Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

4 • I PETŐFI NÉPE 0 1974. október 27. Többet, jobb minőséggel—Vezető munkások Jegyzet egy beszámoló margójára 0 A Május 1. szocialista brigád a kongresszusi versenyben élen jár. A Bácsalmási Ruhaüzem párt­irodájában beszélgetünk Róka Istvánnéval, a párt üzemi csúcs­vezetőségének megbízott titkárá­val és Tapodi József üzemveze­tővel. Témánk, a termelést segítő mozgalmak, a szocialista brigá­dok munkája, a kongresszusi munkaverseny eddigi tapasztala­tainak összegezése. Könnyű a dol­gunk, hiszen a pártvezetőség nemrég foglalkozott e kérdéssel és előttünk van az írásos beszá­moló, amit Matus Sándor mű­vezető, termelési felelős készí­tett. Mi áll benne? Nemcsak számok — mondja Tapodi József. Való­ban. {Arról is írnak, hogy milyen körülmények között dolgoznak az asszonyok, lányok, jó-e a hangu­lat, es tudják-e vajon hetente, vagythavonta, hogy mennyivel ju­tottak közelebb a kongresszusi vállalás teljesítéséhez. Megvizsgálták azt is, hogy a pártTezetőség 1974 áprilisi hatá­rozatát — amely a munkaver- sennyel és a brigádok tevékeny­0 Róka Istvánná megbízott párt­titkár. # Tapodi József üzemvezető. ségével kapcsolatos — miként hajtják végre az alapszervezetek, hogyan segítik érvényesülését? Erre egyértelmű választ kapott a testület: a kommunisták folya­matosan segítik a szocialista brigádokat, részt vesznek a me­net közbeni problémák feltárásá­ban és gyors megoldásában. Rókáné elmondja, hogy náluk milyen gyakorlat alakult ki a kongresszusi munkaverseny „kar­bantartására”. Mert nem elegen­dő, hacsak egyszer, a végén ösz- szegeznek, amikor már nagyon késő lenne a lemaradást pótolni. Így aztán havonként megnézik a részeredményeket és ahol kell, kiegészítő részfeladatokat aján­lanak a brigádoknak. Legutóbb május végén került erre sor. Akkor as mennyiséggel volt némi baj. A kiegészítés: 6000 darab plusz köpeny gyártása az előírt technológia betartásával. Ehhez célprémiumot is felaján­lottak. Az eredmény nem ma­radt el. A szóbanforgó pártvezetőségi ülésen Rádi Ignácné javasolta, hogy most a minőség fokozására tegyenek javaslatot. Pontosabban, a múlt évi bázishoz viszonyítva 1 százalékkal javítani akarják a minőségi átlagot. Az üzemvezető föläbfol néhány módsz&rt amely- "lyei segítik a minőségKjaValását. íme az egyik Társadalmi meós brigádot alakítottak, amely egy- egy alkalommal átvizsgálja a ha­vi, vagy negyedévi összes termék 10 százalékát és pontozza a mi­nőséget. A cél, hogy minél több első osztályú terméket gyártsanak. A brigádoknál még egyszerűbben fogalmaznak: egyetlen munkakö­penyt, vagy iskolaköpenyt se küld­jön vissza a kereskedelem. Per­sze még azt is hozzágondolják, hogy főként olyat ne, ami az ő szalagjukról került le. Rókáné egy új kezdeményezés­ről szólva tucatnyi kinevezési iratot mutat. Az áll bennük, hogy az üzem legkiválóbb fizikai dol­gozóit érdemeik alapján kine­vezték „vezető munkássá". Mit jelent e cím? A kollektív szerző­dés szerint teljesítményükön túl 30 százalék többletbért kapnak. Antal Elekné, Varga Ferencné, Baricz Jenőné, Pertics Péterjié, Szemlics Magdolna és a többiek — összesen 16-an - egyszerre nyerték el a kitüntető címet. Milyen munkásnők ők? Beszél­gető partnereim szinte egyszerre sorolják az érdemeiket. Ami mindannyiukra egyformán vonat­kozik, szakmunkásokra, akik napi feladataikon túl részt vesznek a közéletben is, brigádvezetők, párt- és szakszervezeti tisztségviselők, aktivisták. Egyszóval olyanok, akikre minden helyzetben számít­hat az üzem párt- és gazdasági vezetése. A pártvezetöségi ülésen is szó­ba került, mikénl kell értelmezni a vezető munkás elnevezést. Pusztán csak cím ... vagy vala­milyen tendenciát takar? Nos, Bácsalmáson a ruhaüzemben úgy tartják, hogy nem egyszerű címről van szó, amely többlet­bérezésre jogosít. A vezető mun­kásak gárdája képezi azt a tar­talékot, ahonnan kinevelődnek a művezetők vagy magasabb szin­tű irányítók, de egyben a párt­ós társadalmi szervek számára is fontos utánpótlási bázis. A mód- ,szer jerdekes, .gy akorlatias, alig- ^lyaT^óCrérdemys lenne kipróbál ni W’ rríégy é rőíís' ázéfneí béri ás. v ' Amikor ismét a kongresszusi munkaversenyre terelődik a szó Tapodi József gyors mérleget ké­szít. Az egy főre jutó termelé­kenységnövekedésnél korábban 3.3 százalékot terveztek. A kong­resszusi vállalás 8.4 százalék lett, és jelenleg kis híján 11 százalé­kos teljesítésnél tartanak. Az üzemvező 'alábbi megjegyzéséhez sem kell kommentár: „most ér­zem csak igazán, hogy mit is jelent nálunk a termelési segítő politikai munka.,';” A Bácsalmási Ruhaüzem szor­galmas asszonyai, lányai évente 1 millió köpenyt gyártanak. Jö­vőre már 600 ezerrel többet, és a mostani helyzet alapján követ­keztetni lehet rá, hogy a minő­séggel sem lesz baj. Szabó Attila Házgyár születik Kecskeméten Ha Lakitelek vagy Kiskunfélegyháza felől érkezünk Kecskemétre, mielőtt a vonat be­futna velünk a város házsűrűjébe, jobb kéz felől, a vasúti sínektől pár száz méterre nagy­arányú építkezést látunk. A Bacs-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 50 hektár területű ipari telepén — mintegy 18 hektárt elfoglalva — épül az ország tizedik ház­gyára. Távolról nem érzékelhetők a méretek, s nem érez­zük azt az izgalmat sem, ami itt. a születő alkotás közvetlen közelében elfogja az embert. Körös-körül minden az időt keményen álló betonból készül: az épületek, a szalaghidakat tartó oszlopóriások, s be­ton az út is, amelyen dömperek, teherautók futkos­nak. Az emberek, akik az anyagnak formát és sze­repet adnak, parányinak, gyöngének tűnnek sürgés- forgásukban. 1972-ben tették le a 600 millió forint­ba kerülő létesítmény alapkövét, s a jövő év végé­re teljesen befejezik, A Kecskeméti Házgyár technológiája ugyan­olyan lesz. mint a‘ veszprémié — tájékoztat Fáy Ferenc, a házgyár vezetője. — Jelenleg a2 ország­ban ez a legkorszerűbb házgyári technológia, a Szovjetunóból vásárolták. A beton útja teljesen gé­pesítve van ebbén a panelgyártó rendszerben Milyen főbb egységekből áll az épülő házgyár? — Először is, van egy 17 ezer köbméteres kavics­tárolója. Ebből felhordó szalagsoron jut a kavics az automata betongyárba, amelynek felső szintjén betáplálják az alapanyagokat, s'azok betonná keve­redve érnek le az alsó szintre. A betongyám a panel­gyártó csarnokhoz csatlakozik, amelyhez úgyne­vezett fejépület is tartozik öltözők, irodák és labora­tórium céljára. A gyártócsarnok a fejépülettel 22 ezer négyzetméteren fekszik. Szomszédságában kész­árutároló épül 150 lakáshoz szükséges panelmeny- nyiség betogadására. A házgyár termelését energe­tikai létesítmények — transzlőrnriátorház, kazánház, kompresszorház, targoncatöltő állomás — szolgálják ki. A belső szállítások iparvágányon és betonúthá­lózaton zajlanak majd A dolgozók szociális ellátá­sára éttermet, konyhát és orvosi rendelőt magába foglaló épületet emelünk. — Jelenleg hol tart házgyár építése? — A kivitelezésben részt vevő vállalatok szakem­berei építőmesteri és technológiai szerelési munká­kat végeznek. Készül a kavicsfelhordó szalaghídja, a betongyárban a gépek beállítása mellett technoló­giai villanyszerelés folyik. A gyártócsarnokban a padlózaton dolgoznak, falaznak, s a gyártósorok gé­peit állítják be. A fejépületben már a belső vako­lásra kerül sor. Épül a készárutároló is. sőt már szerelik a darupályát Az enegetikai létesítmények­ben gép- és technológiai villanyszerelés folyik, a kazánházban a télen már fűteni akarunk. Az ipar­vágány teljesen elkészült, csupán be kell kötni a MAv hálózatába. A belső utak építését is befeje­zik még a komolyabb fagyok beállta előtt. A szociá­lis létesítmények építéséhez még ezután fognak hozzá. aag- Mekkora lesz a Kecskeméti Házgvár kapaci­©tasaXi-ißk/ -.(Vot-mö V A .1 . |-.[ “ j‘ 1—előállítani ;p#x>£jgkgt,. — Milyen típusú házak elemeit gyártják majd?r —:'Egy házgyárnál létfontosságú, hogy minél szé­lesebb igényskálát legyen képes kielégíteni. A kecs­keméti gyár 10 terméktípus előállítására készül, amelyek két családba sorolhatók be. Az egyikbe egy öt- és egy tízszintes pontház. valamint egy öt- és egy tízszintes kapcsolt pontház tartozik. A másik családban két tíz-, két nyolc- és két ötszintes sáv­ház található. Ezek a házak egy- és kétszobás lakai sokból állnak, s a szobák száma ^könnyen variálha­tó. A lakóépületek földszintjein garázsok, szolgálta­tó egységek és üzletek helyezkednek el. Vélemé- nvem szerint az V. ötéves tervidőszakban olyan cpülettípusokat kell még kialakítanunk, amelyek meglelelnek a nagyközségek építésmódjának is. — Egyszerre hány terméktípust gyártanak majd? — Természetesen nem mindegyiket, hanem csak azokat, amelyekre az érdekelt városok tanácsai igé­nyüket bejelentik Az induló termékösszetétel ösz- szeállítása igen komoly feladat, mivel a gyár két- három éven keresztül csak a betervezett terméke­ket tudja majd előállítani. A panelgyártáshoz hasz­0 Fáy Ferenc megbeszélést tart Demus József mű­vezetővel az épülő készárutároló előtt. 0 Az automata betongyár a panelgyártó csarnokhoz kapcsolódik — mutatja Fáy Ferenc. (Opauszky László felvételei.) nált sablonok elkészítése után ugyanis a termék- struktúra megváltoztatása rendkívül költséges. — Csak lakóházakhoz készítenek majd paneleket? — A házgyár tud gyártani paneleket szállodákhoz, vagy egyéb épületekhez is. de elsőrendű feladatá­nak a lakásprogram megvalósítását tartjuk, erre készülünk. — A BÁÉV működését új alapokra helyező ház­gyár belső szervezetének kiépítése folyamatban van-e már? — A házgyár üzemszervezési osztálya már 1972 óta működik, hiszen mire a létesítmény felépül, együtt kell lennie a benne dolgozó, jól felkészült kollektívának is. A harminckét tagú osztálynak élő­ire-ki kell dolgoznia a házgyári szervezeti rendszert '#Pj[iügyfendgtj) -P. technológiai utasításokat, ; a gépek íkarbantartási,.utasításait,,,meg,,kell ter­veznie a személyi felelősségi rendszert, tervet kell készítenie a próbaüzemeléshez, és még sok más egyebet is el kell végeznie. Arról szintén gondos­kodnunk kell, hogy időben összeálljon a termelés­hez szükséges 630 tagú fizikai állomány. Jelenleg hetven munkásunk tanul, készül a házgyári felada­tok ellátására. A tmk-üzemünk már működik, him­bákat, konténereket gyárt. Ebben a részlegben külö­nösen ütőképes gárdára van szükségünk, hogy a kezdeti időszakban várható „gyermekbetegségeket” gyorsan le tudjuk majd küzdeni. — Az üzempróbák megkezdését mikorra terve­zik? — A jövő év első felének végére. 1975-ben 300 lakás elemeit állítjuk elő. abban az esetben, ha az előkészületek legalább közepesen sikerülnek. Ha viszont minden jól összevág, akkor 300-nál többet. Ezt a lakásmennyiséget a vállalat össze is' szereli, még a következő évben. Terveink szerint a terme­lés évi 1800, majd pedig 2500 lakásra fut fel, termé­szetesen az igények függvényében. A. Tóth Sándor Tartalékok és tervek a napraforgó-termesztésében Az utóbbi években Magyarországon dinamikusan fejlődött a szántóföldi növénytermesztés. A legjobb eredményeket azolton a területeken sikerült elérni, ahol magas színvonalon biztosították a biológiai, kémiai, technikai és emberi ténye­zők egységét. Ez elsőként és elsősorban a búza- és kukorica­termesztésben valósult meg: rövid idő alatt az élenjáró or­szágok közé kerültünk. Most már az is elmondható, hogy a cukorrépa- és^ burgonyatermesztésben szintén előre lépett R magyar mezőgazdaság. A hazai ipar és az export szempont­jából egyaránt fontos növény, a napraforgó termelésének fellendítéséért azonban még meglehetősen sokat kell tenni. A Napraforgó iránti érdeklődés mindinkább növekszik. A világ zsír- és olajtermelésének mint­egy .háromnegyed részét élelme­zési célokra használják. Az egy főre‘jutó fogyasztás az 1960-as évek' elején 10 kg volt, és még az évtized végén is alig haladta megja 11 kg-ot. Jelenleg a fej­lett országokban évente átlago­san "25 kilogrammnál több zsi­radékot fogyaszt egy ember, a fejlődő országokban viszont ez. a mennyiség 6 kilogramm. Ma­gyarországon az egy főre jutó zsír es olaj 1960-ban 23 kg volt, az utóbbi három évben pedig — a nemzetközi átlagnál gyorsab­ban oftövekedve — 27,5 kg lett. A hagyományos étkezési szoká- soknák megfelelően Magyaror- szágon az állati eredetű zsiradé­kok aránya magas, több mint 80 százaléka az összesnek. Az egészségesebb táplálkozásra való törekvés miatt azonban várható a növényi olajok nagyobb térhó­dítása. Ez a folyamat már nap­jainkban is érzékelhető: pár év alatt a növériyi '< eredetű olajok aránya a zsiradékfogyasztáson belül 7,7 százalékról 11,8 száza­lékra növekedett. Az olajos mag­vak termesztése ezen kívül még azért is fontos, mert a sajtolás során nyert nagy fehérjetartal­mú melléktermékek az állatál­lomány takarmányozásában, a lápokban nélkülözhetetlenek. A legfontosabb olajnöványünk a napraforgó. Vetésterülete az 1950-es évek első feléhez képest csaknem 50 százalékkal csökkent, és csak mostanában tapasztalha­tó a növekedés. Az elmúlt idő­ben a hozamok jelentős mérték­ben nem emelkedtek, így a te­rületcsökkenésből eredő termés­kiesést pótolni nem lehetett. A kedvezőtlen helyzet- alapvetően az elmaradott technológiára, a gazdaságtalanságra vezethető vissza. Sok üzemben még most is tapasztalható az a korábbi szemlélet, miszerint' a naprafor­gó nem hálálja meg az intenzív termesztési adottságokat. Ezt az álláspontot azonban megcáfolták az iparszerű termelési rendsze­reket alkalmazó gazdaságok eredményei. /Többek között a Bácsalmási Állami Gazdaságban is bebizonyosodott, hogy a nap­raforgó intenzív feltételek között, kis eszközbefektetéssel a legjöve­delmezőbb árunövények közé tartozik. A gazdaság adatai sze­rint a felvásárlási ár emelését megelőző időszakban a hektáron­kénti 17,6 mázsa hozam mellett a költség 7020 forint volt, az ár­bevétel pedig 11 320 forint. Az ágazati eredmény végső soron 4300 forintot tett ki, s ily módon jövedelmezőbb a búza- vagy ku­koricatermesztésnél a naprafor­góval való foglalkozás. A gazdaságosabb termelés ér­dekében tett intézkedések hatá­sára a napraforgó vetésterülete lassan növekszik: 1973-ban 103 ezer, az idén pedig csaknem 114 ezer hektárról takarítják be a gazdaságok. A tervek szerint 1980-ban már 150 ezer hektárról összesen 255 ezer tonna termést szállítanak a feldolgozóknak a mezőgazdasági üzemek. Ez azt jelenti, hogy a hozamokat or­szágos szinten a jelenlegihez ké­pest 40—45 százalékkal növelni kell. A célkitűzés elérhetőnek látszik, hiszen a terűiét felén jövőre már iparszerűen folyik a munka. A növénytermesztési rendszerekhez tartozó gazdasá­gok 51 700 hektáron vetik a nap­raforgót. Az intenzív feltételek egyéb­ként mindenütt megteremthetők. A kisebb olajtartalmú fajtákat már évekkel ezelőtt felváltották a nagy teljesítőképességű szov­jet fajták, amelyek hektárón­ként 25—30 mázsa termést ad­nak. Sajnos, országos átlagban ennek felét sem érjék el a gaz­dasagok, mivel legtöbb helyen az intenzív fajták használatához nem párosult a korszerű tech­nológia. Minőségi vetőmag alkal­mazásáról, gondos . tápanyag­ellátásról, a betakarítás, szárí­tás, tisztítás alapos megszerve­zéséről nem szabad elfeledkezni a jövőben a gazdaságoknak. Ele­gendő és megfelelő műtrágya áll rendelkezésükre, a vegyszeres gyomirtás technológiája is kidol­gozott. A különböző gombakár­tevők ellen azonban egyelőre még csak megelőzéssel lehet vé­dekezni. A napraforgó gépesítése lénye­gében a kukoricatermesztés gép­rendszerére épül, illetve ahhoz igazodik. Ahol az üzemek nagy területen foglalkoznak az olaj­növénnyel, ott meg kell terem­teni a vetés, betakarítás, szárí­tás összhangját, bővíteni a ka­pacitást. Szükséges a felvásárló, feldolgozó és a termelő üzemek közötti kapcsolat szorosabbá té­tele, ily módon végezhető el Csák optimális időben a szárítás és a tárolás. Jelenleg még ennek . az együttműködésnek a kialakítása is hátra van. A termelést befolyásoló ténye­zők között rendkívül fontosak az emberi feltételek, a szakmai hoz­záértés. Ahhoz, hogy -a népgaz­dasági célkitűzések megvalósul­janak, mielőbb fel kell számolni azokat a helyenként még ma is fellelhető téves nézeteket, mi­szerint a napraforgóval nem ér­demes foglalkozni'. Korszerű technológia alkalmazása esetén a növény jól beilleszthető) az üze­mek vetésszerkezetébe. • Időbeni betakarítás, megfelelő talajelő­készítés, igény szerinti tápanyag­ellátás esetén a napraforgó ki­váló előveteménye a búzának, gyommentesen hagyja vissza a talajt. Emellett — különösen a termelési rendszerekben — jó „kiváltó” növénye a monokultú­rában termesztett kukoricának, és lehetőséget nyújt a gabonafélék­nél az alkalmazott géprendsze­rek hatékony kihasználására. Hecsei Jenő a MÉM osztályvezető-helyettese 0 A napraforgó-termesztés iparszerű módszerét a Bácsalmási Állami Gazdaságban dolgozták ki. A betakarítást is — csakúgy, mint a többi munkát — a CPS gépeivel végzik. (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents