Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
\ A külkereskedelmi törvényjavaslat az országgyűlés előtt Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár- három évtizfed tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi .munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy meny- nyiségű behozatalra szorulunk, továbbá hogy belső felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink, korlátozottak — arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul .bekapcsolódjunk a nemzetközi munkameosztásba és kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét — a‘ felszabadulás utárii években — hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka, A nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom 1,5 százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Adottságaink .miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. A külkereskedelem is népgazdasági érdek Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat. a külkereskedelmi érdekeinknek megfelelően. Külkereskedelmünknek összetett feladatokat kell megoldania. A termelés, a fogyasztók érdekei és a megoldandó feladatok szoros egységben jelentkeznek a külkereskedelemben. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egy.- sége jut kifejezésre. Alkalmas arra, hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket és segítse a népgazdasági te'rvek sikeres végrehajtását. A törvény megalkotása azért is fontosamért eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. Aki külkereskedelemmel akar foglalkozni, annak a törvény összes rendelkezéseihez szigorúan kell tartania, magát, függetlenül attól, • hogy a népgazdaság melyik szektorában gazdálkodik. A javaslat tehát az ' állami .vállalatokra és szövetkezetekre egyaránt irányadó. A miniszter a továbbiakban kiemelte: A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, hogy kialakítsa a külkereskedelem nemzetközi feltételeit, létrehozza a külkereskedelem szervezett rendszerét, jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységét. A szocialista külkereskedelmi monopólium követelménye, hogy annak betartása mindenkire kötelező. A monopólium betartásának szellemében kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területein eljárni. Az állam külkereskedelmi monopóliumának betartása az érdekeltekkel való szoros együttműködést tételez fel. A külkereskedelmi monopólium felett a Miniszter- tanács megbízásából — az elmondottak szellemében — a külkereskedelmi Minisztérium őrködik. Ez nem ellentétes azzal, hogy a Minisztertanács valamely kérdésben a hatáskört magának tartja fenn. magához vonja vagy más szervre ruházza. A külkereskedelmi monopóliummal, a külkereskedelem szervezetével, működésével és irányításával kapcsolatos alapvető kérdéseket most törvényi formában kívánjuk rendezni, amelynek alapja az alkotmány. Széles körű jogok és cselekvési szabadság A külkereskedelmi monopólium és az azon alapuló jogi rend sérthetetlenségét a végrehajtás során feltétlenül biztosítani fogjuk. A javaslatnak ugyanakkor nem célja a gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek bármely szűkítése, vagy a meglevő helyzet megmerevítése. A javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasági kapcsolataik, alakításához — törvényes keretek között. — széles körű jogokat és cselekvési szabadságot biztosít. A törvényjavaslat leszögezi .azokat az elveket, amelyéken külkereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzétközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, ß3 országgal van államközi szerződésünk. Bíró József aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai^ és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatok szilárdítása. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Ezen belül legnagyobb a forgalmunk > a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. Szocialista viszonylatú kereskedelmünk a népgazdasági tervek összehangolásán alapuló, államközi szerződésekkel szabályozott tartós és tervszerű keretek között bonyolódik le. A szocialista országok együttműködése gazdálkodó szervezeteink számára megbízható és állandó piacot jelentenek. JBzámos ipari ágazatunk, így például a járműipar, a hajógyártás, a műszeripar, a híradás- technikai ipar és a gyógyszeripar kifejlődése elképzelhetetlen lett volna a szocialista piacok értékesítési lehetőségei nélkül. Hazánk a KGST-ifttegráció cselekvő részese A szocialista országok gazdasági együttműködésének’ új, rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagországok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST-tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés ^megvalósításának tevékeny reszese. A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szükségleteit biztosító félkésztermékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mező- gazdasági termékek képezték. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, államközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. A fejlődő országok számára — összhangban a nemzetközi szervezetekben hozott határozatokkal — egyoldalú vám- kedvezményeket nyújtunk. Támogatjuk a fejlődő országok követelését, hogy a nemzetközi kereskedelemnek az imperializmus korszakában kialakult, számukra hátrányos feltételeit változtassák m;eg. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági ' kapcsolatainkat a _tőkés országokkal. Ma már hosszúlejáratú keres- ‘ kedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszúlejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biz-; tonsága kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent számukra is. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Az általános vám- ^s kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz- történt csatlakozásunk előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése. Kétoldalú kapcsolatainkban, és a nemzetközi fórumokon egyaránt határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő meg-, különböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat .az érdekeinket sér.tő, egyoldalú intézkedéseket, amelyek megaka- . dályozzák olyan' hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba .történő kivitelét. Az Egyesült Államok — politikai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy válla• Bíró József külkereskedelmi miniszter. lataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjenek USA-beli vállalatokkal. En-. nek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedem kilátásai kedvezőek. Valós alapja a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a, békés egymás mellett élés normáinak mind szélesebb körű térnyerése. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek köre az elmúlt években , jelentősen bővült. Külkereskedelmi tevékenységet ma több, mint 100 gazdálkodó egység fejt • ki, amelyek különböző szervezeti formában működnek. A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott,időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. Köny- nyítést tartalmaz a javaslat a termelési-együttműködési és szakosítási szerződésekkel kapcsolatban. Az ilyen szerződések előkészítésében és megkötésében — ha a feltételek adottak — a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet. A külkereskedelem irányításának feladatai A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkereskedelmi vállalatok és a kivitelre termelő, illetve a behozott termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szervezetek gazdasági és. jogi kapcsolatai. A külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban azok a formák váltak elsődlegessé, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdekazonosságát, és amelyek biztosítják a termelésnek a külső gazdasági környezettel való kapcsolatát. Ezek a formák eddig eredményesen szolgálták külkereskedelem-politikai célkitűzéseinket. Továbbfejlesztésük azonban változatlanul feladat, és ennek érdekében a szükséges előkészítő munkálatok széles körben megindultak, bevonva a tudományos élet képviselőit is, Egyebek között a külkereskedelmi és a termelő vállalatok felelősségének pontosabb meghatározása a célunk. A szerződési formák sorában előtérbe kívánjuk helyezni az érdekelt vállalatok még szervezettebb és hatékonyabb együttműködését, a népgazdasági érdekeket maradéktalanul biztosítva. A külkereskedelem irányítása harmonikusan illeszkedik terv- gazdálkodásunk rendszerébe — folytatta Bíró József. Az irányítás egyik fontos feladata, hogy' biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését. A külföldi vállalatok számára eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. Kereskedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes, itt-tartózkodásuk idejére törvényes" rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet. Tartós jellegű itt-tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi lehetőségeket fenntartvá most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük számukra lehetővé, hogy Magyar- országon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szerveretek és vállalatok látták el. A vállalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélyezésükre akkor kerülhet sor,, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll; a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti. Külföldi gazdasági tevékenységünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezetünk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, iletve vállalati érdekeltségeket szerezitek. Mérlegünk aktív Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zárult. A IV. ötéves terv 1975. év Végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük. Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem áz ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazdaság eredményei is. A világgazdaságban mutatkozó válságjelenségek, a kereslet visszaesése, az olajválság, a pénzügyi válság, a nagyarányú pénzromlás — a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés erősödő kedvező hatása mellett is — hátrányosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyersanyag- árak nagymértékű növekedése miatt a behozatali áfák a kiviteli árakat jelentősen meghaladják. E kedvezőtlen irányzatokat csak munkánk hatékonyságának növelésével tudjuk ellensúlyozni. Fokoznunk kell a versenyképes a külső piaci kereslet változásaira kevésbé érzékeny termékek termelését. Növelnünk kell termékeink gazdaságosságát. Fokoznunk kell kereskedelrtiünk kedvezőbb áruszerkezetének kialakítását. Keresnünk kell a gazdasági együttműködés új és eredményesebb formáit. Molnár Frigyes felszólalása Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Bács-Kiskun megyei képviselő elmondta: Egész szocialista fejlődésünk, életszínvonalunk alakulásában rendkívül fontosak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Érthető tehát, hogy kiemelkedő nemzéti érdekünk fűződik ahhoz, a törekvéshez, amely a számunkra legjobb és a legnagyobb biztonságot nyújtó kapcsolatok kialakítására és erősítésére irányul. Helyeselte ezzel kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat határozott orientációt ír elő: kiemeli a szocialista államokkal, köztük iS’ különösen a KGST-hez tartozó országokkal folytatott kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk fontosságát. — Mint az; élet minden területén — hangsúlyozta a felszólaló —, a gazdasági kapcsolatokban is számunkra meghatározó szerepe van a közös eszméken, célokon és közös érdekeken nyugvó magyar—szovjet együttműködésnek. Kapcsolataink a Szovjetunióval — amint a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség legutóbbi látogatása, tárgyalásai során is bebizonyosodott —, eredményesen fejlődnek, immár három évtized óta. Nézeteink, állásfoglalásaink teljes egysége jellemezte a mostani baráti vendéglátás során folytatott tárgyalásokat Megfelel várakozásunknak — mondta dr. Molnár Frigyes —, hogy a társadalmi, a politikai és a kulturális területen történő együttműködésünk fejlesztése mellett a jövőben — a következő ötéves tervek várhatóan sikeres összehangolásával — még inkább dinamikusan fejlődnek a tudományos-műszaki, az áruforgalmi, gazdasági kapcsolataink. Nagy, nemzeti ünnepünkre, hazánk felszabadülásának 30. évfordulójára keszülvé igen jó érzés tudnunk, hogy a magyar— szovjet barátság és együttműködés mind gyümölcsözőbben alakul, s ezzé! jól szolgálja a két testvémép nagy, közös céljainak megvalósulását. Ezután arról beszélt a képviselő: a szövetkezetek alapvetően érdekeltek országunk nemzetközi gazdasági kapcsolataiban és azok továbbfejlődésében. A törvénytervezet előkészítése során az országos szövetkezett szerveknek módjukban állt véleményüket kifejteni. Ezeket' az észrevételeket és jav4slatokat a törvénytervezetben figyelembe vették. A különböző ' népgazdasági ágakhoz tartozó , szövetkezetek kigészítő, mégis fontos szerepet töltenek be hazánk külgazdasági kapcsolataiban. Az ország ipari termékekből származó külkereskedelmi forgalmának 6 százalékát jelentik az ipari szövetkezetek által előállított áruk, több mint 7 milliárd forint értékben. A múlt évi több mint 10 milliárd forintos mezőgazdasági export nagyobb hányada a mezőgazda- sági szövetkezetektől származik. Társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termelésük további korszerűsítésével, a színvonalas belföldi ellátás mellett, az igé-. nyelt mezőgazdasági termékek még nagyobb hányadát tudják külkereskedelmi célokra rendelkezésre bocsátani. Számottevő a fogyasztási szövetkezetek és az érdekeltségükbe tartozó külkereskedelmi vál- . lalatok külkereskedelemben betöltött szerepe. Általában gyorsan reagálnak a külföldi piac igényeire és hatására, ezért .hatékonyan vesznek részt mind az export, mind az import bonyolításában. A szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok az ország kivitelének mintegy 8 százalékát, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportjának közel 25 százalékát forgalmazzák. Eredményesek a külföldön rendezett magyar szövetkezeti hetek, amelyek az állami külkereskedelmi vállalatok tevékenységének bővüt lését, is előségítik. A szövetkezetek külgazdasági tevékenységét hasznosan segítik elő az országos szerveik széles körű nemzetközi társadalmi kapcsolatai. A magyar szövetkezeti mozgalom jelenleg több mint 60 ország, szövetkezeti szervezeteivel vari kapcsolatban. A legszorosabb együttműködés a Szovjetunió és a szocialista országok szövetkezeti intézményeivel alakult ki. Fejlődik a tőkés országok szövetkezeti szerveivel is együttműködésünk. Dr. Molnár Frigyes a továbbiakban kiemelte: A törvénytervezet az ország társadalmi, politikai és gazdasági érdekeit szem előtt tartva helyesen határozza meg külgazdasági kapcsolataink célját, az e tevékenységben részt vevő szervezetek jogait és kötelezettségeit, s külkereskedelmünk hatékonysága szempontjából fontos elveket. A szövetkezetek szemszögéből is lényeges, hogy a törvénytervezet, szocialista elveinknek és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, sarkalatos tételként rögzíti az állam külkereskedelmi monopóliumát. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink nyilvánvalóan csak a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével, a jelen és a távlati időszakban érvényesülő gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődhetnek sikeresen. A KGST-hez tartozó országok szocialista integrációjának megvalósítása, továbbá a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi tevékenység, egyaránt megköveteli az állam vezető szerveinek egyértelműen meghatározó szerepét a külkereskedelem irányításában. Ez teszi lehetővé sl szilárd külkereskedelmi egyensúly biztosítását. Mindez egyér- 3 télműen indokolja, hogy a szövetkezetek és szerveik továbbfejlesszék tevékenységüket. — Amint más népgazdasági ágazátokban, a külkereskedelemben is szükségesnek tartjuk a szaktárca ágazati és funkcionális irányításának fejlesztését —folytatta. Ennek igen jelentős szerepe van a hatékony külkereskedelmi gyakorlat megvalósításában. A törvénytervezet erről megfelelően gondoskodik. Bízhatunk tehát abban, hogy a szövetkezetek és külkereskedelmi vállalataink részvétele a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a jövőben méginkább társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődik tovább. Tizenkilenc év a határon Hetven vendég, közöttük a családtagok, a közeli jóismerősök, parancsnokok, beosztottak, a járási pártbizottság titkára, a ke- lebiai párt- és tanácsi vezetők, Jugoszláviából a vámhivatal igazgatója és a vámhivatal parancsnoka ülték körül azt az asztalt, amelynek egyik végén szerényen húzódott, meg az ünnepelt: Bon- dár Károly pénzügyőr százados, a kelebiai vámhivatal parancsnoka. Miért e nagy ünnepség, e népes vendégsereg? Bondár Károly búcsúzik hivatalától, munkatársaitól. hogy átadja helyét a fiatalabbaknak, s hogy élvezze munkájának eddigi gyümölcsét. Messziről indult Bondár Károly pénzügyőr százados, amíg idáig jutott. A pénzügyőrséghez 1943- ban került, de rövid szolgálat után behívták katonának. A hadifogságból amikor visszatért, mindjárt tudta, hol a helye: belépett a pártba, áldozat és lemondás árán is részt Vett az új társadalom építésében, vállalva az úttörőmunka minden nehézségét. Tanult és dolgozott. Szolgálati idejének első harmadában bejárta a fél országot,, s akkór kezdődött számára a megnyugvás, a stabilitás, amikor 1955. szep- temben 27-én Kelebiára került. Ezelőtt már parancsnoki beosztásban dolgozott, s itt. Kelebián is úgy kezdte, ahogy a korábbi beosztásában abbahagyta. Segítette munkatársait, elöljáróit, de a közéletlsen is példamutató magatartást tanúsított Nem véletlen, hogy megkapta a Kiváló szolgálatért érdemrendet, a Vám- és Pénzügyőrségi Szolgálati Érem arany, ezüst és bronz fokozatát és a Kiváló hatgrőr jelvényt. Emellett a községben a pártvezetőség tagjaként eredményesen tevékenykedett. Sók fiatal pénzügyőrt nevelt átadva számukra sok évtizedes tapasztalatát s emellett jutott ideje arra is. hogy, a határőrökkel. a jugoszláv vámhatóságokkal szoros, baráti kapcsolatot teremtsen. Számtalanszor segítették egymás munkáját a határőrizetben. a csempészek elleni' küzdelemben. Bondár Károly pénzügyőr századost jól ismerik Kelebián nemcsak szolgálati, és párttevékenysége alapján, de mint családapát is becsülik, öt leánygyermeket nevelt föl. sokszor gondokkal küzdve, de sem a faluban, sem munkatársai, de még parancsnokai sem hallották panaszkodni. E sorok íróját személyes jóbarátság fűzte, s fűzi ma is Bondár Károlyhoz. aki a sajtó munkásait mindig nagy tisztelettel, megbecsüléssel fogadta, s a szabályzatokban biztosított lehetőségekkel élve segítette munkájukat. A 34 esztendős példás tevékenységet nehéz lenne néhány mondatban összésűríteni. s azt a tizenkilenc esztendőt is. amelyet Bondár Károly a kelebiai vámhivatal élén töltött. A köszöntők valamennyien mondtak valamit, olyat, amely a szorgos munkában eltöltött élet egy-egy darabját.- vagy csak villanását adták. Az ünpepség kedves, baráti, meghitt volt. ám Bondár Károly a kelebiai vámhivatal volt parancsnoka nyugdíjasként sem akar tétlen maradni. — Ezután több időm jut apáot- munkára. nem kötnek annyira a szolgálati előírások. ..Ezt szeretném és akarom is csinálni, számítanak rám elvtársaim, a község lakói. Úgy érzem, sokszor bejárok majd még a hivatalba, hátha hasznomat veszik a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt... Szükségtelen búcsúzni Bondár Károly pénzügyőr századostól, hiszen nem hagyja el sem Keletiét. sem a vámhivatalt, ott él, dolgozik továbbra is nyugdíjasként. Gémes Gábor
