Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 12. Sikeres évadnyitó Szabadság, szerelem vörösben és feketében A verseny tapasztalatai ÁUanSpSPlt időszerűsége miatt mutatta be Vas István fordításá­ban a kecskeméti 'Katona József . Színház a Don Carlóst. Schiller nálunk ritkán látszott művét? Valószínű! A magán, és közér­dek .viszonya, a valóság mégvál- • toztatásánák lehetősége, az em­beri személyiség kibontakoztátá- • sánáftj' yágjía' örök probléma. ,,íiÜ"^'íkpi?ünk Fülöp 1 király* hoz' ”” ‘jífa a műsorfüzetben a dráma.1 rendezőiígy vélekedett a tragédia .szerzőié is. A spanyol király áé i trónörökös viszályának, egy s^pmqr.ü' szerelem ábrázolá­sának az, űrügyén saját korához szóltakkoriban.. Drezdában meglni’zqdó.^chiller. A szabadság- drámával a német nemzeti egy­séget kívánta szolgálni, a? egyé­ni es pámm'i érdekek egyeztetését szorgalmazta. Goethe barátja sze­rint ugygávs ..A színpad az állam minden' "egyéb közintézményénél inkábíű isHpláia a gyakorlati böl­csességnek,! útmutató, a polgári életen rat.” .Többször leírja, hogy mondápdptóh0?. a történelemből választ alkalmas szerhélyeket, akik,' -á k,öj|észet mindenható hí­vására” .tanulságul megismétlik életüket, tó ném“* íróval eev idő­ben. hasgplÖ érvekkel' hirdette • teátainroj? szükségességét Kele­men .László• ..Itt hallatik a Sza­badság. tólemétes szava.”) Ruszt Józsefet sem Don Carlos szövevényes; olykor szokványos fordulatokkal bonyolódó történe­te gyűrűzte; el. Az írói szándékkal összhangban a mű általános em­beri/vonatkozásainak az érvénye­sítéséért* halványította a. helyhez és ; időhöz- ■ kötődő másodlagos, esetleges - külsőségeket. A törté­nelmi' -"‘lényeg hangsúlyozását Schiller1 ísnfontosabbnak tekintet­té mint - az események pontos tükfdzésétMDon Carlosról a kró- nik'ákrlésűjtó képet őriznek ...) A kecskeméti színház főrendezője mellőzte a lovagdrámákból a ré­gebbi ^Sfch’iller-előadásokba át- lopákíjdott rfigurákat, a spanyol neriieséferé, szépasszonyokra, vi- lágr^- jellemzőnek vélt közhely- sablöftoKát?­A vörös, és fekete oszlopok, fa­lak. csákiiem üres térek hűsé­gesén! idézik a királyi trónterem hangülptä^ és,, jelképes tartalmat „.is.tóitío^jk. A magasból lynyú- . ló; iCjplgijitajj feszületéi, a. „föltűn” a keresztet fonnájp,. härnpus, a ‘ társadalom tagozódását is szim­bolizáló, dpbogórendszer elemei zárják el,‘rácsként a külvilágtól az -tóibpréket. korlátozzák, szűkí­tik ,a „.test.' és szellem mozgását.' Itt, az inkvizícióra, a fegyverre és a kiszolgáltatottak meghunyász- kodásáia alapuló rendszerben burjgpzik a vakbuzgóság. Gyilkol, romból - a , középkorban egyházi köntösben, ielentkező mítosz, fa­natizmus; ; embereket, gondolato­kat« vérzéseket csírázó holnapot ’ ■ itt akasztanak, törnek kerékbe. Nincg búvóhely, mindenki szem előtt van:, a hatalom fogaskere­kei felőrlik azokat, akik nem tudnák, vagy nem akarnak beil- leszke.dnji.i-' Orvgyilkos golyó, máglya.,, meghasonlás. száműzetés, vár a jobbra törő emberekre. Áthidalhatatlan szakadék tátong az .,eroberi! lényeg és a társadal­mi valósáfidközött. Az'elpSÖás kezdetén a színpad' olyaír:rüré&.] mint a fennmaradt rajzok szérlnt If. Fülöpnek, a pu- ritáhírK’Sllam üdvéért önboldog- ságat,;;hábózás nélkül feláldozó okds,'“cSák éppen korának míto­szaitól;3 szörepétől elvakult király trónterme, lakószobái. Elébb pas­siódat ég papjaink lüktető, ide­ges yjtejfiífat idéző zene tölti be a u^aid zsölozsmázó papok- tólikp.z^efpgya megjelenik az eti- keftbe-jjpejtj^vüU udvari előkelő-' Kezdődik a balladásan tohjjaesg^.tprténet. a nézőket va- rd^l^ókVóUlanatokkal megaján- dékíöző (j^tek • A rendező szándéka szerint egy furcsa, szinte fizikai együtt­élésbet kerül olykor a nézőtér, a szinpaddcrii'd ^Visszafojtott f igye- lemméjukövetik az előadást, no- **» í—t-®‘helyszínt megjelölő uta­lások "hiánya' miatt — nem min- dentefnefetsikérül a ’kusza szerel­mi fcselsí&v'éhvek követése. Időnkéntjrnegszakad a hajdan- volt^eWibérek életét elénk táró elbészeféí' í^fegjelennek az inkvi- zíci^Smbörej. szertartásos móz- dukltókkal , be-, illetve kicipélik a tront^’áU' életet szimbolizáló vérsZmű -bársonyt: újra és újra fiwameÍtMVe. hogy az ő tud- tukkaí törtéhik minden az ud­varban'<!({íryiélnek és mindent el- szánríólriák. Az alaposan kidolgozott elő- adásban szabad utat kapnak a schiljgri,,p gondolatok. Egyértel- műefc. j világosan fogalmazottak. a rnotjyációk. a kapcsolatok, a jellemek« (A? más kérdés,, hogy _ rnjtnt Ötről szólunk még — a művpsjzek 'yájtozó sikerrel birkóz­tak meg‘ feladatukkal.) ScMHet3 á' korában hiányzó életigazságot a szépség kutuszá1­0 „E kézcsők örömét fiának régóta nem szerezte meg.” II. Fülöp (Gábor Miklós) és Don Carlos (Farádi István). • A királynő ._ (Sára Bernadette)?'' „Látja,- : nem szorongtam attól se, Carlos, hogy ezen az órán magával kettesben maradjak.” (Tóth Sándor felvételei.) val pótolta Ruszt József is arra törekedett, hogy a német drága­kőit ő üdvtörténetét a spanyol fes­tészet tablóira emlékeztető, finom ízléssel megkomponált, látványos színpadképekben tolmácsolja. Jól érezte és érzékeltette a mű csúcs­pontjait. II. Fülöp a legszebb, a legha­tásosabb Schiller-szerep. A hazai és külföldi előadásokon kivétel nélkül ez a személv és alakítója kapta a legnagyobb figyelmet és elismerést. így van ez Kecske­méten is,- ahol a kiváló' Gábor Miklós formálta meg az okos, az uralkodás művészetében tökélyre vágyó királyt. Kiváló államveze­tő ragyogott; didergett a trón iszonyú magányában. Megfontolt szavai, kimért mozdulatai ponto­san jelezték, hogy ez az ember szüntelenül érzi az uralkodással járó felelősséget? a történet elő­rehaladásával mind nyilvánva­lóbbá válik, hogy király létére ő Is fogoly: rangjának, sorsának foglya. Talán a második részben éreztünk némely gesztust az in­dokoltnál hangsúlyozottabbnak Aligha tévedünk, ha a most lá­tott II. Fülöp királyt friss, erőtel­jes alakításnak tekintjük, a mű­vész sikeres pályáján is emléke­zetes állomásnak. • Trokán Péteri Posa márkija jó teljesítmény. Kemény, határozott férfi, hisz küldetésében, humanis­ta világnézete nem lágyítja el a felvállalt ügy szolgálatában, van szava a barátságra és a harcra. Sikerült érzékeltetnie, hogy csak a szabadság és az igazság pillé­rein "épülhet az egyéni és a köz­boldogság, Meggyőzően, tán a kí­vántnál kevesebb benső lobogás- sál mondta el az '..emberiség kö­veteként” a világirodalom- egyik legszebb szabadság-hitvallását. A fiatal művész további féjlődésé- héz elsősorban beszédkultúráját kell tökéletesítenie. A címszerep 1 nem tartozik a leghálásabb feladatok közé. • Fa- rá4y István szép alakítása tük­rözte szeretet' utáni vágyát, apa- hiányát, az első,-igazi szerelem örömét, kínját, meggyőzte a né­zőket arról, hogy őt más eszmék vezérlik. Erőteljesebben jelezhet­te volna, hogy méltó utódja lenne II. Fülöpnek: nemcsak jelleme, hanem adottságai is vezér! sze­repre szánják. Reményteljeseit mutatkozott be Sára Bernadette, az ifjú királyné. Fiatal volt. tiszta fény a sötét cselszövésektől komor udvarban. A „rémes óra” végletes érzelmi hullámzásának a visszaadására még nem volt. nincs elég eszkö­ze, ereje. Szakács Eszter Eborli hercegnője összhangban volt az író elképzeléseivel, az előadás stílusával. Kulturálit alakítás. Xz előadás egyensúlyát kissé meg- bUentétte Álba hercegnek (For­gács Tibor) és Domingo szerze­tesnek (Hetényi Pál), a trón két támaszának halványabb megfor­málása. Csak dicsérhető, hogy mindketten kerülték az unott, ol­csó sablonokat, kliséket. Álarcos, sima modorú udvaroncokként mutatkoztak, viselkedtek. Hangu­latuk az uralkodó hangulatát tükrözte, mind a Hold a Nap fényét. Szép pillánatokat szerez­tek a közönségnek, de így sem feledtették, hogy súlytalanabb, veszélytelenebb figurákat láthat­tunk a valóságosnál. Erről az Al­ba hercegről nehezen képzelhető el. hogy meggyőződésből és kar­riervágyból, a kapott feladat mindenáron v.aló teljesítése érde­kében nyolcezer felkelőt végezte­tett ki indulat nélkül. Mitől olyan befolyásos ez a Domingo az űd- varnál? í Kalmár Zsuzsa, Mojzes Mária udvarhölevek a telitalálat főink- vizítor (Kölgyesi György), Lerrtia gróf (Baranyi László) az orvos (Muskát László) és á többi sze­replő egyaránt hozzájárult az egyértelmű sikerhez EZ a Dón Carlos-előadás J azokat igazolja, akik klasszikusnak tartják a drá­maíró Schillert, és ilyen nagy tettek vállalására alkalmasnak a fiatal, lelkes kecskeméti társula­tot. Csányi Árpád vendégművész díszleteiről már közvetve elmond­tuk elismerő véleményünket. Poós Éva jelmezei megfeleltek a rendezői elképzeléseknek; tehet­séges művész munkái. Heltai Nándor Számos tudósítás, riport adott már számot arról, hogy me­gyénkben is széles körű munkaver7 senv bontakozott ki a KI. párt- kongresszus és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszte­letére. Elindítói ezúttal is a szo­cialista brigádok voltak. A dol­gozók kötelezettségvállalásai .jól szolgálják a legfőbb célkitűzése­ket, a IV. ötéves terv sikeres tel­jesítését és az V. középtávú nép- gazdasági terv előkészítését. A megye szakszervezeti szervei — a pártszervezetek, a KISZ és, a gazdasági vezetők támogatásá­val — igyekeztek megadni a dol­gozóknak a vállalások kidolgo­zásához, a verseny ébren tartá­sához és nyilvánosságának bizto­sításához minden segítséget. Bár nrég csak részeredmények állnak rendelkezésre, máris megállapít­ható. hogy nemcsak a dolgozók szocialista munkaverseny-mozgal- ma, hanem a szakszervezeték azt támogató tevéknysége is maga- esabb színvonalra melkedett. ; A verseny eredményeiről a számvetést csak a gazdasági év eltelte után lehet elvégezni. Az elmúlt néhány hónap azonban máris módot nyújt néhány álta­lánosítható tapasztalat összegezé­sére és bizonyos következtetések, levonására. A felajánlások érté­ke ismételten igazolja, hogy a dolgozók aktivitása jelentős bel­ső félévi vállalati eredmények is, amelyek haznosítása javítja a vállalati gazdálkodást. Ezt az el­ső félévi vállalati eredmények is tanúsítják. Helyenként azonban a folya- rrtetos munkát — s ezzel a. válla­lások teljésítését — anyagellátási* nehézségek is akadályozták. En­nek oka hogy egyes anyagigé­nyes hazai termékek iránt meg­növekedett a külföldi kereslet. Ugyanakkor e termékek előállítá­sához külföldről kell, bizonyos anyagokat beszerezni, s a magas tőkés importárak közömbösítésére jelentős állami támogatást kell a’ vállalatoknak folyósítani. Eh­hez pedig központi intézkedések megtételére is szükség van. Az export .növekedését jellemzi egyébként, hogy az idén eddig a megye szocialista ipara közel 10 százalékkal több árjut értékesí­tett külföldön, mint 1973. azo­nos időszakában. Mindez .arra-anti- a. kongresszu­si versenyben résztvevőket és az üzemi szakszervezeti vezetőket, hogy erőfeszítéseiket még inkább az anyagokkal és energiahordo­zókkal való takarékosságra, a termelés minőségi mutatóinak javítására összpontosítsák. Ugyanakkor a hazai) beruházá­sok és fogyasztói szükségletek kielégítéséről sem feledkezhetnek meg. Ilyenek vonatkózásában nem is ártana a versenyvállalá­sodat újból áttekinteni, s ha szükséges, korrigálni. A folyamatos termelést több helyen azonban nemcsak az anyaghiány, hanem a belső szer­vezetlenség is akadályozza. Ezért az üzem- és munkaszervezés ja­vítása« az újítómozgalommal va­ló törődés egy pillanatra sem el­hanyagolható feladat. E téren a szakszervezeti szervek felelőssé­gét csak növeli, hogy a megyében közel 5 ezer brigád több, mint 50 ezer tagja kötelezte el magát, hogy többet termel, minőségileg jobb termékeket készít, gazdasá­gosabban. Hogy vállalásaikat tel­jesíthessék, ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni. A szocialista brigádok a gaz­dásági feladatok mellett — több ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel lakóhelyük építé­sére, szépítésére, a „30 év. — 30 óra”-mozgálom keretében. Ez a munkaverseny szocialista jellegé­nek ugyancsak nagyszerű meg-, nyilvánulása, amely elsősorban a gyermekek, vagy öregek tá­mogatására, gyermekintézmé­nyek, játszóterek létesítésére, karbantartására/ vagy éppen a gyártelep, a lakótelep kulturál­tabbá tételére irányul. Eseten­ként természetesen helyes igény­be, venni a dolgozók áldozatkész­ségét, az előre nem látható or­szágos vagy munkahelyi nehéz­ségek leküzdésére is. Feltűnő 5 viszont, hogy .egyes üzemekben túl gyakran szervező­nek kommunista szombatokat, vasárnapokat, vagy más elneve­zésű műszakokat. Erre utal az is, hogy az iparban az első félévben a túlórák száma 17 százalékkal volt több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában,-«)! 4 száza­lékkal emelkedett »»a dolgozók munkaszüneti heti pihenőnapi és szábadszombati igénybevétele, Fogadjuk el, hogy a túlórázta- , tás növekedését kisebb' részben külső tényezők indokolják. A dől- . gok mélyére nézve azonban a túlóráztatás nagyobb részét a szervezetlenségből fakadó elfe­csérelt munkaidő pótlására hasz­nálják fel, ’illetve rendelik el. A dolgozók ezt a módszert élesen bí­rálják. Joggal, mert a „rendsze­resített” társadalmi munka — bármilyen elnevezés alatt törté­nik iS — semmissé teheti a mun­kaidő-csökkentés kedvező hatását, s rontja a nemes célok érdeké­ben szervézett munka verseny hitelét. Az ilyesmit a szakszer- yezetek sem tűrhetik el. A 1 ' szocialista munkaverseny nem nélkülözheti az ariyagi és, erkölcsi elismerést. E téren is van élőbbrelépés. Az üzemek jó ké­szében növekedett az évközi ju­talmazásra felhasznált összeg. Az értékeléseket általában rögtön követi a jutalmak kifizetése. Ez azonban sajnos még nem minde­nütt van így. Tapasztalható, hogy' az összegek kiosztásánál mereven ragaszkodnak mozgalmi ünne­pekhez é^ sűrűn előfordul még, hogy a jutalmakat nem differen­ciálják, hanem égyenlősdi alapon osztják szét. Sőt olyasmi is elő­fordul még, hogy nem gondos­kodnak a verseny rendszeres ér­tékeléséről, s ezzel kapcsolatban a dolgozók tájékoztatásáról. A kongresszusi és felszabadulá­si versenyt elsekélyesítő jelensé­gek ellen a szakszervezeteknek határozottan fel kell lépniök ,,. Ugyanakkor támogassák mindazt, amit a munkások is helyeséinek, kezdeményeznek, és önként vál­lalnak. A munkaverseny eddigi eredményei kézzelfoghatóan bi-r zonyítják, hogy a dolgozókban megvan a készség, a tenniakarás. A mozgalmi szervek és gazdasági . vezetők együttes feladata, hogy a szocialista brigádok . aktivitását, lelkesedését felkarolják, s fő gaz­dasági és' politikai. célkitűzések szolgálatába állítsák, s a jó mun­kát ■ Kellő elismerésben részesít­sék. 1 Kovács Pál, SZMT közgazdasági munkabizottsága vezetője A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA A termelés költségeinek változása és a biztosítás Anélkül, hogy a biztosítás szükségességét vitatnám, iá sze­retnék mutatni azokra, a ténye­zőkre, amelyek a téfeszeket a biztosítással kapcsolatban a ne­gatív ■ • állásfoglalásra kényszerí­tették. A mezőgazdaságban az utóbbi években végbement- ro­hamos fejlődés ismeretes. Isme­retes az fegyesülések után bekö­vetkezett területnövekedés is: A változási az Állami Biztosító vé­leményem szerint nem kísérte eléggé figyelemmel. Ismételten találkozunk kése­delmes kárrendezéssel. Növény- biztosításnál a felülvizsgálati, kárösszeg 500 ezer forintnál kez­dődik. Ahol a korábbi alacso­nyabb területegységnyi ' hozam­nál és a kisebb gazdaságoknál' például a 18 százalékos kár ren­dezése idejében megtörtént, je­lenleg ugyanazon a területei) a 18 százalékos kár rendezése — a magasabb hozam miatt, a fe­lülvizsgálati határ elérése miatt —■ hosszadalmasabb. Korábban egyenként 200 ezer forint kár­összeget az Állami Biztosító há- ' rom gazdaság részére kiutalt. Jelenleg hosszadalmasabb az egyesült téeszt megillető azonos, í összegű ,600 ezer forint kár ren-. dezése. Állatbiztosításnál jellemző a bácskai körzetünkben a kárren­dezésnek 6—9 hónapos késése. A revizori iroda jogosan marasz­talja el a téeszeket, ha a_ kárbe­jelentéseket késve küldik be. Nem egy esetben azonban iga­zolták a károk havi rendszeres í bejelentését. Ennek ellenére kár­rendezés nem történt. Így volt ez a katymári Egyetértés, a her­cegszántói Lenin Tsz-ben, stb. Esetenként a rendezetlen kár 300—500 ezer ‘forint, 'emiatt a téeszek zöme 8 százalékos bank­kamat mellett kénytelen hiteit igénybe venni. A visszatartott összeg a bácskai körzetben 4—7 millió forint között van. A szopós állatok elhullásáért a gazdaságokat az Állami Bizto­sító nem kártalanítja. A díjki­vetésnél azonban ezt nem min­den esetben veszi figyelembe, dí­jat vet ki az itatásos borjú tel­jes állományára. A biztosítási feltételek között szereplő „szo­pós borjú 3 hó alatt” tartási ka­tegória többségében megszűnt, az „itatásos borjú" kategória vi­szont általánosságban elterjedt. Hiányoljak a gazdaságok, hogy a biztosítási díj kivetése ellené­re az új kategória teljes körű biztosítottsága nem valósul meg. A 3 hó alatti itatásos borjakra , díjtételt ugyan megállapítottak, de fizetés ellenében sincs tény­leges biztosítás erre. Az Állami Biztosító 1967-ben tájékoztatót adott a téeszek va­gyonbiztosítási rendszeréről. Az időközben bekövetkezett módosí­tásokról azonban elérhető álta.- lános tájékozottságuk nincs. Egyedileg esetenként értésülnek - a rájuk vonatkozó kategóriavál­tozásokról. Azonban . nem látják az 'egyes díjosztályok közötti kü­lönbségeket, a termelés költsé­geire hajó, viszonylag nagy elté­réseket. Az Állami Biztosító kétségbe nem vonható jogossággal a fe­dezeti összeget törekszik megte­remteni a díjkivetéssel. Ez nö7 vekvő „tendenciát mutat, bár " egyidejűleg keresi az igazságos teherviselés" módjait. A • gazdaságot „tőle el nem há.- ríthatóan” — olvasható a biztosí­tás feltételei között — súlyos jégkár éri, a termés kiesését a biztosító pótolja. Feltételezzük, hogy igazságosan, sem többet, seih kevesebbet a tényleges kár­nál nem kap. A következő éy- bén a káresemény miatt a har­madik díjosztályból átkerül a ha­todik díjosztályba. Ennél a té- esznél sem a struktúra, sem a vart hozam lényegében nem vál­tozott, a termelés költségei mé­gis ugrásszerűen emelkedtek. A biztosítás /díja csak a növény­termesztésnél 1 millióról 2,5mil- lióra emelkedett. Az előző év­ben a & gazdálkodási. egyensúlyát a biztosítás mentette meg, a kö­vetkező évben a gazdálkodási egyensúlyát a megnövelt bizto­sítási költség veszélyezteti. A mezőgazdaságban a bizton­ságos termelés, annak zökkenő- mentes bővülése, az egyenletes' fejlődés és fejlesztés úgy kíván­ják, hogy a termelés költségei legyenek állandóak.; Kívánatos tehát, hogy az ágazatok termelé­si, ' technológiai költségei állan­dóak legyenek,. Illetve azok a költségek változzanak, amelyek növelése a hozamot is növelik. Meggondolandó lenne, hogy nem előnyösebb az üzemek és gazda­sági erőforrások nagyobb kon­centráltsága, ebből eredően a t kockázatvállalás képességének növekedése miatt olyan biztosí­tási forma ajánlása, amely vál­tozatlan díjtételt képvisel,* Tehát a termelés költségeiben a bizto­sítás' azonos százalékos tényező legyen. (Jelenleg a zöldpapriká­nál pl. 5,1 ‘százalék is lehel, 13 százalék is lehet.) A káresetek egyenlőtlen elő- fordulása miatt azonban az Ál­lami Biztosító kockázatvállalása legyen dijferenciált. A kárhá­nyad vagy egyéb mutató alapján kiszámítható, .hogy egységes díj- | tétel mellett az Állami Biztosító kockázatvállalása hány százalék kárnál kezdődik, illetve differen­ciáltan a gazdaságoknak mennyi az önbiztpsításos kárszázálékuk. Ez esetben a téeszek már á ter­melésszervezés, a ' tervkészítés időpöntjában lényegesen bizton­ságosabban építhetik jcöltségeik közé a biztosítási díjat, bár tisz­tában lennének azzal is, hogy a bekövetkezett káresethél bizo­nyos százaléka nem térül meg, arra nézve gyakorjatilag önbiz­tosításuk van. Nagyobb, súlyos elemi kárnál' az önbiztosítást meghaladóan azonban számíthat­nak a megsemmisült értékeik pótlására, ­A fennálló'‘•hiányosságok kikü­szöbölése érdeke mind az Álla­mi Biztosítónak, mind a téeszek- nek. Ezen túlmenően azonban feltétlenül figyelmet érdemel a gazdaságok növekvő, kockázatvál­lalási képessége is. Dr. Hámori Károly, Bácskai Mg.. Termelőszövetkezet ■ Területi Szövetségének vezető revizora i

Next

/
Thumbnails
Contents