Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
Néhány évvel ezelőtt még olyan véleményeket hallottunk, hogy a szőlő szüretelésének gépesítése csak a következő évtizedekben oldható meg. Időközben bebizonyosodott, hogy a technika fejlődése lehetővé teszi a gépi szedés bevezetését hazánkban is. Az utóbbi években sokféle formájú, különféle célú gépek születtek a mezőgazdasági munka megköny- nyítésére. Ezek közé tartozik a szüretelőgép is. Ha a szőlőszüretelő gépek fejlesztését végiggondoljuk, megállapíthatjuk, hogy sokféle elképzelés, gondolat született ,a fejlett iparral rendelkező európai szőlő- termelő országokban. A szüretelés . megoldásának elég nagy az irodalma is. A ? gyakorlatban mégis • az történt, hogy a tengerentúlról, az Egyesült Államokból indult el az a folyamat, amely alapjaiban megváltoztatta az európai elképzeléseket, és ma már a- gyakorlatban bizonyítja az ott kialakított megoldások fölényét más módszerekkel szemben. AZ. Egyesült, Államok keleti partvidékén, az ipari városok környékén jelentős szőlőterületek vannak. Itt szinte kizárólag az úgynevezett direkttermő fajtákat ültették. Betakarításukra már tíz év óta alkalmazták a különféle rázási technikára épült szüretelőgépeket. Ott is és másutt is sokan úgy vélték, hogy az európai szőlőfajták tulajdonságai nem teszik lehetővé a rázási megoldásokkal dolgozó szüretelőgépek alkalmazását. A témában legnagyobb előrehaladást és eredményt a Chisholm- Ryder gyár szakemberei értek el. Az Egyesült Államok nyugati partjainál Kaliforniában megkezdték a próbálkozásokat és rövid idő alatt kialakították azt a géprendszert, amely az ott termesztett európai fajták szürete- lésére alkalmas.- 1970-ben voltak az első nagyobb szabású gépbemutatók Európában, ahol elsősorban Chisholm-Ryder berendezéssel bizonyították be a gépi szüret .lehetőségeit. Ezt..-..követően „HIÁ? több bemutató volt az. egyes európai országokban. Egyes termesztők üzemszerűen használták a szőlőszüretelő gépet, például Franciaországban. Bebizonyosodott például Kaliforniában, ahol sok száz szüretelőgép dolgozik, hogy mindegyik náluk is termesztett éürópai szőlőfajta, jól szüretelhető géppel. Felmerült viszont, hogy milyen művelési rendszert alkalmazzanak, azonkívül ki kellett \ kísérletezni a Kaliforniában nem termesztett európai szőlőfajták gépi szüretelését. Ma már tudjuk, hogy a széles sorú, magasművelésű szőlők géppel szedhetők és valószínű, hogy valamennyi ■ fajta betakarítása ily módon megoldható. Vegyük sorra az egyes .szüretelőgépeket. Jelenlegi ismereteink szerint mindazon berendezések, amelyek vágórendszerrel működnek, gondot jelentenek azzal, hogy speciális támberendezést, művelési formát és módszert követelnek. Alkalmazásuk esetén tehát szőlőinket át kellene állítani egy más művelési rendszerre.' Más támberendezésre van szükség és el kellene viselni a gazdaságoknak egy költségesebb művelési formát. A szippantással működő gépek előzetes mechanikai és kémiai lombtalanitásti is igényelnek, mindenképpen nagy kézi munkaerőt feltételeznek, hiszen a szippantócsöveket oda kell irányítani a fürtökhöz. E géprendszerek al- Kalmatlanságának érzékeltetésére elég megemlíteni azt, hogy a szüret előtt végzett lombtalaní- tás — különösen ott, ahol a vegetációs idő minél hosszabbra nyújtása a klíma miatt szükséges feltétel — teljesen kilátástalan nelyzetet teremtene. A sűrített levegős lombleválasztás az előbbihez hasonlóan ugyancsak nem nagy eredménnyel kecsegtető módszer. A rázó-verő szüretelőgépek gyártásával foglalkozó Be- nac cég gépeinek üzemeltetése rendkívül körülményes. Tulajdonképpen a haránt irányban rázó-ütögető Chisholm-Ryder cég által gyártott gép mutatta az egyéni kísérletekben a legjobb eredményt. Ez a géptípus egyébként az Egyesült Államokban és Európában egyaránt nagymértékben elterjedt. Nálunk a mechanikus, horizontális leválasztó mozgással dolgozó géptípus behozatalára került sor. 1973-ban 14 kombájn dolgozott a megyében, pontosabban a megye állami gazdaságaiban. Szembetűnő, hogy az országos gépállomány 75 százaléka volt tavaly Bács-Kiskunban. A megyei gépvásárlást 1972 őszén sikeres üzemi bemutatók előzték meg, amelyek során bebizonyosodott a gépi szüret alkalmazásának lehetősége. Már szó volt a fajták szerepéről a gépek alkalmazásánál. A megye gazdaságaiban 13 fajtánál vizsgálták a géppel történő szüretelés. lehetőségeit;,. Egyértelműen jól; sikerült » a »-.szedés > - az olaSzrizling, a traminiéi a kékfrankos, a chasselas, az ezerjó, a kövidinka esetében. Természetesen egészséges fürtállomány esetén. Az a tapasztalat, hogy egy ugyanazon fajta az érés bizonyos stádiumában nem, más stádiumában viszont jól szüretelhető. Az egyes érettségi fokoknak, állapotnak, fajtáknak megfelelően a rázórudat és villákat változtatni kell, és természetszerűleg a haladási sebességet, a frekvenciát. Bizonyára sok esztendő múlik el még ad- dig, mire kialakulnak a legjobb gépi szüretelési módszerek. A külföldi tapasztalatok és az itthoni próbálkozások azonban azt bizonyítják, hogy minden szőlőfajta géppel szedhető lesz. Természetesen a gépi szüret egyéb korszerűsítést is megkövetel. Nem lehet ugyanis elképzelni hazai szocialista nagyüzemeink szőlőtermésének gépi be. takarítását úgy, hogy ne vegyük figyelembe a termesztés módszereit, a szüret időpontját, kísérő jelenségeit. A szőlőfeldolgozásnál és a borkészítésnél sem maradhatunk meg az eddigi eljárásainknál. Lehet, hogy az akkori technika mellett is bizonyos százalékú veszteség jelentkezik a gépi betakarítás következtében. Olyan eset is lehetséges, hogy a gépi betakarítás számára szükséges • Közeli felvétel a Kunbajai» Állami Gazdaságban a szőlőkombájn leválasztó elemeiről és a gyűjtőasztalról. csúfjai tehát a technikai előrelépést. Milyen más a gabona kombájnolásáról beszélni akkor, amiKor a hozam hektáronként jóval meghaladja a 30 mázsát, szemben azzal, ha 15 mázsás hektáronkénti eredmény jelentkezik és ennek gépi betakarításáról van szó. A szőlőnél is így van. 65—70 mázsa hektáronkénti termés alatt nincs létjogosultsága a gépi szüretnek. A korszerű berendezések olyan drágák, hogy csak akkor érdemes beszerezni ezeket, ha a terméseredmények az említett határok fölé jutnak. Ugyanez a helyzet a helikopteres szőlőpermetezésnél. Nem érdemes alkalmazni, ha nincs elég termés. Ma még nehéz a szüretelőgépek gazdaságosságának pontos kimutatása. Külön gondot jelent többek között, hogy az állami gazdaságok túlnyomó többségében betontámaszú, vagy betono$z- lopú huzalokkal rendelkeznek. Kicserélésük csak igen hosszadalmas, sokévi költséges felújítás során oldható meg. Ezek mellett a gép tud dolgozni a szüret idején, de a kombájnok egyes elemei igen gyorsan elhasználódnak. Elsősorban a műanyagpikkelyek és a rázórudak. Emiatt az alkatrészek gyakori kicserélése, a normálisnál erősebb ütemű pótlása szükséges. A nagyobb értékű alkatrész-felhasználás növeli az üzemelés költségeit. A jövőben az ültetvényeken faoszlopokat alkalmaznak. A régi támberende- zések folyamatos kicserélésével belátható időn belül megváltozik a jelenlegi helyzet. Ä szüreti veszteség egy olyan fontos mérőszám, amely egyrészt a gazdaságosságot, másrészt pedig a technikai hatásosságot is meghatározza. Tény az is, hogy minél nagyobb az adott területegységen a termés, annál magasabb veszteséget bír el a gépi technológia. Sokat vitatott kérdés még ma is a szüretelő kombájnokkal betakarított termés minősége. Az Egyesült Államokban, Francia- országban, de Hazánkban is sokat vizsgálták a minőséget. A külföldi és a hazai eredmények egyaránt azt bizonyították, hogy a géppel szüretelt szőlőből ugyanolyan minőségű bor készíthető, mint a hagyományos módon szedett termésből. Fontos annak megállapítása is, hogy a kézzel szüretelt termésnél a folyamat hosszabb. Ez elviselhető volt ennél a hagyományos módszernél, ahol a leszedés és a feldolgozás között több idő telt el, de a ká- rosodási veszély is kisebb. A szüretelőkombájnoknál gyorsább feldolgozásra van szükség, mert a károsodás veszélye nagyobb. A megye állami gazdaságaiban közismerten nagy léptekkel haladt előre a szőlőtermesztés racionalizálása az elmúlt esztendőkben. Jelentős fokot ért el az ültetvények területi koncentrációja, hiszen ma a 8 ezer hektárt meghaladó szőlőterület nyolc gazdaságban 500—1800 hektáros nagyságrendben található. Ez a területi koncentráció egyértelműen kizárta az ültetvények hagyományos módon történő művelését. Nagy léptekkel halad előre a szőlőtermelés munkáinak gépesítése. Korszerűsítették a művelési módszereket. Mindezek eredményeképpen a metszés, egyes zöldmunkák és a betakarítás kivételével minden egyéb tevékenység gépesített. Megtörténtek az első lépések a betakarítás mechanizá- lásában is. Az eddigi eredmények biztatóak. Várható, hogy a kezdeti próbálkozások után e tekintetben is gyorsabban haladnak előre a megye állami gazdaságai. Ü érettségi fok nem éri el a mai gyakorlatunk szerinti érettséget. Felmerül a kérdés, hogy mit tegyen ilyenkor a nagyüzem. Alkalmazza-e a modern technikának világszerte használatos módszereit a minőség javítására, vagy várjon a szüretre olyan időpontig, amikor ugyan a minőség esetleg javul, de a gépi betakarítha- tóság lehetősége már nincs meg, vagy a mechanikai szüret mondjuk csak 50 százalékos veszteséggel lehetséges. Nem lehet tehát a szőlő gépi betakarítását megoldani anélkül, hogy a termesztésben ne vonnák le a szükséges konzekvenciákat a mezőgazdasági nagyüzemek. A gépi betakarítás érdekében a termesztésben, feldolgozásban és borászatban csak annyi változtatást hajtsanak végre a mező- gazdasági nagyüzemek, mint amennyi feltétlenül szükséges. Bebizonyosodott, hogy a széles soros, magas műveléses rendszer bevált. Valószínű, hogy a legtöbb fajta alkalmas lesz a gépi szüretre, viszont a szedés időpontjával, a feldolgozásra kerülő anyag érettségi állapotával kapcsolatos korábbi felfogásokat — az eddigi tapasztalatok szerint — korszerűsíteni szükséges. A Chisholm-Ryder szüretelőgép • A betonoszlopok fokozzák a verőlemezek elhasználódását. • Ez a felvétel szintén a Helvéciái Állami Gazdaságban készült. Bizonyítja, hogy az optimális időpontban történő szüretelés esetén sikeresen dolgozik a gép. • Gépi szüret a Helvéciái Állami Gazdaságban. számára szükségtelen speciális támberendezés. A mi magas művelésű szőlőink «lapvető változtatás nélkül szüretelhetők ezzel a berendezéssel. A gépnek ez a legfontosabb előnye. Az üzemeknek a művelés során biztosítani kell, hogy a fürtök elhelyezkedése a tőkéken olyan magassági zónában legyen, amelyet a gép képes elérni. Ezt viszont a jelenlegi magas művelésű ültetvények támberendezése és művelési módja tökéletesen lehetővé teszi. Természetesen a metszésnél a kordonkaiuK. kikötésénél, a szai- vesszők elhelyezésénél a gépi szüretet figyelembe kell venni. A szőlő gépi szüretének alkalmazási feltételei között döntő jelentőségű a gazdaságosság. A jövőbe tekintve megállapíthatjuk, hogy talán még akkor is szükség lehet a gépi betakarításra, ha a szüreti költségek megnövekednek. Távlatokban nézve ugyanis teljesen biztos, hogy elkövetkezik az az idő, amikor egyszerűen nem lesz kézi erő a szedéshez. A munkaerőhiány döntően megparanÁ KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN A gépi szüret tapasztalatai a megye állami gazdaságaiban
