Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN Nagy teljesítményű gépek, jó minőségű lucernaliszt A Bajai Állami Gazdaságban 1962 június közepén adták át a forrólevegős lucernaszárító (az LKB). üzemet, amelyet az ön­tözött körülmények között termesztett lucerna feldolgozására létesítettek. A takarmányozásban oly fontos liszt felét a gaz­daságban használták fel, felét pedig értékesítették. Az LKB-üzem a termesztők elé is új feladatokat állított. A betakarítás időpontja nem igazodhatott attól kezdve a növény biológiájához, elsődlegessé vált a szárító kapacitásának folya­matos kihasználása. A nagyobb hozamokat az agrotechnika ja­vításával sikerült elérni, ■ csakúgy, mint a jobb béltartalmat. Az új telepítéseket már nagy körültekintéssel végezték, az egyik legfontosabb tényezőnek az optimális állománysűrűség kialakítását tartották. Vegyszeres alap- és állománykezeléssel fokozták a gyomirtás hatékonyságát. Szükségszerűvé vált a megfelelő fajták kiválasztása, használata: a lassú fejlődési rit- musúak helyett a közepes és gyors fejlődésűeket vetették, azo­kat, amelyek a nagyobb megterhelést élettartamuk rövidülése nélkül viselik el. A fajtaváltás racionális végre­hajtását azonban a forgalomban levő szaporítóanyag meglehetősen szűk választéka csak részben tet­te lehetővé. Az állami gazdaság­ban 1975-től kezdve összehasonlí­tó megfigyeléseket végeznek majd a különböző fajtákkal; így kíván­ják megalapozni az elkövetkező évek termesztési munkáját. 1973-ban dolgozták ki a gaz­daság szakemberei egyébként a lucernatermelés öt. évre szóló technológiáját, s ebben többek között megszabták a fejlesztés mikéntjét is. A lucernát feldolgozó üzem az első évben 117 vagon lisztet ál­lított elő. A következő években a betakarítógépek fejlődésével az LKB üzem teljesítménye is nőtt, mintegy 250 vagon lett. 1974-ben pedig 380 vagon lucernaliszt elő­állításával számolnak. Igaz, a fel­dolgozó berendezése az eltelt 12 esztendő alatt elöregedett, a beta­karítógépek viszont mind korsze­rűbbek lettek, jobb minőségű munkát .végeztek. 1962-ben még 6 traktor, két fű­kasza, 1 rendsodró, 1 rendfelsze­dő, 5 pótkocsi, két szecskázó és 10 ember végezte az üzem nyers­anyaggal való ellátását. 1964-ben megjelentek a na­gyobb teljesítményű, a nehéz fi­zikai munkát megszüntető, von­tatott szecskázók. A betakarítási • A bajai gazdaság 1962-ben létesített lucemalisztüzemet. technológia azonban alapvetően 1971 után változott meg. Ekkor szerezték be az NDK gyártmányú önjáró szecskázót, az E 301-es rendrevágót és az E 280-as szecs­kázót. A vontatókat felváltotta az IFA terepjáró, billenőplatós gép­kocsi, a nagy raksúlyú pótkocsi. Az új betakarítógépek használata nemcsak azért volt előnyös, mert jobb minőségű munka végzését tették lehetővé, hanem mert a traktorok feleslegessé váltak. Az új gépek alkalmazásával egy idő­ben sor került a munka jobb megszervezésére is, és így a szá­rítóüzemben áttérhettek a három műszakos termelésre. 1973-ban a betakarító-gépsor bővült egy Hesston 4000 típusú önjáró szecskázóval, apielynek teljesítménye, üzembiztonsága rendkívül jónak bizonyult. Az el­múlt esztendő kétharmadában már a Hesston betakarítóval dol­goztak, s ez tette lehetővé azt is, hogy az LKB üzemben 350 vagon lucernalisztet készíthettek. A Hesston 4000 típusú önjáró szecs­kázógép műszaki paramétereiről feltétlenül érdemes szólni. A 636 CID CATENPILLAR „V” elrendezésű, 8 hengeres, 200 LE teljesítményű Diesel motor haj­tása hidrostatikus, három foko­zatú sebességváltóval, fokozat nélküli minden tartományon be­lül. Kormánya: hidraulikus szer­vokormány. A géphez készített számos adapter közül a Bajai Állami Gazdaság négyfélét vásárolt meg: a 3 soros silózó adaptert, a 3 so­ros csőtörő adaptert, a rendfel­szedő adaptert és az egy menet­ben kaszáló szálasanyag-betakarí- tó adaptert. • A nagy teljesítményű Hesston A betakarító-gépsor fejlesztá- vel, korszerűsítésével az elmúlt 12 esztendő során a szecska mi­nősége javult, lehetővé vált, hogy az LKB üzem berendezései egyenletesebb szárítási hővel dol­gozzanak. A megváltoztatott kö­rülmények mind több és jobb minőségű lucemaliszt gyártásában realizálódtak. A Bajai Állami Gazdaság LKB üzeme mindig részt vett az or­szágos versenyben, s nem egyszer előkelő helyezést ért el. Az 1973- as esztendő eredményei alapján országosan első lett és vájáíatp, hogy az' Idén is á Iegjobbafc ko- zött végez. Az üzemben készített lucerna- liszt egy részét korábban belföl­di gazdaságoknak adták el, illet­ve exportálták. A gazdaság állat- állományának nagyarányú nö­velésével párhuzamosan csökkent az értékesítés. Az 1973-ban készí­tett lucernalisztből már csak 100 vagonnal forgalmaztak, a többit a takarmánykeverő üzemben használták fel különféle sertés- és szarvasmarhatápok gyártásá­nál. (x) • A lucernalisztet a gazdaság takarmánykeverőjében használják feL múlt években ugyanis a silókuko­rica termesztésének egyik legna­gyobb akadálya a megfelelő be­takarítógép hiánya volt. A Hess­ton megléte tette lehetővé a siló- kukoricával és az egyéb szálas ta­karmányokkal való nagyobb ará­nyú foglalkozást. Igaz, a gép beszerzési ára meg­lehetősen magas, de teljesítőké­pessége is nagy. A gödöllői Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet által mértek szerint egy 10 órás műszak alatt 1045 mázsa lucernát, illetve 1590 mázsa silókukoricát képes levágni. Az esetben azon­ban, ha a hektáronkénti hozam silókukoricánál eléri a 300 má­zsát, és jól szervezik meg a szál­lítást, a Hesston 8 óra alatt 2000 mázsát is képes levágni. A bajai gazdaságban nem egyszer előfor­dult, hogy két nyolcórás műszak esetén 3600—4000 mázsa silókuko­ricát szállítottak be a szántóróL betakarítógép. Két év tapasztalatai alapján megállapíható, hogy a Hesston 4000 üzembiztonsága megfelelő, a gép az egyik legkorszerűbb tö- megtakarmány-betakarító eszköz­nek tekinthető. A Hesston 4000 alkalmazásának igen nagy, hézagpótló a betaka­rítási géprendszerekben. Az el­Szaporítóanyag az alföldi szőlőtermesztő gazdaságoknak Az állami gazdaságok szőlőültetvényeinek korára, összeté­telére jellemző, hogy a terület több, mint kétharmadát azonos időszakban telepítették be. így várható, hogy 1985-ig a szőlő­sök területe mintegy 22,5 százalékkal — 1987 hektárral — csökken, azaz ekkora felület selejtezésével kell számolni. Emel­lett várható még a fiatalabb ültetvények — nem megfelelő gazdaságosság miatti — elhagyása is. Az elmúlt időszakban már kibontakoztak az alföldi intenzív szőlőtermesztés lehetőségei, módszerei. Az új ültetvények ki­alakításánál már lehetővé válik a jelenleginél kedvezőbb ökológiai viszonyok biztosítása, korszerű termeléstechnológia alkalmazása, intenzív, fagytűrő fajták szaporítóanyagának használata. A Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gaz­daság társulást hozott létre másfél millió kész szőlőoltvány előállítására alkalmas bázis kialakítására. A közös tevékeny­séget egyszerű társaság formájában folytatják a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gesztorsága mellett. Az olványtermesztő bázis há­rom nagyobb egységre tagolódik: — anyagtelep és törzsültetvény, — oltványüzem, — oltványiskola. Mivel a tapasztalatok szerint az oltásoknak mintegy 38 száza­léka ered meg, ahhoz, hogy másfél millió kész oltványhoz jussanak, mintegy 4,5—5 millió oltást kell elvégezniük. Az ezek­hez felhasznált szabványvessző­ket egy 50 hektáros alanytele­pen állítják elő. A telepítés 3x1,50 méteres sortávolságra történik, a támrendszer magas­sága pedig 2,50 méter, hogy a munkálatok- gépesíthető# legye­nek. Az alanytelepet azonban — a nagyobb biztonság érdekében — három helyen létesítik: Hosszú­hegyen és Kunbaján 15—15 hek­táros Kiskunhalason pedig 20 hektáros területen, garantáltan vírusmentes fajtákból. Az említett 4,5—5 millió olt­ványhoz két és félmillió szab­vány nemes vesszőt kell ter­melni a törzsültetvényen. Faj­0 Üj telepítésű ültetvény. tája már adott, a Tamássy—Ko- leda-féle hibridek. Dr. Tamássy István akadémikus, tanszékveze­tő egyetemi tanár és dr. Koleda István, a kertészeti egyetem tanszékvezető helyettese neme- sítési munkája során olyan új fajtákat állított elő, amelyek télállóak fa korai fagyot bírják), peronoszpórára nagyfokú rezisz­tenciával rendelkeznek, bothry- tis-ellehállóak és termésükből jó minőségű bor készíthető. A Hosszúhegyen már meglevő ültetvényen az említett Tamás­sy—Koleda hibridek az idén is jól vizsgáztak: fajta cukorfok A/3/21 19.4 A/5/18 18,1 A/6/1 (Kunbarát) 18,9 Ezerjó 14,76 Kadarka 12,58 Hosszúhegyen egyébként ösz- szehasonlító kísérleteket is vé­geznek, fél hektáros területeken az ország legvárományosabb fajtáit próbálják ki. Ezzel a kor­szerűség követelményének tesz­nek eleget. Ily módon válik le­hetővé, hogy — ha valamelyik gazdaság igényli — bármelyik szőlőfajtából gyorsan tudjanak nagy mennyiségű szaporítóanya­got adni. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban szőlő-szaporítóanyag ter­melésével már régóta foglalkoz­nak, oltványtermesztés azonban eddig még nem volt. Igaz, az Alföldön még nem is igényelték. Mivel most már a szőlő a jobb talajokra kerül, a régi módsze­rek nem alkalmazhatók, szükség van az oltványokra. 1973-ban a mezőgazdasági üzemben 150 ezer oltást készí­tettek a- meglevő épületekben, a Magyarországon már, jól bevált módszerekkel, az e területen élenjáró gazdaságok tapasztala^ ■ tainak átvételével. A tervek sze| rint 1975-ben 800—900 ezer olt-r ványt készítenek hasonló tech­nológiával. A szakemberek az idén tanul­mányozták Európa különböző or­szágaiban a modern oltványter­melő üzemek munkáját. Bebizo­nyosodott, hogy Magyarországon még nagyon sok a fejlesztési le­hetőség. A külföldi tapasztalato­kat és a legjobb belföldi gyakor­lati eljárásokat figyelembe vé­ve készül majd el Hosszúhe­gyen az új üzem. Jelenleg is folyik azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyekkel elér­hető. hogy az oltások 60—80 szá­zaléka eredjen meg. Az oltványiskolában végzik az' .új, modern gépek kipróbálását,’ és remélhetőleg sikerül össze­állítani a teljes géprendszert, minimálisra csökkentve ezzel a kézi munkaigényt. Az 1973 februárjábaA létrejött oltványtermesztő társulás terü­leteiről várhatóan az ötödik öt­éves tervidőszak közepén adnak az alföldi gazdaságoknak nagy­mennyiségű szőlő-szaporítóanva- gbfc (x) 0 A kiváló teljesítőképességű Kunbarát fajta törzsültetvénye.

Next

/
Thumbnails
Contents