Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1974. november 26. Kisközség a megyehatár mentén A megye északi határvonala mentén levő három kisköz­ség — Kunpeszér, Kunadacs és Kunbaracs — hasonló fej­lődéstörténetében egyetlen jelentős különbség van. Adacstól és Baracstól eltérően Kunpeszérnek nincs tanyavilága. Fej­lődése azonban mégsem volt dinamikusabb a másik két köz­ségénél, ami elsősorban az erre a területre általában jellem­ző, gyenge, alig négy aranykoronás földdel magyarázható. Kunpeszérről 1949 óta beszélünk. Azelőtt a szintén önálló község neve Peszéradacs volt. Az északon Dabassal, délen Szabadszállással határos téglalap alakú település jóval na­gyobb volt a jelenleginél. Most 730-an laknak a faluban. A 60-as évek elején több mint ezren éltek Kunpeszéren, de sokan elmentek a földművelésnél jobb kenyérkereseti le­hetőség reményében. 9 1976-ban adják át rendeltetésének a kunpeszéri orvosi rendelőt és lakást. 9 Hatvanan dolgoznak a budapesti Minta Nőiszabó Szövetkezet kun­peszéri varrodájában. ( v' ! Az élet minősége Körülnézünk a kisközségben. Ami nyomban feltűnik: mind a kilenc utcában szilárd burkola- túak a járdák. A Dózsa György utcában most aszfaltoznak. A kocsik a dülőutakon sem süpped­nek tengelyig a sárba. A köz­ség dűlőútjait a helyi Paraszt­becsület Termelőszövetkezet épí­tőbrigádja rendszeresen javítja, karbantartja. A vegyesbolt, ital­bolt, a kultúrház, s a presszó nem újkeletű, a 60-as években adták át rendeltetésének. A .több mint három kilométernyi villany- vezeték mind a 280 házban lehe­tővé teszi a villanyvilágítást. Sőt tavaly óta Középppeszéren, a ter­melőszövetkezet majorjában sem használnak már petróleumlámpát. Hidroglóbusz nincs. A 320 mé­ter mély fúrott kúttal, illetve a -hidroforos megoldással készült házi vízművekkel megoldották a faluSíihegfelelő vízellátását. — Orvosi rendelő és lakás épül — magyarázta Saiga Mihályné, a községi tanács vb-titkára. — A községnek jelenleg nincs orvosa. A kunszentmiklósi orvos látja el a peszéri betegeket. Hetente két alkalommal jön a falunkba. A tervek szerint a Kunszentmiklósi Építőipari Szövetkezet 1976-ban adja át rendeltetésének a több mint egymillió forintos költség­gel épülő rendelőt és orvosla­kást. Tavaly előtt és tavaly a kun­peszéri ek első helyezést értek el a településfejlesztési verseny kis­községi kategóriájában. Sok tár­sadalmi munkát végez a lakos­ság. Sportpályát, sportöltözőt épí­tettek szabad idejükben. A fel- szabadulás 30. évfordulója alkal­mából most parkerdőt létesíte­nek. A 22 gyereknek kényelmes otthont adó óvodát, s az alsó ta­gozatos iskolát a szülők társadal­mi munkában festik, csinosítják. Mint Saiga Mihályné vb-titkár elmondta, nemrég elkészült a község új rendezési terve. Üj utcákat, házsorokat létesítenek. Az idén 18 házhelyet adtak el. A telek ára négyzetméterenként« 5 forint. A fiatalok közül egy­re többen maradnak Kunpeszé­ren. 1968 óta dinamikusan fejlődik a kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezet. Annak ide­jén á 6 ezer holdon gazdálkodó tsz nagyon gyengén fizetett tag­jainak. A kunpeszériek közül so­kan, elsősorban a fiatalok Bu­dapestre, Kecskemétre, Kuns/.ent- miklósra költöztek. A kedvezőt­len természeti adottságok mel­lett a szakképzetlen irányítás is hozzájárult ahhoz, hogy 1968-ig Bács-Kiskun megye egyik leg­gyengébben működő közös gaz­daságaként tartották számon a peszéri !S?jjve,t.kpze,tetj B A-zoki közfiijd^kik ,akkp>yibgn, el­mentek a faluból, most sokan visszajöttek. A tsz fokozatosan megerősödött. Az elmúlt évek­ben nagyon sok mezőgazdasági munkafolyamatot gépesítettek. Egyebek között csirkeneveléssel is foglalkoznak. Félégyházáról, Kiskőrösről, Szentesről kapják a naposcsibét. Évente átalában fél­millió csirkét értékesít a terme­lőszövetkezet. Sokáig gondot okozott, hogy a lányoknak, fiatalasszonyoknak nem tudtak munkalehetőséget adni a faluban. A termelőszövet­kezet fölvette a kapcsolatot a budapesti Minta Nőiszabó Szö­vetkezettel,, amely egy kihelye­zett telepet létesített a közös gazdaságban. A varrodában je­lenleg hatvan asszony dolgozik. A különböző női ruhákat, tuni­kákat, nadrágokat elsősorban ex­portra készítik. A betanított munkásásszonyok kéj műszakban dolgoznak, havi átlagkeresetük meghaladja a kétezer forintot. A termelőszövetkezet bővíti majd a varrodát, s akkor a környék­beli községekben lakó nőknek is munkát tudnak adni. A községbeliek egyik gondja: bár Budapestre nagyon jó azau- tóbuszközlekedés, Kecskemétre már nehezebben, sőt napközben egyáltalán nem tudnak eljutni. Az autóbusz Kunpeszérről a haj­nali órákban indul, a megye- székhelyről pedig a késő délutáni órákban utazhatnak csak haza a peszériek. Szeretnék, ha délután 2 óra tájban is indulna autóbusz Kecskemétről. Ifjú Bábel Sándor kultúrház- a igazgató; ót^'dekes, .. ^gin^bg^ag n .rendez­nek a fiatalok a művelődési ház­ban. A legutóbbi tanácsülés ha­tározata szerint, a jövőben a tsz és a tanács évente 40—40 ezer forinttal segíti a kultúrház mű­ködését. Jelenleg 33 tagja van a Parasz- becsület Tsz pártszervezetének. Ugyanennyi a KISZ-esek létszá­ma is. A közeljövőben sorra ke­rülő párttaggyűiésen a peszéri kommunisták idei munkájának értékeléséről lesz szó, A most készülő beszámolóba bepillantva, a lapunkat is érdeklő adat: A Petőfi Népére jelenleg hetvenket- ten, a Népszabadságra, ötvenötén fizetnek elő. Kilencvenhat lakás­ban van televízió. Kunpeszér sokáig Bács-Kiskun megye egyik legelmaradottabb kisközsége volt. Néhány év ója már itt is másként fogalmaznak: Kunpeszér Bács-Kiskun egyik legdinamikusabban fejlődő kis­községe. Tárnái László Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején, amikor nálunk is előtérbe került a fo­gyasztói igények kielégítése, és a növekedés problémája, sokan elérendő abszolút mintának te­kintették a fejlett kapitalista or­szágok nemzeti jövedelmének imponáló mutatóit. Ezek az em­berek nem vették figyelembe azokat a strukturális — történel­mi, társadalmi, termelési, elosz­tási stb. — viszonyokat, ame­lyek a kétségtelen adatok mögött megbújtak. Azonban nekik is ki kellett ábrándulniuk a számok bűvöletéből, amikor 1968 után az úgynevezett jóléti társadalom problémái sűrítve és a világhá­ború óta soha nem tapasztalt élességgel jelentkeztek. Diákza­vargások, polgári engedetlenségi mozgalmak, merényletsorozalok, gyorsuló infláció, energiaválság, a hagyományos parlamentáris demokrácia funkcióképtelensége, Watergate-ügy, puccsok és puccskísérletek — és még sorol­hatnánk az elmúlt hat-hét év eseményeit. S közben a kapitaliz­mus nagy ellentmondásai: a tár­sadalmi termelés egyéni elsajá­títása, az elosztás aránytalansá­gai, a;végletek szélsőségei, a kul­túra áru voltából eredő zavarok — mind megmaradtak. Sőt, úgy tűnik, éppen ezek okozták a vál­ságnak joggal nevezhető hely­zetet. Nyilvánvaló, hogy ez a társa­dalmi-gazdasági modell nem le­het számunkra példa. Természe­tesen az anyagi alapok, a fo­gyasztás megfelelő és ésszerű ará­nyait és mértékét nem tagadjuk. Azonban a jövő szocialista tár­sadalmát nem lehet egysíkúan csak az állandóan növekvő ma­gas szintű fogyasztás uralmának tekinteni. Más. összetettebb és hu­mánusabb oldalról kell közelíte­nünk. Nem az egyszerű mennyi­ségi növekedés, hanem a minő­ségi változás felől: az életnek egy magasabb rendű minőségét kell nyújtanunk a versenyben. Erre a mi ideológiailag erősebben moti­vált. más szóval értékekben sok­kal gazdagabb és orjentáltabb társadalmunk feltétlenül alkalma­sabb. mint az emberi viszonyla­tokat dolgiakká módosító kapita­lizmus Mclvek a minőségi élet.el bizto­sító, illetve .elősegítő tényezők? Anélkül.^ hogy a kérdést végle­gesén lihég^álíí^olriarik:í;'éágíf'' ’||| nenk ki. enelvútt csak nehány fontosabb összefüggésre szeret­nénk rámutatni. Feltétlenül ilyen a természeti kölrnvezet megfelelő — ahogyan a készülő környezet- védelmi törvényünkben szerepel: „emberhez méltó” színvonala. A körnvezeti ártalmaknak (levegő- és légszennyeződés, zajártalom stb.) lehető megszüntetése és csökkentése, a zöldterületek, a la­kó- és ipartelepek optimális el­helyezése és aránya, az „érintet­len” természet megőrzése és fej­lesztése. a rekreációs területek biztosítása tartozik ide. Vaavis a ■ feladat a természet átalakítása és legyőzése helyett at természet fel­használása. a további rombolás elkerülése és ahol lehet, a károk kijavítása. Csak ilyen természeti környe­zetben van értelme a társadalmi környezet átalakításának is. Eb­ben a munkában — úgy hisszük — -,a kapitalizmus megdöntésével és a szocializmus alapjainak a le­rakásával (ezen a tulajdonviszo­nyok átalakításán túl a tökélete­sebb szociálpolitikái megoldáso­kat. az alkotmányosan biztosított létbiztonságot és a kulturális for­radalmat értjük) „csak” az alapve­tő feladatokat teljesítettük. A lé­nyeg, a szocializmus adta lehető­ségek kereteinek kitöltése még hátra, helyesebben folyamatban van. Azt mindenesetre újra le kell szögezni, hogy a mi társadalmi modellünk eltérő jellege nem a javak hiányában vagy az ala­csony rendű fogyasztásban Van. Mindedképpen biztosítani kell a lehetőséget a társadalom egésze számára bizonyos mennyiségű árú és szolgáltatás megszerzésére. Az azonos vagy jobb minőségű fo­gyasztási cikkeink strukturális megoszlásának viszont feltétlenül másnak kell lennie. Máshogyan kifejezve: más fogyasztási és szükségleti) ierarchát kell kialakí­tanunk. Olyat. amelyben a magas színvonalon kielégített biológiai igények mellett, nem a megsze­rezhető tárgyak Számának növe­lése (az extenzív fogyasztás), ha-' nem a kellő mennyiségek elfo­gyasztása és a kulturális értékek elsajátítása játssza a főszerepet. Amelyben tehát az értelmes és birtoklásmehtes fogyasztás művé­szetét sajátíthatjuk el. Azaz hasz­náljuk és nem birtokoljuk a ja­vakat. Ennek kialakítása — ha á té­nyek mögé nézünk, felismerhet­jük —1, szemünk láttára történik: csökken a két véglet, a szegény­ség és a gazdagság közötti távol­ság: igyekszünk a luxuskinövése­ket lenvírbálni és a pénz tőkésí­tését megakadálvozni. Különböző intézkedésekkel megelőzzük a tár­sadalom szerkezetének megköve- sedését és elősegítjük az egyes ré­tegek mobilitását. Csak az általános jómód, a vi­szonylag magas életszínvonal és az értelmes sorrendiséget követő fogyasztás — többé-kevésbé mér­hető kategóriák — talaján ala­kulhat ki az' a , magas rendű kul- telített^ szbcfivllStáí.' ®Mt- ~<Mod, '’és! élétst'ífiO.”' vagyis1’S* 'sáya- társadalmi''h'éWzéffl é'gjfléfiék és csoportok mindennapi tevé­kenységének tartalma és területe,' önmegvalósításának mikéntje. Amely nemcsak, egyszerűen a tár­sadalmi munkamegosztásban el­foglalt helynek, hanem az ottani örömteli alkotó tevékenységnek is manifesz.táció.ja. Amely kortól, életkortól, nemtől, érdeklődéstől, a szabaidő-tevékenység és a mun- kidő-tevékenység. kapcsolatától nem független ugyan, de külön­bözik minden múlttól, sőt a for­málódó-javuló jelentől is. mert a megvalósítandó szocializmus élet­minősége. D. M. 9 Zsaludek Erzsébet KISZ-titkár, Egri Andrásné telepvezető és Salgó Mihályné a párttaggyűlés előkészületeiről beszélgetnek. 9 Évente félmillió csirkét értékesít a kunpeszéri szövetkezet. Kevés az olcsó kabát Tudósítás ,a ruházati kereskedelemről A közrend, a közbiztonság védelmében Egy önkéntes rendőri tanács­kozáson ismerkedtem össze Tóth Gáborral, a tiszaalpári általános iskola testnevelő tanárával, az önkéntes rendőri csoport vezető­jével. — Hogyan lettem önkéntes rendőr? A pedagógus pályám kö­vetkezményeképpen. Korábban, J970-ben azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek, főleg a felső tagoza­tosak, késő estig kimaradoznak, részt vesznek olyan mulatságo­kon, ahol semmi helyük. Peda­gógusőrjáratokat szerveztünk a gyermekek ellenőrzése céljából. Tudott erről Varga Pál rendőr főtörzsőrmester, a körzeti meg­bízott, s megkérdezte, volna-e kedvem ezt a tevékenységet ki­terjeszteni. Mit válaszolhattam volna? Miután úgyis kötelessé­gemnek éreztem a gyermekek is­kolán kívüli nevelésével való foglalkozást, vállalkoztam a szol­gálatra. Vezérelt ebben az is, .hogy sok a tanyai gyerek, kerék­párral ' járnak be az iskolába ,s ezeknek, no meg a többieknek is KRESZ-előadásokat tartottam, ve­télkedőket szerveztem. A kilenctagú önkéntes rend­őri csoport, amelyben ÁFÉSZ-, tsz-dolgozók, traktoros, gyári munkás, raktáros, nyugdíjas te­vékenykedik, ebben az évben összesen 1700 órát volt szolgálat­ban. Mindezt azért tartottam szük­ségesnek előre bocsátani, mert ennek az önkéntes rendőri cso­portnak igen jelentős és szerte­ágazó feladata van. a csoport fő feladatat közé tartozik a kijelölt terület portyázása, az éjjeliőrök, a raktárak biztonságának ellen­őrzése, a piac és az utcák rend­jének szemmel tartása., idegen személyek igazoltatása, s szabály- sértések felderítése. Ezek ellátá­sa mellett részt vesznek akcióel­lenőrzésekben is, de önállóan is kezdeményeznk, sőt Tóth Gábor a közelmúltban egy büntetett elő­életű , személy elfogásában is se­gítséget nyújtott. Hogy is történt? — Október 27-e vásárnapra esett, s délelőtt benéztem a kör­zeti megbízott irodájába. Különö­sebb dolgom nem volt, gondol­tam elbeszélgetünk egy kicsit. A körzeti megbízott nem volt egye­dül, éppen egy panaszt vett fel. Egy ismeretlen személy feltörte a panasztevő üdülőházát. A körzeti megbízott kérésére elsétáltam az üdulőházak felé. s ott összetalál­koztam Haticza Józseffel. Koráb­ban tanítottam, s már iskolás ko­rában gondok voltak vele. Azt is 9 Ezen a kerítésen ugrott át a betörő, mutatja Tóth Gábor önkén­tes rendőri csoportvezető. tudtam, hogy tavasszal szabadult a börtönből, s azóta nem dolgo­zik. Gyanús lett a fiú, s megkér­deztem: ,„Mt van Jóska, mit csi­nálsz, dolgozol?” A fiú hümmö- gött valamit, megpróbált elólda- logni. de én barátságosan átka­roltam és azt mondtam neki: „Gyere be az irodára.” Nem til­takozott, jött szépen, s a körzeti megbízott elszámoltatta. Fél óra sem telt bele és kiderült: Haticza Jóska volt az, ' aki ácskapoccsal feltörte az üdülőház bejáratát és onnan 3—4 ezer forint értékű használati tárgyat lopott el... Tóth Gábor önkéntes rendőri csoportvezető egy évvel ezelőtt vette át ezt a'tisztet, s megítélése szerint beosztottjai jól, akívan dolgoznak, mindig és mindenkor- lehet rájujc számítani. — Szép és nehéz ez a feladat, olykor le kell mondani a szóra­kozásról. a pihenésről, de meg­éri, hiszen jól tudjuk, valameny- nyiünk érdeke ezt diktálja Gémes Gábor Szeptemberben a ruházati bol­tok és áruházak kirakataiban már megcsodáltuk a bakfismére- tű, 4—5 ezer forintos valódi szőr­mekabátokat. Ekkor még a vá­laszték további bővülésének tu­lajdonítottuk ezeknek a szép hol­miknak a forgalomba hozását. A tavaly közkedvelt" olcsó lánykabátok azonban most már alig, vagy egyáltalán nem kap­hatók. Erre, valamint az egyéb gyermekruházati cikkek ellátási gondjaira kerestünk választ áz elmúlt napokban. A kecskeméti Pajtás Áruház vezetőhelvettdse Berente Jánosáé ismeri a problémákat. Különösen kevés a bébiholmi, a műszálas- és frottír tipegő, a kedvelt velúr kabát. A lepedő és pléd — ha megérkezik a szállítmány — órák alatt elfogy. Pelenkából is csak szegetlent kapnák korlátla­nul^ ezt viszont a kismamák nem veszik meg. A lányka- és kamaszkabátok anyaga, kidolgozása szebb mint tavaly volt —, áruk -pedig jóval magasabb. Az idén forgalomba hozott kabátok már a finomkon­fekció kategóriájába tartoznak. Nóti László, á Ruházati Kiske­reskedelmi vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője sem tartja kielégítőnek a -gyermekrú- házati cikkek mennyiségét, vá­lasztékát. Az idén egyértelműen a finom, szépkidolgozású holmik kerültek előtérbe — tájékoztat—, kevés az: olcsó kabát, cipő. A ci­pők és csizmák körül egyéb gond is van: a lánykacipőket 38- ig, a fiúcipőket 41-es számig gyártják. A hajdan megállapított „legnagyobb” méretek elavultak. Legalább két számnagysággal kellene növelni a gyermekcipők nagyságkategóriáját, hiszen sok szülő most is csak felnőtt méretű cipőt vásárolhat lányának, fiá­nak. Kivételesen jó helyzetben van­nak a Centrum Áruházak — tá- „ jékoztaf Boros Tiborné árufor- (J galmi osztályvezető. A bébihol­mit részükre — szerződések alapján — a gyárák külön készí- ' tik el. Így nincs fennakadás az ellátásban. A forgalom növekedé­se érezhető, hiszen a választék is bőséges. A bakfisbundákát főleg felnőttek vásárolják, mert a ti­zenéves - lányoknak inkább ol­csóbb kabátokat keresnek. Gyermekkabátból minden igényt ki' tudnak elégíteni az Alföld Áruházban — állítja Domokos Gábor, áruforgalmi főelőadó. Kis­méretű fiúkabátból van kevés raktáron, mert a Kaposvári Ru­hagyár nem szállította a meg­rendelt mennyiséget. Kevés a lánykapantalló is. Sem jerseyből, sem szövetből, kordbársonyból nincs elegendő. A stoppáras gyer­mekruházati cikkekből az ellátás folyamatos, mivel két budapesti nagykereskedelmi vállalattal ál­lapodtak meg: csak náluk szerzik be a kívánt holmikat. Gyakorló szülők, kereskedelmi szakemberek ismerik ezeket a gondokat. A drága, fölöslegesen luxuskivitelű gyermekkabátok között mindenképpen ott lénne a helye az olcsó, tartós árunak is! A tapasztalatok alapján azonban egy másik igény is felmerül: a megye székhelyén egy kizárólag bébicíkkeket kínáló szaküzlfetre lenne szükség! Ezt a születések örvendetesen ' emelkedő száma egyértelműen indokolná. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents