Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1974. november 29. Fock Jenő burmai körúton (Folytatás az 1. oldalról.) U Sein Win burmai minisz­terelnök kifejtette: egyetért az­zal a magyar állásponttal, hogy a gazdasági együttműködésnek •' követnie kell a politikai kapcso­latok fejlődését. Egyetértés ala­kult ki azzal a tervvel kapcso­latban, hogy a két ország dol­gozza, ki a gyógyszeripar, a tö­megközlekedési eszközök, főként az autóbuszok, valamint ezek szervizhálózata terén megvaló­sítandó együttműködés továbbá a Burmában létesítendő néhány köszükségleti cikkeket előállító kisüzem felépítésének tervét. Miniszterelnökünk javasolta, hogy a burmai fél küldjön szak­embereket hazánkba, lehetősé­gek tanulmányozására, Burmai részről ezzel egyetértettek, de konkrét javaslatot még nem tet­tek. Végezetül kiemelkedő fontos­ságú mozzanata volt a csütörtö­ki tárgyalásnak az a közös meg­állapítás. hogy a gazdasági kö­telékek fejlesztésének alapjait a két ország jó politikai kapcsola­tai vetették meg. Hazánk miniszterelnöke csü­törtökön, a hivatalos tárgyalá­sok folytatását megelőzően a fő­várostól északra, az ország kö­zépső térségében levő Paganba látogatott, ahol a környéken ta­lálható sok ezer régi pagoda kö­zül kettőt a Thabyiunyu és az Ananda templomokat nézte meg. Miniszterelnökünk a délutáni órákban tért vissza Rangoonba, ahol U Ne Win államfővel ma reggel tartandó eszmecseréjével fejezi be hivatalos burmai láto­gatását. (MTI) Harminc éve szabadult fel Albánia Harminc esztendővel ez­előtt, 1944. november 29-én tör­ténelmi sorsfordulóhoz érkezett az albán nép. A kommunista • 'párt-vezette • ■paríizánosziagok, amelyek később (tó népfelszába- r^dífő" «hadseregbeli> Ind egyesülték, négy éven át vívták áldozatos küzdelmüket az országot meg­szállva tartó olasz és német fa­sisztákkal. 1944 őszén a Balkán félszigeten elnyomuló Vörös Hadsereg, valamint a jugoszlá­viai szabadságharc sikerei ked­vező feltételeket teremtettek az általános offenzívához. Megin­dult az albán népi erők nagy támadása; felszabadult Tirana és november 29-én az utolsó el­lenséges alakulatot is kiverték a sasfiak, a szkipetárok orszá­gából. Albánia kontinensünk egyik legelmaradottabb állama volt, s a nagy háborús / rombolások csaknehezítették a helyzetet. Nem tette le a fegyvert a belső reakció sem, 1946 végéig ga­rázdálkodtak ellenforradalmár bandák. Az albán nép azonban úrrá lett a nehézségeken, hely­reállította a gazdaságot, hozzá­kezdett az új építéséhez és gyors ütemben szilárdította meg a né­pi hatalmat. Ebben a folyamat­ban nagy sszerepet játszott az egyenjogúságot^ és a proletár internacionalizmus alapjain nyug­vó elvtársi-baráti segítségnyújtás, amelyben a Szovjetunió és a szo­cialista országok Albániát része­sítették. Az 1960-as évek fordulóján, nem a Szovjetunió és á szocialis­ta országok hibájából, megrom­lottak a kapcsolatok Albániával. Az álbán vezetésben nacionalista, maóista nézetek uralkodtak el, szembekerültek a marxizmus _ Ie ninizmus és az internaciona­lizmus elveivel, jelentős mér­tékben elszigetelődtek. Albánia például földrészünk egyetlen olyan országa, amely eddig tel­jes érdektelenséget mutatott az európai biztonsággal kapcsola­tos tárgyalások iráht.-g Albánia nemzeti ünnepén, a felszabadulás 30. évfordulóján rokonszenvvel és barátsággal te­kintünk az albán népre. Amint eddig tettük, a jövőben is arra törekszünk, hogy államközi kap­csolataink fejlődjenek. (Az idén keresktulélmi forgalmunk elérte a 15 rhillió rubelt, s jövőre to­vábbi emelkedés várható.) Kap­csolatainkra kedvező hatásssal lenne, ha albán részről javítanák a viszonyt valamennyi szocialis­ta országgal. A kapcsolatok a proletár internacionalizmus alap­ján egyúttal lehetőséget terémte- *ének arra, hogy megszűnjék a történelmi távlatokat tekintve természetellenes, jelenlegi álla­potú Fbekn+k a gondolatoknak je­gyében köszöntjük az albán né­pét a novemberi ünnepen, f ü HÉÜ ' ü VEZETŐSÉGVÁLASZTÁSSAL ZÁRULT a Román KP kongresszusa HÍREK - HÍRÉI! Nicolae Ceausescu főtitkár új- jáválasztásával, valamint a párt új vezető szerveinek megválasz­tásával csütörtökön délután vé­get ért a Román Kommunista Párt négy napon át tartott XI. kongresszusa. Délelőtt plenáris ülést tartót- tak és ezen néhány felszólalás után határozathozatalra került sor. A kongresszus egyhangúlag jó­váhagyta: 1. a központi bizottság beszámolóját, valamint a közpon­ti bizottságnak a X. kongresszu­sa óta kifejtett tevékenységét; 2. a központi revíziós bizottság be­számolóját; 3. az RKP program­ját; 4. az 1976—80-as ötéves terv irányelveit, valamint az 1990-ig szóló távlati terv alapelveit • és 5. a kommunisták élet- és munka­normáit, a szocialista etika és méltányosság elveit. Megszavazta a kongresszus a szervezeti szabályzathoz beter­jesztett módosításokat is. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy a végrehajtó bizottság végrehaj­tó politikai bizottsággá alakul át és létrehozzák ennek állandó irodáját (amely a IX. kongresz- szustól a közelmúltig működött állandó elnökséget váltja fel). A végrehajtó politikai bizottság fel­adata az, hogy a központi bizott­ság plénumái közötti időszakok­ban a párt egész tevékenységét irányítsa. • Aczél György az MSZMP PB tagja, a magyar delegáció vezetője a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán. (Telefotó— Agerpress— MTI—KS1 A délutáni záróüíésen először az elnöklő Chivu Stoica jelentet­te be, hogy a kongresszusi kül-. döttek egyöntetű véleményének, valamint az egész nép egybe­hangzó óhajának megfelelően Ni­colae Ceausescut választották új­ból a üárt főtitkárává. Ezután Nicolae Ceausescu be­jelentette, hogy ax megválasztott új központi bizottságnak 205 tag­ja és 156 póttagja van. A központi bizottság megtar­totta első plenáris ülését, s ezen megválasztotta a végrehajtó po­litikai bizottság 23 tagját és 13 póttagját. A bizottság rendes tag­jainak! sorában öt helyen van változás a korábbihoz képest: az eddigi tagok közül kimaradt Ion Gheorge Maurer, Maxim Berg- hianu, Florian Danalache, Cons­tantin Drágán és Gheorghe Stoica, s helyükre bekerült Emil Bobu, Cornel Bur^ica, Gheorghe Oprea, Ion Patan és Iosif Uglar. A titkárság tagjai: Stefan And­rei, Cornel ' Burtica, Gheorghe Bana, Dumitru Popescu, Iosif Uglar és Ilié Verdet. Itt a ko­rábbi helyzethez képest annyi a változás, hogy eggyel csökkent a ' titkárság létszáma, nem válasz­tották újjá Gere' Mihályt, aki azonban megmaradt a végrehajó politikai bizottság póttagjának A központi revíziós bizottság elnöke Gheorghe Stoica, a köz­ponti pártkollégiumé pedig Chivu Stoica lett. A kongresszus — Nicolae , Ce­ausescu rövid zárszava után — az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) NAPTAR 1974. november Z#.. péntek Névnap: Taksony Napkelte: 7 óra 08 pere. Napnyugta: 15 óra 56 perc. Holdkelte: 15 óra 50 perc. Holdnyugta: e óra 50 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium Jelenti: november 27-én a középhőmérséklet 2 (az 50 éves átlag 2,3), a legmagasabb hőmérséklet 6 CelsluB-fok, a napsütéses órák szá­ma 2 volt. November 28-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet mínusz 0,1 a délben 1 órakor mért hőmérséklet 2,2, a legalacsonyabb hőmérséklet mí­nusz 0,6 celsius-fok volt. A Kecskeméti Katona József Színház műsora , November 29, este 7 óra; VAN ILYEN CSALÁD Blaha-bérlet Kelemen László Színpad este 6 óra: A GYÚJTOGATÓ Radnóti Miklós-bérlet Kalocsán este 7 óra: TÜVÉ-TEVÖK MOZIMŰSOR Jugoszlávia nemzeti ünnepén A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság népeinek november 29-i legnagyobb nem­zeti ünnepét sokan a felszaba­dulás évfordulójával tévesztik össze. Történelmi tény azonban, hogy bár a nácik által megszállt európai országok népei közül a jugoszlávok az elsők között fog- i íak . fegyvert; la i.hitleri. ,„új rend” (i ellen. Jugoszláviai ,| teljes felsza- :-badulására>(nlegutoljára került sor. A délszlávok földjén az el­lenség elkeseredetted, szinte az utolsó töltényig harcolt és csak 1945. május 15-én, vagyis hat nappal a hitleri Németország hi­vatalos kapitulációja után tette le a fegyvert. 1 f­November 29-én a köztársaság napját ünnepük Jugoszláviában. Olyan évfordulóról emlékeznek me|g, amely két történelmi dá­tumhoz kapcsolódik. Mindkettő annak a hősi ellenállási harc­nak a során nyerte el a történeL mi jelzőt, amelyet a \ jugoszláv népek a hitlerista megszállók és csatlósaik ellen vívtak 1941—45. között. Röviddel azt követően, hogy a német hadigépefeet 1941. áprili­sában lerohanta Jugoszláviát, amelyet a korrupt királyi rend­szer szinte védtelenné tett, a Jugoszláv Kommunista Párt a megszállók elleni fegyveres harc­ra szóütotta fel a tömegekét. A párt irányításával futótűzként terjedt a felkelés, s a gomba - módra elszaporodott partizán- alakulatok tevékenysége nyomán egy új európai hadszíntér nyílt meg, amely a nácik és szövetsé­geseik 20—25 hadosztályát kö­tötte le állandóan. A fölszabadított területeken — megyényi nagyságú, vagy ennél kisebb „szabad szigetek” tucat­jai — a népi hatalom szervei alakultak meg, s ezekből nőtt ki 1942. tavaszán a forradalmi i parlament^ csírája, • a Jugoszláv _ i Népfél^zabadító Antifasiszta Ta- f(,rftiáq&HA¥NPJL xMásodik, .ülésére a boszniai Jajce városkában ke­rült sor 1943. november 29-én. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv KP első titkára, a Népfelszabadító Hadsereg főparancsnoka tartotta a beszámolót a fegyveres küz­delem állásáról. Ezt követően a 208 delegátus olyan fontos ha-> tározatokat hozott, amelyek meg­vetették az új Jugoszlávia alap­jait. Kimondta, hogy a jövendő államnak demokratikus, szövet­ségi alapokon kell nyugodnia. Végűül — Tito vezetésével —ide­iglenes kormány felállítását ha­tározta ej az AVNOJ. Nem egészen egy évvel később a forradalmi kormányzat szervei már Belgrádba költözhettek, amelyet az előrenyomuló -szovjet hadsereg harcosaival vállvetve szabadítottak fel a partizánok. 1945. november 29_én pedig az újonnan megválasztott alkotmá- nyozó nemzettgyűlés egyhangúlag a monarchia megszüntetésére, a köztársaság kikiáltására szava­zott. Az újjáépítés keserves munkája a maga módján nem kevesebb áldozatkészséget követelt a tö­megektől, mint a felszabadító háború. Ma már jogos büszke- séggell tekinthetik át építőmun­kájuk nagyszerű sikereit a ju­goszláv dolgozók. Az egykori pa­raszti ország immár ipari-agrár állammá alakult át. 1947-hez vi­szonyítva a nemzeti jövedelem ^avaly négy és félszer volt na­gyobb, az ,ipari termelés pedig ezalatt hétszeresére emelkedett. Üj városok, lakások százezrei épültek fel. Az 1965-ben életbe lépett gazdassági reform lendü­letet adott a termelékenység nö­vekedésének, az áruválaszték bővítéséneik. A továbbiakban azonban a gazdaság fejlesztésé­nek túlfeszítése, s ennek kísérő (jtéUgtségei, a beruházási tőke­hiány és az íntlaptps tejidenciák jutottak-'..kifejezésre. Jelénleg az ország ezek felszámolását célzó átfogó stabilizációs program megvalósításán fáradozik. Nagy segítséget nyújtanak ebben a ta­vasszal elfogadott új alkotmány és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége májusban megtartott XI. kongresszusának útmutatásai. Az utóbbi másfél évtized során hazánkat és Jugoszláviát a ba­ráti együttműködés egyre több szála köti össze egymással. Rend­szeressé váltak vezetőink leg­magasabb szintű találkozói; leg­utóbb ez év tavaszán Tito elnök volt Kádár János vendége. Gaz­dasági árucserénk volumene az idén eléri majd a 180 millió dolláros összeget. Élénk a kisha- tárforgalom, s mindkét ország­ból turisták százezrei látogatnak el a szomszédba. Az ideát élő délszláv ajkú lakosság és az oda­át élő magyar kisebbség egyen­rangú családtagként boldogul hazájában és a két ország kö­zötti híd szerepét tölti be. Egy okkal több ez, hogy nemzeti ün­nepükön baráti jókívánságainkat fejezzük ki a szocializmust építő déli szomszédainknak. P. V. 1974. november 29. KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! PENNY GOLD Színes, angol bűnügyi film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! KECSKÉMÉT ÁRPÁD fél 4 és háromnegyed 6 órakor! REJTETT FORRÁS Színes, magyarul beszélő, csehszlovák film * 8 órakor! AZ UTOLSÓ MOZIELÓADÁS Amerikai film Csak 16 éven felülieknek! MESEMOZI! A VÁROSI MOZIBAN! fél 4 órakor! A HÉT HOLLÓ qa>l nadla-sém ,?i' noxi nsbnim : | Lehullott Budapestre az el­ső idei hő. Az ország sík területei közül egyedül Budapesten esett csütörtökön hó. máshonnan esőt, havasesőt jeleztek az országos meteorológiai szolgálatnak. Leg­nagyobb mennyiségben Kékes­tetőre hullott ,a hó. ahol vastag­ságé a 15 centit is eléri. S bár a levegő a jelzések szerint tovább hűl, fagyveszély egyelőre nem fe­nyeget, mert az idő egy-két napig még szeles, esős marad. A hajna­li órákban mégis síkossá válhat­nak az utak, ezért a gépjármű- vezetőknek fokozott óvatossággal kell közlekedniük. (MTI) — ELŐADÁS A KÖZOKTATÁS­RÓL. A Pedagógus Szakszerve­zet városi bizottsága által szer­vezet ■ pedagógiai szabadegyetem keretébén tegnap este Gera Sán­dor, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezetője tartott elő­adást Közoktatásunk a kulturális forradalomban címmel. Az óvó­nőképző intézet nagytermében tartott előadáson a művelődés­ügyi dolgozók és a megyeszékhely nevelői vettek részt.1 ~ Világhírű előadóművészek. Mario Lanzával ós a Mantovani zenekarral ismerkednek — Wil­helm József előadásában — ma este a bajai József Attila Műve­lődési Központ felnőttek klubjá­nak tagjai. Az amatőr festők klubjában az ősz színeiről foly­tatnak eszmecserét a műkedvelő művészek. — TEGNAP Kecskemétre láto­gatott Stefan Rekeny, a Szlovák Szakszervezetek Központi Isko­lájának kultúrpolitikái tanszék­vezetője. Princz László, az SZMT titkára tájékoztatta Bács-Kiskun megye szakszervezeteinek kul- turális és oktatási tevékenysé­géről. A vendég ezután 14 kecs­keméti üzem szákszervezeti mű­velődési felelősével folytatott be­szélgetést. — Ifjúságiklub-vezetők figyel- mőbe.: A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ. november 30-án és december 1-én rendezi az if júságiklub-vezetők tanfolya­mának III. szekciófoglalkozását Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubjában. Ez alkalomból a klubvezetők ^ által összeállított diaporáma-műsorok értékelésére és a működési szabályzatok ösz- szeállítására kerül sor. A PATIKAMŰZEUM (Kecs­kemét, Batthyány u. 7. sz.) közli, hogy december 1-től 15-ig nem tud látogatókat fogadni, mert Lóránd Nándor, a gyűjtemény vezetője és munkatársa G. Bog­nár Magdolna gyógyszerész Bu­dapesten a Semmelweis Orvos- történeti ' Múzeumban gyógysze­résztörténészi múzeológus to­vábbképző tanfolyamon vesznek részt. — KRESZ-vetélkedő. Á me­gyei közlkedésbiztonsági tanács rendezésében játékos KRESZ-ve­--télkedőré kerül- sor- szombaton IrJrfrirucakor arkiskuHmajsái» Ifjú Művelődj),jKözpontfean. A versenyt — mélyet dr. Csíki An­tal, az OKBT főtitkárhelyettese vezet le — fővárosi művészek közreműködésével szórakoztató műsor követi. — Egészségügyi tanácskozás. Üzemi, vállalati, SZTK-ügyinté- zők, rehabilitációs bizottságok, felülvizsgáló főorvosok és a tár­sadalombiztosítási. igazgatóság képviselőinek részvételével koor­dinációs értekezletet hívott ösz- sze csütörtök délután a Kiskun­félegyházi Várósi Tanács rendelő- intézete. Napirenden szerepelt a táppénzes ügyek minél gyorsabb bürokráciamentes intézése. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének ülése Magyar-lengyel gazdasági tárgyalások Huszár Istvánnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, a ma­gyar—lengyel gazdasági együtt­működési állandó bizottság, ma­gyar tagozata elnökének meghí­vására csütörtökön Budapestre érkezett Franciszek Szlachcic miniszterelnök-helyettes, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, az együttműködési bizottság társ­elnöke. Fogadására a Feirihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, ott volt Tadeusz Hanu- szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben megkezdődtek Huszár István és Franciszek Szlachcic tárgyalásai. Áttekintet­ték a két ország gazdásági együtt­működésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel a kormányfők 1974. augusztusi találkozójából adódó feladatokra. (MTI) Üjabb hat hónapig maradnak a Golanon az ENSZ megfigyelő és ellenőrző erői Az ENSZ székhelyén szerdán este nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amelyet Waldheim főtitkár küldött a világszervezet- nek, javasolva, hogy a Biztonsági Tanács péntekre kitűzött ülésén hat hónappal hosszabbítsa meg az ENSZ tűzszünetet ellenőrző megfigyelő erőinek mandátumát a Golan-fennsíkon levő szíriai— izraeli csapatszétválasztási vo­nal körzetében. A világszervezett főtitkára je­lentésében rámutat, hogy az iz­raeü—szíriai szektorban tovább­ra is alapvetően bizonytalan és potenciálison robbanékony a helyzet, s ez így marad mind­addig, amíg jelentős előrelépés nem történik a békés rendezés irányában. Ezzel kapcsolatban Waldheim leszögezi, hogy a csa­patszétválasztási megállapodás nem békeszerződés, mindössze az első lépés az igazságos és tartós békének a Biztonsági Tanács 1973. október 22-i határozata alapján történő megteremtése felé. A beszámolóban Wáldheim utal arra, hogy az érintett felek — Szíria és Izrael — hozzájárul­tak az ENSZ-erők megbízatásá­nak továbi hat hónappal történő megújításához. Az ENSZ főtitkára, aki utóbbi napokban látogatást tett Szíriában, Izraelben és Egyip­tomban, kairói látogatását befe­jezve csütörtökön reggel vissza­indult az egyiptomi fővárosból a világszervezet székhelyére, New Yorkba. (AFP, UPI, Reuter) A magyar—szovjet barátság elmélyítéséért végzett ejz évi munkáról, s a jövő évi felada­tokról tárgyalt csütörtökön az MSZBT országos \ elnöksége a Parlament Vadász-termében. Az ülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Nagy Mária főtitkár megnyitó szavai után Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az MSZBT elnöke emelkedett szólásra. Bevezető­jében kiemelte: a baráti társa­ság eredményes, gazdag évet zár­hat, s ebben nagy része van másfél milliós tábor áldozatkész,' aktív tevékenységének, amely- lyel hozzájárult a X. pártkong­resszus határozatainak végrehaj-, tásához, s a XI. pártkongrésszus előkészítéséhez. A továbbiakban hangsúlyozta: kiemelkedő ünnepek és dolgos hétköznapok várnak az MSZBT- rcl a jövő esztendőben. A baráti társaságnak és tagcsoportjainak úgy kell dolgozniuk, hogy mél- tóképp vegyék ki részüket a XI. pártkongresszus előkészítéséből és újkori- történelmünk legki­emelkedőbb eseménye, a felsza­badulás 30. évfordulójának meg­ünnepléséből. Apró Antal szólt a magyar—szovjet kapcsolatok bővüléséről, az élet minden te­rületére kiterjedő gazdasági, tár­sadalmi és kulturális együttmű­ködés gyarapodásáról. Méltatta a szovjet békepolitika új sikereit, azokat a szakadatlan erőfeszíté­seket, amelyeket a Szovjetunió a béke fenntartásáért, az álla­mok békés együttműködéséért folytat. Az MSZBT további feladatairól szólva hangsúlyozta: a jövőben további .erőfeszítéseket kell ten­ni azért, hogy a magyar nép mi­nél szélesebb rétegei ismerjék meg a Szovjetuniónak a szocia­lizmus, a kommunizmus építé­sében elért eredményeit, s a ma­gyar dolgozók átfogó képet kap­janak Magyarország és a Szov­jetunió sokoldalú, erősödő po- Utikai, gazdasági, kulturális kapcsolatairól, a társadalmi élet különböző területein kialakult együttműködésről. Ézt követően Regős Gábor, az MSZBT titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az országos elnökség írásban előterjesztett beszámoló­jához. Megállapította: a baráti társaság ebben az esztendőben is eredményesen segítette a párt politikáját, a magyar—szovjet barátság erősítését, népünk szo­cialista tudatának formálását, internacionalista szellemű neve­lését. _— Az 1974. évi munka jól szol­gálta a jubileumi 1975-ös év elő­készítését is. Az üzemi, terme­lőszövetkezeti, intézményi, és is­kolai tagcsoportok széles tömeg- mozgalomként tevékenykednek; javult munkájuk színvonala, és hatósugaruk mindinkább túlnő a munkahelyi kereteken. Végezetül utalt az MSZBT a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetsége! és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság jövő évi együtt­működési programjából adódó legfontosabb feladatokra. Ezután vita következett, s az-' ebben elhangzottakra Regős Gá­bor válaszolt, nmajd az országos elnökség jóváhagyta gz MSZBT 1974. évi, munkájáról és az 1975. évi feladatokról szóló előterjesz­tését. Végezetül az ülésen kul­turális bizottságot választottak- amely az MSZBT országos elnök­sége mellett működik majd. (MTI) f

Next

/
Thumbnails
Contents