Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

1974. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Törvényesség a kiskunsági termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodást folytatnak. Tevékenységüket azonban a népgazdaság érdekei­vel összhangban kell kifejteniük. Működésüket jogszabályok hatá­rozzák meg. Kiskunhalason a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége leg­utóbb azt tárgyalta meg, hogy miként érvényesül a törvényes­ség a TESZÖV-höz tartozó gaz­daságokban. A szövetség társa­dalmi és önkormányzati bizott­sága a saját tapasztalatai, vala­mint a különböző hatóságok tör­vényességi vizsgálatai alapján arról számolhatott be az elnök­ségnek, hogy a kiskunsági szö­vetkezetek általában a jogsza­bályok szerint gazdálkodnak. Ki­sebb hibák azonban előfordul­nak. Az 1972. január elsején életbe lépett, módosított termelőszövet- kézeti törvény elrendelte az alap­szabály, az ügyrend és a munka­rend ' elkészítését, illetve átdol­gozását. Másfél évvel a határidő lejárta után még mindig akad olyan szövetkezet a Kiskunság­ban, amelynek nincsen ügyrend­je vagy munkarendje. A Pénz­ügyminisztérium, de néhány más hatóság is előírta1 egyéb belső szabályzat elkészítését, mint pél­dául a bizonylati, a munkadíja­zási, a munkabérezési, a leltáro­zási, az önköltségszámítási, az , iratkezelési, a munkavédelmi, a tűzrendészed szabályzat, a szám­larend, valamint a prémium és a lakásépítési támogatási sza­bályzat elkészítését. E szabály­zatok közül egyik-másik szövet­kezetben: valamelyik hiányzik, vagy a vezetőség még nem ren­delte el az alkalmazásukat. \Fő­leg a közelmúltban egyesült gaz­daságokban tártak fel a vizsgá­latok ilyen mulasztást. Akad olyan szövetkezet is, ahol csak négy, öt példányban készült el az annyira fontos. munkarend, így a termelést közvetlenül irá­nyító brigádvezetőknek már nem jutott belőle. A szövetkezeti törvény megha­tározza a vagyonkezelők felelős­ségét a mezőgazdasági szövetke­zetekben. E szerint a szövetke­zeti raktárost a leltárhiányért akkor lehet anyagilag felelőssé tenni, ha az ilyen irányú felelős­ségét a munkába állítása előtt írásban közölték vele. Előfor­dult, hogy a raktáros nem kapta meg az előzetes értesítést. Má­sutt a készletkezelőt nem tájé­koztatják arról, hogy a gazda­ságban ki jogosult az utalványo­zásra, s olyan személy utalvá­nyozására ad ki a raktárból ter­A Krimszkaja Pravda írja Befejezéséhez közeledik a Krím-iélszigeten a rizs betakarí­tása. Qktóber végéig több mint 20 ezer hektáron végeztek az aratás­sal. A rizstermelő gazdaságok elé­gedettek a terméssel, a hektáron­kénti átlag, területi viszonylat­ban 44,5 mázsa. Legmagasabb az átlag a Pjatiozernij szovhozban: 50,6 mázsa hektáronként. A Le­nin szovhoz „Szivas hősei” bri­gádja kivételesen magas ered­ménnyel büszkélkedik: 68 hektá­ros területen 88 mázsás átlagter­mést értek el. * A keresi Vojkov kombinát zo- máncedéhygyártó csarnoka a IX. ötéves terv legnagyobb beruhá­zásai Jcözé tartozik a Krím-fél- szigeten. A gyárrészleg tervezett kapacitása ötvenkét féle zománc­edényből évente 37,5 millió da­rab. A csarnok építői teljesítették felajánlásukat, így a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójának előestéjén meg­kezdődhetett az üzempróba. A szimferopoli városi pártbi­zottság érdekes és figyelemre méltó kezdeményezéséről számol be a lap. Városnéző látogatásra álívott meg a pártbizottság száz­ötven társadalmi aktivistát, „ré­gi bolsevistát”. Valamennyien több évtizede élnek a városban, éle­tük, munkásságuk szorosan ösz- szefügg valamely üzem vaígy in­tézmény történetével. A sétavezető — E. Pokrovsz- kij, a városi pártbizottság első titkára — elmondta, hogy Szimfe- ropol 6,5 ezer hektáron fekszik, lakóinak száma 283 ezer. A vá­ros 1,8 millió négyzetméter alap- területű lakásállománnyal ren­delkezik, ebből 600 ezer négyzet- méter magánerőből épült. A 740 uí;a hossza 556 kilométer; 386 kilométer vízvezeték, 177 kilo­méter csatorna- és 128 kilométer gázvezeték látja el a város la­kosságát. A távlati beépítésre kijelölt te­rületen bemutatta városi titkár a házgyár első szülöttét, egy nyolcemeletes lakótömböt, amely­nek négy-ötszobás lakásai nagy- családosok részére készülnek. Le­rakták egy 288 lakásos épület alapjait. A lakónegyedet 700 la­kára tervezik, kórház, rendelő- intézet, iskola, építőipari szakkö­zépiskola és bevásárló központ is -épül itt. A házgyár évi 120 ezer ■ riégyzetméter hasznos alaptJéfü^ letű lakást készít, ennek nagy ré­sze itt kerül felépítésre. Míg a rohamosan fejlődő vá­ros utcáin gördültek az autóbu­szok, Pokrovszkij elvtárs a vá­ros életéről közölt további ér­dekes adatokat: A városi autó- buszjáratok hossza 64 kilométer, 110 kocsi bonyolítja le a forgal­mat. összesen 88 kilométer hosz- szú útvonalon 210 trolibusz köz­lekedik. A területi székhelyen 388 üzlet és 426 vendéglátó egység áll a lakosság rendelkezésére. A műszaki közép- és a felsőfokú oktatási intézményeket 15,5 ezer tanuló látogatja, az általános műveltséget nyújtó iskolákban harminckétezren tanulnak. A vá­ros 94 bölcsődéjében és óvodájá­ban tizenháromezer gyermekről gondoskodnak. A városnézés a pártbizottságon fejeződött be, ahol megvitatták a látottakat. S. B. ményt vagy anyagot, akinek er­re nincsen’ joga. Általános jelenség a körzet­ben, hogy a szövetkezeti állat- állományért való felelősséget nem szabályozták megfelelően. Az állatnyilvántartás és a bi­zonylati fegyelem hiányosságai miatt követhettek el a mélykúti Űj Élet Tsz-ben visszaélést az elmúlt években. Az I—V. rendű vádlottat ezért összesen 20 és fél évi szabadságvesztésre ítélték, és kártérítést is kell fizetniük. Mindezt azonban a bizonylati fe­gyelem érvényesítésével el lehe­tett volna kerülni. A jogi szabályozás szükséges­ségét senki' sem vitatja a kis­kunsági szövetkezetekben. Hova­tovább azonban ez a szabályozás olyan mértékű lesz, hogy szá­montartásuk, áttekintésük lehe­tetlenné válik. Az elmúlt év vé­gén érvényben levő 25 és fél ezer jogszabályból kereken 8 ezer vonatkozott valamilyen formá­ban a mezőgazdasági szövetke­zetekre. Ilyen jogszabályáradat mellett igen körültekintően kell intézkedniük a szövetkezeti ve­zetőknek, hogy még véletlenül se sértsék meg a jogi normákat. A 8 ezer jogszabályt ismerni, ész­ben tartani, a gyakori változáso­kat, módosításokat figyelemmel kísérni szinte képtelenség. K. A. A Ganz-MÁVAG kecskeméti partnerei „KÖNYVESPOLCRA ” A Könyvbarát segít a válogatásban „Könyvespolcra... Ajánlójegy­zék a szocialista brigádok tagjai­nak” — ezzel a címmel indítot­ta útjára az Állami Könyvter­jesztő Vállalat a szocialista bri­gádok házikönyvtárának bővíté­se céljából néhány hónappal ez­előtt kiadott jegyzékét. A köny­veket ajánló lista sikere és vissz­hangja arra késztette a vállalatot, hogy a havonta megjelenő Könyvbarát című tájékoztatóban rendszeresen egy-két oldalas mel­léklettel segítsék a szocialista brigádok tagjainak a választást. A most megjelenő első összeállí­tásban az Európa Könyvkiadó új­donságait és a még kapható nagy sikerű könyveket ismertetik. A könyveket a lap hátoldalán talál­ható szelvényen megrendelhetik, majd az üzemi könyvbizomá­nyosnál megvásárolhatják az ol­vasók. (MTI) i Kisiparosok kiállítása I Kutyaszemek Kisfiú — kiskutyákkal. Mindannyiuk a „gyerek­korát éli, ezért is olyan kedvesek így együtt. A hercegszántói fiúcska még „önmagukért" szereti a kutyusokat, s azok is természetes játszótársukként fogadják kis gazdájukat. Á gyereknek sincs még halvány sejtelme sem arról, hogy mondjuk 15 esz­tendő múlva már rang-jelképnek — ismertebb ki-, fejezéssel státusszimbólumnak — fognák fel az em­berek, ha ebei társaságában hasonlóképpen mutat­koznék. Persze, ő akkor mint öntudatos fiatalem­ber, bizpnyára kevésbé közvetlen kapcsolatot tar­tana állataival', amelyek akkorára bizony vén nagy­kutyák lénnéhek. Különlegesebb ebfajtájukra büszkék lévén, a mostaninál szigorúbb, három lé­pés távolságot prancsöló tekintettél. S nyakukban talán ékszernek beillő örvvel, illetve pórázzal. Most még — kisember, kisjószág — egyformán őszinte, s „önzetlen” örömét leli egymásban. Ha mondja is a gyerek pajtásainak, hogy „Nekem ám két boxerem is van... ”, o hangsúlyt még a fel­nőttektől kölcsönzi. Nem firtatja, elöirásszerűek-e a búksi állatkák fajtacsoportjegyei. Tehát, hogy fejük már apró korukban is ilyen szép nagy, göm- bölyded és magas; a homlokuk nemesen dombo­rodó, arCorruk rövid. A fülük sem abból a szem­pontból érdekli, hogy csúcsósan kerekded-é, ha­nem mert olyan bársonyos fogás esik rajta. Nem beszélve nyakukról, amely vastagabb, rövideb b, mint' más kutyásoké, de ez — ebben a korban — még nem olyan erélyesen forgatja a majdan ke- vély boxer-fejet a széles mell s a zömök törzs ékességeként. Most'még puhán izmos kiskutga- nyakak s fnég egy kisgyerek markába is belefér­nek. Egyszerre mind a kettő. Sok névaláírás, elismerő bejegyzés található a kisiparosok Baján megrendezett kiállításának vendégkönyvében. Bár a kiállítás nem nagyméretű, de a kiállított termékek minő­sége, színvonala annál inkább figyelemre méltó. Harminchárom kis­iparos mutatta be termékeit, amelyek között megtalálhattuk a bá­dogos, bognár, cipész, szitakötő, szűcs, bőrdíszműves, papucskészítő, fényképész, kosárfonó, kőfaragó, pék, kékfestő, kötöttárukészítő, mérlegkészítő és még sok más szakma remekeit. Felvételünk a ki­állítás egyik részletéről készült, Sz. F. TERVEZES, FEJLESZTÉS, RENDEZES Várostörténeti előadássorozat Baján siteifj • A kecskeméti Kossuth Terme­lőszövetkezet lakatos részlege hosszú idő óta bedolgozik a Ganz-MAVAG-nak. Évente mintegy 15 millió forint érté­kű munkát végeznek a nagy- vállalat részére. Jelenlég mo­torvonatokhoz fűtőtest-védő­rácsok készülnek a termelő- szövetkezet műhelyeiben. Fel­vételünkön Tihany József és Kovács László lakatosok mun­ka közben. (Opauszky László felvétele.) A bajai József Attila Művelő­dési Ház — együttműködve a TIT helyi szervezetével — öt hó­napon át tartó várostörténeti és városfejlesztési előadássorozatot szervez. A jó előre kiadott tájé­koztató szerint ma este 18 órakor kezdik meg ünnepélyesen a soro­zatot a Liszt Ferenc Zeneiskola kamaratermében. Papp György, a városi pártbizottság első titkára mond megnyitót, s utána sor ke­rül az első előadásra is. Kőhegyi Mihály muzeológus Baja város történetéről beszél a hallgatók­nak. A továbbiakban minden máso­dik szerdán este gyűlnek egybe azok, akik az előzetesen kiadott jelentkezési lapot kitöltve vissza­küldték a rendezőknek, hogy meghallgassák a soron következő előadást. Szó lesz ezeken a fog­lalkozásokon a hagyományos vá­roskép és a modern építészeti formák összhangjáról, Baja táv­lati fejlesztésének elképzeléseiről, a műemlékvédelemről, a kisvá­rosok fejlesztési problémáiról, va­lamint településszociológiái és közlekedési témákról. Az előadássorozat értékét nö­veli, hogy az egyes témákról mindvégig avatott és elismert szakemberek beszélnek. Hallhat­ják a bajaiak ismét dr. Major Máté Kossuth-dijas akadémikust, dr. Szelényi Iván szociológust, dr. Gerő László Ybl-díjas építészt, dr. Perényi Imre egyetemi tanárt, Loydl Tamás tervező mérnököt, és több más tekintélyes közéleti embert. A rendezők a kiadott tájékoz­tatóban az alábbiakban fogalmaz­zák meg alapvető célkitűzésüket: „Az előadássorozat célja: átfo­gó képet nyújtani városunk múlt­járól, jelenéről, fejlődésének táv­latairól. Ráirányítani a lakosság figyelmét a rohamos fejlődéssel járó problémákra Ugyanakkor bemutatni, hogy ezek a problé­mák miként jelentkeznek más városokban, melyek azok a kísér­letek és eredmények, amelyeket Baja is hasznosíthat.” Ügy gondoljuk, e nemes cél­hoz nem szükséges kommentár. V. M. A Poznani vajdaság 1980-ig Meg kellett fogni őket hogy nyíltan s türelme­sen nézzenek szembe a fényképezőgép lencséjével. No, nem farkasszemet, csak olyan butuskán ámu- lót. Amibe ilyesmi fejeződik ki: „Hát ez meg mi? No, csak eged je el a nyakunkat, menten elvakkant- juk a magunkét’’, (Tóth István—Tóth Sándor) A LENGYEL Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága egyik ülésén megtárgyalta és elfogadta a len­gyel kormány előterjesztését Poz­nan és vajdasága társadalmi-gaz­dasági fejlesztéséről, ami az 1976—1980-ig terjedő időszakot öleli fel. Ez a következő ötéves tervidőszak lesz. aminek előzetes fejlesztési célkitűzéseit a vajda­sági párt- és állami vezetés dol­gozta ki. Mielőtt az említett terv főbb alapelveit ismertetném, illik fel­vázolni összefoglaló tömörséggel Poznan és vajdasága utóbbi évek­ben elért eredményeit. 1950 és 1970 között az ipari termelés ér­téke tízsszeresére nőtt. Egyúttal a különböző termelési ágakban fog­lalkoztatottak száma meghárom­szorozódott. A Poznani vajdaság jelenleg az ország ipari összter­melésének 7.4 százalékát adja. Többek között az országban bá­nyászott só 90 százaléka, az alu­mínium 47 százaléka, a barna­szén 42 százaléka, az elektromos energia 17 százaléka, ugyanennyi százalék farostlemezből és az asz­talt porcelán 13 százaléka szár­mazik innen. A vajdaságban a jelentős ipar- fejlődés egyenes következménve volt a városiasodás folyamatának meggyorsulása, valamint a mező- gazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése. Megválto­zott az alkalmazásban állók ösz- szetétele is Ma már a lakosság több mint 64 százaléka az ipar- " ból él POZNAN, a vajdaság , székhe­lye, mint nagy ipari centrum, egyetemi város, tudományos és kulturális központ.' nemzetközi és hazai vásárok színhelye, az or­szág legnagyobb éllátói közé tar­tozik népgazdaságilag fontos és a lakosság ellátásához szükséges cikkek előállítása tekintetében. Poznan ipara adja az ország inari össztermelésének .2.2 száza­lékát. Emellett sok korszerű és különleges termék készül itt. Gyártanak Poznanban többek kö­zött nagy teljesítményű hajómo­torokat. precíziós fémmegmun­káló esztergapadokat, Diesel-moz- donvokat. mezőgazdasági géneket gördülőcsaoágvakat. különféle ak- kumulátorakat. gépkocsikhoz való gumiabroncsokat, vasúti kocsikat stb. Ezek jó részét évről évre ex­portáljuk. ami nagv büszkeséggel tölti el a munkásokat, techniku­sokat. .mérnököket. Poznan nyolc felsőoktatási in­tézményével a hallgatók számát tekintve negyedik helyen áll az országban, számos tudományos kutatóintézete a további gazdasá­gi fejlődés tudományos-műszaki bázisát alkotja. Ennek a ténynek köszönhető, hogy a Lengyel Tu­dományos Akadémia egyik rész­legét 1972-ben itt állították fel. Poznan országos viszonylatban is' jelentős kulturális központ, kü­lönösen a zenei élet vonatkozásá­ban. Az elmúlt időszak és napjaink külön fejezetét képezi a mezőgaz­daság fejlődése. Húsz év alatt a négy alapvető gabona termése két és félszeresére nőtt. a szarvas­marha-állomány megkétszerező­dött. a sertésállomány megnégy- szerződött. A Poznani vajdaság ily módon lényeges befolyást gyakorol az ország élelmiszer-el­látására. KÖVETKEZZÉK most a vajda­ság és székhelye 1980-ig terjedő tervelőirányzatainak bemutatása. Várható, hogy a gazdasági te­vékenység összpontosításának körzeteit, meghagyva 1980-ban az ipari termelés 70 százalékkal lesz magasabb 1975-höz viszonyítva. Ezt a növekményt egyidejűleg a munkatermelékenység 95 száza­lékos fokozásával kell elérni Az ipari bázis további, jelentős kor­szerűsítésére is sor kerül, főleg olyan szakmákban, mint az élel­miszeripar, fafeldolgozóipar. ás­ványkitermelés és a könnyűipar. A vajdasági székhelyen tovább­ra is uralkodó lesz az elektromo­torok gyártása, az élelmiszeripar és a vegyipar. Ezzel egyidejűleg fejlődik a műszeripar. A tervidőszakban a mezőgaz­daság teljes termelését 20 száza­lékkal növeljük az 1975-ben vár­ható terméshez képest. Részletei­ben ez' annyit jelent, hogv 30 százalékkal nő a gabona, és 33 százalékkal a tej felvásárlása. HASONLÓAN jelentős javulást irányoz elő a terv a városi és falusi dolgozók élet- és munka­körülményeiben. Többek között szó van az egy lakószobára jutó személyek 1,22 fős átlagának 1,0- re csökkentéséről Ennek érdeké­ben pedig 75 000 lakást kell fel­építeni. ebből 35 ezret Poznan­ban. A célkitűzések között szere­pel a lakáskultúra fejlesztése, a közepes lakásnagyság 50 négyzet- méterre való növelése. Ezek a' feladatok megkívánják a na­gyobb építőipari termelékenysé­get, az építőszerelő és szakipari munkák gépesítésének tökéletesí­tését. az építőipar felszerszámo­zásának javítását és a technikai kiszolgáló • háttér fejlesztését. Egyre több ház készül a poznani szovjet rendszerű házgyár termé­keiből. Ez a házgyár 1974. szep­temberétől üzemel teljes kapaci­tással. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ja­vításának másik eleme a keres­kedelmi hálózat bővítése és a szolgáltatások körének kiterjesz­tése A program magába foglal­ja a kereskedelmi forgalom 50 százalékos növelését 1980-ig, az 1975. évi teljesítéshez viszonyítva, a vendéglátóipari fejlesztés pedig 60 százalékos lesz. Kiépül és je­lentősen korszerűsödik az üzlet- hálózat és éttermi ellátottság, fő­ként Poznan két új lakótelepén. Egyedül az éttermi helyek száma 27 ezerrel növekszik. Ez annyit jelent, hogy a vajdaságban az ezer lakosra jutó vendéglátóipari helyek száma eléri a 43-at (1975- ben ez 32). Legintenzívebben fej- dődik a vendéglátóipar a megye üdülő-kiránduló körzeteiben, a fő közlekedési útvonalak mentén, továbbá a városokban. Ugyancsak tervezik a lakosság részére vég­zett szolgáltatások 77 százalékos növelését, kiváltképp a háztartá­si gépek javításával, a mosodáik­kal és az üdültetéssel kapcsolat­ban A lengyel egyetemi és főiskolai hallgatók 10 százaléka tanul Poz­nanban és 63 tudományos kutató- intézet van a városban. A kö­vetkező években 30 százalékkal nő a hallgatók száma. Előre lát­hatólag új képzési irányok ala­kulnak. mint például az elektro­nika. automatizálás, ipari kémia, motorok üzemeltetése és szerkesz­tése. idegenforgalmi szak. Üj sza­kokkal bővül a mezőgazdászkép­zés is. Az alsófokú oktatással kapcso­latban elmondható, hogy 1980-ig 50 általános iskolát építenek a megyében, ahol a tízosztályos képzésre térnek át. A szakmun­kásképzésnek 130 000 végzettet kell kibocsátani, ami 20 száza­lékkal több. mint a mostani öt­éves , tervben. E FELADATOK valóra váltá­sa megköveteli a vajdaság társa­dalmának teljes mozgósítását, de már ma el lehet mondani, hogy a dolgozók bizalma a párt- és ál­lami vezetés mellett áll, tenni- akarásuk és lendületük biztosíta- . ni tudja a körzet fejlődését és a vajdaság jelentőségének további növelését az ország életében Eugeniusz Cofta 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents