Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 24. legjobbjai között • Pillanatok^ alatt megtelik a tartály, és máris szállhat fel a repülő­gép. Ha jó az Idő, naponta 45—50 alkalommal. (Pásztor Zoltán S felvételei'.)'/1 Az ország Nehezen lehetne már fel­sorolni, mi minden változott a mezőgazdaságban az el­múlt néhány év alatt, A könnyedén mozgó, a termést szinte faló kombájnok, a sok méteres szélességben a föl­det hasitó, szántó gépek már megszokott, jóleső látni­valók a határban. Az állat- tenyésztő telepek fehér kö­penye s gondozói, a berende­zéseket ellenőrző mérnökök, villanyszerelők is hozzátar­toznak a korszerűsödő me­zőgazdasághoz. A traktorokat, vegyszert szóró gépeket felváltó repü­lők, helikopterek nélkül már nem lenne teljes a Bácsal­másról, Halasról, Mélykút- ról, Kunbajáról alkotott kép. ’ - Iwk-VÍV- :S : *•’•$ * f-jt $í j$ . - ■.; / Az elsők között voltáz ország-" ban a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet. ahol bevezették a légi úton történő növényvédel­met, műtrágyázást, ötödik éve dolgozik a bácskai községben Ge­nerál Lajos pilóta és társa, Török Gábor szerelő. Először 1972-ben szerezték meg az országban az első helyezést jó munkájukkal, az utána következő évben .ismét a legjobbnak bizonyultak. Ahogy az idei eredményeket becsülik, re­mélik. megint az elsők között végeznek. Generál Lajos, a Mély- kúton dolgozó gép pilótája a mos­tani őszön, november 7-re kapta meg a Mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetést. Nagy szakér­telemmel beszél munkájáról. Most fejezték be a gabona fejtrágyá­zását és szórják a szántást meg­előzve a műtrágyát, a nemrégi­ben felszabadult földekre. Ami­kor kedvező az idő, naponta 45— 50 alkalommal is felszáll a re­pülőgéppel, naponta több, mint 170 hektáron végezve el a táp­anyag-utánpótlást. Katonatelepi noteszlapok Az országút menti általános iskola összenyitott két tan­terme, mint az már évek óta megszokott, ezúttal is megtelt. Itt vannak az immár kis falunyivá nőtt, és tovább terebélye­sedő belterület lakói és a tanyákról érkezettek. Nők és férfi­ak, fiatalok és nagyszülőkorúak. Van, aki a napi munka után kimosakodottan, átöltözötten érkezett, s akad, aki egyenest a munkahelyéről pufajkásán sietett ide. Mert az egy év alatt elvégzett munkát, a közös örömöket és gondokat, s a további terveket megbeszélni invitált a katonatelepi népfrontbizottság. Mindarról, ami itt, ezen,az es­tén elhangzott, rövidén nehéz lenne beszámolni. Néhány kita­gadott mozzanat azonban „ízelí­tőt” ad a katonatelepiek hangu­latáról, hétköznapjairól. Terjeszkedés a város felé Mindig megtiszteltetésnek ve­szi, és örömmel él a lehetőség­gel, akit vendégként hívnak er­re az évenként ismétlődő csa­ládias összejövetelre ' S ennek mindahányszor kifejezést is ad­nak, mert — mint ezt ezúttal is többen hangoztatták: erőt, opti­mizmust, lelkesedést merítenek. Fehér Sándor, a város nép­frontbizottságának elnöke, mél­tatva a helybeliek lelkes munkál­kodását, például így fogalmazott: — Jól emlékszem rá, amikor ebben az iskolában nem is olyan túl régen a villanyfény kigyulla­dása jelentette az ünnepet. Nap­jainkra pedig tekintélyes új te­lepülés nőtt ki a földből, s a sza­porodó új házakkal, sőt utcákkal szüntelenül tovább bővül, terjesz­kedik Kecskemét felé a kertvá­rosa. Az összejövetel kezdetén a kis úttörő érzékletesen tolmácsol­ta Váci Mihály versével a helyi közérzetet: nem elég, itt tenni, tenni kell 1... Telektől a fodrászig... A mai rendezett település he­lyén nemrégen még a parcellá­zás, az olcsó telekkialakítás volt a legfőbb feladat. S téved, aki azt hiszi, hogy megszűnt azzá lenni. „Én még nem vagyok telektulaj­donos, de már tavaly óta várok erre” — fogalmazott egy fiatal­,.,/fv ii'Ú 1 '.wniíuii ii vouii SÍ >0/ , ;-ÍS 'i.Ut.! :Í;vVÚi}íM'!Í;.S'Í> f.»>( .iírft !loo-iíiifVivH 'o : v WtM ember. ■ „Mikor vásárolhatunk házhelyét az új osztásból?” — érdeklődött egy fiatalasszony. És dr. Mező Mihály városi - tanács­elnök-helyettes tájékoztatójából kitűnt, hogy a műszaki osztály már dolgozik a megoldáson, a határban húzódó csatorna nyom­vonalának megváltoztatására van szükség a további parcellázás cél­jából. De ahol a csatorna nem érinti a területet, ott megvizsgál­ják, miként lehetne mihamarabb értékesítésre átadni újabb telke­ket. Mikor lesz készen az óvoda? Legalább négy új tanterem kel­lene a következő ötéves terv so­rán — érdeklődtek, és jeleztek a szülők. Mi lenne az olcsóbb: egy új törpe vízmű vagy a városi hálózatra' való rácsatlakozás? Jó lenne helyben egy fűtőolajtartály, ne kelljen a városból fuva­rozni a folyékony tüzelőt. Kap­hatna-e engedélyt bizományi ér­tékesítésre egy erre vállalkozó személy? — vetették fel mások. Egy idős ember pedig megbízás­ból tolmácsolta: a hölgyek sze­retnék, hogy legyen, aki megiga­zítsa a hajukat. Talán kifizetőd­ne hetenként egyszer-kétszer ki­jönni ide egy fodrászmesternek... Ezek, s megannyi hasonló fel­vetés, töprengő érdeklődés jelez­te a terebélyesedő új Katonatelep újabb és újabb jogos igényeit. Tettrekészségben nincs hiány — Két éve ugyanitt kértünk valamit, és nagyon jólesett a se­gítség. Ezt szeretnénk most is, hogy mihamarabb megnyílhasson az óvoda. Ami minket illet, itt nemigen akad olyan ember, aki ne szokott volna hozzá a kőmű­ves- vagy ácsmunkához; szin­te mindenki maga építette a há­zát. Igazán szívesen segítünk a kisáruház építésében is! — fo­galmazott egy javakorabeli férfi. — Szerintem lehetne máris konkretizálni a felkínált társadal­mi segítséget, mert sok mindenre futná... — indítványozta egy további felszólaló. S ezt a helybeli tettrekészséget csak aláhúzta a volt Béke Tsz­szel egyesült, s a területen új gazdaként jelentkezett Törekvés Tsz képviseletében a közös gaz­daság párttitkára, aki így fogal­mazott: — Örömmel hallgatom a vitát, tiszteletreméltóak a katonatele­pi erőfeszítések. A tsz pártszer­vezete nagyon szeretné segíteni az itteni népfrontmunkát, és min­dent, ami közösségi ügy. Szövet­kezetünk itteni tagsága nem fél a társadalmi munkától, ezt nem egyszer bizonyította már. A na­pokban átadták a szép kis busz­várót, amely mindenkié. A Tö­rekvést közösségi ügyként érinti az áruház mihamarabbi létreho­zása, készek vagyunk segíteni. Ha kell a terepegyengetésben is benne van a tagságunk. Pártszer­vezetünk támogatására minden­kor számíthatnak! Emléktáblát az első tanítónak A katonatelepi estén telejegy- zett noteszlapok közül végezetül hadd adjuk közre egy nagy- bajuszú öregember, Kása Sándor bácsi szavait: — Ketten élünk még azok kö­zül, akik az első katonatelepi ta­nító, Zsigmond Ferenc elébe jár­tunk. Táblát kéne állítani az első kedves tanítónknak, én pénzzel is hozzájárulnék. Talán még fénykép is előkerülhetne róla. Beszélgettünk mi már erről, de valahogy abbamaradt. Nagyon szeretném a táblaavatást megér­ni. Azt, hogy itt legyen az iskola falán az első kedves tanítónk emléke... JP. J., Megfogyatkozott a szebbik nem — ENSZ-statisztika a nőkről Az ENSZ tanulmányt készít­tetett a nők helyzetéről a mai világban. Az 1970-es adatok sze­rint a világ dolgozó népességé­nek 34 százaléka nő. Noha egyre több nő Vesz részt a törvény- hozás, a jogszolgáltatás, a vég­rehajtó hatalom és a diplomácia munkájában, százalékos arányuk még sajnálatosan kicsiny, öt or­szágban még mindig nincs sza­vazati joguk. Ezek: Kuvait, Liech­tenstein, Nigéria, Szaúd-Arábi a és a Jemeni Arab Köztársaság. Az ENSZ-dokumentumban kö­zölt statisztika szerint 1965-ben a világon 13 millióval több nő élt, mint férfi. 1975-ben azonban várhatólag már 10 millióval ke­vesebb nő lesz Földünkön, mint férfi. (AP) Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (V.) Polgárőrség fütykössel A fend fokozatos biztosítása ér­dekében még novemberben meg­alakult a polgári rendőrség, amelynek vezetője Imre Gábor, a munkásmozgalom ma is egészség­nek örvendő régi harcosa lett. Imre így emlékezik erre: „Mi­kor. Molnár Erik helyettes pol­gármester elvtárstól .megkaptam a rendőrség szervezésére vonat­kozó megbízást, hivatkoztam pol­gári elfoglaltságomra, és 55 éves koromra. Azt felelte, hogy ha rend lesz a városban, visszamé- hetek az iskolához és tekintsem a megbízást pártmunkának... Mint megbízott rendőrparancsnok, a helyzet felmérése után láttam, hogy mire vállalkoztam. A nyu­gatra menekült rendőrségnek hűlt helyét találtam. A rendőrség hi­vatali helyiségeiben egy rendőr­hivatali segédtiszt és egy gépíró­nő vártak, hogy rendelkezzenek Velük. Ezenkívül Horváth István irányítása mellett 10—15 önkén­tes polgárőr (volt vöröskatonák, vörösőrök) várt további parancs­ra... A polgárőrök igen szolgá­latkészek voltak és az emlékeze­tes fütykössel meg a vörös kar­szalaggal felszerelve ' mindenre vállalkoztak.” A Kecskéméti Hír­lap november 10-i száma már azt írja. hogy „A polgári rendőr­séig 120 fővel éjjel-nappal mun­kában állt. Éjjel a szovjetekkel járőrszolgálatot teljesítették. Kü­lönösen a fosztogatások ellen lép­tek fel,” •Nagyon nehéz helyzetben volt a város közegészségügye. A ki­ürítés következtében csak néhány orvos maradt a helyén, akikre a felszabadulás után óriási munka hárult. ' Dr. Merétey Sándor, a városszerte közkedvelt gyermek- orvos, dr. Matolcsy Károly nő­gyógyász, aki egy ideig hetény- egyházi szőlőjében levő épületben gyógyított minden ellenszolgálta­tás nélkül. Továbbá dr. Dobák István.' dr,• Mándokv Antal, dr. Sármássy Jenő és dr. Daubner Erzsébet Végezték fáradhatatlanul felelősségteljes munkájukat. Eb- i ben az időben két' kórház műkö­dött, az egyik a ferencesek ko­lostorában. a másik pedig a Thurv-féle szanatóriumban. Megnyíltak az iskolák Nem kisebb gond volt az is­kolák munkájának megkezdése. A Kecskeméti Hírlap büszkén je­lentette december 6-i számá­ban. hogy megnyíltak az_ iskolák. Az Ökollégium nyolc tantermé­ben már 250 tanuló helyezkedett jtl. Ebben az időben már műkö­dött egy középiskola, egy polgári iskola, egy kereskedelmi iskola és öt elemi iskola. A tanyavilág gyors iskólaindításában nagy sze­repe volt' Tóth Dezsőnének Kis- nvírben és Felber Györgynek Re- ténvegyházán. De működött már a bugacmonostori. a Szolnoki úti II.. a koháriszentlőrinci TV. és a Kiskőrösi úti elemi iskola iS. Az Ókollégiumban november 18-án (egyes források szerint 10-én) kéz dődött 'meg a tanítás 18 hallga­tóval. Bár szűk keretek . között, de rendszeresen folytak az elő­adások a Jogakadémián. Ideigle­nes jellegű eiőadótestület jött lét­re: dr. Révész László (dékán), dr. Szabó József és dr. Váry István gyakorló ügyvédekkel. Amikor az- akadémia épületét kórházzá ala­kították. az intézet a László Ká­roly utca 5. szám alatt talált me­nedéket. De július 7-én visssza- költözött az Ókollégium ódon fa­lai közé. Élelmiszer Budapestnek Tóth László visszaemlékezésé­ben ezt is olvashatjuk: „Az épí­tésben igyekeztünk élen járni: 1045 márciusában 16 kocsi élel­miszert küldtünk a felszabadult Budapestnek...” Hogy ezeknek az élelmiszer-szállítmányoknak mi volt az összetétele, nem isme­retes. Egyetlen erre utaló adatot találtunk. Szili István, a munkás- mozgalom már elhunyt veteránja e sorok szerzőiének átadott egy nagyon hevenyészve leírt jegyzé­ket. Ezen a következők olvasha­tók: „Fővárosnak élelmiszerszál­lítás, 1945. január 28-án 18 ko­csival: 20 mázsa lecsó. 50 mázsa ' almia. 60 mázsa kenyér. 20 ezer db tojás (nagy részét Makóról hoztuk), 10 mázsa baromfi, 10 mázsa zsír. és szalonna. Tíz ma­gyar rendőr és nyolc fő fegyve­res szovjet katona volt a kísérő. A város különböző területeiről számot adtak az egyes ügyosztá­lyok. Ezek azonban nemcsak1 az adott helyzetet érzékeltették, ha­nem előremutató javaslattal is él­tek. Városi^ árvaszék ..... a háborús h elyzet miatt ismeretlen helyen távol levő háztulajdonosok részé­re kb. 450 esetben rendelt ki gondnokot... Jövőre vonatkozó­lag fokozalttabb gyermekvédelem­ről kell gondoskodni, mivel • a győrmekmenhely még a mai na­pig sem tudta tevékenységét meg­kezdeni. jóllehet, az elhagyottá nyilvánítandó gyermekek száma napról napra szaporodik. Nagyon kívánatos lenne az iskolaköteles gyermekek cipő- és ruhasegélyé- zését is a lehetőségekhez mérten megkezdeni.” Szociális ügyosztály: „Szociális otthont kérek alapítani közel a városhoz. Itt nyerjenek elhelye­zést az eddig önhibájukon kívül, öregségükre nem biztosított me­zőgazdasági és ipari munkások, családi hozzátartózó nélkül álló nyugdíjasok, vakok, süketnémák, nyomorékok, a háború elesettjei, akiket szövéssel, fonással, selyem­hernyó-tenyésztéssel foglalkoztat­ni és ezzel a termelő munkába bekapcsolni lehetne. Itt legyen szülőotthon, anya- és csecsemő­védelem, szegény tanyai gyerme­kek számára internátus. ingyenes orvosi és gyógyszerellátás. Szűk/ ségesnek tartom a középiskolások,- a szakiskolások továbbképzését, testi és szellemi munkások gyer­mekei számára.” Közigazgatási és pénzügyi osz­tály, „Rá kell mutatnom, arra, hogy a törvényhatósági bizottság, a, kisgyűlés, a közigazgatási bi­zottság és ezeknek albizottságai még mindig nem alakultak meg véglegesen. A normális viszonyok bekövetkezésével ezeknek a szer­veknek feltétlenül működniük kell. és már most is vannak problémák, amelyek ezen szervek ■ elé tartoznak.” „... a város ostobán elrendelt kényszerkiürítése következtében a városban levő pénzösszegeket, | úgy a közpénzeket, mint a ma­gántőkét legnagyobbrészt elvit­ték. A magángazdaságok és na­gyobb vállalatok nem képesek adófizetési | Kötelezettségüknek olyan mértékben eleget tenni, hogy a befolyó összegek a kiadá­sokat fedeznék.” Termelési Bizottság Gazdasági ügyosztály: „A meg­alakított Termelési Bizottság a gazdasági ügyosztállyal karöltve igyekszik megoldani a tavaszi munkálatok biztosítását. A tava­szi munkálatok, vetések eredmé­nyét nagyban befolyásolja az a tényező, hogy a traktorokhoz szükséges üzemanyagot be tud­juk-e szerezni vagy sem ... 800 igénylőnek adtunk 400 négyszögöl kertet.” Közművelődési és társadalom- politikai ügyosztály: „A városban levő mo’zgóképházak hasznosítása részben megkezdődött, részben előkészítés alatt áll. Remélhető, hogy a városi kezelésbe vett Ár­pád mozgó és Otthon mozgókép­ház mellett a közeljövőben a Vá­rosi mozgóképházat is. üzembe helyezhetjük a legszükségesebb berendezés pótlásával és a fel­tétlenül szükséges helyreállítási munkák elvégzése után.” Az említetteken kívül az ügye­ket előbbre vivő javaslatokkal élt az erdőhivatal, az adó- és a fo­gyasztási adóhivatal, valamint a levél- és könyvtár egyaránt. De említésre méltó még a munkahi­vatal tevékenysége is. A Kecske­méti Lapokban megjelent adatok szerint „november 3-án 17 mun­kás és 7 iparos fölött rendelke­zett a hivatal. December 3-án, tehát egy hónap múltán 193 mun- kás és 520 kisiparos fölött, míg december 15-én 646 napi munká­sa és 550 iparósa volt a hivatal­nak”. De érdemes helyt adni még a további adatoknak is. „A napi munkások létszáma fölött vannak még az állandóan foglalkoztatot­tak, ezek száma közel 4200. Így a Gyufagyárban 85. a Villanyte­lepen 60. a malmokban 160, a Hangya-telepen 450, a vasutakon 250, a bugaci vasútnál 71. a Schif­fer gyárban 77. a konzervgyár­ban 70. a Jámbor-féle késes üzemben 12. a sütödékben közel 100, a postán 30 munkás dolgozik állandóan.” Száz új telefon A város gondjai megszámlál- hatatlanok voltak. Nem volt he­lyi telefonösszeköttetés. A város polgármestere ebben az ügyben a következő utasítást adta a Munkahivatalnak: „A postahiva­tal részére az orosz parancsnok­ság új kapcsolótáblázatot szer­zett be, amely lehetővé teszi 100 új telefon üzembe helyezését. Te-' hát Budapestről kell lehozni nagy széleskocsival. Tekintettel arra. hogy a tábla' lehózatala Kecske­mét szempontjából rendkívül fon­tos. kérem a munkahivatalt, hogy erre a célra valamelyik fuvaros széleskocsiját a kormányrende­letben megszabott térítés! ellené­ben rendelje be.” Nyomasztó volt a papírhiány is, A város lakosságának folyamatos informálásához biztosítani kellett a lapok .megjelenéséhez szüksé­ges papírt. A város polgármestere ez ügyben Budapest Közellátási Kormánybiztosához fordult segít­ségért. Vas Zoltán, aki egyben Budapest polgármestere is volt, az alábbi rövid levélben válaszolt a város polgármesterének. „... a papírkészletek felszabadítása ér­dekében Vorosilov marsai1 úrnál, a Szövetségi Ellenőrző Bizott­ság Elnökénél eljártam.” Az említetteken kívül a város­nak még számtalan gondja volt. Éppen ezért ismerjük el, hogy az abban az időben az összefogást vállaló helyi, demokratikus és az új renddel szimpatizáns erők he­roikus . munkát végeztek. Fárad- hátatlanságuknak köszönhető, hogy olyan alapokat teremtettek, amelyre — látva a mai Kecske­métet — büszke a város vala­mennyi polgáta. Ezért az utókor tisztelettel mond köszönetét a te­remtő erővel megáldott elődök­nek. W. D. Vége. m Generál Lajos pilóta és Török Gábor szerelő két éve az ország legjobbjai.

Next

/
Thumbnails
Contents