Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1974. október 4. Fellendítik a juhtenyésztést Kiskunfélegyházán Közgyűlés a Dózsa Termelőszövetkezetben A napokban közgyűlésen emlékeztek az alapítókra, a kiskun város 1949-ben megalakult termelőszövetkezetének negyedszázados fennállására a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz gazdái. Aki csak tehette, eljött. Az egykori alapító tagok közül is ott voltak néhányan. A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA Bővüljön a biztosítás köre Az ünnepi közgyűlésen Bodnár András tsz-elnök számolt be. Is- ' mertette többek között a gazdálkodás várható eredményét és a Dózsa Tsz iövő esztendei tervét. Mindezekből most csupán egyet említünk" meg’. Azt, hogy miként valósul meg a termelőszövetkezet vezetőségének egy évvel ezelőtt jóváhagyott határozata, amely a közös gazdaság juhte- nyésztési. pecsényebárány-neve- lési és gyapjútermelési tervét rögzíti az ötödik ötéves terv végéig. A tavalyi közgyűlésen megszavazott tervfeladattal a Dózsa Tsz vezetősége annak jelentőségéhez mérten foglalkozott. Ennek az eredménye lett többek között az, hogy á juhtenyésztés fellendítésében a termelőszövetkezet társakra talált. A Gyapjú- és Tex-: tilnyersanyag-forgaimi Vállalat ez évben 300 000 forinttal járult hozzá a megvalósításhoz. Ezenkívül a MÉM termelés- és műszála fejlesztési főosztálya is tá• A Dózsa Tsz egyik jelentős állattenyésztési ága a juhászat. mogatja a több esztendőre szóló programot. A Dózsa Tsz a juhtenyésztésben a korszerű módszereknek az egyik bemutató gazdasága lesz. Négy év múlva a termelőszövetkezet már négyezer anyajuhot tart. hatezer bárányt nevel, az állomány felfrissítésére pedig évente ezerötszáz tenyész- juhot állít be. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács szakigazgatási szervét képviselő Török Gábor összehasonlította a Dózsa Termelőszövetkezet korábbi és a mai gazdálkodását. Elmondotta, hogy nem is olyan régen, ha a korszerű juhtenyésztés szóba került a szakemberek között, a Pankotai Állami Gazdaságot emlegették, ahol hat-nyolcezer juhot tartottak. A kiskun város negyedszázados jubileumát ünneplő termelőszövetkezet tervei azonban ezt is felülmúlják. A közgyűlés befejezéseként Retkes Imre tsz-párttitkár osztotta ki a szövetkezet alapító tagjainak az elismerő oklevelet és a pénzjutalmat, s kegyelettel emlékezett meg azokról a szöveke- zetalapítokról, akik nem érhet ték meg ezt az ünnepélyes alkalmat. Tóth MKlős A termelőszövetkezeti biztonságos termelés, a jövedelem megőrzése, a műszaki fejlesztés biztonsága nem képzelhető el biztosítás nélkül. Szó sincs arról, hogy a vezetésem alatt álló kollektíva és jómagam, mindenben elégedettek vagyunk az Állami Biztosító kockázatvállalásával, erre a legalaposabb okunk van. Tálán szerénytelenül hangzik, de az ország egyik legnagyobb kajszitermelő gazdasága (200 hektár) vagyunk. Az ezzel járó igényünkből fakad az az óhajunk, hogy vagy a korábban, az állami gazdaságokban kialakított gyümölcs kárrendezési módszereket alkalmsa a biztosító vagy még inkább az érdekelt termelő üzemek javaslatának figyelembevételével dolgozzanak ki új módszert és díjtarifát. Ebben helyt kell adni a téli fagybiztosításnak is. Természetesen a kockázatvállalás mértékével együtt növekedhet a biztosítás díja. Lehetne a megoldást olyafi formában is keresni — a költség- csökkentés miatt — (amellett, hogy az Állami Biztosító felelőssége hatványozódik), hogy a termelőszövetkezet önrészesedést vállalna a kárhányadból. Több, mint egy évtizedre visz- szamenőleg elemezve, kijelenthetem, hogy az Állami Biztosítónak ■ fizetett dí j nem minden ‘évben térül vissza — hozzá szeretném tenni, hogy az ilyen irányú összehasonlítást nem is tartom reálisnak. Az egyik évben több, a másikban kevesebb térül, ez így van rendjén. Ehhez szabadjon — korábban az állami gazdaságokban és jelen beosztásommal együtt a mezőgazdaság szolgálatában, összesen 30 évet eltöltött — gyakorlatomra hivatkoznom; az Állami Biztosító díj összege soha nem képezte egyetlen gazdaságnak sem a tartalékalapját. Ennek több. oka van, és bizonyos mértékig természetes, az egyik az előforduló kárhoz kevés és viszonyított összeg hányada, a másik pedig, hogy a termelőszövetkezeti tagság. nem venné szívesen, ha a jövedelméből erre a célra képezne a vezetőség tartalékot. A tagság tárgyilagos ítélőképességéből fakad, hogy az Állami Biztosítónak fizetendő díjat szívesebben látja a téesz tervezett termelési kiadásai között, mint gyorsan térülő beruházási eszközökben. Röviden összefoglalva, megítélésem szerint a biztosító nem vállalhatja soha sem magára azt a feladatot, hogy a termelőszövetkezet mindenre kiterjedő kárát megtérítse, mi a magunk részéről ezt nem is igényeljük. Elvárjuk azonban azt, hogy az említett kockázatokra előbb-utóbb terjedjen ki a biztosítás és a továbbiakban is az eddigihez hasonló korrekt és tárgyilagos kárrendezést folytassák és ezzel járuljanak hozzá a termelőszövetkezet gazdálkodásának biztonságához. Muity Sándor, a mélykúti Alkotmány Tsz elnöke A tsz-vezetők felelőssége MAI TÉMÁNK Brigádgyűlésen A brigád, mely egy évtized- ** del ezelőtt alakult meg, húsz tagú, és a város nagy fiának, Katona Józsefnek a nevét viseli. Hét alkalommal ezüst fokozatot kaptak jó munkájukért, majd elérték az aranykoszorús brigád címet. „Egyeseknek akkor vakmerőnek tűnt a célkitűzés, hogy aranyérmesek leszünk, s lám, mégsem bizonyult túlságosan merésznek!” — így fogalmazta meg a törekvésüket Szabó György, az OTP' Bács-Kisküni megyei kirendelségében működő Katona József szocialista brigád1 vezetője, a legutóbbi gyűlésen. Ezen. az összejövetelen — a központot képviselők jelenlétében — vehették át az újabb megtisztelő kitüntetést: a vezérigazgatói dicséretről szóló oklevelet. S az értékes és megérdemelt pénzjutalmakat. Derekasan megdolgoztak érte. Ennek a brigádnak a tagjai nem törekednek látványos rendezvényekre, megmozdulásokra, nem törnek díszes babérokra. Egyszerűen csak kitartóan és keményen dolgoznak. Következetes munkájukkal így érik el egyre inkább, hogy megbecsülik őket, számontartják cselekedeteiket, elért eredményeiket. íme, egy figyelmet érdemlő „apróság” ■— ezt ők mondták -ÍÉ7t! i .tí. <?.?, a „30 , 3.0 . .pra., Kecskemétért", mozgás, jjgWtéttefc tarajt üalnii munkában háromszáz facsemetét. A brigád — nevéhez igazán méltóan — kulturális tevékenységet is kifejt. Vendégük volt többek között Moldova György író, Fehér Sándor, a Katona József Társaság elnöke, Réczi László birkózó. És sokáig emlékezetes marad számukra, amikor a kitűnő festőművész: Tóth Menyhért látogatott el hozzájuk. Forró hangulatú beszélgetés alakult ki, a brigádtagok ismerkedtek a művészettel. A legutóbbi gyűlésük, amikor ünnepélyes külsőségek közt vették át a vezérigazgató öklévé? lét, azért is emlékezetes marad számukra, mert Lakos Kálmán szb-titkár egy kis könyvecskét, egy szerény külsejű, de tartalmában annál többet jelentő kiadványt adott át nekik: dr. Orosz 1 TJáSéFó melui '■ SßJ éffiélelmű21 mt^tagltíljcfj ^B'^gavtík^kíséf etében nyújtotta át a művet: •„Fogadják azzal a kívánsággal, hogy névadójuknak, Katona Józsefnek az életét egyre jobban megismerik majd ezután.” Varga Mihály A biztosításról szóló sorozat a mezőgazdasági szakemberek körében nagy visszhangot váltott ki. Ez a téma mint mindig — most is sok vitára adott alkalmat, mivel mind a biztosítás mellett, mind a biztosítás ellen sok érvet tudnak felhozni a két tábor képviselői. Termelőszövetkezetünk 2419 hektáron gazdálkodik, és összevont vagyonbiztosítással rendelkezik. Biztosított' növényeink az első és a második kockázati osztályba tartoznak, csupán a kender és a pritaminpaprika után fizetjük a negyedik kockázati osztály biztosítási tételeit. Hosszú évek tapasztalata, hogy tájegységünkre jellemző az évenkénti jégeső és vihar okozta kártétel. Az időjárási tényezők továbbra is nagy mértékben befolyásolják a termelési eredményeket. Az éyes termelési és pénzügyi tervünk elkészítésénél a fentikre figyelemmel a biztosítás díjtételeit olyan költségtényezőnek tekintjük, mint báás szükségés^ ráfordítást, és azo- . Kkát' költségeinkbe iriiriáen esetberf betervezzük ést (az ä|äzat nyerP* ségénél is figyelembe vesszük. Olyan szemlélet alakult ki. hogy a biztosítási díjtétel ugvanolyan költségtényező, mint a munkadíj, az anyagköltség, a segédüzemág költségei. Ha az általunk fizetett biztosíAMI MÁR NEM MAGÁNÜGY Böröczkiék embertelensége A képen látható kislányt Böröczki Tündének hívják. Tavaly decemberben a kalocsai kórházban 1500 grammal született. Barbara nevű ikertestvére néhány nap múlva meg- halt. Tündét egy ideig a bajai kórház koraszülöttosztályán kezelték, majd visszakerült a kalocsai kórházba, ahol az orvosok, ápolónők és a betegek nagy szeretettel gondozták a fekete hajú, szép kisbabát.^ Amikor Tünde egészséges lett, s megerősödött, szóltak az édesanyjának, íjjöröczki Jánosnénak, hogy hazaviheti a kislányát. A 27 éves fiatalasszony azonban többszöri írásbeli felszólításra sem jelentkezett a gyermekéért. A jelenleg 9 hónapos Tündét a kecskeméti központi csecsemőotthonban helyezték el. Hasonló sorsra jutott a tízéves Julianna, az ötéves János, a hároméves Gábor és a másfél éves Júlia. A gyerekek „árvaságának” szomorú történetét Farkasné dr. Völgyi Mária, a Kalocsai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője vastag irat- kötegből magyarázza. Csupor Borbála és Böröczki János 1968-ban kötött házasságot. A férfi előzó házasságából született gyermekét volt felesége neveli, Csupor Borbála házasságon kívül született kislányát pedig eigy külföldi állampolgár örökbe fogadta. Abban a reményben költöztek a kalocsai Sörös utcában levő albérleti szobába, hogy együtt, közös erővel új. a korábbinál rendesebb, tisztességesebb életet tudnak kezdeni. Első közös gyerekük 1969-ben született, két évvel később Böröczkiné ismét fiúgyermeknek adott életet. János és Gábor nevelésével azonban nem törődtek a szülők. Az autószerelő férfi nem adta haza a fizetését, egyre gyakrabban berúgott. s a Sörös utcai albérletben nem múlt el nap veszekedés nélkül. Az asszony nem dolgozott. Délelőttönként a gyerekekre zárta az ajtót. ,s elment hazulról. Gyakran a- szomszédok adtak enni, inni. az ablakban nézelődő mosdatlan. elhanyagolt kisfiúknak. Böröczki János garázdaságért, ifjúság elleni bűncselekményért börtönbüntetést kapott Az asz- szony ezalatt egy alkalmi ismerősétől gyereket várt. s miután megszületett a kislány, a már kiszabadult férjével együtt örökbe adták. Tavaly februártól ismét együtt élt a Böröczki. házaspár, bár jogcím nélkül lakták a Sörös utcai két szoba konyhás lakást. mivel a tulajdonos 1971.-ben meghalt, s a lakáshasználat az örökösökét illette volna meg. A jogutódok azonban nem tudni miért, nem jelentkeztek. Tavaly június 25-én a részeges férfi a szokásosnál is ittasabb állapotban ment haza. Először a feleségét, majd a gyerekeket ütötte, rúgta. Másnap az asszony a két fiúval elment a tanács igazgatási osztályára, ahonnan orvoshoz küldték az összevert anyát és a gyerekeket. A férfi, s a hanyag asszony ellen ifjúság elleni bűncselekmény miatt eljárás indult. Böröczki Jánost javító-ne- velő munkára ítélték, felesége felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Jánost és Gábort állami gondozásba vették. Mindketten nevelőszülőkhöz kerültek. A Kalocsai Mezőgazdasági Technikum gazdasági igazgatójának irodájában ülünk. Böröczkiné néhány hónapja az iskola konyháján dolgozik. Gyerekeiről, szomorú sorsukról beszélgetünk a lelkiismeretlen anyával. Megmutatom neki a kalocsai kórházban készült fényképeket. Most látja először Tündét. ~ Ha életben is ilyen szép, esetleg megnézem — jegyzi meg közömbös arccal. — De őszintén szólva nem szeretem a lányokat. A fiúgyermekekhez jobban vonzódom. János fiamat néha meglátogatom. de nem érdekel, hogy mi lesz Tündével. És olyan arccal hallgatja a kis Tündével kapcsolatos történetet, mintha nem is az ő gyerekéről beszélnék. A kórház dolgozói és betegei a néhány hónapos kislánynak babakocsit, ruhát és játékokat vettek. A járóbetégek a kórház kertiében Tündével sétálták. Két család örökbe fogadta volna a szép kislányt, de nem engedélyezhették, mert nekik is négy,, illetve öt gyerekük van. A történet elmesélése után a fiatalasszony — ‘ valószínűleg azért, hogy enyhítsen előbbi kegyetlen szavain, embertelen kijelentésén — magyarázkodni kezd. Állítása szerint a gyerekeket azért hagyta a kórházban, mert mellette, talán éppen olyan emberekké válnának, mint ő. Böröczkiné jelenleg az édesanyjával, húgával és öccsével a Kossuth utcában lakik. Férjétől törvényesen még nem vált eL Mint azt Csefkó Judit gyámügyi előadó mondta, a férfi az asszony 'beleegyezésével kérte, hogy Tündét ő nevelhesse, de ezt természetesen nem engedélyezték. öt kisgyerek édesanya és édesapa nélkül nevelkedik. Mindannyian jó körülmények között, biztonságban vannak. A társadalom gondoskodott róluk. De n*- röczkl Jánosnak és feleségének szinte hihétetűen. felelőtlensége már nem magánügy. A közösség, a társadalom nem tűrhette ezt az embertelenséget,.. Tárnái László tási díjakat az éves árbevételünk összegéhez viszonyítjuk, termelőszövetkezeti átlagban a biztosítási díj az összbevétel 3 százaléka. Ez a részünkre kedvező biztosítási díjtétel az előző évek kárhányad százaléka alapján került megállapításra. Ha azt vizsgáljuk, hogy a befizetett biztosítási díjakkal szemben a részünkre kifizetésre kerülő kártérítés összege hogyan alakul, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve ezen összegek termelőszövetkezetünkben kiegyenlítődtek. Így megállapíthatjuk. hogy az időszakon belül a biztosítási díjak fizetése veszteséget nem jelentett. Az Állami Biztosító a kár bejelentését követően megítélésünk szerint egyes esetekben lassan jár el, amely főként az állatkárok több hónapos átfutási idővel történő rendezésénél de esetenként a jégkárok rendezésénél is jelentkezik. A károk mértékének megállapításánál a biztosító és a termelőszövetkezet szakemberei között ez ideig nagyobb nézeteltérésre nem került sor. Természetesen a becslés során az érdekkülönbségek kisebb vitákra alkalmat adnak, de ezt minden esetben* közös megegyezés követi. Mivel a termelőszövetkezet vezetősége felelősséggel tartozik a . népgazdaságnak, a termelőszövetkezet tagságának, véleményünk szerint túl nagy kockázatvállalást jelentene az, ha nem kötnének biztosítást. Vitába szállnánk azzal az állítással, hogy „a biztosítási díjat félretettük, illetve gyorsan felszabadítható forgóeszközbe és egyéb alapokba, helyeztük”. (A tompái Kossuth Tsz elnöke nyilatkozta szeptember 1-i lapunkban.) Ez rendjén is van, de adott esetben előfordulhat, hogy azt a forgóeszközt nem lehet felszabadítani más kötöttségek miatt, s akkor komoly pénzügyi zavarok keletkezhetnek. Az igaz, hogyha egy termelőszövetkezet megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezik egy kisebb jégkár talán nem okoz pénzügyi zavart, de egy nagyobb jégverés már igen. Mindent összevetve végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy a biztonságérzet, a biztonságos termelése érdeke Valamilyen biztosítási formát igényéi' és a jelenleg érvényben, levő, népgazdaságig elfogadott —, de még némely részletében kisebb mértékben módosításra szoruló — biztosítási forma a termelőszövetkezetek részére szükséges. Mundweil József, a madarasi Béke Tsz főkönyvelője Munka és viselkedés Hosszasan, örömmel beszélt a szövetkezet elnöke az idei jó termésről. '..Menjünk ki a határba — invitált — győződjön meg róla a saját szemével, milyen kukoricánk. cukorrépánk termett, s az almafák ágait valósággal lehúzza a tenger gyümölcs.” El is indultunk, s mintha nem tudtunk volna betelni az őszi határ dús pompájával, naphosszat a földeket jártuk. Találkoztunk és szót váltottunk a szántóföldi kertészet paradicsom- és paprikatábláin szorgoskodó nagy csapat asszonnyal és leánnyal, mellettük, körülöttük ott sorakozott a sok teli ,láda. Bosszúsan újságolták többen is az elnöknek: lassan halad a szállítás. Amikor pedig szóvá tették ezt az egyik gépkocsivezetőnek. dühösen felcsattant, hagyják őt békén, napok óta tizennégy, tizenhat órát dolgozik, már alig áll a lábán. Nem messze a kertészettől két traktor állt a friss szántáson. Tárcsáztak volna, de mint kísérőm érdeklődése nyomán csakhamar kiderült, az egyik gép motorja meghibásodott, most azt nézik. mit lehetne tenni, mert tar- tálékalkatrészt nem hoztak magukkal és tudomásuk szerint a raktárban sincs. Az elnök gyorsan visszaült a maga vezette terepjáróba. majd hoz ő segítséget, várjam meg. közel van a szomszéd tsz központja.... Eltelt egy jó óra, mire a meghibásodott traktor megint dolgozni kezdett. S bármerre mentünk a határban, az elnöknek mindenütt akadt ki- sebb-nagyobb intéznivalója, amit bölcs nyugalommal vállalt az első szóra, hiszen — úgymond — a nagy termésnek a gondja sem kicsi. Bármerre járunk az országban, látjuk, tapasztaljuk ezt. A munkaerő biztosítása, a gépek munkájának szervezése, a termés megfelelő raktározása, a tagság egyéni kérései, amelyek többnyire a háztáji termés betakarításával. elszállításával kapcsolatosak. erősen próbára teszik a vezetők rátermettségét, tudását, szervezőkészségét, mi több, az idegrendszerét. Az emberség vizsgája is az őszi nagy munkacsúcs, amely a mezőgazdaságban az - erők és eszközök koncentrálását, okos kombinálását írja elő a vezetők számára. Mozgásba lendül a termelés egész gépezete. Minden azon áll, vagy bukik, miként sikerül megőrizni és fokozni az emberek munkakedvét, felelősségérzetét, s a vezetők képesek-e magukkal* ragadni, a napi tennivalók elvégzésére sikerrel ösztönözni a mezőgazdasági dolgozók milliós seregét. Jól tudjuk, ilyen időszakban kísért leginkább a túlfűtött indulatok kitörésének veszélye. Ilyenkor találkozunk főként a parancsolgatással. az önuralom hiányát tükröz« felemelt hanggal Ez az az időszák. amikor a munka hevében egyes tisztségviselők hajlamosak elfeledkezni a viselkedés, az emberek iránti kötelező tisztelet elemi szabályairól. Arról nevezetesen, hogy nyugalmukat mindenkor megőrizve, türelme-i sen. a legnagyobb tisztelet hangján beszéljenek azokkal, akikre a munka neheze hárul: a ’ dolgozókkal. S’ hogy az őszi nagy hajrában megtegyenek mindent az emberek jó közérzetéért, törődjenek velük amennyire csak a körülmények megengedik. A földeken dolgozók joggal várják a vezetőiktől, hogy a munka köztien támadt legnagyobb bonyodalmak közepette is hivatásuk magaslatán álljanak, idegeskedés helyett: megszüntessék a hibák okait, s cselekvő módon, emberi tartásukat megőrizve vegyenek részt a munka zavartalan menetének biztosításában. K. I.
