Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

1 A (első képen: értékelik kialakult helyzetet. i Fent jobbra: az elhatározás kidolgozásán fáradoznak. • Baloldalt: számbaveszik erőket, eszközöket. A negyedik képen: az elhatá­rozás jelentése. A polgári védelem jogi alapjai a Lengyel Népköztársaságban A polgári védelem jogi alapjait a Lengyel Népköztársaság általá­nos védelmi kötelezettségéről szó­ló 1967. évi november 21-i tör­vényből ismerhetjük meg. Ez a törvény» a lakosság-'önvédelmével foglalkozó részében rögzíti a pol­gári védelem alapvető szabályait. Rendelkezései értelmében minden egyes egészségi állapota alapján alkalmas személy köteles részt venni az általános önvédelemhez szükséges ismeretek elsajátítása céljából tartott kiképzésekben és gyakorlati oktatásokon. Ezek Ki Az egyéni felkészülés néhány kérdése A polgári védelem sokrétű fel­adatai között az egyik legfonto­sabb a szakszolgálatok, szakszol­gálati alakulatok, önvédelmi erők kiképzése, felkészítése. Ez - azon­ban csak az egyik feladat. A si*- keres védekezés — többek között — össznépi tevékenységet köve­tel, vagyis, hogy minden állam­polgár a szervezett védekezés ré­szeként egyénileg is felkészüljön az esetleges veszély hatásának csökkentésére, saiát és családtag­jai életének, anyagi javainak vé­delmére. Néhány olvan alapvető feladatra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelynek végrehajtása egy esetleges ellenséges nukleáris csapást közvetlenül megelőző idő­szakban nagymértékben csök­kentheti a támadás hatását és amelyeket — a szervezett polgári védelmi tevékenység részeként — a körülmények adta lehetősége­ken belül mindenkinek el kell végezni. Acrá a kérdésre —, hogy egy esetleges háború estért'a há­borús veszély és a háború kitö- tére között mennyi idő telhet el — nehéz lenne ma választ adni. Ez sok körülménytől függ. Any- nyi bizonyos, hogy adott esetben a reális háborús veszélyről a la­kosság időben értesül. Ekkor je­lentkeznek azok az egyéni felké­szüléssel kapcsolatos gyakorlati feladatok, amelyek elveit a pol­gári védelmi kiképzés, illetve tá­jékoztatás során elsajátítottak. : Vizsgáljuk meg — a teljesség igénye nélkül — melyek azok a teendők, rendszabályok, amelyek a- felkészülés körébe tartoznak: Az egyik legfontosabb, hogy ne vesztegessük el az időt. Haladék- i talanul készüljünk fel az ön- és a családvédelemre. Készítsük elő az egyéni védőeszközöket, abban az esetben, ha iparilag gyártott vé­dőeszközök nem állnak rendelke­zésre otthon, azonnal szerezzük be, , vagy házilag készítsük el azokat. .Testfelületünk védelmére — szükségvédőeszközként — ké­szítsük elő a ruhatárunkban levő esőköpenyt, overált (kezeslábas), mübőrkabátot. gumicsizmát, sár- és hócipőt, valamint a háztartás­ban található bőr- és gumikész- tyűket. Csomagoljuk össze a saját és a család tagjai legfontosabb okmá­nyait: a személyi igazolványt, a katonakönyvet, a párt-. KISZ- és szakszervezeti tagsági könyvet, a házassági- és születési anyaköny­vi kivonatokat- a takarékbetét­könyvet. a munkadói igazol­ványt stb. Készítsük elő a család minden egyes tagja részére az óvóhelyen történő tartózkodáshoz szükséges 2—3 napra elegendő élelmiszercsomagot. elsősorban konzervekből vagy légmentesen zárt csomagolású élelmiszerekből. Az élelmiszercsomag összeállítá­sánál elsősorban azokat az élel­miszereket vegyük figyelembe, amelyek hűtés vagy főzés nélkül fogyaszthatok. Az összmennyisé- get a kalóriaszükséglet figyelem- bevételével állítsuk össze. Normá­lis körülmények között egy ember napi igénye 3000—3500 kalória lápértékű élelmiszer. Ilyen kész­let összeállításához alábbi' táblá­zat nyújt segítséget: Élelmiszer hőmérő, olló. biztosítótű, steril vatta. géz. jód. szalmiákszesz, láz­csillapító, fájdalomcsillapító, fer­tőtlenítő szer. antibotikum (vega- cillin. stb.) a család által hasz­nált egyéb gyógyszer, vitaminok, tápszerek és személyi higiénéhez szükséges anyagokat, eszközöket. Pontosan ismerjük a legközelebbi óvóhely helyét és az oda vezető legrövidebb útvonalat. súly (kg) Kenyér o.l kétszersült 0.1 háztartási keksz 0.1 vagdalthús 0.1 téliszalámi o.l szárazkolbász 0.1 szardínia 0.1 ­sertéspörkölt (konzerv) 0.4 marhapörkölt (konzerv) 0,4 cukor 0.1 étcsokoládé 0.1 Állítsunk össze gyógy­szerkészletet. amelyben kalória 260 400 390 260 530 380 290 1230 480 400 560 és köt- legyen: A személyi felkészülés után vé­gezzük, el a lakás, lakóház védel­mével kapcsolatos teendőket. En­nek során: az ablakokat a lakás belseje felé eső oldalon ragasszuk! le ruhával; gézzel, vagy csomago­ló papírral, hogy légnyomás ese­tén a szilánkhatást csökkentsük. A radioaktív kiszóródás elleni vé­dekezés céliából a lakás összes nyílászáró szerkezeteit: ablako­kat, ajtókat tömítsük el. Erre a célra az aitó- és ablakkeretekre szögezzünk puha anyagból tömí- tőszlagot, vagy ragasszuk körbe műanyagszigetelő " szalaggal. A bejárati ajtótól 1—1.5 méter tá­volságra sűrű szövésű anyagból készítsünk elzáró függönyt, s ez­zel megakadályozzuk, hogy az aj­tó nyitásakor esetleg bejutó ra­dioaktív szennyeződés a lakás belsejébe kerüljön. A család minden felnőtt tagja Közkifolyós kutat borítással védhctjük. deszka­® Korszerű gyári csomagolású élelmiszereink védelmet nyújtanak a radiológiai, biológiai, vegyi szennyeződés ellen. • Egyszerű csomagolással élelmiszereinket véd- hetjük a radiológiai, biológiai, vegyi szennyező­déstől. ismerje a lakóépületben levő ösz- szés közmű elzárásának, illetve kikapcsolásának lehetőségeit. Az ablakokról szedjük le a függö­nyöket és helyükre bórsavban és boraiban átitatott sötét papír­ból vagy sötét anyagból készült elsötétítő függönyt szereljünk fel. Az ilyen függöny megfelel a fényálcázás szabályainak és egy­ben bizonyos védelmet is nyújt a hőhatás ellen. A már előzőleg belül leragasztott ablaküvegeket célszerű kívülről fehér festékkel, vagy mésszel lefesteni a fény- és hőhatás csökkentése érdekében. módját és formáit a Miniszterta­nács határozza meg. A polgári vé­delemre — ahogy a törvény mondja: az önvédelemre — való felkészülés vonatkozik az állami ■ közigazgatási szervekre, az állami intézményekre, a gáZdáságPegysé- gekre, továbbá a társadalmi. és . szakmai szervezetekre, valamint az állampolgárokra. A felkészülés keretében az ál­lampolgárok. illetőleg az említett szervek kötelezettségét képezi; A lakosság önvédelmi kiképzésének, az össz-önvédelmi ismereteknek a népszerűsítése, tudatosítása, vala­mint a kiképzések megszervezése és lefolytatása. A lakosságot a tö­megpusztító fegyverek veszélyére figyelmeztető rendszer megszer­vezése, illetőleg létrehozása és an­nak állandó készenlétben tartása. A lakosság tömegpusztító fegyve­rek elleni védekezéséhez szüksé­ges eszközök — szükség esetére — saját költség terhére való meg­szerzése. A lakosság élet- és egészségvédelmét szolgáló erők, eszközök és berendezések előké­szítése, a szükséges feladatok vég­rehajtása, a károsultaknak való segítségnyújtás, a lakosság vagyo­nának védelme. A védőeszközök és felszerelések tárolására alkal­mas helyiségek kijelölése, építése. A törvény módot ad — a tö­megpusztító fegyverek alkalmazá­sának veszélye esetére — a la­kosság egyéni védőeszközökkel és egyéb szükséges tárgyakkal való ellátásával kapcsolatos költségek megelőlegezésére. Az erre vonat­kozó szabályokat a Miniszterta­nács rendeletben állapítja meg. A lakosság az önvédelemre való fel­készülés érdekében és keretében kötelezhető: A lakóépület (lakás), valamint az egyéb személyi és magántulajdon tárgyát képező va- , gyontárgy védelmének előkészíté­sére. A saját ivóvíz- és élelmisze­rek szennyeződés és fertőzés elleni védelmezésére. A különböző vé­dőeszközök és felszerelések táro­lására és kezelésére. A lakóházi óvóhelyek fenntartására, vala­mint az élet, az egészség és a tu­lajdon védelmét szolgáló egyéb feladatok megvalósítására. Az említett kötelezettségek rész­letes tartalmát — a Miniszterta­nács irányelvei alapján — a taná­csi szervek állapítják meg. A Honvédelmi Bizottság, valamint az általa felhatalmazott vajdasá­gi védelmi bizottságok — szük­ség esetén — elrendelhetik a la­kosság általános védelmi felké­szítésének keretei között megha­tározott körzetek teljés lakosságá­nak vagy bizonyos részének gya­korlati kiképzésben (gyakorlato­kon) való részvételét. A lakosság általános védelmi felkészítésének felügyeletét a nemzetvédelmi mi­niszter látja el. állományt és a mezőgazdasági növények szennyezési (fertőzési) fokának a szennyezett, fertőzött állatok állategészségügyi intéz­ményekbe történő elszállítása útvonalainak, a legeltetési és itatóhelyek állapotának megálla­pítása céljából végeznek. Általános felderítés: A tömeg- pusztító fegyverek alkalmazása következtében kialakult helyzet általános, alapvető adatainak be­szerzése céljából végrehajtandó felderítés. A Italános hatású mérgező harcanyagok: Olyan mérgező harcanyagok, amelyek hatásukat elsősorban a vérre fejtik ki, de más szervekre (például a légző­központra) is' hatnak és a szer­vezet általános mérgezését idézik elő. Ide tartoznak a ciánhidro­gén (kéksav), klórcián és több más mérgező harcanyag. Több­irányú hatásuk alapján — egyes kutatók — az általános hatású mérgező harcanyagokhoz sorol­ják a fluoracetátokat is. Általános polgári védelmi alap­ismeretek: Olyan alapvető polgá­ri védelmi ismeretanyag össze­gezése, amelyet az állomány minden tagjának el kell sajátíta­ni, hogy ezáltal képes legyen a szakkiképzés anyagának megis­merésére. Átcsoportosítás: A meglevő csoportosításból — új feladat végrehajtásához, vagy az előbbi feladat jobb ellátása, megoldása érdekében — új csoportosítás lét­rehozására szükséges erőknek és eszközöknek egyik | helyről (irányból, körletből, arcvonalból) a másik helyre való mozgatása (irányítása). Atdiszlokálás: A polgári védel­mi alakulatok (szervezetek) el­helyezésének (állandó jellegű vagy ideiglenes) a kialakult helyzet, vagy egyéb okok követ­keztében történő, az elöljáró pa­rancsnok intézkedésének megfe­lelő változtatása. Kérjük olvasóinkat, hogy a szerkezetre, a szakkifejezésekre vonatkozó saját véleményüket, észrevételeiket a megyei polgári védelmi parancsnokság címére (6001 Kecskemét, Május 1. tér 5.) küldjék meg., A segítségükért előre is köszönetét mondunk. Atomkárterület: Atomkárterü­letnek nevezzük azt (üzemet, vá­rost, városrészt), ahol atomcsa­pás következtében jelentős rom­bolás, sugárszennyezettség és nagy kiterjedésű tüzek jönnek létre. Az atomkárterület a men­tő munkák végrehajtása érdeké­ben fel van osztva munkakörze­tekre, munkaterületekre és mun­kahelyekre. Atomrobbanási felhőnyom: Az atomrobbanáskor keletkező és to­vábbterjedő robbanási felhőből kihulló sugárzóanyagokkal szeny- nyezett terület. A földi és lé­gi robbanás esetén más-más mé­retű, alakú és sugárszintű felhő­nyom alakul ki. Veszélyes sugár­szintek általában a földi atom­robbanás követkéztében kiala­kuló felhőnyomot jellemzik. Atomrobbanás pusztító ténye­zői: Azok a hatótényezők, ame­lyek atomrobbanáskor keletkez­nek, és amelyeknek következté­ben a lakosság, az élőerő, a nö­vények, a haszonállatok, a tech­nikái eszközök, a létesítmények, az épületek stb. megsérülnek, vagy megsemmisülnek. Ezek a tényezők: a lökéshullám, a fény­es hősugárzás, az áthatoló (kez­deti gamma és meutron) sugár­zás. a terep szennyeződése. Államigazgatási polgári védel­mi parancsnok: Az érintett ál­lamigazgatási terület (megye, fő­város, város, városi kerület, köz­ségi tanács végrehajtó bizottság elnöke^ járásban a járási hivatal) vezetője. Állat- és növényvédelmi felde­rítés: A szakfelderítés egyik faj­tája, amelyet a szennyezett, fer­tőzött területen a haszonállat­Üzemi törzsgyakorlat magas színvonalon A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter intézkedése alap­ján a megyei Gabonafelvásárló Vállalat polgári védelmi törzse jól sikerült üzemi törzsgyakorla­tot tartott. A foglalkozás tervezé­sénél, a feladatok megszabásánál figyelembe vették az üzem jelle­géből adódó helyi sajátosságokat, amelyekkel egy valóságos hely­zetben feltétlenül számolni kell. A polgári védelmi szakfeladatók gyakorásán túlmenően törekedtek a résztvevőkben olyan vezető­készség kialakítására amely biz­tosítja a személyek és az anyagi javak védelmét háborús körül­mények között, bármilyen hely­zetben. Ez nem könnyű és nem is le­het néhány nap alatt megtanítani a foglalkozás résztvevőivel. A polgári védelmi felkészítés rend­szeres folyamatában azonban a készség szintjére lehet emelni a vezetői tulajdonság olyan fontos elemeit, mint a gyors helyzet- felismerést, a „még gyorsabb” elhatározásra jutást és a kialakult helyzetből adódó feladat végre­hajtását. - A Gabonafelvásárló Vállalat irányító törzskara ezek­nek a — polgári védelmi szem­pontból is fontos — tulajdonsá­goknak kialakítására törekedett a törzsgyakorlat vezető, irányító munkájában. A foglalkozás meg­szervezésének és levezetésének körültekintő munkáját az alá­rendelt törzsek azzal viszonozták, hogy a meghatározott témakörök­re kellő alapossággal felkészül­tek és eredményesen vettek részt a. felaciatok gyakorlati végrehaj­tásában. A törzsgyakorlat folya­matában jól elsajátították az üze­mi önvédelmi szervezetek, vala­mint a mérő- és ellenőrző állo­mások állománya készenlétbe he­lyezésének fontos tudnivalóit. A vezető polgári védelmi törzs közlései alapján helyes elhatáro­zásokat hoztak a mentő-mentesítő és halaszthatatlanul szükséges helyreállítási munkák végrehajtá­sára egy feltételezett' nukleáris kárterületen. A foglalkozáson kü­lönösen jól szerepelt a kecskemé­ti és-a kalocsai üzemi törzs szín­vonalas törzsmunkájával. Dicséret illeti a Gabonafelvásárló Válla­lat üzemi polgári védelmi törzsét a törzsfoglalkozás magas színvo^; nalú, korszerű követelményekkel járó tervező, vezető munkájáért. A felkészítő törzsgyakorlat sike­res végrehajtása jó alapot adott a következő kiképzési időszak magasabb igényeket támasztó, több fokozatú törzsvezetési gya­korlatához. Fontos tudnivalók {Mi

Next

/
Thumbnails
Contents