Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

1974. november 12. • PETŐFI NÉPE • Magyar-NSZK hosszú lejáratú gazdasági megállapodás ADIDAS sportcipők a Tisza Cipőgyárból ŰJ CSALÁDJOGI IRÁNYEL V Vagyoni jog váláskor és válás után • Az aláírásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Hamburger László,, hazánk bonni és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI) sportcipő-szükségletének egy ré­szét. A Tisza Cipőgyár 1974-ben összesen 900 ezer pár sport- és tréningcipőt szállít a megrendelő­nek. A megújított kooperációs szerződés szerint 1975.-től évente legalább 1,6 millió pár cipő ex­portjára kerül sor „ADIDAS ma­de in Hungary” megnevezéssel. ILLYÉS-SIMON-RÓNAI: TÜVÉ-TEVŐK V ásári komédia, kőszínházban Hosszú lejáratú, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást pt alá hétíőn a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs, az NSZK szövetségi gazdasági minisztere. A világhírű ADIDAS sportcég franciaországi leányvállalata to­vábbi öt évvel meghosszabbította ä HUNGAROCOÖP magyar szö­vetkezeti külkereskedelmi válla­lattal 1969-ben létrejött együtt­működési szerződését. A megálla­podás szerint az ADIDAS a HÚN- GAROCOOP-nál szerzi be a A Legfelsőbb Bíróság a csa­ládjogi törvény tavasszal történt módosítása után most — egyéb témák normatív rendezésén kí­vül .— a házassági vagyonjogi ' igények rendezéséről szóló irány­elv közreadásával segíti egysé­gessé tenni a joggyakorlatot, az- ' az a bíróságok munkáját. Az irányelv abból indul ki, hogy a családjogi - törvény a házastár­sak vagyoni jogviszonyai rende­zésének alapjává — a teljes egyenjogúság elvének megfele- ' lően — a - házastársi vagyonkö­zösség intézményét teszi. Ebből következik, hogy a házastársak “ vagyoni jogviszonyainak rende­zésénél a közös vagyon védelmét fokozottan szem előtt kell tar- * tani Az életközösség átmeneti jel­legű megszakadása — ha vagyon­megosztás nem történt — a va­gyonközösséget nem szünteti meg, ezért a házassági vagyonjogi igé- ' nyék rendezésénél a vagyonkö- ; zösségét egységesnek és folyama­tosnak kell tekinteni. Ha a felek a közös vagyont az életközösség megszakadásakor megosztották, az éleközösség helyreállításakor ' visszavitt vagyontárgyak tekinte- "ittb^'JyáltáláÍ^,ú.I>azt kell' 'Yéflél- "1'rrtézníV’r ftóg't' :' azók&fe^jar félék j a •‘ közös vágVonbá ‘ VisSzaútaltíák: Abból a magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előt­ti élettársi együttélésük során a , közösen szerzett vagyontárgyakat továbbra is közösen használ iák Vés kezelik — ellenkező megálla- pódás hiányában —. arra kell következtetni, hogy azokat a há­zastársi vagyonközösség részévé kívánták tenni. A házastársi va­gyonközösségre vonatkozó fontos elvet — teljes egyenjogúság, a közös vagyon fokozott védelme, stb. — a közös vagyon és a kü­lönvagyon közötti megtérítési igények elbírálásánál is érvénye­síteni kell. A házastársi közös vagyon megosztásánál nem le­het figyelmen kívül hagyni a va­gyonok egyesülésének időpontjá­ban elhangzott nyilatkozatokat, illetőleg nem lehet mellőzni an­nak a szándéknak a vizsgálatát, amely a házasfeleket a vagyonaik feletti rendelkezésben vezette. A házastársi vagyonközösség megszüntetése során a megtéríté­si igények elbírálásánál általá­ban az életközösség megszűné­sének időpontjában fennállott va­gyoni helyzetből kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig ter­jedő időben történt értékválto­zást azonban figyelembe kell ven­ni. ha ez nem vezethető vissza a felek tevékenységére. Megtéríté­sénél, úgyszintén a különadósság rendezésére a közös vagyonból felhasznált összeg megtérítése te- kintgtéfeen.v úfefc A. megtérítést igénylő hí^gljár^atjterheli a bi­zonyítás, T fjL ..tekintetben, hogy hiányzó különvagyonát megtérítésre alapot adó módon és- célra használták fel. A házassági vagyonjogi perben valamennyi igény együttes és végleges rendezésére kell töre­kedni. (MTI) ízes, vidám;' mulatságos já­tékért tűvé teszik -a fél országot a színigazgatók: jó vígjáték nem minden bokorban terem. Jobb híján, meg a közönség igényte­lenebb rétegeire kacsintva, többnyire a piaci igényeket ki­szolgáló színdarab-gyárosok hab­könnyű csinálmányáit játszották, már-már elhitetve, hogy ez a műfaj a' szórakoztató ipar köré­be tartozik. A veszprémiek úgy vélték, hogy nemes anyagból is gyúrha­tó kacagtató vígjáték. Petőfivel és Simon Istvánnal szövetkez­tek. A helység kalapácsán köny- nyesre nevették magukat a né­zők. Paroláztak Illyés Gyulával is. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1953-ban írt Tűvé-tevők című parasztkoihédiáját versekkel és zenével dúsítva bemutassák. A siker most a vállalkozás mellé szegődött, noha az elisme­rő szavak közé fanyalgó meg­jegyzések is vegyültek. Feltupí- rozható-e Illyés egyfelvonásosa, egyszuszra elfújható remeke „egész estét betöltő” előadássá? (Simon István, az átdolgozó ko­rábban éppen a tömörítésben je­leskedett!) Vitáznak azon, hogy illik-e a harsány népi hangvétel- 1 hez, az érdes, nyers szöveghez ez a lágy, puhább motívumok­ból szőtt zene és hagyományos összetételű zenekar? Mások az átdolgozásba is szerencsésen átmentett tápláló, egészséges íze­ket érezték szokatlannak, mivel pancsos nyalánkságokhoz, sziru­pos löttyökhöz szoktak. Csatlakozva Illyés Gyulához, mi is jó szívvel .ajánljuk ezt az előadást. Ritka élvezet, gyönyö­rűség Illyés zamatos nyelvezete. káprázatos stílusa. Már-már fe­ledett, telitalálat-szavakat, kife­jezéseket hozott felszínre a köz­nyelv régebbi, mély rétegeibe ki­bocsátott kutató-vödrökben. Aki szeretné fölidézni „szépapáink nevető kedvéi”, nézze meg a Si­mon István közreműködésével. Rónai Pál zenéjével bemutatott komédiát. S nézzék meg azok, akik tisztelik, kedvelik a jó szí­nészi teljesítményeket. Biluska Annamária fáradha­tatlan temperamentummal, ki­fogyhatatlan jókedvvel uralko­dott házanépén. Mellette való­ban kuss volt a tohonyáknak, bászliknak. így játszhattak haj­danán a legnépszerűbb vásári komédiások. Tiszte szerént bőgött a balga, máié, pipogya Vőlegény, azaz Varsa Mátyás. Minden porciká- ja, mozdulata gyagyának, ügye- fogyottnak mutatta. Biluskához hasonlatosan az egész testével „beszélt”, mint ezt a műfaj pa- rancsolóan megkívánja. A Szolgáló (Albert Éva) reme­kül tempózott gesztusaival, a Kisszolgáló (Ribór Éva) , locska, sedre megjegyzéseivel, viselke­désével szerzett derűs perceket. Monyók Ildikó, a Menyasszony is ráérzett a mű stílusára. Ügye­sen hangsúlyozta szerepének tí­pust idéző vonásait, mellőzte a figurához tapadó édeskés sab­lonokat. Majbr Pálról elhittük, hogy a peckes járású, rátarti, ki- vagyi Örömapa papucsférj mi­volta ellenére sem pityipalkó, a ciha alatt jókat nyújtózó Gaz­dához (Fekete Tiborhoz) ha­sonlóan. Jókedvűen mókáztak. Szinte szót sem érdemel, hogy — az Örömanyával és a vőfé­lyekkel egyetemben -a a nép­színművek, meg a polgári víg­játékok „parasztábrázolásaiból” is csentek színeket, ötleteket, mert ez a vígságszerző stílus el­tűri a különböző jellegű színészi eszközöket, a hatáskeltés eltérő módjait. Balogh Rózsa bővérű, urizálö, pipes örömanyát formál, a tőle szokott leleménnyel. A víg var­galegény (Hídvégi Miklós) rokon­szenves megjelenésével, biztató tehetséggel vonta a fiatalok tá­borába, a szegények,, szerelmesek pártjára a nézőket. Énekhangja kellemes, ám — egyelőre — vé­konyka. A két, kelleténél pici­vel sallangosabb vőfély (Juhász Tibor és Torma István) mindvé­gig nagyszerűen mókázott. Pethes György teret adott a színészek rögtönzőkedvének, s mindvégig a jó ízlés határain belül tartotta az előadást. Bohó­zat és népi mulatság elemeiből fonta ezt a helyenként vihar- zóan felpergetett, az érzelme­sebb részeknél fáradozásai elle­nére is elpilledő komédiát. Ki­játszott minden lehetséges hely­zet- és jellemkomikum-szituá- ciót. Tetszett a célszerű díszlet, a jelmezek jól tipizálták a sze­replőket (Székely László és Poós Éva munkái). Az ördög tudja, hogy miért éreztük a légkört olykor pipe- résebbnek, mint szerettük volna, miért maradt el az átütő siker? Tán a Kerny Kálmán irányítá­sával kulturáltan muzsikáló ze­nekar által megszólított parti­túra a ludas? 0 A Vargalegény (Hídvégi Mik­lós) a Menyasszonyhoz '(Mo­nyok Ildikó): „Igazán na­gyon ... nagyon szeret -tem ... Kecskemét az utóbbi években tett egyet s mást a folklór ér­tékeinek a megőrzéséért, új kö­zegben történő felvirágoztatá­sáért. Nyilván a Tűvé-tevők be­mutatásával is ezt a jó ügyet szolgálta a színház, sajnos, ki­csit bátortalanul, nem eléggé következetesen, nem vállalva az eredeti egyfelvonásosból kínál­kozó lehetőségeket Szívesen hal­lottunk volna valódi citerásokat, vásári muzsikusokat. A nézők túlnyomó része derű­sen. elégedetten távozott, a vál­lalkozás érdemeit hangsúlyozza ez az ismertetés is. Most figyel­tünk föl arra, hogy a népi szín­játszás emlékeinek a felkutatá­sa, bemutatása a kitűnő kecs­keméti társulat hálás feladata lehet. 0 Megjöttek a Vőfélyek. (Ribár Éva, Albert Éva, Torma István, Juhász Tibor.) A Gazdáné: „Mégfésüllek”. (Ffeteie “°(f9W)r, Biluska Annamária, Varsa Mátyás, Balogh Rózsa, Major PáL) (Tóth Sándor felvételei.) „Wielkopolska” a népi Lengyelország 30. évében A több mint félmilliós Poznan, a Wielkopolskának nevezett vaj­daság központja, hosszú időn át készült a Lengyel Népköztársaság ■ fennállásának harmincadik év- fordulója méltó megünneplésére. ' A nagy ünnep előtt, ami 1974. július 22-ére esett, sok beruhá­. zás készült el, sok társadalmi ér­deket szolgáló intézménnyel gaz­dagodott a város. 1 Poznan központjának északi I szegélyén június elején adták át a közönségnek a gyönyörű, mo­■ dem „Polonez” szállodát. Ez a házgyári elemekből összeszerelt épület a maga nemében első Lengyelországban, s a poznani építők, valamint a létrehozásában együttműködő vállalatok büszke­sége. Először azért, mert a 612 ágyas létesítményt alig 15 hónap alatt építették fel, másodszor, mer.t bebizonyosodott," hogy az ipar és az építők az effajta épület­nek a legmagasabb színvonalat tudják biztosítani. Egyaránt el­mondható ez a tervezésben és ki­vitelezésben részt vevő dolgozók­ról és azoknak a gyáraknak, üze­meknek a munkájáról is, amelyek a berendezéseket — a bútorokat, tapétákat, fürdőszoba- és kony­hai felszereléseket, stb. — készí­tették. összességében Poznan egy olyan létesítménnyel gazdagodoti, ami színvonalával és külsejével a lakosság és a vendégek tetszését egyaránt kiváltotta. Ma a Polonez sok hazai és kül­földi utazó kényelmét szolgálja. Annál is inkább szükség volt rá, mert jelenleg Poznanban évente kétszer (tavasszal és ősszél) ren­deznek úgynevezett országos vá­sárt, valamint júniusban a Nem­zetközi .Műszaki Vásárt és szep­temberben a fogyasztási cikkek vásárát, a TAKON-t. A város dé­li oldalán, egy nagy parkban, ugyancsak rekordidő alatt épí­tették fel a poznani szakemberek a korszerű sportcsarnokot és elő­adótermet, amit Mieszczyslaw Kasprowicz költőről neveztek el. Poznani tervezők készítették a tervrajzokat és az épület külön­féle rendezvények lebonyolításá­ra alkalmas. Egyaránt használ­ható sportversenyek, színházi elő­adás, hangverseny céljára. A csar­nokban négyezer néző foglalhat helyet, ökölvívó-mérkőzésen pe­dig még többen, összesen hatez­ren. A Lengyel Népköztársaság harmincéves fennállásával kap­csolatos megemlékezések kiemel­kedő eseményei voltak az arató­ünnepségek és szüreti mulatsá­gok. Mindkét esemény színhelyéül azért esett a választás Poznanra, mert ez a város a mezőgazdasági termelésben élenjáró! országrész központja. Erre a napra jelesen felkészültek a város lakói. Fel­újították a főútvonalon sorakozó házak homlokzatát, eltüntettek egy sereg városképét rontó bó­dét, új zöldterületeket és virágos­kerteket létesítettek, megszépí­tették a kerítéseket, kijavították az_ útburkolatokat és így tovább. A legjelentősebb mégis a „Warta” sportegyesület „Július 22” nevet viselő központi stadion­jának átépítése volt. Ez a stadion az úgynevezett Wilda kerületben van, ahol Poznan legnagyobb üze­me, a hajómotorokat^ eszterga- padokat és vasúti kocsikat gyártó H. Cegielski gyár működik. Ez a gyár a sportkör patronáló ja. Az átépítési munkák során egy sta­dionba vezető aluljárót és egy pompásan berendezett, fogadó­csarnokot képeztek ki. Található itt egy hatalmas kávéház és dol­gozószobák sora a sajtó, a rádió és a tv munkatársainak. Az egész pavilon üveg- és acélépítmény. Karcsú, könnyed vonalaival re­mekül illeszkedik a sportkombi­nát épületegyüttesébe, mely az utóbbi ideig bizony elhanyagolt volt. Néhány évvel ezelőtt Poznan­ban a városközpont modernizálá­sa ’is elkezdődött. Elsőként há­rom toronyház épült, melyekben három nagy kereskedelmi köz­pont kapott helyet: egy ruházati áruház, egy háztartási bolt és egy szolgáltatóház. A város ugyanezen 9 Poznan — „Polonez” Hotel. Átadása 1974. júniusában volt. 9 A négyezer személyes sportcsarnok és előadóterem. központi útvonalán még két újabb, az elsőkhöz hasonló to­ronyház épült. Éppen Lengyelor­szág újjászületésének ünnepén nyílt meg bennük a várostervező iroda és a „Meramont” — ami számítógépek és más elektrotech­nikai berendezések előállításával és eladásával foglalkozik. Az épü­letek földszintjén gyermekáruház, illetve kávéház nyílt. Természetesen nemcsak Poznan gyarapodott a harmincadik év­forduló [ tiszteletére. Számos új létesítményt aváttak a vajdaság­ban is. A legimpozánsabbak közé tartozik a Polonia szálló Podsto- lica helységben, az E 8-as útvonal mellett, Poznantól 40 kilométerre, Varsó irányában. Ez a motel 93 személyes, kávéháza, étterme, gyorskiszolgáló büféje és 200 jár­művet befogadó parkolója van. Ugyanúgy házgyári , elemekből ké­szült, mint a poznani Polonez szálló. Ebben az évben a poznani vaj­daságban összesen 1800 hellyel bővültek az éttermek, továbbá megközelítőleg 600 szálláshely lé­tesült, 32, a főközlekedési' útvo­nalak mellett épült vendéglátó egységben. A hazai és külföldi turisták minden járásban talál­kozhatnak ezekkel a terméskőből, egységes stílusban emelt, de elté­rő belső kiképzésű, népi beren­dezési tárgyakkal felszerelt ven­déglátó. üzemekkel. Ezek a ven­dégfogadók az átutazóknak kel­lemes pihenési lehetőséget nyúj­tanak és jó ■ ellátást garantálnak. Mindegyikük a régi lengyel nyelv­ben használatos, vagy történe­lemből merített nevet visel, ét­lapjukon régi lengyel ételkülön­legességek csalogatják az ínyen­ceket. Ezek a vendégfogadók sók elismerést vívtak ’ ki, éppen a külföldi vendégek körében, bár alig 2—3 hónapja üzemelnek. A Poznanba utazó autó? turis­ták veszik hasznát a Wrzesnia— Pozhtm közötti 42 kilométeres korszerűsített útszakasznak. Az E 8-as út ugyanis kétszer kétsá­vos úttestet kapott, új benzin­kutak, autószervizek nyíltak, s az út jelzések is kifogástalanok. Ezen az útvonalon a Lengyelor­szágban megengedett 100 km/óra maximális sebességgel is bizton­ságos a vezetés. Eugéniusz Cofta 9 Az E 8-as útvonal korszerűsített szakaszának részlete Wrzesnia-* Poznan között.

Next

/
Thumbnails
Contents