Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 18. ESZMECSERE A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIÁRÓL Eszköz, értelem, cél ^-1 Eddigi töprengéseink summázataként fel keli tennünk a leglényegesebb kérdést: mi az értelme, célja a munkahelyi demokrácia fejlesztésének, használatának? Tömör választ adva: a szocialista ember, a szocialista társadalom elengedhetetlen jellemzőjének formálása. Ha hiányzik egy rész, nem lehet tökéletes az egész; a munkahelyi demokrácia a szocialista demokrácia alkotóeleme. A szocialista demokrácia pedig a társadalmi, gazdasági haladás ma már nélkülözhetetlen len- ditője. Milliók iskolája Bontsuk szálaira a lenti, összefoglaló megállapítást. Egyén és társadalom között a legerősebb köteléket a munka fonja. A munka azonban nem szűkíthető le fizikai, szellemi feladatsorokra, hiszen emberi kapcsolatrendszerek sokaságát hozza létre. Ezek egy részének foglalata a munkahelyi demokrácia. Lehetőség arra, hogy tömegek kóstoljanak bele a közéleti tevékenység ízeibe, részt kérjenek és kapjanak a társadalom, a gazdaság, tehát végső soron saját életük és tevékenységük kisebb-nagyobb kérdéseinek eldöntésében. Az a dolgozó, aki munkahelyén fokozatosan beletanul a szókimondásba, a feszültségek, ellentétek fölismerésébe, a különböző választási lehetőségek, megoldások súlyának mérlegelésébe, u döntések következmenyeinek viselésébe, az a társadalom más terepein — például a lakóhelyén — elvárju ugyanezt, s termeszéülesen. tesz is érte. Könnyebben ' vállal akár munkahelyén, akár -azon kívül, társadalmi megbízatást, s jobban ellátja, mint az, .aki nem járta — tárhatta! — végig a munkahelyi demokrácia iskoláját. Kifejlődik benne a felelősségérzet a közös dolgok iránt, mert gyakorolja, tapasztalja — olykor a búrén érzi —, hogy a dolgok menete csak kívülről nézve egyszerű, valójában sokszoros kölcsönhatások gyújtópontjában áll. Milliók iskolája a munkahely, s ha rossz a bizonyítvány, nem okvellen a tanuló lehet róla... Hanem az iskola is. mely nem tartja fontosnak a kötelező tantárgyak — a , napi termelőmunka — mellett egyéb Ismeretek elsajátíttatását. A hasonlatnál maradva: csak a lecke érdekli, a tanúid'nem. Vannak, akik úgy okoskodnak, a munkavállaló tulajdonos is egyben, mi szükség demokratikus jogainak, lehetőségeinek erősítésére, hiszen tulajdonos!?.Erre a párt X. kongresszusán világosan megfogalmazódott a válasz: a tulajdonosi tudat puszta hangoztatása semmit sem ér, ha e tudatot nem mélyíti el, nem gazdagítja a gyakorlat. Az, hogy tulajdonosnak meghatározott jogai vannak, t beleszólási lehetősége, igénylik, számontartják véleményét stb. Azaz, nemcsak tudja, hogy ő a gazda, hanem ezt szüntelenül érezheti, érzi is, legyen a helye a munkamegosztás bármely posztján. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a tulajdonosi jogok tetemes részét közvetve — azaz nehezebben érzékelve — gyakoroljuk, egyebek' mellett az államhatalmi szervek tagjainak megválasztásával, az irányító szervek beszámoltatásával, s így tovább. Alapvetően tehát a tulajdonosi tudatot az formálhatja, ami helyben van — könnyebben érzékelhető, szinte kitapintható —, ami közvetlenül velem, velünk történik, ami általunk ölt ú,i, tökéletesebb alakot. A tulajdonosi ludat elmélyítése viszont elengedhetetlen az egész társadalmi közgondolkodás fejlődéséhez, mert erkölcsi és anyagi forrásai nkát megsokszorozza. A jó döntés alapja Megfogalmazódhat a kérdés, mert nem alaptalan: miért a legutóbbi esztendőkben helyeződött 'ilyen nagy hangsúly a munkahelyi demokrácia fejlesztésére? Egyszerűen azért, mert a végibement lényeges társadalmi, gazdasági változások megkövetelik a k ülönböző i ntézményrendszerek, szervezetek, módszerek korszerűsítésiét. ! Úgyánakköi' ’ ’á" munká- helyek ~élő demókráciája mind- annyiunkat gazdagító köles iniisséget szül. Lehetővé teszi, hogy felszínre kerüljenek, nyílttá" váljanak a feszültségek, az ellentmondások, bővíti az információ- forrásokat, s ezzel az irányítás, a döntéshozatal megalapozottságát, elősegíti a váratlan hatások, következmények egészséges határok közé szorítását. Mivel közreműködhettünk a remélhetően helyesnek bizonyuló döntések meghozatalában, ezt követően véget érhet a vita, következhet az egységes, fegyelmezett végrehajtás. Megintfesak azt kell írnunk: az egy-egy munkahelyhez kötődő feladatok igy válnak — válhatnak — közüggyé, összegeződve így alakíthatják a gazdaság és a társadalom arculatát, s ezzel természetesen holnapját. Forint és fillér Ha eddig a munkahelyi demokrácia fejlesztésének „forintjairól” beszéltünk, akkor a „fillérekről”, a látszatra apróbb pozitívumokról sem feledkezhetünk el. Arról például, hogy a demokratizmustól áthatolt légkörben gyorsan sarjad és növekszik a kezdeményezőkedv, az új iránti fogékonyság, a feladatokkal való azonosulás. Csatlakozik ehhez a lélektani, érzelmi hatás, az. hogy felnőttként, teljes jogú állampolgárként tevékenykedhet az ember: nemcsak kötelessége, hanem kedve is testet ölt a munkában. S a különbséget a muszájból — kenyérkeresetként — végzett, s a kedvyel, alkotókészséggel megtoldott munka között nem kell részletezni... Párt- és kormányhatározatok tanúsítják, hogy a jogok csak akkor válnak tényleges — gyakorolható — jogokká, ha kötelezettségeket kapcsolnak azokhoz, mégpedig következmények nélkül nem mellőzhető kötelezettségeket) Egyebek mellett az észrevételekre határidőre adandó választ, az érdemi intézkedést, a munkahelyi demokrácia fórumainak rendszeres működtetését stb. Ezek a növekvő kötelezettségek annak kifejezői, hogy a munkahelyi demokrácia gyakorlása, fejlesztése túlnőtt az időszaki, a kampányfeladat keretein. Állandó, folyamatos feladattá, egy nélkülözhel étién társadalomépítő eszközzé-váll. M. O. Klíma és táplálkozás Alma-Atában, u Szovjel-Kazahsztán fővárosában hozták létre a Szovjetunió Tudományos Akadémiája új tudományos központját. Az a feladata, hogy a különböző természeti ás klímaviszonyok között levő övezetekben vizsgálja a racionális és teljes értékű táplálkozás problémáit. Az új intézmény foglalkozik majd a különféle foglalkozású emberek helyes táplálkozását elősegítő ajánlások kidolgozásával is. Az űj intézet Kazahsztán tizedik egészségügyi kérdésekkel foglalkozó tudományos létesítménye. A köztársaság orvostudósai jelentős munkát végeznek a szív- és véredényrendszerű megbetegedések, szem- és más betegségek gyógyításában. (APN—KS) Szóda-vízfej Krími bormúzeum A Krím-félsziget világhírű Masszandra pincészetének múzeumában több mint egymillió borfajta mintáit őrzik. A sziklapince hatalmas polcsorain ezernyi formájú és színű butélia őrzi a nemes borokat. Van itt olyan ritkaság, mint a spanyol kollekcióból a Krímbe került 200 éves De la Frontero márkájú bor. Heres márkájú ital 1755—1848-as évjáratok, grúz szapevari bor 1888-ból. A bormúzeum uran.vlapját á híres krími muskotályok — a livádiai. a fekete és a rózsamuskotály. —, a Tokajból telepített vesszők nedűje, a kagor nevű édes vörösbor, a portói és a madeira-fajták jelentik., Az értékes gyűjteményt a borászati szakemberképzés segédanyagaként is felhasználják. (APN—KS) utca 34. A gólkirálynő A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetben az utóbbi időben többször elhangzik: A mi gólkirálynőnk .. A kívülálló nem ér- ,ti. de hamarosan magyarázatot kap. A szövetkezetiek egymással versengve, nem kis büszkeséggel újságolják, hogy női labdarúgócsapatuk kapitánya. Harkai Rózsa rúgta a legtöbb gólt a közelmúltban rendezett MEZÖGÉP-kupa mérkőzésein. Matók Gábor szállí- tásvezelő két fuvarlevél kiállítása között válalkozik arra. hogy bemutatja a szövetkezet eredményes focistanő,iét.. A villanyszerelő műhelyben éppen egy kapcsolószekrényt szerel Harkai Rózsa Envhén elpirul, amikor kérdezzük: — Nemcsak az én érdemem — mondia szabadkozva. — Ha a többiek nem segítenek, nekem sem sikerült volna elérni ezt a teljesítményt. Igaz — teszi hozzá — férfifocista szemmel nem nagy dolog, hat mérkőzésen négy gólt Napirenden: a gyalogos jogai Franciaországban a benzin- árak emelkedése miatt minden negyedik au tótulajdonos lemondott autója mindennapos használatáról, és ezzel igen megörvendeztette a „Gyalogosok jogai" országos egyesület népes tagságát. Ez az egyesüket évek óta erélyesen harcol azért, hogy „az autók lekerüljenek a járdáról az úttestre", a gyalogosok visszakapják elvesztett jogaikat, a hatóságok betiltsák a parkolást a szűk utcákban és egyes utcákat sétálóutcáknak nyilvánítsanak. Az egyesület vezetői Varsó. Koppenhága és München példájára hivatkoznak, ahol már korábban bevezettek ilyen- korlátozó intézkedéseket a történelmi negyedekben. A francia egyesület tervet dolgozott ki arra, hogy Párizsban ki kell tiltani a gépkocsikat a Saint Lazare pályaudvar, az Opera, a Boulevard Haussmann és részben a Latin negyed környékéről. Sokan szóváteszik. hogy egyes munkahelyeken túlontúl népes az improduktív munkát végzők szá- niS'— a termelésben közvetlenül résztvevők'höz képest. Van benne valami. Mert nézzük csak a Kecskeméti Szikvíz- gyár Részvénytársaság felépítését, létszám helyzetét — tisztségek, beosztás, munkakör szerint: Igazgatóság: Bóka Zsigmond magánzó, elnök: Boka Gyula kereskedő, alelnök: Beretvás Lajos birtokos: Braun Pál vendéglős: Kovács Ferenc kereskedő; Stein «E Lajos kereskedő, Szel ess János ke- -y reskedő. celügyelöbizottság: Goitein ; /-Miksa banktitkár, elnök: Kovács -József kereskedő, Szalhmáry Já-» . /rios birtokos. Gyárvezető és pénztáros: Török Gábor. Üzletszerző: Medg.vejji Sándor. Gyári munkások: Sándor Imre -és neje. Kocsisok: Nyúl Imre és Halász • Pál. Nnna kérem ... Mint a mondókában. Kel. ember bejárt a szik- vízüzemben szódát csinálni, másik kettő felrakta, elszállította, • tizenkettő beszedte érte a pénzt, ■«egymásra kacsintott, szétosztotta maguk közt, — nesze, neked eny- nyi, neked emennyi —, a végén, „Kisgyurkáéknak" alig maradt valami. Ja, mig el nem felejtjük... Az adatokat — úgy kiszúrásra — Kecskemét th. város 1922. közönséges esztendei évkönyvéből vettük. Némi vigasztalásul a késői unokáknak, hogy az úgynevezett adminisztratív vízfej nem mai találmány. Tőkés tulajdonosokkal megspékelve burjánozva virult már az ántivilágban. Arról már mi tehetünk, hogy itt-ott napjainkban sem igyekszik h a> I ó d ó hagyomány lenni a vízfej. Mert azért voltak azélőtt szép idők is. Például több mint 110 évvel ezelőtt. A Budapesti Hírlap I860, február 16-i számában a „Szolnoki gőzgépművek" c. cikkében ízt olvashatjuk a szolnoki vasúti gépgyárról: „ . I. Jelenleg a legnagyobb a tiszavidéki vasút- társulal egyéb hasonló gyárai között, amelyben a gőzmozdonyok, tenderek, személy-.,s málhakocsik kijavíttatnak, sőt egészen új kocsik is készíttetnek... A gyártelep 16 hivatalnokot és mintegy 200' munkást... foglalkoztat.. — Nemde, valamivel célszerűbb arány, mint amit a szikvízüzem- nél láttunk. Hja kérem, ez 1860-ban volt. Messziről való újság meg azt ír, amit akar. . —th —n Szikvizgyár Részvénytársaság. V Bercsényi-utca 9. Telefon-szám: 71. Igazgatóság-. Bóka Zsigmond magánzó elnök, V Mátyási utca 1. Bóka Gyula kereskedő alelnök, VI Erkel utca 6,. / Beretvás Lajos birtokos, VII Batthyány- utca 4. Braun Pál vendéglős, VRákóczi-ut I. Kovács Ferenc kereskedő, VII Mezei-u.35. Stein Lajos kereskedő, V Búzás M.-u 2. Szeless János kereskedő, II Vásári-u. 19. Felügyelő-bizottsági Goitein Miksa banktitkár, elnök, II Szentmiklósi-ut 16. Kovács József kereskedő, III Mária-u. 12. Szathmáry János birtokos, II Szentmiklósi-ut 33. Gyárvezető ás pénztáros: Török Gábor, IV Rákóczi-ut 40. Üzletszerző: Medgyesi Sándor, VI Bánlc- Bán-utca 8. Gyári munkások: Sándor Imre és neje, V Bercsényi-utca 9. hocsisok: Nyúl Imre, V Bercsényi.u. 9. Halász Pál, VI Zsinor-utca 115 Behozatali Részvénytársaság. V’Rákóczi-ut 3. Telefonszám: 37. rúgni, de nálunk, nőknél más n mérce, örülök annak, hogy a góljaimmal hozzásegítettem a csapatot a győzelemhez. Sokat jelentett az is, hogy Bakó Kati, a kapusunk igen ,iól védett. így azután az Alföld Aruház csapata lett az első a hat közül — Az Alföld csaoata? — Ja, persze, nem tudja, hogy most kölcsön játékosként szerepeltünk. Szövetkezetünkben a tavasszal alakuü meg a női focicsapat és egy szövetkezeti bajnokságon vettünk részt. Sajnos, a többi, iobban összeszokott és gyakorlottabb együttestől több vereséget szenvedtünk, néhány játékost más elfoglaltsága akadályozott a focizásban. így azután egyelőre abbamaradt a foci. Nagyon megörültem, amikor Nagy Ilonka, az Alföld Áruház csapatának kapitánya szólt, hogy segítsünk nekik a MEZÖGÉP-ba.i- nokságban. Szabó Vali. szintén villanyszerelő betanított munkás, mint én Hegedűs Kati és Kovács Sándorné adminisztrátorok is örömmel vállalták a játékot. Így történt. Remélem, tavaszra sikerül újra összeállítani a szövetkezet csapatát. Gebula József mérnök, a szövetkezet férficsapatának kapusa elvállalta az edzői tisztet. Azt hiszem, ha mindnyájan szorgalmasan járunk maid az edzésekre, jövőre jobb eredményeket érünk el. — hogyan kezdődött a focista pályafutása? — Már gyerekkoromban megismerkedtem a labdarúgással. Fiúk között nevelkedtem, lány- pajtásom nem volt, s így sokszor beálltam a srácok közé. Persze, akkor még nem gondoltam, hogy valaha k zöld gyepen, csapatban is játszani fogok. Anyukám eleinte nagyon féltett, azt mondta, nem lánynak való ez a sport, de most már eljön azokra a mérkőzésekre, ahol játszom és lelkesen szurkol. Bátvám valamikor a KTE ifi csapatában játszott, ő is biztat, ha kedvem van. focizzak. Udvarlómnak sincs Kifogása ellene. Így azután focizok És szurkolok. Kinek? Hát. a Fradinak... Opauszky László TÁRGYALÓTEREMBŐL Betörőket ítéltek el EGY GÁTLÁSTALAN, s ezért rendkívül veszélyes betörő banda került nemrégiben a Kiskun- halasi Járásbíróság egyik büntetőtanácsa elé. Az öt vádlott közül három férfi és kettő nő. Az akciók „szellemi" vezére Szendi József, Kelebia, Rákóczi utca 63. szóm alatti lakos, aki 22 éves kora ellenére már négy alkalommal volt börtönben. Társa Szabó Vince, Kiskunhalas, Alsószállás 201, szám alatti lakos egyszer volt büntetve. Hozzájuk csatlakozott Szegedi György né (Fodor Ilona), aki Kisszálláson, a II. kerület 138. szám alatt lakik, s egyszer volt büntetve, továbbá Vida János kelebiai és a még fiatalkorú, ugyancsak kelebiai lakos T. E. is. Ez utóbbi két vádlott büntetve még nem volt. A sorozat úgy kezdődött, hogy Szendi és a fiatalkorú lány elhatározták ? betörnek valahová. Kelebiáról Halasra, majd Jánoshalmára utaztak vonattal. Jánoshalmáról gyalogosan folytatták útjukat a mintegy 12 kilométerre fekvő Kéleshalmára. Az volt a céljuk, hogy ott feltörik a vendéglőt, de mert a „terepszemle” során meggyőződtek arról, hogy a vendéglő környéke túlságosan világos, elálltak szándékuktól, s a kultúrházhoz mentek, ahol tudomásuk szerint egy büfé is működött. A helyszín és környéke sötétbe burkolózott, s ez megfelelt céljaiknak. Az épület hátsó részénél észrevették, hogy egy ablak felső része nyitva maradt. Mindketten bemásztak, majd egy ajtót felfeszftették, s eljutottak a büféhez, amelynek rolója le volt ugyan húzva, de nem zárták be. Könnyedén felhúzták tehát, megtalálták a pénzes kazettát és az ahhoz való kulcsot is. Valamivel több mint nyolcszáz forint volt a zsákmány. De a pénzen kívül T. E. telerakta a zsebét rágógumival, táskájába tett egy üveg italt, két konzer- vet, telbontottak' két üveg sört, és az ablakon át eltávoztak a j helyszínről. Gyalogosan mentek vissza Jánoshalmára,' majd onnan tehervonaltal tovább Halasra és Keiebiára. TOVÁBBI BETÖRÉSEIKET is hasonló módon követték el, de már - a többiekkel együtt. Kóboroltak a környéken — természetesen éjszaka —, motorkerékpárokat, bicikliket loptak, majd eldobták a járműveket,' szerszámokkal voltak felszerelve, kesztyűben „dolgoztak", ablakokat törtek be, ajtókat feszítettek ki és hordták a pénzt, a ruhát, az italokat, zsebrádiókat, cigarettát, franciakulcsot, .motorpumpát, sőt még játékokat is a kelebiai óvodából. Betörési kőrútjuk során eljutottak Szegedre, Mórahalom- ra, Zákányszékre, Rúzsára is, de legtöbb kárt a Kiskunhalas és Vidéke AFÉSZ-nek okoztak. A különböző presszóban, vendéglőben, büfében, italboltban stb. végrehajtott betörések azonban tanulságokkal is szolgálnak. Gyakran találkoztak a vádlottak zárban hagyott kulcsokkal, nyitott ajtókkal, ablakokkal, a kasz- sza melletti hagyott kulccsal, amelyek megkönnyítették a dolgukat. Ugyancsak lehetővé tette a járművek ellopását, hogy lezáratlan garázst, utcán hagyott motorkerékpárt, biciklit találtak, szintén lezáratlanul. Amikor aztán eltűnt a pénz, a motor, a ruhanemű, a táskarádió, akkor kezdtek ijedezni az üzletvezetők, a tulajdonosok. Pedig régi szabály, hogy .így nem szabad éjszakára hagyni sem járművet, sem pedig ajtót, Itasszát, ablakot. A CIKK ‘ BEVEZETŐJÉBEN azt írtuk, hogy gátlástalan betörők felett ítélkezett a bíróság. S valóban, Szendiék nem voltak szemérmesek, amit bizonyít például, hogy az elsőrendű vádlott, maga Szendi József 26 rendbeli különböző bűncselekmény miatt ült a vádlottak padjára. Szabó Vincét 12 bűntett miatt vonták felelősségre, a fiatalkorú T. E. pedig 17 bűncselekményért féléit. Ennek megfelelően alakult természetesen a büntetés is. A Kiskunhalasi Járásbíróság Szendi Józsefet halmazati büntetésként öt év és négyhónapi .fegyház- ra ítélte, s további öt évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Ugyanakkor kimondta, hogy feltételes szabadságra ne'm bocsátható. Szabó' Vince háromévi szigorított börtönt kapott, s további három évre tiltották el a közügyektől. Ö sem bocsátható feltételes szabadságra. Szegedi Györgyné, aki csak egy „buliban” vett részt, de mert visszaeső volt, négyhónapi börtönt kapott, egyben elrendelte a bíróság a korábban kiszabott, de háromévi próbaidőre ‘ feltételesen felfüggesztett négyhónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Vida Jánost másfél évi börtönre ítélték, s egy 'évre eltiltották a közügyektől, míg a fiatalkorú T. E. két év nyolc hónapi, a fiatalkorúak börtönében le-» töltendő szabadságvesztést kapott, s mellékbüntetésként két évre eltiltotta a bíróság a közügyektől. Az ítélet Szegedi Györgyné vonatkozásában jogerős. A többiek fellebbeztek. G. S.
