Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
^ ® PETŐFI NÉPE 9 1974. november 9. 9 Jakabszállás egyik utcája, ahová nemrég vezették be a villanyt. Megváltoztak a parasztság életkörülményei a kecskeméti járásban 9 Tiszakécske egyik legszebb létesítménye a művelődési ház. Háttérben az új lakótelep.- 9 Negyvenöt kisgyermek második otthona Helvécián az állami gazdaság üzemi óvodája. (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvételei.) Történelmi jelentőségű az a fejlődés, amelyet a munkásosztály vezetésével és forradalmi pártjának irányításával a kecskeméti járás mezőgazdaságában dolgozó parasztság elért. I Visszapillantva a X. párt- kongresszust megelőző időszakra és az 1970-es megyei pártértekezlet óta elért eredményekre, örvendetes a változás. Szövetkezeti gazdákkal beszélgettem, valamennyien példamutatóan művelték annak idején a földjüket. Így sommázták véleményünket: — nehéz volt szakítani á megszokottal, és megbarátkozni az új formával, ami ismeretlen volt előttünk. Ma . mégsem tudnánk már úgy élni, mint régen. Az élet igazolta a párt helyes agrárpolitikáját. Az egykori egyéni gazdák és a családtagok több ezer magángazdaságból 16 szakszövetkezetbe és 31 termelő- szövetkezetbe tömörülve tevékenykednek. Négy állami gazdaság, valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság három erdészete működik a kecskeméti járásban, s ma itt dolgozik 24 ezer ember, a járás aktív keresőinek 48 százaléka. A mezőgazdasági üzemek halmozott termelési értéke meghaladta a 3 és ’ fél milliárd forintot, az átszervezés előttinek több mint a háromszorosát. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kezdetén nem lehetett azzal dicsekedni, milyen nagyszerű a téesztagok közös munkához val'ó viszonya^ jazota a megélhetés 'alapvető, forrásává, a közösben végzett munka vált. Az élét- és munkakörülményekkel együtt formálódott és erősödött a szocialista erkölcs. Az elmúlt években sokat fejlődött a gazdaságok irányítása, számos, jól képzett szakember dolgozik a szövetkezetekben és több száz parasztember vállal munkát a vezetésben. A jövedelemelosztás formája és tartalma is más, mint régen. Azelőtt akadt olyan szövetkezet, amelyben 2 forintot ért a munkaegység, 'és a háztáji gazdaság volt a megélhetés fő forrása. Ma a mezőgazdasági nagyüzemben végzett munka a döntő, s egy- egy dolgozó átlagosan 23 ezer íorintpt keres évente. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, fejlesztése nagy áldozatvállalást igényel. Ez az együttes erőfeszítés, a közösségért végzett munka és a hozzáértés együttesen közelítette egymáshoz a parasztság egyes rétegeit. I Eltűnt a különbség a volt i .szegényparaszt, a középparaszt, a régi és az új szövetkezeti gazdák között, s fokozatosan kialakul az emberek közötti új, szocialista termelési viszony, amely- . ben a végzett munka mennyisége és minősége alapján ítélik meg az embert. A közös munkában elmélyült az egymásra utaltság tudata és ez kifejeződik az emberek közötti viszonyban. A legszembetűnőbb példája ennek, hogy a kecskeméti járás mező- gazdaságában dolgozóknak a( fele részt vesz a XI. pártkongresszus tiszteletére és a felszabadulás 30. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaversenyben. A brigádok tagjainak többsége szocialista emberhez méltóan dolgozik, s ez gyökeres változást jelent a sok ezer mezőgazdasági dolgozó életmódjában is. A tanyavilágban régen és ma Is a legtöbb parasztcsalád jószomszédi viszonyban van egymással .A szövetkezeti gazdaságok megerősödésével a közösség érdekeit szem előtt tartó új közösségi viszony az uralkodó tényező. Társadalmi tekintélyt ma a jól végzett munka és annak eredménye ad. Megváltozott a nők élete a mezőgazdasági Szövetkezetekben. A falusi asszonyok foglalkoztatásának, munkába állásának alapvető feltétele, hogy tovább fejlődjön a településeken a kommunális, az egész- ségügyi, a szociális ellátás, hogy legyen elegendő óvodai és iskolai napköziotthon. A kecskeméti járásban jelenleg 2150 gyermeket, az óvodás korúak 55 száza9 Korszerű gépekkel takarítják Tsz-ben. lékát tudják a gyermekintézményekben elhelyezni. Fellendült a lakásépítés. öt év alatt 3200 lakás felépítése várható. Ezzel egyidőben fejlődött a lakáskultúra, amelyhez, nagy segítséget adott a faluvillamosí- tás. A kecskeméti járás településein 20 ezer lakásban, vagyis a családi otthonok 58 százalékában van villany. Az 1970-es megyei pártértekezlet óta ‘2 ezer külterületi lakást villamosítottak a járásban, állami támogatással és saját beruházással. A lakosság, a szövetkezeti parasztember többet költ öltözködésre, háztartási gépek, televízió, rádió, és könyv vásárlására, mozi- és színházlátogatásra, az országot megismerő kirándulásokra, mint azelőtt. A mezőgazdaságbán dolgozó emberék egymással szemben is fegyelmezettebben, kulturáltabban viselkednek. Jogosan büszkék arra, ha szövetkezetük jó eredménnyel gazdálkodik, s minél korszerűbb lesz a termelés, annál nagyobb a becsülete a mezőgazdasági munkának. Az életkörülmények változását jelzi az is, hogy több szövetkezeti gazdaságban működik, üzemi konyha, s az e célra épített munkahelyi étkezdében fogyasztják el az ebédet. Az üzemi konyha felállítása könnyebbé tette a háziasszonyok munkáját is. A kecskeméti járás falvainak a külső képe megváltozott. Valamennyi községben van művébe a kukoricát a városföldi Dózsa lődési ház, s a közös gazdaságok saját klubokat nyitottak, ahol otthonosan érzik magukat a fiatalok és az idősebbek egyaránt. A szegényes, füstös kiskocsmák helyett igen sokan a művelődési intézményekben keresnek szórakozási, kulturálódási lehetőséget. Szebbé, tartalmasabbá vált a községek lakosságának élete, az emberek igényesebbek, lettek saját magukkal, hozzátartozóikkal szemben. Azt akarják, hogy gyermekeik már többet tanuljanak, lássanak és boldogabban éljenek. Az előző társadalomban száz év alatt sem történt akkora változás,, mint a szocialista társadalom legutóbbi tíz esztendejében. Ma mär alig lehet találni olyan családot a kecskeméti járás falvaiban, amelyhez csak mezőgazdasági dolgozók tartoznak. Munkások, parasztok és a soraikból származó értelmiségi dolgozó van közöttük, akik egymásra utalva tevékenykednek, s ez az új viszony, az új életkörülmények a boldogabb, emberibb élet forrásai. A parasztság útja ez a szocializmushoz. Ma már világos, hogy l a forma jó, a tartalmát lehet javítani, s ahol a termelési és nevelési feladatok egyaránt érvényesülnek, az életfeltételek tovább javulnak. Ormándi János, a kecskeméti járási pártbizottság titkára Fiatalok a húsprogramért A KISZ védnökséget vállalt a kormány által meghirdetett húsprogram felett. Az erről szóló okirat 1973. február 15-én írta alá a KISZ Központi Bizottsága. Az ifjúsági szervezetek szerte az országban kidolgozták intézekedési tervüket, megszabták a feladatokat. Minderre természetesen Bács-Kiskun megyében is sor került. A húsprogram feletti védnökség tapasztalatairól, az eredményekről Kupsza Benjámin, a KISZ megyei bizottságának mező- gazdasági és falusi felelőse adott tájékoztatást. — Feladatainkat a múlt év elején a KISZ Központi Bizottsága által megadott irányelvek szerint határoztuk meg. A védnökségi alapokmányokat elküldtük alap- szervezeteinknek és -a titkároknak Szervezett tanfolyamokon alaposan megbeszéltük a tennivalókat. Kezdetben nem volt könnyű a munka, de az első eredmények azért már elég korán megszülettek. Baján, az állami gazdaság fiataljai tűntek ki először. Az országszerte ismert és elismert iparszerű kukorica- termesztési-rendszer kidolgozásában nagyrészt ifjú szakemberek vettek részt. Ez azonban csak egy része volt munkájuknak. A BKR- hez csatlakozott üzemek munkásai számára indított tanfolyamokat a bajai gazdaság fiatal szakembereiből álló oktatógárda vezeti, ok felelnek azért, hogy még- felelően képzett dolgozók térjenek vissza a társgazdaságokhoz. Baján a kukorica feldolígozásóra keverőüzemet hoztak létre, és a fiatalok vállalták, hogy onnan mindig egyformán jó minőségű takarmány kerül ki. — A KlSZ-védnökség haszna azonban már a sertéskombinát építésének idején megmutatkozott A bajaiak felvették a kapcsolatot a szellőzőművek fiataljaival. és kérték,, hogy határidő előtt küldjék el a gazdaságnak a szükséges berendezéseket. Az- ifjúmunkások vállalták is ezt a nem kis feladatot, a thermoven- tillátorokat munkaidő után készítették el. s nekik köszönhető, hogy a tervezettnél korábban megtörténhetett az üzembehelyezés. A Kábelgyár KISZ-esei pedig a hiányzó fölkábelek pótlásában segítettek bajai társaiknak. — A' sertéskombinát KISZ- alapszervezete később vállalta a szakmunkásképző tanfolyamok előkészítését, az oktatást, illetve a gyakorlati képzést. Talán soknak tűnik, amit a bajaiakról elmondtam, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az ottani sertéskombinát az országban a legnagyobb, évente mintegy 100 ezer hízó kerül tőlük a feldolgozókba — Természetesen a megye más' területén is dolgoznak aktívan a fiatalok. Kiskunfélegyházán a húsipari vállalat KlSZ-szerveze- tének tagjai azon munkálkodnak, hogy minél több fiatal szakmunkás maradjon meg náluk, miután az oklevelet megszerezte. A szakmunkásképző intézet tanulói ugyanis a félegyházi feldolgozóba járnak gyakorlatra Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiataljai a szakmai újdonságok felhasználása terén tesznek sokat. Többek között annak a lehetőségét keresik. hogy a bikahizlalásnál miként lehet célszerűbben kihasználni a férőhelyeket. A Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai az állattenyésztő telepek építésénél, a környezet rendezésénél tevékenykedtek. Dolgoztak szabad szombatjaikon és nem egyszer vasárnapi műszakokat is szerveztek, hogy a termelés minél előbb megkezdődhessen az új épületekben. — Lászlófalván az Alkotmány és az Űj tavasz Termelőszövetkezet ifjú szakemberei a védnökség keretében vállalták az új állattenyésztő technológiák kidolgozását, bevezetését. A Városföldi Állami Gazdaság és a kiskunfélegyházi mezőgazdasági technikum között ugyancsak létrejött az együttműködés. A gazdaság egy 130 férőhelyes istállót átadott az iskolának,, hogy a gyakorlati oktatással ne legyen gond ezentúl. — Szinte lehetetlen mindent felsorolni, ami a megye mező- gazdasági üzemeiben történt azóta, hogy a KlSZ-esek védnökséget vállaltak a húsprogram felett Nem kis része van a fiataloknak abban, hogy a gazdaságok teljesíteni tudták vállalásaikat. A megyei KISZ-bizottság tervei között szerepéi, hogy decemberben összehíyja a fiatalokat. Az akkori akiívaértekejzleten gyűjtjük össze a legújabban született helyi védnökségeket. Megszervezzük az állattenyésztők szakmai, politikai versenyét, sor kerül néhány tapasztalatcsere-látogatásra is. Igyekszünk elérni, hogy az agrárfelsőoktatási intézményekben működő Bács megyeiek klubjának tagjai az itteni állattenyésztési problémákkal, fejlesztési elképzelésekkel foglalkozzanak diplomamunkájukban —, fejezte be nyilatkozatát Kupsza Benjámin. d! É. ’ Közös tervek a környezetvédelemre A KGST Végrehajtó Bizottsága ez év októberi ülésén 1980-ig terjedő közös programot fogadott el a környezet- védelem fejlesztésére. A program magában foglalja a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, rszei^ezéis% íjogíi gőgiai vonatkozásaitól a természeti erőio frá.solves szerű' féí-^ használásáig valamennyi problémakört. A KGST-országoknak most van először több évre szóló átfogó programja a környezetvédelem közös fejlesztésére. Több mint 3 évvel ezelőtt' a KGST 25. ülésszakán Fock Jenő miniszterelnök javaslatára kezdődött meg a munka, s vált ez az emberiség jelenét és jövőjét alapjaiban meghatározó feladatkör a tagországok és Jugoszlávia tervszerű együttműködésének szerves részévé. A programot a KGST tudományos és műszaki együttműködési bizottsága dolgozta ki 15 ágazati állandó bizottság javaslatait és 8 sokoldalú kormányközi egyezményt (így az óceánok tisztaságának. védelmére, vagy a műbőrgyártás-,, a fafeldolgozás fejlesztésére stb.) figyelembe véve. Olyan átfogó kutatási, műszaki fejlesztési program készült tehát, amely a környezetvédelemre és a természeti javak ezzel összefüggő ésszerű kiaknázására irányuló konkrét gyakorlati intézkedéseket készíti elő. illetve alapozza meg hosszú távon. A szocialista gazdasági közösség környezetvédelmi programja 11 problémakörben csoportosítja a tennivalókat. Témakörönként egy-egy koordinációs központot jelöl ki a kutató-fejlesztő munkák irányítására, összefoglalására. A 8. problémakör koordinációs központja például a magyar Építésgazdasági Szervezési Intézet. Ez a feladatcsoport egyébként a háztartási, ipari, mezőgazdasági és egyéb hulladékok ártalmatlanítását és hasznosítását tartalmazza. S kiterjed a hulladékok mennyiségének. összetételének kutatására, az összegyűjtés, a szállítás’ módszereire, megsemmisítésükre. ■ ártalmatlanításukra, hasznosításukra, s valamennyi fo- t lyamat gépesítésére. A cél persze nem egyszerűen csupán a jelenlegi és az egyre növekvő hulladék gondok enyhítése, megoldása hanem távlati prognózisok készítése, a hulladékképződés megelőzése Vagy korlátozása, merőben új hulladékmentes zárt technológiai rendszerek kidolgozása, A koordinációs központ persze maga is specializált, így csupán néhány részlet kutatásával és féjlesztésével foglalkozhat konkréten más külföldi partnerszervezettel együttműködve, miközben a problémakör egészét átfogó munkát összehangolja, szervezi. A különböző kutató, tervező és fejlesztő intézetek százai kapnak így önállóan, vagy kooperációban megoldandó feladatokat. A lcokszgázban levő cián kinyerésén • és hasznosításán . például szovjet intézet irányításával tevékenykednek. A levegőszennye- zódés mérési módszereinek, műszereinek kidolgozásáért, egységesítéséért viszont magyar intézmények a felelősek. Az a cél, hogy megvalósuljon a levegő tisztaságának folyamatos, és automatikus mérése az élővizek figyelésében már alkalmazott módszerhez hasonlóan. A KGST-országok és Jugoszlávia közös környezetvédelem fejlesztési programja alapján 1980-ig elért tudományos, műszaki, stb. eredményeket fokozatosan, többségüket valószínűleg csak 1980 utón alkalmazzák majd a1 széles körű gyakorlatban. A környezetvédelem fejlesztését célzó átfogó kutató és fejlesztő tevékenység azonban máris széles körű, szervező munkával párosul Megemlíthetjük, hogy a KGST környezetvédelmi tanács éppen ezekben a napokban tartott üjést Budapesten. S az ülés napirendjén szerepelt az Intergazocsisztka elnevezésű nemzetközi egyesülés létrehozása. Az egyesülés az ipari gázok tisztítását célzó berendezések, szűrők, porleválasztók nemzetközi gyártási kooperációjának Szervezésére a külföldi licencvásárlások összehangolására alakul. A KGST-országok igénye csupán ilyen szűrőkből, porleválasztókból, gáztisztítókból több milliárd rubel értékű. És még menynyi féle műszer, berendezés stb. szükséges az emberi szervezetre ártalmas zajok csökkentéséhez, vagy a Jövő hulladékmentes zárt technológiai rendszereihez. A közös fejlesztési programban szereplő 180 téma és a több száz feladat, részfeladat megoldása nagyban hozzájárul majd a KGST-országok maghs szintű környezetvédelmének műszaki-tudományos megalapozásához, i De nem kisebb horderejű szemlélet- formáló hatása főleg az alkotó műszakiak, közgazdászok, valamint döntésre jogosult gazdasági vezetők körében Növeli a felelősséget bolygóinak jelene, az emberiség jövője iránt. A fejlesztés, a termelés nem csupán végső célját, a szükségletek magas fokú kielégítését. hanem kiinduló pontját, módszer- és eszközrendszerének megválasztását tekintve is még inkább embercentvikussá válhat. K. J. Üj szovhozok a belorusz földeken Nagyarányú talajjavító munkák folynak a Belorusz SZSZK hatalmas mocsaras területein. A jelenlegi ötéves tervben 651 millió rubelt fordítanak az itteni földek termővé alakítására, 357 millió rubellel többet, mint az előző qtéves tervben. 0(^í<ÍMV'jo>ocsár lecsapolási munkái ''Sunagyöbb' foTyói vfegy ű j tő terii- ®"bletét érintik. 17' úf vízgyűjtő^ 25 ezer mérnöki hidrológiai berendezést építettek. 7 ezer kilométer hosszúságú utat és több ezer kilométer hosszú csatornarendszert hoztak létre. A Malecs Szovhoz egyike annak a 12 új szovhoznak, mely a lecsapolt területeken alakult. Itt 5 ezer 30,0 hektár földet tettek termővé, amelyek közül ezret ön- ' tözött legelőként használnak fel, míg a többin gumós és évelő növényeket termesztenek.' A termékeny belorusz .földek bőkezűen fizetik vissza az emberi munkát. Idén a szovhozokban hektáronként 35 mázsás gabona- terméssel és 219 mázsás burgonyahozammal büszkélkedhetnek. A gazdaságok minden 100 hektárjáról 59 ezer liter tejet és 115 mázsa húst kaptak. (APN) 9 Csőhúzó exkavátor a Malecs Szovhoz földjein, (Foto:. APN— F. Ivanov felvétele.) Drótkötélpályák Két függőpályát építenek — utas- és teherforgalomra — az azerbajdzsán Daskeszánban. Az utasszállító a legközelebbi vasútállomással köti össze a várost, négykilométeres távolságon, hegyek, mély hegyszorosok és rohanó vizek felett. A teherszállító kötélpálya az ércdúsító kombinátot köti össze■ a közeli bányával. (APN—Ká) P
