Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 12.

Sikeres évadnyitó

Szabadság, szerelem vörösben és feketében

A verseny tapasztalatai

ÁUanSpSPlt időszerűsége miatt mutatta be Vas István fordításában a kecskeméti 'Katona József . Színház a Don Carlóst. Schiller nálunk ritkán látszott művét? Valószínű! A magán, és közérdek .viszonya, a valóság mégvál- • toztatásánák lehetősége, az emberi személyiség kibontakoztátá- • sánáftj' yágjía' örök probléma.

,,íiÜ"^'íkpi?ünk Fülöp 1 király* hoz' ”” ‘jífa a műsorfüzetben a dráma.1 rendezőiígy vélekedett a tragédia .szerzőié is. A spanyol király áé i trónörökös viszályának, egy s^pmqr.ü' szerelem ábrázolásának az, űrügyén saját korához szóltakkoriban.. Drezdában meglni’zqdó.^chiller. A szabadság- drámával a német nemzeti egységet kívánta szolgálni, a? egyéni es pámm'i érdekek egyeztetését szorgalmazta. Goethe barátja szerint ugygávs ..A színpad az állam minden' "egyéb közintézményénél inkábíű isHpláia a gyakorlati bölcsességnek,! útmutató, a polgári életen rat.” .Többször leírja, hogy mondápdptóh0?. a történelemből választ alkalmas szerhélyeket, akik,' -á k,öj|észet mindenható hívására” .tanulságul megismétlik életüket, tó ném“* íróval eev időben. hasgplÖ érvekkel' hirdette • teátainroj? szükségességét Kelemen .László• ..Itt hallatik a Szabadság. tólemétes szava.”)

Ruszt Józsefet sem Don Carlos szövevényes; olykor szokványos fordulatokkal bonyolódó története gyűrűzte; el. Az írói szándékkal összhangban a mű általános emberi/vonatkozásainak az érvényesítéséért* halványította a. helyhez és ; időhöz- ■ kötődő másodlagos, esetleges - külsőségeket. A történelmi' -"‘lényeg hangsúlyozását Schiller1 ísnfontosabbnak tekintetté mint - az események pontos tükfdzésétMDon Carlosról a kró- nik'ákrlésűjtó képet őriznek ...) A kecskeméti színház főrendezője mellőzte a lovagdrámákból a régebbi ^Sfch’iller-előadásokba át- lopákíjdott rfigurákat, a spanyol neriieséferé, szépasszonyokra, vi- lágr^- jellemzőnek vélt közhely- sablöftoKát?A vörös, és fekete oszlopok, falak. csákiiem üres térek hűségesén! idézik a királyi trónterem hangülptä^ és,, jelképes tartalmat „.is.tóitío^jk. A magasból lynyú- . ló; iCjplgijitajj feszületéi, a. „föltűn” a keresztet fonnájp,. härnpus, a ‘ társadalom tagozódását is szimbolizáló, dpbogórendszer elemei zárják el,‘rácsként a külvilágtól az -tóibpréket. korlátozzák, szűkítik ,a „.test.' és szellem mozgását.' Itt, az inkvizícióra, a fegyverre és a kiszolgáltatottak meghunyász- kodásáia alapuló rendszerben burjgpzik a vakbuzgóság. Gyilkol, romból - a , középkorban egyházi köntösben, ielentkező mítosz, fanatizmus; ; embereket, gondolatokat« vérzéseket csírázó holnapot ’ ■ itt akasztanak, törnek kerékbe. Nincg búvóhely, mindenki szem előtt van:, a hatalom fogaskerekei felőrlik azokat, akik nem tudnák, vagy nem akarnak beil- leszke.dnji.i-' Orvgyilkos golyó, máglya.,, meghasonlás. száműzetés, vár a jobbra törő emberekre. Áthidalhatatlan szakadék tátong az .,eroberi! lényeg és a társadalmi valósáfidközött.

Az'elpSÖás kezdetén a színpad' olyaír:rüré&.] mint a fennmaradt rajzok szérlnt If. Fülöpnek, a pu- ritáhírK’Sllam üdvéért önboldog- ságat,;;hábózás nélkül feláldozó okds,'“cSák éppen korának mítoszaitól;3 szörepétől elvakult király trónterme, lakószobái. Elébb passiódat ég papjaink lüktető, ideges yjtejfiífat idéző zene tölti be a u^aid zsölozsmázó papok- tólikp.z^efpgya megjelenik az eti- keftbe-jjpejtj^vüU udvari előkelő-' Kezdődik a balladásan tohjjaesg^.tprténet. a nézőket va- rd^l^ókVóUlanatokkal megaján- dékíöző (j^tek •

A rendező szándéka szerint egy furcsa, szinte fizikai együttélésbet kerül olykor a nézőtér, a szinpaddcrii'd ^Visszafojtott f igye- lemméjukövetik az előadást, no- **» í—t-®‘helyszínt megjelölő utalások "hiánya' miatt — nem min- dentefnefetsikérül a ’kusza szerelmi fcselsí&v'éhvek követése.

Időnkéntjrnegszakad a hajdan- volt^eWibérek életét elénk táró elbészeféí' í^fegjelennek az inkvi- zíci^Smbörej. szertartásos móz- dukltókkal , be-, illetve kicipélik a tront^’áU' életet szimbolizáló vérsZmű -bársonyt: újra és újra fiwameÍtMVe. hogy az ő tud- tukkaí törtéhik minden az udvarban'<!({íryiélnek és mindent el- szánríólriák.

Az alaposan kidolgozott elő- adásban szabad utat kapnak a schiljgri,,p gondolatok. Egyértel- műefc. j világosan fogalmazottak. a rnotjyációk. a kapcsolatok, a jellemek« (A? más kérdés,, hogy _ rnjtnt Ötről szólunk még — a művpsjzek 'yájtozó sikerrel birkóztak meg‘ feladatukkal.)

ScMHet3 á' korában hiányzó életigazságot a szépség kutuszá10 „E kézcsők örömét fiának régóta nem szerezte meg.” II. Fülöp (Gábor Miklós) és Don Carlos (Farádi István).

• A

királynő ._ (Sára Bernadette)?''

„Látja,- : nem

szorongtam attól se, Carlos, hogy ezen az órán magával kettesben maradjak.” (Tóth Sándor felvételei.)

val pótolta Ruszt József is arra törekedett, hogy a német drágakőit ő üdvtörténetét a spanyol festészet tablóira emlékeztető, finom ízléssel megkomponált, látványos színpadképekben tolmácsolja. Jól érezte és érzékeltette a mű csúcspontjait.

II. Fülöp a legszebb, a leghatásosabb Schiller-szerep. A hazai és külföldi előadásokon kivétel nélkül ez a személv és alakítója kapta a legnagyobb figyelmet és elismerést. így van ez Kecskeméten is,- ahol a kiváló' Gábor Miklós formálta meg az okos, az uralkodás művészetében tökélyre vágyó királyt. Kiváló államvezető ragyogott; didergett a trón iszonyú magányában. Megfontolt szavai, kimért mozdulatai pontosan jelezték, hogy ez az ember szüntelenül érzi az uralkodással járó felelősséget? a történet előrehaladásával mind nyilvánvalóbbá válik, hogy király létére ő Is fogoly: rangjának, sorsának foglya. Talán a második részben éreztünk némely gesztust az indokoltnál hangsúlyozottabbnak Aligha tévedünk, ha a most látott II. Fülöp királyt friss, erőteljes alakításnak tekintjük, a művész sikeres pályáján is emlékezetes állomásnak.

• Trokán Péteri Posa márkija jó teljesítmény. Kemény, határozott férfi, hisz küldetésében, humanista világnézete nem lágyítja el a felvállalt ügy szolgálatában, van szava a barátságra és a harcra. Sikerült érzékeltetnie, hogy csak a szabadság és az igazság pillérein "épülhet az egyéni és a közboldogság, Meggyőzően, tán a kívántnál kevesebb benső lobogás- sál mondta el az '..emberiség követeként” a világirodalom- egyik legszebb szabadság-hitvallását. A fiatal művész további féjlődésé- héz elsősorban beszédkultúráját kell tökéletesítenie.

A címszerep 1 nem tartozik a leghálásabb feladatok közé. • Fa- rá4y István szép alakítása tükrözte szeretet' utáni vágyát, apa- hiányát, az első,-igazi szerelem örömét, kínját, meggyőzte a nézőket arról, hogy őt más eszmék vezérlik. Erőteljesebben jelezhette volna, hogy méltó utódja lenne II. Fülöpnek: nemcsak jelleme, hanem adottságai is vezér! szerepre szánják.

Reményteljeseit mutatkozott be Sára Bernadette, az ifjú királyné. Fiatal volt. tiszta fény a sötét cselszövésektől komor udvarban. A „rémes óra” végletes érzelmi hullámzásának a visszaadására még nem volt. nincs elég eszköze, ereje. Szakács Eszter Eborli hercegnője összhangban volt az író elképzeléseivel, az előadás stílusával. Kulturálit alakítás. Xz előadás egyensúlyát kissé meg- bUentétte Álba hercegnek (Forgács Tibor) és Domingo szerzetesnek (Hetényi Pál), a trón két támaszának halványabb megformálása. Csak dicsérhető, hogy mindketten kerülték az unott, olcsó sablonokat, kliséket. Álarcos, sima modorú udvaroncokként mutatkoztak, viselkedtek. Hangulatuk az uralkodó hangulatát tükrözte, mind a Hold a Nap fényét. Szép pillánatokat szereztek a közönségnek, de így sem feledtették, hogy súlytalanabb, veszélytelenebb figurákat láthattunk a valóságosnál. Erről az Alba hercegről nehezen képzelhető el. hogy meggyőződésből és karriervágyból, a kapott feladat mindenáron v.aló teljesítése érdekében nyolcezer felkelőt végeztetett ki indulat nélkül. Mitől olyan befolyásos ez a Domingo az űd- varnál? í

Kalmár Zsuzsa, Mojzes Mária udvarhölevek a telitalálat főink- vizítor (Kölgyesi György), Lerrtia gróf (Baranyi László) az orvos (Muskát László) és á többi szereplő egyaránt hozzájárult az egyértelmű sikerhez EZ a Dón Carlos-előadás J azokat igazolja, akik klasszikusnak tartják a drámaíró Schillert, és ilyen nagy tettek vállalására alkalmasnak a fiatal, lelkes kecskeméti társulatot.

Csányi Árpád vendégművész díszleteiről már közvetve elmondtuk elismerő véleményünket. Poós Éva jelmezei megfeleltek a rendezői elképzeléseknek; tehetséges művész munkái.

Heltai Nándor

Számos tudósítás, riport adott már számot arról, hogy megyénkben is széles körű munkaver7 senv bontakozott ki a KI. párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Elindítói ezúttal is a szocialista brigádok voltak. A dolgozók kötelezettségvállalásai .jól szolgálják a legfőbb célkitűzéseket, a IV. ötéves terv sikeres teljesítését és az V. középtávú nép- gazdasági terv előkészítését. A megye szakszervezeti szervei — a pártszervezetek, a KISZ és, a gazdasági vezetők támogatásával — igyekeztek megadni a dolgozóknak a vállalások kidolgozásához, a verseny ébren tartásához és nyilvánosságának biztosításához minden segítséget. Bár nrég csak részeredmények állnak rendelkezésre, máris megállapítható. hogy nemcsak a dolgozók szocialista munkaverseny-mozgal- ma, hanem a szakszervezeték azt támogató tevéknysége is maga- esabb színvonalra melkedett.

; A verseny eredményeiről a számvetést csak a gazdasági év eltelte után lehet elvégezni. Az elmúlt néhány hónap azonban máris módot nyújt néhány általánosítható tapasztalat összegezésére és bizonyos következtetések, levonására. A felajánlások értéke ismételten igazolja, hogy a dolgozók aktivitása jelentős belső félévi vállalati eredmények is, amelyek haznosítása javítja a vállalati gazdálkodást. Ezt az első félévi vállalati eredmények is tanúsítják.

Helyenként azonban a folya- rrtetos munkát — s ezzel a. vállalások teljésítését — anyagellátási* nehézségek is akadályozták. Ennek oka hogy egyes anyagigényes hazai termékek iránt megnövekedett a külföldi kereslet. Ugyanakkor e termékek előállításához külföldről kell, bizonyos anyagokat beszerezni, s a magas tőkés importárak közömbösítésére jelentős állami támogatást kell a’ vállalatoknak folyósítani. Ehhez pedig központi intézkedések megtételére is szükség van. Az export .növekedését jellemzi egyébként, hogy az idén eddig a megye szocialista ipara közel 10 százalékkal több árjut értékesített külföldön, mint 1973. azonos időszakában.

Mindez .arra-anti- a. kongresszusi versenyben résztvevőket és az üzemi szakszervezeti vezetőket, hogy erőfeszítéseiket még inkább az anyagokkal és energiahordozókkal való takarékosságra, a termelés minőségi mutatóinak javítására összpontosítsák.

Ugyanakkor a hazai) beruházások és fogyasztói szükségletek kielégítéséről sem feledkezhetnek meg. Ilyenek vonatkózásában nem is ártana a versenyvállalásodat újból áttekinteni, s ha szükséges, korrigálni.

A folyamatos termelést több helyen azonban nemcsak az anyaghiány, hanem a belső szervezetlenség is akadályozza. Ezért az üzem- és munkaszervezés javítása« az újítómozgalommal való törődés egy pillanatra sem elhanyagolható feladat. E téren a szakszervezeti szervek felelősségét csak növeli, hogy a megyében közel 5 ezer brigád több, mint 50 ezer tagja kötelezte el magát, hogy többet termel, minőségileg jobb termékeket készít, gazdaságosabban. Hogy vállalásaikat teljesíthessék, ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni.

A szocialista brigádok a gazdásági feladatok mellett — több ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel lakóhelyük építésére, szépítésére, a „30 év. — 30 óra”-mozgálom keretében. Ez a munkaverseny szocialista jellegének ugyancsak nagyszerű meg-, nyilvánulása, amely elsősorban a gyermekek, vagy öregek támogatására, gyermekintézmények, játszóterek létesítésére, karbantartására/ vagy éppen a gyártelep, a lakótelep kulturáltabbá tételére irányul. Esetenként természetesen helyes igénybe, venni a dolgozók áldozatkészségét, az előre nem látható országos vagy munkahelyi nehézségek leküzdésére is.

Feltűnő 5 viszont, hogy .egyes üzemekben túl gyakran szervezőnek kommunista szombatokat, vasárnapokat, vagy más elnevezésű műszakokat. Erre utal az is, hogy az iparban az első félévben a túlórák száma 17 százalékkal volt több, mint az elmúlt év hasonló időszakában,-«)! 4 százalékkal emelkedett »»a dolgozók munkaszüneti heti pihenőnapi és szábadszombati igénybevétele,

Fogadjuk el, hogy a túlórázta- , tás növekedését kisebb' részben külső tényezők indokolják. A dől- . gok mélyére nézve azonban a túlóráztatás nagyobb részét a szervezetlenségből fakadó elfecsérelt munkaidő pótlására használják fel, ’illetve rendelik el. A dolgozók ezt a módszert élesen bírálják. Joggal, mert a „rendszeresített” társadalmi munka — bármilyen elnevezés alatt történik iS — semmissé teheti a munkaidő-csökkentés kedvező hatását, s rontja a nemes célok érdekében szervézett munka verseny

hitelét. Az ilyesmit a szakszer- yezetek sem tűrhetik el.

A 1 ' szocialista munkaverseny nem nélkülözheti az ariyagi és, erkölcsi elismerést. E téren is van élőbbrelépés. Az üzemek jó készében növekedett az évközi jutalmazásra felhasznált összeg. Az értékeléseket általában rögtön követi a jutalmak kifizetése. Ez azonban sajnos még nem mindenütt van így. Tapasztalható, hogy' az összegek kiosztásánál mereven ragaszkodnak mozgalmi ünnepekhez é^ sűrűn előfordul még, hogy a jutalmakat nem differenciálják, hanem égyenlősdi alapon osztják szét. Sőt olyasmi is előfordul még, hogy nem gondoskodnak a verseny rendszeres értékeléséről, s ezzel kapcsolatban a dolgozók tájékoztatásáról.

A kongresszusi és felszabadulási versenyt elsekélyesítő jelenségek ellen a szakszervezeteknek határozottan fel kell lépniök ,,. Ugyanakkor támogassák mindazt, amit a munkások is helyeséinek, kezdeményeznek, és önként vállalnak. A munkaverseny eddigi eredményei kézzelfoghatóan bi-r zonyítják, hogy a dolgozókban megvan a készség, a tenniakarás. A mozgalmi szervek és gazdasági . vezetők együttes feladata, hogy a szocialista brigádok . aktivitását, lelkesedését felkarolják, s fő gazdasági és' politikai. célkitűzések szolgálatába állítsák, s a jó munkát ■ Kellő elismerésben részesítsék.

1 Kovács Pál,

SZMT közgazdasági munkabizottsága vezetője

A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA

A termelés költségeinek változása és a biztosítás

Anélkül, hogy a biztosítás szükségességét vitatnám, iá szeretnék mutatni azokra, a tényezőkre, amelyek a téfeszeket a biztosítással kapcsolatban a negatív ■ • állásfoglalásra kényszerítették. A mezőgazdaságban az utóbbi években végbement- rohamos fejlődés ismeretes. Ismeretes az fegyesülések után bekövetkezett területnövekedés is: A változási az Állami Biztosító véleményem szerint nem kísérte eléggé figyelemmel.

Ismételten találkozunk késedelmes kárrendezéssel. Növény- biztosításnál a felülvizsgálati, kárösszeg 500 ezer forintnál kezdődik. Ahol a korábbi alacsonyabb területegységnyi ' hozamnál és a kisebb gazdaságoknál' például a 18 százalékos kár rendezése idejében megtörtént, jelenleg ugyanazon a területei) a 18 százalékos kár rendezése — a magasabb hozam miatt, a felülvizsgálati határ elérése miatt —■ hosszadalmasabb. Korábban egyenként 200 ezer forint kárösszeget az Állami Biztosító há- ' rom gazdaság részére kiutalt. Jelenleg hosszadalmasabb az egyesült téeszt megillető azonos, í összegű ,600 ezer forint kár ren-. dezése.

Állatbiztosításnál jellemző a bácskai körzetünkben a kárrendezésnek 6—9 hónapos késése.

A revizori iroda jogosan marasztalja el a téeszeket, ha a_ kárbejelentéseket késve küldik be. Nem egy esetben azonban igazolták a károk havi rendszeres í bejelentését. Ennek ellenére kárrendezés nem történt. Így volt ez a katymári Egyetértés, a hercegszántói Lenin Tsz-ben, stb. Esetenként a rendezetlen kár 300—500 ezer ‘forint, 'emiatt a téeszek zöme 8 százalékos bankkamat mellett kénytelen hiteit igénybe venni. A visszatartott összeg a bácskai körzetben 4—7 millió forint között van.

A szopós állatok elhullásáért a gazdaságokat az Állami Biztosító nem kártalanítja. A díjkivetésnél azonban ezt nem minden esetben veszi figyelembe, díjat vet ki az itatásos borjú teljes állományára. A biztosítási feltételek között szereplő „szopós borjú 3 hó alatt” tartási kategória többségében megszűnt, az „itatásos borjú" kategória viszont általánosságban elterjedt. Hiányoljak a gazdaságok, hogy a biztosítási díj kivetése ellenére az új kategória teljes körű biztosítottsága nem valósul meg. A 3 hó alatti itatásos borjakra , díjtételt ugyan megállapítottak, de fizetés ellenében sincs tényleges biztosítás erre.

Az Állami Biztosító 1967-ben tájékoztatót adott a téeszek vagyonbiztosítási rendszeréről. Az időközben bekövetkezett módosításokról azonban elérhető álta.- lános tájékozottságuk nincs. Egyedileg esetenként értésülnek - a rájuk vonatkozó kategóriaváltozásokról. Azonban . nem látják az 'egyes díjosztályok közötti különbségeket, a termelés költségeire hajó, viszonylag nagy eltéréseket.

Az Állami Biztosító kétségbe nem vonható jogossággal a fedezeti összeget törekszik megteremteni a díjkivetéssel. Ez nö7 vekvő „tendenciát mutat, bár " egyidejűleg keresi az igazságos teherviselés" módjait.

A • gazdaságot „tőle el nem há.- ríthatóan” — olvasható a biztosítás feltételei között — súlyos jégkár éri, a termés kiesését a biztosító pótolja. Feltételezzük, hogy igazságosan, sem többet, seih kevesebbet a tényleges kárnál nem kap. A következő éy- bén a káresemény miatt a harmadik díjosztályból átkerül a hatodik díjosztályba. Ennél a té- esznél sem a struktúra, sem a vart hozam lényegében nem változott, a termelés költségei mégis ugrásszerűen emelkedtek. A biztosítás /díja csak a növénytermesztésnél 1 millióról 2,5mil- lióra emelkedett. Az előző évben a & gazdálkodási. egyensúlyát a biztosítás mentette meg, a következő évben a gazdálkodási egyensúlyát a megnövelt biztosítási költség veszélyezteti.

A mezőgazdaságban a biztonságos termelés, annak zökkenő- mentes bővülése, az egyenletes' fejlődés és fejlesztés úgy kívánják, hogy a termelés költségei legyenek állandóak.; Kívánatos tehát, hogy az ágazatok termelési, ' technológiai költségei állandóak legyenek,. Illetve azok a költségek változzanak, amelyek növelése a hozamot is növelik. Meggondolandó lenne, hogy nem előnyösebb az üzemek és gazdasági erőforrások nagyobb koncentráltsága, ebből eredően a t kockázatvállalás képességének növekedése miatt olyan biztosítási forma ajánlása, amely változatlan díjtételt képvisel,* Tehát a termelés költségeiben a biztosítás' azonos százalékos tényező legyen. (Jelenleg a zöldpaprikánál pl. 5,1 ‘százalék is lehel, 13 százalék is lehet.)

A káresetek egyenlőtlen elő- fordulása miatt azonban az Állami Biztosító kockázatvállalása legyen dijferenciált. A kárhányad vagy egyéb mutató alapján kiszámítható, .hogy egységes díj- | tétel mellett az Állami Biztosító kockázatvállalása hány százalék kárnál kezdődik, illetve differenciáltan a gazdaságoknak mennyi az önbiztpsításos kárszázálékuk. Ez esetben a téeszek már á termelésszervezés, a ' tervkészítés időpöntjában lényegesen biztonságosabban építhetik jcöltségeik közé a biztosítási díjat, bár tisztában lennének azzal is, hogy a bekövetkezett káresethél bizonyos százaléka nem térül meg, arra nézve gyakorjatilag önbiztosításuk van. Nagyobb, súlyos elemi kárnál' az önbiztosítást meghaladóan azonban számíthatnak a megsemmisült értékeik pótlására, A fennálló'‘•hiányosságok kiküszöbölése érdeke mind az Állami Biztosítónak, mind a téeszek- nek. Ezen túlmenően azonban feltétlenül figyelmet érdemel a gazdaságok növekvő, kockázatvállalási képessége is.

Dr. Hámori Károly,

Bácskai Mg.. Termelőszövetkezet ■ Területi Szövetségének vezető revizora

i