Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
1974. október 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A MÁV TOVÁBBI KORSZERŰSÍTÉSI TERVEI Fénysorompós vasúti átjáró az E-5-ön A közűt—vasút kereszteződésekben a biztonságos áthaladást — mai ismereteink szerint — kétségtelenül a fénysorompó jelenti. Megyénkben eddig a MÁV és a különböző szintű tanácsok 21 fényso. rompós vasúti átjárót készítettek, amelyek jelentős mértékben csökkentették ott a balesetek számát. Elég ha utalunk ezzel kapcsolatban a 4 4-es út és a Kiskunfélegyháza—Tiszakécske közötti vasútvonal kereszteződésére, ahol ugyan történt már a fénysorompó üzembe helyezése után szerencsétlen- ' ség, de közel sem annyi, mint korábban. A vasúti fénysorompók létesítése tehát rendkívül fontos, de szerencsére a MÁV Szegedi Igazgatósága megyénket kiemelten kezeli annak ellenére, hogy egy-cgy ilyen berendezés több mint félmillió forintba kerül. A napokban beszélgettünk Oláh Jánossal, a MÁV Szegedi Igazgatósága biztosítóberendezési és automatizálási osztályának vezetőjével, aki a jelenlegi munkálatokról, illetve a MÁV további korszerűsítési terveiről adott tájékoztatást. A közelmúltban egy bizottság felmérést készített arról, hogy a megyében milyen sorrendben kell ellátni a vasút— közút-kereszteződéseket fénysorompóval, s ez a program 1976-ig befejeződik. Az E 5-ös útvonalon Kiskunfélegyháza Kecskemét felőli oldalán már elkészült a fénysorompós vasúti átjáró. (Tóth Sándor felvétele) Ma helyezik üzembe a Kiskunfélegyháza—Gátér közötti vasútvonal, illetve Kiskunfélegyháza—Csongrád közötti úton léte-, sített fénysorompót. A berendezés próbái sikerrel befejeződtek, s most már biztonságosabb lesz itt is az átkelés. Október végén még két fénysorompó kerül átadásra: a Kiskunfélegyháza—Tiszakécske között vasút, illetve az E—5-ös főútvonaltól mintegy ezer méterre levő Kiskunfélegyháza—Nyárlőrinc—-Nagykőrös közötti útvonal kereszteződésében. Az E—5-ös útvonalon elkészített fénysorompóval kapcsolatban azonban néhány, a gépjárművezetők számára nagyon fontos tudnivalót szeretnénk közölni. A fénysorompót fél csapósorompóval kombinálták. Amikor a jelzőlámpa zöld fénye világít, a csapósorompó függőlegesen áll. Ilyenkor szabad az áthaladás, azonban ügyelni kell a nem vonatszámban közlekedő járművekre. A két felváltva villogó piros fény kigyulladásakor a csapórúd lezár, tilos az áthaladás, de tilos megkerülni a félsorompót is. Különösen fontos megjegyezni: A fénysorompó üzemzavar esetén nem világít, de a csapórúd függőleges állásban van ilyenkor úgy kell áthaladni a kereszteződésen, hogy meg kell állni, meg kell győződni az áthaladás biztonságáról, mert vonat közeledA iehsisp E kis kitérő után szeretnénk elmondani,, hogy november 30-an tizembe helyezik Kecskeméten, a Felszabadulás út és Kecskemét— Kunszentmárton vasútvonal kereszteződésében a fénysorompót. Fénysorompó létesül a Kórhán- közi úton a csomópont kiépítése után és Kecskemét—Helvécia között, a Beretvástelepi megállóhely közvetlen közelében. Ugyancsak ebben az évben adják át a Szakmár—Kalocsa közötti úton, Negyvenszállás mellett a Kalocsa—Kiskőrös vasútvonal kereszteződésében a fénysorompót. Gazdag programot ígér a jövő esztendő is. A Kecskemét—La- josmizse—Budapest közötti vasútvonalon a megyeszékhely és La- dánybene között négy közút— vasút átjáróban készül el ez a biztonsági berendezés. A vasút automatizálásával egyidejűleg helyezik üzembe a MÁV Szegedi • Igazgatósága a Kecskemét— Kiskunfélegyháza vasútvonalon a Nyárlőrinci út kereszteződésében a Műkert (a Műkertváros felőli átjáróban) a Parasztfőiskola, illetve az E—5-ös útvonalon a Félegyházi út megállóhelyen a fénysorompót. Az V. ötéves terv célkitűzése nem kisebb, mint megteremteni a Budapest—Kelebia között a vasútvonal teljes automatizálását, Kunszentmiklés és Kelebia között. Ezen a 103 kilométer hosz- szú szakaszon jelenleg 74 közút— vasút kereszteződés van, amelyek fénysorompóval való ellátása nem kevesebb mint 40 millió főit rintbá kerülné.’ Miután: majdnem kilométerenként van egy vasút— közút kereszteződés, nem növelhető a vonatok sebessége 100 kilométerre. A MÁV illetékesei már most javasolják, hogy a-74 közút—vasút átjáróból 24-et szüntessenek meg, s az 50 átjárót ellátják ezzel a biztonsági berendezéssel. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ragaszkodnak majd az általuk járt utakhoz, de a személy- és teherszállító szerelvények gyorsasága, a közúti járművek biztonságos áthaladása szükségessé teszi az átkelőhelyek számának csökkentését. Nem lenne korai már most a megyei tanács illetékeseinek ebben állást fog- lalniok, sőt a különböző bekötőutak felújításának, létesítésének pénzösszegeit is ilyen értelemben felhasználni. Megyénkben a IV. ötéves terv végére tehát 35 fénysorompóval ellátott közút—vasút kereszteződés lesz, amely az V. ötéves tervben még ötvennel bővül. Korábban arról szóltunk, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága kiemelt feladatként kezeli Bács-Kiskun megye közút—vasút kereszteződéseinek fénysorompóval való ellátását. Ezt bizonyítja, hogy a felsoroltakon kívül a MÁV Szegedi Igazgatósága egyedi elbírálás alapján évente három-négy szintbeli közút—vasút kereszteződésben készít még fénysorompót, ami azf; jelenti, .hogjr öt ^év alatt még.IWs^^jjárobán, fgjj^e- " relhető .lesz^e?ofhÖópende*és,^ '■ * Gémes Gábor FILMJEGYZET Hószakadás A 37 éves Kosa Ferenc rendezőt úgy tartja számon a film- történet, mint akinek a munkáiban kiteljesedtek a fiatalokat összefogó Balázs Béla Filmstúdió törekvései. Erre a Tízezer nap szolgált példával 1965-ben, miután néhány költői rövidfilmmel hívta fel magára a figyelmet a Nyírségben született rendező. A szegénység vidéke indította útnak, ami alapvetően elkötelezte a népiség hitvallása mellett. Ugyanolyan helyzetből látja és figyeli a világot mint a költő Csoóri Sándor és az operatőr Sára Sándor akikkel több filmet készített közösen. Kósa Ferenc a forgatókönyvek írásából ugyancsak részt vállal. Erős irodalmi érdeklődés hajtja, s ha egy elbeszélésben meglátja a filmtémát, akár Japánba is elutazik, fölkutatja a szerzőt. Ezt tette a döbbenetes erejű Zarándokének elolvasása után, amely különös feszültséggel meséli el egy öregasszony halálra készülését. Ren anyó a régi, kegyetlen szokástörvények szerint — hogy ne legyen terhére az embereknek — elindul utolsó zarándokújára a hegyekbe, egyetlen .fiának, Tappeinek és a fekete madaraknak, a hollóknak a kíséretében. Mire fölérnek a csúcsra „a tölgyek közt fehér pillék szálldos- tak. Havazott.” A világhírű Fu- kazava Hicsiro tíz évig írta ezt az ötven-hatvan gépelt oldalnál nem hosszabb elbeszélést. Kósa Ferenc elzarándokolt az elvonul- tan, paraszti munkából élő szerzőhöz, hogy megbeszélje vele: filmet szeretne készíteni a művéből. A terv mégsem így valósult meg, és egy évtizednyi munka sem kellett hozzá, hogy Kósa— Csoóri—Sára szerzőhármas útjára bocsássa a „Hószakadás”-t legújabb alkotásukat. Valahol a Kárpátok hegyei között, ahol a cselekmény 1944 őszén játszódik, még szintén élt az emlékezetben a hajdani szükség szülte szokás1: az öregek.fölmennek a hegyekbe meghalni. 5 9 Jelenet a filmből. Igaz, a filmbeli nagyanyó kimondva nem ezzel a céllal indul el. De valahol mélyen már érzi, hogy nincs visszatérés. És nem is a fia kíséri, hanem katonaunokája, aki ezt megelőzően egy húsz kilométeres terepfutóverseny felfokozott tébolyultságában, a cél közelében megöli a másik esélyest. Megkapja az elsőnek beérkező jutalmát: az eltávozási szabadságot. A fiú és a mama így indul el felkutatni a barlangnál bújkáló apát. A film azt a fölismerést láttatja, hogy a háborúk — történetesen az igazságtalan, hódító háborúk — újraélesztik a kegyetlen, emberellenes törvényszerűségeket. A mama személyében a nép szigorú és tiszta erkölcse áll szemben a vérengzéssel. Környezetét, a fenyvesek átható csendjét, és a patak vizét zavarják meg éles fegyverropogások. A hadműveleti területté nyilvánított hegyekben mindenki gyanús. Találkoznak egy lengyel ejtőernyős pár- tizánlánnyal, letartóztatják őket, felvonulnak az egyenruhások legkülönbözőbb típusai, s végül az apa alakja is föltűnik. A hóesés, az embert betemető hószakadás motívuma többször megjelenik. Beszél róla a mama, felhők gomolyognak elő, s a befejezésnél megerednek a fehér pihék. A balladai, jelképes alap- gondolat háborús történettel párosul, cselekményes mozzanatok - kapcsolódnak egymáshoz. A többféle ábrázolási síkot nagyon nehéz egységbe fogni. Ami logikus egy XX. századi sztoriban, nem biztos, hogy elfogadható egy balladában. Kósáék tudatosan törekedtek az érthetőségre és arra, hogy a kétféle feszültség erősítse egymást. Sem a cselekményességről, sem a jelképességről nem akartak lemondani. Ha a logikus- ságot vagy a hangulati egységet veszély fenyegeti, akkor rögtön a másik szállal folytatódik tovább a mű. Ilyen kettősséget árul el a szereplők kiválasztása is: a saját énjüket élő amatőrök és a színművészek együttes szerepeltetése. Jó lenne hinni, hogy nem föltétlenül a cselekmény teremti a legmaradandóbb jelképeket, s a hangulat különválhat a történéstől. így ez a film akkor is időszerű és érvényes maradhat, amikor— majd egyszer — sehol sem dúlnak háborúk a Földön. Halász Ferenc Fock Jenő látogatása a NIM-ben ) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a Nehézipari Minisztériumban. A kormány elnökét dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Kovács Sándor, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A nehézipari miniszter tájékoztatást adott a tárca helyzetéről, időszerű gazdaságpolitikai feladatairól. A kormány elnöke megbeszélést folytatott egyebek között az energiaellátási, energiatakarékossági és az .ezzel ösz- szefüggő távlati fejlesztési, valamint a beruházási munka színvonalának javításával kapcsolatos kérdésekről. (MTI) Minden eddiginél több munkás-paraszt fiatal a középiskolákban Változatlanul nagyobb a leánytanulók aránya Az oktatási szakemberek összegezték a jelenlegi tanévben a nappali tagozatokon tanuló középiskolás diákok legfőbb jellemzőit. Az adatok szerint 55 142 fiatal iratkozott be az első osztályokba. ami egyúttal azt is jelenti, hogy a végzett nyolcadikosok 43.3 százaléka tanul tovább középiskolában — minden eddiginél nagyobb arányban. (A nyolcadik osztályt együttvéve 127 221-en fejezték be a tanév végén.) Az oktatáspolitikai elhatározásoknak megfelelően megváltozott a gimnáziumok és a szakközépiskolák 1 tanulóinak összehasonlító adata is. Jelenleg a fiatalok nagyobb része — 53.2 százaléka — jár a szakközépiskolák első osztályába. míg a gimnáziumokba 46,8 százalékuk iratkozott be. Jellemző, hogy 1970-ig minden esztendőben a gimnáziumokban kezdték meg többen tanulmányaikat és a szakközépiskolákban kevesebben. Azóta évről évre apad a gimnazisták aránya a szakközépiskolások javára; Mittdez nemcsak az oktatáspolitikai céloknak felel meg. hanem ä diákok érdeklődésének is: a gimnáziumokban még a szükségesnél is kevesebben jelentkeztek — 40.6 százalékos arányban — míg a szakközépiskolákba a túljelentkezés változatlan volt. a középiskolákban továbbtanulni szándékozó diákok 59.4 százaléka ebbe az iskolatípusba adta be jelentkezési kérelmét. örvendetesen javul a munkásparaszt fiatalok továbbtanulási aránya a középiskolák nappali tagozatain. Az idei tanévben végző nyolcadikosok közül 102 647 volt a fizikai dolgozók gyermeke, közülük 38158-an szándékozták tanulmányaikat középiskolában folytatni. Az első osztályokba végül is 32 314-en iratkoztak be, és ez azt jelenti, hogy az ott tanuló diákok 58.6 százaléka munkásparaszt szülők gyermeke. Ez az utóbbi nyolc esztendő legkedvezőbb arányát jelenti. Változatlanul többen tanulnak tovább a középiskolákban a lányok közül, mint a fiúk soraiból. A középiskolák jelenlegi első osztályaiban minden száz diák közül átlagosan 59 a lány. és 41 a fiú.) (A végzős nyolcadikosok között az idén is. és esztendők óta általában fele-fele a fiúk—lányok aránya.) Az elmúlt évekhez képest kedvezőbben alakult a középiskolás kollégiumokban elhelyezhető diákok száma is: most 12135-en nyertek elhelyezést, ami egyúttal azt is jelenti, hogy minden tíz jelentkező közül hatnak biztosították elhelyezését. (MTI) • A {arai egészségügyi gyermekotthon. A felszabadulás útján Tanulságos, lelkesítő Bács-Kiskun megyei utazásra hívjuk lapunk olvasóit. Ismerős tájakon keressük, hogy mivel gyarapodott egy-egy település az elmúlt harminc esztendőben. A mai falu- és városképek mögött fölidézzük magunknak a tegnapit, régebbit, följegyezzük a változásokat. Természetesen csak a legfontosabbakat, teljességre nem vállalkozhatunk. Nincs a megyében egyetlen olyan település, ahol új létesítmények ne hirdetnék korunk teremtő buzgalmát. Még a „legeldugottabb” falvakban is érzékelhetjük a születő újat, láthatunk olyan középületeket, amelyekkel a mi korunk üzent a jövőnek. A felszabadító szovjet katonák útját követve ismét nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy előrehaladásunk és társadalmi berendezkedésünk között szoros összefüggés mutatkozik. Meggyőződhettünk arról, hogy a lakosság többsége megértette a régi, ma is időszerű jelszót: Tied az ország, magadnak építed. Megértette és ezért vállalta szívesen a gyarapodással járó erőfeszítéseket, a többletmunkát. Érdemes volt, ezt bizonyítja ez a sorozat is. Gara három évtizedes számvetése A garai Bunyevác utcán sétálgatva érdeklődtünk egy járókelőtől. hogy mivel gyarapodott a község az utóbbi három évtizedben. Megállt, gondolkodott és kezével az úttestre mutatott. — Kezdjük ezzel. Szilárd burkolatot kapott ez az utca, nem kell a vendégmarasztaló bácskai sarat taposni, különösen a mostanihoz hasonló időben. Kőzúzalékkal borították á többi „főutcát” is. Száraz lábbal mehetünk megtekinteni az orvosi rendelőt. Mikor is épült? Nehezen tudja az ember számon tartani, hat-hét éve. A fontos az. hogy van. írja föl a termelőszövetkezeti üzletházat is. A hattantermes úi iskoláról se feledkezzünk meg. Tavaly adták át. 3 millióba került. A régi művelődési házra is sokat költöttek: most 160 garai asszony, lány dolgozik a Férfi Fehérnemű Gyár kihelyezett részlegében. Iparosodik községünk, de még sokan eljárnak, a gyorsabb életritmus is több utazásra készteti az embereket. Nagyon örültünk a 70 négyzet- méteres új autóbuszvárónak, tavaly óta gyorsabban telik az idő a buszok érkezéséig. Sok járat érinti a községet. A községben kapott helyet a Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályának gyermekotthona. Több mint kétszáz nehéz sorsú gyereket ápolnak a szépen rendbe hozott épületben. A tanács igazgatási osztályának az előadója a sok új családi házra hívta föl a figyelmünket. Főként az utóbbi' években nőtt meg az építkezési kedv. Ma, a község felszabadulásának évfordulóján, az ünnepi tanácsülésen elégedetten számolhatnak be a község vezetői a három évtized alatt megtett útról. H. N. A fűthető, kis üzlettel ellátott autóbuszváró. (Pásztor Zoltán felvételei) Kétszázezer tonna baromfi Baranyából A legnagyobb felvásárlók — a baromfifeldolgozó vállalatok trösztje, a kaposvári húskombinát és a Baranya ipegyei közös vállalat — idén várhatóan 200 ezer tonna baromfit vesznek át a gazdaságoktól és a háztáji termelőktől mintegy 25 ezer tonnával többet az 1973. évinél. A termelői kínálat növekedése és a folyamatos ipari feldolgozás minden eddiginél jobb baromfihús-ellátást tett lehetővé. A kereskedelem további hatvan községet kapcsolt be az ellátásba, és további negyven község az év utolsó heteiben rendszeres szállítmányokat kap a feldolgozó vállalatoktól. A vágóbaromfi-termelés és a kínálat idén a vártnál nagyobb arányban növekedett, és ez nehéz feladatok elé állította a feldolgozó ipart. Időnként nem bizonyult elegendőnek a fagyasztó- és hűtőkapacitás. emiatt a felvásárlók folyamatosan csak a szerződéses termelőktől tudták átvenni az árut az alkalmi kínálatot megfelelő fogadóberendezések híján — egyes esetekben el kellett utasítaniuk 1976 második felében Kisvárdán. Pécsett és Zalaegerszegen mezőgazdasági-ipari baromfifeldolgozó üzemek átadását terver zik; nagy kínálat láttán az illetékesek most fontolóra vették, hogy előbbre hózzák az üzemek átadási idejét. Erre annál is inkább szükség van, mert az előzetes becslések szerint 1975-ben az ideinél, több baromfit dolgoznak fel, legalább 15 ezer tonnás felfutásra számítanak, s emiatt újabb feldolgozó berendezésekre lesz szükség. A nagy kínálat — az előrelátó műszaki tervezés eredményeképpen — nem okozott minőségromlást, ellenkezőleg, az ellenőrzések az eddigi időszakában 3—4 százalékkal kevesebb baromfiipari terméket kifogásoltak. A győri üzemben befejeződött a hűtőgépház rékonstrukcióia és korszerűsítették a fagyasztó alagutat. A baromfifeldolgozó vállalatok 1975-re elsősorban azokkal a gazdaságokkal kötnek értékesítési szerződést, amelyek egész évben folyamatosan szállítják a csirkét A baromfit csak alkalmilag tartó vagy piaci értékesítésre termelő gazdaságoknak számítaniuk kell a kockázatra.
