Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 19*4. október 13. / NAPONTA 8587 EMBER TÁPPÉNZEN A munkahelyi szakszervezetek szerepe Az SZMT elnöksége a kormány és párt népesedéspolitikai határozatának végrehajtására intézkedési tervet dolgozott ki a szak- szervezetek számára. Ennek alapján foglalkozik e témával az SZMT társadalombiztosítási bizottsága is. Segítséget nyújt, ellenőriz, s a tapasztalatokat elemezve ad útmutatást a további munkához. Így foglalkozott legutóbb a szé- s les témakör egyik részkérdésével, * -a megye táppénzes helyzetével. (A főorvosok legutóbbi tanácskozásán — előadásában — többek közt ezt a kérdést is elemezte ■dr. Zonda László, a megyei ren- -delőintézet igazgatója.) Végh Pál,, a megyei társadalombiztosítási bizottság vezetője -a szakszervezetek részéről tájékoztatta lapunkat a táppénzekkel kapcsolatos tapasztalatokról. Figyelmeztető adatokat ismertetett. Félév folyamán naponta 8587 ember volt táppénzen a megyében. Ez az átlag a dolgozói összlétszám 5,2 százaléka, s az ■arányi jelentősen meghaladja a múlt esztendő hasonló időszakát. A táppénzes költség 82 és fél millió forintot tesz ki, ami hatalmas összeg' önmagában is, hát még ha hozzávesszük, hogy mil- liárdokra rúg a termelésből kieső érték. Gondoljunk bele: naponta 8587 emberrel kevesebb dolgozik, s ha a helyükön maradók nagyobb megterhelést vállalva végzik is kötelességüket, a veszteségnek csupán egy részét képesek pótolni... Mindez az amúgy is nehéz munkaerőhelyzetben. Persze elenyésző kivételtől eltekintve — nem jókedvéből megy táppénzes álományba az ember. Betegségének oka van, Végh Páltól afelől is érdeklődtünk, milyen bajokkal kerülnek leggyakrabban táppénzre á dolgozók, s hogy melyek a betegek egyéni állapotán kívül álló okok? Okok és feladatok Eszerint a heveny légúti megbetegedések, izületi bántaimak s az idegállapotban bekövetkezett romlások a gyakoriak. Az okok közt — olyan személyi adottságokon túl, mint a szervezet ellenállóképességének különbözősége, yagy az idő múlásával — magyarán az öregedéssel — járó gyengülés — a munkahelyi kö- XÍ\]piffíyek is s^répej" Mtázáp,^k. Mikent Végh elvtars“ hangsúlyozta, bármilyen sokat tettünk eddig a munkahelyi viszonyok folyamatos jobbításáért, feladataink továbbra is vannak. Az üzemekben folytatott vizsgálatok soránf nem egy helyen találnak huzatos, kitört ablakú műhelyeket. Nem mindenütt megfelelő a fűtés, s nem egyszer megfeledkeznek gondoskodni védőruháról, -italról. Máshol kevésbé igyekeznek a nehéz fizikai munkák gépesítésével, s huzamos emelések, cipelések bizony megviselik az ízületeket Ahol meg célszerűtlen munkaszervezés, anyaghiány miatt kényszerülnek a munkások sűrű átállásra, esetleg várakozásra, kapkodásra, gyakori túlórázásra — idegileg is „kikészül- nek!’. A gazdasági vezetők — s természetesen a szakszervezetek — ilyen értelemben is legyenek rajta, hogy javuljanak a munkakö- - rülmények. Beleértve olyan rugalmasságót is, hogy mint például a mostani szokatlanul hűvös időjárásnál, ne a naptári dátumhoz igazodjanak a munkahelyek megfelelő klímájának megteremtésével, az ajtók, ablakok renoválásával télire, hanem a bőrünkön érezhető hőmérséklethez.. Gyermekápolási szabadság A népesedéspolitikai határozat, végrehajtásában a gyermekes anyák, terhes mamák örvendete- : sen gyarapodó tábora is közvetlenül érdekelt. Tudjuk,' hogy ez év január 1-étől a gyermek 1—3 éves koráig évi 60 napos, 3—6 esztendős gyarmekeknél 30 papos táppénzes gyermekápolási szabadságot vehetnek ki az édesanyák. A gyermekápolási táppénzes napok száma a megyében meghaladja az 54 ezret. Ebből Kecskeméten mintegy 21 ezret vettek igénybe. E táppénzes papok zömét az első negyedévben és május hónapban vették ki az anyák. Gondolni kell tehát arra, hogy sokan már kimerítették a határozat szerinti „keretet”, holott még itt van az ősz, s jön a tél eleje. Segítsenek tehát ábban a gazdasági vezetők, üzemi szakszerveztek, hogy gyermekük betegsége esetén szabadságra mehessenek ezek az édesanyák is. Még egy adat: a táppénzesek 58 százaléka 3—6 éves gyermekét ápolta. Az okokat, illetve a betegségek fajtáját tekintve az a tapasztalat, hogy sok kisgyerek a felső légutak' heveny megbetegedése miatt esik . ágynak., Jóllehet, mindezek otthoni körülményekből következnek, s ugyancsak nagyon sokat tettek az üzemek, 'vállalatok az egyes családok szociális helyzetének megkönnyítéséért eddig is, ezek a jelek szintén figyelmezte- tőek, illetve továbbgondolásra késztetnek.* Hogy tudniillik: bizonyára vannak még családok, akiknek szociális viszonyait, t lakáshelyzetét még nem ismeri eléggé a munkahelyi kollektíva. A szakszervezetnek tehát van niég mit tennie, hogy például — a szocialista brigádok emberségére, áldozatkészségére alapozva — a rossz lakások, nedves falak, .megvetemedett ajtók, ablakok helyrehozásával segítsenek egészségesebbé tenni az arra rászorulók otthonát. Olyan „kis” szívességek, mint mondjuk a fűtőolaj hazaszállítása, komoly gondtól, kiadástól mentesítik a kispénzű nagycsaládosokat. Terhes anyák a munkahelyen Van feladat a terhes anyák helyzetének továbi megkönnyítéséért is. Kecskeméten — 465 ezer táppénzes - napból — a keresetképtelen terhesek 2? ezer napot vettek igénybe. 3 ezerrel többet, mint tavaly. Nem mehetünk el könnyedén amellett, hogy az ösz- szes táppénznek 5,8 százaléka a terheseké. Azt is jelzi ‘ ez az arány, hogy bár a terhes nők munkakörülményeinek .könnyítéséért szintén igen sokat tettünk — még mindig nem eleget. .Nem mindenütt kísérik még olyan óvó gondossággal, vajon állapotuknak megfelelő munkát végeznek-e a kismamák. Vannak helyek, ahol azzal teszik túl magukat a gazdaságvezetők, a gondon, hogy „Nem tudunk könnyebb munkát adni nekik...” s nem is is erőlködnek. Vagy máshol olyan munkakört „találnak” csak, ami sérti az odatett kismama önérzetét. Az üzemi, munkahelyi szak- szervezet effelől is sokat tehet. Megszervezheti a kismamák s a szakorvos kisebb csoportos beszélgetését, amelynek során a szüléssel, . csecsemőgondozással összefüggő tanácskéréseken túl módja van az anyáknak közérzetükről, a munkakörükkel kapcsolatos kívánságaikról is szót ejteni. S az orvos — a szakember — így szerzett értesülései szerint tud kellő hatásfokkal szót érteni a gazdasági ^ vezetőkkel. • Azt kell köztudatba .vinni min-: tjppvhjt a abJjl^zalMzéi^y^ét^Ích'e'^' hogy a nőkre, akik anyai1’hivatásuk betöltésére készülnek, mindig több feladat vár, mint a férfiakra. Tóth István Zöld utat kaptak... Az év elején beszámoltunk róla, hogy a Bajai Fémipari és Szolgáltató Vállalat január 1-vel, mint az Egyesült Villamos Gépgyár villamosszerelvény gyára működik. A? egye- - sülésre a fejlesztési lehetőségek hiánya, s az ebből eredő1 nehézségek késztették a tanácsi vállalatot. „Ügy gondoltuk, ha egy nagyvállalathoz kapcsolódunk, zöld utat nyerünk üzemünk fejlesztéséhez” — mondotta januárban Koletár András főmérnök. Az első esztendő vége felé közeledve ellátogattunk az ÉVIG egyetlen Bács-Kiskun megyei gyárába, hogy megtudjuk, mi vált valóra eddig a reményekből. Farkas László, a gyár igazgatója elégedetten beszélt azokról a változásokról. eredményekről, amelyeket.az ÉVIG kebelén beiül eddig elért a kollektíva. — Már áprilisra sikerült berendeznünk egy műhelyt, hegesztő dinamók javításához, ami új munka a profilunkban — mondta Farkas László igazgató. — Az ifién létesített forgácsolóműhely gépekkel való betelepítésén szintén túl vagyunk. Előbbre léptünk a szociális ellátásban is. felújítottuk az ebédlőt, a kultúr- és tanácsterem berendezését, kerékpárgarázst építettünk. Az ivóvíz-, vezeték és a fűtési hálózat rekonstrukciója most van folyamatban. A telefonhálózat kibővítésével és az év közben kapott telexgéppel könnyebbé vált a termelés szervezése, irányítása, illetve a „külvilággal” való kapcsolat- tartás. — Az ÉVIG termékei közül melyeket honosították meg az eltelt háromnegyed év alatt? — Az IVR—80-as gépkocsi vészvillogó gyártását vettük át, valamint a fékmágnesek tekercseinek készítését. December végéig fel kell készülnünk a felületfinomító gépek és k villamos rrtotorok olaiindítóinak előállítására. s el keli készíteni ezek nullszériáját. Az utóbbi termék átvételét tulajdonképpen már megkezdtük az olaj indítók vasszerkezetének gyártásával. Az utolsó negyedévben az elektromos szerelés begyakorlása, lpsz a feladatunk. — A szolgáltató vállalat örökéből szármázó cikkeket gyártják-e továbbra is? — Ami gazdaságos, és az ÉVIG profiljának megfelel, még jövőre. sőt azután is szerepelni fog terméklistáinkon. A forgalomirányító. készülékekre és az elektromos vezérlő berendezésekre gondolok — 1974-ben miiven mértékű lesz a termelés felfutása? — Az idén változatlan létszámmal 40 százalékos termelésnövekedést kell elérnünk — amire jelenleg jók a kilátásaink —, a jövő évben pedig további 15 százalékos felfutásra számítunk, a munkásállománv minimális növelésével és a gépi berendezések gyorsításával. Az 1975-re szóló 50 millió forintos előirányzat teljesítéséhez egyébként már elegendő megrendelést kaptunk. Farkas László elmondotta még, hogy az idén 7 százalékos bérfejlesztést .hajtottak végre. A Fém ipari és Szolgáltató Vállalat idején, 1971-től, 1973-ig összesen 1,1 százalékkal tudták emelni a dolgozók ' fizetését. Érthető tehát, hogy a bérek rendezése jó hatással volt az üzemi hangulatra. — Az átszervezés közben természetesen meg kellett küzde- nünk néhány nehézséggel, s bizonyára lesznek még problémáink ezután is. Ennek ellenére az eddigiek alapján úgy látom, hogy bízhatunk a gyár további egyenletes fejlődésében .. összegezte véleményét Farkas László, igazgató. A. T. S. • Mészáros Géza, Szemző László és Bartos László generátorokat javít. (Szabó Ferenc felvételei.) • Gratyán László és Máriásai János lakatosok olajindító házra készítenek furatot. • Szép rendben a konyhai edények. 9 A hartal festett bútor és helyi népviselet. FALUMÚZEUM ÉS NÉPMŰVÉSZETI HÁZ Nemzetiségi hagyományőrzés Hartán „Ezek a német községek minden képzeletet felülmúló szorgalmat fejtenek ki... A hartai Zsellérek minden távolságra elmennek' munka után, s lankadatlanul dolgoznak otthonma- riadt családtagjaik is. Rendes, tiszta és módos is falujuk háza még a szegényebbeknek is tornácos és padozatos.” (Erdei Ferenc a Futóhomok című mű- | vében a harmincas években ír- ! ta le ezeket a sorokat.) Nemzetiségi politikánk ma, 1974-ben nemcsak lehetővé teszi, de el is várja a hazánkban élő nem magyar anyanyelvűek- től azt, hogy gondosan ápolják sajátos kultúrájukat, nyelvüket, hagyományaikat, . , fejlesszék nemzetiségi öntudatukat. A hartai dolgos-szorgos németek ezt megértették; sokoldalúan foglalkoznak. a hagyományőrzéssel. Erről, a rokonszenves törekvésükről próbálunk most beszámolni. □ □ □ Az egyik fehér falú — Egei Jánosé volt ró;.,. ui, a hartaiak büszkesége: a legszebb falumúzeum messze földön. Megcsodálták már ennek az épületnek varázslatos 'belsejét a világ mjnden részéből érkezettek : ' argentinok, szovjetek, egyiptomiákí,' és ausztráliaiak éppúgy, mint németek vagy franciák. ielytörténeti gyűjtemény” — ez a szerény felirat fogadja a látogatót; s alatta a német megfelelője: „Ortsgeschichtichle Sammlung”. Az udvaron szépen faragott síremlékek, a folyosón — a gangon — kinagyított térkép a faluról, Évszámok — kétnyelvű magyarázattal — mutatják a régmúlt századok je-, lentőseob eseményeit. Tele a fal ivóedényekkel, mezőgazdasági használati tárgyakkal, állattenyésztési eszközökkel. Van itt véka, kereplő, csobolyó, kulacs, béklyó, járom, s gerendavágó óriásfűrész. — Lépjünk beljebb! — mondja a szíves házigazda, Rétfalvi Teafii, aki húszesztendős kitartó munkával megteremtette ezt a, falumúzeumot. Az első szobában a kender és a len feldolgozásához szükséges eszközök; tizenhárom munkafolyamat tárgyai, épségben. Akár el is' indíthatnánk a „masinát”. Fényes Elek a Magyarország geográfiai szótára című — 1841-ben megjelent --r művében eztí írta: „A hartaiak .. . híres, igen szép kendert terjesztenek,' $ fehérre elkészítik.” („Die Hartaer Züchten berümten,' ser schönen Haul und vertigen ihn weis.”) Ennek a múzeumi szobának a teljes —' és rendkívül becses — berendezését négy évvel ezelőtt Kolb János bácsi ajándékozta. A tárgyak több-mint kétszázötven évesek. A másik szobában színes bútorok, népviseletbe öltöztetett emberalakok. A * következőben: a múlt sZftg^di hartai parasztszoba pontos, bű mása. Ásít benne a hófehér kemence. Nyitót^ konyha, térné berendezéssel. Sp- kat tudna mesélni a füstölőnek: is használt nyitott kémény. A következő helyiségben mindenféle érdeken tárgy: obsitos levél, százéves;, a földmunkák során előkerült bronzkori edények; a korabeli babonás hiedelmekre jellemző „pestis elleni levél” (százötven , évvel ezelőtt másolták) ; fegyverek, régi térképek; lámpák, j hangszerek, pipák; menyasszonyi fejdíszek, régi könyvek. . Teofil bácsi népdalokat is gyűjtött, eddig harmincöt .helyi dalra lelt. Cikkeket ír a Neue Zeír tungba, a ípágyérországi németek lapjgM,: Német nemzetiségi szakkörit . tájeet. Német énekkart ég furulyazgnekart. Amint említi: csinálja, a dolgát* szorgoskodik; érzi, .tudja, hogy az utánunk jövő nemzedékek hálásak lesznek, amiért igyekezett megmenteni, tőle telhetőén, a múlt’ emlékeit. Az ötvenhat éves DeI Ez a kép fogadja a látogatót, ha belép falumúzeum udvarába. 9 Kolb János bácsi becses ajándéka, a szövőszék. (Pásztor Zoltán felvételét) dagógús — harmincöt esztendő óta él Hartán — tagja a Magyarországi < Németek Demokratikus ; \ Szövetsége országos választmányának. ’ Eredményes munkájáért megkapta az „Oktatásügy Ki- váó Dolgozója” és a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést. '□ D □ Nánai András tanácselnök örömmél újságolja: hamarosan népművészeti házat rendeznek he. Hartán. A falumúzeum mellett ez lesz a másik fontos alapja a hagyományőrzésnek. Ebben helyezik majd él a község szülöttének: Gálié- 'Tibornak a festményéit, grafikáit. Eddig harminc darab van a falu tulajdonában. ' Ezeken a műveken jóF látható, hogy a festő a hartai utcákat és az itt élő embereket vitte a. legszívesebben vászonra. Az ősei Németországból szármáztak annak idején ide, Hartára. Ezt a-házat is népművészeti tárgyakkal .díszítik majd. Hartán sok olyan erhber él, akinek szívügye’ a hagyományok őrzése, s ápolása, öhl Jánosilé ' népi tánccsoportokat vezet. És gyűjti a héljki táncokat. A félnőtt- együttesben hatvan-, hetvenéves nénik, bácsik is színpadra lépnek. Beneveztek ismét az 1975- ben -sorra kerülő nemzetiségi fesztiválra, legutóbb is szép sikereket könyvelhettek el maguknak. öhl Jánosné összegyűjtőire a hartai német keresztes hímzéseket. Zsüriztették azokat, s pályád! ja t nyert vele. „Apám székely volt, az anyám német” — mondja Óhlhé —. és hozzáteszi: /„Én jól tudom, hogy milyen szé- >pen élhetnek együtt magyarok és ' nem magyarok”. Mauer Zoltán iskolaigazgató Gállé-sarkot rendeztetett be az iskolában. Fáradhatatlanul szervezi a tanulók német nyelvoktatását, Ma a tanulók egynegyede, százhüszonnégy gyerek ismerkedik szervezetten a némettel;’Az óvodában is lehetőség van a német nyelv elsajátítására. Gu- nyits Zsuzsanna n^met szakos óvónő, személye biztosíték a cél elérésére: hbgy minél többen ■ felkészülten menjenek az iskolába. Dr. Schmel Péter megírta Har- ta történetét. Egy bizottság; most készíti elő a kiadását. Knódel János, Himpelman Henrik és mások újraélesztik a híres hartai ' festett bútort. László Henrikné idős asszony — több társával együtt — őrizgeti a múlt népi emlékeit, a Helyi művészet produktumait. Jogosan büszkék ebben a faluban az emberek az ifjúsági klubjukra. 'Igazán gyönyörű. Ennek a falán is, mint a faluban valamennyi hivatalos,- nyilvános helyen — ott látható a hétnyelvű felirat. „Duna Ifjúsági Klub” — és „Jugendklub Donau”. Rangos kis „intézmény” ez a pinceklubok sorában. Társadalmi munkában készült, négy évvel ezelőtt. ötletes sarkok, szellemesen kidíszített falak; faliszőnyegek, képek, hangulatos világítás, ízléses asztalok, székek. Társasjátékok, televízió, magnetofon, hatféle újság. Bárpult. A vendégkönyv szerint járt már itt Alfonzó, Mensáros László, La- dányi Mihály, Sólyom Ildikó, s a dél-amerikai Los Pachungos együttes. Veress Miklós, a fiatal költő tréfás • versikét írt nekik: „Fura egy Harta, kedvem idé- varrta. Ha elmegyek innen, úgy szakad, mint ingem.” Az egyszerű, de tiszta,' szép művelődési háznak most éppen új igazgatója van: Sebők Ferenc - né. Ez a kedves, mosolygós és lelkes fiatalasszony nemrégiben végezte el az egyetemet. Sokféle szép elképzelése van a munkájáról, Elmondta, hogy a nemze- ' tiségi kultúra ápolása neki is szívügye lesz mindvégig.. Első dolga volt, hogy felvette a kapcsolatot á német szövetséggel, segítségüket kérte a munkájához. □ 0 □ Nem hinnénk, hogy különösebben bármit is hozzá kellene tennünk a fentiekhez. ; Beszélnek ezek á tények önmagukért. Méghozzá nem is akárhogyan! MintáT nak, példának ígérkeznek. Varga Mihály