Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
;v I .1 Munkásszemmel Ebédidő. Brigádonként indulnak az építőmunkások az étkezdébe. Porolják a ruhájukat,' cigarettára gyújtanak, nevetnek. Kecskeméten, a befejezéshez közelgő.' megyei művelődési központ épületén dolgoznak. A festőket könnyű megismerni. Fejükön meszes, festékes, „jókedvű” kalapok. Az ácsokon derékszíj a szögtartó táskával. A gépszerelők ruhája pedig ólajos: együtt, egymás keze alá dolgoznak. . A könnyen áttelepíthető. faházban — művezetői iroda — beszélgetünk Miklós Lászlóval, az ács-állványozók brigádvezetőjével, Borbok Józseffel, a kőművesek brigádvezetőjével és Lantos József szerelővel. Mindhárman kecskemétiek. Miklós László 1949-től dolgozik a vállalatnál kis megszakítással, Borbók József 1948-tól. ő a szakmát is a Bács'megyei Állami Építőipari Vállalatnál tanulta. Lantos József 1968-ban jött át a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalattól, előtte két évig katona volt. — Munka közben problémák is előfordulnák, ugye? — kérdezem. — Megbeszélik, vagy csak a brigádvezető szól? — Mondok magának valamit. Az én brigádom 1953-tól van együtt és ez, sokat jelent, akárhogy is nézzük. Nem. két hete ismerjük egymást/ Nincs titok. A másik pedig, a főnökséggel is jól vagyunk, mert ha nem lennénk jól, mennénk máshova. Tehát probléma nem lehet. A lényeg ugyanis a munka és ez már közös nyelvet is jelent, pláne húsz év alatt... Tudja hogy van? Ránéz az ember a másikra és tudja mi a dörgés. A baj az, ha nem tudja. Hát, mi így vagyunk — mondja Borbok József. Miklós László: — Abból kell kiindulni, ilyen dolgokban, hogy ki mit tesz le az asztalra. Hiába veri valaki téglával a-; mellét, ha nem tud dolgozni. Persze, szájjártatók mindenhol vannak, nálunk is. De nem sokáig, mert az ilyent lecsendesítik. Ne beszéljen. Előbb bizonyítson, mert munká az mindig akad, • dolgozni lehet, hát a vélemények is ennél kezdődnek, fizetésben, szabadságban, meg mindenben, amiben szó érheti a „ház elejét”. Lantos József: — Egymással sem lehet kitolni mert amit nem csinál meg a: egyik, azt a másiknak, vagy , harmadiknak meg kell csinálni Ezekben nincs vita, mert ha nen megy egyik helyen a munka, ak kor a másik sem tud dolgozni Ha nincs vakolva a fal mit fes a szobafestő. Ez érthető... — Mivel van több baj? Fize tes, munkaelosztás, fegyelem ? — Nézze, ezek úgy együtt , van nak, barmikor találkozhat/Veli az ember. Fizetés? Azt tudón mondahi megint: — hogy dolgo zik? Munkaelosztás? A Jézuski úgy sem lapátol helyettünk, h< éppen azt kell? A fegyelem mei egyértelmű — nálunk legalább!-íába mondják azt, hogy a! építőipari munkások csak lógnak mert ilyeneket is hallani. Hí nem jön be dolgozni, megkérdez zük mi volt? Ha kamuzik — nem tud,, mert ismerjük egymást — ugrik a H-betű. Ugye; nincs bér, nincs prémium, nincs különélés, hincs ebédtérítés — drága mulatság. Még a nyereségrészesedés is ugorhat. Ritkán fordul elő ilyen. Havonta egyszer vagy kétszer. Legtöbb baj a vándormadarakkal van. Idejön. Dolgozik két napot, meg az ember látja a munkáját. A könyvében sok bejegyzés ... érti? Szép lehet, dd8 az sem sokáig. Kinézik a többiek -t- mondja Miklós László. . — Nem dugdossuk az embereket, még akkor sem, ha az építőiparba mindig kell a munkaerő — veszi át a szót Borbok József. — Valakinek helyette is dolgozni kell, ez világos! — Hogy vannak megelégedve az étkezéssel, öltözővel, fürdővel? — Van itt minden, itt a párt- bizottság mögött, biztosan látta 0 Miklós László; ,áliíba veri valaki téglával a mellét, ha nem tud dogoznl.” már! Szekrény van bőven, van fürdő is hideg-meleg vízzel. Az ebéd? Othúsz. Szóval öthuszas. Más sem tudna ennyi (pénzből jobbat .főzni. Ennyibe még a tüzelő is kerül. Nem mondhatunk rá semmi rosszat, bár jobban megenné az ember a tökfőzelék helyett a töltöttkáposztát, az biztos. El lehet rajt dolgozgatni — mondja Lantos József. Kikísér az egyik művezető, miután elbúcsúztam az emberektől. — A Borbok Józsi bácsi brigádja az egész vállalatnál a legjobb. Mindenki törzsgárdatag. Még a legfiatalabb is 1953-tól dolgozik a vállalatnál: Velük nincs is semmi probléma. Meg is keresik a négyezret, még a segédmunkások is a háromezerkettőt, háromezernégyet. Mennek ebédelni — mások jönnek az ebédtől. — Azt mondják, hogy napközben is ellógnak egy-egy pohár sörre? Igaz ez? — Nézze, általánosságban nem igaz! De mindenütt vannak Olyan emberek, akik szeretnek egy kicsit. lógni. Az építőiparban is vannak. Ráadásul itt a munkahely is olyan, hogy ha valaki nagyon akar, akkor ellóghat, de állítom ez ritka, nagyon ritka 0 Borbok József: „Ránéz az ember a másikra és tudja ml a dörgés. A baj az, ba nem tudja.” 0 Lantos József. dolog. El sem tűrnék a többiét?, ök nem mennek, a másik miért? A ház mögül kutya kerül elő. A művezető mosolyogva mondja: — Egész nap nem ugat. Délután ötkor elmennek az emberek, mindenkit megugat aki erre jár. Éjszakánként háromszor négyszer végigjárja az épületét, mindenre vigyáz. Nagyon szeretik az emberek. Neve viszont nincs. Vállalati kutya, közös, úgy hordják neki az ételmaradékot. Lefényképezem. Évekig vigyázott az építkezésre! Csató Károly 0 A munkások kutyája: csak délután öttől ugat. Nem „kohászok” Szokásos „anyaggyűjtő” látogatáson vagyok az SZMT munkavédelmi fdlügyelőségén. Hagyományos jó kapcsolatainkkal velejár, hogy ha látom, sürgős munkában vannak, igyekszem mielőbb távozni. A téma — ha nem éppen napi eseményről van szó — várhat holnapig. Most is érzem, rosszkor jöttem. Összefoglaló jelentésen •' dolgoznak, s abba kj-ki.. beleadja” gazdag tapasztalatokra alapozott véleményét. Fordulnék kifelé, miután bár barátságos mondatot váltottunk, hogy azért mégse „vigyem el az álmukat”. Zentai Imre munkavédelmi felügyelő megállít. — Volna azért egy sztorim ... Odaszól' a kollégáknak/ — Pár perc az egész. — Egy kis cigarettaszünetet kibír a jelentés. , ■ Kihegyezett tollal várom a „sztorit”. — A Petőfi Népe szeptember tizenhyolcadiki számában megjelent egy kép. Illetve kettő, de csak az egyikkel van probléma. Toliam ...lelkesedése” hirtelen alábbhagy, de aztán csak nem alkuszik, s jegyez tovább. — A soltvadkerti ÁFÉSZ, sütőüzeméről. munkavédelmi szempontból,, nem éppen jó népszerűsítés. hogy egy fiatal nő — Éónyi Erzsébet — „hosszúnvelű sütőlapáttal szedi ki a kemencéből a kenyeret.” A megyei munkavédelmi felügyelőség helyteleníti, hogy lapátos kemencénél, ,<,kisü- tésnél” nőt foglalkoztatnak, A megyei sütőipari vállalatai — munkavédelmi szabályzataikban "tiltják ezt a munkát nők számára. Különösen nehéz, „különös” testhelyzetben kell végezni, s . nagy hőártalom mellett. — Mióta tiltják a szabályzatok? — Amióta megalkották őket... Tehát a sütőipari vállalatok előtt nem vet jó fényt az ottani ÁFÉSZ-sütőüzemre ... Mindjárt ki is "keresem. Előkerült az élelmiszeripari bal- eset-elhárító és egészségvédelmi óvórendszabályok sütőiparra vonatkozó könyvecskéje. A 61102. passzusnál található, hogy 18 éven aluli dolgozók — többek között — „vető sütőipari kemencénél lapáttal történő vetés, illetve kisütési” munkálatoknál' nem foglalkoztathatók — A nőket nem említi — állapítja meg Zentai Imrei de hozzáteszi.' — A megyei sütőipar ugyanezt eltiltja a nőknél is. Általános törekvés, hogy ezt a nehéz munkakört — fél, vagy teljesen* automatizált kemencékkel .megszüntessék —. férfiak számára is. Kecskeméten. Kiskunhalason, s máshol olyan kemencék Vannak már, ahol a sütőlapátot „nemi ismerik” már A felügyelőség fel is hívja a hasonló üzemeket, hogy nőket ne állítsanak „kisütési. vető’X munkára. Igaz. A.nők mégsem termettek „kohász” próbatételre. Természetesen célszerű lesz ennek megfelelően „pontosítani” a nyomtatott óvórendszabályt. Persze, gondolni kell a nőpolitikái, népesedéspolitikai határozatok szellemére is. Tóth István NÉHÁNY PERCRE Mozik és Az egyiptomi festő, ha cselekvést akart ábrázolni, képkockákra bontotta a folyamatot. Az már nem okozott gondot, hgy a néző egységben lássa, fogja fel a mozzanatokat. Az emberben kezdettől, nagyon régóta létezik az összefüggést kereső képesség. A filmművészet technikai bravúrjaival elérte, hogy ugráló megszakítások nélkül fogadjuk be a látványban elmesélt történeteket, azonosuljunk Rómeóval vagy Júliával, egy-egy hangulattal. Még a díszleteket is valóságosnak érezzük. Babits Mihály sem tiltakozott a müviség ellen, amikor megfogalmazta: Ó nézd, gyönyörű! gyönyörű ez a fény- és árnycsere kékbe pirosból! S hogy gördül a két robogó! Hogyan is, hogyan is lehet ez papírból! És mégis, voltak évek, amikor a mozilátogatók száma vészesen visszaesett. Bács-Kiskunban: ipost m,ár újra növekszik az eladott jegyek száma. Szerepe van ebben — a bemutatott műveken túl — a felújításoknak, a recsegő, olajos hajópadlók, a harisnyatépő székek, egyáltalán a berendezések kicserélésének, amit mind több helyütt közösen finanszíroz a Moziüzemi Vállalat a tanácsokkal. A sorozatosan bevezetett újításokkal kiiktatták a vetítésekből a külső zavaró tényezőket is. Gyarapodott a leendő nézőket „beavató", egy-egy tanévre szóló ■r A szabadság 1974. október VI. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 hajnala Egy jelentős dátumra emlékezünk. A már Magyarországon harcot vívó szovjet csapatok október 12-én foglalták el az első megyebeli községet, Csikériát. Hatalmas 'és áldozatdús háttere van annak, hogy a szovjet csapatok előbb hazánk, majd a megye határáig juthattak. Kimondhatatlan az a szám, amely emberéletet, sebesülést követelt azért, hogy hazánk felszabadulása is megkezdődhessen. De a szovjet nép történelmi küldetésként vállalta ezt az áldozatot. A nagy szovjet földön már milliók siratták a háború elesettjeit, de a békéért harcoló hadseregek, hadtestek, hadosztályok önfeláldozó- an küzdötték magukat nyugatra, a háború tűzfészkébe: Berlinbe. Ha lokálisan teszünk említést a . számunkra sorsdöntő évfordulóról, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Kecskemét már október 10-én észlelte a szabadság első leheletét. Ezen a napon a Kovtun ezredes (Kecskemét díszpolgára) vezette hadosztály — átkelve a Tiszán — Kecskemétre érkezett. Csupán egynapos volt a városban tartózkodásuk, de ez már pontosan jelezte a fasizmus végnapjait. A csapatok és a támadás irányának átrendezée nyomán Csi- kéria lett az az első község, amely Bács-Kiskunban elsőnek mondhatta magát szabadnak. Ezzel a dátummal egy olyan hadászati folyamat indult .meg, amelynek végeredményeként november 14- én — tehát alig több mint egy hónap alatt — az egész megye szabadnak mondhatta magát. Legyen szó kerek évfordulóról, vagy annak töredékéről, de ez a nap kitörölhetetlenül él a megye lakossága közvéleményének tudatában. Kitörölhetetlenül él 200 éves a Klimó-könyvtár Az első nvilvános magyar könyvtár, az" 1774-ben alapított Klimó-könwtár fennállásának 200. évfordulójára készül Pécs. Az európai rangú -bibliotéka ma mintegy 350 ezer kötetet őriz, köztük számos értékes kiadványt. A jubileum alkalmából október 16. és 18. között országos jellegű ünnepséget rendeznek. Az eseménysorozat keretében ünnepi ülésre, tudományos tanácskozásra. könyvtáros vándorgyűlésre, könyvtörténeti és exlibris-kiálli- tásra kerül sor. iskolák iskolai filmklubok és mözielő- adások száma. De mi magyarázza vajon, hogy míg a jánoshalmi gimnáziumban és a bajai kertészeti szakközépiskolában átlagosan tizenkét filmet néztek ! meg a diákok szervezett formában, a kalocsai mezőgazdasági szakközép- iskolások összesen még kettőt sem. Az általános iskolák között ennél nagyobb a szóródás. A szünidő napjait ugyancsak változatosabbá lehetne tenni a napköziseknek szóló bemutatókkal. Nem jelentkeznek az iskolák, lemondva a több művészeti ág hatását egyszerre közvetítő filmekről, azok nevelő erejéről? Vagy a forgalmazó vállalat is megfeledkezik arról, hogy a vakációban legalább a délutáni előadások zöme ne tizenhat éven felülieknek szóljon? A film. megjelenése óta az emberek sok mindent filmszerűen látnak — olyan óriási ennek a művészetnek a szerepe. Az irodalomban is tágabb helyet követelt magán'ak a montázsszerű ábrázolás, a közeli és távoli képek egymásutánja. Már az 1915-ben született regényében, Barbusse: Tűz című alkotásiban ilyen vált égy leírás: „Fölül a szalmán, mint egy rab, és 'szakállas sziluettje úgy sötétedik oda, mint egy laterna-magikat kép és kerek szeme izeg-forog a félhomályban." Hol vagyunk már a kezdetleges vetítő Szerkezettől, a latema-ma- gikától! És mégis, mennyi még a tennivaló! —halász— azért, mert a magyar nép és Bács-Kiskun népének igaz történelmét ettől a naptól számítjuk. Tényleg ez volt az igazi fordulópont. Amikor ezt kijelentjük, nem feledkezünk el a nehézségekről, a küzdelmekről sem, hiszen a történelem is nehezen és nem gond nélkül szüli az újat. De ha végigtekintünk akár Csi- kéria, akár a hat város és több mint száz megyebeli község történetén, akkor erre a napra kell emlékeznünk- S mindenki tudja, hogy nincs semmiféle bele- magyarázás. Azok, akik ismerték saját életük s környezetük múltját, egyre nagyobb hittel vallják, hogy a harminc évvel ezelőtti október ténylegesen történelmi sorsforduló volt. KibontakozhaE jubileumi megemlékezés programsorozatának tapasztalatairól, hasznáról Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar' tagozatának elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának : — A jubileum megemlékezések gazdag programja szerint — mondotta — Budapesten többnapos akadémiai tudományos ülésszakon a fővárosban és vidéken 18 ágazati tudományos szimpozionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok;, kutatók, tervezők, műszaki fejlesztési és gyakorlati szakemberek. Csaknem 240 előadás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tartottak — áttekintették a kél ország negyedszázados tudományos-műszaki együttműködésének eredményeit, beszámoltak legújab sikerereikről,' és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése érdekében újabb együttműködési lehetőségeket tártak fel. ;—Sok ezer magyar szakember vett részt ezeken a találkozókon, a nagyszerű -szovjet tudományos és műszaki fejlesztési eredményeket és a magyar— szovjet . egyjittműködés sikereit bemutató budapesti kiállításokat csaknejn háromszázezer ember kereste fel. őszinte elismeréssel, s mondhatni, hogy a szocialista közösség hozzátartozójának, családtagjának jogán — büszkeséggel csodálta meg az önműködő szovjet Hold-jármű, a Lunohod—2 automatikus Hold-kutató laboratórium életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés Célú nukleáris energetikához, a lézer- technikához, a rádióelektrqniká- hoz, a számítástechnikához és tolt a magyar nép alkotó ereje, teremtő géniusza s mindaz, ami előbbre vitte az ország, a megye . fejlődését. Hiszen hol vannak már a terméketlen és a nyomorúságot éj mint év újratermelő földek, hol van a munka- nélküliség, az ipar hiánya, az emberi megalázottság, az olvas- nitudatlanság? Hol van a . falvak embert megalázó kulturálat- lansága? s hol van az a dehu- manizmus, ami éles határt vont a múlt és a jelen harminc esztendeje között? Csikéria volt a megyében 'az első szabad község, de most nemcsak Csikériára emlékezünk, hanem mindarra, ami abban a hónapban és az elmúlt harminc év alatt történt. „ Könyvaukció Budapesten Az Állami Könyvterjesztő Vállalat nyolcadik könyvaukcióját rendezi november 2-án és 3-án a Marczibánvi téri úttöröházban. Az árverésre kerülő 590 tételében ritkaságok, érdekességeké továbbá 70 minikönvv örvendezteti meg majd a gyűjtőket. még számos fontos tudományághoz kapcsolódó alkotásokat. Jó néhány hasonló kiállítást rendeztek még vidéken, ezenkívül szovjet műszáki-tudományos filmnapokat is az egész országban. Ä lakosság széles rétegét érintette,- mozgósította tehát ez az egyhónapos, jubileumi program, és tovább erősítette a két ország népeinek testvéri barátságát, kapcsolatait — majd hangsúlyozta: — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttségnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának a közelmúltban folytatott baráti tárgyalásai, amelyeken kiemelték, hogy mindkét fél számára nagy haszonnal jár a magyar—szovjet műszakir-tudomá- nyos megállapodás és "elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. A szocialista gazdasági , integráció, a KGST komplex programja szerves részeként bővítjük a. kétoldalú gazdasági és műszakitudományos együttműködést, ennek megfelelően hangoljuk össze a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveit, hogy jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékait és kiszélesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gép-' ipari ágazatokban.. Az új intézkedésekkel tehát jelentősen növeljük az együttműködés hatékonyságát és hozzájárulunk a magyar és a szovjet népgazdaság, s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlődésének meggyorsításához — fejezte be' nyilatkozatát HusZár István. (MTI) Népművészek kiállítása A XIV. KPVDSZ kulturális napok keretében kiállítást rendeztek Pólyák Ferenc fafaragó és Szelebki Mihály festő munkáiból. A MEZŐTERMÉK Vállalat rákóczivárosi kirendeltségének épületében tegnap délután Urbán Pálné, az SZMT kulturális munkabizottságának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Közreműködött Tánczos Péter népiénekes, a „Népművészet mestere”. Citerán kísérte Szelecki Mihály. Á magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés újabb lehetőségei Huszár István miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-műszaki program, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint hat ipari tárca és vállalatai, s mintegy 30 tudományos egyesület rendezett a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából.
