kiképzése. A gyár szakemberei itt foglalkoznak azokkal az asz- szonyokkal és lányokkal, akik otthoni munkát vállalnak. Akik varrógéppel akarnak dolgozni, azok hat hétig tanulják a legfontosabb műveleteket, akik pedig kézi műnk í vállalnak, azok egy hét alatt elsajátíthatják a tennivalókat A gyár már eddig húsz varrógépet küldött le. ezeket azután ° hedoigozók a lakásukon has/... . 9 Mindössze három napra voll szükségem, hogy megtanítsam a négy jövendő szabásszal a gép kezelését — mondta elégedetten Nagy Marcella, a Lőrinci Vattagyár szabásznöje — Kiementisz Istvánné —, aki különben Dunaföldvár- ról jött haza dolgozni — és a többiek nagy kedvvel sajátították cl a tudnivalókat. ■# Rakitai Jánosné és Krizsán Mártonná meós a szovjet, lengyel, jugoszláv és csehszlovák exportra készülő hálózsákokat minősítik. (Opauszky László felvételei) — Van elég munkaerő? — Nem kell táblát kiakaszt:.- nunk az ablakra, hogy van felvétel. Szí ite ■ is volt propaganda. s i-zept- ler 4-én tizenhatan láttak tanuláshoz. Hamarosan kialakult a végleges létszám, most harminchatan termelünk a. gyár részére. Közülük négyen y-ijdéki munkahelyüket hagyták ott — nagyon boldogan —, s azóta itt dolgoznak. — Mit 'készítenek? — Legfőbb termékünk a hálózsák ösr llítása és exportra való ,oi .olása. Két asszony — • Fiszter Istvánné szintén a Lőrinci Vattagyár dolgozója. Felvételünkön Antal Józsefnét tanítja a hálózsák szegésének műveleteire. Krizsán Mártonná és Miklán Jó- zsefné — már az első pillanatban meós lett illetve ezeket a tenni- és tudnivalókat kezdte tanulni. Jól elsajátították a „szakmát”. s most két műszakban meózzák és csomagolják az árut. Szeptemberben még nem volt je- .lentős a termelésünk, de októberben .már aiOOuexpovtrahifc'ész há- ’lózs^Jc,, fagyta., ein iQímyegyházát. Most. novemberben már 6 ezer hálózsákot kell készítenünk. A másik fő termékünk a felmosóruha. Eddig leszabva kaptuk, csak szegni és csomagolni kellett Most azonban a gyár küldött egy szabászgépet, meg egy szabásznőt és az megtanít négy asszonyt a géppel való termelésre. Ezentúl ők négyen szabják a felmosóru- hákat szintén két műszakban. Ebből a termékből októberben 240 ezer került ki innen, novemberben pedig 200 ezer a tervünk. A harmadik és egyben az utolsó termékünk a Majp géptörlő, NSZK- 'txportra kerülj; Ebből oktobérbén ,í;0 ^ós?íí,éttjinkt; .novemberiben pedig 150 ezret kell eljuttatnunk a megrendelőhöz. ■ — Hogyan vélekednek a bedolgozók? — Nagyon örülnek, s mondhatnák úgy is. hogy hálásak a Lőrinci Vattagyárnak, hogy itthoni munkalehetőséget teremtett nekik. ■ Ez különbén jelentős anyagi befektetést is jelentett a gyárnak, mert ezt az öreg épülefet, amely volt már tsz-iroda, szolgálati lakás, legutóbb pedig a takarékszövetkezet húzódott meg benne — a gyár alakíttatta át mintegy 250 ezer forintos költséggel. A községi tanács is segített. mert gyorsan juttatott megfelelő elhelyezést a takarékszövetkezetnek. így azután most már harminchat asszony a háztartás, a család ellátása mellett a saját lakásában — a gyár varrógépével — hozzá tud járulni a családi jövedelem növeléséhez. Martono- vics Jánosné. Csehi Jánosné, Szabados Jánosné és még jó né- hányan már elérik a havi 1700— 1800 forintos keresetet A tájékoztató után rövid sétát teszünk az „iskolaüzemben”, s néhány képen örökítettük meg a tanulva dolgozó dunaegyházi asz- szonyokat. O. L. 9 A Zsolomanszki Szovhoz gépesített juhtenyésztő állomásán tízezer juhot nevelnek. (Foto: APN—KS) Ipari juhtenyésztés A Szovjetunió juhállományának egyötödét — több mint 32 millió darabot — a kazah legelőkön nevelik. A’ köztársaság 526 szov- hoza foglalkozik juhtenyésztéssel. Az elkövetkezendő tíz évben a juhállomány számát 50 millióra kívánják növelni. Kazahsztánban a juhtenyésztést fokozatosan ipari alapokra helyezik. Több gazdaságban megszervezték az állatok gépesített táplálását. A nehéz ' munkát igénylő takarmánykészítést és elosztást, az itatást és trágyahordást teljesen gépesítették. A Tal- di-Kurgani területen 3 millió juhot nevelnek. Eddig már 10 gépesített gazdaságot alakítottak ki, melyekben 100 ezer juhot gondoznak. A terület egyik legelső juhhizlaló komplexumát a Zsolomanszki Szovhoz építette. Nemrég a gazdaság 8200 egyéves állatot adott át az államnak, átlagos súlyuk elérte az 50 kiloHH grammot. A gépesített juhnévelő felépítésére fordított összeg egy év alatt megtérült. A modem juhtenyésztő telepeket fiatal dolgozók látják el. A köztársaság juhtenyésztő gazdaságaiban jelenleg több mint 250 ifjúsági brigád dolgozik. (APN — KS) Új mezőgazdasági könyvek Az öröklődéstan ma már nagyon fontos tényezője a kutatásnak. Éppen ezért van nagy jelentősége Dieter Hess könyvének, amelynek címe: A'gének menetrendje. A mű magyar fordítása most jelent meg a Naturá Kiadó gondozásában, dr. Bálint Andorné fordításában. A szerző olyan összefüggésekre hívja fel a figyelmet az öröklődésekkel kapcsolatban, amely sok izgalmat és érdekeset mond azoknak, akik ezzel a kérdéssel tudományosan foglalkoznak. A másik érdekes kiadványa a Natúrénak: A modern biológia címszavakban című könyv, amelyet Muraközy Tamás szerkesztett. A mű célja, hogy a szak- irodalomban való tájékozódáshoz nyújtson segítséget az olvasóknak, A kis lexikon cikkei hél témába sorolhatók: biofizikai, biokémiai, genetikai, sejttani ismeretek, egyed- és törzsfejlődési ismeretek, valamint néhány alapvető viselkedési mechanizmus. Agrobotanika Az ember mezőgazdasági tevékenységének ősidők óta legfőbb célja a növények szervesanyag- termelésének fokozása. Ez a kezdetben véletlenszerű munka mind tudatosabb lett, s a fejlődés mai szintjén az eddig elért eredmények is csak akkor gyümölcsöz- tethetők, ha a termesztő megfelelő ismeretekkel rendelkezik. A szükséges és nagyon szerteágazó ismeretek alapját a növénytan képezi. Ez a tudomány rendszerezi a növényekről eddig összegyűjtött adatokat: ez foglalkozik az alapvető építőkövekkel, a sejtekkel, a hasonló sejtekből létrejövő szövetekkel, a több szövet által meehatározott feladatok elvégzésére alkalmas szervekkel és a növények alaktanával. Természetesen a növénytermesztő, a gyakorlati gazda számára' nem minden adat részletezése egyformán fontos,-ezért a könyv a felsorolt ágazatok, anyagából a megértéshez szü'kséges'általánös1 alap- •ismerétek rrieFlett 'él&Kforbárv azokat tárgyalja, amelyekre a gyakorlatban dolgozó agrár szakembereknek munkájuk végzéséhez szükségük van. Az ilyer. emberekre mondják: megrágja a szót. Gondolkodva beszél, ültében előrehajolva, kicsit gesztikulálva. Könnyű elképzelni, mennyire megfontolt mindennapi munkájában. Mindaz, amit elért néhány év alatt, egyértelműen a következetességre vall. Gépészmérnök. Hét évvel ezelőtt került ki az egyetemről. A Bajai Állami Gazdaság központjában gyakornokoskodott, s pár hónap múltán onnan ment ki a mátéházi kerületbe. Hét év sem kis idő egy ember életében. Elég ahhoz, hogv a lényegtelen dolgok megkopjanak, az elképzelések kikristályospdjanak, valóra váljanak. Az idén nívódíjat kapott Fórján Ferenc pályán való indulása szerencsésebb volt, mint sok társáé. Az egyetemi' évek alatt általában „rózsaszínűbbnek” látszik az élet, mint amilyen, és ezért sokszor nehéz a beilleszkedés. Fórján Ferenc felett a falun eltöltött gyermekkori évek nem múltak el nyomtalanul, ennek köszönheti, hogy nagyobb meglepetés nem érte a nehézségek láttán, tapasztaltán. Nem mindenkinek adatik meg — sajnos — a jó gyakorlati tanító- mester sem. Szerencsére a bajai gazdaság főmérnöke legalább annyit adott, mint amennyit megkövetelt a pályán induló fiatal szakemberektől. Kapcsolata a központtal azután is megmaradt, hogy kerületi gépészmérnök lett. Amikor 1969-ben a BÁCSAGROT és a bajai gazdaság szakembereiből megalakult egy bizottság, a mátéházi monokultúrás kukoricatermesztés módszereinek kidolgozására, Fórján Ferenc is helyet, s munkát kapott ebben. Hogy jól dolgozott akkor, s azóta, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1974-ben a gazdaság központi gépészmérnöke lett. Feladata és felelőssége is jóval nagyobb, mint Máléházán volt. Jó érzés hallgatni, amint a műszaki fejlesztésről beszél: hogy sokat fejlődött a mezőgazdaság és a technika az elmúlt években. Régebben a mechani- zálás célja a munka hatékonyabbá tétele volt, s az, hogy minél kevesebb kézierőt kelljen felhasználni a termelésben. Most már más a tennivaló: az emberi, biológiai, kémiai és technikai tényezők komplex fejlesztése. Akkor jó, ha a négy alkotóelem közt*; megvanj<-az összhang./ Mint-', tnondjá,n ft'áVmSrírfpi ré?- ^is° 4[ét>áf- B fői van szó, sosem szabatf^f-Xo gyeimen kívül hagyni az embert, hisz minden, ami történik, érte történik. Nem elég, hogy a traktoron fülke leg'yen. Az se mindegy, milyen az. hogy érzi benne magát a munkás. Ha a körülmények jók, kevésbé fárád el napközben. Otthon jobb a kedve, több energiája marad a művelődésre, tanulásra — egyáltalán a gondolkodásra. A másokról elmondottak természetesen rá is vonatkoznak, hiszen legtöbbször- csak otthon tud olvasni, tervezni. Jó néhány újítása van már. Az őszi BNV-n aranyérmet kapott — a debreceni MEZŐGÉP gyártotta — nagyüzemi szántóföldi permetezőgép kialakítása Fórján Ferenc érdeme. Szerinte ■ az újításokra rákényszeríti az embert az élet. Ha megoldás kell valamire, gondolkodik, s megtalálja. Nem hiszem ugyan, hogy ennyire egyszerű lenne: alkotókészség és kitartás egyaránt kell hozzá. Ezekről, bizonyára szerénységből, nem beszél. Igaz, nincs is rá szükség, hiszen tetteivel, eredményeivel mgr bizonyított! ■ A mindennapi munka mellett szinte állandóan tanult. Elvégezte a marxista—leninista egyetemet, most másodéves a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának gazdasági szakmérnöki tagozatán. Szakít időt arra is. hogy előadásokat tartson a téli politikai tanfolyamokon, s hogy foglalkozzon a szakszervezeti bizottságban kapott feladatával, a munkavédelemmel. Nem kevés energia kell mind- ‘‘éhhez, ‘kön nyűnek‘‘Sérti ‘ triohdhíT-” tó. Bitnin csak ‘ 0?í’orjárit Ferenc mohöf fi?■,,Á4nält-" ban gondolkodni, mának élni nem szabad. A jövő a fontos, a cél, és ezért kell és érdemes dolgozni, tanulni.” D. É. OLVASÓINKÉ A'SZÓ t Az úttest és járda nem tárolóhely! Kecskeméten jártunkban-kel- tünkben magunk is sokszor tapasztaljuk, hogy az építkezésekhez szükséges anyagokat az utcai forgalmat akadályozó módon tárolják a kivitelezők. A beton- gerendák, vascsövek, téglarakások, homokkupacok közterületi helyfoglalása azon túl, hogy nem indokolt, még szabálytalan is. Sajnos, az illetékesek kevésbé törődnek ezzel a gyakorlattal, következésképpen újra és újra bosszankodnak az autósok,' motorosok. Akikhez nemrégen sorstársként szegődtek a gyalogosok is... Kiss Józsefné bunyadivárosi olvasónk értesített bennünket'arról, hogy a Kilián György utcában hosszabb ideje sóderhegyek magasodnak a járdán. Így csupán nagy kerülővel érhetnek céljukhoz az arra lakók. Az ebből adódó kellemetlenség a munkába járókon túl az iskolásokat és óvodásokat is érinti. Levélírónk határozottan leszögezi, az úttest és járda nem tárolóhely, s felhívja a városi tanács figyelmét az ilyen és hasonló állapotok megszüntetésére. Se villany, se petróleum? A tanyai lakosság életkörülményeinek — társadalompolitikai szempontból is fontos — javításában döntő szerepe van az elektromos energiával való ellátásnak. E program megvalósítása során példás eredmények születtek már megyénkben. De még igen sok a tennivaló is. Ezt támasztja alá a Fülöpszállásról érkezett levél. Farkas Gábor révén tudtuk meg, hogy a községi III. sz. - általános iskola környékén levő tanyák lakóinak immár három éve ígérik a villamosítást, de a gyakorlati intézkedés máig várat magára. Az érdekelt családok — akik váll'allák a költségek jelentős részeneks fedezését — úgy vélekednek, a helyi tanács a lehetőségéhez- képest kevesebbet tesz ügyükben. Változtatni kellene végre ezen a közönyösséggel határos magatartáson, s fokozottabb felelősséggel foglalkozni az itteni választópolgárok gondjainak orvoslásával — olvassuk a sorokat, melyek arról is informálnak, hogy a tanyaiak petróleumlámpáinak használata is akadályba ütközik,, mivel a környéki üzletekben régóta hiánycikk a petróleum. Sőt a megye- székhelyen sem- kaptak ilyen árut a vásárolni szándékozó fülöp- szállásiak. „Á, kereskedelemnek nem szabad megfeledkeznie a petróleum forgalmazásáról, hiszen anélkül a távoli múltat időző gyertyavilágra lesznek kényszerülve a kommunálisán kiépített helységektől messze lakó emberek ...” —í zárul a levél, s az abban foglaltak jogosságához nem férhet kétség. KÁLVÁRIA JÁR AS KERÉKPÁR MIATT Rossz minőségű árut nem szabad eladni! — összegezhetjük ily módon a kereskedelem egyik alaptörvényét, melynek végrehajtása még kívánnivalót hagy maga után. Legalábbis ez derül ki Szabó László, Kecskemét, Máriahegy 87,13. szám alatti lakos esetéből. ■ Nevezett idén tavasszal vásárolt Baján egy NSZK-gyártmányú Anatom típusú kerékpárt. Bár a jótállási papírján azt olvasta, „a -legkorszerűbb jármű”, meg hogy ,.sok örömet okoz”, de a valóság mást mutatott. Á kormánya csakhamar rögzíthetetlenné -vált, a küllők kilazultak ’(hegyes végeik a belső gumit is tönkretették),, a szorítócsavarok eltörtek, a zár csütörtököt mondott stb. Először a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet szervize végezte a javítást, ami nem volt egyszerű, hiszen például az elromlott nyereg beszerzése, kicserélése két hónapot vett igénybe. De hát a bajaik nem sajnáltak időt és fáradságot, hogy a biciklit reridbehozzák. Másutt, pontosabban a Kecskeméti Vegyesipari Szövetkezetben azonban korántsem volt ilyen szerencséje a tulajdonosnak, aki időközben költözött a megye- székhelyre. - . , A jármű — vásárlása óta ki tudja hányadszor? — a múlt hónapban is „lerobbant": a gumik kilukadtak és a zár is felmondta a szolgálatot. Ám a szerviz emberei mesterséges rongálásra gyanakodtak, s megtagadták a javítást. Olvasónk hiába hangoztatta, hogy gyártmány hibáról van szó, tehát érvényes a garancia, csupán sértő elutasításra talált a kérése. Ez az eljárás is roppant felháborította őt, aki a méregdrága, de működésképtelen kerékpárja láttán jogosan érzi becsapottnak magát. Történetének közreadásával másokat igyekszik megkímélni az ilyen kálváriajárástól, vagyis sürgeti a megelőzést célzó intézkedéseket. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Podhradszky Jenöné, Kecskemét: A hozzánk érkezett levelében foglaltakat felkérésünkre kivizsgálta a Bács-Kis- kun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója. Horváth József. Mint a válaszából kiderül,' az ön kérése teljesült, ugyanis a határozott időre létesített bolti eladói munkaviszonyát ’ határozatlan időtartamúvá módosították. Következésképpen a szülési szabadsága lejártáig folyamatosan kapja bérét, később pedig — ha igényli — a gyermekgondozási segélyt is. Székhelyi József, Kecskemét: Panaszát a helyszínen, vagyis a megjelölt kecskeméti benzinkutaknál ellenőrizték az illetékesek, akik nem találtak szabálytalanságot a motorkerékpárok üzemanyaggal való feltöltésének gyakorlatában. Ennek ellenére az AFOR- kirendeltség vezetője figyelmeztette a kútkezelőket, hogy munkájuk során mindig 'pontosan tartsák be a vonatkozó előírásokat. összeállította: Velkei Árpád t í ( Sokat bír az ember
