Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

\ A külkereskedelmi törvényjavaslat az országgyűlés előtt Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hang­súlyozta: a felszabadulás óta el­telt immár- három évtizfed tanú­sítja, hogy létfontosságú érde­künk fűződik a nemzetközi .mun­kamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy meny- nyiségű behozatalra szorulunk, to­vábbá hogy belső felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrá­saink, korlátozottak — arra kész­tetnek bennünket, hogy maradék­talanul .bekapcsolódjunk a nem­zetközi munkameosztásba és ki­használjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szük­ségesek. A nemzeti jövedelem és a tár­sadalmi termék növekedésének ütemét — a‘ felszabadulás utárii években — hamarosan megha­ladta a külkereskedelmi forga­lom növekedése, és ezt azóta is év­ről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jö­vedelem mintegy 40 százaléka, A nemzeti jövedelem minden 1 szá­zalékos növekedése pedig a kül­kereskedelmi forgalom 1,5 szá­zalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Adottságaink .miatt be­hozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lénye­gében kivitelünk révén kell meg­szerezni. A külkereskedelem is népgazdasági érdek Ahhoz, hogy az ország külke­reskedelme megfeleljen a köve­telményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetle­nül hat. a külkereskedelmi érde­keinknek megfelelően. Külkeres­kedelmünknek összetett feladato­kat kell megoldania. A termelés, a fogyasztók érdekei és a meg­oldandó feladatok szoros egység­ben jelentkeznek a külkereske­delemben. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egy.- sége jut kifejezésre. Alkalmas ar­ra, hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételünket és segít­se a népgazdasági te'rvek sikeres végrehajtását. A törvény megalkotása azért is fontosamért eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazda­ságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosí­totta volna az egységes végrehaj­tást és értelmezést. Aki külkeres­kedelemmel akar foglalkozni, annak a törvény összes rendelke­zéseihez szigorúan kell tartania, magát, függetlenül attól, • hogy a népgazdaság melyik szektorában gazdálkodik. A javaslat tehát az ' állami .vállalatokra és szövetke­zetekre egyaránt irányadó. A miniszter a továbbiakban kiemelte: A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopó­liumát és annak alapján a kül­kereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyér­telmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, hogy kialakítsa a külkereskede­lem nemzetközi feltételeit, létre­hozza a külkereskedelem szerve­zett rendszerét, jogot adjon kül­kereskedelmi tevékenység folyta­tására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységét. A szocialista kül­kereskedelmi monopólium köve­telménye, hogy annak betartása mindenkire kötelező. A monopó­lium betartásának szellemében kell a nemzetközi gazdasági kap­csolatok területein eljárni. Az ál­lam külkereskedelmi monopóliu­mának betartása az érdekeltek­kel való szoros együttműködést tételez fel. A külkereskedelmi monopólium felett a Miniszter- tanács megbízásából — az el­mondottak szellemében — a kül­kereskedelmi Minisztérium őrkö­dik. Ez nem ellentétes azzal, hogy a Minisztertanács valamely kér­désben a hatáskört magának tartja fenn. magához vonja vagy más szervre ruházza. A külkeres­kedelmi monopóliummal, a kül­kereskedelem szervezetével, mű­ködésével és irányításával kap­csolatos alapvető kérdéseket most törvényi formában kívánjuk ren­dezni, amelynek alapja az alkot­mány. Széles körű jogok és cselekvési szabadság A külkereskedelmi monopólium és az azon alapuló jogi rend sért­hetetlenségét a végrehajtás során feltétlenül biztosítani fogjuk. A javaslatnak ugyanakkor nem cél­ja a gazdálkodó szervezetek le­hetőségeinek bármely szűkítése, vagy a meglevő helyzet megme­revítése. A javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasá­gi kapcsolataik, alakításához — törvényes keretek között. — szé­les körű jogokat és cselekvési sza­badságot biztosít. A törvényjavaslat leszögezi .azokat az elveket, amelyéken kül­kereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzétközi kötelezettségek tiszteletben tartá­sa, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkü­lönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsola­tot, ß3 országgal van államközi szerződésünk. Bíró József aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése tu­datos törekvés, mert politikai^ és társadalmi előrehaladásunk bázi­sa a velük és ezen belül a Szov­jetunióval való kapcsolatok szi­lárdítása. Áruforgalmunk kéthar­madát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Ezen belül legna­gyobb a forgalmunk > a Szovjet­unióval, amely az összforgalom­ban 35 százalékos arányt képvi­sel. Szocialista viszonylatú kereske­delmünk a népgazdasági tervek összehangolásán alapuló, állam­közi szerződésekkel szabályozott tartós és tervszerű keretek között bonyolódik le. A szocialista or­szágok együttműködése gazdálko­dó szervezeteink számára meg­bízható és állandó piacot jelen­tenek. JBzámos ipari ágazatunk, így például a járműipar, a hajó­gyártás, a műszeripar, a híradás- technikai ipar és a gyógyszeripar kifejlődése elképzelhetetlen lett volna a szocialista piacok értéke­sítési lehetőségei nélkül. Hazánk a KGST-ifttegráció cselekvő részese A szocialista országok gazda­sági együttműködésének’ új, rendkívül fontos szakaszát je­lenti a KGST-tagországok gazda­sági integrációja. Hazánk a KGST-tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés ^meg­valósításának tevékeny reszese. A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő orszá­gokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szükségle­teit biztosító félkésztermékek do­mináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mező- gazdasági termékek képezték. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, ál­lamközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák voltak túl­súlyban. A fejlődő országok szá­mára — összhangban a nemzet­közi szervezetekben hozott hatá­rozatokkal — egyoldalú vám- kedvezményeket nyújtunk. Tá­mogatjuk a fejlődő országok kö­vetelését, hogy a nemzetközi ke­reskedelemnek az imperializmus korszakában kialakult, számukra hátrányos feltételeit változtas­sák m;eg. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása ér­dekében, a kölcsönös érdekek fi­gyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fej­lesztjük kereskedelmi, gazdasági ' kapcsolatainkat a _tőkés orszá­gokkal. Ma már hosszúlejáratú keres- ‘ kedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megál­lapodások sora van érvényben. Partnereink általában felismer­ték a szocialista országok által szorgalmazott hosszúlejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedel­mének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biz-; tonsága kiegyensúlyozott, kocká­zatmentes kereskedelmet jelent számukra is. A kölcsönös érdekek elismeré­sét jelenti a legnagyobb kedvez­mény elve szerinti elbánás al­kalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Az általá­nos vám- ^s kereskedelmi egyez­ményhez, a GATT-hoz- történt csatlakozásunk előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általá­ban érvényesülő feltételek mel­lett folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tár­gyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereske­delmi akadályok megszüntetése. Kétoldalú kapcsolatainkban, és a nemzetközi fórumokon egyaránt határozottan fellépünk a kivite­lünket hátrányosan érintő meg-, különböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyi­ségi korlátozások mielőbbi fel­számolását. Szükségesnek tart­juk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat .az érdekeinket sér.tő, egyoldalú in­tézkedéseket, amelyek megaka- . dályozzák olyan' hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és marhahús, az Európai Gaz­dasági Közösség tagországaiba .történő kivitelét. Az Egyesült Államok — politi­kai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy válla­• Bíró József külkereskedelmi miniszter. lataink a legnagyobb kedvez­mény elve alapján kereskedje­nek USA-beli vállalatokkal. En-. nek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvez­mény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsola­taink fejlesztésének jelenleg ko­moly akadálya. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereske­dem kilátásai kedvezőek. Va­lós alapja a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének a, békés egy­más mellett élés normáinak mind szélesebb körű térnyerése. A külkereskedelmi tevékeny­ségre jogosult gazdálkodó szer­vezetek köre az elmúlt években , jelentősen bővült. Külkereske­delmi tevékenységet ma több, mint 100 gazdálkodó egység fejt • ki, amelyek különböző szerveze­ti formában működnek. A törvényjavaslat a külkeres­kedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt ke­reteken belül a gyakorlat az adott,időszak gazdaságpolitikájá­tól függően fog kialakulni. Köny- nyítést tartalmaz a javaslat a termelési-együttműködési és sza­kosítási szerződésekkel kapcso­latban. Az ilyen szerződések elő­készítésében és megkötésében — ha a feltételek adottak — a gaz­dálkodó szervezet külkereskedel­mi jog nélkül is részt vehet. A külkereskedelem irányításának feladatai A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement válto­zásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkereskedelmi vállalatok és a kivitelre termelő, illetve a behozott termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szervezetek gazdasági és. jogi kapcsolatai. A külkereskedelmi vállalatok és a termelő válla­latok szerződéses kapcsolataiban azok a formák váltak elsődleges­sé, amelyek megteremtik a szer­vezetek gazdasági érdekazonossá­gát, és amelyek biztosítják a ter­melésnek a külső gazdasági kör­nyezettel való kapcsolatát. Ezek a formák eddig eredményesen szolgálták külkereskedelem-poli­tikai célkitűzéseinket. Továbbfej­lesztésük azonban változatlanul feladat, és ennek érdekében a szükséges előkészítő munkálatok széles körben megindultak, be­vonva a tudományos élet képvi­selőit is, Egyebek között a kül­kereskedelmi és a termelő vál­lalatok felelősségének pontosabb meghatározása a célunk. A szer­ződési formák sorában előtérbe kívánjuk helyezni az érdekelt vállalatok még szervezettebb és hatékonyabb együttműködését, a népgazdasági érdekeket mara­déktalanul biztosítva. A külkereskedelem irányítása harmonikusan illeszkedik terv- gazdálkodásunk rendszerébe — folytatta Bíró József. Az irányí­tás egyik fontos feladata, hogy' biztosítsa minden államközi kö­telezettségünk maradéktalan tel­jesítését. A külföldi vállalatok számára eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékeny­séget fejtsenek ki. Kereskedelmi érdekeik tartós ápolására és elő­mozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes, itt-tartózkodásuk ide­jére törvényes" rendelkezéseink­kel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet. Tar­tós jellegű itt-tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedé­séhez, képviseletek, irodák nyitá­sához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi lehetősége­ket fenntartvá most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük szá­mukra lehetővé, hogy Magyar- országon képviseletet létesíthes­senek, üzleti irodákat állíthassa­nak fel. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szerveretek és vállalatok látták el. A vállalati képviseletek léte­sítése a külföldiek számára azon­ban nem korlátlan jog. Engedé­lyezésükre akkor kerülhet sor,, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll; a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést előse­gíti. Külföldi gazdasági tevékeny­ségünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezetünk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szerveze­tek külföldön vállalatokat ala­pítanak, iletve vállalati érdekelt­ségeket szerezitek. Mérlegünk aktív Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérle­günk 1972-ben és 1973-ban aktí­vummal zárult. A IV. ötéves terv 1975. év Végéig várható tel­jesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére vonatkozó cél­jainkat elérjük. Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem áz ipar, a me­zőgazdaság, a közlekedés, egy­szóval az egész népgazdaság eredményei is. A világgazdaság­ban mutatkozó válságjelenségek, a kereslet visszaesése, az olajvál­ság, a pénzügyi válság, a nagy­arányú pénzromlás — a szocia­lista országokkal folytatott gaz­dasági együttműködés erősödő kedvező hatása mellett is — hát­rányosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyersanyag- árak nagymértékű növekedése miatt a behozatali áfák a kivi­teli árakat jelentősen meghalad­ják. E kedvezőtlen irányzatokat csak munkánk hatékonyságának növelésével tudjuk ellensúlyoz­ni. Fokoznunk kell a versenyké­pes a külső piaci kereslet vál­tozásaira kevésbé érzékeny ter­mékek termelését. Növelnünk kell termékeink gazdaságosságát. Fokoznunk kell kereskedelrtiünk kedvezőbb áruszerkezetének ki­alakítását. Keresnünk kell a gaz­dasági együttműködés új és eredményesebb formáit. Molnár Frigyes felszólalása Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Bács-Kiskun me­gyei képviselő elmondta: Egész szocialista fejlődésünk, életszín­vonalunk alakulásában rendkí­vül fontosak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok. Érthető tehát, hogy kiemelkedő nemzéti érde­künk fűződik ahhoz, a törekvés­hez, amely a számunkra legjobb és a legnagyobb biztonságot nyúj­tó kapcsolatok kialakítására és erősítésére irányul. Helyeselte ezzel kapcsolatban, hogy a tör­vényjavaslat határozott orientá­ciót ír elő: kiemeli a szocialista államokkal, köztük iS’ különösen a KGST-hez tartozó országokkal folytatott kereskedelmünk és gaz­dasági együttműködésünk fontos­ságát. — Mint az; élet minden terü­letén — hangsúlyozta a felszó­laló —, a gazdasági kapcsolatok­ban is számunkra meghatározó szerepe van a közös eszméken, célokon és közös érdekeken nyug­vó magyar—szovjet együttműkö­désnek. Kapcsolataink a Szovjet­unióval — amint a Kádár János vezette párt- és kormányküldött­ség legutóbbi látogatása, tárgya­lásai során is bebizonyosodott —, eredményesen fejlődnek, immár három évtized óta. Nézeteink, állásfoglalásaink teljes egysége jellemezte a mostani baráti ven­déglátás során folytatott tárgya­lásokat Megfelel várakozásunk­nak — mondta dr. Molnár Fri­gyes —, hogy a társadalmi, a po­litikai és a kulturális területen történő együttműködésünk fej­lesztése mellett a jövőben — a következő ötéves tervek várha­tóan sikeres összehangolásával — még inkább dinamikusan fejlőd­nek a tudományos-műszaki, az áruforgalmi, gazdasági kapcsola­taink. Nagy, nemzeti ünnepünkre, hazánk felszabadülásának 30. év­fordulójára keszülvé igen jó ér­zés tudnunk, hogy a magyar— szovjet barátság és együttműkö­dés mind gyümölcsözőbben ala­kul, s ezzé! jól szolgálja a két testvémép nagy, közös céljainak megvalósulását. Ezután arról beszélt a kép­viselő: a szövetkezetek alapve­tően érdekeltek országunk nem­zetközi gazdasági kapcsolataiban és azok továbbfejlődésében. A törvénytervezet előkészítése so­rán az országos szövetkezett szerveknek módjukban állt véle­ményüket kifejteni. Ezeket' az észrevételeket és jav4slatokat a törvénytervezetben figyelembe vették. A különböző ' népgazdasági ágakhoz tartozó , szövetkezetek kigészítő, mégis fontos szerepet töltenek be hazánk külgazdasági kapcsolataiban. Az ország ipari termékekből származó külkeres­kedelmi forgalmának 6 százalé­kát jelentik az ipari szövetkeze­tek által előállított áruk, több mint 7 milliárd forint értékben. A múlt évi több mint 10 milliárd forintos mezőgazdasági export nagyobb hányada a mezőgazda- sági szövetkezetektől származik. Társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termelésük további korszerűsítésével, a színvonalas belföldi ellátás mellett, az igé-. nyelt mezőgazdasági termékek még nagyobb hányadát tudják külkereskedelmi célokra rendel­kezésre bocsátani. Számottevő a fogyasztási szö­vetkezetek és az érdekeltségük­be tartozó külkereskedelmi vál- . lalatok külkereskedelemben be­töltött szerepe. Általában gyor­san reagálnak a külföldi piac igényeire és hatására, ezért .ha­tékonyan vesznek részt mind az export, mind az import bonyolítá­sában. A szövetkezeti külkereskedel­mi vállalatok az ország kivitelé­nek mintegy 8 százalékát, a me­zőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportjának közel 25 szá­zalékát forgalmazzák. Eredmé­nyesek a külföldön rendezett magyar szövetkezeti hetek, ame­lyek az állami külkereskedelmi vállalatok tevékenységének bővüt lését, is előségítik. A szövetkezetek külgazdasági tevékenységét hasznosan segítik elő az országos szerveik széles körű nemzetközi társadalmi kap­csolatai. A magyar szövetkezeti mozgalom jelenleg több mint 60 ország, szövetkezeti szervezetei­vel vari kapcsolatban. A legszo­rosabb együttműködés a Szovjet­unió és a szocialista országok szövetkezeti intézményeivel ala­kult ki. Fejlődik a tőkés országok szövetkezeti szerveivel is együtt­működésünk. Dr. Molnár Frigyes a további­akban kiemelte: A törvényterve­zet az ország társadalmi, politi­kai és gazdasági érdekeit szem előtt tartva helyesen határozza meg külgazdasági kapcsolataink célját, az e tevékenységben részt vevő szervezetek jogait és köte­lezettségeit, s külkereskedel­münk hatékonysága szempontjá­ból fontos elveket. A szövetkezetek szemszögéből is lényeges, hogy a törvénytervezet, szocialista elveinknek és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, sarkalatos tételként rögzíti az állam külkereskedelmi monopó­liumát. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink nyilvánvalóan csak a népgazdaság érdekeinek figye­lembevételével, a jelen és a táv­lati időszakban érvényesülő gaz­daságpolitikai célokkal összhang­ban fejlődhetnek sikeresen. A KGST-hez tartozó országok szo­cialista integrációjának megva­lósítása, továbbá a tőkés orszá­gokkal folytatott külkereskedel­mi tevékenység, egyaránt megkö­veteli az állam vezető szervei­nek egyértelműen meghatározó szerepét a külkereskedelem irá­nyításában. Ez teszi lehetővé sl szilárd külkereskedelmi egyen­súly biztosítását. Mindez egyér- 3 télműen indokolja, hogy a szö­vetkezetek és szerveik tovább­fejlesszék tevékenységüket. — Amint más népgazdasági ágazátokban, a külkereskedelem­ben is szükségesnek tartjuk a szaktárca ágazati és funkcionális irányításának fejlesztését —foly­tatta. Ennek igen jelentős sze­repe van a hatékony külkereske­delmi gyakorlat megvalósításá­ban. A törvénytervezet erről megfelelően gondoskodik. Bízha­tunk tehát abban, hogy a szö­vetkezetek és külkereskedelmi vállalataink részvétele a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok­ban a jövőben méginkább társa­dalmi és gazdasági jelentőségük­nek megfelelően fejlődik tovább. Tizenkilenc év a határon Hetven vendég, közöttük a csa­ládtagok, a közeli jóismerősök, parancsnokok, beosztottak, a já­rási pártbizottság titkára, a ke- lebiai párt- és tanácsi vezetők, Jugoszláviából a vámhivatal igaz­gatója és a vámhivatal parancs­noka ülték körül azt az asztalt, amelynek egyik végén szerényen húzódott, meg az ünnepelt: Bon- dár Károly pénzügyőr százados, a kelebiai vámhivatal parancs­noka. Miért e nagy ünnepség, e népes vendégsereg? Bondár Ká­roly búcsúzik hivatalától, mun­katársaitól. hogy átadja helyét a fiatalabbaknak, s hogy élvezze munkájának eddigi gyümölcsét. Messziről indult Bondár Károly pénzügyőr százados, amíg idáig jutott. A pénzügyőrséghez 1943- ban került, de rövid szolgálat után behívták katonának. A ha­difogságból amikor visszatért, mindjárt tudta, hol a helye: be­lépett a pártba, áldozat és le­mondás árán is részt Vett az új társadalom építésében, vállalva az úttörőmunka minden nehézsé­gét. Tanult és dolgozott. Szolgá­lati idejének első harmadában bejárta a fél országot,, s akkór kezdődött számára a megnyugvás, a stabilitás, amikor 1955. szep- temben 27-én Kelebiára került. Ezelőtt már parancsnoki beosz­tásban dolgozott, s itt. Kelebián is úgy kezdte, ahogy a korábbi beosztásában abbahagyta. Segítet­te munkatársait, elöljáróit, de a közéletlsen is példamutató maga­tartást tanúsított Nem véletlen, hogy megkapta a Kiváló szol­gálatért érdemrendet, a Vám- és Pénzügyőrségi Szolgálati Érem arany, ezüst és bronz fokozatát és a Kiváló hatgrőr jelvényt. Emel­lett a községben a pártvezetőség tagjaként eredményesen tevé­kenykedett. Sók fiatal pénzügy­őrt nevelt átadva számukra sok évtizedes tapasztalatát s emellett jutott ideje arra is. hogy, a ha­tárőrökkel. a jugoszláv vámható­ságokkal szoros, baráti kapcsola­tot teremtsen. Számtalanszor se­gítették egymás munkáját a ha­tárőrizetben. a csempészek elleni' küzdelemben. Bondár Károly pénzügyőr szá­zadost jól ismerik Kelebián nem­csak szolgálati, és párttevékeny­sége alapján, de mint családapát is becsülik, öt leánygyermeket nevelt föl. sokszor gondokkal küzdve, de sem a faluban, sem munkatársai, de még parancsno­kai sem hallották panaszkodni. E sorok íróját személyes jóbarátság fűzte, s fűzi ma is Bondár Ká­rolyhoz. aki a sajtó munkásait mindig nagy tisztelettel, megbe­csüléssel fogadta, s a szabályza­tokban biztosított lehetőségekkel élve segítette munkájukat. A 34 esztendős példás tevé­kenységet nehéz lenne néhány mondatban összésűríteni. s azt a tizenkilenc esztendőt is. amelyet Bondár Károly a kelebiai vám­hivatal élén töltött. A köszöntők valamennyien mondtak valamit, olyat, amely a szorgos munká­ban eltöltött élet egy-egy darab­ját.- vagy csak villanását adták. Az ünpepség kedves, baráti, meg­hitt volt. ám Bondár Károly a kelebiai vámhivatal volt parancs­noka nyugdíjasként sem akar tét­len maradni. — Ezután több időm jut apáot- munkára. nem kötnek annyira a szolgálati előírások. ..Ezt szeret­ném és akarom is csinálni, szá­mítanak rám elvtársaim, a köz­ség lakói. Úgy érzem, sokszor be­járok majd még a hivatalba, hát­ha hasznomat veszik a fiatalab­bak és az idősebbek egyaránt... Szükségtelen búcsúzni Bondár Károly pénzügyőr századostól, hiszen nem hagyja el sem Kele­tiét. sem a vámhivatalt, ott él, dolgozik továbbra is nyugdíjas­ként. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents