Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

JlGlIÍí*— 1974. november 29. péntek PETŐFI NÉPE • 3 Losonczi Pál látogatása Zalaegerszegen Terepjáró postakocsik az alföldi tanyavilágban Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki1 Tanácsának elnöke csütörtökön Zalaegerszegre láto­gatott. A megyeszékhelyre ér­kezve Varga Gyula, a Zala me­gyei pártbizottság első titkára és Üjvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Az Elnöki, Tanács elnöke a reggeli órákban Zala politikai és köz- igazgatási vezetőivel találkozott, és a megye politikai, gazdasági helyzetéről folytattak eszmecse­rét. Losonczi Pál a nap további részét a város legnagyobb köny- nyűipari üzemében, a több mint 2000 munkást, nagyobb részt nő­ket foglalkoztató Zalaegerszegi Ruhagyárban töltötte. A délutáni órákban részt vett a gyár egyes számú pártalapszervezetének tag­gyűlésén. (MTI) A Szegedi Postaigazgatóság munkaterületéhez tartozó Bács, Békés és Csongrád megyében több mint 300 000 külterületi la­kos él. jelentős részben az al­földi tanyákon. Az ottani postai szolgáltatás javítására, a leve­lek, táviratok, csomagok kézbe­sítésének gyorsítására, egyben a postások munkájának könnyíté­sére korszerű terepjáró gépko­csikat szereznek be. A tanyák Jelentés játékországból Akadozik az ellátás „A^ játékellátás nem játék” ol­vashatjuk az egyik országos na­pilapban, mely nyomban ada­tokkal bizonyítja, mennyire más­képp vélekedik e fontos kérdés­ről az ipar. Az országban mint­egy 70 vállalat és szövetkezet készít játékokat, de közöttük alig akad egy-kettő, amelyik csak ezek előállításával foglalkozna. A nagyobb cégek — ha tehet­nék — legszívesebben szabadul­nának a kínos kötelezettségtől. Jellemző a helyzetre, hogy a ha­zai gyártmányok 16—18 százalé­kát produkáló ELZETT például évek óta nem rukkol ki új ter­mékkel, mondván: akármit csi­nál, úgyis mégveszik a kereske­dők. ' , E nem éppen szívderítő hírek tudatában, az ^ünnepek 5 előtti nagy Játékvásárlások idején a kereskedelemnek adtuk át a szót, Kecskemét két legjelentősebb játéküzletének — a BIK Rákó* czi úti boltjának és az Alföld Áruház játékosztályának — ve­zetője — meglepő módon — nem látszott túlságosan letörtnek. Urbán József, a játék- és hang­szerboltból : — Egymillió 250 ezer forintos készlettel várjuk a vásárlókat. A szállítás megfelelő volt eddig, december második felében azon­ban probléma lesz, bár többfé­le külföldi árut ígérnek a TRI- ÁL-tól. Pillanatnyilag szélesebb a mi kínálatunk, mint a nagy­kereskedelmi vállalaté. Jóllehet a játék szabadáras, néhány tő­kés importcikktől. eltekintve ,,, mégsem vol.t az idén áremelés. in 1 Szárazr'Endrédé az Alföldből: A ..i^ji^^gj-tétőségekhez viszonyít­va jól sikerült a felkészülés, 2 millió 200 ezer forint értékű já­tékkal rendelkezünk. Igaz, az új, szellemes dolgoknak híján va­gyunk, ráadásul ami van, ab­ból is mindig kis mennyiség ér­kezik. Az óvatos nyilatkozatok mel­lett, a választékot mindkét he­lyen szemügyre véve, a tapasztal­tak így összegezhetők: az áralt­\ Az év végéig megtekinthető az Alföld Áruházban nemrég nyilt játékkiállítás. (Tóth Sándor felvétele) kai valóban nincs komoly probléma, viszont aggasztóan ke­vés az ötletes, a gyermekeket gondolkodásra késztető, logiká­jukat, kézügyességüket és egyéb képességeiket kifejlesztő, az al­kotó fantáziát számonkérő játék. Különösen hiányos a kínálat a 10—12 éves korosztálynak, de gondot okoz a leges-legkisebbek ellátása is. Valamivel részletesebben: pKisö-babák ■1 és*'-1'áltatok1 1 J 'szi nte minden áron és méretben kap­hatók, diavetítő ezzel szemben csak a BIK-üzletben található. Filmek sincsenek, esetleg nagy ritkán mesefilmek, pedig elkel­nének a történelmi, vagy az ‘is­meretterjesztő diák is. Már kap­ható a botanika tudományába bevezető Virágparádé társasjáték, ám nem látni a már régóta ígért, tv-ből népszerű Játék a betűk­kel mini-változatát. Különböző formában és nagy­első motoros postakocsijait ezek­ben a napokban indítják útjuk­ra Szarvas, illetve Szatymaz környékén. December elején Szentesen, majd a Bács megyei Kiskunmajsán, Szabadszálláson és Bugacon kelnek útra a terep­járó postakocsik. Jövőre az igazgatóság területén 22 gépkocsit állítanak a külterü­leti kézbesítés szolgálatába. (MTI) A közlekedési fegyelem javításáért A belügyminiszter a közleke­dés- és postaügyi miniszterrel együtt szabályozta — december 15-től csökkenti — a személy- gépkocsik és a motorkerékpárok lakott területen kívüli sebessé­gét. A rendeletet a mintegy két­millió járművezetői jogosítvány­nyal rendelkezők közül ki-ki ter­mészetes vérmérséklete szerint fogadta. A VOLÁNTOURIST több száz gépkocsivezetőjét is foglalkoztat­ta a sebességkorlátozás. Egyetér­tettek az intézkedéssel, tudva, hogy a kisebb sebesség csökkenti a veszélyeket, enyhíti az esetle­ges balesetek következményeit, több időt biztosít a menet köz­ben szükséges elhatározásokhoz, cselekvésekhez, s bár nem gaz­dasági érdekből született, végre­hajtása üzemköltség-megtákarí- tással is jár. Ezért a VOLÁNTOURIST gép- le <*esivezetői felhívással fordultak valamennyi hivatásos és magán- gépkocsi-vezetőhöz, valamint mo­torkerékpároshoz a közúti közle­kedés biztonságát szolgáló ren­delkezés következetes végrehaj­tására. A felhívás hangsúlyoz­za, hogy a közlekedéssel foglal­kozó vállalatoknál — akárcsak náluk — foglalkozzanak szerve­zettebben a balesetek megelő­zésének fontosságával, a „las­súbb" közlekedés várható tár­sadalmi és szakmai hatásaival, eredményeivel. A sebességkorlá­tozás nem jelent vedelmet az erőszakos, a szabálytalan veze­tők ellen, ezért felhívták a kollé- ’'■gákat'a szenf&tyesjpéidamutatá? -■'Fa, S- Száb'átí* élíért ovétőkk-’fri&g. i ^öé&fefdgS§ka meg kell fékezni a száguldókat ne a traffipax. a sebességűiére műszer, hanem maga a gépko­csivezető, a közlekedési fegyelerr legyen az ellenőr. Vezetők - tanfolyamon 0 Az üzemegység-vezető mosta­nában filozófiát tanul. Egy-egy este, miközben a család a televí­zió elé telepedik, ő a másik szo­bába húzódik és fellapozza a marxista esti egyetem tanköny­vét. „Könnyű neked — mondja azután másnap barátjának, a fej­lesztési osztály vezetőjének —, te ezeket már mind tanultad az egyetemen”. De az csak a fejét ingatja: a műegyetemen koránt­sem kellett olyan mélységben foglalkozni a politikai gazdaság­tannal, mint ahogyan azt most tőle a szakosító tanfolyamon igénylik. Sok vezető foglalatoskodik mostanában ilyen gondokkal, s a számuk a jövőben még nagyobb lesz. Két tényezővel is magya­rázható ez. Az egyik ok a gaz­dasági intézményi, mozgalmi ve­zetők megnövekedett érdeklődé­se a marxizmus elmélete iránt, a fokozott törekvés korábban szerzett ismeretek felfrissítésére és korszerűsítésére. A másik pe­dig a párt által megfogalmazott társadalmi igény: a vezető tiszt­ségeket betöltők rendelkezzenek a munkakörükben szükséges elmé­leti-politikai végzettséggel, s ké­pezzék rendszeresen tovább ma­gukat. 0 E két tényező összefügg egy­mással. hiszen voltaképpen kö­zös a „hátterük”. A szubjektívnek tűnő igény, érdeklődés, elvárás kifejezések mögött, a társadalmi fejlődés objektív követelményei húzódnak meg. Nem valaki, vagy valakik „kitalálása”, hanem az élet. a gyakorlat tanulmányozásá­ból levont következtetés, hogy a vezetőknek a szakmai tudás mel­lett elméleti-politikai ismeretekre is szükségük van. Jó és rossz példák, vezetői sikerek és kudar­cok sora igazolja, tanúsítja ezt. Aligha kell bizonygatni, hogy a jó vezető egvik legfontosabb tulajdonsága: képes előre látni döntéseinek és intézkedéseinek várható hatását. (Persze nem százszázalékosan, de a fő vonáso­kat mindenesetre). Ez alapos szakmai hozzáértést igényel, az adott munkaterület széles körű ismeretét. De nem csak azt! Ki­váló szakemberek tettek nemegy­szer hibás lépéseket, váltottak ki Uakaratlaiiaíl)kbnílikttlS0kat. :wíert ■csupán áipiközveílen-éli szakmai lÍLjeiiegű fiätibl'V&rtakfilhM^^'l'el-- mérni. A döntéseknek és intézke­déseknek ugyanis csaknem min­dig vannak szélesebb körben ha­tó. az érdekeket és az emberek közötti viszonyokat érintő — egy­szóval közvetve vagy közvetle­nül politikai jellegű következmé­nyeik is. Ezeket éppúgy fel kell mérni, számításba kell venni, mint az egyéb hatásokat, külön- • bén a szakmailag megalapozott elhatározások is csorbát szenved­hetnek, zátonyra futhatnak. Vagy pedig visszájára fordulhatnak: a társadalomnak több lesz belőlük a kára. mint a haszna: a maguk területén nem előbbre viszik, ha­nem fékezik a szocialista építő- * munkát. 0 Minden vezető kerül — még­pedig nem ritkán, hanem sokszor — olyan helyzetbe, hogy az elha­tározásnál ezeket az összefüggé­seket is mérlegelnie kell. Lehet ez az elhatározás egy új gyárt­mány bevezetése és egy régi gyártásának megszüntetése, a szövetkezeti üzemágak fejlesztési arányának megállapítása, egy kul­turális intézmény műsorterve, az üzletek zárórájának megállapítá­sa, és a sor tetszés szerint bővít­hető. Nos, helyes döntésre csak akkor juthat, ha nemcsak szak­májában jártas, de a társada­lompolitikai összefüggéseket is jól érti. S ehhez ma már nem elég az „ösztönszerű megérzés” (amire, mi tagadás nem egy ve­zető hagyatkozik ilyenkor), ha­nem elméletileg megalapozott is­meretekre van szükség. A párt politikájának, e politika össze­függéseinek és elméleti alapjai­nak beható ismeret-re. 0 Jó néhány intézkedés szüle­tett már, s a közelmúltban'veze­tő pártszervek újabb döntéseket hoztak az úgynevezett középszin­tű vezetők politikai képzésének és továbbképzésének fejlesztésé­re. Ez a képzés — vagy inkább továbbképzés — tervszerűbbé vá­lik a jövőben. Növekszik a kép­zést szolgáló speciális tanfolya- ' mok. kurzusok száma. A pártbi^ zottságok és az illetékes .állami szervek egyaránt nagyobb figyel­met fordítanak erre. jobban elő­mozdítják a középszintű „pa­rancsnoki posztokat” betöltők szervezett tanulását. Iskolapadba ..ültetik” tehát a vezetőket, tanfolyamra „küldik” őket? Hamis lenne a kép, ha így fogalmaznánk, hiszen az igény kölcsönös. ^oeJSSKSffeEft-iSlpeleti-politikaioqis- j rjneretek' TnélküJí;. ma már] 3egyre •»'kevésbé- boldogulhat bármilyen vezető. Ezért segíti most még fokozottabban a párt. hogy ezek­hez megfelelő formák között hoz­zájuthasson. Gy. L. A RÁDIÓ MELLETT Vidékről - színvonalasan A föld alatti Moszkva A rádió irodalmi lgpja, a Gon­dolat tegnap a vidéki folyóira­tok — köztük a kecskeméti For­rás — szerkesztésének problé­máival foglalkozott. Szerdán dél­után pedig kérek négy órán át a vidéké volt a mikrofon a Pe­tőfi és a Kossuth rádió műso­rában. A vidéki stúdiók munka* társainak társaságában telt az idő „Kettőtől ötig”. A Kossuth hullámhosszán eközben a Gyer- mekrádió pályaválasztási vetél­kedőjének harmadik elődöntőjét közvetítették Jánoshalmáról. Sokat mondó, hogy a vidéki, rádiósokkal az a Szilágyi János beszélgetett, aki maga is a győ-. ri stúdióban kezdte pályafutá­sát. Az összeállítást — szórakoz­tató jellegért túl — időszerűvé és fontossá tett$, hogy a világon mindenütt megnőtt a helyi mű­sorok szerepe, s ezek beépülnek a központi adóba. Nálunk he­tente csak lj5 percet kapnak a szolnoki, pécsi, miskolci, győri és nyíregyházi [jelentkezések csütörtökönként a Petőfi prog­ramjában. A'jövőben jobban szá­mítanak ezekre a stúdiókra, ahol ma már több mint' százan dol­goznak. Híreikre, I véleményükre — egy régebbi1 felméréá szerint — legalább félmillió, hallgató , fi-. gyei az esti egy vagy másfél órás külön műsoridőben. A Bács-Kiskun északi részét bészóró szolnoki stúdió saját' hullámhosszon dolgozik. Alföldi krónikái, sporthíradójuk és a változatos, sokféle Összeállítás mindig tud valami érdekeset mondani. Itt lépett a rádiósok táborába — akkor még tehetsé­ges kezdőként — a sportriporter VassT István Zoltán és Földvári Géza szerkesztő-riporter is, aki minden műfajra módot adó mű­helynek nevezte a stúdiót a beszélgetésben. A pécsi rádiósok gyakran át- rándulnak Bajára és környéké­re. Hallgatóságukhoz tartoznak az itt élő emberek, köztük a né­metet és a szerb-horvátot beszé­lő nemzetiségiek, akik néprajzi értékeket őriznek és adnak át az anyanyelvi műsorok készítőinek. A vidékiség sokszor rossz csen­gését veszti el, ha például arra gondolunk, ~hogy a pécsi stúdió­ban tűnt fel Bereczki Gyula, a Krónika helyettes vezetője, va­lamint a tévéből jól ismert Ba­logh Mária; Horváth Gyula egyenesen „rádiós, mézesheték- nek” minősítette h mecseki vá­rosban .eltöltött éveket; a be^ mondó szerepkörére, versmon- dásra, éneklésre vállalkozott a mikrofon előtt hosszú ideig To- manek Nándor színművész. A vidéki stúdiók színvonalas mű­sorral, ötletesen mutatkoztak be ebiben, a számukra nagyobb teret adó összeállításban is. Az archív felvételek közül elhangzott Ve­res Péter egyik tréfája, Váci Mi­hály saját versét mondta... A Mesterségünk címere című pályaválasztási elődöntő legutób­bi 'színhelye — Eger és Nyiregy- háza után — a jánoshalmi lé- eszközi vállalat kultúrterme volt. Játékos és komoly formában ver­senyzett egymással a borotai Rá­kóczi Ferenc, a jánoshalmi Ba­rátság és a kiskunhalasi Vad­virág nevű őrs. A csapatok egy- egy mezőgazdasági szakma is­meretéből, biológiai jártasságból és a vendégül látó üzem életé­ből vizsgáztak ügyesen. Sajnos, az értékelés rendszere olyan,' hogy az erősen próbára tevő, több képességet feltételező hely­színi riportkészítéssel nem lehet több pontot szerezni, mint a könnyebb feladatok megoldásá­val. Végül holtverseny alakult ki a jánoshalmiak és a borótaiak között az első. helyért, amelyben az utóbbiak maradtak alul. A negyedik elődöntőben a ci­pőiparról lesz szó, a mikrofont Martfűn állítják fel. Halász Ferenc A szovjet főváros távlati fej­lesztésével foglalkozó tudomá­nyos kutató intézet munkatársai most dolgoznak a város terüle­tének legoptimálisabb kihaszná­lási tervén. Számos kommuná­lis létesítményt már a föld alá helyeztek A jövőben még na­gyobb méreteket öltenek a föld alatti építkezések, elsősorban a Szadovaja körút által határolt városközpontban. A közlekedési és kommunális objektumok mel­lett „lefelé” bővülnek a könyvtá­rak raktárai, a levéltárak, a ki­állítási termek és több filmszín­ház. A föld alatt- helyezkednek el majd a garázsok, az elektro­mos- és szivattyúállomások és más kommunális objektumok Ugyancsak a föld alatt létesül­nek majd a pneumatikus közle­kedési vonalak. A felszín alatti területek igénybe vételével Moszkvában sok száz hektár értékes terület szabadul fel új lakónegyedek, parkok létesítésére. (APN —KS) A Petőfi Népe november 22-i számában a fülöphá/.i homokbuc­kákról és szikes tavakról közölt cikkünkhöz, á következő kiegé­szítéseket füzünk. A fülopházi homokbuckák — a ma is mozgó futóhomok-dlakza- lokkal és a mélyedésekben kiala­kult szikes tavakkal — a Kiskun­sági Nemzeti Parknak valóban egyik legértékesebb, és ma már Európában sehol nem található, természeti tájegységét képezik. Éppen ezért természetvédelem alá helyezése nemzeti kötelessé­günk és szinte az utolsó pillanat­ban történt meg. Ezen az 1665 hektáros nagyságú területen min­den egyéb gazdálkodási stb. te-’ vékenységet a természetvédelem­nek kell alárendelni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a jelenleg is ezen a területen élő, tanyák­ban lakó embereknek bármilyen hátránya is származhatna a vé­delem alá helyezésből. A tanyák korszerűsítése (pl. villamosítás) \ nem lesz megtiltva, csak a kis- ’ kunsági tájra jellemző építészeti stílus megtartásához ragaszko­dunk (rendezett, tisztántartott ta­nyaudvar, fehérre meszelt fal, nád- vagy piroscserepes tető, gé- meskút, hagyományos állattar­tás stb.). A tanyákhoz tartozó kiskertekben folyó szőlő- és gyü­mölcstermesztést sem akarjuk korlátozni, csak a tanyákon kí­vüli nagy táblák művelésiág- változása kerül tilalmazásra. Ezt az eredeti természetes táj meg­őrzése céljából kell biztosíta­nunk. mint ahogyen a cikk is he­lyesen állapítja meg. Az egyedülálló szikes tavak partjain pedig nemcsak a termé­szetes tájkép megőrzése a fela­datunk,' hanem a ritka sziki ma­dárvilág életterének, fészkelő- és költőhelyének zavartalansága is. Nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb üdülőterület kialakításá­ra, parcellázásra és a hétvégi há­zak stílustalan egyvelegének te­lepítésére. Sajnos, erre van elrettentő pél­da országszerte! Ugyanilyen ért­hetetlen tájrombolás az is, amit az 52. Számú, Kecskemét—Solt közötti műút két oldalán talál­ható legszebb homokbuckák en­gedély nélküli bányászatával vé­geznek — megismételt tilalmak ellenére —, pedig éppen elég ho­mok van még a megyében vé­dett területen kívül is. Mindenesetre merjük remélni, ■ hogy második nemzeti parkunk alapításának hazai és nemzetközi kedvező visszhangja kellő meg­értésre és támogatásra talál a helyileg érintett gazdálkodó szer­veknél és egyéneknél egyaránt. Dr. Tóth Károly a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója A szerkesztőség megjegyzése: Szívesen helyt adunk a kiegészí­tő soroknak, megjegyezve, hogy a jelzett cikk alaphangja félre­érthetetlenül a természet védel­mét, a nemzeti park létjogosult­ságát bizonyító volt. Nem vinné előbbre az ügyet, ha elhallgat­nánk a lakosság, a tanács észre­vételeit, a kezdeti bizonytalanság felhangjait, melyek eloszlatása közös feladatunk. Űj műszerek a Híradástechnikai Gépgyárból A Csepel Vas- és Fémművek t Híradás­technikai Gépgyárában ebben az évben kezdték meg a többi között az ELKON SZUPER 220 típusú diagnosztikai műszer gyártását, amellyel a gépkocsik elektromos szerelvényeit lehet könnyen és gyorsan ellenőrizni. A Duna pnenM’ termelő-, szövetkezetek­nek kedvezett az időjárás, eredményesen dolgozhattak a földeken, ahol az ősziek alá készítették elő a talajt és elvetették a kenyérgabo­nát. (MTI fotq: Fehérváry Ferenc felvétele—KS) I HU V ságban — elfogatíható áron: Bő­től 200 forintig — adják a Lego és Georelló olasz és a Mozaika szovjet, építőelemekből álló, ki­rakós mozaikjátékokat. Hiányoz-' nak az okító-nevelő társasjáté­kok, az összeragaszthatós já­tékok, az apróságok viszont szó­rakozhatnak 180 forintos* NDK- b,eli elemes mosógéppel, felhúz­ható, kínai doboló, triciklis fi­gurákkal, valamint 34 és 66 fo­rintos meccsbo^sszai.'* Af^ttógyób- baknak ajánlják' 620-éij - á’haió- zatról^ ís rSm?o9ietHeto, s9.ui{én a tv-ből ismert autópályát, to­vábbá a 380 forint árú ikerte­lefont. A Pikó és a TT-garnitú- rákhoz ugyan nem kielégítő a tartozék-utánpótlás, de az NDK- ból hozott, illetve a Novelkó ne­vű — habszilikát-lapokat alkal­mazó —1 házépítő készletből bő­ségesen raktároznak, az említett áruházak. K. K. HOZZÁSZÓLÁS A Buckák, vizek, füvek kincse című cikkhez Kihasználták a kedvező időjárást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents