Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

1974. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A miskolci árvíznél A SZOVJET KELETI KÖZTÁRSASÁGOK ÜNNEPE Történelmi ugrás A felszabadulás útján Városiasodó nagyközség: (Folytatás az 1. oldalról.) — Ez a gyár is veszélyeztetve volt... Ott is vízben állt a terep két nappal ezelőtt. Aztán váratlanul ..benne vol­tunk” az árban. A Pamutfonoda bejáratánál elvezető betonút el­tűnt alattunk, s innét már enge­delmesen be kellett sorolnunk a többi jármű mögé. amelyek még mindig félkerékig „szántották” a vizet. A gyárkapuban kis homok­zsák-félsziget. S mint képünkön látható, onnét büfékocsik tetején tolták el szárazra az éppen bent foglalatoskodott munkásnőket — gumicsizmás fiatalemberek. A fonodában most szünetel a ter­melés. Pár párc múlva a város szélen voltunk, ahonnét a sík vízben ál­ló határ tárult elénk. A Felsőzsol- cára vezető országúton már csak vízügyi őrök engedélyével hajtot­tunk tovább, de csak rövid távon. Utána gyalog folytattuk az utat. Kőhíd — kőhíd után. Csak azt nem tudtuk, melvik alatt folyhat a Sajó. Persze, kiderült hama­rosan. Elárulta fortyogó, böffenő hangja, ahogy a felvételünkön szemlélhető pillér alól mérges kavargással „feltört”. Végered­ményben tengerből tengerbe folyik most De végre mégis eredeti útján. — Hihetetlen — csodálkozott dr. Kesztyűsné —, tegnap még itt zúdult keresztül, negyven centi magasan, az országúton. Ó, mi­lyen „semmi” kis folyó ez nya­ranta! Visszafelé jövet álltunk meg a Miskolcra vezető út jobb oldalán. Közvetlenül a nagy, erős város alatt szinte jó részében rombadőlt külváros. Víz alatt a Hernád, Sa­jó és Bodva utca. Az országút magasából szomorú kis csoportok nézik tehetetlenül a pusztulást. Egy műbőrkabátos nő elcsukló hangon mondja a körülötte állók­nak: „Szegény édesanyám egyszál ingben, egymagában volt. Senki segítség.” — Idős néni törölgeti szemét a folyton kézben tartott zsebkendővel: ..Az volt az ottho­nom. Mindenem bent maradt.. — S le nem veszi tekintetét egy merő romhalmazról, amely fölött furcsán hat most a vízbe csüngő zöld lugas. „Éjszaka jött a víz — magyarázza egy férfi —. áttörte a gátat a temetőnél, és tíz perc alatt elöntött bennünket. Amoda lát­szik az én házam vége:...” Ami nekünk, idegeneknek fel­tűnt: nem láttunk egyetlen ro- csót, ladikot sem. holott volna mit menteni szegény kisemberek egykori otthonából... Galamb­ra.! röppen el fölöttünk. Az egyik tetőszigetről szálltak fel. A rído- gáló öreg néni felzokogva emeli integetésre a kezét: „Hát megis- mertek. drágáim ...” Tóth István—Pásztor Zoltán • Egy kis mosoly a szomorú helyzetben. „Luxuskocsizás”. A Szovjet­unió keleti' köztársaságai — köztük az Üzbég SZSZK is — most ok­tóberben ün- neplik fennál­lásuk SO. év­fordulóját. A jubileummal kapcsolatban az APN mun7 katársa felke­reste Saraf Ra- sidovot, az Üz­bég Kommu­nista Párt KB első titkárát és megkérte, vá­zolja a Közép­ázsiai szuve­rén szovjet köztársaságok létrejöttét, fél évszázados szocialista fej­lődésük tapasz­talatát. — Milyen történelmi jelentősége van a Kö­zép-Ázsióban 50 évvel ezelőtt létrehozott szovjet köztársaságok-- nak? — hangzott az első kérdés. — 1924-ig Közép-Ázsia és Ka­zahsztán egy részének területén (amelyen körülbelül három Fran­ciaország férne el, s lakossága több mint 8 millió) három ál­lamalakulat létezett: az Oroszor­szági Föderációhoz tartozó Túr- ' kesztáni ASZSZK, a Buharai Népi Szovjet Köztársaság és a Horezmi Népi Szovjet Köztár­saság Ezek az egykori Turkesz- táni Főkormányzóság, a Buharai Emirátus és a Hivai Kánság közigazgatási határain belül jöt­tek Tétre. A Szovjet közép-ázsiai népek nemzeti érdekeit szem előtt tart­va a kommunista párt javasolta a meglevő határok felülvizsgála­tát. A gondos előkészítés után és a népek szabadon kifejtett aka­ratának megfelelően 1924 őszén szovjet Közép-Ázsiában megvaló­sították a nemzetiségek és álla­mok szétválasztását. E történelmi esemény eredmé­nyeképpen megalakult az Üzbég és a Türkmén Szovjet Szocialis­ta Köztársaság, Turkesztán ka- zah körzetei pedig a Kazah ASZSZK-hoz kerültek, amely ké­sőbb szövetségi köztársasággá'ala­kult át. Az Ugbég SZSZK^n be­lül megalakult a .' Tatj^sik ASZSZK' " "va'lámfntf^áz * * Orosz' SZSZK-n belül a Kirgiz Auto­nóm Köztársaság, amelyek ké­sőbb szintén szövetségi köztársa­sággá váltak. — Hogyan alakultak ki a szov­jet népek nemzetek közti új kap­csolatai?' —i A szovjet népek új kapcso­latainak alapja a lenini nemze­tiségi Drosram. amely előírja az Kiskunmajsa Gyors átalakulást tükröz a kis- kunmajsai falukép. Emeletes épületek magasodnak a hagyomá­nyos parasztházak között. A kö­ves, aszfaltozott utakon a helyi ipari üzemekbe szállítanak nyers­anyagot többtonnás tehergépko­csik. I Ete immár 6 kilométer hosszan kiépített korszerű közvi­lágítási hálózat ad „városi” fényt. Vezetéken érkező gázzal fűtenek, főznek a Kálvária utcai lakótele­pen. A községi sportpályát kisebb városok is megirigyelnék: beton­lelátó, salakos versenytér az atlé­táknak, kényelms öltözősor tanú­sítja a község sportszeretetét. A tanyákról mind többen jön­nek, vagy költöznének a nagy­község belterületére. Évtizedek teinek el talán miré „elfogy” a kint élő népesség. Addig a tanyai emberekről is gondoskodnak. Aki kételkedne szavainkban, tekintse meg a tavaly átadott általános is­kolai diákotthont, a tanyai üzle- leket „Kískunmajsán” mégis kényel­mesebb, mert mind többen dol­goznak az üzemekben,, mind mo­dernebb a körültekintően fejlesz­tett üzlethálózat, középiskolába is járhatnak a nagyobb diákok. A nagyközség vonzásának, az iparosításnak tulajdonítható, hogy évente átlagosan hetven új lakás­ba költöznek boldog tulajdonosok. Az ország felszabadulásának har­mincadik évében adják át a most épülő nagy áruházat. • Gyakorló foglalkozás a dusambei (Tádzsikisztán) műegyetem számítástechnikai laboratóriumában. állampolgárok teljes egyenjogú­ságát, valamennyi nagy és kis nép nemzeti szuverenitásának tiszte­letben tartását; a nemzetek ön­rendelkezési jogának elismeré­sét ... — Milyen eredményei vannak az SZKP nemzetiségi politikájá­nak a kczép-ázsiai köztársasá­gokban? — Az eredmények lenvűgöző- ek. Amikor L. I. Brezsnvev, az SZKP KB főtitkára Taskentben átnyújtotta az Üzbég SZSZK-nak a Népek Barátsága Érdemérmet, megelégedéssel állapította meg: „Amikor visszatekintünk a meg­tett útra, teljes joggal beszélge­tünk történelmi ugrásról, ame­lyet Közép-Ázsia népei vittek véghez társadalmi fejlődésükben a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a szocializmus győ­zelme eredményeképpen”. A közép-ázsiai népek a szov­jet népek testvéri családjában megszerezték nemzeti államisá­gukat, szocialista nemzetekké for­málódtak és átugorván a kapita­lista fejlődés gyötrelmes stádiu­mát, a feudalizmusból a szocia­lizmusba jutottak.' Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkménisztán - ma szuverén szovjet köztársaságok, ahol tar­tós gyökeret eresztettek a szocia­lista termelési viszonyok. Sokágú iparral és nagrözeipi, ’jÓLtgépesí^ '• tett'1 mezőgazdásággal' rendelkező köztársaságok, ahol igen fejlett a tudomány, kultúra és az egész­ségügy. I Az a szakadék, amely Közep- Ázsiát és az ország hagyományos ipari körzeteit a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlődés színvonalában elválasztotta egy­mástól, már megszűnt. A szovjet néoek egyenlősége megvalósult. • A MEZŐGÉP Vállalat majsai üzeme. Bugac is halad Szüretelő diákok Tudják kik szüreteltek le a Helvéciái Állami Gazdaságban 100 vagon almát, 2 ezer mázsa szilvát, 800 mázsa Őszibarackot és szombatig 27 ezer mázsa szőlőt? A diákok! Mégpedig a szegedi Ságvári Endre Gimnázium 460, a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem 500, a budapesti József Attila és a Kaffka Margit Gininá,- zium 980, az egészségügyi szak­iskola 320, a XIV. kerületi, 1-8-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 210, a kecskeméti Lenin- városi Általános Iskola 160, a 607-es és a 623-as szakmunkás- képző intézetek 1100, a Katona József Gimnázium 600 és az egészségügyi szakiskola 90, vala­mint a helvéciai, a kerekegyházi, a hetényegyházi és az ágasegy­házi általános iskolák 310 tanu­lója, diákja, hallgatója. Ezenkí­vül a magyar néphadsereg kato­nái 2000 munkanapot dolgoztak és jelentős volt a megyéi kiegé­szítő parancsnokság, .a megyei.bí­róság, az MSZMP oktatási igaz­gatóság hallgatóinak, a megyei tanács KISZ-szervezetének és még sok-sok intézmény dolgozó­jának a segítsége is. A budapesti VIII. kerületi pártbizottság szer­vezésében az elmúlt vasárnap 100-an, ma pedig 300-an szüre­telnek. Az elmúlt hétfőn például fel­kereste a budapesti 18-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet- képviselete a gazdaság vezetőit, hogy a KISZ felhívására jönnek, segítenek, s mikór jöhetnek? Kedden a gazdaság vezetői fel­utaztak Budapestre és megbeszél­ték a részleteket. Szerdán este 210 tanuló és a nevelők vonatra ültek, csütörtökön már munkába is álltak. Köncsög, magastelepítésű sző­lőültetvény: hárslevelű a put­tonyban, vödörben. Bálint Oszkár tanár elmondja, hogy az első napon 4 brigád, 100 tanulója 200 mázsát szüretelt le. A rekordot tegnap az a brigád állította fel, amélyben Illés Ist­ván másodéves épületasztalos ipari tanuló a puttonyos: kilenc- venyolcszor mászott fel a pótko­csihoz támasztott vaslétrán kiön­teni a szőlőt. Mondom: „Pista, miként érzi magát a vállad?” — Izomláz — válaszolja moso­lyogva —, de egészen enyhe. — Miért kellett lejönnötök? — kérdezek „rá”. .— Hát, volt a felhívás, hogy a mezőgazdaságban tönkre megy a termény az esőtől és le kell szü­retelni, amilyen gyorsan csak le­het. Országérdek miatt szünete­lünk. — Jól fejezted ki magad, mondhatnám, majdnem hivatalo­san. — Miért? Komoly dolog ez, minden megrothadt volna. A egyik soron a szüretelőkhöz igyekszem. — Hideg van fiúk. Nem fáz­tok? — Á, csak a kezünk egy kicsit, de annyi kell is. Jópofák, őszinték, természete­sek. Egy kis ugratás is elkel: — Nem megy ez nektek, fiúk! — Na, he tessék mondani... — és sorolják, hogy tegnap is hánjr puttonnyal szedtek. Hajladoznak. Telnek a putto­nyok, hasítanak a füttyök. Van élet. Az úgynevezett „puttonystrigu- lázóktóüj kérdezem: — Ki vezet ma? — A Capcala — mondja a fiú. Ez a brigád neve. Fél tizenket­tőre már 82 puttonyt szedtek te­le. Tagjai: Somogyi József put­tonymester, Dikler Tibor, Kui László, Sárközi János és Mácsár Ferenc. Csinálunk egy csoportképet, és az élbrigád már rohan is vissza a sorokba. Miért dolgoznak? A Helvécia Állami Gazdaság­ban a diákok 25 millió forint értékű árut szedtek le, amely veszendőbe ment volna. A minő­ségi veszteség ebben a gazdaság­ban így is 1,0 millió forintra be­csülhető. A fiúk azt mondták er­re a kérdésre csak úgy, egysze­rűen: „Arról van szó, hogy csi­náljuk!’’ , . L Rendben van fiúk —1 mondom a gazdasági vezetőkkel együtt — október 31-re befejeződik a szü­ret.- Csaté Károly • A nyolcvankét puttonyos brigád. • Még a hatvanas évek elején építették a művelődési köz­pontot. Bugacot külföldön csikósairól, pásztorairól, smaragdzöld legelő­jéről ismerték, hazánkban elma­radottságunk jelképeként tartot­ták számon. Sok volt az írástu­datlan és az egy-két osztályt vég­zettek is elfeledték felnőtt ko­rukra, hogy milyen szűrben jár az A-betű. Orvosért, gyógyszerért, tánítóért úttalan-utakon kilométe­reket kellett gyalogolni. Ma ötszáz rádió- és 350 televí- zióelöfizetőt tart nyilván a posta és csaknem másfél ezren járatnak újságot. Még a tanyákon is hall­gatják a rádiót, nézik a tévét, ol­vasnak napnyugta után, hála a tanács és á lakosság példás együttműködésével szervezett vil­lamosítási akciónak. Az idén má­jus elseje tiszteletére 126 családi otthonhoz vezették el az elektro­mos energiát. Mire elfogy ez az esztendő, úiabb ötven házban gyulladnak ki a lámpák. Ki mer­né ma elmaradottnak nevezni a Kecskemét határából 1952-ben ki­vált, önállósult községet? Több iskola, művelődési otthon, óvoda, három orvosi rendelő, ruhaüzem épült. A most 25 esztendős helyi ÁFÉSZ 16 üzletet. 7 vendéglátó egységet tart fenn. Légkondicio­nált műhelyben dolgoznak a ruha­ipari üzemben az asszonyok. A községi krónikát lapozgatva ilyen bejegyzéseket találunk: 1971-ben kiépült a Dékány-kúti csatorna másfél kilométer hosszú­ságban a belvizek csökkentésé­re A következő évben új gázcse­retelepet építettek és újabb cso­portot szerveztek az óvpdában. 1973. az úthálózat korszerűsítésé­nek az éve. Jogosan állapította meg a köz­ségi tanács: „Bugacon a felszaba­dulás óta folyamatosan forradal­mi változások történnek, a fejlő­dés üteme mind nagyobb.” A bu­gaci pusztára igyekvő, a falun át- robógó turisták is meggyőződhet­nek az életforma átalakulásáról. Szöveg: Heltai Nándor Kép: Pásztor Zoltán Mosolygó Pista puttonya*. akinek o rendes vezetékneve egyben a beceneve I*. mert állan­dóan mosolyog. Életkép a sorok között.

Next

/
Thumbnails
Contents