Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
Á KORSZERÜtGAZDÁLKODÁS UT3AN Az olcsó és jó minőségű takarmány termesztését segíti a szakszolgálati állomás 1972-ben jelent meg a szarvas- marhatartás jövedelmezőségét előmozdító határozat, ezt megelőzően pedig a sertéshizlalás fellendítésére történt megfelelő intézkeíés. Bács-Kiskun megye állami gazdaságai é kormányhatározatok és az időközben megjelent újabb rendeletek szellemében dolgozták ki állattényész- tési tervüket. Napjainkban és a következő esztendőkben a tejtermelő és a húsjellegű szarvas- marha tartását és a sertéstenyésztést fejlesztik. A megye állami gazdaságainak tehenészetében jelenleg háromezerkétszáz liter az átlagos tej- hozam. A terv szerint 1980-ra ötezer literre.emelkedik a tehenen- kénti tejtermelés. A húsjellegű száfyasmarha tartása, mint önálló ágazat nemrég indult fejlődésnek. A múlt esztendő végén még csak ötszáz húsjellegű szarvasmarha volt aí gazdaságokban, az ötödik ötéves terv végére létszámuk ötezerre emelkedik. Mivel a szarvasmarha- és sertés- tenyésztés legnagyobb tartaléka az olcsó és jó minőségű takarmány előállítása. Ennek érdekében számos kezdeményezés tör* tént többek között Kalocsán, Izsákon', Kiskunhalason, Kiskőrösön, s ehhez nyújt a mezőgazdasági nagyüzemeknek szakmai segítséget a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Társulása . Szakszolgálati Állomás. Az intézmény hazánk tíz szak- szolgálati állomása közül még 1972-ben, az országban másodikként,, kezdeményezte a széna-, a siló-, a szenázsabrakok, takarmánytápok vizsgálatát, a takarmánynövények termesztésével összefüggő szaktanácsadást. Mivel az állati termékek előállításánál 1 a takarmányozásra fordított összeg teszi ki a költségek 65—70 százalékát, ennek a csökkentésével jövedelmezőbb az állattenyésztés. Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban á sertéstenyésztés, hizlalás jövedelmezősége még nem érte el a kívánt mértéket. Ha a nagyüzemek a takarmányozásban és a tartásban rejlő lehetőséget ki tudják használni, akkor kocánként négyezer forint jövedelmre tehetnek szert. A szakszolgálati állomás adatai szerint, ez összesen harmincmillióforint nyereséggel gyarapítaná az állami gazdaságok eredményét. • A Bács-Kiskun megyében alkalmazott átfogó és szervezett takarmányvizsgálatnak nincsen hagyománya. A szakszolgálati állomásnak önállóan'kellett kidolgoznia a takarmányminta vételének módját, megszerkesztenie a megfelelő mintavevő eszközt, amellyel elfogadható átlagmintát lehet venni a szénakazlakból, az erjesztett takarmányokból anélkül, hogy azokat megbontanák. A megváltozott tárolási, tartósítási módszerek az új minőségi követelmények előírását indokolják. Sajnos, a takarmány félék minősítése még megoldatlan hazánkban. A jelenleg érvényben levő, az osztályba sorolás, alapját képező emészthető fehérje és keményítőérték ,ma már nem fogadható el. A szakszolgálati állomás vizsgálatai közbén kiderült, hogy a tenyész- és hízóállatok ' több fehérjét kapnak annál, mint amennyit a szervezetük hasznosítani tud. Az életfontosságú ami- nösavakból, mint a lizin, a trip- tofan, ugyanis nem tartalmaz elegendőt a takarmány. Ebből egyenesen következett az újabb feladat: a takarmányvizsgálatot az áminosavak helyes arányának á megállapítására is ki kellett terjeszteni. 5 Az államáson kidolgozták a takarmány minősítésének új módszerét. Ehhez a laboratóriumi eredményt, a mintavételkor végzett érzékszervi vizsgálatot, a gyakorlati' szakemberek véleményét, tapasztalatát vették alapul. .Ez a módszer a gyakorlatban jól bevált, s ennek alapj árt a megye állami gazdaságaiban az összes tömegtakarmányt csak előzetes vizsgálat után használják fel az állattartó telepek. A szakszolgálati állomáson rendszeresen mérik az állami gazdaságokban termesztett fű és lucerna beltartal- mi értékét, zölden és tartósított állapotban. A tavalyi és az idéi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tömegtakarmányok minőségé már a betakarítás kezdetén sem felelt rtíeg a. kívánalmaknak. A legtöbb fehérjét akkor tartalmazza a pillangós, amikor a növény a bimbózást megelőző fejlődési szakaszban van. Minél vénébb • Levágja, majd a füves keveréket szecskává aprítja és tartályba gyűjti az NDK-gyártmányú kombájn a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. > 9 Az állami gazdaságok itatókútjainak vizét 9 Pörge Erzsébet a takarmány fehérjetar- 9 A szakszolgálati állomásra érkezett takarvlzsgálja Balázs Márta laboráns a szak- talmát állapítja meg a műszer segítségével. mányminták zsírtartalmát méri Nothoff szolgálati állomáson. Julianna. 9 Az ilyen több részes tárolóban jól elkülöníthető a különböző minőségű takarmány. A képen a Kiskunhalasi Állami Gazdaság vagonos fémsilója. a lucerna, minél jobban túlhaladta az optimális fejlődési időszakot, annál kevésbé hasznosul a benne felhalmozott fehérje, hiszen a növényi rostokat nehezebben emészti meg' az állat. A nagyüzemi gazdálkodás jelenlegi színvonala indokolja, hogy a hagyományos betakarítási és tárolási módszereket újabbak és jobbak váltsák fel. A nagy teljesítményű gépekkel egészen rövid idő alatt össze lehet gyűjteni a gazdaság egész lucerna- és fűtermését,. s megóvni a további károsodástól, a növényben fel- hálmozódott tápanyag elvesztésétől. Az ország más tájain bevált módszeaek hélyi alkalmazása és továbbfejlesztése szintén egyik feladata a szakszolgálatnak. Ilyen szempontból nagyon lényeges a viszonylag kevés energiafelhasz- . nálást igénylő silózásos betakarítási, tárolási módszer. Jó eredménnyel zárult a szénázskészí tés- sel összefüggő üzemi próba sorozat, így a következő évtől kezdve a gazdaságok is bevezethetik a legújabb eljárást. A betakarító gépek közül legjobban bevált az a géptípus, amelyik legfeljebb húsz milliméter nagyságú 'szecskát készít a levágott. lucernából. Ennek a rövid szárú takarmánynak volt a legjobb a minősége és legalkalmasabb volt a- tárolásra. A nagyszálú szenázsnak nagy a tárolási vesztesége és a minősége is kifogásolható, mert rosszul erjed. A megye állami gazdaságaiban tizennégyezer hektár az alig hasznosított vagy teljesen kihasználatlan gyepterület. A szakszerű gyepgazdálkodás megteremtésével értékes tömegtakarmánya lesz ez a húshasznú szarvasmarháknak. A régi épületek felhasználásával, alacsony beruházási’ költséggel, csupán karámok építésével magas termelékenységű ágazatot lehet kifejlesztem. Tavasztól őszig kötetlenül legel a szarvasmarha az intenzív gyepgazdálkodásra átalakított gyepterületen, télen pedig ugyanannak a legelőnek a gazdag szénatermését fogyasztja. Ilyen tartás mellett elegendő, ha egyetlen gondozó négyszáz- szarvasmarhára vigyáz. A szakszolgálati állomás Kiskunhalason, Izsákon, Kiskőrösön' és Városföldön vizsgálta a gyepterületek állapotát, eltartóképességét. Most készül a fejlesztési terv, amelynek végrehajtása során a rétek, legelők műtrágyázásával, esetenként a gyep telepítésével a fűtermés és a legelőn eltartható állatok száma a többszörösére növelhető. A tömegtakarmánnyal párhuzamosan a szakszolgálati állomás rendszeresen vizsgálja a szemes abraktakarmányok béltartalmát, mikrobiológiai állapotát, a tárolás közben a takarmány változik, ezt figyelemmel kell kísérni, hiszen az esetleges penészedés az etetés közben betegséget okozhat. A táptakarmány' folyamatos ellenőrzésével a gazdaság szakemberei hónapról hónapra tudomást szereznek a minőségről. Erre a vizsgálati módra az 1972-ben betakarított kukorica gyenge minősége, gombafertő- zöttsége ösztönözte a szakszolgálati állomást. A gazdaságok sertéstelepein ugyanis hiába kapták meg az állatok a szükséges mennyiségű takarmányt, súlygyarapodásuk csekély volt. A laboratóriumi vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kúkoricán elszaporodott penészgombák és mikroorganizmusok olyan mérgező anyagokat termeltek, amelyektől az állatok fejlődésben visszamaradtak. Az 1972-es őszi betakarítás tapasztalatainak összegezése Után létesült az állomáson a mikrobiológiai részleg. Azóta valamennyi nagyüzemben, ahol takarmányt termesztenek, még betakarítás előtt mintát vesznek a lábon álló kukoricából. Az állomás laboratóriumában megvizsgálják, és ha fertőzést, penészedést észlelnek, jelzik. A terményt, a gazdaságok a betakarítás közben elkülönítik a többitől, és úgy kezelik, hogy minősége ne romoljon tovább, s a gombák ne termeljenek mérgező anyagokat. Az újabb vizsgálat akkor történik, amikor véglegesen megállapítják, hogy a termény alkalmas-e a felhasználásra. Az ’ a gyengén fertőzött termény, amely megfelelő elosztásban a hízóknál semmi kárt nem okoz, a növendékállatoknál esetleg betegséget, étvágytalanságot idézhet elő. A mikrobiológiai vizsgálatok ily módon az okszerű takarmányozást is lehetővé teszik. A tömegtakarmányok mikrobiológiai vizsgáláti módszere most van kibontakozóban. A siló és a szénázs készítésekor a baktériumok tevékenysége közben keletkező szerves savak javítják a takarmány tárolhatóságát. A laboratóriumi vizsgálatok segítségével befolyásolni lehet a sze- názs erjedését. Egészen új működési területe a szakszolgálati állomásnak az úgynevezett . diagnosztikai vizsgálat. Ennek, alapján arra lehet választ kapni, hogy a takarmányozás és a takarmány összetétele, minősége megfelelő-e a tenyészállat, a hízósertés és szarvas- marha számára. Ha kevés a tej- hózam vagy alacsony a súlygyarapodás és a tartási körülmények megfelelőek, az állat szőrének vagy vérének laboratóriumi vizsgálata kiderítheti, hogy mi hiányzik a takarmányból, esetleg ■ a tápgyártás közben követtek el valamilyen hibát, aminek nem tulajdonítottak akkor jelentőséget. A kapott eredményt aztán ösz- szevethetik a takarmány beltar- talmi értékével, és kezükben van az a takarmányozási módszer, amely mindenkor az állat igényeit veszi figyelembe. Ennek alapján megteremthető a gazdaságos takarmányozás minden feltételé: (x)
