Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

1974. október 5. • PETŐFI NÉPE • 3

Beszámoló a tanácstörvény végrehajtásáról

Papp Lajos beszéde

— Népképviseleti rendszerünk demokratizrHusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a képviselők nem tekintik munkájúkat befejezettnek a törvények megalkotásával, hanem figyelemmel kísérik és ellenőrzik végrehajtásukat — kezdte beszámolóját dr. Papp Lajos. Az, hogy az ország- gyűlés napirendre tűzte a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőségét. A törvény végrehajtása a tanácsok feladatán túl, szocialista társadalmi ■ fejlődésünk jelentős tényezője, amely közvetlenül érinti a lakosságot és a nem tanácsi szerveket is.

A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet a végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek tapasztalatai már elegendőek ahhoz, högy . jelenthessem a tisztelt országgyűlésnek: a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet. a gyakorlat igazolta. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, a munka feltételeinek javulásában. Korszerűsödött területi leosztásuk és igazgatási szervezetük, nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés.

— A tanácsok tevékenységében bekövetkezett fejlődés és kedvező eredmények mellett számos nehézség, hiányosság is tapásztal- ható volt. Ezek Okai azonban nem a törvény előírásainak, hanem egyrészt azok végrehajtásának hiányosságaira vezetnetők vissza. Másrészt már a törvény- tervezet tárgyalása során is han• got kapott, hogy egyes rendelkezéseink végrehajtása hoszabb időt igényel. A végrehajtás időigénye megmutatkozott többek között abban, hogy csak fokozatosan lehetett és lehet növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, anyagi eszközeit.

Eleinte az sem volt mindenki előtt egyértelmű elég világos, hogy a tanácsok önkormányzati jellege nagyfokú önállóságot biztosít a helyi ügyekben, de nem jelentheti a népgazdasági célok, a központi intézkedések figyelmen kívül hagyását. Ma már ritkább az önállóság féreértése.

1 A vártnál valamivel több időt vesz igénybe a színvonalasabb munka személyi, _ feltételeinek megteremtése, s az indokoltnál ’vontatottabban halad az eljárások egyszerűsítése.

— A tanácstörvény sarkalatos célja volt a testületi szervek, különösen a tanácsok szerepének növelése. A tanácstestületek munkája — amely a népképviselet megnyilvánulása — a ' törvény alapján jó irányban fejlődött. Növekedett szerepük a helyi tervek és feladatok megállapításában, a szakigazgatási szervek irányításában és ellenőrzésében. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a társadalompolitikai jellegű határozatok, így a munkásosztály, a fiatalok és a nők helyzetével, a közoktatással és közművelődéssel foglalkozó határozatok végrehajtásának szervezésére. A nagyobb döntési hatáskör fokozta a tanácstagok aktivitását, 'felelősségtudatát.

— A demokratizmus örvendetes növekedését, mutatja, hogy a lakosság véleménye, javaslatai korábban ilyen mértékben még

nem érvényesültek , a testületi döntésekben, mint most. .

— Az ország minden századik felnőttkorú lakosa tanácstag, közvetlen részvevője a tanácsi döntéseknek. A csaknem 70 ezer tanácstag a közösség szolgálatában • tesz eleget megtisztelő közéleti megbízatásának. Elismerésre méltó munkát végeztek a törvény végrehajtása érdekében, ezért köszönet' jlleti. őket.

Bevált a fővárosi és megyei tanácsok, a képviseleti rendszer korszerűsítésének az a megoldása, hogy tagjait a helyi tanácsok választják. így a megyei tanácsban nem egyes választókerületek, hanem égy egész település lakosságának az- érdekei jutnak jobban kifejezésre.

. A törvény mind a központi rendelkezések, mind a tanácstestületi döntések végrehajtásában kulcsszerepet adott a végrehajtó bizottságoknak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a végrehajtó bizottságok következetesen biztosítják a jogszabályok végrehajtását, eleget tesznek annak a, feladatuknak, hogy összehangolják az országos és a helyi érdekeket, szervezzék az ágazati feladatok helyi végrehajtását. Erősödött a végrehajtó bizottságok koordinációs szerepe. Munkájuknak változatlanul gyenge pontja még a határozatok végrehajtásának, a hivatali apparátus és a helyi végrehájtó bizottságok tevékenységének következetes ellenőrzése.

A tanácsokat a döntések előkészítésében és meghozatalában tevékenyen segítik bizottságaik. Jók a tapasztalatok arról, hogy nem tanácstagok is bizottsági tagok lehetnek. Ma már több mint'tizenötezer szakember tagja ilyen módon a bizottságoknak, értékes segítői a testületi munkának. Főként a községekben azonban nem élnek megfelelően a bizottsági munkában rejlő lehetőségekkel, többek között a szakemberek szélesebb körű bevonásával. Eredményesen dolgoztak a tanácstagi csoportok is.

— A törvény fontos, új — a közvetlen demokráciát szolgáló — intézkedése volt a falugyűlés bevezetése. A tanácsok tavaly — szoros együttműködésben a népr frontbizottsáfiokk^l, — .több mint kétezer falugyűlést hívtak össze, Sok falugyűlésen részt vettek az országgyűlési képviselők is. A jól előkészített falugyűlések elősegítették. hogy a -lakosság közvetlenül tudomást. szerezzen a község ügyeiről, a tervekről, feladatokról. véleményével részt vegyen a döntések előkészítésében és tájékozódjék . a korábbi elhatározások megvalósításáról.

— A tanácsrendszer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok. mindenekelőtt a helyi tanácsok népképviseleti-önkormányzati funkciójának gazdasági megalapozása. Megszűntek az ésszerű és takarékos gazdálkodást akadályozó korábbi kötöttségek. Bevált a tanácstörvény elvei alapján kialakított tanábsi pénzügyi szabályozó rendszer. Jelenleg néhány kivételtől , Eltekintve — megszűntek azok a pénzügyi zavarok. amelyek 1971-ben még több helvi tanácsnál előfordultak.

— A tanácsok pénzügyi forrásai a népgazdaság fejlődésével összhangban ‘ növekedtek. A IV. ötéves terv az, előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 70 száreskedelmi tevékenységünket. Ezzel kapcsolatban két tényezőt emelnék 'ki. A törvény ugyanis új, az eddigieknél nagyobb lehetőséget ad a szocialista országokkal való együttműködésre. Másrészt pedig p jogszabály megakadályozza majd, hogy a hazai vállalatok a külföldi piacon egymás vetély társai legyenek. Véleményem szerint Bács-Kiskun megye szempontjából is nagyon jelentős a törvény, hiszen országos viszonylatban megyénk exportálja a legtöbb élelmiszert. Külkereskedelmünknek nem lehet közömbös az, hogy az élelmiszert exportáló Bács-Kiskun megyei vállalatok hogyan hajtják végre majd a törvényt, illetve miként 'bővítik további kapcsolataikat.

íspánovits Márton, a képviselőcsoport Vezetője a tanácstörvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatairól tájékoztatott.

— Mint azt a legutóbbi képvi- selőcsopor-ülésünkön dr. Gajdó- esi István is ■ megállapította, a törvény megjelenése óta Bács- Kiskun megye városaiban, községeiben is sokat javult a tanács és a lakosság kapcsolata, A hatáskörök decentralizálása, illetve a helyt tanácsok nagyobb önállósága lehetővé tette a gyorsabb ügyintézést. A tanács és a lakosság szorosabb kapcsolatának kialakítása egyebek között az emberek aktivitását is növelte, Nem véletlen az, hogy egyre többen éreznek nagy felelősséget a közös ügyek intézésében, s vállalnak társadalmi munkát. A továbbfejlődést elsősorban abban látom, hogy a tanácsok csökkentsék a felesleges ádminisztrációt, a bürokráciát.

Kelemen Sándor: — A tanács- törvény nagy előrelépést hozott az állam és az állampolgárok kapcsolatában. Ezt azért emelem ki elsősorban, mert bebizonyosodott, hogy milyen lényeges a tanácsok és a lakosok együttműködése. Kiskőrösön, de másutt is szinte .az egész város egy emberként dolgozik a különböző társadalmi munkaakciókban. Egyre több bölcsőde, óvoda, iskola épül a lakosság összefogásával. Problémát jelent azonban, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók közül sokan még nem tud-: tak; átállni az új munkastílusra, s így akaratlanul is akadályozzák a gyorsabb, jobb ügyintézést. Véleményem szerint a jövőben ezen kellene elsősorban változtatni.

Megszólalt a csengő. Az ebédszünet befejeződött. A képviselők elfoglalták helyüket az ülésteremben, s folytatták az élénk vitát.

Tárnái László

• Pullai Árpád és Németh Károly az ülésteremben.

(MTI' fotó: Szebellédy Géza felvétele—KS)

zalékkal .több fejlesztési és csaknem 44 százalékkal több költség- vetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt 3 évben közel 145 milliárd forinttal gazdálkodtak. Egyszerűbbé tette pénzgazdálkodásukat, hogy a korábbi három helyett egy bankkal, az Országos Takarékpénztárral kerültek kapcsolatba. Néhány tényező ugyanakkor. hátrányosan hatott gazdasági lehetőségeikre. Főleg az építőipari árak számítottnál nagyobb emelkedése miatt a többletbevétel ellenére is számos gond,’ feszültség volt. a beruházásoknál. A központi intézkedés sek az áremelkedések kedvezőtlen hatását időközben nagy részben ellensúlyozták.

— A tanácsok alapjában célszerűen használták fel pénzüket. Terveikben meghatározó jelentőségük van a kormány által előírt feladatoknak, mindenekelőtt a célcsoportos lakásépítésnek. Ezek teszik ki az összes fejlesztés valamivel több mint 70 százalékát.

A tervezés során összességében jól oldották meg a társadalmi igények rangsorolásának nehéz . feladatát. Ezt azért emelem ki, mert van olyan vélemény, hogy a tanácsok az indokoltnál kevesebbet fordítottak egyes ágazati feladatok megoldására. — Ugyanakkor a tanácsok egy része, éppen a -leientős ágazati és lakossági igények Hátasára, túlértékelte lehetőségeit", vágy megyei, köz- \ ponti segítségben bízva, olyan fejlesztéseket is tervbe vett, amelyek megvalósításához nem voltak meg a feltételek. Ha minden tanács jobban, tervszerűbben előkészítette volna beruházásait, ha nyílt város- és községpolitikát folytatnak, őszintén feltárják a lakosság előtt a lehetőségeket, akkor megelőzhették volna a megalapozatlan, túlzó, vagy partikuláris érdekeket szolgáló fejlesztéseket, és maguk is jelentősen mérsékelhették volna gazdasági gondjaikat.

— A tanácsok jelentős szervező munkát végeztek terveik teljesítése érdekében. Ennek eredményeként az elmúlt v három évben örvendetesen javult a lakosság - ellátottsága, egyes területeken pedig kiemelkedő eredmények születtek. Az elmúlt év végére például már megvalósult a IV. öt' éves tervidőszakra tervezett általános iskolai osztálytermek 99, a középiskolai osztálytermek 83, a bölcsődei helyek 66 százaléka; 52 400 óvodai hely létesült, egy- harmadával több. mint amennyit a terv előír.

— Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fontos területen, különösen kórházak, kollégiumok, vízművek' szennyvíztisztító pnű- vek építésében és a vízvezetékhálózat . bővítésében elmaradtak tervük időarányos .teljesítésében. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordinációval fokozatosan pótolniuk kell.

— A törvény jelentősen növelte a tanácsok gazdasági szervező, kulturális nevelő és lakosságot ellátó szerepkörét. A tanácsoktól mind több erőfeszítést kíván az ágazati feladatok végrehajtása. Sokrétű szervező és koordináló munkára van szükség az ipari, építőipari, mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos feladatok mellett a közoktatási és a köz- művelődési határozatok végrehajtása. a szocialista tudatformálás, az egészségügyi ellátás javítása, a lakossági szolgál tatások bővítése érdekében

; —• A törvény növelte. a helyi tanácsok hatáskörét az intézmények létesítésében, fenntartásában. vezetőik kinevezésében. A törvénytervezet parlamenti vitá- > jában, de később, a végrehajtás során is volt olyan aggály; hogy a községi tánácsok nem tudnak majd megbirkózni ezzel a feladattal. Most már megállapítható, hogy helyes volt a hatáskör le-* adása. ?

— A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenként kiadott több mint másfél millió határozatból a jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az öszszes határozat 1 százalékát. Ez az arány viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy .20 ezer ügyfelet érint. A fellebbezéseknek gyakran a kellő szakismeret és tapasztalat hiánya, helyenként a felelőtlenség, a munka „könnyebbik végének” a keresése, a tény-, állás hiányos megállapítása miatt kell helvtádni.

A törvény rendelkezéseinek megfelelően kialakult a tanácsoknál a hatósági tevékenység ellenőrzésének belső rendje. A végre •- hajtó bizottságok titkárai ezt jól ellátják. Tovább kell azonban javítani a külső szervek munkájának ellenőrzését. így a szövetkezetek tevékenységének törvényességi felügyeletét, az egyesületek felügyeletét, a lakosság érdekvédelmét szolgáló ellenőrzési munkát. elsősorban az o. árellenőrzést, mert ez is gyenge póntja a tanácsok munkájának.

Jelentős munka volt a tanácsok hatáskörének felülvizsgálata. Ez azonban csak egyik feltétele az ügyintézés korszerűsítésének, a bürokratizmus csökkentésének. A másik, nem kevésbé fontos feltétel az eljárások egyszerűsítése, áz ügyintézés, ideiének rövidítése, Ennek érdekében eddig is több intézkedést tettünk. Néhány éve például még átlagosan 2 millió hatósági bizonyítványt adtak ki évente a tanácsok, a múlt évben , már csak. 3ijp ezret,

>!raen A^ , iparosodás, az, urbanizáció következteben gyorsan nö-( vekszik a városok és ezzel a városi tanácsok szerepe. Ezért tö- reKednünk kell az ország egységes városhálózatának kialakítására, úgy azonban, hogy csak a valóban városi színvonalú települések nyerjék el ezt a rangot. Ezért meg kellett szigorítani a várossá nyilvánítás feltételeit.

Jelentős szervezeti változás volt a járási hivatalok kialakítása. A járási tanácsok megszüntetése többekben aggályokat keltett. Most már megállapítható, hogy a törvény rendelkezése helyesnek bizonyult. A járási hivatalok létrehozása lehetővé tette a községek .önállóságának fokozását. Tevékenységük egészében megfelelő. Az egyes hivatalok munkájának színvonala közötti eltérések oka elsősorban a szakemberhiány, A községi munka .önállóságának és kellő színvonalának elősegítése továbbra is a legfontosabb járási feladat.

A törvény jó lehetőségeket biztosít a személyi feltételek javításához. Több intézkedés történt annak érdekében, hogy a megnövekedett feladatoknak az apparátus eleget ' tehessen. Ezek közül jelentősebb volt: a magasabb képesítési követelmények meghatározása; a gyakornoki rendszer i bevezetése; több 'szákközépiskolában az igazgatási ismeretek oktatásánák megszervezése; a tanácsi dolgozók továbbképzésének rendszeressé tétele. A megyei tanácsok továbbképzési intézetet szerveztek. A minisztériumok is nagyobb gondot fordítanak az ágazatukban dolgozó tanácsi szakemberek továbbképzésére. Különösen jelentős a tanácsakadémia szerepe a közigazgatási szakemberképzésben,; az oktató munka továbbfejlesztésével oldható meg, hogy főiskolai képzettségű utánpótlást neveljen.

— A tanácsi munka leggyengébb pontja még a község. Emellett, főleg a városi és a fővárosi kerületi tanácsoknál és járási hivataloknál okoz gondot az államigazgatáshoz is. értő és a tanácsi . munkában gyakorlattal rendelkező szakemberek, műszakiak, közgazdászok, jogászok, orvosok, pedagógusok hiánya. Az előírt képesítési követelmények betartásához mintegy 4000 felső fokú végzettségű szakember hiányzik.

A belső tartalékok felhasználása lényegében megtörtént. Az apparátus további „minőségi” javítása eredményezheti elsősorban a munka színvonalának a javulását.

— A tanácsok tevékenységének fejlesztése érdekében növelte a törvény a Minisztertanács

Tanácsi Hivatala feladatkörét és felelősségét. A hivatal fő feladata a Minisztertanács tanácsokat irányító, ellenőrző munkájában és tevékenységük törvényességi felügyeletében való közreműködés. Munkánk során arra törekedtünk, hogy biztosítsuk a tanácstörvény következetes végrehajtását. Amiben nem sikerült, az a mi munkánk hiányossága is. A tanácsoknál segítettük és ellenőriztük a párt- és a kormányhatározatok megvalósítását, területi szerepkörük kibontakoztatását és a szocialista demokratizmus szélesítését. Több intézkedést tettünk vagy kezdeményeztünk a .tanácsi munka személyi és tárgyi 'feltételeinek javítására. Fontos feladatunknak tekintettük a minisztériumok tanácsi területet érintő ágazati tevékenységének és a tanácsokkal való tartalmas együttműködésének segítését. A tanácsok megnövekedett önállósága és a hatásköre szükségessé tette fokozottabb ellenőrzésüket.

A tanácsok azzal javíthatják munkájukat, hogy öntevékenyebben élnek a törvényben kapott

kedvezőbb lehetőségekkel. A tanácsok további feladatai adottak: következetesen végre kell hajtaniuk a jogszabályokat, meg kell valósítaniuk a központi és a maguk által kitűzött célokat, teljesíteniük kell a IV. ötéves tervet. Fontos követelmény, hogy — a szükségletek és a lehetőségek reális felmérésével — jól készítsék elő V. ötéves tervüket. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kíván a lakosság ügyeinek törvényes, szakszerű és gyors intézése, a bürokratizmus visz- szaszorítása.

— A tanácsok .tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfelelje-. nek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeges feltétel adott ahhoz, hogy a tanácsok munkája folyamatosan fejlődjék, eredményesebben valósítsák meg 'az állami feladatok helyi végrehajtását, teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot is nyújtanak erre.

Dr. Gajdócsi István felszólalása

Tisztelt országgyűlés!

Három és fél éve hoztunk új ' tanácstörvényt és munkálkodunk végrehajtásáért. Az eltelt időszak tapasztalatai már Bács-Kis- kunban is nyújtanak alapot f a végrehajtás reális értékeléséhez.

E tapasztalatok igazolják: a törvény jelentős állomása volt tanácsaink életének, fejlődésének, nagymértékben hozzájárult az állami élet további megszilárdításához, a szocialista demokrácia kiszélesedéséhez.

A megjelenés idején érzékelt kedvező, társadalmi fogadtatás ma is tart, eredményes tevékenységgel párosul, rendszeres kapcsolatokra támaszkodva kiteljesedik a tanácsok munkájában.

A tanácstörvény hatályba lépését követően Bács-Kiskun megyében is tanúi lehetünk annak, hogy a tanácsok gazdasági szervező tevékenysége fokozatosan javul, minőségileg fejlődik. A gyakorlat alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a tanácsi sza- bálybzó rendszer megfelel a követelményeknek. A terület jövedelemtermelő képességéhez kapcsolódó érdekeltség érvényre jut abban is, hogy a gazdálkodó szervezetek kedvezően alakuló . jövedelme a tanácsoknál is bevételi többletei eredményez. Közismert, hogy a bevételi többlet és a kiadási megtakarítás adja együttesen a költségvetési pénz- maradványt, és az is, hogy a pénzmaradvány közgazdasági szerepét, gazdálkodási feladatkörét illetően megoszlanak a vélemények. Vannak nézetek, melyek szerint feszített bevételi terv mellett kellene gazdálkodni és megfelelő kötelezettséget vál- _ lalni. Mások szerint a lazább be- ' vételi terv többletet rejt magában és . kedvező pénzügyi pozíciót biztosít. Mi a szélsőségek helyett azt valljuk:

Egyrészt ismerni kell az adott körülményeket, melyék keretei között a tanácsok feladataikat ellátják. Másrészt az ésszerű mértékű maradvány szükséges a biztonságos gazdálkodásban: indokolt tartalék pénzügyi forrásainak megteremtéséhez és a tervezésben még nem észlelhető feladatok megoldásához.

Naponta visszatérő probléma, hogy kevés á felújításra fordítható pénzünk, de ezt a keveset sem tudjuk elkölteni kivitelezői kapacitás híján. Megyénkben az elmúlt 3 évben bizonyos javulást tapasztalhattunk a félújítási keretek felhasználásánál, de ez viszonylagos .és csalóka, mert 1973- ban is csak 70 százalékos a teljesítés nagyságrendje.

Meggyőződésem, hogy nemcsak megyénkben szorít a cipő, ' a nemzeti vagyon rangos részét kellene megóvni, a lakások tízezreit, a máladozó városközpontokat, a gyönyörű műemlékeket.

Az országosan is szorító gondok megoldása érdekében a következőket kelléne tenni:

Azon az objektív tényen till, hogy a kivitelezői ~ kapacitás rendkívül korlátozott, tudomásul kell venni, hogy á vállalatok — mivel itt többnyire hagyományos építőipari munkáról van szó — nem képesek biztosítani a fejlesztés lehetőségeit Kétségtelen, hogy e feladatok megoldása „helyi ügynek” tekinthető, azonban a feltételek megteremtése, véleményünk szerint, meghaladja a tanácsok erejét Indokolt, hogy e kapacitás megerősítésével, korszerűsítésével a központi szervek is többet és hatásosabban foglalkozzanak, részben prefe- > rált hitel nyújtásával, részben konkrét támogatással.

Javítani kell továbbá a helyi tanácsok szervező, koordináló munkáját Ügy véljük, túlzott a felhasználásban jelenleg tapasztalható décentralizáció és éppen ez az oka, hogy lehetőségeinket

szétaprózzuk, a nagyobb feladatok megoldására pedig éveken keresztül kell tartalékolni A felújítási keretek koncentráltabb felhasználása éppen a kapacitások jobb kihasználását biztosíthatja.

A továbbiakban dr. Gajdócsi István Bács-Kiskun megye tanácsainak ügyforgalmáról, a bü- . rokrácia elleni küzdelemről, az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, az ügyvitel gépesítéséről beszélt, majd a következőket mondotta:

Tanácsaink eredményei meggyőznek arról, . hogy a közélet felpezsdült, hogy tanácsaink" munkájukat a lakossággal együtt, a lakosság érdekében végzik, hogy a mindennapos lakossági kapcsolat hatalmas erejű társadalmi összefogás kiapadhatatlan forrása. Az önként vállalt társadalmi munkáról szeretnék beszélni, melynek eredményeit, még ha nem is gondolunk -' rá, szinte percenként érezzük. Érezzük, amikor kiépített járda simul a, talpunk, alá, .amikor egészséges vizet iszunk, amikor a komfortos övöda boldog gyermekseregében gyönyörködünk, amikor örülünk a tisztaságnak, a rendnek, a park csendjének, vagy amikor a játszóterek nyüzsgését élvezzük.

Amiből ez a nagyszerű tevékenység kisarjadt, és amit szolgál, az a szocialista építőmunka. Ami segíti, az az egészséges lokálpatriotizmus, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ember nemcsak szép szavakkal, de tettekkel szereti lakóhelyét, ismeri múltját, vállalja jelenét, formálja jövőjét. Ez a lokálpatriotizmus az önként vállalt munka verejtékén keresztül megbecsüli, , tiszteli más települések fejlődését, rangosodását is.

Nem véletlen, hogy a társadalmi munka országos méretekben 1957-ben bontakozott ki, amikor szót értettünk az emberekkel, és - nem véletlenül lendült fel most, a törvényben biztosított új tanácsi lehetőségek nyomán.

A továbbiakban a felszólaló elemezte a társadalmi munka még kihasználatlan lehetőségeit, felhívta a figyelmet a nők és a fiatalok fokozottabb bevonására. Dr. Gajdócsi István országgyűlési felszólalását a következő javaslattal fejezte be:

Magyarországon 27 ezer ember intéz ügyeket a tanácsoknál. Jelenleg a képesítési előírás szerint "több mint 1200 olyan munkakör van^Janácsainknál, melynek jó színvonalú ellátásához szükséges lenne a tanácsakadémiai végzettség. Azért mondom, hogy szükséges lenne, mert ma e munkakörök mindössze egynegyedét tölti be ilyen végzettségű dolgozó. Ha feltételezzük, hogy a nappali és levelező tagozaton tanulók mindegyike elvégzi a tanácsakadémiát, és figyelmen kívül hagyjuk a fluktuációt, hogy közben jó néhányan nyugdíjba mennek, és új munkakörökre kellene kiterjeszteni ezt a képzettséget, akkor is csak 1977-ben közelítjük meg a szükséges ellátottságot. Az elmúlt ? és fél év munkája és ez az egész napirend bizonyítja, hogy a tanácstörvény a fejlődés olyan tehetőségeit te- • rém tette meg és olyan követelmény rendszerét támasztja, amelynek csak'egy .politikailag és szakmailag jól képzett apparátus felelhet meg. Mindez olyan minőségi változást igényel, sürget a szervezett képzésben, amely indokolja, hogy a feltételek egyidejű megteremtésével, kapjon a Budapesti Tanácsakadémia főiskolai rangot!

Ez a javaslatom, és kérem a kormányt, hogy az elmondottakat is mérlegelve, döntsön kedvezően.

Az élőterjesztést elfogadom, elfogadását javaslom az ország- gyűlésnek.