Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. cvf. 268. szám Ára: 90 fillér 1974. november 16. szombat Térközbiztosító berendezések A®G% A KISZ- Ä vezetőképzésié tapasztalatai^ * Májustól októberifí <1 KJESZ megyei bizottsága bajai vezető­képző táborában 17 tanlőlyamot tartottak, amelyen csaknem 1300 fiatal vett részt. Mint azt a KISZ megyei végrehajtó bizotl- sága megállapította, a korábbi évekhez viszonyítva, az idei nyá­ri KISZ-vezetőképző tanfolyamok előadásait sokkal több fiatal hallgatta meg. Különösen ered­ményes volt a kecskeméti és a bajai KISZ-bizottság mozgósítá­sa. A kecskeméti gyárakból, üze­mekből, vállalatoktól például a tervezett 283 KISZ-es helyett 348 ifjúsági vezető vett részt a tan­folyamon. Javult az előadások tartalmi előkészítése is. A KISZ megyei vb által előírt témák .mellett a KISZ-vezetők megismerkedtek az ifjúsági szövetség legfonto­sabb határozataival. A Baja vá­rosi és járási pártbizottság ve­zetői, a KISZ-bizottságok mun­katársai érdekes, színvonalas elő­adásokat tartottak. A KlSZ-veze- tőképzés idei újdonsága volt, hogy az előadások mellett úgy­nevezett kiscsoportos foglalkozá­sokat is tartottak. A tapasztalat- csere jellegű beszélgetések hasz­nosak voltak. A tanfolyam hall­gatói rendszeresen felkeresték a bajai, illetve a környékbeli köz­ségek KISZ-szervezeteit, s az ottani fiatalok munkamódszerét tanulmányozták. Különösen jól sikerült a taní­tóképző intézet hallgatóinak és a szakmunkástanulóknak szerve­zett tanfolyam. Programjuk fia­talos, lendületes, érdekes volt. Az első napon minden hallgató konk­rét feladatot kapott, s a tanfo.- lyam végén a fiatalok beszámol­tak a végzett mozgalmi munká­jukról. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a nyári—őszi tanfolyamok egyhetes turnusai rövidek. Ép­pen ezért télen tíznapos tanfo­lyamokat szerveznek. T. L. KEDVEZŐ A DUNA MENTI GAZDASÁGOK ÁRUFORGALMA Szövetkezetek, vállalatok együttműködése Az utóbbi fél évtized alatt sokat változott a mezőgazda- sági szövetkezetek és a forgalmazó vállalatok kapcsolata. Az önálló vállalati gazdálkodás révén a szövetkezeteknek egyre több terméke vált áruvá. A többcsatornás áruforga­lom következtében a vásárlók köre is szélesedett, s az az együttműködés, amely a szövetkezetek és vállalatok között korábban csupán a termék átadására, átvételére szorítko­zott, napjainkban mélyebb tartalmat is kapott. Ezt állapí­totta meg Kalocsán a Duna menti és Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, amikor elnökségi ülésén a termelőszövetkezetek áruforgalmi tevékenységét tárgyalta. A mezőgazdasági üzemeknek gondot okozott az elmúlt évek­ben és jelenleg is, hogy a ter­mékfelvásárló vállalatok eszköz­ellátottsága, raktárainak, tároló tereinek befogadó képessége az igények mögött elmarad. Külö­nösen a gabonaipar van ilyen szempontból nehéz helyzetben. A gabonaipari vállalat az értékesí­tésre felkínált és átadott ter­mény jelentős részét emiatt a gazdaságoknál hagyja vissza. 1973-ban 936 vagon kenyérgabo­nát tároltak rövidebb Vagy hosz- szabb ideig a termelőszövetkeze­tek a vállalat számára. 1974-ben pedig 1670 vagonnyit. A Duna menti tájkörzet kuko­ricatermésének ugyancsak a leg­nagyobb felvásárlója a gabona­ipar. A vállalat az október vé­géig a területi szövetség körze­tében értékesítésre szerződött 2800 vagon kukoricából 1200 va­gont ugyancsak a szövetkezetek­ben hagy vissza bértárolásra, mert nem képes a saját mag­táraiban elhelyezni. Ez termé­szetesen növeli a mezőgazdasági üzemek kockázatát, még akkor is, ha a termény megőrzéséért díjat fizet a vállalat. Az olajos és egyéb ipari nö­vények termesztésének hagyomá­nya van a Duna menti körzet szövetkezeteiben. Kedvező a szó­ja és a napraforgó termelésének és értékesítésének a feltétele. A vetőmagnak termesztett naprafor­gó átvételi ára 10—15 százalék­kal magasabb a tavalyinál. Ipari célra szójából 510_ hektárt vetet­tek a kalocsai járás termelőszö­vetkezetei. Huszonkét gazdaság­nak volt szerződése kereskedelmi étkezési és takarmányborsó-ter­mesztésre, valamint fajtaborső vetőmag előállításra. A kedvezőbb értékesítési felté­telek és a feldolgozó vállalattal teremtett javuló kapcsolat foly­tán egy év alatt 23 százalékkal növekedett a fűszerpaprika te­rülete. Az 1974-ben végrehajtott termelői áremelés több millió fo­rinttal növeli a fűszerpaprika- termesztő gazdaságok árbevéte­lét. Sajnos, a termés kései éré­se miatt a fűszerpaprika átvéte­lénél az idény eleji felárat, amely szeptember 10-ig volt ér­vényben, nem tudták igénybe venni a termelőszövetkezetek. A zöldség, valamint a - gyü­mölcs több csatornás értékesíté Bériek a lehetőségét az idén is kihasználták a termelőszövetke- 'zetek. Nem megnyugtató azon­ban, hogy az ágazat fejlesztésére kiadott kormányhatározat elle­nére, az egyes zöldségféléknek a bizonyos mennyiség fölötti ter­mését szinte lehetetlen értékesí­teni. Igen gyümölcsöző a kaló-- csai járás termelőszövetkezetei­nek az együttműködése a bajai hűtőházzal. Az üzem nyersanya­gának csaknem a felét a Duna menti körzet hat szövetkezeté- termesztette. Közülük három gazdaságnak több évre szóié szerződéses kapcsolata van, s kert­nek folytán az ipari üzem mint­egy félmillió forintos anyagi juttatásban részesítette a szövet­kezeteket. Vetőmagot adott és hozzájárult a növényvédelem költségeihez. A körzet 35 szövetkezetéből' 9 a szövétkezetí társulás és for­galmazás útján értékesítette a tejet, 26 gazdaság a tejipari Vála la latnak adta át. Az 1974-berr naponta 22 ezer liter tejet foga­dó és feldolgozó Dunatej közös vállalkozás solti üzemének fel- vásárlási és értékesítési köre nö­vekedett. Nyolc hónap alatt 5,3 millió liter tejet dolgozott fel. A tassi Petőfi Tsz saját tejüzemé naponta ötezer liter tejet forgal­mazott. K. A. 9 A Dunatej közös vállalkozás solti feldolgozó üzeme. Hektáronként 20,7 mázsa napraforgó Bácsalmáson megkezdték a vetőmag kalibrálását - 1800 holdon elvetették a búzát Országszerte gyors ütemben folyik a vasút korszerűsítése. Bács- Kiskun megye több üzeme bekapcsolódott az ehhez szükséges be­rendezések gyártásába. A térközbiztosító berendezések profilgazdá­ja eredetileg egy fővárosi üzem — a Telefongyár uolí. Az egyre növekvő igényeket — egyéb fontos termékeinek gyártása miatt ~~~ már nem tudta kielégíteni, ezért készítését átadta a Ganz Villamos- sági Művek bajai készülékgyárának. A térközbiztositás lényege, hogy két vasútállomás között 3 kilométerenként állítsanak fel egy-egy berendezést — elektromos bakteri. Ez automatikusan figyelemmel kíséri a vasúti pályán történő eseményeket, s ezt jelrendszerrel ál­landóan közli az állomással. Ugyanakkor szabályozza a forgalmat, jelzi a vonatvezetőnek, hogy szabad-e az előtte levő vonalszakasz. Képünkön Horváth Lajos, Ditrich Zoltán és Mátyus Mária térköz- biztosító berendezéseket szerel. (Pásztor Zoltán felvétele) ERŐSÖDIK A VÁLSÁG, NŐ A FESZÜLTSÉG A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Marchais: a párt továbbra is a baloldal egységének erősítésére törekszik A megye egyik legnagyobb szántóföldi növénytermesztő üze­mében, a Bácsalmási Állami Gazdaságban a megszokottnál is nagyobb fegyelmezettséget, szer­vezettséget követelt az idei ősz. A tavaly engedélyezett és létre­hozott napraforgó-termesztési rendszer — a BNR — gazdája­ként feladatuknak tartották, hogy a hozzájuk csatlakozott társüze­meknek is segítséget nyújtsanak a betakarításban. A Bácsalmási ÁG-ban ez év­ben 640 hektáron termett a fon­tos ipari növény. Betakarításá­val saját területeiken október közepére végeztek, hektáronként 20.7 mázsás — a megyei átlag­nál mintegy 5 mázsával maga­sabb — hozamot értek el. A gépesített, gyors munkának kö­szönhető, hogy a termés nem ká­rosodott, így a jövő évi szaporí­tóanyag jó minőségű lesz. A gaz­daságban létrehozott üzemben a napraforgó vetőmagjának szárí­tását, kikészítését, illetve kalib­rálását már megkezdték. A BNR-hez tartozó gazdaságok közül néhányban a kedvezőtlen időjárás miatt megkéstek a be­takarítással, ezért, miután Bács­almáson befejezték a munkát, a gazdaságok dolgozói a kombáj­nokkal együtt a társüzemek se­gítségére siettek. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a madarasi Kossuth és Béke, valamint a kunbajai Béke Csillaga Termelő­szövetkezetben összesen 165 hek­tárról vágták le a napraforgót. Ezenkívül három gazdaságnak oly módon is segítettek a bácsal­másiak, hogy mintegy 4240 má­A Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozói és gépei segítettek a napraforgó betakarításában Hosszúhegyen, Madarason és Kunba­ján is. (Tóth Sándor felvétele) zsá napraforgót „megszárítottak számukra. A BNR-hez tartozó Bács-Kiskun megyei gazdaságok mindegyike átadhatta már a ter­mést a feldolgozóknak. Gond csupán az ár- és belvíz sújtotta Hernád és Berettyó térségében van, ahol jónéhány hektáron még kint áll a napraforgó. A kukorica több, mint 2800 hektáron termett az idén S Bács­almási Állami Gazdaságban. Be­takarítását két műszakban hat Claas dominátor kombájnnal végzik, s így naponta mintegy 7400 mázsa szemeskukoricát szá­ríthat a folyamatosan működő négy szovjet berendezés. A ter­més szántóról való beszállításá­ban a honvédségi' alakulatok 15 terepjáró gépkocsija segít. A. munkával várhatóan november 16-ra végeznek, az eddigi mé­rések szerint a hozam — májusi morzsoltban — 65 mázsa hektá­ronként. Az őszi búza vetését is befe­jezik rövidesen. Nyolc vetőgép­pel dolgoznak, naponta 160 hek­táron tudják elvégezni a mun­kát. November 15-re 1800 hek­táron került földbe az őszi ka­lászos magja. D. É. A megyei betakarítási operatív bizottság ülése Dobsa János, az MTI tudósító­ja jelenti: A francia közvélemény nagy érdeklődéssel tekintett az FKP Központi Bizottságának csütörtö­ki ülése elé, hiszen az októberi rendkívüli kongresszus óta elő­ször ült össze az FKP Központi Bizottsága, hogy ismét áttekintse az országban kialakult helyzetet, amelyet, elsősorban a válság sú­lyosbodása és a szociális feszült­ség további éleződése jellemez. A központi bizottság csütörtöki ülésén elfogadott nyilatkozatában az FKP teljes támogatásáról biz­tosította a dolgozók különböző követeléseit, és hangsúlyozta, hogy a szociális feszültség élese­déséért a kormányt és a nagy­tőkét terheli a felelősség. A nyilatkozat hangsúlyozza: a jelenlegi helyzetben sürgős szük­ség van a baloldali pártok közös fellépésére, és a kommunisták Mint arról lapunk tegnapi szá­mában már hirt adtunk, pénte­ken szekcióülésekkel folytatódott Kiskunhalason a XIV. megyei or­vos-gyógyszerész napok prog­s'1 rr jai A tudományos tanácsko­zás második, befejező napján „A korszerű szervezés feladatai a be­megkettőzik erőfeszítéseiket, hogy a munkásosztály körül kialakít­sák azt a széles körű demokra­tikus tömörülést, amely egyedül biztosíthatja a közös program valóra váltását és annak révén a dolgozók követeléseinek tartós kielégítését. Georges Marchais, az FKP fő­titkára a központi bizottság ülé­sén rámutatott: az infláció to­vább gyengíti a nemzetgazdasá­got, és egyre veszélyesebben csök­kenti a franciák életszínvonalát. Ugyanakkor növekszik a munka- nélküliség is, a néptömegek elé­gedetlensége egyre nő és a lakos­ság egyre több csoportja száll harcba követeléseiért. A kormány, amely képtelen po­zitív perspektívát tárni az ország elé, ebben a helyzetben a balol­dal egységének megbontására tö­rekszik, a hidegháborús időkre (Folytatás a 2. oldalon.) tegellátásban” téma keretében egyebek közt az egészséges élet­módra nevelésről, a külterületi lakosság egészségügyi ellátásának problémáiról, a házipatikákról, a gyógyszerészek feladatairól és szerepéről a községek egészség- ügyi és társadalmi életében, va­Pénteken ülést tartott Kecske­méten a megyei betakarítási ope­ratív bizottság. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának he­lyettes vezetője számolt be az országos operatív bizottság leg­utóbbi ülésén elhangzottakról, majd Pfenning Gyula megyei termelésfelügyeleti csoportveze­tő ismertette a mezőgazdasági munkák helyzetét. A tájékozta­tókat követő Vitában felszólalt Szűcs Kálmán, a kalocsai, Milla- sin Tibor, a kiskunhalasi járási hivatal mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője, Dara lamint a mezőgazdasági üzem- egészségügyről hangzottak el elő­adások. „A vérzés, véralvadás és zavarai" tárgykörben a véralva­dást befolyásoló gyógyszerekről, s a véralvadás és a fogszuvaso­dás Összefüggéseiről szóltak a szakemberek. József, a vetőmag vállalat, dr. Laczkó Tibor, a MEZÖTERMÉK Vállalat igazgatója, dr. Kuczka Antal, a gabonaipari vállalat igazgatóhelyettese, dr. Varga An­tal, a Bácskai Területi Szövetség, dr. Kot Béla, a Szakszövetkeze­tek Területi Szövetségének tit­kára. Molnár István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A vitá­ban elhangzottakat dr. Glied Ká­roly megyei tanácselnök-helyet­tes, az operatív bizottság elnöke összegezte és ismertette a kö­vetkező időszak teendőit. Nyugdíjasok finnepe a Fémmunkásban 4. oldal A televízió és a rádió jpvő héti műsora 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal Igen érdekes és hasznos meg­beszélésre került sor tegnap — pénteken — délelőtt Baján, a Hazafias Népfront székházában. A fórumot a népfront megyei tit­kársága szervezte. Célja volt, hogy a Baja város és járás terü­letéről meghívott, gazdasági és közületi vezetők elmondják ta­pasztalataikat a IV. ötéves terv megvalósulásáról, ' s hogy mi­ként bontakozott ki munkaterü­letükön a terv végrehajtásának társadalmi támogatása. A tanácskozáson részt vett Nyéki József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának mun­katársa, a város- és községpoli­tikai bizottság titkáréi. Szigeti Pé­ter, a megyei tanács tervosztá- lyának vezetője, B. Nagy Mihály, a népfront megyei bizottságának munkatársa, a város és a járás több vezető személyisége. A vitaindító kérdéseket dr. Má­riás I Antal, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem ta­nára tette fel. Többek közt ilye­neket: A negyedik ötéves terv időszakában hol és miben tör­tént szembetűnő fordulat, és me­lyek azok, amik belső, illetve külső támogatással valósultak meg? — Az előző tervidőszakhoz képest hol és miben álltak elő szokatlan nehézségek, amit eddig nem tapasztaltak? Mi volt en­nek az oka, és hogyan lehetett volna elhárítani? — A magasabb szintű tanácskozásoknál hogyan lehetne biztosítani, hogy a szak- apparátus olyan terveket terjesz- szen a testület elé, ami lehetővé teszi, hogy a helyi küldöttek — kedvező érvekkel dönthessenek? A kérdések elhangzása után a szakemberek sorra jelentkeztek: Ónodi Lajos, a KISKER .'fő­könyvelője felvetette, mi az oka annak, hogy míg Kiskunhalason 16 millió forintba került az áru­ház felépítése, addig Baján — majdnem azonos feltételek mel­lett — 30 miUióba? Nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Hantos Lászlónak, a GANZ főkönyvelőjének meg­jegyzéseit. Elmondotta, hogy gyá­rukba beruháztak saját erőből mintegy 160 millió forintot, és 120—130 millió forinttal növeltet (Folytatás n 3.' oldalon) Befejeződtek az orvos-gyógyszerész napok „Fordított” fórum Baján az őszinteség jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents