Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

;v I .1 Munkásszemmel Ebédidő. Brigádonként indul­nak az építőmunkások az étkez­débe. Porolják a ruhájukat,' ci­garettára gyújtanak, nevetnek. Kecskeméten, a befejezéshez közelgő.' megyei művelődési köz­pont épületén dolgoznak. A fes­tőket könnyű megismerni. Fejü­kön meszes, festékes, „jókedvű” kalapok. Az ácsokon derékszíj a szögtartó táskával. A gépszere­lők ruhája pedig ólajos: együtt, egymás keze alá dolgoznak. . A könnyen áttelepíthető. fa­házban — művezetői iroda — beszélgetünk Miklós Lászlóval, az ács-állványozók brigádveze­tőjével, Borbok Józseffel, a kő­művesek brigádvezetőjével és Lantos József szerelővel. Mindhárman kecskemétiek. Miklós László 1949-től dolgozik a vállalatnál kis megszakítással, Borbók József 1948-tól. ő a szakmát is a Bács'megyei Állami Építőipari Vállalatnál tanulta. Lantos József 1968-ban jött át a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalattól, előtte két évig kato­na volt. — Munka közben problémák is előfordulnák, ugye? — kérde­zem. — Megbeszélik, vagy csak a brigádvezető szól? — Mondok magának valamit. Az én brigádom 1953-tól van együtt és ez, sokat jelent, akár­hogy is nézzük. Nem. két hete is­merjük egymást/ Nincs titok. A másik pedig, a főnökséggel is jól vagyunk, mert ha nem len­nénk jól, mennénk máshova. Te­hát probléma nem lehet. A lé­nyeg ugyanis a munka és ez már közös nyelvet is jelent, pláne húsz év alatt... Tudja hogy van? Ránéz az ember a másikra és tudja mi a dörgés. A baj az, ha nem tudja. Hát, mi így vagyunk — mondja Borbok József. Miklós László: — Abból kell kiindulni, ilyen dolgokban, hogy ki mit tesz le az asztalra. Hiába veri valaki téglával a-; mellét, ha nem tud dolgozni. Persze, szájjártatók mindenhol vannak, nálunk is. De nem sokáig, mert az ilyent lecsendesítik. Ne beszéljen. Előbb bizonyítson, mert munká az min­dig akad, • dolgozni lehet, hát a vélemények is ennél kezdődnek, fizetésben, szabadságban, meg mindenben, amiben szó érheti a „ház elejét”. Lantos József: — Egymással sem lehet kitolni mert amit nem csinál meg a: egyik, azt a másiknak, vagy , harmadiknak meg kell csinálni Ezekben nincs vita, mert ha nen megy egyik helyen a munka, ak kor a másik sem tud dolgozni Ha nincs vakolva a fal mit fes a szobafestő. Ez érthető... — Mivel van több baj? Fize tes, munkaelosztás, fegyelem ? — Nézze, ezek úgy együtt , van nak, barmikor találkozhat/Veli az ember. Fizetés? Azt tudón mondahi megint: — hogy dolgo zik? Munkaelosztás? A Jézuski úgy sem lapátol helyettünk, h< éppen azt kell? A fegyelem mei egyértelmű — nálunk legalább!-íába mondják azt, hogy a! építőipari munkások csak lógnak mert ilyeneket is hallani. Hí nem jön be dolgozni, megkérdez zük mi volt? Ha kamuzik — nem tud,, mert ismerjük egymást — ugrik a H-betű. Ugye; nincs bér, nincs prémium, nincs külön­élés, hincs ebédtérítés — drága mulatság. Még a nyereségrésze­sedés is ugorhat. Ritkán fordul elő ilyen. Havonta egyszer vagy kétszer. Legtöbb baj a vándor­madarakkal van. Idejön. Dolgo­zik két napot, meg az ember lát­ja a munkáját. A könyvében sok bejegyzés ... érti? Szép lehet, dd8 az sem sokáig. Kinézik a többi­ek -t- mondja Miklós László. . — Nem dugdossuk az embere­ket, még akkor sem, ha az építő­iparba mindig kell a munkaerő — veszi át a szót Borbok József. — Valakinek helyette is dolgoz­ni kell, ez világos! — Hogy vannak megelégedve az étkezéssel, öltözővel, fürdő­vel? — Van itt minden, itt a párt- bizottság mögött, biztosan látta 0 Miklós László; ,áliíba veri valaki téglával a mellét, ha nem tud dogoznl.” már! Szekrény van bőven, van fürdő is hideg-meleg vízzel. Az ebéd? Othúsz. Szóval öthuszas. Más sem tudna ennyi (pénzből jobbat .főzni. Ennyibe még a tü­zelő is kerül. Nem mondhatunk rá semmi rosszat, bár jobban megenné az ember a tökfőzelék helyett a töltöttkáposztát, az biz­tos. El lehet rajt dolgozgatni — mondja Lantos József. Kikísér az egyik művezető, mi­után elbúcsúztam az emberek­től. — A Borbok Józsi bácsi bri­gádja az egész vállalatnál a leg­jobb. Mindenki törzsgárdatag. Még a legfiatalabb is 1953-tól dolgozik a vállalatnál: Velük nincs is semmi probléma. Meg is keresik a négyezret, még a se­gédmunkások is a háromezer­kettőt, háromezernégyet. Mennek ebédelni — mások jönnek az ebédtől. — Azt mondják, hogy napköz­ben is ellógnak egy-egy pohár sörre? Igaz ez? — Nézze, általánosságban nem igaz! De mindenütt vannak Olyan emberek, akik szeretnek egy kicsit. lógni. Az építőiparban is vannak. Ráadásul itt a munka­hely is olyan, hogy ha valaki nagyon akar, akkor ellóghat, de állítom ez ritka, nagyon ritka 0 Borbok József: „Ránéz az ember a másikra és tudja ml a dörgés. A baj az, ba nem tudja.” 0 Lantos József. dolog. El sem tűrnék a többiét?, ök nem mennek, a másik mi­ért? A ház mögül kutya kerül elő. A művezető mosolyogva mondja: — Egész nap nem ugat. Dél­után ötkor elmennek az embe­rek, mindenkit megugat aki erre jár. Éjszakánként háromszor négyszer végigjárja az épületét, mindenre vigyáz. Nagyon szere­tik az emberek. Neve viszont nincs. Vállalati kutya, közös, úgy hordják neki az ételmaradékot. Lefényképezem. Évekig vigyá­zott az építkezésre! Csató Károly 0 A munkások kutyája: csak délután öttől ugat. Nem „kohászok” Szokásos „anyaggyűjtő” látoga­táson vagyok az SZMT munkavé­delmi fdlügyelőségén. Hagyomá­nyos jó kapcsolatainkkal velejár, hogy ha látom, sürgős munkában vannak, igyekszem mielőbb tá­vozni. A téma — ha nem éppen napi eseményről van szó — vár­hat holnapig. Most is érzem, rosszkor jöttem. Összefoglaló jelentésen •' dolgoz­nak, s abba kj-ki.. beleadja” gaz­dag tapasztalatokra alapozott vé­leményét. Fordulnék kifelé, miután bár barátságos mondatot váltottunk, hogy azért mégse „vigyem el az álmukat”. Zentai Imre munka­védelmi felügyelő megállít. — Volna azért egy sztorim ... Odaszól' a kollégáknak/ — Pár perc az egész. — Egy kis cigarettaszünetet ki­bír a jelentés. , ■ Kihegyezett tollal várom a „sztorit”. — A Petőfi Népe szeptember tizenhyolcadiki számában megje­lent egy kép. Illetve kettő, de csak az egyikkel van probléma. Toliam ...lelkesedése” hirtelen alábbhagy, de aztán csak nem al­kuszik, s jegyez tovább. — A soltvadkerti ÁFÉSZ, sütő­üzeméről. munkavédelmi szem­pontból,, nem éppen jó népszerű­sítés. hogy egy fiatal nő — Éónyi Erzsébet — „hosszúnvelű sütőla­páttal szedi ki a kemencéből a kenyeret.” A megyei munkavé­delmi felügyelőség helyteleníti, hogy lapátos kemencénél, ,<,kisü- tésnél” nőt foglalkoztatnak, A megyei sütőipari vállalatai — munkavédelmi szabályzataikban "tiltják ezt a munkát nők számá­ra. Különösen nehéz, „különös” testhelyzetben kell végezni, s . nagy hőártalom mellett. — Mióta tiltják a szabályza­tok? — Amióta megalkották őket... Tehát a sütőipari vállalatok előtt nem vet jó fényt az ottani ÁFÉSZ-sütőüzemre ... Mindjárt ki is "keresem. Előkerült az élelmiszeripari bal- eset-elhárító és egészségvédelmi óvórendszabályok sütőiparra vo­natkozó könyvecskéje. A 61102. passzusnál található, hogy 18 éven aluli dolgozók — többek között — „vető sütő­ipari kemencénél lapáttal törté­nő vetés, illetve kisütési” mun­kálatoknál' nem foglalkoztatha­tók — A nőket nem említi — ál­lapítja meg Zentai Imrei de hoz­záteszi.' — A megyei sütőipar ugyanezt eltiltja a nőknél is. Ál­talános törekvés, hogy ezt a nehéz munkakört — fél, vagy teljesen* automatizált kemencékkel .meg­szüntessék —. férfiak számára is. Kecskeméten. Kiskunhalason, s máshol olyan kemencék Vannak már, ahol a sütőlapátot „nemi ismerik” már A felügyelőség fel is hívja a hasonló üzemeket, hogy nőket ne állítsanak „kisütési. vető’X mun­kára. Igaz. A.nők mégsem termettek „kohász” próbatételre. Természetesen célszerű lesz en­nek megfelelően „pontosítani” a nyomtatott óvórendszabályt. Per­sze, gondolni kell a nőpolitikái, népesedéspolitikai határozatok szellemére is. Tóth István NÉHÁNY PERCRE Mozik és Az egyiptomi festő, ha cselek­vést akart ábrázolni, képkockák­ra bontotta a folyamatot. Az már nem okozott gondot, hgy a néző egységben lássa, fogja fel a moz­zanatokat. Az emberben kezdet­től, nagyon régóta létezik az összefüggést kereső képesség. A filmművészet technikai bravúr­jaival elérte, hogy ugráló meg­szakítások nélkül fogadjuk be a látványban elmesélt történeteket, azonosuljunk Rómeóval vagy Jú­liával, egy-egy hangulattal. Még a díszleteket is valóságosnak érezzük. Babits Mihály sem tilta­kozott a müviség ellen, ami­kor megfogalmazta: Ó nézd, gyönyörű! gyönyörű ez a fény- és árnycsere kékbe pirosból! S hogy gördül a két robogó! Hogyan is, hogyan is lehet ez papírból! És mégis, voltak évek, amikor a mozilátogatók száma vészesen visszaesett. Bács-Kiskunban: ipost m,ár újra növekszik az eladott jegyek száma. Szerepe van ebben — a bemutatott műveken túl — a felújításoknak, a recsegő, ola­jos hajópadlók, a harisnyatépő székek, egyáltalán a berendezé­sek kicserélésének, amit mind több helyütt közösen finanszíroz a Moziüzemi Vállalat a tanácsok­kal. A sorozatosan bevezetett újí­tásokkal kiiktatták a vetítésekből a külső zavaró tényezőket is. Gyarapodott a leendő nézőket „beavató", egy-egy tanévre szóló ■r A szabadság 1974. október VI. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 hajnala Egy jelentős dátumra emléke­zünk. A már Magyarországon harcot vívó szovjet csapatok ok­tóber 12-én foglalták el az első megyebeli községet, Csikériát. Hatalmas 'és áldozatdús háttere van annak, hogy a szovjet csapa­tok előbb hazánk, majd a megye határáig juthattak. Kimondhatat­lan az a szám, amely emberéle­tet, sebesülést követelt azért, hogy hazánk felszabadulása is megkezdődhessen. De a szovjet nép történelmi küldetésként vál­lalta ezt az áldozatot. A nagy szovjet földön már milliók sirat­ták a háború elesettjeit, de a bé­kéért harcoló hadseregek, had­testek, hadosztályok önfeláldozó- an küzdötték magukat nyugatra, a háború tűzfészkébe: Berlinbe. Ha lokálisan teszünk említést a . számunkra sorsdöntő évfordu­lóról, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Kecske­mét már október 10-én észlelte a szabadság első leheletét. Ezen a napon a Kovtun ezredes (Kecs­kemét díszpolgára) vezette had­osztály — átkelve a Tiszán — Kecskemétre érkezett. Csupán egynapos volt a városban tartóz­kodásuk, de ez már pontosan je­lezte a fasizmus végnapjait. A csapatok és a támadás irá­nyának átrendezée nyomán Csi- kéria lett az az első község, amely Bács-Kiskunban elsőnek mond­hatta magát szabadnak. Ezzel a dátummal egy olyan hadászati folyamat indult .meg, amelynek végeredményeként november 14- én — tehát alig több mint egy hónap alatt — az egész megye szabadnak mondhatta magát. Legyen szó kerek évfordulóról, vagy annak töredékéről, de ez a nap kitörölhetetlenül él a megye lakossága közvéleményének tu­datában. Kitörölhetetlenül él 200 éves a Klimó-könyvtár Az első nvilvános magyar könyvtár, az" 1774-ben alapított Klimó-könwtár fennállásának 200. évfordulójára készül Pécs. Az európai rangú -bibliotéka ma mintegy 350 ezer kötetet őriz, köztük számos értékes kiadványt. A jubileum alkalmából október 16. és 18. között országos jellegű ünnepséget rendeznek. Az ese­ménysorozat keretében ünnepi ülésre, tudományos tanácskozás­ra. könyvtáros vándorgyűlésre, könyvtörténeti és exlibris-kiálli- tásra kerül sor. iskolák iskolai filmklubok és mözielő- adások száma. De mi magyaráz­za vajon, hogy míg a jánoshalmi gimnáziumban és a bajai kerté­szeti szakközépiskolában átlago­san tizenkét filmet néztek ! meg a diákok szervezett formában, a kalocsai mezőgazdasági szakközép- iskolások összesen még kettőt sem. Az általános iskolák között en­nél nagyobb a szóródás. A szünidő napjait ugyancsak válto­zatosabbá lehetne tenni a nap­köziseknek szóló bemutatókkal. Nem jelentkeznek az iskolák, le­mondva a több művészeti ág ha­tását egyszerre közvetítő filmek­ről, azok nevelő erejéről? Vagy a forgalmazó vállalat is megfeledke­zik arról, hogy a vakációban legalább a délutáni előadások zö­me ne tizenhat éven felülieknek szóljon? A film. megjelenése óta az em­berek sok mindent filmszerűen látnak — olyan óriási ennek a művészetnek a szerepe. Az iro­dalomban is tágabb helyet köve­telt magán'ak a montázsszerű áb­rázolás, a közeli és távoli képek egymásutánja. Már az 1915-ben született regényében, Barbusse: Tűz című alkotásiban ilyen vált égy leírás: „Fölül a szalmán, mint egy rab, és 'szakállas sziluettje úgy sötétedik oda, mint egy la­terna-magikat kép és kerek sze­me izeg-forog a félhomályban." Hol vagyunk már a kezdetleges vetítő Szerkezettől, a latema-ma- gikától! És mégis, mennyi még a tennivaló! —halász— azért, mert a magyar nép és Bács-Kiskun népének igaz törté­nelmét ettől a naptól számítjuk. Tényleg ez volt az igazi fordu­lópont. Amikor ezt kijelentjük, nem feledkezünk el a nehézsé­gekről, a küzdelmekről sem, hi­szen a történelem is nehezen és nem gond nélkül szüli az újat. De ha végigtekintünk akár Csi- kéria, akár a hat város és több mint száz megyebeli község tör­ténetén, akkor erre a napra kell emlékeznünk- S mindenki tud­ja, hogy nincs semmiféle bele- magyarázás. Azok, akik ismerték saját életük s környezetük múlt­ját, egyre nagyobb hittel vallják, hogy a harminc évvel ezelőtti október ténylegesen történelmi sorsforduló volt. Kibontakozha­E jubileumi megemlékezés programsorozatának tapasztala­tairól, hasznáról Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, a Magyar—Szovjet Gazdasá­gi és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar' tagozatának el­nöke nyilatkozott az MTI mun­katársának : — A jubileum megemlékezé­sek gazdag programja szerint — mondotta — Budapesten több­napos akadémiai tudományos ülésszakon a fővárosban és vi­déken 18 ágazati tudományos szimpozionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szov­jet tudósok;, kutatók, tervezők, műszaki fejlesztési és gyakorlati szakemberek. Csaknem 240 elő­adás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tartottak — áttekintették a kél ország negyedszázados tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­nek eredményeit, beszámoltak legújab sikerereikről,' és a köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése érdekében újabb együttműködési lehetőségeket tár­tak fel. ;—Sok ezer magyar szakem­ber vett részt ezeken a találko­zókon, a nagyszerű -szovjet tu­dományos és műszaki fejlesztési eredményeket és a magyar— szovjet . egyjittműködés sikereit bemutató budapesti kiállításokat csaknejn háromszázezer ember kereste fel. őszinte elismeréssel, s mond­hatni, hogy a szocialista közös­ség hozzátartozójának, családtag­jának jogán — büszkeséggel cso­dálta meg az önműködő szovjet Hold-jármű, a Lunohod—2 auto­matikus Hold-kutató laboratóri­um életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés Célú nuk­leáris energetikához, a lézer- technikához, a rádióelektrqniká- hoz, a számítástechnikához és tolt a magyar nép alkotó ereje, teremtő géniusza s mindaz, ami előbbre vitte az ország, a me­gye . fejlődését. Hiszen hol van­nak már a terméketlen és a nyo­morúságot éj mint év újrater­melő földek, hol van a munka- nélküliség, az ipar hiánya, az emberi megalázottság, az olvas- nitudatlanság? Hol van a . fal­vak embert megalázó kulturálat- lansága? s hol van az a dehu- manizmus, ami éles határt vont a múlt és a jelen harminc esz­tendeje között? Csikéria volt a megyében 'az első szabad község, de most nem­csak Csikériára emlékezünk, ha­nem mindarra, ami abban a hó­napban és az elmúlt harminc év alatt történt. „ Könyvaukció Budapesten Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat nyolcadik könyvaukcióját rendezi november 2-án és 3-án a Marczibánvi téri úttöröházban. Az árverésre kerülő 590 tételében ritkaságok, érdekességeké továbbá 70 minikönvv örvendezteti meg majd a gyűjtőket. még számos fontos tudományág­hoz kapcsolódó alkotásokat. Jó néhány hasonló kiállítást ren­deztek még vidéken, ezenkívül szovjet műszáki-tudományos filmnapokat is az egész ország­ban. Ä lakosság széles rétegét érintette,- mozgósította tehát ez az egyhónapos, jubileumi prog­ram, és tovább erősítette a két ország népeinek testvéri barát­ságát, kapcsolatait — majd hang­súlyozta: — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együtt­működésben a magyar párt- és kormányküldöttségnek és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertaná­csának a közelmúltban folytatott baráti tárgyalásai, amelyeken kiemelték, hogy mindkét fél szá­mára nagy haszonnal jár a ma­gyar—szovjet műszakir-tudomá- nyos megállapodás és "elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. A szocialista gazdasági , integrá­ció, a KGST komplex program­ja szerves részeként bővítjük a. kétoldalú gazdasági és műszaki­tudományos együttműködést, en­nek megfelelően hangoljuk össze a magyar és a szovjet népgaz­daság következő ötéves terveit, hogy jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termék­fajták közös tervezésének lehető­ségeit a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékait és ki­szélesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gép-' ipari ágazatokban.. Az új intézkedésekkel tehát jelentősen növeljük az együttmű­ködés hatékonyságát és hozzájá­rulunk a magyar és a szovjet népgazdaság, s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlő­désének meggyorsításához — fe­jezte be' nyilatkozatát HusZár István. (MTI) Népművészek kiállítása A XIV. KPVDSZ kulturális napok keretében kiállítást rendeztek Pólyák Ferenc fafaragó és Szelebki Mihály festő munkáiból. A ME­ZŐTERMÉK Vállalat rákóczivárosi kirendeltségének épületében teg­nap délután Urbán Pálné, az SZMT kulturális munkabizottságának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Közreműködött Tánczos Péter népiénekes, a „Népművészet mestere”. Citerán kísérte Szelecki Mihály. Á magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés újabb lehetőségei Huszár István miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-műszaki program, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint hat ipari tárca és vállalatai, s mintegy 30 tudományos egyesület rendezett a Magyarország és a Szov­jetunió közötti tudományos-műszaki együttműködési meg­állapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents