Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 29. Változik a tagság szemlélete A szövetkezeti demokrácia érvényesülése a bácskai körzetben A bácskai körzet termelőszövetkezeteiben pártunk X. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően szélesedett a szövetkezeti demokrácia, az üzemi ön- kormányzat. Ezt elősegítette, hogy a kongresszus határozatai nyomán 1971-ben megalkották az egységes szövetkezeti törvényt. Ez utóbbi ismertetése, a termelőszövetkezetek belső szabályzati rendszerének, az alapszabálynak, az ügyrendnek, a munkarendnek elkészítése, megvitatása és jóváhagyása során agrár- és szövetkezetpolitikánk minden lényeges kérdése — a közös gazdaságokban jelentkező gondokkal, nehézségekkel együtt — napirendre kerültek. A véleménycserék során a tagok és a vezetők egyaránt nagy felelősséggel vitatták meg a termelőszövetkezetek előtt álló feladatokat. Egyúttal meghatározták ezek végrehajtásának formá- , it, módszereit. Mindez elősegítet- / te a gazdaságok törvényes és 1 alapszabályszerű működésének egyre határozottabb érvényesülését A testületi szervek irányító tevékenységének, az egyszemélyi felelős vezetés mind következetesebb alkalmazásának eredményeként a közös gazdaságokban — aj párt politikájának megfelelően — általában jól érvényesül az össztársadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a termelési érték, a közös vagyon, az áruértékesítés, a bruttó jövedelem növekedési üteme rendszeresen meghaladja a részesedési alap és a személyes jövedelem növekedésének ütemét. A körzet termelőszövetkezeteinek többsége részt vesz a korszerű fejlesztést segítő termelési rendszerekben. A bátmo- nostori Kossuth Termelőszövetkezet kivételével tagjai a vágó és húsfeldolgozó társulásnak, a gazdaságoknak csaknem fele hozott létre viszonylag nagy teljesítményű takarmánykészítő üzenet. Két termelőszövetkezet kivételével megszervezték az üzemi keveréktakarmány gyártását. Mindez a tagok többségének aktív részvételével történt döntések alapján született. Másszóval: a szövetkezeti gazdák a hosszútávra szóló fejlesztési tervek készítésében részt vesznek. Demokratikus szavazással történtek azok az állásfoglalások is, amelyek az egyesülések mellett döntöttek. Ezek a titkos szavazással szentesített elhatározások szintén azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagok jól látják a távlati fejlesztés feltételeit. Mindezek azt is igazolják, hogy fejlődik a termelőszövetkezetek önkormányzata. A vezetők, tisztségviselők fokozott felelősséggel, gondossággal tervezik, készítik elő a testületi szervek tanácskozásait. Különösen így van ez a közgyűléseknél és a vezetőségi üléseknél. Általános az a módszer, hogy a tárgyalásra kerülő témákat, javaslatokat széles körben ismertetik a tagokkal. Erre az ágazati, a brigád- és a különböző munkaértekezletek adnak lehetőséget. A tagok véleményének, javaslatainak meghallgatása során együttesen veszik számba a közös gazdaságot érintő legfőbb kérdéseket. Több termelőszövetkezetben az információk közvetítését elősegítik a rendszeres írásos tájékoztatók, híradók. Nagy gondot fordítanak ez utóbbiakra a tataházi Petőfi és a csátaljai Űj Tavasz Termelőszövetkezetben. Az egyesülések folytán az utóbbi négy esztendőben több mint ezer hektárral emelkedett az átlagos üzemnagyság Ez, valamint a dolgozó tagság létszámának 'emelkedése szükségessé teszi a tájékoztatás rendszerének fejlődését. Gondolok itt az írásos tájékoztatókra, a híradókra és néhány főbb kérdésben a közvéleménykutatásra. Egyre többet foglalkoznak a tagok szociális, kulturális gondjaival, a nők és a fiatalok helyzetével, valamint a szocialista munkaverseny, brigádmozgalom időszerű kérdéseivel. A tagság széles rétegei kapcsolódnak be a nő- és az ifjúságpolitikai határozatokból eredő feladatok megvitatásába, végrehajtásába. A nőbizottságok létrehozása, az ifjúsági parlamentek rendszerének kialakítása szélesítette a termelőszövetkezeti demokrácia kereteit. Gyökeres átalakulás megy végbe napjainkban a tagok gondolkodásában, , magatartásában, amelyet jelez az is, hogy általános értékmérővé vált a közösben végzett munka mennyisége, minősége és a közösségi magatartás. A tagok többségé ma már a közös gazdaságot nemcsak a megélhetés alapjának tartja, hg- nem életformának fogadja el. Ezért is vesz részt nagy aktivitással a tagság a fejlesztésben, a közös vagyon védelmében. Figyelembe véve, hogy a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének alapvető feltételei, törvényes garanciái adottak, a további tennivaló az önkormányzatot sértő jelenségek megszüntetése, a tartalmi elemek javítása. Indokolt a korszerű üzem- és munkaszervezési, valamint vezetési formák gyorsabb ütemű elterjesztése, a bevált belső ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tétele, a vezetőségek irányításával dolgozó bizottságok munkájának további javítása. Az említett teendők „ következetes végrehajtása szükségessé teszi a munkamegosztás ésszerű fejlesztését, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok még pontosabb szabályozását. A munkamegosztás fogyatékosságai egyes vezetőknél túlterheltséget idéznek elő. Időhiány miatt esetenként nem tudnak foglalkozni a, testületi munkával, a tagok informálásával, ügyei intézésével, összességében megállapíthatjuk: körzetünkben is erősödött az a felfogás, szemlélet a közös gazdaságokban, hogy a vállalati gazdálkodás csak ott fejlődik, korszerűsödik, ahol jól érvényesül az üzemi önkormányzat, a szövetkezeti demokrácia. Dr. • Varga Antal a bácskai területi szövetség titkára Kevés terméket - nagy sorozatban! Az olvasók egy része bizonyára még emlékszik rá, hogy annak idején csaknem másfél évtizeddel j ezelőtt, amikor a bolgár gyártmányú rádiók megjelentek a hazai üzletekben, sokan kérdezték: niiért nem a hazai gyártást fejlesztjük. Régen volt. Napjainkban viszont senkinek sem szúr szemet. hogy a táskarádiók széles választéka gyakorlatilag külföldi, főleg szovjet típus. Valamennyi kis tranzisztorizált készülék ugyanis korszerű, jó minőségű és olcsó. És nem féltjük a magyar ipart a csehszlovák lemezjátszóktól, a szovjet karóráktól, a bolgár konzervektől...' Miután egyre növekszik a kínálat, azután sem bánkódunk, hogy hazánk nem válik személygépkocsi-gyártó „világhatalommá”. A nemzetközi munkamegosztás: létkérdés Azért van mitől féltenünk napjainkban is a magyar ipart. Attól, hogy , túl sok pozícióhoz, termékhez ragaszkodik. Mert nem lehet egymillió .féle árut, cikket, gépet, berendezést, részegységet előállítani korszerűen, olcsón, a növekvő hazai követelményeknek megfelelően. Még kevésbé exportra, az éleződő világverseny .szorí- tójában. A magyar gépipar a becslések szerint a világszerte ismert és használt termékfélék mintegy kétharmadrészét gyártja rendszeresen. A korlátozott hazai termelő és fejlesztő kapacitások így meglehetősen szétforgácsoltak. Létkérdés tehát számunkra a nemzetközi munkamegosztás, a Szakosítás, a kooperáció fejlesztése, a szocialista integráció kibontakoztatása. ‘Ahogyan a technika, új, élenjáró ágaiban, az atomiparban, a számítógépek és tartozékaik, a színes televízió és a szintetikus szálak gyártásában már eleve megvalósul. A hagyományos termékeknél: mint például a gépek, a berendezések az alkatrészek és részegységek fejlesztésében. előállításában újra kell gombolni a mellényt. A népgazdaság fejlesztésének változatlanul a homlokterében álló iparosítás intenzív szakaszát nem képzelhetjük el másként, csakis a céltudatos nemzetközi munka- megosztás jegyében, a jelenleg „futó” gyártmányok számának ésszerű, következetes korlátozásával. A gabonakombájnok, a háztartási varrógépek, a traktorok, a dömperek, a tehergépkocsik, a tengerjáró hajók, a motorkerékpárok, vagyis a hazai gyártási listákról törölt termékek ma még szerény sorát bátrabban kellene gyarapítanunk. Mindenekelőtt határozott központi döntésekkel a gazdasági szabályozás szigorításával, a verseny szelektáló hatásának felerősítésével. A kezdeti tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják. hogy a döntés nem bízható csupán a tradíciók, nosztalgiák és vélt érdekek által megbéklyózott vállalati kollektívák belátására. Céltudatos orientáció és koncentráció ' A központi erőforrásokat már helyesen koncentráljuk néhány kiemelt feladataira, a termelés szerkezetét átalakító fejlesztési programokra. De a kiemelt állami nagyberuházások összegeinek három és félszereséről, évi 60 milliárd forintról helyi — vállalati, szövetkezeti — hatáskörben döntenek, jelentős részét szétaprózzák, s helyenként a termelés meglevő szerkezetét konzerválják vele. A megoldás nem a vállalati, a szövetkezeti hatáskör, a helyi fejlesztési és beruházási lehetőségek korlátozása. Hiszen az már bebizonyosodott, hogy központilag nem lehet minden részfeladatot ésszerűen és hatékonyan megoldani. De központilag meg lehet és meg is kell jelölni a kívánatos fejlesztések és visszafejlesztések fő népgazdasági irányát, távlati stratégiáját. Bizonyos körökben egyértelmű és határozott tilalomfákra van szükség. S á célok ismeretében. a már körülhatárolt mozgásterületen. a vállalati döntések a beruházási politika alakításában is irányíthatók, szabályozhatók gazdasági eszközökkel (hitelezéssel, adóztatással stb.). A központi fejlesztési programok költségvetési és hiteltámogatásai szintén feltételekhez kötöttek. s vonzzák, koncentrálják a vállalati fejlesztési eszközöket is az adott területeken. Hason-. lóan céltudatos, orientáció és koncentráció szükséges másutt is, méghozzá olyan hatásos ösztönzéssel, amely szükség szerint a közös vállalkozásokra, az .eszközök átcsoportosítására serkent. Például; a mezőgazdaság A mezőgazdaság, , bár messzebbről indult mint afc ipar, ma már, ha nem is problémamentes, mégis előbb jár. határozottabban halad az intenzív fejlesztés útján. Gondoljunk csak a mezőgazdasági üzemek határozott profiltisztítására és szakosítására, amely a tömegtermelés lehetőségeit kihasználva megteremtette a korszerű agrotechnika alkalmazásának. a különböző munkafolyamatok komplex gépesítésének feltételeit. S így kezdeti integrációhoz. a társulások, a közös vállal-: lami gazdaságokat összefogásra kozások s a szövetkezeteket, álkésztető termelési rendszerék kialakulásához vezetett. Persze az olvasó joggal állíthatja: a mezőgazdaság helyzete sajátos, a képlet egyszerűbb, a termelés szerkezete ■ népgazdasági szinten alig változott. Mégis helyénvaló a példái ódzás. Mert az , iparban is az országon belüli/felesleges és gazdaságilag káros párhuzamosságok felszámolása, a vállalatok belső integrálása, nemzeti keretek között való szakosítása és kooperációja1 az elsődleges feladat. Ennek teljesítése nélkül' a nemzetközi integráció is csak bukdácsolva haladhat előre. Még igen nagyok a hazai lehetőségek a tömegtermelés fokozására, a technológia koncentrálására főleg az alkatrészek, a részegységek gyártásában, az azonos típusú gépek, berendezések. szállítóeszközök nagyjavításában. Kevés terméket — nagy sorozatban! A magasfokú gépesítés, a kiváló minőség, a korszerű üzem- és munkaszervezés, a hatékonyság, vagyis a versenyképesség fokozásával, a hatékony- sági feladatok túlteljesítésével pótolhatjuk a cserearány romlásával bekövetkezett tőkés világpiaci veszteségeket. S így alkalmazkodhatunk rugalmasan a világméretekben újra rendeződő érték- és piaci viszonyokhoz, amelyek napjainkban a hazánknál fejletteb és gazdagabb országoktól: is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek. K. J. Népesedéspolitikai határozatok a megvalósulás útján Az új népesedéspolitikai határozat köztudomásúan jelentős kedvezményeket nyújt azok részére, akik vállalják a gyermekek világra hozásával kapcsolatos áldozatokat, valamint^ akik a gyermekáldást követően a nevelés gondjait viselik. Államunk olyan társadalombiztosítási kedvezményekben részesíti az anyákat, amelyek messze túlszárnyalják a más szocialista országokban rendszeresített hasonló természetű kedvezményeket, s amelyek egyébként a nem szocia- üsta országok többségében teljesen ismeretlenek. Dr. Zonda Lászlót, a Bács-Kiskun megyei Tanács Kórháza kecskeméti rendelőintézetének igazgató-főorvosát arra kép tűk, hogy a. rendelkezésekkel összefüggésben ismertesse a terhes- és a gyermekeiket ápoló anyák részére nyújtott kedvezmények néhány sajátosságát, és az ezek igénybevételével kapcsolatos tapasztalatokat. — Bizonyára sokak előtt ismeretes, hogy az új rendelkezéseknek köszönhetően az idén már nagy mértékben csökkent a művi vetélések' száma, amelyek egészségileg igen károsan hatnak mind az anyákra, mind pedig a leendő gyermek terhesség alatti fejlődésére. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a művi vetélések nagy számú csökenése nem abból származik, hogy az újabb rendelkezések szerint a terhesség-megszakítást engedélyező orvosi bizottságok csak a kérelmezők egy részénél engedélyezik a terhesség megszakítását. Áz ilyen műtétek, engedélyezését kérők száma csökkent jelentős mértékben, és csak kevesen vannak, akiket a bizottság kérelmükkel elutasított. Ezen túlmenően természetesen. a múlt évhez képest jócskán növekedett a terhességüket, illetve a gyermekáldást vállaló anyák száma. Mindezzel együtt jár az is, hogy a több terhes anyánál nagyobb számban fordulnak elő a terhességgel ösz- szefüggő megbetegedések, (, legtöbbször amiatt, hogy korábban már többször igénybe vették a művi vetélés lehetőségét. Ennél fogva a táppénzes állományba kerülő terhesek száma 1974-ben emelkedett. A terhesség zavartalan lefolyása érdekében államunk minden lehetőséget megad, s jelentékeny többletkiadást is vállal azért, hogy minél több egészséges gyermek születhessen. Az említett intézkedések jóvoltából kerülhetnek a statisztikába olyan adatok, hogy például a kiskőrösi járághan , a, közelmúltban A a táp- bepzeáék‘15 pzázálékat a terhesseggel k'ápcsőlatós I * keresőképtelenség miatt vették állományba. Ehhez hasonló, ha nem is ilyen mérvű emelkedés tapasztalható a kiskunhalasi, kalocsai és bajai körzetijén is. Bár a legnagyobb gyermekáldás Kecskeméten vár? ható, ennek táppénzes hatása az előbb említetteknél csekélyebb, mivel a város egészségügyi dolgozói nagy körültekintéssel végzik ilyen irányú perventív munkájukat. A kedvezményekkel az anyák többsége él is, szükséges azonban ezzel kapcsolatban néhány visszásságra is felhívni a figyelmet. Gyakran előfordul, hogy amikor a termelő munka alól saját és magzata érdekében felmentett terhes nőt a lakásán megáltogat- ják, őt a munkahelyihez képest jóval nehezebb munka közben találják. Éppen ezért; az egészségügyi és társadalmi szervek céltudatos ellenőrző és felvilágosító munkájára' van szükség ahhoz, hogy a kedvezményben részesülő anyák a lehetőségekkel megfelelően éljenek. A rendelkezések szerint minden olyan dolgozó terhes nő részére, aki terhessége 4. hónapját betöltötte, az orvos kérésére biztosítani kell — kereset- veszteség nélkül — olyan munkakört. amely a terhesség zavartalan lefolyását lehetővé teszi. Ezt a Munka Törvénykönyve kötelezően előírja. Mégis ismételten előfordul, hogy az orvosok megkeresésére a vállalatok, üzemek, stb. vezetői írásban közlik, hogy ilyen munkakört biztosítani nem tudnak. Az ilyen esetekben minden bizonnyal a tudatlanság szüli a felelőtlen válaszokat. Az egészségügy illetékes szervei ezekben a fonák esetekben mindenkor írásban keresik meg a munkahelyi vezetőket, tájékoztatva őket kötelezettségeikről, s ismételten választ kérve arra: a‘ fennálló rendelkezéseknek érvényt kívánnak-e szerezni. A munkahelyekről érkező újbóli válasz gyakorta igenlő, számos esetben azonban a kérést még csak válaszra sem méltatják. Nagyobb erélvre lenne szükség e tekintetben, az egészségügyi szerveknek ugyanis csupán javaslattételi joguk van. Ismételten előfordulnak olyan tapasztalatok is, hogy egyes helyeken eltanácsolják a munxára jelentkező terheseket, vagy pedig velük határidőre kötnek munka- szerződést, s annak lejártával — illetve a terhesség előrehaladásával — a munkaviszonyt nem újítják meg. Az új rendelkezések lényegesen emelték a szüléssel kapcsolatos segélyek összegét:1 Jogosan támaszt azonban igényt államunk arra, hogy ezt a kedvezményt csak azok élvezzék, akik terhességük idején rendszeresen igénybe veszik a tanácsadást. Olykor a rendelkezések kellő ismeretének hiánya, olykor pedig pusztán a nemtörődömség az oka annak, hogy a leendő anyák nem vesznek részt a tanácsadáson, s ezzel nemcsak kizárják magukat •a segélyezésből, hanem rosszab- bik esetben a magzat zavartalan fejlődését is veszélyeztetik. Mindez arra figyelmeztet, hogy elsősorban a munkahelyi felvilágosító. tájékoztató és nevelő munkát még haitékönyabban és célratörőbben kell folytatni. — Milyen egyéb kedvezmények szolgálják még a gyermekes anyák érdekeit? — Az előbbieknél is jelentősebbnek látszik az az intézkedés, amely — ha korlátozott időre is — biztosítja az 1—6 éves korú beteg gyermeküket ápoló anyák számára az évi 60. ill étve 30 napra történő táppénzes állományba vételt Magától értetődően továbbra is érvényben marad az a korábbi intézkedés, melynek alapján aí születéstől a gyermek egy éves korának betöltéséig táppénzre jogosult az anya, ha gyermeke megbetegszik.- A régi rendelkezések szerint ilyen esetben is csak akkor lehetett aíz anyát táppénzes állományba felvenni, ha a beteg gyermek ápolása más, felnőtt, nem dolgozó Családtaggal nem volt megoldható. Az új rendelkezés az anya jogává teszi annak megválasztását, hogy saját maga kívánj a-e beteg gyermekét gondozni, vagy más felnőttre bízza. Azt is lehetővé teszik a rendelkezések, hogy a gyermek ápolásában gátolt anya helyett a táppénzt a beteget ápoló apa vehesse igértybe. Hogy mennyire szükség volt erre az intézedésre, azt bizonyítja, hogy például Kecskeméten az elmúlt év első nyolc hónapjában e célra 11 ezer munkanapra utaltak ki táppénzt, 1974 hasonló időszakában pedig az ilyen jellegű táppénzes napok száma megközelítette a 40 ezret. Az egész megyében az idei első félévben e címen 54 250 napra utalták ki táppénzt, s ez összességében 3.6 millió forintot tett ki. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kedvezményt az anyák főként az egy éveSnél idősebb gyermekek megbetegedésekor veszik igénybe. Ez természetes is, ha arra gondolunk, hogy a gyermek 3 éves korának betöltéséig a gyermekgondozási segély igény- bevételére is van lehetőség. Miután azonban az 1—6 éves korig csak évi 60. illetve 30 napra van lehetőség az anya táppénzes állományba vételére, az előrelátó anyák akkor járnak el helyesen, ha megfontoltan élnek 'a kedvezménnyel., s azt csak indokolt esetekben veszik igénybe. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az új népesedés- politikai intézkedések hathatós anyagi hozzájárulást jelentenek a családoknak. Ennek a segítségnek is köszönhető, hogy a gyermekáldást és a nevelés gondjait vállaló szülők kötelezettségüknek nagyobb anyagi veszteség nélkül az állam támogatását élvezve tehetnek eleget. Nem lehet azon- ban'elégszer hangsúlyozni: mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az anyák, a-szülők mindegyike megtanuljon okosan és körültekintően élni a lehetőségekkel. az állam által nyújtott kedvezményekkel. — Köszönjük a tájékoztatást ,f. T. Elcsábított szegfűk • A kerekegyház! Dózsa Termelőszövetkezetben S3 millió forintos költséggel új, 128 férőhelyes tehénistállót építenek. A korszerű, fejő- és egyéb berendezésekkel felszerelt űj Istállót s tervek szerint még ebben az évben átadják rendeltetésének. (Opauszky László felvétele) Senki sem gyanította, hogy a szentgyörgyhegyi turistaház gondnoka hibát követ, el azzal, hogy szegfűt ültet a szolgálati lakása előtti kertben. A következmény később derült ki és v csak avatott szemű botanikusoknak tűnt fel. Arra lettek ugyanis figyelmesek, hogy hazánk egyik legritkább ősi szegffjjét, a Dian- thus lumnitzerit tenyészhelyén, a Szentgyöngyhegy bazaltsapká- jának közepén, egyre ritkábban látni. Helyettük nagyobb, nemes szegfűk díszlettek a rendszeresen szemmel tartott körzetben. Csak alapos vizsgálatok után de. rült fény arra, hogy a nemes virágok „elcsábították”, beporozták és jó részben elnemfesítették az ősi szegfűfélét... A botanikusok gyors közbelépése, a ’nemes szegfűk eltávolítása mentette meg a fehér színű ősi szegfűt, amely a Szentgyörgy- hegyen kívül csak Pilisszentlélek határában lelhető fel. A példából okulva megtiltották a Szent* györgyhegyen a szegfűmagvak vetését, nehogy „elcivUizálódjék’* az utolsó néhány ősi virág is. Épül az istálló
