Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

1974. október 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Hazaérkezett a megyei küldöttség A zöld téboly napjai Hazaérkezett Romániából az a megyei küldöttség, amely 'Bács-ICis- kun és az ottani Álba megye között történt megállapodás program­jának megfelelően ötnapos látogatást tett a baráti országban. A kül­döttség, vezetője Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára volt, tagjai pedig: Vágó Iván, a megyei tanács vb., ipari osztályának ve­zetője és Honig Ferenc, a jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezet elnöke. Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó- Bizottságának 69. ülésére, hétfőn Moszkvába uta­zott. Búcsúztatására a Ferihegyi Szovjet-magyar tárgyalások é mezőgazdaság továbbfejlesztéséről MOSZKVA Horváth Béla, az MTI tudósí-' tója jelenti: Vasárnap Kijevből Moszkvába érkezett dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. aki Dmitrii Poljanszkij- nak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, szovjet mező- gazdasági miniszternek a meghí­vására tesz látogatást a szovjet fővárosban. A Vnukovói repülő­téren dr. Dimény Imrét Dmitrij Polianszkii fogadta. Dr. Dimény Imre. mint isme­retes. a magyar mezőgazdasági1 és élelmiszeripari kiállítást • nyi­totta meg az ukrán fővárosban, ahol találkozott Sztyepanyenko és Kalcsenko ukrán miniszterelnök­helyettesekkel. tárgyalt Pogreb­nyak mezőgazdasági miniszterrel, Popljovkinnal. az állami gazda­ságok miniszterével. Szennyikov hús- és tejipari miniszterrel. Sza- nov élelmiszeripari miniszterrel, valamint a szőlő- és gyümölcster­melési és feldolgozási főigazgató- . ság: -vezetőjével. A tárgyalásokon megvitatták az együttműködés továbbfejlesztésé­nek kérdéseit a baromfihús-ter­melés növelésének lehetőségeit, másrészt a sertéstenyésztés fej­lesztésének. a szőlői, gyülmölcs- és szaporítóanyag-termelésnek, illetve a kukoricahibrid-termelés- nek és forgalmazásnak a kér­déseit. •Megtárgyalták a magyar sajt- gvári berendezések gyártásával és Szovjetuniónak történő szállításá­val összefüggő kérdéseket is. Szó volt a Magyarországon alkalma­zott új. korszerű sorgyártási tech­nológiáról. valamint az üdítőital- gyártásról. különös tekintettel a szőlő alapanyagú üdítő italok elő­állítására. A tárgyalófelek meg­állapodtak az egyes kérdések szakértői szinten 'való megvitatá­sáról éá rögzítették az erre vo­natkozó ütemtervet. A magyar— szovjet kormányközi együttműkö­dési bizottság idén alakult mező- gazdasági és élelmiszeripari ál­landó ipunkacsoportja ugyancsak foglalkozik ezekkel a kérdések­kel. A magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Moszk­vában tárgyalásokat folytat az élelmiszeripari, a tej- és húsipari minisztériumban, az állami erdé­szeti bizottság, valamint a mik­robiológiai főigazgatóság vezetői­vel. A magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából dr. Di- ménv Imre. hazánk moszkvai nagykövetségén kiváló dolgozó kitüntetéseket adományoz szovjet mezőgazdasági dolgozóknak. (MTI1 mmmmssmms A Színházi Album Kecskemétről A kecskeméti Katona József Színházban töltöttünk egy dél­előttöt. Schiller: Don Carlosánalc próbáján. Azt a pillanatot kérés- tűk. amikor rajtakapjuk a szí­nészt, még civilben, próba köz­ben. hogy rátalál a megformálan­dó figurára, mondhatnánk,"így is: azonosul a szereppel. Arra völ- tunk kíváncsiak, vajon ez filmen ábrázolható-e. nem zavarja-e meg a művészeket és a rendezőt, a kamera jelenléte? Két felvevőgéppel, nagy csin­nadrattával felszerelkeztünk a színpadon, hagytuk, hogy meg­szokják a mindig nyüzsgő, lármás tévéseket. Azután elkezdődött a próba és ahogy előrehaladt egy- egy jelenet, úgy feledkeztek meg rólunk. Gábor Miklós mint II. Fiilöp. Trokán Péter, mint Posa márki és Ruszt József rendező, így sikerült rögzítenünk egy drá­ma megelevenítésének néhány percét. A próba szüneteiben dr. Váradi György kérdezte a ven­dégszereplő Gábor Miklóst és Ruszt Józsefet a színház főrende­zőjét. a próbahangulatról, sze­repformálásról. rendezői elkép­zelésről és erről a vidéki színhá­zakban sajnos, ritka, együttmű­ködés lehetőségéről. Ezenkívül a műsorban találkoz­hatnak még eav kecskeméti is­merőssel. Dévai- Kamillával, aki Békéscsabán játszik. Juhász Ist­ván: Tíz közül kilenc — c. víg­játékában. A Színházi Album kri- tikusvendége Bányaj Gábor és a pécsi Nemzeti Színház művész­nőjéről, Szilvássy Annamáriáról készült portré. • Hárman a pádon — )a pécsi Nemzeti Színház­ban: dr. Váradi György műsorvezető. Szilvássy Annamária és Bányai Gábor kritikus. • Dévai Kamilla és Déri Mária. (Foto: Szalai András) repülőtéren megjelent Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője. Ott volt V.-J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Az öntözéses gazdálkodás fejlesztési programja A MÉM-ben elkészült az 1976— 80-as évekre szóló öntözéses gaz-, dálkodás-fejlesztési tervprogram, . amely több mint 150 ezer hektár-' nyi területen irányoz elő mester­séges öntözőrendszerek kialakítá­sát. A program szerint az öntözésre álló vízkészletet főként a kon­centrált iparszerű mezőgazdasági termelőrendszerekben használják fel minden eddiginél nagyobb mennyiségben. Nemcsak a nö­vénytermesztők számára biztosí­tanak öntözési lehetőségeket, ha­nem az állattartó-tenyésztő gaz­daságok takarmánytermő terüle­tein is mesterséges csapadékkal növelik a hozamokat. A következő években mintegy 30 ezer hektárral növelik a víz­zel mesterségesen táplált terüle­teket, amelyeken döntő többség­ben1 iparszerűen termelnek majd. A nagyüzemi állaltartótelepek ta­karmánybázisának növelésére 50 ezer hektáron rendezkednek be lé- gelőöntözésre, a hozamok fokozá­sára több tízezer hektáron oldják meg a burgonya és a cukorrépa, valamint a rizs öntözését. Miután az öntözéssel termesztett növényi kultúrák úgynevezett váltóterü­letein egyes években szántóföldi növényeket is termeszthetnek, így kedvező vízellátottságú talajokra kerülhet kukorica, szója és szá­lastakarmány is. Ezen kívül vár­hatóan 10 ezer hektár szőlő-, és gyümölcsterület öntözését teszik lehetővé 1976—80 között. A Loch Ness-i vidrák A Loch Ness-i szörny állítólag nem 'mis, mint egy vidracsalád. ..Ha ezek az emlősök egymás mögött úsznak, fejüket kiemelik a vízből és a farkuk­kal csapkodnak, azt az illúziót keltik, mintha egy hatalmas, tüskés tarajú ősállattal állnánk szemben” — jelen­tette ki a madárvédelmi ornitológia rezervátum őre, Mr. Wilson. Néhány napot töltött a Loch Ness-i tó partján és állítólag rábukkant az évszázados titok nyitjára. Csakhogy nem minden­ki hajlandó beletörődni a legenda nyen banális magyarázatába. Éppen ezért Loch Ness-be továbbra is özön­lenek a turisták. Ki az közülünk, aki még so­sem szeretett volna — ha nem résztvevőként, legalábbis szem­tanúként— ott lenni a történe­lem sorsdöntő eseményeinél? Közelről- szemlélni, átélni azt, amit néhány évtized múltán majd az utódok leckeként fog­nak fölmondani. Pe ha ez nem is adatott meg, belelátni legalább azoknak a napoknak, heteknek apró részleteibe, hétköznapi tör­ténéseibe; megtudni,. hogy a vi­lágrengető mozzanatok árnyéká­ban mi foglalkoztatta a kor kis­emberét. . Ezekben a napokban harminc éve, hogy a háborúból — siker­telenül, merj. egyáltalán nem őszintén — „kiugrani” igyekvő kormányzót felváltotta a rossz­nál is rosszabb nyilasuralom: Szálasi átvette a „hatalmat”. Mintha ma lenne, úgy emlék­szem arra a vasárnapra eső ok­tóber 15-re, amely ugyanilyen verőfényes nap volt, mint a mai, amikor e .sorokat írom. A fü­lemben dübörög a látszatra tá­vozó náci tankok hernyótalpai­nak harsogása-csattogása; gon­dolatban ott szorongok a rádió mellett, hallgatva a „legfőbb hadúr” érőtlenül fakó, minden meggyőződés nélküli „szózatát"; átélem a délutánt, amikor az Erikát már nyilas indulók vál­tották fel, s ötpercenként szólí­tották fel a leendő hadügymi­nisztert: siessen Budapestre... Előttem fekszenek az íróaszta­lon három hét sajtótermékei, 1944 október közepétől novem­ber elejéig. A történelmünk egyik legsötétebb napját követő hétfővel, október 16-ával kezdő­dően sorjáznak az újságok. Az elsőnek a címlapján ordító be­tűkkel: „Szálasi Ferenc hadpa­rancsa a fegyveres nemzethez!” Ebben a „nemzetvezető” — nem túl sok önkritikával — megjegy­zi, hogy „öncélú érdekcimbora- ság élősködött eddig nemzetünk életén”. „Vagy megsemmisítünk vagy megsemmisülünk!” — jó­sol a későbbiekben. Szerencsé­re rossz prófétának bizonyult! Mindjárt a hadparancs után következik a kijózanító MTI- közlemény arról, hogy a napi és személyenkénti kenyérfejadagot 20 dekában állapították meg. Az A-jegyre kedden fél liter te­jet szolgáltatnak ki. A tölteni való paprika kilója 2,40—4 pen­gő. A sportrovatból kiderül, hogy a Ferencváros—MÁVAG mérkőzés 0:0 állásban félbesza­kadt. A hirdetésekben írógépet, antik nyakéket, tiszti nadrágot, és csizmát kínálnak, használt ru­hát és régi, használt műfogso­rokat vesznek... Tállyán Ixalá- los korcsmái verekedés zajlott le, ismeretlen tettessel és áldo­zattal, egy másik közlemény be­jelenti, hogy „a németek épp úgy védik Magyarországot, mintha német földről lenne szó”. Két nappal később a külügy­miniszter mindenkit megnyugtat afelől, hogy „nincsenek imperia­lista törekvéseink”. A „Színház” rovat hírül adja, hogy Unger Ernő operáját nem tudták elő­adni, mert légiriadó miatt mind­össze nyolcvanat! voltak a néző­téren, s a szerző-karmester sztrájkba lépett. Közte és az igazgató között egyébként „lo- vagias eljárás van folyamat­ban”. Zavarórepülés alkalmá­val a 9-es villamoson elveszett egy ezüstrókagallér: a megta­láld jutalmat vagy élelmiszert kap. Az erődítési munkálatok el­végzéséhez a honvédelmi minisz­ter ingatlanokat vesz igénybe. Meghalt Rommel vezértábor­nagy, és tombol a debreceni- pán­céloscsata. A hírszolgálat „pontosságára éü alaposságára” jellemző, hogy a Magyarország című lap no­vember 2-án közli:- Kecskemét ostroma megkezdődött, de a tá­madásokat „véresen visszaver­ték’ . Szülőfalum, Vezseny már október 23-án felszabadult, alap mégis arról tudósít, hogy „a né­met támadások a 26. szovjet gárdalövész- és a .3. lövészhad­osztály által kiépített hídfőál­lásnak a községre való kiterjesz­tését megakadályozták”! — El­veszett egy ezüstfogantyús séta­bot, és eltűnt a Freiburg és Tü­bingen német hajó... A Nemze­ti Kamara Színházban — Uray- val a főszerepben — „A férfi szíve" című francia darabot - játsszák. A Svéd Vöröskereszt étkezőhelyeket állít fel Budapes­ten a menekültek részére. November 4-én Szálasi esküt tesz. Arról viszont egyetlen szót sem olvashatunk, hogy a néme­tek pontosan az eskütétel idő­pontjában robbantották fel a Margit-hidat. Megtudjuk ellen­ben, hogy ellopták Viktor Em­manuel éremgyűjteményét, és „Világosság derült a leány vári keresztlevél-hamisító üzemre”. Harmadnap 17 évre szállítják le a hadkötelezettségi korhatárt. „Különböző zavaró körülmények miatt” elmaradt a vasárnapi ügető. Már akkor is „egy félidőn át gyengélkedett a Fradi”,-végül mégis 5:1-re legyőzte a Zuglót. Az Esti Üjság szerint „megsem­misítették a szlovák felkelőmoz- gálom maradványait”, s megala­kult az új román kormány, amelyben Groza és Georgiu-Dej is tárcát kapott A nemzetvezetőt bárki „testvérnek” szólíthatja — tudósít az MTI, ... Ezek már korántsem verő-, fényes napok. Köd ül a Duna felett, zöld téboly az agyakban, undor és iszony honol a jobb milliók szívében. A csüggedés és a félelem az úr, s bágyadtan pis­log a bizakodás és reménykedés mégis soha ki nem alvó lángja. Még csaknem másfél száz napig kellett várnunk a szabadságra. Hogy közben és azután mi tör­tént — mindnyájan tudjuk. Jóba Tibor Évente 120 ezer tonnával több nyersvas Négy éves munka után befe­jezés előtt áll a Dunai Vasmű 2-es kohójának teljes rekonst­rukciója. Az ezer köbméteres nagykohóhoz módosították a ki- szolgálö berendezéseket: három léghevítőt, új, nagy teljesítmé­nyű turbófúvót építettek, új gáz- tisztító berendezést helyeztek üzembe. A rekonstrukcióra több mint 250 millió forintot fordí­tottak. A korszerűsítéssel az eddiginél melegebb és nagyobb nyomású levegőt áramoltatnak a kohóba, ezzel gyorsítják a ko­hójáratot, és mintegy tíz szá­zalékkal csökkenthetik a koksz­felhasználást. A korszerűsítéssel a dunaúj­városi nagykohó kapacitását 35 százalékkal növelik, vagyis évi 120 ezer tonnával több nyers­vasat gyárthatnak. A kohó­rekonstrukció 1975-ben az I-es kohó bővítésével és felújításával folytatódik. Paizs Éva és a hajósiak találkozása • Vasárnap baráti beszélgetés és kamarakiállítás keretében találkoz­tak a Hajósi Művelődési Házban a hüszontűliak társaságának tagjai Paizs Éva íestőrmívésznővel. Az ankétot Schnur József festőmű vesz vezette, bemutatásra került a kiskunmajsai festőnő 19 alkotása.- IFA W 50, GAZ, ZIL 130, R0BIR tehergépkocsik garanciális átvizsgálását és futójavítását vállaljuk Kecskeméti gépkocsi- karbantartó állomás. Külső-Mindszenti út. Telefon:11-629 11-130 1754 NÉHÁNY PERCRE Egy szállóige - napjainkban A tudás: hatalom! A fölisme­rés. a szocialista munkásmozga­lomban vált szállóigévé, amelyet ilyen tömör formában Wilhelm Liebknecht, a német és nemzet­közi munkásmozgalom egyik ve­zetője, propagandistája fogalma­zott meg több mint száz évvel ez­előtt. A gondolat jóval korábban az angol materializmus ősapjánál, Baconnál tűnt fel: „Mert a tudás maga a hatalom.” Az aforizma születését a kutatóki ,egészen az ókorig vezetik vissza. Már Bölcs Salamonnak Példabeszédei kinyilatkoztatták: „A bölcs férfiú erős." Most egész társadalmi. berenr dezkedésünk megkönnyíti, hogy érvényre jusson az emberiségnek ez a nagyon lényeges történelmi tapasztalata. Természetesen sem­miféle igazi hatalmat, tudatos, értelemszerű ismereteket nem le­het megszerezni akarat és erőfe­szítések nélkül. Az alvás közbeni tanulásból mindmáig nem vált gyakorlat, \bór állítólag amerikai tengerészek távírászati kódokat sajátítottak el. ily módon, egy francia színésznő pedig három hét alatt olaszul tanult meg, mi­közben aludt — a hipnopedia módszerével, fáradtságérzet nél­kül. Az élet dolgai közt eligazító tudást äz iskolák adják át az egymásra következő nemzedékek­nek. De tömérdek, ma meg alig kiáknázott alkalom kínálkozik az iskola falain kívül is. A munka­helyi közmüvélésre fordítható pénz. viszont szétszóródik ebből a szempontból mellékes kiadásokra: külföldi tanulmányútokra és tár­sadalmi ünnepségekre. Elégtelenül keveset fordítanak a -vállalatok, szövetkezetek és gazdaságok az igazi ismeretterjesztésre, tanfo­lyamokra, a bejáró munkásokkal és a munkásszálláson lakókkal való foglalkozásra. A felnőttoktatás sem kizárólag gosan Askolai feladat. Néhány művelődési intézmény már példát mutatott. " A kiskunfélegyházi szakszervezeti művelődési ház tanfolyamokat szervezett, ame­lyeken a szakmunkások gimná­ziumi különbözeti vizsgákra gyüj- t'k az ismereteket. A kelebiai művelődési ház osztályozó vizs­gákra készíti fel a tanulókat, im­már harmadik éve. Baján és Kiskunfélegyházán a művelődési központok a javitó vizsgára in­dulóknak segítenek. Az oktatási és közművelődési feladatok az álmosság helyett éb­redést, éberséget követéinek min­denütt és minkazoktól, akik ta­nulással a tudás hatalmának ré­szeseivé válnak, illetve akik elő­mozdíthatják ezt­— halász — KÉPERNYŐ Kicsoda - micsoda? — Tudományos műsor? — Is! — Szórakoztat? — Igen! — Sok reklamációt kapnak? — Nem jellemző, 3 — Bírnak a Kicsoda-micsoda? jövőjében? — Igen! Feltételezem, hogy ilyen vála­szokat kapnék a televízió ille­tékes vezetőjétől, ha a népszerű fejtörőjátékról érdeklődnék. Így vélekednének a nézők is. A Ki­csoda-micsoda? négyéves léte alatt a televízió legkedveltebb • műsorai közé került. Az itt ki­alakult formulákat úton-útfélen alkalmazzák, számítva arra, hogy mindenki nézi a szellemi fejtörőt. A műsor egyszerre szolgál ki két ősi ösztönt. *az ember tudás­vágyát és játékszenvedélyét. Ren­geteg ismeretet szedünk össze, akaratlanul is. A nézők többsége' szinte észrevétlenül bekapcsoló­dik a titok megfejtéséért indított küzdelembe, maga is. részese a lo­gikai erőfeszítéseknek: egyszer­re kívülálló és beavatott. Vonzó a játék kiszámíthatatlan­sága: Minden pillanat hozhat „döntő fordulatot”. t Lehetetlen előre kiszámítani, rögzíteni a mű­sor menetét, fordulatait, a kö­zönség állásfoglalását. Először lá­tott-hallott embereket fogadnak azonnal kegyeikbe, drukkolnak ér­tük, s fanyalogva figyelnek jól: felkészült versenyzőket. Megmoz- gattatik értelem és érzelem.' Miért cserélődnek mégis a üóntnökök, miért módosítják évente a formát? A szükség kény­szere vagy az állandó tökéletesí­tés szándéka nyilvánul • meg az újításokban. A műsorszerkesztők úgy vélik, hogy idővel a legrokonszenve­sebb televíziós egyéniség is szo­kottá, unalmassá válik, a nézők mindig újra vágynak? Maguk a zsűritagok bontják föl a szövet­séget? Akárhogyan is: jó lenne hosszabb időre, évekig megma­radni egy stábnál. A kitűnő író, tudós Sükösd Mi­hály is „feszengett” vasárnapi hemutatkozásakor. Éppen az ol- dottságra, könnyedségre töreked­ve merevítette el olykor a ver­senyzőket, csúsztak szövegébe ön­magával és nem az adott témával kapcsolatos mondatok. Nehéz ke­nyér ez; bízunk mi is a játék jövőjében és abban, hogy Sükösd Mihály közismert sokoldalúsága, tehetsége sajátos színt ad a Ki­csoda-micsoda? újabb' szakaszá­nak. A most látott-hallott közvetítés nem tartozott a legemlékezete­sebbek közé. H. N. m Lázár György Moszkvába utazott

Next

/
Thumbnails
Contents