Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1974. november 12. A mérleg kedvezőnek ígérkezik Interjú Juhász Istvánnal, a kiskőrösi városi pártbizottság titkárával „'...Öröm számunkra egyrészt a nagyközségi rang megadása, másrészt az önállóság és a ha­táskör további növelése... Ez bizalmat és felelősséget jelent, amely egyben a felelősségérzetet is fokozza...” — állapította meg négy évvel ezelőtt Kiskőrös nagyközség pártértekezlete. A további feladatokról szóló hatá­rozatok között pedig rögzítette: a fő célkitűzés a várossá fejlesz­tés legyen. S lám, a nagyközségi pártértekezlet határozatainak végrehajtását városi számvetés követi. Ennek előkészületei köz­ben (kerestük fel Juhász István elvtársat, a városi pártbizottság titkárát, s kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: — A négy év előtti határozatok tükrében mi jelle­mezte a legjobban Kiskörös gaz­dasági életének fejlődését? Válasz: — Hasonlóan a megye többi városáéhoz,, Kiskőrös gaz­dasági életét is az állandó és dinamikus fejlődés jellemzi. Az 1970. évihez képest, a' pártérte­kezlet célkitűzéseinek megfelelő­en az ipar - termelési értéke csaknem megkétszereződött és megközelíti az 500 milliót. Évről évre felülmúlja eredményeit a mezőgazdaság is, ahol a termei lési érték ma 140 millió forint. Ezzel párhuzamosan emelkedett a dolgozók életszínvonala, amit jól érzékeltet a kereskedelem nö­vekvő — egy személyre esően — 16 ezer forintos — forgalma. Mindemellett nincs fejlett ipa­runk. nincs korszerű mezőgazda­ságunk és a kereskedelmünk színvonala sem városi. Az ipar Kiskőrösön is a me­gyére jellemző módon alakult ki. Megoldottuk a foglalkoztatást, megszüntettük az elvándorlást, ez azonban ma már nem elégít ki bennünket. Hiszen csak egy üzemünk felel meg a közepes méretnek. A többi 30—400 sze­mélyt foglalkoztató telephely, amelyeket korántsem jellemez a korszerűség, a magas technikai színvonal. Mégis örülünk az elért fejlő­désnek. Hiszen míg 1960-ban a keresőknek csupán 14 százaléka dolgozott az iparban, az arányuk ma 40 százalékos. Az állag jöve­delem sem marad el az orszá­gostól. Az évi béfszínvíonal^üzé|| ménként változóan' á* 24—27 ezer forintos egy személyre eső ösz- szeghatár között mozog. A mezőgazdaság ma is jelen­tős, a keresők 38 százalékát fog­lalkoztatja, s nem jelentéktelen a kétlakiak aránya sem. A há­rom szakszövetkezetünk közös vagyona — közös ültetvények, gazdasági épületek, gépek stb. — 180 millió ' forint. Az elmúlt négyévi fejlődés ellenére a kö­zös termelői alapok növekedésé­nek üteme lassú, amit szóvá kel­lett tennünk és továbbra is szor­galmazunk. Fejlődött, de nem a kívánal­maknak megfelelően a város ke­reskedelme és vendéglátása. Idá­ig kizárólag az ÁFÉSZ-re hárult a feladat, amellyel, bármennyire igyekezett is, maradéktalanul nem tudott megbirkózni. Az 1970-es pártértekezlet is megfo­galmazta már: teret kell adni Kiskőrösön az állami kiskereske­delemnek és a vendéglátóipar­nak. Az első lépés megtörtént: építkezik az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat és biztatóak a kilátásaink más vonatkozásbap is. Így" e tekintetben is biztosra vehető a határozat végrehajtá­sa. összegezve: gazdasápoliti­kánkban a népgazdasági érdekek és a helyi igények összehangolá­sára, s az azzal szinkronban va­ló fejlesztésre törekedtünk, ami többé-kevésbé sikerült. Nem kedvezőtlen a mérleg, amelyet a soron következő pártértekezlet elé terjesztünk. KÉRDÉS: — Az iménf felvá­zolt eredmények nyilván érezhe­tő hatással voltak Kiskőrös tár­sadalmára, annak átrétegeződé- sére, így például a munkásság számbeli és tudati fejlődésére is. párt politikája helyi érvényesíté­sében betöltött szerepéről? Válasz: — E két kérdés szo­rosan összefügg. Az iparfejlesz­tés, mint korábban, ma is igény­ként jelentkezik. Ezzel létrejött a munkásság, amely létszámában több mint halszázzal gyarapodott az 1970. évihez képest. Ugyan­akkor más ágazatokban is nőtt a foglalkoztatottság.' Új intéz­mények jöttek létre, míg egyes meglevők növekedtek. A kere­sők száma jelenleg meghaladja a' 8 ezret, s ebből 38 százalékos a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A nők hányada az ösz- szes keresők köpött 49,2 százalék. Nagy tehát a lakosságon belüli átrétegződés, a mobilitás. Egy­idejűleg betelepülésnek is tanúi vagyunk, amellyel elsősorban a munkások, az értelmiség és egyéb alkalmazotti foglalkozású­ak száma gyarapszik. Kiskőrös tehát már nem a régi, döntően paraszti lakosságú és zárkózott település. (Ez utóbbi az 1943 előtti „nemzetiségi politika” kö­vetkezménye volt, amely lenézte a szlovák ajkú lakosságot.) Ma nyílt a város társadalma, Összetételében igen . sok válto­záson ment keresztül. Van mun­kásból lett munkás: sokan, akik korábban eljártak, ma itthon dolgoznak. Van parasztból és háziasszonyból lett munkás. És sok a vegyes család, amely itt is, Qjt .4S..érdekeli: a. csatód egyik tagjáig: ipariján, a más|k a me­zőgazdaságban; a »«harmadik ér­telmiségi munkakörben dolgo­zik. Vagy ipari munkás, s ugyan­akkor tagja valamely szakszövet­kezetnek is, mert van pár száz négyszögöl, esetleg egy hold sző­lője. A szakszövetkezeti tagság 23 százaléka dolgozik más terü­leten. Ilyen sokszínű a mi valósá­gunk. Mindezt számításba kell vennünk, amikor véleményt mon­dunk vagy újabb döntés előtt állunk. Ennek megfelelően kell terveznünk és végeznünk a poli­tikai munkát, ami nem könnyű és nem is egyszerű. A munkások szerepe megha­tározó a város politikai, gazdasá­gi, kulturális életében. S mind következetesebben érvényesül a várospolitika alakításában és megvalósításában is. A szakszövetkezetek tagsága együtt fejlődik a Szövetkezetek­kel és mind jobban igényli, hi­szen saját érdeke, hogy fejlődjön, erősödjön a szövetkezet. Az értelmiség igyekszik jól beilleszkedni és egyre nagyobb felelősséget vállalni a munkás­ság, a parasztság, az egész város fejlődéséért. A különböző réte­gek közötti kapcsolatot 'jónak ítéljük. Nagyon sok szép példá­ja van annak, hogy a munkás, paraszt, értelmiségi és kisiparos együtt cselekszik városáért és együtt is ünnepel. Ugyanakkor külöii-külön is pártunk, a mun­kásosztály politikája megvalósí­tásáért dolgoznak. Akadnak azonban a sokszínű­séggel együttjáró gondjaink is. Az egyik ilyen a túlzott anyagi­asság, a pénz utáni hajsza. Pél­da erre korántsem csak a kétla­kiak körében található. Másik gondunk az előbbi következmé­nye: nincs elegendő idő a műve­lődésre, a -szakmai fejlődésre, a társadalmi életre. Megkülön­böztetett feladatunk tehát a ne­velés, a tudatformálás, a szemlé­letváltoztatás. KÉRDÉS: — „Mint a szocia­lizmus felépítésének egyik köz­ponti feladatát, úgy fogjuk fel a szocialista demokrácia fejleszté­sét” — rögzítette az 1970-es párt- értekezlet határozata. Hogyan értékeli a városi pártbizottság az e tekintetben elért fejlődést? Válasz: — Ahogyan azt a párt­értekezlet megfogalmazta, való­ban úgy fogjuk fel a demokra­tizmus fejlesztését. Valljuk és gyakoroljuk is, hogy előbb azono­suljon a feladattal a többség, s úgy kezdjünk a megvalósítás­hoz, semmint hogy azért tegyen a többség valamit, mert a „fő­nökség” úgy kívánja. F.gyre rit­kább nálunk az olyan vezető, aki csak beszél a demokratizmusról. Hiszen elsősorban a saját érde­ke. hogy a testület, a kollektíva egyetértésével ténykedjék. Ész­reveszik azt a dolgozók, ha csak íormáiis, vagy ímmel-ámmal al­kalmazott a demokratikus módi- szer. Pártbizottságunk és a párt- alapszervezetek is a határozat alapján kérik számon a munkát. Nemegyszer szóvá kellett tenni egyik-másik vezetőnek a helyte­len módszerét. S úgy véljük, az eredmények e vonatkozásban nem maradtak el. Elsősorban testületeink mun­kája tanúsítja ezt. A pártbizott­ság, a végrehajtó bizottsága, a különböző munkabizottságok éle­te, igen mozgalmas. Legyen az bármilyen, például személyi kér­dés is, sok és felelősségteljes vélemény hangzik el, s a döntés valóban a vita alapján születik. Minden fontosabb kérdésben való határozás előtt sok embert megkérdezünk. Ennek több féle módját alkalmazzuk: egyéni és csoportos beszélgetés, vélemény- kérés tömegszervezetek útján, a kérdőíves rendszer stb. Ennek haszna, kedvező hatá­sa a végrehajtásban jelentkezik. Amikor a határozat megvalósí­tásának időszaka kezdődik, visz- szatérünk a javaslatokra. Példá­ul a munkások részéről az ötödik ötéves tervhez adott javaslatok­ra, az‘J értelmiségi rétegek kér- déséb^rf' váz 1 értelmiségiektől ka­pott véleményre, a szakszövet­kezetek továbbfejlesztésével kapcsolatos tagsági igényekre. Ilyen alapon szólhatunk a to­vábbi törekvéseinkről, amelyek a város dolgozói nagy részének véleményét tükrözik. Fontos fel­adatunk például az ipari fejlesz­tés koncentrálása, s legalább a középüzemi méret elérése a Ve­gyes-- és Építőipari j Szövetkezet­nél, az IGV Finommechanikai Gyáránál, a MEZŐGÉP gyáregy­ségénél, a Konzervipari Vállalat telepénél. A korszerűség köve­telményei alapján ehhez sok kér­dés kapcsolódik. Szakszövetkezete­ink fejlesztésében a korszerű, nagyüzemi termelői alapok növe­lése, a tagság életkörülményei­nek javítása a cél. Meg kell ol­danunk a város helyi közlekedé­sét, a MÁV, VOLÁN, a posta munkájának korszerűsítését. Ja­vítani a város úthálózatát, köz- világítását, vízelvezető csatorna- rendszerét. Lakást építeni a mun­kásoknak,. pedagógusoknak és más értelmiségieknek; iskolát, óvodát a zsúfoltság miatt délután tanuló, illetve a helyhiány miatt óvodába nem járó gyerekeknek. A végére hagytam a legfonto­sabbat: jó politikai légkört, jó hangulatot a munkában, egysé­ges fellépést a párt politikájáért, annak megvalósításáért. Ez igen összetett, nagy feladat. Dolgo­zunk azért, hogy növekedjen azoknak a száma, akik hajlan­dók a közösségért cselekedni, s az ilyenek fokozottabb megbe­csülésére törekszünk. Feladata­ink az emberért valósulnak meg. Azért, hogy Kiskőrös városiasod- jon, tehát anyagi és szellemi vo­natkozásban egyaránt fejlődjön — mondotta az interjú befejezé­séül Juhász István elvtárs. Perny Irén- N"' # A városodás jelei a lakásépítésben. 0 Munkában a zöldkoszorús jelvénnyel kitüntetett Tyereskova szocialista brigád a MEZŐGÉP helyi gyáregységében. Uj lakótelep épül Kiskunfélegyházán A felszabaduláskor a magyar városók között Kiskunfélegy­háza utolsó helyen állt a lakásellátottság statisztikáján. A meglevő lakások túlnyomó többsége vályogból, vertfalból épült így azóta is sok lakás összedőlt. Érthető hát az öröm az egész város területén arra a hírre, hogy új lakótelep kijelölésére, és emiatt a város általános rendezési tervének módosítására üjt össze a városi tanács. Az ötödik ötéves terv tömeges lakásépítése érdekében a megye- székhelyen. Kecskeméten házgyár épül és ez Kiskunfélegyháza ré­szére is gyárt ’ lakóépület-eleme­ket Eredetileg Kiskunfélegyháza jóváhagyott általános rendezési terve az avult és sűrűn beépített, főleg földszintes lakóépületek szanálása által felszabadított tér rületeken Irányozta elő, az eme­letes, városias lakásépítést döntő többségben. A módosított megyei és városi állásfoglalás az, hogy nem a központban, hanem a vá­ros melletti üres, nagy területen kell a házgyári elemekből épülő 2500 lakásos lakótelepet elhelyez­ni. A városi tanács.a tervmódo­sítást egyhangú határozattal jó­váhagyta és az új: 5—10 szipteS házak a szolnoki vasútvonal, Ta­nyasori út. Alpári út, Romhányi, Rét. Körösi és Vörös Hadsereg utcák által határolt területen épülnek fel Emellett tovább fo­lyik a városközpont rekonstruk­ciója is. A tervek szerint 1980-ig ezer házgyári lakás és a központban hatszáz hagyományos építőipari lakás enyhíti mapl Kiskunfélegy- háza város lakásgondjait. T. M. A mély víz és az emberi szervezet A franciaországi Marseille-ben nemrég szimulápiós kísérletet hajtottak végre, hogy a nagy víz­mélységeknek az emberi szerve­zetre gyakorolt hatását vizsgál­ják. A 14 napos kísérlet során, amelyben a ..hidroszférába” zárt négy férfi vett részt, olyan kí­sérleti kamrát használtak, ahol a víz nyomása megfelelt a tenger- szint alatti 300 méteres mélység­ben mért víznyomásnak. A víz­nyomásnak viszonylag gyors fo- kDZása (azt szimulálták, mintha a kísérlet résztvevői percenként 1 méteres sebességgel süllyedné­nek a vízben) sajátos idegrend­szeri szindrómát váltott ki: a kamrában levőket lyrázta a hi­deg, és elálmosodtak. A kísérleti prdgramot iráhyító orvos kijelentette, hogy a tapasz­talatok megerősítették: bármilyen módon is törekszünk a víz alatti életfeltételek javítására, az em­ber fiziológiai állapota a víz mé­lyén sohasem lehet azonos a földfelszínivei. Az biztos, hogy az ember elég sokáig képes a tenger mélyéri dolgozni, enni, aludni, a rendkívüli életfeltéte­lekhez való alkalmazkodásra való képesség azonban mindenkor az egyéni sajátosságoktól függ. Színvonalas szolgáltatás - növekvő megrendelőtábor A Kiskőrösi Vegyes és Épí­tőipari Szövet­kezet két-évvel ezelőtt nyitotta meg modern autó­szervizét. Az üzem korszerű berendezései mellett 36 ta­gú. jól képzett szerelőgárdá- iuk van. Ügy szervezték meg a munkát, hogy az egyes kocsi • típusok javítá­sát külön-kü- lön csoport végzi. Ezzel a szakemberek számára lehe­tővé tették a masinák ala­pos megisme­rését. A szer­viz színvonalas szolgáltatást végez, s ennek kö­szönhető. hogy megrendelőinek tábora egyre növekszik. Havonta mintegy 800 gépkocsi fordul még a szövetkezet szervi­zében Jelenleg középjavításig mennek el a járművek élettarta­mának meghosszabbításában. A szükséges alkatrészek beszerzé­sében segít nekik az AFIT. Garan­ciális jávítást ez idő szerint a Zsiguli. Skoda. Moszkvics. Polski és Wartburg típusokra vállalhat­nak. Jövőre szeretnék megkapni a Trabant garanciális javításá­nak jogát is. OLVASÓINK! A S Munkaidőben reggeliztek... A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezetnél nincs minden rendjén a munkafegyelem körül — vonhatjuk le a konklúziót a Baja, Fábik u. 10. szám alatt lakó ifj. Debelyácski Tibor esetéből. Nevezett október 24-én délelőtt, úgy a negyed 9 utáni percekben gördült be Wartburg személygépkocsiján a szövetkezeti szerviz ud­varába, hogy úgynevezett felsőmosást kérjen. Az ottani női dolgozók rögtön felszólították, pontosán álljon be a kijelölt helyre. Miután ez megtörtént sarkon fordultak, egy szobácskába tértek be és hozzáfog­tak reggelizni. Ily módon eltelt már több mint fél óra, amikor a vá­rakozás miatt türelmetlenkedő tulajdonos elhatározta, megsürgeti a munkát. A hölgyek időközben, sajnos, eltávoztak valahová, ezért pa­naszt tett a műszakvezetőnél, aki keresésükre indult. Körülbelül 15 perc múltán lelt rájuk és küldte vissza őket a mosóCészlegbe.. Pilla­natokon belül megérkeztek ugyan, de a csaknem egy órával koráb­ban megrendelt mosást már nem végezhették el, mivel olvasónk — akinek drága volt az ideje — elhajtott járművén. Szintúgy még né­hány autós is. „Falatozni nem illik, sőt nem szabad munkaidőben, különösen az olyan cégnél, amely a megyei lapban megjelent hirdetésében a gyors szolgáltatásaira hívja fel a figyelmet!” — fejeződnek be a sorok Bika közi bosszúságok Kalotaí József, a kecskeméti Rákóczivárosban lakó olvasónk amiatt panaszkodik, hogy a Bika köz elnevezésű útvonalról túlsá­gosan megfeledkeztek az illetéke­sek. Pedig errefelé nemcsak so­kan laknak, de vállalati raktárhe­lyiségek is vannak. Egyszóval nagy a forgalom, amely esős idő­ben a térdig érő sárban bonyoló­dik. Az utat ugyanis mélyedések, kisebb gödrök teszik ,',változatos­sá”. Ennek következtében a gép­járművek is rendszeresen a jár­dán közlekednek. Főleg az FJ 96 —14 forgalm; rendszámú teher­gépkocsi használja gyakran e te­rületet. A vezetője pedig sértően gorombáskodik azokkal — köztük a kisgyermekes anyákkal —, akik a pocsolyán áf gázolva kénytele­nek megkerülni a járdán, tehát a KRESZ szerint szabálytalanul parkírozó járművet. „Vajon mi­kor szűnik meg ez a megannyi bosszúságra, j kellemetlenségre okot adó állapot?” — kérdezi vé­gezetül a levélíró. Folyamatos a lapkézbesítés Október 17-i számunkban hoz­tuk nyilvánosságra a kecskemé­ti Rendörfaluban lakó Bán László panaszát Friss újságot az előfizetőknek! címmel. Közöl­tük, hogy a környéki családok gyakorta kapják meg késve a sajtótermékeket, így a Petőfi Népét is. E gyakorlat roppant bosszantja az embereket, akik csak késve tájékozódhatnak a megye, az ország és. a nagyvilág eseményeiről. "A panaszra a Szegedi Posta- igazgatóság helyettes vezetője, dr. Viski, Dániel írásban vála­szolt. Ebből kiderül, hogy a munkaerőhiány, illetve a rendőr­falui körzetekben a kisegítő dol­gozók gyakorlatlansága okozta a panaszt, amelyet új kézbesítői státusz révén szüntettek meg. A lapokat azóta folyamatosan kap­ják a családok, akiknek nem kell többé aggódniuk a hasonló eset bekövetkezése miatt. Azonnal kell intézni a reklamációt Áruházi vásárlás ráfizetéssel címmel szeptember 27-i összeállí­tásunkban jelentettük meg Somo- di Károly iajosmizsei lakos pana­szát. Lényege: olvasónknak a kecskeméti Alföld Áruházban blokk, illetve garancialevél nélkül adták kezébe a vásárolt két da­rab külföldi gyártmányú 9 voltos akkumulátort, amely bár kezdet­től fogva üzemképtelen volt, de az emiatti reklamációja mégis hiábavalónak bizonyult. Az ügyet kivizsgálta a Bács me­gyei Fogyasztási Szövetkezetek Alföld Kereskedelmi Vállalatá­nak áruházvezetője, Táborosi Gyula. Megállapítása szerint a vevő — állításával ellentétben — kapott blokkot, amit azonban el­veszített, s ezért nem orvosolták kérelmét. Jóllehet az illetékes osztály vezetőjének módjában állt volna, hogy a használhatatlan áramforrás Visszavétele ellenében is lebonyolítsa a cserét, de ezt az azonnali intézkedést elmulasztot­ta, amiért figyelmeztetésben ré­szesült. Ami a történtek utólagos rendezését illeti, attól a vevő te­kintett el, mert időközben meg­semmisítette az akkumulátorokat. A szerk. megjegyzése: E válasz sajnos, nem tért ki az említett iparcikk garanciájával kapcsola­tos — minden bizonnyal sokakat érdeklő -r- tudnivalókra, így ki­egészítésként közöljük: a rádió- készülékek működéséhez szüksé­ges akkumulátorokért a vásárlás­tól számított négy hónapig vállal jótállást a forgalomba hozó RA- MOVILL Nagykereskedelmi Vál­lalat. Reklamálni a..blokk ellené­ben lehet ott, ahol az áruvásárlás történt. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kiss Ferenc, Jánoshalma: Hozzánk érkezett írásbeli kérelmével — köz­benjárásunkra — a helyi Petőfi Ter­melőszövetkezet szociális bizottsága foglalkozott. Megállapítása szerint ön kedvezőtlen anyagi körülmények kö­zött él, indokolt tehát, hogy járadé­kát- kiegészítsék. Erről már döntés is született, melynek értelmében októ­bertől kezdődően havi száz forint szo­ciális segélyben részesül. Németh Sándor, Szabadszállás: A hatóság ellenőrizte az ön által közöl­tekét, s arra a következtetésre jutott. hogy a sérelme alaptalan. Szőlőterüle­te után ugyanis helyesen, tehát a ter­melőszövetkezeti tagokra vonatkozó egységes adótétel alapján állapították meg az adóját. 0zv. Szappanos Jánosné, Szabadszál­lás: Lakásproblémája orvoslásához a nagyközségi tanács segítségét kértük, Választ a napodban kaptunk, s ebből kiderül, hogy a Lenin tér 3. szám alatt lakó Mészáros István birtokhá­borítást követett el, amikor a tulajdo­nát képező — Engels tér 3. számú — épület felújítása során lebontotta az ön lakrésze konyhájának válaszfalát és kéményét. Kárpótlásul később ígér­te egy másik helyiség kialakítását, de arra sajnos, nem került sor. Nevezet­tet most a hatóság kötelezte a szük­séges helyreállítási munkák elvégzé­sére, melynek határideje november 23-a. Ha a határozatnak nem tesz ele­get a tulajdonos, a tanács pénzbírság­gal sújthatja, esetleg a számlájára építtetheti meg a konyhát, j összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents