Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

1974. november 9. 9 PETŐFI NÉPE I 3 Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Főtanácsosi és tanácsosi címek adományozása teáét, míg a jelvény ezüst foko­zatát dr. Kávássy Loránd, a me­gyei bíróság elnökhelyéttese ér­demelte ki. Nyugállományba vonulása al­kalmából a belkereskedelemi mi­niszter a Belkereskedelem kiváló dolgozója címmel tüntette ki Aradi Jánost, a Kalocsai Járási Hivatal kereskedelmi felügyelő­jét. A honvédelmi miniszter a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntette ki Branko- vies János őrnagyot, Baja járás polgári védelmi törzsparancsno­kát. Városi főtanácsosi címet kapott Halász Erzsébet,. a Kecskeméti Városi Tanács csoportvezetője és Harangos János, a Bajai Városi Tanács főelőadója. Városi tanácsosi címet kapott Szűcs Bálint és dr. Bán Izabella, a Kecskeméti Városi Tanács cso­portvezetője, dr. Soponyai Dezső­vé és Dömötör László, a Kecske­méti Városi Tanács főelőadója, Horváth Györgyné, a Bajai Váro­si Tanács főelőadója, Pozsonyi József né, a Bajai Városi Tanács csoportvezetője, Szabadi Iyiréné, a Kalocsai Városi Ta­nács anyakönyvvezetője, Somogy- vári Józsefné, a Kiskunhalasi Vá­rosi Tanács csoportvezetője, Huri Béláné, a Kiskunhalasi Városi Tanács főelőadója és Losonczi László, a Kiskunhalasi Városi Ta­nács főelőadója. Emellett óvodákban, iskolákban, villamos berendezések szerelésé­re, javítására, karbantartására, valamint szemléltető eszközök készítésére is felajánlást tettek. A Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzeme két és fél ezer facsemetét és 15 ezer cser­jét ültetett' el, és dolgozóik a mozgalom keretében 6 ezernél több munkaórát teljesítettek, 263 ezer forint értékben. Az IGV dolgozói kommunista műszakjaik keresete fejében 51 ezer forintot utaltak át a letéti számlára. Folyamatban van a vállalatnál a mozgalom kereté­ben egy sportpálya építése, vala­mint az üzem területén és kör­nyékén a parkosítás és fásítás. A város egyik játszóterén két-két mászókát és mérleghintát állí­tottak fel, a Zenta utcai óvodá­ban festést és javítást vállaltak, a Kuruc téri általános iskolá­nak pedig az előbbieken kívül még szemlétető eszköz« két is ké­szítenek. Rendszeresen patronál­ják a szociális otthon lakóit. A városi tanács egyébként a mozgalomban kiemelkedő telje­sítményt végző kollektívákat em­lékplakettel és oklevéllel kíván­ja jutalmazni. J. T. öregek napja Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi • Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben rend­szeresen fizetnek nyugdíj- és járadék-kiegészítést az idős gazdáknak: évente mintegy 120 ezer forintot fordítanák erre a célra. Emellett minden esztendőben megtartják az öregek napját is. Az idén vasár­nap került sor erre az eseményre, amelyen megvendégelték az idő­seket, és ajándékokkal is kedveskedtek nekik. (Kovács Sándor felvétele.) Érdekes a Bajai Műsor Újdonság: a Moldáviai 102-es Baja többi közművelődési inté­zete is igyekszik kitenni magáért ebben a hónapban. A Fegyveres Erők Klubjában a huszadik szá­zad festészetéről tartanak elő­adást és népdalestet szerveznek. Országos tudományos napokat szerveztek a tanítóképző intézet­ben, Váci Mihály-szavalóver- senyt az úttörőházban, s ugyanott 14-én megtartják a nótafák talál­kozóját. A „Vizes” Klub tagjai amerikai élménybeszámolót hall­gathatnak, a pinceklubban fel­lép a Prizma Irodalmi Színpad. A bajaiak jó ötlettel sorozatban közölték városuk rövidített törté­netét a közművelődés barátainak segítségére. Ezt a 'módszert to­vább folytatva, most elkezdték megjelentetni dr. Faludi Gábor docens tanulmányát, amelynek címe: A Finomposztó Vállalat története. Folytatják a „Váro­sunkról számokban” sorozatot is. Tematikus csoportosításban szám­ról számra tájékoztató bibliográ­fiát nyújtanak át a közönségnek az Ady Endre Könyvtár helytör­téneti anyagáról. S ami szokatlanul új dolog eb­ben a városban — Kecskeméten csinálták régebben — az, hogy elkezdtek egy sorozatot „Bemu­tatjuk” címmel; ebben a bajai fiatal alkotókat igyekeznek nép­szerűsíteni. Elsőnek Esnagy Jó­zsefet mutatják be néhány sor­ral és három verssel. Üdvözöljük a bajai módszert. V. M. küldtek az általuk kinemesített kukoricából Belorussziába, Litvá­niába. valamint Lengyelországba és az NDK-ba. A 102-es egyike annak a 20 kukoricafajtának, amelyeket az utóbbi években nemesítettek ki Moldáviában. (APN—KS) Kí !>l R\YÖ Mit és mikor? 1 Szombatonként, va sárna­■* * pónként hónapok óta nehéz harcot vívok önmagommal. Jobbik énem azt mondja, hogy kialakult életritmusomnak megfelelően él­jek a hét végén. Tíz óra tájban, bújjak az ágyba, hogy másnap frissen kezdhessem az új napot. Elvégre az egészség a legfonto­sabb, hangoztatja a tévé is fel- világosító műsoraiban. Illedelmes ember lévén igyek­szem megfogadni a képernyőről elhangzó egyéb ajánlatokat és elhatároztam, hogy megnézem Kertész Ákos: Névnap című mü­vét. Kíváncsi voltam, hogy a Jó­zsef Attila Színház művészei mi­lyen fölfogásban játszották a tragikomédiát. Ránéztem a műsorra: három­negyed 10-kor kezdődik az elő­adás. Töprenghettem, hogy most melyik tanácsra hallgassak. Vé­gül is fönnmaradtam és jól szó­rakoztam. Gondoltam, hogy más­nap hamarabb kikapcsolom a té­vét. Az ötszemkbzt sem marad­hatott ki! Sohase bocsátottam volna meg magamnak, ha elmu­lasztom a színes, szíves, szemlé­letes szavakból önmagát oly plasztikusan bemutató Kovács Margit és Vitray Tamás cseve­gését. Az előző héten a tornász vi­lágbajnokság miatt loptam el né­hány órát az alvásra szánt idő­ből, korábban egy kitűnő film­sorozat maradt az éjféli órák­ra. Milyen megfontolásból * tesznek a műsor végére színvonalas alkotásokat? Sietve bevallom; a titkot nem, tudtam megfejteni, csak feltételezései­met közölhetem. Óvni szeretnék a legfiatalabba- kat, a diákokat a megrendítő művészi élményektől? Csak uta­lásként: esti tíz órakor kezdték vetíteni a klasszikus orosz re­gényekből készített filmeket, a tavaszon egy magyar művész- filmsorozatot. Az ok — belátom — másutt keresendő, mert Tolsz­toj, Dosztojevszkij, Lermontov, Csehov más müveit napközben is vetítették, így nyilván nem életkori megfontolások miatt su­gározták az igényes, tartalmas alkotásokat a nap utolsó óráiban. Tán úgy vélik az illetékes szerkesztők, hogy eme müvek tökéletes élvezetéhez teljes csönd kívántatik? Megvárják, míg el­csitulnak az utca zajai, pihenni térnek az autóbuszok, elzárják a táskarádiókat és — csalz a hor- tyogás hallik a másik szobából. Elképzelhető az is, hogy a csa­ládi békét akarják a hét végeken próbára tenni. A legtöbb magyar család ugyanis egy vagy két szo­bát lakik. Kezdődik a huzako­dás: én aludni szeretnék, én té­vét nézni, ha a bátyám nézheti, én miért nem... Szombaton, va­sárnap este a tévé körül forog a világ. A végére hagytam a legvaló­színűbb magyarázatot. Így sze­retnének türelmes nézőket sze­rezni a kora esti órákban vetí­tett olykor bosszantóan silány műsorokhoz. Itt volt ez a Klett- ügy. A végén azt mondta a de­rék Keller felügyelő, hogy a fiúk megérdemelnek egy konyakot. Lehetséges, noha különösebb ta­lentum nélkül is tudták a nézők a történet közepén, hogy mely tájon keresendő a gyilkos. A film alkotóinak egy pohár szódát sem adnék, még hideg vi­zet sem! Biz én lekattintottám volna a készüléket, ha ezzel zá­ródik a műsor. Így, kiböjtöltem Kovács Margitot... A tíz napja lepergetett Kánkán sem tarto­zik a könnyű műfaj maradandó alkotásai közé, hiába vetítették csúcsidőben. 3 Száz szónak is egy a vc­J * ge: a műsortervek össze­állításakor a „mit,” és a „mikor” szinte egyenlő fontosságú. Csak mellékesen: számtalanszor bebi­zonyosodott, hogy nem mindig az úgynevezett ■ szórakoztató műso­rok kötik le a legjobban a nézők figyelmét. A Hét két afrikai tu­dósítása nagyobb feszültséget teremtett, ha úgy tetszik szóra­koztatóbb volt, mint a sápadt Maigret-utód nyolcvanezer már­kás sztorija az összes kukákkal és a közvetlen közelből fényké­pezett illemhelyi alkalmatossá­gokkal. Félve dicsérem a Hét számait, mert netán ennek is alkalma­sabb időpontot találnának és rostokolhatok Horvát Jánosra, Sugár Andrásra, Polgár Dénesre várva késő estéig... Heltai Nándor Népi bölcsességek rr* i ff • gyűjtője A világ 273 népének több mint 300 ezer közmondását éa szólásmondását gyűjtötte össze a belorussziai Mogll- jovban éld Nylkita Asztapenko. Kar­totékjait sok szovjet {ró, kiadói dol­gozó, Irodalomtanár használja. Aszta­penko újságokban és folyóiratokban gyakran publikál az aforizmák tema­tikus válogatásaiból. „A népi bölcses­ség gyöngyszemei” címmel kiadta az orosz közmondások gyűjteményét. November 7-e alkalmából — mint arról lapunkban is több íz­ben hírt adtunk — példás mun­kájukért, kiemelkedő . közéleti és hivatali tevékenységükért szá­mosán kaptak kitüntetést. Az eddig már említetteken kívül az alább felsoroltak érdemelték ki az elismerést. A Kiváló pénzügyi dolgozó mi­niszteri kitüntetésben részesül­tek: Nagy Márton, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának költségvetési főelő­adója, Kerekes Péter, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának adóügyi főelőadója, Molnár Ist­vánná, a Bács-Kiskun megyei Illetményhivatal előadója, Ftilöp Ilona, a Madarasi Községi Ta­nács V. B. szakigazgatási szer­vének költségvetési főelőadója, Mónus István, a Solt Községi Ta­nács V. B. szakigazgatási szerv adóügyi csoportvezetője, Csuvár Mihály né, a megyei tanács vb kiskőrösi járási hivatala pénz­ügyi, terv-, munkaügyi osztá­lyának költségvetési főelőadója. Imgrund Adám, a megyei tanács vb kiskunhalasi járási hivatala pénzügyi, terv-, munkaügyi osz­tályának adóügyi csoportvezető­je, Feketü István, a Harkakötöny Községi Tanács ,V. B. szakigaz­gatási szerv költségvetési főelő­adója, Farkas Sándorné, a Kalo­csai Városi Tanács V. B. pénz­ügyi, terv-, munkaügyi osztályá­nak adóügyi - előadója és Kozo- derovits István, a megyei tanács vb bajai járási hivatala pénz­ügyi, terv-, munkaügyi osztályá­nak osztályvezetője. A mezőgazdasági és élelmezés­A negyedik negyedév elejéig 67 munkahely jelentette be csatlakozását, s ezek közül 26 már hozzá is kezdett a vállalá­sok teljesítéséhez. Sajnos, töb­ben is a városi tanácstól igény­lik a szükséges feltételek meg­teremtését, holott körültekintőbb szervezéssel, nagyobb önállóság­gal bizonyára' a maguk lábán is meg tudnának állni. A legutóbbi — júniusi — ér­tékeléshez képest jelentős vál­tozások történtek. A teljesített munkaórák száma 18 800-ról 38 ezerre, a letéti számlára befize­tett összeg 175 ezerről 367 ezer forintra emelkedett. A tevékenységi ágakat tekint­ve, a mozgalomhoz csatlakozott munkahelyek közül legtöbb az ipari, a hivatali-intézményi és a kereskedelmi (együttvéve 41), Az előzményekhez tartozik, hogy a tanács kezdeményezése nyomán már több év óta szer­veznek jól sikerült társasutazá­sokat hazánk különböző tájaira. Az anyagiakról esetenként a kul­turális alap terhére gondoskod­nak. Ezeknek az utaknak a hasz­nossága — a szórakoztatással párhuzamos ismeretterjesztő je­lentősége — vitathatatlan. A há­romnapos tökéletes kikapcsoló­dás mellett a résztvevők, mint­ha csak filmet néznének, úgy is­merkednek meg az ország ritkán vagy tán sosem látott vidékei­vel; városokkal, emberekkel, műemlékekkel, történelmi és mű­velődéstörténeti nevezetességek­kel. És aki részt vett egy ilyen autóbusztúrán, az feltétlenül nemsokára újra nosztalgiát érez, hogy nekivághasson egy hasonló­ügyi miniszter Kiváló dolgozó jelvénnyel és címmel tüntette ki Gál óyulát, a megyei pártbizott­ság munkatársát, Kiss Gézát, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élemezésügyi osztályának szakfelügyelőjét, Pa pp Sándort, a Bajai Városi Tanács V. B. me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetőhelyettesét és Be- senczi Jánost, a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tőjét. A Szakszervezeti munkáért jel­vény arany fokozatával tüntették ki dr. Janisch Aladárt, a Kecs­keméti Járásbíróság elnökhelyet­A megyei tanács elnöke, az il­letékes párt- és társadalmi szer­vekkel egyetértésben a követke­zőknek adományozott főtanácsosi, illetve tanácsosi címet: A megyei főtanácsosi címet kapta dr. Szikulai Loránd megyei orvos és dr. Saskői Lajos mező- gazdasági és élelmezési csoport- vezető. Megyei tanácsosi címet kapott dr. Migléczi Béla, a megyei ta­nács vb kereskedelmi' osztályá­nak csoportvezetője, Rozsnyai Kálmán, az ÉKV osztály csoport- vezetője, Hegedűs József, a mun­kaügyi osztály csoportvezetője, dr. Pápay Zoltán, az igazgatási osztály csoportvezetője, Nagy Gábor, a pénzügyi osztály főelő­adója és Szerencsei Róbert, a pénzügyi osztály csoportvezetője. míg a fennmaradó 26 megoszlik a mezőgazdaság, a közlekedés, az iskolák, a fegyveres testületek stb. közt. Ami az eddigi teljesítéseket illeti, a Habselyem és Kötöttáru- gyár két kommunista műszak jövedelméből csaknem 123 ezer forintot fizetett a letéti számlá­ra. A Kecskeméti Fémipari Szö­vetkezet 120 ágyat készített a vá­rosi úttörő-váltótábomak. Ezen­kívül több mint 6600 munkaórát dolgoztak, csaknem 203 ezer fo­rint értékben. A 623. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet fiataljai és tantes­tülete egységesen csatlakoztak a mozgalomhoz és kishíján 30 ezer munkaórát vállaltak. A Helvé­ciái Állami Gazdaságban végzett munkájuk ellenértékét, 48 ezer forintot már be is fizették. nak. Mert bizonyára szép Rio de Janeiro, a Cote d’ Azur, vagy a Boszporusz is, de jócskán akad látni- és csodálnivaló e kis ha­tárokon belül, Soprontól Debre­cenig, vagy a Duna-kanyartól a Gemenci erdőig. És közülük mi­nél többet a szemünkbe és szi­vünkbe zárni. — kicsit hazafias kötelesség... ... Szakadó esőben robog bu­szunk, s Mizsétől Jászberényig meg sem áll. (Ez a zord idő, saj­nos,' egész útján végigkísérte a társaságot.) Reggeli utón tovább indulunk, Gyöngyösön át „az or­szág teteje” felé. Kanyargó szer­pentinek, az út mellett sudár fá­kat őrző, szédítően mély völgyek, s bennük, meg körülöttünk, fö­löttünk mindenfelé köd, köd, köd... A „két nagyot”: Gályát és Kékest fel sem keressük. Mi­nek? A kilátás gyönyörét az idő­járás megtagadta tőlünk. Párádon megállunk. A friss, üde hegyi levegőt harapni lehet, itt bűn lenne rágyújtani! Szom­jasan szellőztetjük alföldi por­ral átitatott tüdőnket. Mennyi élményt, látnivalót, s mennyi új ismeretet kínált ez az út: sok lenne elsorolni. Ki tudja például, hogy Párádon — a haj­dani Károlyi-uradalomban — van az ország egyetlen kocsi­múzeuma? A méntelep szom­szédságában, ahol sok jóvérű pa­ripa közt Imperiál egyik ivadé­kában is 'gyönyörködhettünk. A kocsimúzeumban — túl azon, hogy a kerék „feltalálásának” és fejlődésének az ókortól kezdve napjainkig szemtanúi lehetünk, egykorú domborművek segítsé­gével — megismerkedhetünk az orosz regények jellegzetes jár­művével, a tarantásszal, s ott láthatunk két olyan díszhintót is. amelyeket a millenniumi ünnep­ségeken használtak —, s találtak meg az ostrom után a Várban: a miniszterelnökét és a herceg- prímásét Egert érintve, s ott rövid sé­tát téve indultunk tovább, kacs­kari ngós utakon, vadregénye*' erdők és hegyvonulatok között Lillafürednek... Pár percig el­időztünk a Hámori-tó partján, a Palotaszálló tövében, s fülünkben csengtek az „Oda” sorai, ame­lyek, ha tán nem is épp itt, de Dicsértük már más alkalommal is városainknak azt a szép törek­vését hogy a közművelődési munka összehangolására és pro­pagálására változatos tartalmú havi' műsorfüzeteket jelentetnek meg. A bajaiak élen járnak a kezdet kezdetétől. Ráadásul az ottani közművelődési szakembe­rek szinte számról számra kita­lálnak valamilyen új ötletet, mód­szert annak érdekében, hogy kis kiadványuk minél színesebb, gaz­dagabb tartalommal jelenjen meg. Itt van például mindjárt a leg­újabb, az idei novemberi számuk. A Bajai Műsor valamennyi a vá­rosban található, tervezett ese­ményre, rendezvényre felhívja jó előre a figyelmet. A József At­tila Művelődési Központ a szoká­sosnál is több érdekes figyelmet érdemlő eseményt készít elő. A november eleji programok után nyolcadikén tartja vendég­játékát a Déryné Színház: előad­ják a Peti meg a róka című me­sejátékot; s ugyancsak nyolcadi­kén este nyitják meg a Váro­sunk régen és ma című fotókiál­lítást a Kirakat galériában; tizen­egyedikén a MÁV Szimfonikusok hangversenyére kerül sor a szín­házteremben; a következő napon Máthé Jolán operaénekest hall­hatják a muzsika rajongói a Liszt Ferenc Zeneiskolában; tizenhato­dikén megnyitják a nemzetközi filmplakát-kiállítást; harmincadi­kén az Állami Déryné Színház bemutatja a Csipkerózsika című mesejátékot stb... stb... Különleges, rendkívül rövid te­nyészidejű kukoricafajtát ter­mesztettek ki kisinyovi növény- nemesítők Az új fajta különö­sen alkalmas az északi területe­ken való termesztésre, mert itt is jól díszük és magas termés­hozammal fizet A kutatók je­lentős mennyiségű vetőmagot valahol a közelben, feltétlenül e tájon születtek: „Nézem a hegyek sörényét, homlokod fényét villantja minden levél...” Miskolcon csak átfutunk a gyorsan leszálló alkonyatban, de megállapíthatjuk: fővárosias a forgalom, az ország második legnagyobb városa ehhez a rang­jához mindenképpen méltó. Út­közben betérünk Monokra, ahol megilletődve járjuk végig — egy értő, lelkes, idős pedagógus ka­lauzolásával — Kossuth szülő­házát Vezetőnk — mint mon­dotta, s meg is vagyunk erről győződve —-• napokon át beszél­hetett volna Kossuthról, életéről. Sajnos, mi csupán egy bő órán át ringathattuk bele magunkat régi, hősi korokba. Sárospatakon várt a hotel, amely azután két napra a szál­lásunk lett. A Borostyán Szálló hajdan trinitárius kolostor volt, s a. szomszédos kápolna falai mellett temették el az árulás miatt 1708-ban kivégzett Bezeré- di Imre holttestét. Később a rendház lakásul, magtárul szol­gált. Csak a felszabadulás után alakították ki mai, a múltat is őrző, de a civilizáció minden kellékével ellátott formájában. A második napon — monda­nom sem kell, ismét csak zuhogó záporban — Kazinczy széphalmi mauzóleumát, majd a hollóházi porcelángyárat kerestük fel. Késő délután érkeztünk Vizsolyra. Azt, hogy az itteni református temp­lomban őrzik a Károli biblia egyik első példányát, sokan tud­ják, vagy sejtik. Azt azonban jó­val kevesebben, hogy a hajdani katoükus templomból lett pro­testáns eklézsia olyan, XIII. szá­zadi freskóknak nyújt otthont, amelyeknek Európa-szerte alig találni párját! S az ódon kis toronyból messzire látni a kék ködökben úszó, szép felvidéki tájra. Sárospataknak szenteltük utunk harmadik, egyben befejező nap­ját A gyakorlott országjáróknak — s ilyenek egyre töb­ben vannak — kevés újat mond­hatnánk a Rákóczi-vár dicső múltról tanúskodó köveiről-ter- meiről, a Kollégium sok-sok ne­ves alakjáról, gazdag hagyomá­nyairól, nagyértékű könyvtárá­ról ... S a hazafelé jövet útbaej­tett Mezőkövesd száz színű népi pompáját sem hivatott méltatni e rövid utinapló. Mindent egybevetve: icipicit fárasztó, mégis nagyon tanulsá­gos volt a három napot felölelő gazdag program végigélése-élve- zése. Dicséret illeti a szervezé­sért Lajosmizse minden vezetőjét, akik most — felemlegetve az em­lékeket, élményeket — már a jövő évi hasonló program elké­szítésén, összeállításán fáradoz­nak. Jóba Tibor „30 év — 30 óra Kecskemétért” Terjed a jubileumi mozgalom Bizonyos időközönként a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ismételten értékeli a felszabadulási évforduló tiszteletére meghirdetett „30 év — 30 óra” akció eredményeit. A testület tagjai nemrégiben újból tájékozód­hattak a fejleményekről. Megállapították, hogy a mozgalom menetére két tényező volt jellemző. Az egyik, hogy újabb munkahelyi kollektívák jelentették be csatlakozásukat, a másik pedig, hogy a vállalt feladatok teljesítésének köre kiszélesedett. Alföldiek, nagy hegyek közt Egy borús, esős őszi reggelen gördült ki Lajosmizse fő­teréről az a panorámabusz, amely a nagyközség tanácsi, vállalati, üzemi, intézményi vezetőinek csaknem harminc­főnyi csoportjával indult el háromnapos észak-magyar­országi túrára. Velük utazott az újságíró is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents