Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
1974. november 24. • PETŐFI NÉPE t 3 Tájékoztató az év végi ünnepek előtti munkarendről A Munkaügyi Minisztérium már korábban megjelent közleménye szerint az év végi ünnepek előtt, december 24-én és 31- én szombati munkaidő-beosztás- sal kell dolgozni. Ezzel kapcsor latban a szombati munkarend egységes, alkalmazása érdekében a vállalatoknak a következők szerint kell eljárniuk: Az ünnepek előtti munkanapon, december 24-én és 31-én olyan munkaidőt kell alkalmazni,' amelyet a kollektív szerződés — vagy azt helyettesítő rendelkezés — szombati munkanapra előír. Ez általában öt és félórás munkaidőt jelent. A minden héten ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál a kollektív szerződés a szombati munkaidőt nem szabályozza, mivel a szombat minden dolgozónak szabadnap. Ezeknél . a vállalatoknál a december 24-ére és 31-éré előírt szombati munkarend alkalmazása nem értelmezhető úgy, hogy a jelzett napokon a szabad szombatokhoz hasonlóan a munka szabadnap címén szüneteljen. Ezeken az ünnep előtti napokon ugyanis csak a napi munkaidő rövidítésére kerül sor, tehát az ötnapos munkahetet .alkalmazó vállalatoknál is le kell dolgozni az általános szombati öt és fél órás munkaidőt. A több műszakos vállalatoknál, ahol egyébként a szombati munkarend nem tér el a többi munkanaptól, az első, második műszak lerövidítésével és a harmadik műszak elhagyásával biztosítható december 24-én és 31-én a rövidebb munkaidő. A megszakítás nélkül üzemelő vállalatok munkarendjét nem érinti a munkarend-módosítás. A kereskedelem és közlekedés területén dolgozók munkarendjéről a belkereskedelmi, illetve a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a tanácsok intézkednek a szolgáltatások folyamatosságának biztosítását szem előtt i;artva. A szombati rövidebb munkaidő alkalmazása, illetve a műszakidő csökkentése vagy elhagyása miatt kiesett időre munkabér nem jár, A vállalat azonban — a vállalati szakszervezeti szervvel való megegyezés alapján — elrendelheti a kieső munkaóráknak november—december hónapban való ledolgozását. A havidíjas dolgozók munkabérét munkaidő-rövidítés esetén nem kell csökkenteni. Ha azonban a kieső 'munkaidő ledolgozására kerül sor, erre külön díjazás nem jár. (MTI) Hétfőtől ismét vesznek fel megrendelést Trabantra Kedvező változás a gépkocsi- piacon: még az idén teljesítik az 1975-re visszaigazolt Trabant- megrendeléseket, s csaknem három évi szünet után ismét vesznek fel jövő.évi szállításra megrendeléseket a népszerű kiskocsikra — jelentette be szombati sajtótájékoztatóján Csűri István, a Merkúr vezérigazgatója. Az ismert és kedvelt Trabant 601 Limousine mellett, annak továbbfejlesztett, új típusváltozata a „Special” is megrendelhető; mindkét típus 10 000 forint előleg lefizetésével. A normál Trabant ára változatlan, a többletszolgáltatásokat nyújtó „S,pe| cial”-é 50 000 forint. Trabantra típusmódosítási igényeket nem fogadnak el. A vezérigazgató bejelentette azt is, hogy az OTP-vel egyetértésben decentralizálták a sze- méygépkocsi árának befizetési rendszerét. Ezentúl a vásárlók egyszerűbben és gyorsabban, a lakóhelyük szerint illetékes OTP-fiókban fizethetik be az autó vételárát. Erről az OTP- től csekket kapnak, amire a Merkur-telepek kiadják a kocsit. (MTI) Január 1-től: fokozatosan csökkentik az egészségügyi dolgozók munkaidejét Január 1-től — fokozatosan — az egészségügy területén is bevezetik a csökkentett munkaidőt. Az intézkedés csaknem 130 ezer dolgozót érint, s alapvető célja, hogy a rövidített munkaidővel valóban növekedjék az egészség- ügyi dolgozók pihenőideje, s ne túlórázással oldják meg egymás helyettesítését. A rendelkezés — amelyet valamennyi tanácsi és az egészség- ügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézményben, a gyógyszertári központokban, az orvos- tudományi egyetemeken és az egészségügyi szakiskolákban, va- lamnt az Országos Mentőszolgálat egységeinél és a MÁV egészségügyi intézményeiben 1975. végig hajtanak végre — előírja: a betegek közvetlen ellátását yég- ző háromműszakos munkahelyek kivételével — az egészségügyi dolgozók munkaidejét heti 44 órára kell csökkenteni. A folyamatosan működő és a betegek közvetlen ellátását végző intézmények szakdolgozóinak és az Országos Mentőszolgálat mentőegységeinél szolgálatot teljesítő gépkocsivezetőknek a munkaideje heti 42 óra lesz. Ez utóbbi azonban -r— a háromműszakos munkahelyeken — nem feltétlenül szabad szombatokat, hanem a hét többi napjain kiadható szabad napokat jelent, hiszen a betegek folyamatos ellátását a csökkentett munkaidő esetén is a hét minden napján biztosítani kell. (MTI) VITA A PÁRTMUNKA MEGJAVÍTÁSÁRÓL Két pártszervezet alakul a kecskeméti cipőgyárban Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárának kommunistái az üzemi ebédlőben gyülekeztek beszámoló taggyűlésre.- Az üzem dolgozóinak nagy többsége asszony és leány, s a párttagok hatvan százaléka is közülük ke- rül ki. Akik csak’ tehették, eljöttek a taggyűlésre, csak a kismamák és a betegek maradtak otthon. — Hetvenkét párttag közül ötvenhárom jelen van, tehát a taggyűlés határozatképes — jelentette be a taggyűlést levezető elnök. A pártvezetőség beszámolóját Békevári Sándorné, a pártalap- szervezet megbízott titkára terjesztette elő. Részletesen szólt a X. pártkongresszus óta végzett munkáról. Elmondta, hogy míg 1971-ben 2 millió pár lábbelit gyártott a vállalat, az idén már 2,4 milliót készítenek, s jövőre — a közben végrehajtott üzem- fejlesztés eredményeként — már 3 millió pár cipőt állítanak elő. A fogyasztói reklamáció 1,6 százalékról 1,3 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy a minőség javításában is sikerült előbbre lépni. A vállalati eredmény is a tervezett szerint alakult, s átlagban évente 2 heti bérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. A munkásbérek egyébként a vállalatnál az elmúlt év alatt 25,5 százalékkal növekedtek. Az Alföldi Cipőgyár tehát az eltelt négy év alatt kedvező gazdasági eredményeket ért el, a beszámoló azonban a hangsúlyt inkább a pártszervezet tevékenységének elemzésére, a pártmunka megjavítására helyezte. A gondokat elsősorban az okozta, hogy a legutóbbi választások óta a héttagú vezetőségből ketten — közöttük a titkár is — elkerült az üzemből. A helyette választott titkár Jelenleg pártiskolán van. Ily módon — bár a vezetőségi Is taggyűléseket rendszeresen megtartották — a pártmunka színvonala csorbát szenvedett. A pártszervezet a gyáregységek közötti koordinációs szerepét teljes értékűen nem tuduta ellátni, s a pártcsoportbizalmiakkal sem tudott kellően- foglalkozni a két műszakos munkabeosztás miatt. A helyzet tarthatatlanságát már korábban felismerték, ezért kérték a városi pártbizottságot, hogy decentralizálják a pártszervezetet, vagyis több alápszerve- zetet hozzanak létre, és csúcsvezetőséget választhassanak. A beszámoló egyébként eredményes pártoktatásról, tagfelvételi munkáról adhatott számot, mégis a gondokra irányította elsősorban a figyelmet. Nem kellett sok biztatás a vita megkezdésére. Már az első felszólaló azzal a javaslattal állt elő, hogy szervezzék át a pártcsoportokat a két műszaknak megfelelően. Ily módon megoldható, hogy az 'azonos műszakban dolgozó kommunisták mindig megtárgyalhassák feladataikat és végrehajthassák a rájuk bízod pártmunkát. Amikor politikai oktatásról, ideológiai munkáról, agitációról van szó — mondotta az egyik hozzászóló — mindig a szocialista brigádokkal foglalkozunk. Igaz, hogy elsősorban rájuk számíthatunk, mégis túl kell lépni ezen a szemléleten, s ki kell bővítenünk a kört a szocialista brigádokon túl minden dolgozóra Az élénk, tartalmas vitában sok >zó esett a KISZ-szervezetről, arról, hogy a gyár dolgozóinak 32 százaléka fiatal. Meg kell teremteni a KISZ-szervezet működőiének jobb feltételeit, hogy szívesebben járjanak a fiatalok • a KISZ rendezvényeire. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden párttag kapjon képességének megfelelő pártmunkát, s nem utolsósorban arra is felhívták a figyelmet, hogy adjanak a gyárban a pártszervezet részére égy helyiséget pártiroda céljára. A vita lezárása után nagy érdeklődés előzte meg a második napirendi pontot, amelynek keretében a városi pártbizottság képviselője, Sibalin István ter- jesztette elő a cipőgyár pártszervezetének átszervezésére vonatkozó tájékoztatót. A városi párt- bizottság helyesli a cipőgyári párttagság kérését a pártszervezet decentralizálására — i mondotta. Ezért úgy határozott, hogy két pártszervezetet és égy héttagú csúcsvezetöséget hoz létre. Ezután a taggyűlés meghatározta, hogy ki melyik pártszervezethez fog tartozni, majd a két alapszervezet külön-külön jelölő- és szavazatszedő bizottságot választott vezetőségének a közeljövőben történő megválasztására. Nagy Ottó Lassú a cukorrépa-szállítás Évente 6,6 milliárd forint értékű áru (Folytatás az l. oldalról.) a szántóföldi paradicsom, zöldborsó és zöldbab termesztésében viszont előre léptek a gazdaságok. 9 Az állattenyésztés területén .általánossá vált a szakosítás, a -tbc-mentesítés azonban csak 1978- ra fejeződik be. Növekedett a • szarvasmarha-állomány. 1974-ben elérte a 151 ezret, ami csaknem 6 ezerrel több a tervezettnél. Hatezer tehenet már korszerű telepken helyeztek el. további 6100 férőhely építése pedig most történik. Egymillió sertés van a megye gazdaságaiban. 336 ezerrel több. mint amennyire 1975 végére számítottak. Nőtt a baromii- - hús-termelés is. á juhállomány viszont változatlanul csökkent. Összesen 21 mezőgazdasági üzemben fejeződött be szakosított sertéshizlaló telep építése. Elkészült 14 korszerű tehenészeti telep, megkezdődött 10 szarvasmar- Jiatelep építése. A beruházások "közül a gépvásárlás nagyobb arányú a tervezettnél — 39,4 százalék —. ez azonban a termelés fejlesztése! illetve a mind kevesebb kézi erő miatt indokolt. 9 A műtrágya-felhasználás is növekszik. 1973-ban az egy hektárra jutó.' hatóanyag 367 kilogramm volt az 1975-re tervezett 339 kilogrammal szemben. 9 Állami támogatással 1|45 kilométer hosszú bekötőút készült a megyében, 210 kilométer hosszan építették ki a villanyvezetéket, hogy a szakosított telepek energiaigényét kielégíthessék. Az ugyancsak állami támogatással végzett meliorációs munka 170 » ezer hektáros területen fejeződött be: 908 kilométer hosszú csatornahálózat épült, s jövőre újabb 114 kilométer készül el. A mező- gazdasági üzemek ' 13 850 hektáron telepítettek erdőt és nyárjast az elmúlt négy eszténdőben. Bővült az öntözőkapacitás is: elkészült a hartai. a kerekdombi fürtös a Kecskemét szennyvizét hasznosító telep egy része. A jövő év végéig befejeződik a nemesnádudvari és szabadszállási öntöző- rendszer kialakítása is. 9 A mezőgazdaság árutermelésének növekedése a felvásárló, feldolgozó vállalatoknak sok gondot okozott. Nehéz1 helyzetbe került a gabonaipar. a vállalatnál jelenleg mintegy 25 ezer vagon befogadóképességű tárolótér hiányzik. Az állatállomány gyarapodásának kövétkeZménye a ke- veréktakarmánvok iránti igény növekedése is: az idén 25 ezer vagonnal készült belőle. Az élelmiszeripari vállalatoknál befejeződött a rekonstrukció. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 50 százalékkal növelhette teljesítményét ennek eredményeként. A Kecskeméti Kozervgyár 120 millió forintos ráfordítással, 50 százalékos kapacitásbővülést ért el. A Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalattól 62 százalékkal több termék kerül ki, a Bajai Hűtőgyár pedig várhatóan 4 év alatt teljesíti az ötéves tervét. A boripar bővítette kooperációs^ kapcsolatait. 1975-ben várhatóan a megye borának mintegy 50 százalékát vásárolja fel. Beruházásainak értéke 160 millió forint: bővítette a tárolóteret 100 ezer hektoliterrel, korszerűsítette a szőlőfeldolgozást. 1974-ben megkezdte ■ az üdítő italok gyártását Kecskeméten elkészült egy naponta 50 ezer liter tejet feldolgozó üzem. Kiskunfélegyházán pedig megkezdték a 25 ezer literes városellátó üzem építését. A tervidőszakban kezdett működni a DUNATEJ közös vállalkozás Solt térségében. Jánoshalmán a Jókai Termelőszövetkezet. Kiskunmaj- sán pedig a Petőfi Szakszövetkezet tejfeldolgozója. Bár a sütőipar 30 százalékkal növelte a termelést. az előírt 146.5 tonna áru- mennyiséget nem éri el. A legnagyobb gondot a megyében a sertés feldolgozása jelentette. A húsipari vállalat kapacitása ugyan a rekonstrukció után 100 százalékkal nőtt. az állomány gyors gyarapodása miatt azonban nem tudta a feldolgozást elvégezni, ezért a szövetkezeti vágóhidakon is mintegy 70 ezer sertést dolgoztak fel. 9 A megye árutermelése dinamikusan növekedett. 1970-ben 4,3 milliárd forint értékű volt a tervidőszak éves átlaga, viszont meghaladja a 6.6 milliárd forintot. Baja, Kalocsa. Solt. Kiskunfélegyháza. Tiszakécske és Mélykút környékén a mezőgazdasági szövetkezetek, Izsákqn, SükQSŐön az állanái gazdaságok, jtz!idén össze- 'sén 4113 hektáron* termesztettek cukorrépát. Két feldolgozó üzem. az Ercsi és a Szolnoki Cukorgyár a nyersanyagának tekintélyes részét innen kapja, ezért ennek az ágazatnak a jelentősége a területi arányához képest jóval nagyobb Bács-Kiskun megyében. Azok a gondok, amelyek az ország más vidékén a cukorrépa termesztését nehezítették, itt sem ismeretlenek. A nagyüzemi körülmények között is elaprózott volt és sok kézi munkával járt a termesztés, emellett hiányzott a műszaki, technikai alap. Változást az a kormányhatározat idézett elő, amely 1971-től kezdve 70 százalékos ártámogatást engedélyezett a cukorrépa-termesztő gépsorok beszerzéséhez. s növelte a termelői árat is. A kormányintézkedés hatására megyeszerte számos gazdaság korszerűsítette a termesztést, növelte a cukorrépa-vetésterületét, nagy teljesítményű gépsorokat, szállító- és rakodóberendezéseket vásároltak és új, nagvhoza- mú cukorrépafajtákat vetettek. A hosszan tartó esőzés a gondos műszaki előkészület ellenére szinte valamennyi gazdaság számítáMegint fáznak a „nagy Csemegében 55 Ügy vagyunk vele a hűvös idő beálltával, hogy az utca hidegéből, pláne, ha esik is, fúj is ráadásul, szívesen fordulunk . be egy-egy boltba. Jólesik, hogy míg nézelődik, vásárol az ember, fölenged egy kicsit. Mert általában ilyenkor melegebb van már az üzletekben. Aki azonban a mostani őszi hetekben ilyen „melegedésre” is számítva tér be Kecskeméten a Csemege Kereskedelmi Vállalat Szabadság téri boltjába, csalódik. Mert bár novembert írunk már, itt még nem fűtenek. Szemüveges, barna télibe öltözött fiatal férfi következik á ■ pénztár előtti sorban. Blokkváltás helyett bemutatkozik: Rebelc József, az SZMT munkavédelmi felügyelője. — Miért és mióta kell így dolgoznia? — int a takaróba burkolt pénztárosné felé. — Tessék megfogni: jéghideg — nyúl a pénztárosnő a mögötte fehérlő radiátorra. — S ahogy most állunk, a télen se lesz itt fűtés. — Azért talán csak nem ... ? — A kazán vízben áll a pincében, nem lehet vele fűteni... Pedig sorra lebetegszünk. Én most jöttem vissza — megfázással voltam odahaza. Másik kollégá- nőmnek a veséje fáj, a harmadik is meghűlt. Mióta beállt a hideg, mindig többen kerülünk betegállományba. Barátságos fiatalasszony Fürik Jánosné műszakvezető. Mutatja a létszámtablót. Ma ketten hiányzanak — megfázás miatt. Az üzletben negyvenen dolgoznák:— két műszakban —, pár kivétellel nők. Fürikné a raktárba is bevezeti a munkavédelmi \ felügyelőt. Megengedhetetlen zsúfoltság. Keskeny közlekedő utak, papírdobozos áruk kövér oszlopai nyúlnak föl 3—3 és fél méter magasba, ami teljesen szabálytalan. A pincében ugyanis nem lehet ’ raktározni, ugyancsak a víz miatt. A víz már nyár elején is fent volt, csak nem ennyire. Árut lent tartani akkor sem lehetett. Vezetőtársa, Kőrös Julianna hozzáfűzi. — Nemcsak fűteni nem, lehet a kazánokat a víz miatt, hanem a hűtőgépek motorjai sem működhetnek. — Kinek szóltak eddig? — Bíró Károly üzletvezető már kétszer volt Budapesten ebben az ügyben a, központban. Nemcsak szóval adta elő a tarthatatlan helyzetet, hanem írásban is közölte. Cjsak ígérték: majd feltöltik, leszívatják. Jelentette Jámbor Elekné, az szb-tit- kár is. Bíró elvtárs ma is éppen evégett van a fővárosban... Rebek József munkavédelmi felügyelő noteszában már benne van a cím: Csemege Kereskedelmi Vállalat, Budapest, V., kér. Szép u. 6 __ Érdeklődik, mikor lesz bent található Bíró Károly üzletvezető, hogy a pesti út eredményét \ megtudakolja. Ettől függetlenül menni fog a levél a Csemege-központba, hogy amennyiben rövid időn belül nem intézkednek az üzlet fűtése iránt, a felelős személy ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Csúriya szépséghibája még az ügynek, hogy pár éve — ugyancsak a tűrhetetlen fűtési viszonyok miatt — záratta be a boltot átmenetileg az SZMT munkavédelmi felügyelősége. Azután tudtak gyorsan intézkedni... Mostanra elfelejtették ezt odáfönt? Van igazság abban a megjegyzésben, amit ezzel kapcsolatban hallottunk? „Hja, a vidék gyakran mostohagyereke más fővárosi központoknak is... ” Tóth István 9 Megtelt az öregcsertői vasúti megálló rakodótere, új helyre szállítják a szövetkezet és a néphadsereg járművei a cukorrépát. (Pásztor Zoltán felvétele.) sát áthúzta. November második felében a több mint 4 ezer hektár cukorrépa termésének 94 százalékát felszedték, szállítása azonban ennél lassúbb ütemű. A bácsbo- •kodi Aranykalász Tsz-ben 640 vagon cukorrépát vártak és 800 vagon termett, öregcsertőn a Petőfi Tsz-ben eddig 12 ezer 851 mázsa répát szállítottak el az ott dolgozó katonák segítségével, de még mindig van termés a földben. Hasonló volt a helyzet Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán és másutt is, ahol ugyancsak külső segítséggel lehetett a szállítást meggyorsítani és a cukorrépa" betakarítását befejezni. K. AGyógyítástörténeti kiállítás Kiskunfélegyházán Gyógyszerésztörténeti szemelvények és egyéb orvostörténeti vonatkozású tárgyak, dokumentumok .tárlata nyüt meg tegnap Kiskunfélegyházán, a városi kórház rendelőintézetében. Dr. Pataki Jánosnak, az intézet igazgatójának köszöntője után dr. Lóránd Nándor ■ gyógyszerész- történész mutatta be a szinte egyedül álló gyűjteményt. Ismertette a Duna—Tisza közének) egészségügyi múltját, történetét- és a most már szervezett formában folyó búvárkodást. A viszonylag zsúfolt teremben a félegyházi, kiskunmajsai, kun- szentmiklósi és más kiskunsági patikák nyomtatványai, tárgyi emlékei mellett a használatból már kivont régi orvosi műszerek, berendezések, sebészeti eszközök láthatók. Méltán tathat számot a közönség érdeklődésére például egy múlt század végi puritán deszka vizsgáló- és szülőasztál, a falusi fogorvos összecsukható, hordozható kezelőszéke, lábbal hajtott fúrógépe, vagy a ladány- benei körorvos boncmesteri készlete. Érdekesek a századvégi, múlt századbeli eredeti transz- fúziós, fizikoterápiás és anyag- cserevizsgáló-készülékek, továbbá több muzeális értékű röntgencső, mikroszkóp, szülészeti fogó, koponyafúró, altatómaszk stb. A kiállítás előreláthatólag két hónapig, minden szombaton és vasárnap 10 és 12 óra között tekinthető meg. K. F. Játék és muzsika hatvan percben Az Országos Filharmónia hangversenysorozatának első előadása november 26-án, kedden a Katona József Színházban az általános iskolásoknak 15 órakor, a művelődési központban az ipari tanulók részére 17 órakor kezdődik. Közreműködnek a Kecskeméti Vonósnégyes és az Országos Filharmónia szólistái.
