Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 24. legjobbjai között • Pillanatok^ alatt megtelik a tartály, és máris szállhat fel a repülőgép. Ha jó az Idő, naponta 45—50 alkalommal. (Pásztor Zoltán S felvételei'.)'/1 Az ország Nehezen lehetne már felsorolni, mi minden változott a mezőgazdaságban az elmúlt néhány év alatt, A könnyedén mozgó, a termést szinte faló kombájnok, a sok méteres szélességben a földet hasitó, szántó gépek már megszokott, jóleső látnivalók a határban. Az állat- tenyésztő telepek fehér köpenye s gondozói, a berendezéseket ellenőrző mérnökök, villanyszerelők is hozzátartoznak a korszerűsödő mezőgazdasághoz. A traktorokat, vegyszert szóró gépeket felváltó repülők, helikopterek nélkül már nem lenne teljes a Bácsalmásról, Halasról, Mélykút- ról, Kunbajáról alkotott kép. ’ - Iwk-VÍV- :S : *•’•$ * f-jt $í j$ . - ■.; / Az elsők között voltáz ország-" ban a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet. ahol bevezették a légi úton történő növényvédelmet, műtrágyázást, ötödik éve dolgozik a bácskai községben Generál Lajos pilóta és társa, Török Gábor szerelő. Először 1972-ben szerezték meg az országban az első helyezést jó munkájukkal, az utána következő évben .ismét a legjobbnak bizonyultak. Ahogy az idei eredményeket becsülik, remélik. megint az elsők között végeznek. Generál Lajos, a Mély- kúton dolgozó gép pilótája a mostani őszön, november 7-re kapta meg a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Nagy szakértelemmel beszél munkájáról. Most fejezték be a gabona fejtrágyázását és szórják a szántást megelőzve a műtrágyát, a nemrégiben felszabadult földekre. Amikor kedvező az idő, naponta 45— 50 alkalommal is felszáll a repülőgéppel, naponta több, mint 170 hektáron végezve el a tápanyag-utánpótlást. Katonatelepi noteszlapok Az országút menti általános iskola összenyitott két tanterme, mint az már évek óta megszokott, ezúttal is megtelt. Itt vannak az immár kis falunyivá nőtt, és tovább terebélyesedő belterület lakói és a tanyákról érkezettek. Nők és férfiak, fiatalok és nagyszülőkorúak. Van, aki a napi munka után kimosakodottan, átöltözötten érkezett, s akad, aki egyenest a munkahelyéről pufajkásán sietett ide. Mert az egy év alatt elvégzett munkát, a közös örömöket és gondokat, s a további terveket megbeszélni invitált a katonatelepi népfrontbizottság. Mindarról, ami itt, ezen,az estén elhangzott, rövidén nehéz lenne beszámolni. Néhány kitagadott mozzanat azonban „ízelítőt” ad a katonatelepiek hangulatáról, hétköznapjairól. Terjeszkedés a város felé Mindig megtiszteltetésnek veszi, és örömmel él a lehetőséggel, akit vendégként hívnak erre az évenként ismétlődő családias összejövetelre ' S ennek mindahányszor kifejezést is adnak, mert — mint ezt ezúttal is többen hangoztatták: erőt, optimizmust, lelkesedést merítenek. Fehér Sándor, a város népfrontbizottságának elnöke, méltatva a helybeliek lelkes munkálkodását, például így fogalmazott: — Jól emlékszem rá, amikor ebben az iskolában nem is olyan túl régen a villanyfény kigyulladása jelentette az ünnepet. Napjainkra pedig tekintélyes új település nőtt ki a földből, s a szaporodó új házakkal, sőt utcákkal szüntelenül tovább bővül, terjeszkedik Kecskemét felé a kertvárosa. Az összejövetel kezdetén a kis úttörő érzékletesen tolmácsolta Váci Mihály versével a helyi közérzetet: nem elég, itt tenni, tenni kell 1... Telektől a fodrászig... A mai rendezett település helyén nemrégen még a parcellázás, az olcsó telekkialakítás volt a legfőbb feladat. S téved, aki azt hiszi, hogy megszűnt azzá lenni. „Én még nem vagyok telektulajdonos, de már tavaly óta várok erre” — fogalmazott egy fiatal,.,/fv ii'Ú 1 '.wniíuii ii vouii SÍ >0/ , ;-ÍS 'i.Ut.! :Í;vVÚi}íM'!Í;.S'Í> f.»>( .iírft !loo-iíiifVivH 'o : v WtM ember. ■ „Mikor vásárolhatunk házhelyét az új osztásból?” — érdeklődött egy fiatalasszony. És dr. Mező Mihály városi - tanácselnök-helyettes tájékoztatójából kitűnt, hogy a műszaki osztály már dolgozik a megoldáson, a határban húzódó csatorna nyomvonalának megváltoztatására van szükség a további parcellázás céljából. De ahol a csatorna nem érinti a területet, ott megvizsgálják, miként lehetne mihamarabb értékesítésre átadni újabb telkeket. Mikor lesz készen az óvoda? Legalább négy új tanterem kellene a következő ötéves terv során — érdeklődtek, és jeleztek a szülők. Mi lenne az olcsóbb: egy új törpe vízmű vagy a városi hálózatra' való rácsatlakozás? Jó lenne helyben egy fűtőolajtartály, ne kelljen a városból fuvarozni a folyékony tüzelőt. Kaphatna-e engedélyt bizományi értékesítésre egy erre vállalkozó személy? — vetették fel mások. Egy idős ember pedig megbízásból tolmácsolta: a hölgyek szeretnék, hogy legyen, aki megigazítsa a hajukat. Talán kifizetődne hetenként egyszer-kétszer kijönni ide egy fodrászmesternek... Ezek, s megannyi hasonló felvetés, töprengő érdeklődés jelezte a terebélyesedő új Katonatelep újabb és újabb jogos igényeit. Tettrekészségben nincs hiány — Két éve ugyanitt kértünk valamit, és nagyon jólesett a segítség. Ezt szeretnénk most is, hogy mihamarabb megnyílhasson az óvoda. Ami minket illet, itt nemigen akad olyan ember, aki ne szokott volna hozzá a kőműves- vagy ácsmunkához; szinte mindenki maga építette a házát. Igazán szívesen segítünk a kisáruház építésében is! — fogalmazott egy javakorabeli férfi. — Szerintem lehetne máris konkretizálni a felkínált társadalmi segítséget, mert sok mindenre futná... — indítványozta egy további felszólaló. S ezt a helybeli tettrekészséget csak aláhúzta a volt Béke Tszszel egyesült, s a területen új gazdaként jelentkezett Törekvés Tsz képviseletében a közös gazdaság párttitkára, aki így fogalmazott: — Örömmel hallgatom a vitát, tiszteletreméltóak a katonatelepi erőfeszítések. A tsz pártszervezete nagyon szeretné segíteni az itteni népfrontmunkát, és mindent, ami közösségi ügy. Szövetkezetünk itteni tagsága nem fél a társadalmi munkától, ezt nem egyszer bizonyította már. A napokban átadták a szép kis buszvárót, amely mindenkié. A Törekvést közösségi ügyként érinti az áruház mihamarabbi létrehozása, készek vagyunk segíteni. Ha kell a terepegyengetésben is benne van a tagságunk. Pártszervezetünk támogatására mindenkor számíthatnak! Emléktáblát az első tanítónak A katonatelepi estén telejegy- zett noteszlapok közül végezetül hadd adjuk közre egy nagy- bajuszú öregember, Kása Sándor bácsi szavait: — Ketten élünk még azok közül, akik az első katonatelepi tanító, Zsigmond Ferenc elébe jártunk. Táblát kéne állítani az első kedves tanítónknak, én pénzzel is hozzájárulnék. Talán még fénykép is előkerülhetne róla. Beszélgettünk mi már erről, de valahogy abbamaradt. Nagyon szeretném a táblaavatást megérni. Azt, hogy itt legyen az iskola falán az első kedves tanítónk emléke... JP. J., Megfogyatkozott a szebbik nem — ENSZ-statisztika a nőkről Az ENSZ tanulmányt készíttetett a nők helyzetéről a mai világban. Az 1970-es adatok szerint a világ dolgozó népességének 34 százaléka nő. Noha egyre több nő Vesz részt a törvény- hozás, a jogszolgáltatás, a végrehajtó hatalom és a diplomácia munkájában, százalékos arányuk még sajnálatosan kicsiny, öt országban még mindig nincs szavazati joguk. Ezek: Kuvait, Liechtenstein, Nigéria, Szaúd-Arábi a és a Jemeni Arab Köztársaság. Az ENSZ-dokumentumban közölt statisztika szerint 1965-ben a világon 13 millióval több nő élt, mint férfi. 1975-ben azonban várhatólag már 10 millióval kevesebb nő lesz Földünkön, mint férfi. (AP) Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (V.) Polgárőrség fütykössel A fend fokozatos biztosítása érdekében még novemberben megalakult a polgári rendőrség, amelynek vezetője Imre Gábor, a munkásmozgalom ma is egészségnek örvendő régi harcosa lett. Imre így emlékezik erre: „Mikor. Molnár Erik helyettes polgármester elvtárstól .megkaptam a rendőrség szervezésére vonatkozó megbízást, hivatkoztam polgári elfoglaltságomra, és 55 éves koromra. Azt felelte, hogy ha rend lesz a városban, visszamé- hetek az iskolához és tekintsem a megbízást pártmunkának... Mint megbízott rendőrparancsnok, a helyzet felmérése után láttam, hogy mire vállalkoztam. A nyugatra menekült rendőrségnek hűlt helyét találtam. A rendőrség hivatali helyiségeiben egy rendőrhivatali segédtiszt és egy gépírónő vártak, hogy rendelkezzenek Velük. Ezenkívül Horváth István irányítása mellett 10—15 önkéntes polgárőr (volt vöröskatonák, vörösőrök) várt további parancsra... A polgárőrök igen szolgálatkészek voltak és az emlékezetes fütykössel meg a vörös karszalaggal felszerelve ' mindenre vállalkoztak.” A Kecskéméti Hírlap november 10-i száma már azt írja. hogy „A polgári rendőrséig 120 fővel éjjel-nappal munkában állt. Éjjel a szovjetekkel járőrszolgálatot teljesítették. Különösen a fosztogatások ellen léptek fel,” •Nagyon nehéz helyzetben volt a város közegészségügye. A kiürítés következtében csak néhány orvos maradt a helyén, akikre a felszabadulás után óriási munka hárult. ' Dr. Merétey Sándor, a városszerte közkedvelt gyermek- orvos, dr. Matolcsy Károly nőgyógyász, aki egy ideig hetény- egyházi szőlőjében levő épületben gyógyított minden ellenszolgáltatás nélkül. Továbbá dr. Dobák István.' dr,• Mándokv Antal, dr. Sármássy Jenő és dr. Daubner Erzsébet Végezték fáradhatatlanul felelősségteljes munkájukat. Eb- i ben az időben két' kórház működött, az egyik a ferencesek kolostorában. a másik pedig a Thurv-féle szanatóriumban. Megnyíltak az iskolák Nem kisebb gond volt az iskolák munkájának megkezdése. A Kecskeméti Hírlap büszkén jelentette december 6-i számában. hogy megnyíltak az_ iskolák. Az Ökollégium nyolc tantermében már 250 tanuló helyezkedett jtl. Ebben az időben már működött egy középiskola, egy polgári iskola, egy kereskedelmi iskola és öt elemi iskola. A tanyavilág gyors iskólaindításában nagy szerepe volt' Tóth Dezsőnének Kis- nvírben és Felber Györgynek Re- ténvegyházán. De működött már a bugacmonostori. a Szolnoki úti II.. a koháriszentlőrinci TV. és a Kiskőrösi úti elemi iskola iS. Az Ókollégiumban november 18-án (egyes források szerint 10-én) kéz dődött 'meg a tanítás 18 hallgatóval. Bár szűk keretek . között, de rendszeresen folytak az előadások a Jogakadémián. Ideiglenes jellegű eiőadótestület jött létre: dr. Révész László (dékán), dr. Szabó József és dr. Váry István gyakorló ügyvédekkel. Amikor az- akadémia épületét kórházzá alakították. az intézet a László Károly utca 5. szám alatt talált menedéket. De július 7-én visssza- költözött az Ókollégium ódon falai közé. Élelmiszer Budapestnek Tóth László visszaemlékezésében ezt is olvashatjuk: „Az építésben igyekeztünk élen járni: 1045 márciusában 16 kocsi élelmiszert küldtünk a felszabadult Budapestnek...” Hogy ezeknek az élelmiszer-szállítmányoknak mi volt az összetétele, nem ismeretes. Egyetlen erre utaló adatot találtunk. Szili István, a munkás- mozgalom már elhunyt veteránja e sorok szerzőiének átadott egy nagyon hevenyészve leírt jegyzéket. Ezen a következők olvashatók: „Fővárosnak élelmiszerszállítás, 1945. január 28-án 18 kocsival: 20 mázsa lecsó. 50 mázsa ' almia. 60 mázsa kenyér. 20 ezer db tojás (nagy részét Makóról hoztuk), 10 mázsa baromfi, 10 mázsa zsír. és szalonna. Tíz magyar rendőr és nyolc fő fegyveres szovjet katona volt a kísérő. A város különböző területeiről számot adtak az egyes ügyosztályok. Ezek azonban nemcsak1 az adott helyzetet érzékeltették, hanem előremutató javaslattal is éltek. Városi^ árvaszék ..... a háborús h elyzet miatt ismeretlen helyen távol levő háztulajdonosok részére kb. 450 esetben rendelt ki gondnokot... Jövőre vonatkozólag fokozalttabb gyermekvédelemről kell gondoskodni, mivel • a győrmekmenhely még a mai napig sem tudta tevékenységét megkezdeni. jóllehet, az elhagyottá nyilvánítandó gyermekek száma napról napra szaporodik. Nagyon kívánatos lenne az iskolaköteles gyermekek cipő- és ruhasegélyé- zését is a lehetőségekhez mérten megkezdeni.” Szociális ügyosztály: „Szociális otthont kérek alapítani közel a városhoz. Itt nyerjenek elhelyezést az eddig önhibájukon kívül, öregségükre nem biztosított mezőgazdasági és ipari munkások, családi hozzátartózó nélkül álló nyugdíjasok, vakok, süketnémák, nyomorékok, a háború elesettjei, akiket szövéssel, fonással, selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkoztatni és ezzel a termelő munkába bekapcsolni lehetne. Itt legyen szülőotthon, anya- és csecsemővédelem, szegény tanyai gyermekek számára internátus. ingyenes orvosi és gyógyszerellátás. Szűk/ ségesnek tartom a középiskolások,- a szakiskolások továbbképzését, testi és szellemi munkások gyermekei számára.” Közigazgatási és pénzügyi osztály, „Rá kell mutatnom, arra, hogy a törvényhatósági bizottság, a, kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és ezeknek albizottságai még mindig nem alakultak meg véglegesen. A normális viszonyok bekövetkezésével ezeknek a szerveknek feltétlenül működniük kell. és már most is vannak problémák, amelyek ezen szervek ■ elé tartoznak.” „... a város ostobán elrendelt kényszerkiürítése következtében a városban levő pénzösszegeket, | úgy a közpénzeket, mint a magántőkét legnagyobbrészt elvitték. A magángazdaságok és nagyobb vállalatok nem képesek adófizetési | Kötelezettségüknek olyan mértékben eleget tenni, hogy a befolyó összegek a kiadásokat fedeznék.” Termelési Bizottság Gazdasági ügyosztály: „A megalakított Termelési Bizottság a gazdasági ügyosztállyal karöltve igyekszik megoldani a tavaszi munkálatok biztosítását. A tavaszi munkálatok, vetések eredményét nagyban befolyásolja az a tényező, hogy a traktorokhoz szükséges üzemanyagot be tudjuk-e szerezni vagy sem ... 800 igénylőnek adtunk 400 négyszögöl kertet.” Közművelődési és társadalom- politikai ügyosztály: „A városban levő mo’zgóképházak hasznosítása részben megkezdődött, részben előkészítés alatt áll. Remélhető, hogy a városi kezelésbe vett Árpád mozgó és Otthon mozgóképház mellett a közeljövőben a Városi mozgóképházat is. üzembe helyezhetjük a legszükségesebb berendezés pótlásával és a feltétlenül szükséges helyreállítási munkák elvégzése után.” Az említetteken kívül az ügyeket előbbre vivő javaslatokkal élt az erdőhivatal, az adó- és a fogyasztási adóhivatal, valamint a levél- és könyvtár egyaránt. De említésre méltó még a munkahivatal tevékenysége is. A Kecskeméti Lapokban megjelent adatok szerint „november 3-án 17 munkás és 7 iparos fölött rendelkezett a hivatal. December 3-án, tehát egy hónap múltán 193 mun- kás és 520 kisiparos fölött, míg december 15-én 646 napi munkása és 550 iparósa volt a hivatalnak”. De érdemes helyt adni még a további adatoknak is. „A napi munkások létszáma fölött vannak még az állandóan foglalkoztatottak, ezek száma közel 4200. Így a Gyufagyárban 85. a Villanytelepen 60. a malmokban 160, a Hangya-telepen 450, a vasutakon 250, a bugaci vasútnál 71. a Schiffer gyárban 77. a konzervgyárban 70. a Jámbor-féle késes üzemben 12. a sütödékben közel 100, a postán 30 munkás dolgozik állandóan.” Száz új telefon A város gondjai megszámlál- hatatlanok voltak. Nem volt helyi telefonösszeköttetés. A város polgármestere ebben az ügyben a következő utasítást adta a Munkahivatalnak: „A postahivatal részére az orosz parancsnokság új kapcsolótáblázatot szerzett be, amely lehetővé teszi 100 új telefon üzembe helyezését. Te-' hát Budapestről kell lehozni nagy széleskocsival. Tekintettel arra. hogy a tábla' lehózatala Kecskemét szempontjából rendkívül fontos. kérem a munkahivatalt, hogy erre a célra valamelyik fuvaros széleskocsiját a kormányrendeletben megszabott térítés! ellenében rendelje be.” Nyomasztó volt a papírhiány is, A város lakosságának folyamatos informálásához biztosítani kellett a lapok .megjelenéséhez szükséges papírt. A város polgármestere ez ügyben Budapest Közellátási Kormánybiztosához fordult segítségért. Vas Zoltán, aki egyben Budapest polgármestere is volt, az alábbi rövid levélben válaszolt a város polgármesterének. „... a papírkészletek felszabadítása érdekében Vorosilov marsai1 úrnál, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság Elnökénél eljártam.” Az említetteken kívül a városnak még számtalan gondja volt. Éppen ezért ismerjük el, hogy az abban az időben az összefogást vállaló helyi, demokratikus és az új renddel szimpatizáns erők heroikus . munkát végeztek. Fárad- hátatlanságuknak köszönhető, hogy olyan alapokat teremtettek, amelyre — látva a mai Kecskemétet — büszke a város valamennyi polgáta. Ezért az utókor tisztelettel mond köszönetét a teremtő erővel megáldott elődöknek. W. D. Vége. m Generál Lajos pilóta és Török Gábor szerelő két éve az ország legjobbjai.
