Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

1974. november 10. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Világifjúsági nap Befejeződött a szüret, az alma és a fűszerpaprika szedése C A háztájiban . termett fűszerpaprikát veszik át Bácsalmáson a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat számára. „Az ifjúság békében akar élni!” Hatalmas transzparensen ez a fel­irat fogadta 1945. november 10-én a londoni Albert Hallban az öt világrész különböző országaiból összegyűlt küldötteket, akik meg­alakították a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetséget. Soraikba hívtak minden fiatalt, aki kész harcolni a fasizmus újjászületése, a hódító háborúk ellen. Azóta a világifjúsági nap a fia­talok harci ünnepe. Londonban 63 ország kijldöttei határozták el a DÍVSZ megalakítását. Napja­inkban már száznál több állam több mint száz tagszervezetét tö­möríti a világszövetség, s mint­egy százmillió ifjú tartozik sorai­ba. Ugyanennyire tehető azoknak a száma, akik a\D!VSZ-szel kü­lönböző akciókban együttműkö­dő, baráti ifjúsági szervezetek tagságához tartoznak. Ifjúság és haladás — azonos fogalmak. Ennek jegyében ren­dezték meg a múlt esztendő nya­rán minden idők legsikerültebb Világifjúsági Találkozóját a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben. A fiata­lok nagyszabású seregszemléje arról tanúskodott, hogy a külön­böző nemzetiségű, világnézetű és gondolkodású ifjak megtalálják a közös nyelvet, ha a világ legége­tőbb kérdésében, a háború vagy béke alternatívájában kell véle­ményt nyilvánítaniok. Hazánk ifjúsága magáénak vallja a DÍVSZ céljait, akcióiban tevékenyen részt vesz. Büszkék lehetünk arra, hogy amikor a hi­degháború éveiben a DÍVSZ köz­pontjának működése elé Párizs­ban akadályokat gördítettek, kor­mányunk és ifjúságunk otthont nyújtott a világszervezetnek. 1952 óta Budapest a DÍVSZ székhelye. A világifjúsági nap, november 10-e a 29 évvel ezelőtti novem­berre emlékezteti öt kontinens ifjait. Nem vesztett fontosságából az Albert Hall transzparensének jelszava sem: ,,Az ifjúság béké­ben akar éíní!" Az évforduló napján Várnában a DÍVSZ. IX. kongresszusa bizonyára újabb lendületet ad a világ haladó ifjú­sága nemes céljainak valóravál- tásához. (gy. d.) (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi' segítségről szólok. Operatív bizottságunk az orszá­gos operatív bizottsággal, vala­mint a megyei áruszállítási ope­ratív bizottsággal szorosan együtt­működve sokat fáradozott a szük­séges munkaerő, valamint a szál­lítóeszköz előteremtése érdeké­ben. Az erőfeszítés eredményes volt. A megyei párt-végrehajtó­bizottság, valamint a társadalmi szervezetek közreműködésével a mezőgazdasági üzemeknek min­den igényét ki tudtuk elégíteni. Az. országos operatív bizottság közvetítésével 1890 katona és 150 gépkocsi érkezett huzamosabb időre Bács-Kiskun megye mező- gazdasági üzemeibe. Ezenkívül a hétvégeken a helyi magyar, va­lamint az ideiglenesen itt állo­másozó szovjet alakulatok kato­nái segítették a betakarítást és ma is részt vesznek ebben a munkában. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem 2600 hallgatója 8—15 napig szü­retelt a nagyüzemi szőlőben és a gyümölcsösökben. A megye ál­talános közép- és főiskoláiból két héten át csaknem 35 ezer diák segítette a szőlő, az alma és a zöldség betakarítását. Jelen­tős támogatást kapott Bács-Kis­kun megye a budapesti üzemek dolgozóitól, különösen a testvér- kerületiektől. A VIII. kerületi pártbizottság szervezésében ugyanis szombaton és vasárnap több alkalommal ezer—másfél ezer dolgozó jött Bács-Kiskun megyébe szüretelni. A járási, városi pártbizottsá­gok, a helyi erőket szervezték nagy sikerrel. A megye üzemei­ből, intézményeiből, osztozva a mezőgazdaság gondjaiban, ugyan­csak több ezren segítették a be­takarítást és dolgoznak ma is a földeken. A megyei áruszállítási opera­tív bizottság november 10-ig több napra összesen 151 gépko­csit irányított át más munkahe­lyekről a mezőgazdaságba ter­ményt szállítani. A tiszai szaka­szon kialakult árvízveszély miatt át kellett csoportosítani a beta­karítógépeket. Külön ki kell emelnem azt a segítőkészséget, amelyet a lászlófalvi Új Tavasz, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a városföldi Dózsa Tsz tanúsí­tott. Az operatív bizottság kéré­sére nyolc kombájnt vontak ki saját kukoricaterületükről és irá­nyítottak át Tiszaalpár térségé­be. Megragadom az alkalmat, hogy a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében köszönetét mondjak a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak, szakemberei­nek, vezetőinek, a Bács-Kiskun megyei és a megyén kívüli ipari munkásoknak, a szocialista bri­gádoknak, a főváros Vili. kerüle­ti pártbizottságának és a kerület dolgozóinak, a KIS7.-szerveze- teknek, a magyar és a szovjet katonáknak, a fővárosi és a me­gyénkben diákoknak, akik át­érezve a mezőgazdaság nehéz helyzetét, részt vettek a termés megmentésében. Úgy érzem, hogy ez a segítőkészség jó kifejezője a munkás—paraszt szövetségnek, népünk egységének. — A betakarítás gyors befe­jezése mellett a legnagyobb gond a kenyérnekváló előteremtése, az őszi búza vetése. Ezzel a munkával kissé elkéstünk. Mi­lyen remények lehetnek a jövő évi betakarításra? — Bács-Kiskun megye üzemei 133 hektár őszi vetést irányoztak elő. Az őszi és a tavaszi vetés magágykészítését a felázott talaj elsősorban a Bácskában és a Duna mentén akadályozta. Jó szervezéssel, az üzemi lehetősé­gek teljes kiaknázásával a gabo­nafélék magágykészítésének 92 százalékát elvégezték. A homokos területen az őszi árpa, a rozs és a triticale vetése lassan felzár­kózik a tavalyi szinthez, a búza­vetés azonban elmaradt. A gaz­daságok műszaki felkészültsége lehetővé teszi, ha az időjárás nem akadályozza a munkát, 900 vetőgéppel november közepéig gyakorlatilag pótolni lehet az el­maradást. A jó, minőségi vetőmag min­den üzemben megvan, a rozsnak 96 százalékát, a triticalénak 75 százalékát, a búzának 60 száza­lékát vetették el a mai napig a gazdaságok. A következő esz­tendei terméskilátásokra még korai lenne nyilatkozni. Annyit azonban már most is meg lehet állapítani, ha november közepé­ig sikerül elvetni, minden re­mény megvan arra, hogy 1975- ben az ideihez hasonló jó ter­mést takarít be gabonafélékből. — Ezekben a napokban me­lyek a legfontosabb feladatok? — Mindenekelőtt a betakarí­tást kell befejezni, és ezzel, pár­huzamosan folytatni a jövő _ évi termést megalapozó lalajműve- lést és vetést. Operatív bizottsá­gunk felkérte a járási, városi párt- és állami szerveket, vala­mint az üzemeket, annak a szer­vezésére, hogy ahol végeztek egy- egy munkafolyamattal, nyomban csoportosítsák át az erő- és mun­kagépeket a nehezebb helyzetben levő gazdaságokba. Felhívást ad­tunk ki arra, hogy ahol a lehe­tőség fennáll, jól előkészített, ve­tésre alkalmas talaj van, a ter­vezettnél 5—10 százalékkal több kenyérgabonát vessenek el a másutt kieső területek pótlására. A még hátralevő feladatok elvég­zéséhez azt kérjük, hogy az eddi­giekhez hasonló szervezettséggel, összefogással dolgozzanak a me­zőgazdasági üzemek. A KSH megyei igazgatósága jelenti (Folytatás az 1. oldalról.) lagot jelentősen meghaladó mér­tékű termelésnövekedést ért el a Kismotor- és Gépgyár bajai, a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti, a Ganz Villamossági Művek bajai, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiskő­rösi gyáregysége, a Finomposztó Vállalat, az Alföldi Cipőgyár kis­kunsági gyáregysége, valamint a Közép-magyafországi Tejipari Vállalat. A tanácsi vállalatok kö­zül a leggyorsabb ütemben a Ce­mentipari s a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat terme­lése növekedett. A minisztériumi ipar által gyártott fontosabb cik­kek termelése általában emelke­dett. A nehézipari ágazatban 17 százalékkal nőtt a szanki kőolaj­mező hozama az elmúlt év azo­nos időszakához mérten. Földgáz­ból a kitermelés növekedésének mértéke kisebb arányú volt, azon­ban így is meghaladta a 17 mil­lió köbmétert. A magnetofon és hidroglobusz gyártása a tavalyi­nak másfélszeresét érte el. A könnyűipari termékek közül gyer­mekcipőből — 1973 hasonló idő­szakához mérten — több, mint negyedmillió párral többet állí­tottak elő. Közel egyötödével nőtt a takarószövet-, ugyanakkor visszaesett a kártoltszövet-, vala­mint a parkettagyártás. Az élelmiszeripari cikkek közül 40 százalékkal emelkedett a fű­szerpaprika-őrlemény, a gyü­mölcs- és főzelékkonzerv-gyártás, s a tojásfeldolgozás. A megyei székhelyű ipar folyóáron számít­va 6 százalékkal növelte értéke­sítési forgalmát, s a közel 8 mil­liárd forint értékű termékének 29 százalékát exportálta. A me­gye szocialista ipara mindössze 3 százalékkal növelte foglalkozta­tottainak számát, ily módon a 12 százalékos termelésemelkedés 78 százalékát a termelékenység eme­lésével érte el. A kivitelező építőipar termelé­se gyorsabban növekedett, mint az előző év hasonló időszakában. Szeptember végéig 1132 millió forint értékű építési és szerelési munkát végzett el, ami — az ár­változásokat figyelembe véve — 9 százalékos növekedésnek felel meg. Az építőipar éves tervének időarányos részét szeptember vé­géig teljesítette, annak ellenére, hogy dolgozóinak létszáma to­vább csökkent. A termelésnöve­kedést mintegy 15 százalékos ter­melékenység-emelkedéssel való­sította meg. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának termelése a szokatlanul rossz idő­járás ellenére kedvezően alakult. Búzából kiemelkedően jó — hek­táronként 40.6 mázsás — termést takarítottak be. A többi kalászos terméshozama is felülmúlta az előző évit A fontosabb őszi be­takarításé növénvek termésátlaga — az eddigi becslések, valamint a betakarítás eredményei alapján — az előző évinél kedvezőbb. A magas víztartalmú kukorica szá­rítása azonban lassítja a betaka­rítást. A szőlő várható termésmennyi­sége jóval kevesebb lesz az előző évinél, alig emelkedik a 2 millió mázsa fölé. A must átlagos cu­korfoka 14. ami igen alacsony. Az almatermés viszont több lesz a tavalyinál, s várhatóan meghaladja a 9 ezer vagont. A megye állatállománya a ta­valyihoz mérten minden szektor­ban jelentősen emelkedett. A szarvasmarha-állomány 2 száza­lékkal több az elmúlt évinél. A sertésállomány 17. százalékos idei növekedésével pedig meghaladta a IV. ötéves tervi előirányzatot. Javultak az életkörülmények A megye lakosságának kész- * pénzbevétele a III. negyedévben gyorsabb ütemben nőtt. mint az • A napokban adták át rendeltetésének az új kiskunhalasi kórházat. § Megnyílt az Aranypók üzlet Kecskeméten, a Kéttemlom koz sarkán. # Az alsó képen: 7 százalékkal növekedett a tejfogyasztás. Képünkön: a kecskeméti Törékvés Tsz tehenészete látható. év első felében, s 11 százalékkal volt magasabb a háromnegyed év alatt, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Az átlagbé­rek jelentősen, a béren felüli jö­vedelmek mérsékeltebben emel­kedtek. A július 1-én életbelépett közalkalmazotti béremelés 4350 személyt — közöttük csaknem 2300 tanácsi dolgozót — érintett. Tovább növekedett a mezőgazda- sági termékeladásból származó bevétel A háztáji gazdaságok élőállat-értékesítése mellett növe­kedett a hízoltsertés-eladás, ugyanakkor az átvételek késedel­messége miatt visszaesett a vágó­marha-értékesítés. Nagymértékben nőtt a lakos­ság társadalombiztosításból szár­mazó jövedelme. Az egy évvel ezelőtt hozott népesedéspolitikai határozat alapján ez év köze­pétől gyermekenként 100 forint­tal növelték a kétgyermekes szü­lők családi pótlékát. Ily módon a megyében június óta az e cél­ra kifizetett összegek, mintegy 27 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit A lakosság takarékbetét-állo­mánya 10 százalékkal nőtt. hitel- állománya pedig meghaladta a 2018 millió forintot, ami 12 szá­zalékkal több. mint az év elején volt. Az idei néDgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal éves nö­vekedésének felső határát 2 szá­zalékban szabta meg. Az év.első felében országosan 1.2 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedés következett be. A megve kiskereskedelme 9 hó­nán alatt 6864 millió forint for­galmat bonyolított le. 11 száza­lékkal többet az eev évvel koráb­binál. s ez meghaladta az orszá­gos növekedési ütemet A lakos­ság 14 millió liter tejet fogyasz­tott. ami 7 s7á7a'ékos emelkedést jelent. Az étolaj- és margarin- fogvasztás 11 százalékkal nőtt. Ugyanakkor csökkent a finom­liszt. a rizs. a kenyér és legin­kább a száraztészta és a cukor forgalma. Növekedett a kereslet az. élvezeti cikke’*' iránt. Kávéból 11. borból 6 sörből 15. cigarettá­ból 5 százalékkal vásároltak töb- 'bet. Bács-Kiskun megve dolgozói 809 forintot költöttek tartós fo­gyasztási cikkek vásárlására, ami 19 százalékkal több az egv évvel korábbinál. Tíz százalékkal nö­vekedett a porszívó, nsrkettke- félő. villany- és gázbojler., vala­mint gázkálvha-. r kerékoár- eladás. Figyelemre méltó hogy 54 százalékká’ (349*7 darabl gya­rapodott az idén az úi szemáiv- gépkocsik száma. 75 százalékkal több lemezjátszót adtak el, mint 1973 első háromnegyed évében. Bútorfélékből 18 százalékkal volt nagyobb a forgalom, de ez a for­galomnövekedés bizonyos mérté­kű áremelkedést is takart. Lénye­gesen csökkent az olajkályha és a motorkerékpárok eladása. A Kecskeméti 9-es számú Vo­lán Vállalat autóbusz-állománya 12-vel gyarapodott. A vállalat já­ratait 7 százalékkal több (30,1 milliói utas vette igénybe. A he­lyi autóbuszvonalakon utazók száma 8 százalékkal nőtt. A jár­művek számának és befogadó- képességének növekedése nyo­mán csökkent a járművek zsú­foltsága. A vállalat tehergépjár­műveinek száma 6 százalékkal növekedett, míg a fuvarozás < százalékkal. Az év első 9 hónap* jában 2.9 millió tonna árut szál­lítottak. 54 százalékos rakterület- kihasználás - mellett. Az átlagos szállítási távólság 16.9 kilométer­ről 17.9 kilométerre nőtt. A lakásépítés eredményei ked­vezően alakultak. Az év első ki­lenc hónapjában 2094 lakás át­adására került sor. az előző évi 1924 lakással szemben. Állami erőforrásokból 42,. magánerőből 3 százalékkal több lakás épült. Másfél és kétszobás lakásokból az előző évivel azonos számú, egyszobás lakásból negyvennél, két és félszobásból 130-cal épült több. mint az elmúlt .év hasosló időszakában.

Next

/
Thumbnails
Contents