Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
• Támlás gyermekszék • Hárman a majsal bedolgozók közül • Átvétel a klskunmajsal részlegvezetőnél (k esztendős a mi szövetkezetünk. Annak idején gyé- kényfonók és szatyorkészítők alakították. Tagságunk egyhatoda Tápén él, pontosabban Szegeden, hiszen községünket a múlt évben Szegedhez csatolták. A többi 2100 Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Borsod és Bács-Kiskun megyében — 85 községben. Ez a szorgalmas 2500 tag szerzett jő hírnevet szövetkezetünknek bel- és külföldön egyaránt. A tagság többsége bedolgozó, vagyis mintegy 2300 ember a saját otthonában termeli meg a szövetkezet által meghatározott termékeket. A fennmaradó rész csomagolással, szállítással, forgalmazással és irányítással van elfoglalva. A szövetkezet termelési értéke és taglétszáma az öt év alatt meghatszorozódott. 1970-ben 8 millió forinttal, 1971-ben 14-gyel, 1972-ben 20 millióval, 1973-ban pedig kerek harmincmillióval növelte termelési értékét. Ez az év is előreláthatólag 25—30 milliós terme- lésiérték-emelkedést hoz. Az emelkedés üteme tehát egészen kimagasló, évente 25—40 százalék között van. keresett. Ezek a bedolgozóink más területen is vállalnak munkát, a tavaszi és nyári hónapokban a mezőgazdaságban is dolgoznak. Sokkal jobb a keresetük a kis- kunmajsaiaknak. Butty Mihály az elmúlt két negyedévben havonta 2660 forintot keresett, s ehhez járult még negyedévenként 1400 forint prémium. Koncz Jenőné keresete meghaladta a 2860 forintot, a negyedévi prémium pedig 1900 forint volt. Kiss Sándor- né keresete megközelítette a kétezer forintot, a negyedévi prémium pedig az 1400 forintot. Kiskunma jsán is vannak, akik még a tavasszal területet vállaltak a termelőszövetkezetben, az ő teljesítésük természetesen kisebb. De nagyon érdekes például, hogy a kisgyermekes anyák is elég sokat termelnek, napi keresetük eléri a 60—90 forintot. Ugyanis a széküléslapok bére általában 30 forint körül mozog. A régi községekben természetesen még ennél is nagyobbak a keresetek, hiszen a begyakorlottság következtében a termelés is nagyobb. Vannak olyan bedolgozóink, akik a havi 3000—3500 forintot is elérik. A legtöbb községben alig egy esztendeje kezdtük meg a szervezést, s el kell mondani, hogy nem várt sikerrel. Bedolgozóink megkedvelték a széküléslap-kárpitozást. Kezdetben természetesen nehezen szokták meg az új mesterséget a mezőgazdasági, vagy egyéb munkához szokott asszonykezek. A kéthónapos tanfolyamokon alaposan megizzadtak, és nem is maradt meg mindenki, aki a tanuláshoz hozzáfogott. Mert nem csak ügyesség, hanem akarat is kell hozzá. S aki azzal számol, hogy mindjárt az első hetekben ezreket keres, az nagyon csalódik. A legtöbb tanuló két-három napig csinálja az első keretet, és az is előfordul, hogy így sem sikerült. Néhány heti tanulás után azonban naponta készítenek el egyet az új bedolgozók, és három hónap elteltével öt, majd négy órára csők. ken egy-egy széküléslap kárpitozásának ideje. Sőt vannak olyan bedolgozók, akik szerint két és fél óra is elég egy keret bekár- pitozására. Minden területen vannak kimagaslóan ügyes emberek, a mi bedolgozóink között is akadnak szép számiul. j I A jó minőségre ügyelni kell A bedolgozórendszernek olyan előnye van, hogy jól össze lehet egyeztetni a családneveléssel és a háztáji, házkörüli munkával, hiszen sem reggel, sem este nincs időhöz kötve az ember, akkor dolgozik amikor akar. A szövetkezet vezetőinek csak az a kívánságuk, hogy a bedolgozó minden nap termeljen, egész évben folyamatosan vállaljon munkát: vagyis júliusban és szeptemberben is annyit mint januárban, és hetenként legalább hét darab széküléslap elkészítésére kössön szerződést. És a vállalt feladatot természetesen teljesítse is. Ez a .külföldi és belföldi cégekkel kötött szerződések teljesítése és a szállítási határidők betartása miatt nagyon fontos. Ez az a terület ugyanis, ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nehéz megszerezni, elveszíteni viszont egyetlen késedelmes szállítással is el lehet. Bár mi ebből a szempontból talán szerencsés helyzetben vagyunk, mert szalmával és sással kárpitozott széküléslapokat nagyobb niennyiségben csak Franciaországban és nálunk készítenek, ám a szerződések betartása így is nagyon fontos. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben más szocialista országokban is kezdik megismerni ezt a szakmát. Az őszi lyoni bútorkiállításon már voltak román és lengyel széküléslapok is. És egyesek nem is voltak rosszabbak a mieinknél. Mindezeket tehát figyelembe kell venni. A szövetkezet vezetői azt is szeretnék elérni, hogy egy-egy községben legalább harminc bedolgozó legyen. (Van már persze olyan község is, ahol 120-an termelnek.) A szétszórtság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefogását, arról nem is beszélve, hogy a termékek szállítása, a bedolgozók anyaggal való ellátása is elég sokba kerül. Várjuk a jelentkezőket Mi a fejlesztést mindenütt megbeszéljük a járások, községek vezetőivel. Csak olyan területeken, olyan községekben alakítunk csoportokat, ahol nincs és a közeljövőben nem is várható ipartelepítés. Arra is ügyelünk, hogy a termelőszövetkezetekkel és vállalatokkal ne kerüljünk rossz viszonyba, tehát velük is koordinálunk. Jelenleg a körzetek megszilárdítását, ezeken belül új községek beszervezését tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak. Ha valamelyik községben húszán, harmincán, vagy'- annál többen jelentkeznek, megindítjuk a tanfolyamot, olyan- tanítókat küldünk ki az új részlegekhez, akik a széküléslap-gyártást minden mozzanatára megtanítják új bedolgozóinkat. Várjük tehát az új községek jelentkezését. Ugyanakkor a régi községekben is szívesen tartunk tanfolyamot, ha a jelentkezők száma úgy alakul. Ahol kevesen jelentkeznek, ott a helybeli részlegvezetők tanítják meg az új bedolgozókat a mesterségre. Mintegy 400—500 új bedolgozóra van szükségünk, hogy a külföldi piac által kért széküléslap- mennyiséget ki tudjuk elégíteni. (x) • A legfiatalabb segítő családtag Fejlődő export A termelés fejlődésének van egy olyan érdekessége is, hogy az előállított termékféleségeknek mintegy 70 százaléka exportra kerül, és az export növekedése az általános fejlődésnél jóval gyorsabb. S miután termékeink a tőkés piacon keresettek, az export fejlesztése a jövőben is alapvető feladatunk. Többségében gyékényt, sást, szalmát és emberi munkát exportálunk. Eredményeik azt mutatják, hogy jól kihasznál; 'jk az adott lehetőségeket, fig> elembe vesszük a határon túli vevők és a külföldi piacok igén. - it, exportképes termékeket gyai tunk. Széküléslapokból például ebben az évben 500 ezer darabot szállítottunk Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába és más tőkés országokba. 1975-től 700—800 ezer az éves igény. Ezenkívül kárpitozott bárszékeket, fotelokat, és egyéb típusú, szalmával, gyékénnyel és sással bevont székek üléslapjait készítjük a külföldi megrendelők részére — tizezerszámra. Műanyag, rafia és gyékény szatyrokat, táskákat stb. szintén. Mindezekből a külföldi vevők igényeit a nagy fejlődés ellenére sem tudjuk teljes egészében kielégíteni. Ugyanakkor a belföldi kereskedelemnek és fogyasztóknak is szállítunk többféle terméket gyékényből, sásból, műanyagból. Például több tízezer darab sás lábtörlőt, gyékénytáskát. Ezenkívül gyékény lábtörlőt, védőcsizmát, bőrgyékényt, subaszőnyeget, kis méretű vasbútort, folyóirattartót, papírkosarakat, portörlőt, felmosót, gyermekkocsihálót, ruhaszárító kötelet. Ebben az évben jelentőseit megnöveltük a termelést textiltermékekből is. Különféle méretű és nagyságú otthonkát, munkaköpenyt gyártunk nagy mennyiségben. Termékeinket a felsorolt öt megyében működő bedolgozó tagjaink termelik meg. Vannak 20— 25 éve működő gyékény takarószövők, szatyorkészítők, 10—15 éve bedolgozó műanyaghorgolók és két-három éve működő szék- üléslap-készítők, fiatalok és idősebbek egyaránt. Az összlétszám- ból mintegy 1500 a széküléslap- készítő. Ezek húsz, harminc, negyvenéves asszonyok, lányok. Bedolgozóinknak korábban csak időszakonként tudott munkát adni a szövetkezet, az utóbbi években viszont annyit vállalhatnak, amennyit akarnak, illetve ameny- nyit bírnak. A fejlődés eredményeképpen a termékek gyártását körzetesítet- tük. Tápén készülnek a gyékényes termékek; takarók, lábtörlők, szatyrok, viscocell falvédők, strandolási cikkek, portörlők, sod- ringos és gyékényes széküléslapok stb. Békés megye 25 községében a székek szalmával és sással bevont üléslapjai, Hajdú-Bihar megye 13 községében szalmával bevont széküléslapok, Borsod megyében a gyékénnyel kárpitozottak, Bács-Kiskun megyében vegyesen szalmás és gyékényes széküléslapok. Csongrád megyében a régi részlegekben varrott áruk és más termékek, az új részlegeknél a széküléslapok. Bedolgozóink száma Csongrád megyében, a legnagyobb, meghaladja a 800 főt. Ezután következik Békés megye, ahol a létszám a leggyorsabban növekedett. A 25 községben mintegy 600—700 asz- szony és lány termel a szövetkezetnek. Ebben a megyében az idén 12 helyiséggel szaporodott, illetve nőtt a terület. Bács megyei eredmények Bács-Kiskun megye területén két körzet is van kialakulóban. Az egyik Jánoshalma körül, a másik Kiskunmajsa vidékén. Jánoshalmán és a környező községekben már két esztendő óta vannak bedolgozóink, a gyékényes széküléslapok termelésével foglalkoznak. Utolsó hat havi keresetük a következőképpen alakult: Sze- rezla Pongrácné 1037 forintot, Vakula Sándorné 1531 forintot, Mészáros Sándorné 2815 forintot I Gyékényes széküléslap.
