Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 5. I PANORÁMA Így kap lakást egy szovjet állampolgár A Szovjetunióban a lakosságnak több mint háromnegyed része bérlakásban él, amelyet a helyi tanácsok, a vállalatok, szer- vezetek, szovhozok utalnak ki. Tíz év alatt — 1961—71 'között 1 például több mint 100 hnillió szovjet ember költözött új lakásba. Mennyire tart lépést a lakásépítés a lakosság növekvő igényeivel,' s milyen újdonságok várhatók a lakásépítő-iparban? Milyen jogi kapcsolat van a lakóterület gazdája — a helyi tanácsok és a bérlők között? Hogyan kapnak lakást a rászorulók? Ezekre a kérdésekre Valen- tyin Szjomin, az Oroszországi Föderáció Lakásgazdálkodási Minisztériumának főosztályvezetője válaszolt az APN tudósítójának. — Az utóbbi időben jelentősen változott a lakásigény — mondta Szjomin. — A szovjet emberek a növekvő lehetőségeknek megfelelőén igényesebbé váltak, az állam ezért különféle méretű • és elrendezésű lakásokat építtet. Tavaly év végén például 1300 féle lakóház és középület típusterv közül lehetett választani. A vál-, tozatos építészeti tervezés és az építkezések ipari jellege módot adott rá, hogy a mai kényelmi igényeket még fokozottabban figyelembe vegyük. — Milyen lakást tartanak ma összkomfortosnak a i'árosokban? — A mérettől és a szobák számától függetlenül minden új lakás beépített szekrényekkel, fürdőszobával — ebben hideg-me- legvíz-szolgáltatás van — gázvagy villanytűzhellyel, központi rádió- és tv-antennával készül. Még nincs minden lakáshoz telefon, de ez csak idő kérdése, mert a kábeleket általában minden új házhoz kiépítik. A lakók minimális bért. fizetnek a kommunális szolgáltatásokért': a hideg-meleg víz korlátlan használatáért havi 29 kopeket, a gázért személyenként 16 , kopeket. A lakásokban gáz- és vígóra nincs. — Hogyan .kaphat rálátó™ aMSÍÍ . — A helyi tanácshoz, vagy munkahelyén kérvényt kell beadnia. A megfelelő lakáselosztó bizottság — ez rendszerint a helyi szakszervezet mellett működik — megvizsgálja, hogy jogos-e a kérés, ha igen, a helyi tanács vb, vagy a. gyár igazgatósága besorolja az új lakásra várók közé. A helyi tanácsok figyelemmel kísérik, hogy az új lakásokat megfelelő sorrendben utalják ki. Az elosztást a vállalatok, intézmények nyilvánosan végzik és közzé teszik a kiutalások személy szerinti sorrendjét. — Előfordul, hogy valaki soron kívül kap lakást? — Igen, rendkívüli esetben. Soron kívül kapnak lakást a hadirokkantak, a második Világháborúiban , hősi halált halt katonák családtagjai, a Szovjetunió Hősei, a Szocialista Munka Hősei. Ezt kormányhatározat teszi kötelezővé. Ezenkívül azonnal lakást kapnak, akiknek otthonát városrendezési megfontolásból szanálják, vagy akik lebontásra érett öreg házakban élnek, akiknek otthona leég, vagy más elemi csapás következtében elpusztul. Előny- . ben részesülnek a falusi tanítók és orvosok, valamint a nagycsaládosok. — Az állami lakásokért nem kell hozzájárulást fizetni. Aki viszont lakásszövetkezetbe lép be, az is élvez kedvezményt, hosz- szúlejáratú állami hitelt kap. A lakás értékének 40 százalékát kell belépésnél kifizetnie, a többit 15 év alatt törleszti le, ehhez a bankhitelt félszázalékos kamattal adják. A szövetkezeti házhoz a> telket ingyen bocsátják rendelkezésre. Ha valaki kilép a lakásszövetkezetből, a befizetett összeget visszakapja. — Növekszik-e a Szovjetunióban a lakbér? — Nem, már 45 éve változatlan. Ez a világon a legalacsonyabb lakbér, egy-egy család költségvetésének csupán 3—5 százalékát teszi ki. A bérházak lakóinak érdek- képviseleti szervezete van. Minden körzeti ingatlankezelő részleg mellett a hozzá tartozó ' házak lakói választanak lakóbizottságot. Ez nagy tekintélyű testület, amelynek tagjai segítik a házak környékének parkosítását, szervezik a területi kulturális munkát, klubokat. sportpálya- ’ -építést a.gyermekeknek, ..fiata-j •'Ifeküifle' Az-< ®llami ingatlankezelőn lő részlegek a lakbérek 2 százalékát sport-, hangszer-, fotó- és rádiószakköri felszerelések vásárlására fordítják. Ezeket a házak lakói, elsősorban a fiatalok ingyen használhatják, a házakban létesített gyermek- és - ifjúsági szakkörökben, könyvtárhelyiségekben. (APN —KS) Húsz év után egymásra találtak A magyar néphadsereg fiainkat nemcsak a haza védelmére, kemény, férfias helytállásra készíti fel, de sokat tesz gondjaik megoldása érdekében Is. A parancsnokok, a politikai munkások, a kiképzés során egész embert akarnak nevelni a fiatalokból, ezért még olyan feladatokra is vállalkoznak, amely mérhetetlen türelmet, szívósságot, nagy-nagy emberséget kíván. E nagy áldozatkészségnek köszönheti Török György honvéd, hogy megtalálta húsz éve keresett testvérét. Konténerkikötő Nahodkában A találkozás előtt. Zömök, bajuszos, kissé félszeg katona lépett be a szobába. Szabályosan jelentkezett, majd bemutatkozott. — Török Gyula honvéd. Nehezen engedett fel, nem csoda, hiszen már annyian kérdezték, faggatták életéről, hogy a találkozás előtt néhány perccel nem szívesen beszélt érről. — Szüléimét nem ismertem, de jól visszaemlékeztem hatéves koromig. Tudtam, hogy van egy testvérem, de hol, merre, arra már nem-, tudtam rájönni. Különböző intézetekben, nevelőotthonokban, nevelőszülőknél éltem, ' s Szegeden tanultam ki a vasöntő szakmát. Nem tartoztam senkihez, s engem sem keresett senki", ezért 1970-ben, amikor megszereztem a szakképesítést, jelentkeztem az NDK-ba dolgozni. Három évig dolgoztam Schwedtben, egy petrolkémiai üzemben betanított munkásként. A három év gyorsan elszaladt, s és visszatértem Magyarországra a nevelőotthonba. Szerencsére, . nem sokkal később megkaptam a JaeH^ó'fifafa.npsot, s Kecskemétre íáktar^áJtofc,-vonultam $ be Néhány hónapnak5 kellett eltelnie ahhoz, hogy oda merjek állni Kulcsár J. alezredes elé s megkérjem: segítsen felderíteni a testvéremet. Nem volt könnyű feladata Kulcsár alezredesnek, hiszen Török György családi adatai meglehetősen hiányosak voltak, szinte a szalmakazalban kellett egy tűt megtalálni. Ennek ellenére megígérte, ha létezik Török György honvédnek testvére, megtalálja. Különböző nyilvántartók, kiegészítő parancsnokságok kaptak levelet ebben az ügyben, de Kulcsár J. alezredes a Néphadsereg szerkesztőségének is írt. A szerkesztőség segített. Kiderítették, hogy 1964-ben Budapesten elhúnyt Török György édesanyja, s az ő adatai alapján jutottak Győrbe. Ezután még nagyon sokan segítettek, de végül is megtalálták Török Lászlót, a Győr-Sopron megyei Tanács Építőipari Vállalat segédmunkását, akinek édesanyja neve, a nagyszülők adatai egybevágtak Török Györgyével. A találkozást ezután már a parancsnokság intézte, s Török Lászlót meghívták Kecskemétre. — Nagyon várom ezt a találkozást —, mondta Török György honvéd — hiszen soha sem láttam a bátyámat, nagyon kíváncsi vagyok rá! A találkozás. Parancsnokok* politikai munkások karéjában ült Török György honvéd, .amikor kinyílt az ajtó s belépett egy fiatalember. A katona felállt, félszegen nyújtotta kezét: A polgári ruhás fiú tekintete fürkészően vizsgálta a katona arcát, lassan kezet nyújtott, majd hirtelen magához ölelte. Megható pillanat volt ez', hiszen most látták egymást először. — Nevelőintézetben éltem j07 magam is — kezdte történetét Török László — s én jól emlékeztem, hogy van egy öcsém is. Nem tanultam szakmát, katona sem voltam, s jelenleg is a vállalat munkásszállásán lakom. Sokat kerestem az öcsémet, s 1967- ben eljutottam az egyik nevelőotthonba, ahol néhány hónapig ott volt az öcsém, de a találkozásunk elmaradt. Ezután elvesztettem a fonalat"rt s" 'hagyon jó' »•érzés volt,K.,amikor....a vállalat "KlSZ-titkára közölte velem, megtalálták Gyurit. Alig vártam, hogy Kecskemétre érkezzem, még szerencse, hogy elkísért a KISZ- titkár és a pártszervezet egyik vezetőségi tagja. A két fiú egymás mellett ült, szorongatták egymás kezét, (kutatták egymás arcvonását. Áz el- érzékenyülés néha könnyet csalt a szemükbe, az öröm pedig teljesen felszabadulttá változtatta őket. Idegenek voltak még egymásnak, ám az a vékony szál, amely húsz esztendővel ezelőtt megszakadt köztük, egyre jobban összekapcsolódott. A parancsnok szavára figyeltek. — Jó dolog tanúja lenni egy ilyen találkozásnak, hiszen’ édes- ' testvéreket kapcsolt egybe az emberi akarat, a segítőkészség. Arra kérlek benneteket, feledjétek nehéz sorsotokat, becsüljétek egymást, s többé ne váljatok el. A parancsnokok, az idősebbek tapintatosan magukra hagyták a fiúkat, s kint a folyosón egy könnycseppet dörzsöltek szét szemük szögletében. Gémes Gábor Kávé és tea általi halálra ítélem...” Szovjet Távol-Keleten, Nahodkában /új kikötő kezdte meg a tengeri úton, konténerekben érkező áruk szárazföldi további-. tását. A Japánból és más országokból érkező, különböző árukat tartalmazó konténerek százait rakják itt vagonra, hogy 11 ezer kilométer hosszú utazás után, a Szovjetunión keresztül az európai országokba jussanak. A nemzetközi konténeres szállítás kombinált módja gyorsabb és olcsóbb, mintha az árukat végig tengeren szállítanák. Elősegíti a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését és az egyes országok közötti áruforgalom növelését. Becslések szerint 1974-ben a Szovjetunión átmenő konténer- szállítások nagysága az 1972. évinek kétszerese lesz. A 'kérdés: ártalmas-e a kávé az ember számára, semmiképpen sem új. Már a XVIII. században vitatkoztak róla, ami többek között ahhoz vezetett, hogy 111. Gusztáv uralkodási ideje alatt a kávét még meg is tiltották. Miután később ezt a tilalmat eltörölték, elkeseredett viszály támadt arról, hogy mi az ártalmasabb, a kávé vagy a tea. Gusztáv svéd király úgy vélte, ennek a vitának meggyőzően véget vethet azzal, hogy két halálra ítélt ikertestvér közül az egyiknek naponta■ nagy adag teát adatott inni és a másiknak nagy porció kávét. Orvosprofesszoroknak kellett állandóan ellenőrzést gyakorolniuk és ügyelniük rá, hogy a két gonosztevő közül melyiket teszi el majd láb alól a méreg. Nos, napok múltak, hetek, hónapok és évek. A halál fiai naponta megitták porciójukat anélkül, hogy készülődték volna búcsút mondani az árnyékvilágnak. Végül is meghalt az egyik, profesz- szor, utána meghalt a másik, a királyt megölték egy álarcosbálon, és a két gonosztevő még mindig itta a kávé- és teaporcióját. Magas korban múltaié ki anélkül, hogy tanúságot adtak volna arról, mi veszélyesebb, a kávé vagy a tea. Kiskőrösi tények és tervek v munkásszemmel A várospolitikai munkabizottság felmérése nyomán Korábbi beidegződésből vétse el valaki a szót, s községnek, vagy akár nagyközségnek titulálja Kiskőröst — feltétlenül helyesbítik a helybeliek. A város rangja önérzetet kölcsönöz lakóinak. De vajon mennyire tudatos ez az önérzet Mennyire ismertek, s milyen hatásúk a várospolitika, a városfejlesztés eredményei Kiskőrös számban és gondolkodásban egyaránt gyarapodó munkásaira; vannak-e elképzeléseik és milyenek a soron következő tervidőszakra vonatkozóan? Ezek. az ötödik ötéves terv előzetes irányelveinek kidolgozása szempontjából lényeges kérdések ösztönözték a városi párt-végrehajtóbizottságot, hogy a helyi ..önérzetről” őszinte, s így mérvadó információkat: szerezzen a legilletékesehbek köréből. E fontos feladat elvégzéséhez a helyi pártbizottság mellett — a Politikai Bizottságnak a városi párt- bizottságok munkamódszerének továbbfejlesztésére vonatkozó határozata értelmében — tavaly létrehozott várospolitikai munkabizottságot hívta segítségül. A héttagú véleményező, javaslattevő testület — tagjai a várospolitikai kérdésekkel foglalkozó helyi vezetők — a megbízásnak eleget téve, nemrégiben terjesztette' a párt végrehajtó bizottsága elé a felmérés elemző összegezését. Mielőtt ennek 'főbb tapasztalatait ismertetnénk, alighanem figyelmet érdemel a módszer is, amelynek segítségével a további tennivalók szempontjából igen hasznos információkhoz jutott Kiskőrös politikai irányítótestülete. A várospolitikai munkabizottság reprezentatív felmérésként a helyi négy legnagyobb ipari üzem: az IGV. a MEZŐGÉP, az ipari szövetkezet és a konzervgyár dolgozói 10 százalékának vé- ■ leményére apellált. E célból rendkívül nagy körültekintéssel 50 kérdést tartalmazó kérdőívet szerkesztett. A kérdések — a saját ü?em és a város főbb célkitűzéseinek ismerete felől tudako- „jZßk' ineljet^, ,th" ' főkéit,’ fejlesztés eredményeinek hatása, illetve- '^'"lakosság életkörülményei javításával kapcsolatos elképzelések köré összpontosultak. Méghozzá a válaszadás lehetséges változatait kínálva, a megkérde- ' zettekre bízták a szerintük legmegfelelőbb kiválasztását. Majd üzemenként, a párttitkár által összehívott dolgozókat a munka- bizottság egy-egy tagja tájékoztatta a felmérés céljáról, s adott útbaigazítást a kérdőívek kitöltéséhez. Ez volt tehát az előzménye a kiskőrösi ipari munkások vélekedéséről és elképzeléseiről eligazítást nyújtó tájékozódásnak. A 152 megkérdezett személyi adatainak összesítéséből ugyanis kitűnt, hogy a helyi munkásság — kor. nem. iskolázottság, szakmai felkészültség szerint — szinte minden rétege képviselve volt a véleménynyilvánításban, a -80 férfi és 72 nő között életkor szerint például a 21—30 éves korcsoportúak 61-en voltak, akik a 20 éven aluliakkal és a 31—40 éves korosztályúakkal együtt 119 személytv a megkérdezettek több mint kétharmadát jelentették. Ha ebből következtetünk, eléggé fiatal a helyi munkásság. Iskolai felkészültség szerint a 8 osztályt (95) és a középiskolát végzettek (37) vezetnek; egyetemet. főiskolát hat' személy végzett. A, szakmunkások száma 102, a segéd- és betanított munkásoké 44. A válaszadók többsége — 05-en — 1—10 éve. 37 pedig tízévnél is régebb idő óta dolgozik a jelenlegi munkahelyén.* S még egy adat: a megkérdezettek közül 2R-an párttagok. Csupán ez a személyi adatösz- szegezés is kínált hasznosítható következtetéseket. Az Utolsóként említett például ezt: érdemes közelebbről szemügyre venni a négy üzemben a pártépítő munkát. Nézzük azonban legalább váz- latosan a tájékozódás lényegét érintő tapasztalatokat a válaszok tükrében. Noha a megkérdezetteknek csak 45 százaléka felelt igenlően a város negyedik ötévi célkitűzéseinek ismeretére, a válaszadók 74 százaléka érzékeli, hogy az utóbbi 3 évben javultak a munkások életkörülményei. A városfejlesztési intézkedéseknek a lakásviszonyok javulásában megnyilvánuló hatásáról a ' munkások döntő többsége elismerően nyilatkozott: a megkérdezettek közül 44-en költöztek más lakásba az utóbbi három évben. 27-en például családi házat építettek. Nem ilyen egyértelmű az út- és járdaépítésben elért eredmények megítélése: a válaszok 31 százaléka fejlődést állapít meg, 41 százaléka pedig arról vall. hogy a megkérdezettek lakóhelyén (konkrét megjelöléssel) sem járda. sem út nem épült az utóbbi években. Nagyjából ehhez ha- , ’sonló arányú a kereskedelmi ellátás fejlődésének véleményezése is. A válaszolók 90 százaléka érzékeli ugyan az előrehaladást, de körülbelül fele-fele arányban vagy csak az iparcikk- vagy csak áz élelmiszer-ellátásban. Eléggé általánosak viszont á kiszolgálás színvonalával . elégedetlen vélemények, mégha ezek konkrétan'a ö város üzlethálózatának viszonylag szűk körét jelölik is meg kedvezőtlen ítéletük forrásaként. A gyermekintézményi és egészségügyi ellátás javulását a munkások döntő többsége nyugtázta, és sok egyéb vonatkozásban is ugyanígy lehetneufiaroUn cRsfejlő- dés érzékelését tanúsító véleményeket. Ellertf£y^“^Hl?Sl. Jóval kedvezőtlenebb kép bontakozott ki a város kulturális helyzetének alakulása, a kultúrpolitikai intézkedések hatását illetően. Például: a 152 megkérdezett közül a városi könyvtárnak mindössze 28-an tagjai, az ismeretterjesztő előadások iránt csak 30-an érdeklődnek stb. Szó. ami szó. a várospolitikai munkabizottság nemcsak a felmérés tapasztalatainak elemző összegezésével, hanem a következtetések. javaslatok egész sorával .elősegítette a városi pártvégrehajtótestület munkáját. Amellett, hogy az ötödik ötéves terv irányelveinek kidolgozásához — az igények gyakorisága szerint — a rangsorolva ajánlotta figyelembe vételre a megkérdezett munkások javaslatait, a politikai munka számos részterületére vonatkozóan is hasznos indítványokkal szolgált. Állásfoglalásában a párt-végrehajtóbizottság nem alapatlanul állította a feladatok'élére a munkahelyi demokrácia érvényesítésében való további előbbre lépést, konkrétan megjelölve ennek módozatait is Nem kevésbé indokoltak azonban a várospolitika témakörébe vágó elhatározások sem, amelyek között például ilyen féladat-megjelölések szere- repelnek: javítani szükséges az ipari munkásság tájékoztatását a városfejlesztési intézkedésekről; tudatosítani kell helyüket és szerepüket a várospolitika alakításában. s a felvilágosításban fokozni a munkáspárttagok részvállalását. A várospolitikai bizottság felmérése jelentős segítség Kiskőrös vezető politikai testületének munkájához. A tájékozódás számos tapasztalatát azonban a munkabizottság tagjai mindennapi szakmai ténykedésükben külön-külön is gyümölcsöztethe- tik. Perny Irén LEÉRTÉKELJ ÁRUK CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN amíg a készlet tart Terlisterek, női kabátok, ruhák, kötöttáruk, cipők 4488
