Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

1974. november 12. • PETŐFI f'ÉFE • 5 A műszaki felsőoktatás tíz éve Kecskeméten Gyöngyösi János tanulmányi hivatalvezető ma is jól emlék­szik a kecskeméti műszaki felsőoktatási intézet első nagy pró­batételére. 1967 júliusában a három esztendővel korábban be­iratkozott 224 diák közül 103 szerzett jogosultságot a diploma- munka megvédésére. Elsőként a gagybátori illetőségű Antal Ferenc államvizsgázott. Az első államvizsgák A kecskemétiek közül Babinsz- ky János, majd a most az Újpesti Gépelemgyár itteni telepén üzem­vezetőként dolgozó Formádi Jó­zsef állt a bizottság elé. Szaktech- •nikus oklevelükön a 3-as, illetve a 4-es sorszám bizonyítja, hogy az akkori felsőfokú technikumban ■az elsők között végeztek. Az 1965 februárjában szervezett esti tago­zaton a tiszakürti Ábraham SánA dór és a megyeszékhelyen élő, dolgozó Ábrahám Mihály diplo­mázott legelőbb. A műszaki főiskola tanulmányi hivatalában arról is tájékoztattak, hogy a kiskunfélegyházi Csikós Dénes, az első- „levelező diplo­más”. Varga István, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára császártöl­tési üzemének jelenlegi vezetője is szerepel az intézeti króniká­ban: ő az első vörös diplomás. A kenyai Okot Rávo volt az .első külföldi hallgató. Mindnyájan felelős beosztásba kerültek, alkotó részesei a hazai ipar fejlődésének. Az intézetre szeretettel gondolnak és ma már szép emlékké szelídültek a kez­dettel járó gondok, bajok. A felejtés sebesen szálló madár, rögzítsük ezért, hogy Fekete Ru­dolf, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium akkori osztályvezetője időt és energiát nem sajnálva dolgo­zott a Kecskeméti Felsőfokú Mű­szaki Technikum létesítéséért, az oktatás megkezdéséhez szükséges tárgyi, anyagi, személyi feltételek megteremtéséért. Kovács Ervin főmérnök és Shilling János, most tanszékvezető docens, sokat be­szélhetne ,az első kapavágás” oly­kor leküzdhetetlennek látszó ne­hézségeiről. Főiskola: növekyő követelmények Létszámban, szervezettségben és természetesen felkészültségben - megerősödött a tantestület. 1964- ben 9 mérnök és 6 volt középis­kolai tanár tanította, nevelte a növendékeket. Napjainkban 80 fő­állású és 40 óraadó oktatót fog­lalkoztat az 1969 szeptembere óta főiskolaként működő intézet. A képzés két szakon folyik. A gyár­tástechnológia ágazathoz négv — gépgyártás technológia, szerszám- .szerkesztő és gyártó, rendszer­szervező és műanyagipari gépé­szet — tanszék tartozik. A gép­ipari és automatizálási szak az automatika és a számítógép-tech­nika tanszékekből áll. Lapunkban többször beszámoltunk a főiskola területén emelkedő új épületek­ről. a szüntelenül gyarapodó la­boratóriumokról, kísérleti és gya­korló műhelyekről. A szellemi készletek növekedé­séről, az itt összpontosuló ismere­tekről nehezebb képet formálni. Számtalan tényből következtet­hettünk az oktató-nevelő munka színvonalának a javulására. Sok jel mutatja, hogy ez az iskola mind jobban megközelíti az ala­pításkor meghatározott célokat, s egyre inkább megfelel a főiskolai követelményeknek. A tízéves évfordulóra tudomá­nyos ülésszakkal és diákköri kon­ferenciával emlékeztek. A társin­tézmények részéről megnyilvánu­ló érdeklődés a főiskola növekvő tekintélyével magyarázható. Alkalom a számvetésre: tudományos ülésszak A tudományos ülésszakon fon­tos helyet kapott a marxizmus— leninizmus tudománya. Dr. Körö­si József kandidátus, tanszékve­zető főiskolai tanár elégedett a társadalomtudományi és pedagó­giai tagozaton elhangzott előadá­sokkal. hozzászólásokkal. — Arra törekedtünk, hogy a társadalom fejlődésének és a fia­talok marxista szellemű nevelésé­nek kérdéseit^ alkotó módon köze­lítsük meg. Gondolom, hogy ez a törekvés sikerrel járt. Két előadás keltett különösen nagy érdeklő­dést. Dr. Faludi Gábor, a Buda­pesti Műszaki Egyetem bajai Víz- ’ gazdálkodási Főiskolai Karának a tanára „Erkölcs és hivatás a mű­szaki életben” címmel foglalta össze kutatási tapasztalatait. A mérnökök, technikusok tevékeny­sége közvetlenül vagy közvetve valamennyiünket érint. Ezért a műszaki etika össztársadalom vo­natkozásaira is kitért bajai kollé­gánk. Dr. József Róbert, dr. Lan- kó Erzsébet és Szirmai Péter „A szervezettségi színvonal mérése közlekedési vállalatoknál” cím­mel ismertették a témával kap­csolatos felméréseiket, javaslatai­kat. Módszereik újszerűsége és a téma időszerűsége egyaránt fi­gyelmet keltett. A tudományos ülésszak 1 műsza­ki tagozatainak 33 előadásáról Varga László főigazgató-helyet­testől kértünk véleményt: Beszéltem a gépipari, a mű- anyagipari, valamint az automa­tizálási és számítástechnikai szek­ció elnökével. Hasznosnak tartják a tanácskozást, nem csalódtak. A kecskeméti intézet jó hírének is köszönhető, hogy a februárban meghirdetett pályázatokra oly so­kan jelentkeztek. Már a nyár elején felkérhettük , az előadókat, akik időben gjkyld- ték „ dolgozatukat. Valaxnemavit.. sokszorosítottuk,, kézbe adtuk, Jtej hetővé tettük az előzetes tanul­mányozásukat és így hatékonyabb volt a tanácskozás. Több. idő ju­tott az érdemi dolgokra. Az elő­adók mondandójuk lényegének az összefoglalásával megkönnyí­tették tartalmas vita kialakulását, a dolgozat legfontosabb tételeinek a ipeg jegy zését. Bizalom a fiatalokban A hallgatók is szerepet kaptak, vállaltak. A KISZ-szervezet egy brigádja a rendezést segítette, mintaszerűen. Helyt álltak az el­ső alkalommal rendezett matema­tikai versenyen, és a tudományos diákköri konferencián. Ez utóbbi­val az országos konferenciára tör­ténő előkészítést segítjük. Részben a rövidebb tanulmányi idő, részben az eltérő tananyag miatt a főiskolák hátránnyal in­dulnak. A bíráló bizottság ugyan­is azonos mércével vizsgálja az egyetemisták és a főiskolások tel­jesítményét. Ezért az országos ta­lálkozót megelőző évben mi alkal­mat adunk a legtehetségesebb diákoknak önálló dolgozatuk be­mutatására. A most beküldöttj is­mertetett" tanulmányok a kecske­méti főiskolások alapos felké­szültségéről, igényességéről tanúsr kodtak. Egy dolgozatot változás Az adatok igazsága Bizonyos ,Égjg g szokott szem­pontok alapján „összeállt" sta­tisztikai adatokat értékmérőnek is szoktunk tartani. Igazak ezek az adatok, ám idővel mégsem a valót mutatják. Sokfelől vehetnék példát, de kiindulásnak most egy éppen kéz­nél levő előterjesztést, annak is mindössze két mondatát tekintem. A témát — „A közoktatás politi­kai, a közmüvelödéspolitikai ha­tározatból' adódó népfrontbizott­sági feladatok” — október 22-én tárgyalta meg a népfront bajai járási bizottsága. A,zt mondja egyhelyütt a jelen­tés: „Könyvtár 34... működik járásunk területén, s ezek könyv- állománya az elmúlt 4 év alatt mindössze 10 ezer darabbal növe­kedett; má 141 ezer, A beiratko­zott olvasók száma nem emelke­dett, de a kölcsönzött kötetek száma gyarapodott, kb. 10 ezerrel több...” Ezúttal pont a nem „számsze­NYELVŐR Fogalmazzunk színesen, hangulatosan rűsíteit" adatot ragadom ki az idézett r&zből, azt ti., hogy „a beiratkozott olvasók száma nem emelkedett.. Persze, hogy jobb lett volna, ha a „nem" elmarad, s egy szép adatból az derül ki, hogy jóval többen járnak „tagsági bizonyít­vánnyal a könyvtárakba, de ... Vajon helyénvaló volna-e, ha — mert a statisztika stagnálást je­lez — aggódó, korholó ejnyeej- nyézésbe kezdenénk, s ráznánk a vészcsengőt. Mondván, hogy tám­lám, ha a könyvtárosok nem no­szogatják az embereket olvasásra, maguktól nem szoknak rá. Avagy kategorikusan kijelentenék, hogy igen, tudomásul kell vennünk a nem, éppen vigasztaló valót: akik szeretik a könyvet, azok beirat­koztak a könyvtárba, a többieket pedig, nem érdekli az olvasás. De ha kicsit elszakadunk a sta­tisztika önmagában igaz és szám­adattal kifejezett jelzésétől, mind­járt tovább tudunk menni köfiet­9 A főiskola központi épülete 0 Ünnepség a Ságvári Endréről elnevezett kollégiumban Előző cikkünket folytatva, nem elég csak a szóismétléseket el­kerülni : közlésünk színesebb, hangulatosabb lesz, ha felhasz­náljuk nyelvünk szólásait, szó- kapcsolatait, hasonlatait, sőt köz­mondásainkat is. A következők­ben példákat közlünk a fő- és melléknevek, igék és határozó­szók körülírására. A mindenféle hasznavehetetlen holmi: limlom, a nagy zaj, lár­ma, lármás viselkedés: zenebona, 'a könnyed kis beszélgetés: te- refere. A nagyon sok virág tenger vi­rág, a kis csapat, maroknyi csa­pat. Ha csak úgy felületesen végzünk valamit, talán csak azért, hogy meg ne róhassanak bennünket a semmittevésért, azt csak tessék-lássék módon végez­zük. A kevésbé fontos, nem na­gyon lényeges munka az alja munka. A másokon mindig se­gíteni akaró, nagyon jószívű em­berről sokkal kifejezőbb azt mondani, hogy csupa szív em­ber. A nagyon színes, tarka rét tar­kabarka rét, az össze-vissza gör­bült drót girbegörbe, a kisebb- nagyobb dombokkal borított tá­jék dimbos-dombos vidék. A fel­tűnően magas növésű, sovány ember hórihorgas lehet, esetleg tréfásan égimeszelőnek is ne­vezhetjük. Icipicinek a nagyon kicsit nevezzük kedveskedve. Igéink is színesebbek lesznek, ha szókapcsolattal fejezzük ki mondanivalónkat. Aki botlado­zik, ügyetlenül járkál, az csetlik- botlik. A folyton beszélő, plety- kálkodó lityeg-lotyog. Ami na­gyon gyorsan nő, növekedik, az nöttöri-nő. Aki nyugtalanul moz­golódik, fészkelődík, nem tud nyugton maradni, az izeg-mozog. Arról mondjuk, hogy ázik-fázik, aki esőben, szélben, hidegben kénytelen lenni. A valaminek az érdekében na­gyon tevékenykedőről vagy az élénken tevékenykedve, fürgén járó-kelőről mondhatjuk, hogy sürög-forog. A nagyon bő ruha líg-lóg, de az utcán ténfergő, csellengő személyre is vonatkoz­tathatjuk. Aki mérgelődik, dü­höng magában, az dúl-fúl mér­gében. Lót-fut az a személy, aki ide-oda futkos, buzgón végzi sok szaladgálással járó munkáját. Á határozókat is színesebbé, kifejezőbbé tehetjük. Az izgatott sebességgel berontó sebbel-lobbal jön be. ímmel-ámmal az vég­zi a munkáját, aki kelletlenül dolgozik. Az állandóan, folytono­san panaszkodóra, nyafogóra mondjuk, hogy örökkön-örökkj panaszkodik, nyafog. Aki biztos adat, ismeret nélkül, ötletszerű­en, nem nagyon átgondoltan tesz valamit, az gondolomformán cse­lekszik. Stílusunk élénkebb, színesebb lesz, ha a nagyon sűrűn hasz­nált igen, nagyon fokhatározókat is más szóvá helyettesítjük. Az igen jó gyerek áldott jó gyerek, az igen egyszerű dologról pedig .azt mondhatjuk, hogy roppant egyszerű. A mesében a királynak sohasem nagyon szép, hanem gyönyörű szép lánya van. A határozók helyett más kife­jezéseket is használhatunk. Ha pl. éjjel a sár nagyon megfa­gyott, mondjuk inkább, hogy kő­keményre fagyott. A Magyar Nyelvhelyesség c. kiadvány egy példamondatát teljes egészében idézzük. Mennyivel kifejezőbb, ha ezt a mondatot: „A gépko­csivezető nagyon gyorsan hajtott a teljesen egyenes országúton”, így alakítjuk át: „A gépkocsive­zető sebesen hajtott a nyílegye­nes országúton.” A szólások egyéb fajtái is al­kalmasak a stílus élénkítésére. Fején találta a szöget: ezt mond­juk arról, aki eltalálta a dolog lényegét. Csak a. fejjel kapcsola­tos szólások közül vesszük még a következőket is: Azt sem tudja, hol áll a feje (rengeteg a dolga, a baja), jól megveti a feje alját (ügyesen gondoskodik a jövőjé­ről), fő a feje (nagy gondban van), de ha még azt is hozzá­tesszük, hogy miben fő a feje, akkor az illető valamit, többnyi­re rosszat tervez. Sokszor mondhatjuk ezeket is: kiköszörüli a csorbát, egy húron pendülnek. Jelentésük magyará­zat nélkül is könnyen érthető. Tehát fogalmazzunk színesen, hangulatosan! Ez az igazi nyelv- művelés. Kiss István > A külföldi diákok egy csoportja (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvételei.) nélkül javasoltunk az országos fórumra. Háromban csak Vidleffi < féktelen forma]: hibákat ezek könnyén ^$9TOÍ!kWlP eséllyel vehetnek részt a jövőre tartandó tudományos diákköri ta­lálkozón. További négy-öt pálya­mű a javasolt kiegészítésekkel, módosításokkal eléri az országos fórumon elvárható színvonalat. Dr. Molnár Benedek főigazgató is dicséri a növendékeket. — Sok tehetséges és szorgalmas fiatal tanul most Kecskeméten. Komolyan veszik feladataikat. Ügy gondolom, hogv a nálunk kialakuló oktatási módszerek is hozzájárultak az eredményes sze­repléshez. Alapelvünk: közeleb az élet- ’ hez, az ipar gyakorlati problémái­hoz. Intézetünk több olyan ipari jellegű megbízatást vállal, ame­lyeknek a teljesítése tudományos igényű felkészülést kíván. Az ilyen fejlesztési munkák.; tervek az oktatókat arra késztetik, hogy szüntelenül lépést tartsanak az ipar fejlődésével, ismerjék a leg­újabb műszaki vívmányokat. Ar­ra törekszünk, hogy a legjobb diákokat is bevonjuk szerződéses munkákba. így tájékozódnak egyes üzemek műszaki állapotá­ról, megismerkednek a termelési folyamatokkal, élővé válik az is­kolai tananyag. Előfordul, hogy annyira alaposan tanulmányozzák a felvállalt témát, hogy ezt vá­lasztják diplomamunkának. Fiatal oktatóink is minden elis­# erég^‘^ji^feáS9flilífeiSl!^Í^uJ^ JükJjpgjfijáS, eht^^eíjte^o Eveted? :Űen mit várunk tőlük, mit kell teljesíteniük, hogy véglegesítsék mostani beosztásukat, vagy még tekintélyesebb megbízatást kap­janak. Dicséretes módon felhasz­nálták ezt a fórumot, hogy önálló tudományos igényű munkával próbára tegyék felkészültségüket. Hogyan tovább ? A tízéves fennállásra emlékez­tető számvetés után ismét a szor­gos hétköznapok következnek. A piacokért folytatott élesedő gaz­dasági harc, a szocialista építés mind többet követel a műszakiak­tól, közvetve a kecskeméti inté­zettől. A követelmények mindig nagyobbak. Szüntelenül fejleszte­ni kell az oktatási módszereket, javítani a tanulmányi színvona­lat. Igényesség, következetesség, magasfokú szákmai felkészültség, jó közösségi szellem: ezeknek a fogaskerekeknek a harmonikus il­leszkedésével haladhat előre Bács- Kiskun megyében a műszaki fel­sőoktatás. A nehezén már túljutott a fő­iskola, a tennivalók mégis körül­tekintés. elmélyült, szívós mun­kát igényelnek. Alaposan meg kell dolgozni a további előreha­ladásért. Heltai Nándor- -SS? f Parlamenten innen és túl A november 5-én lezajlott megyei úttörőparlament jól megszerve­zett, sikeres esemény volt. így összegezték véleményüket az érdekel­tek — a kisdobosok és úttörők —, valamint a munkát segítő, irányító felnőtt vezetők is. Természetesen, nem véletlenül sikerült jól a részt­vevők számára feledhetetlen esemény. A munkát előbb csapat-, majd városi és járási parlamenteken kezdték meg. (Az Úttörőélet hajdani két tudósítója, Molnár Hella és Fritz Margit most ifivezetőként hal­latott magáról'.) Itt már kiderültek, hol azonosak a gondok és prob­lémák, hol, mit ajánlanak fel az úttörők. Az úttörőszobák, csapatott­honok hiánya egyértelmű kéréssé izmosodott: a községi vagy járási művelődési házak délelőtt kihasználatlan helyiségeiből egyet-kettőt bocsássanak a kék- és vörösnyakkendősök rendelkezésére! Életre­való, jó ötlet ez, pajtások! Bizonyára a kivitelezéssel sem lesz külö­nösebb gond, hiszen ezekben az épületekben valóban csak délutáni és esti műsorokat mutatnak be. November végén, a Szegeden sorra kerülő V. országos úttörő- parlamenten Bács-Kiskun megye kisdobosait és úttörőit tizenketten képviselik, nevükben mondják el kéréseiket, javaslataikat. Megvitat­ják az úttörőmunka még jobb. még tartalmasabb feltételeit, a tábo­rozások és tanulmányi kirándulások szervezésiének kérdéseit. Kö­szöntjük őket, jó felkészülést kívánunk nekik a fontos feladathoz. keztetéseinkben. Arinak kitapo- gatásáig, hogy ez mégsem egé­szen az élet valósága. Hogy mert történetesen maradt a könyvtár­ba beiratkozottak száma, ami évekkel ezelőtt volt, nem lehet azt se mondani, hogy nincsenek új hívei a könyvolvasásnak, sem azt, hogy nem olvasnak többet olyanok, akik eddig is rendszere­sen forgatták d könyveket. Ez utóbbira éppen a bajai- jelentés ad igazolást: körülbelül 10 ezer­rel több| kötetet kölcsönöztek a járás könyvtárai. Ami pedig az olvasókat, könyv­vásárlókat illeti . . . Bizony izgalmas felderítő- mun­ka, érdekes élmény lenne könyv­tárosok számára is, ha „utána­néznének” azoknak az olvasók­nak, könyvbarátoknak, akikről az ő nyilvántartásaikban — de má­sok jelentéseiben sincs statisztika. ’ Legalább is olyan direkt adat, amely azt fejezné ki, hogy ezek és ezek új, illetve már régi, s „fejlődőképes” könyvszeretők. Mert ha Kecskeméten, Baján, Kalocsán, vagy Lajosmizsén s igen sok helyen máshol is a me­gyében, az országban csak az új lakásokba látogatnánk el, je­lentős részűkben fölfedezhetnénk takarosabbnál takarosabb könyv- iárócskákat. akár az új bútorok fontos darabjaként vásárolt könyvszekrényben, akár a szoba­falakat díszítő, ízléssel elhelye­zett polcokon. Találhatnánk eset­leg nem kis számban olyanokat is, hogy állományukat, választé­kosságukat tekintve különbek némelyik kisközségi könyvtárnál. És a kérdezösködésnél kiderülne az is,' hogy. elenyésző kivételtől eltekintve, nemcsak . díszei e könyvtárak az otthonoknak, ha­nem olvasták, is az odakerült műveket. Hogy többet ne említ­sünk: hány családban „kaptak rá” könyvvásárlásra — olvasásra — az iskolásgyerek kötelező ol­vasmányainak megkóstolása után. Tehát: a statisztikai adatok igazsága is elmaradhat. a való­ságtól, ha elfelejtjük, hogy ré­gebben megszokott értékmérő adat hatóköre túl szűk már a megváltozott körülményekhez ké­pest. Tóth István . Tudósítóink jelentik Hetényegyháza felszabadulásának 30. évfordulójára emlékkiállítást rendez­tek a községben — írja levelében Ta­kács Marika csapattudósító. A bemu­tató anyagának összegyűjtésében, a kiállítás megszervezésébe i tevéke­nyen vettek részt az úttörők is. A köz­ség harminc esztendővel ezelőtti és mai életét\bemutató tárgyi és egvéb dokumentumokat a község környékén élők is szép számmal keresik fel. * Fodor Zita Bajáról küldött beszámo­lót. ..A Vörös Hadsereg nyomában” elnevezéssel járőrversenyen vettek részt a bajai pajtások. Az úttörőház szervezte program keretében kerék­párral járták végig a város felszaba­dulásával kapcsolatos, nevezetes he­lyeket- A kijelölt állomáshelyeken kü­Rejtvényfejtőknek Budapestre utazott egy megyénkbeli úttörőcsapat. Ütjük során két neveze- - tes helyre látogattak el. Hogy hová, az a keresztrejtvény 1. és 40. sorából derül ki. Ezt a két nevet küldjétek be megfejtésként november lS-ig, levele­zőlapon a szerkesztős ág címére. (Pe­tőfi Népe szerkesztősége 6000 Kecske­mét. Szabadság tér l'a). A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Űttörőrejt- vény. A helyes megfejtést beküldők között a Diákkönyvtár sorozat 1—1 pél­dányát sorsoljuk ki. KIRÁNDULÁS A FŐVÁROSBA Vízszintes: 10. Katonai egység. 11. Népi hosszmértékegység. 13. Nemes gáz. 15. Műsorközvetités. 16. Terem egynemű betűi. 17. Vízzel tisztít vala­mit. 18. Mókás közepe. 19. Római 2. 22. Indíték. 23. Téli csapadék. 24. Szi­bériai folyó. 25. Zala László. 27. Bá­mulás» óhaj kifejezése'. 29. Vadon ter­mő. piros, savanyká® gyümölcs. 31. Dunántúli folyó. 33. Vissza: nem elő. 34. Sós-tó Közép-Ázsiában. 36. Árut árjelzéssel lát ^1. 37. Szemével érzé­kelte- 39. Női név. „ Függőleges: 1. A méter század ré­sze. 2. Se.. . se száma. 3. Papírra ve­tem. 4. Textilipari növény. 5. Hangta­lan láda. 6. Rag. 7. Időszak, korszak. lönböző feladatokat hajtottak végre és kérdésekre válaszoltak. A verse­nyen első helyezést a 935. József Atti­la Üttörőcsapat Felszabadító ŐYsének' tagjai érték el. Gondosan fogalmazott levelet kap­tunk a tiszaalpári Árpád fejedelem út­törőcsapat névtelen krónikásátóL Ar­ról ír, hogy az elmúlt napokban Kis­kunfélegyházáról hozzájuk érkezett a felszabadulási láng. Ennek tiszteletére a moziban ünnepi csaoatgyűlést tar­tottak, amelyen Keserű Ferenc csa­patvezető olvasta fel a diszparancsot és Trencsényi József, a község párttit­kára köszöntötte a pajtásokat. Az ün­nepség keretében Bársony M’hály ve­zetésével a községi citerazenekar mu­tatta be műsorát. 1 2 3 4 5 6 7 | 9 • 10 i ir~ 12 13 i ggf 9 ü~ 16 • 17 9 18~ 19 1 □ 20 21 [22~ ma 2T □ 9 25 26 □ TV s* 9 27] 28 29~" 1 iT 32“1 9 33 34 H 35 9 36| 37 38 I 39 ,40 8. Antal, író. költő (1862—1943). 9. Hu­szár „kalapja”. 12. Jutából, papírból készült göngyöleg. 14. Nem rossz. 20. Hajít. 21. Fonallá sodor. 25. Betonozás­nál használják. 26. Raktároz, de visz- sza. 27. Bíróság előtt az észlelt tények­ről vallomást tevő személy, névelővel. 28. Légvonat. 30. Sakkjáték vége. 32. Kötőszó. 33. ... háza. város. 35. El­tör közepe. 36. Vissza: névutó, valami alatt levő helyre. 38. Az argon vegy- jele. 39. Papírméret. Összeállította: Selmeci Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents